19/B tétel Munkáltatója egy város belső útjainak felújítására és építésére kapott megbízatást. Ismertesse a városi utak kialakításának elveit és szokásos burkolati rendszerüket! - Parkolósáv kialakítások, megálló öblök kialakítása, járdaszigetek - Burkolatok fajtái - Aszfaltbetonok - Öntött aszfalt - Beton burkolatok - Elemes (térkő, kiskockakő, stb.) - Alkalmazási területek - Technológiák A forgalomban nem részt vevő járműveket valahol le kell állítani. A megállás az utasok ki- és beszállásához illetve a folyamatos rakodáshoz szükséges ideig történő állás, míg a várakozás (parkolás) alatt az előbbinél hosszabb ideig tartó állást értünk. A tárolás a tartós vagy rendszeres elhelyezést jelenti. A várakozó járművek elhelyezésére többféle megoldás kínálkozik. Elhelyezhetők járművek közvetlenül az út mellett, annak szintjében (a szegéllyel párhuzamosan, arra merőlegesen, esetleg ferdén) vagy az úttól távolabb, ahhoz kapcsolódó területen (az útfelületen kívül eső parkoló-téren (közterületen), épületek udvarán (telken belül), mélygarázsban vagy parkolóházban). Egy személygépjármű leállításához 2,50 m 5,50 m nagyságú felület szükséges. A parkolóhelyek megközelítéséhez és a parkolóhelyekre való beálláshoz további közlekedési felületek szükségesek. Ezek nagysága függ a parkolóhelyek kialakításától A parkolóhelyeket javasolt útburkolati jellel határolni, hogy a parkoláshoz rendelkezésre álló felületet hatékonyabban lehessen kihasználni. A megállási tilalmat táblával is és burkolati jellel is jelölni kell, a burkolati jel megkönnyíti a megállási tilalom felismerését és a szabályos parkolást. A parkolási teret a forgalomi úttól elválasztva kell kialakítani.
A mai korszerű rendszerben, figyelembe véve a kerékpár közlekedést: Parkolósáv előtt vezetett kerékpársáv A kerékpáros nyom elhelyezése párhuzamos parkoló mellett. Az autóbuszmegállók elhelyezhetőek öbölben vagy a szegély mellett. Az öbölben kialakított buszmegállók lehetővé teszik, hogy az autóbusz kiállhasson a forgalmi sávból, és a megállóhelyen töltött idő alatt az egyéb közúti forgalom zavartalanul tovább haladhasson. Ez a megoldás kedvező a közúti forgalom számára, de az autóbusz szempontjából hátrányos, mert a megállóból való induláskor a forgalomba való besorolás késedelmet jelent. A szegély melletti megállónál az autóbusz a forgalmi sávban áll meg, akadályozva a többi járművet, akik az utas-csere ideje alatt várakozni kényszerülnek. A megálló elhagyása és a forgalomba való visszasorolás nem jelent gondot, a parkoló autók nem tudják akadályozni a megállóba való beállást. A negatív buszöblöt olyan kis forgalmú utcákban alkalmazzuk, ahol a forgalmi sáv és a járda szegélye mellett parkolósáv található. Ilyenkor a járdát szélesítjük ki a forgalmi sáv széléig, és hozunk létre szegély melletti megállót. A megoldás előnye, hogy a szabálytalan parkolás nem akadályozza a busz beállását a megállóba, illetve több parkolóhely alakítható ki, mert nem kell a busz számára a kiállási és beállási hosszat biztosítani.
Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része. Terelősziget: forgalmi csomópontokban készül. Szegélyek: Kiemelt szegély: az útburkolat szerkezeti lezárására és a járművek egyéb sávoktól való távoltartására szolgál. (biztonsági feladat) Ferde szegélykő készül a parkolás elősegítésére, kialakításuk különleges profilt igényel. Süllyesztett szegély: a vízelvezetés padkán keresztül árkokba
Burkolatok fajtái: - Aszfaltbetonok - Öntött aszfalt - Beton burkolatok - Elemes (térkő, kiskockakő, stb.) Az útpályaszerkezetek szilárdsági szempontból két fő csoportra oszthatók: - hajlékony - merev szerkezetre. A hajlékony pályaszerkezeteknek aszfalt viszonylag vékony burkolórétegük van, ezzel szemben nagyobb az ez alatti rétegek vastagsága. A merev pályaszerkezet burkolata beton, az előbbiekhez viszonyítva általában nagyobb burkolatvastagsággal, ez alatt a szerkezeti rétegek vékonyabbak, esetleg el is maradhatnak.
- Alkalmazási területek Az útpályán haladó jármű hatására a burkolat behajlik, a pályaszerkezetbe hajlítófeszültségek ébrednek. Minél nagyobb tömegű a kerék, annál nagyobb a behajlás és a keletkező feszültségek. Betonburkolat: A betonburkolat általában alaprétegre épül, amely leginkább cementstabilizációs alap, esetleg mechanikai stabilizáció vagy homokos kavicsréteg. Vastagsága általában gyalogutak és kerékpárutak esetén 10...12 cm, autópályák esetén 20...26 cm, repülőtéri burkolatok esetén pedig 30...40 cm lehet. A betonburkolatokat a hossz- és kereszthézagokkal betonlemezekké osztják, a zsugorodási vadrepedések megelőzésére. Az így kialakított betonlemezek sorozatából álló betonburkolat elsősorban a betonlemezek nagy merevsége miatt igen jó teherelosztást biztosít. Aszfaltburkolat: Az aszfaltburkolatú útpálya hajlékony pályaszerkezetként épül. Lényege, hogy a viszonylag vékony kopóréteg alatt, több és összességében nagyobb vastagságot kitevő szerkezeti réteg fekszik.
Valamennyi rétegnek saját rendeltetése van, és a vastagságának és elhelyezkedésének megfelelően járul hozzá a teljes konstrukció teherbíró képességéhez. A felsőbb rétegek nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mint a mélyebben fekvők. A pályaszerkezet minden rétegének vastagságát méretezik. Öntött aszfalt: Kemény bitumennel, magas bitumentartalom és magas töltőanyag-tartalom mellett, szabad hézagtartalom nélkül, az ásványi anyag befogadó hézagához képest kis bitumentöbblettel, nagy hőmérsékleten (220 C) készítik, szállítják és terítik el. Elterítés után azonnal tömör, hengerlésre nincs szükség. A csúszósurlódás megfelelő szintjét érdesítő zúzalék elszórásával biztosítják. - Elemes (térkő, kiskockakő, stb.) Útburkolat készítéséhez kemény, nagy szilárdságú, kopás és fagyálló, kopás hatására nem síkosodó kőzetet használnak. - Technológiák