FELKÉSZÜLÉS AZ ESŐS NAPOKRA 2015. szeptember
1 Tartalom Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
2 Magyarországon az államadósság 2011 óta újra csökken, de még mindig túlzottan magas GDP-arányos államadósság Magyarországon GDP %-ában 100 Magyarország EU 90 80 70 60 50 40 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015E Forrás: IMF, Eurostat, NGM
3 A magas államadósság leszűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét A GDP-arányos államadósságot meghatározó faktorok Az államadósság alakulásában meghatározó szerepet játszó tényezők A növekedési lehetőségek beszűkülése/ kitágulása Az államháztartás finanszírozási igényének alakulása A forintárfolyam változása a főbb devizákkal szemben
4 Magyarország hosszú időn keresztül lassabban növekedett a régiós versenytársainál, és emiatt elakadt a felzárkózás folyamata A gazdasági növekedés üteme Magyarországon Gazdasági növekedés Magyarországon és versenytársainál* A növekedés mozgatórugói 15 Maximum Magyarország Minimum Foglalkoztatottság bővülése + Beruházások alakulása + Külső finanszírozási pozíció 10 5 0-5 -10 2004 2006 2008 2010 2012 2014 Megjegyzés: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária,Románia, Szlovénia Forrás: Eurostat
5 A magyar foglalkoztatottsági ráta az elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése ellenére az egyik legalacsonyabb Európában Foglalkoztatottak aránya (15-64 éves korosztály), 2014 Százalék 74,9 69,0 71,1 63,9 63,9 64,9 61,0 61,7 61,8 55,0 Magyaro. 2009 Szlovákia Lengyelo. Magyaro. 2014 Euróövezet Szlovénia EU-28 Cseho. Ausztria Svédo. Forrás: Eurostat
6 Magyarországon a 2000-es évek második felében a beruházások relatíve magas szintjéhez a túlzott hitelfelvétel járult hozzá Hitel/betét mutató és beruházási ráta 160 Hitel/betét mutató (százalék) HU PL SK CZ 40 Beruházási ráta HU PL SK CZ 140 35 120 30 100 25 80 20 60 15 Forrás: EKB, Eurostat, MNB
7 A beruházások relatíve alacsony szintjében az uniós források nem hatékony felhasználása is szerepet játszott Uniós források felhasználása gazdaságfejlesztésre, 2013-2020 60 36 38 41 11 Magyaro. 2007-2013 Szlovákia Cseho. Lengyelo. Magyaro. 2013-2020 Forrás: Nemzeti uniós programok
8 A globális pénzügyi krízist követően számottevően csökkent a magyar gazdaság külső forrásokra való ráutaltsága Külső finanszírozási pozíció alakulása* Magyarországon GDP %-ában 7,6 7,8 4,4 2005 2006 2007 2008 0,9 2,1 3,1 2009 2010 2011 2012 2013 2014-6,4-6,5-6,5-5,9 Megjegyzés: Tőkemérleg és folyó fizetési mérleg együttes pozíciója Forrás: Eurostat
9. ebben szerepet játszott, hogy az államháztartás finanszírozási igénye is jelentősen mérséklődött Az államháztartás finanszírozási igénye, 2014 GDP %-ában 4,6 3,2 2,4 2,0 2,6 2,6 Euróövezet Cseho. Magyaro. 2014 Szlovákia Lengyelo. Magyaro. 2009 Forrás: Eurostat
10 A költségvetési egyenleg jelentős javulása hozzásegítette az országot a túlzott deficit eljárás lezárásához Túlzott deficit eljárás hossza egyes uniós országokban (év) HU 9 Ha 2013-ban nem zárul le a UK 7 túlzott deficit eljárás: PL 6 A kohéziós források megvonása CZ 5 valósággá válik DE SK 4 5 A gazdaságpolitika hitelességi válságba sodródik, ami LV FI 3 4 kezelhetetlenné teszi a likviditási és reálgazdasági problémákat SE EE 0 0 A bizalom megrendülése a forint jelentős leértékelődésével fenyeget Forrás: Eurostat, Európai Bizottság
11 A magyar adósságszolgálat a magas államadósság miatt tetemes nemzetközi összevetésben Az állam adósságszolgálata, 2014 GDP %-ában 4,1 3,3 2,5 2,6 2,0 1,9 1,6 1,3 0,7 Magyaro. Szlovénia EU-28 Lengyelo. Szlovákia Románia Cseho. Bulgária Euróövezet Forrás: Eurostat
12 Az államadósságot a magas devizaarány miatt komoly árfolyamkockázat övezi Az államadósság devizaszerkezete, 2007-2014 GDP %-ában Devizaarány Forintarány 65,9 71,9 78,2 80,9 81,0 78,5 77,3 76,9 20,8 28,8 36,2 38,0 42,0 34,1 32,5 30,6 45,1 43,1 42,0 42,9 39,0 44,4 44,8 46,3 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: Eurostat, ÁKK, NGM
13 Amennyiben a költségvetési hiány ismételten jelentősen megugrik, annak nehezen belátható következményei lennének Baljós-forgatókönyv Magyarország számára Lehetséges hatások Magasan 3% feletti költségvetési hiány Állam Magánszféra A forintárfolyam drasztikus leértékelődése miatt megugró államadósság (1% árfolyamgyengülés 0,1%-pont államadósság-növekményt jelent) A jegybanki alapkamat jelentős megemelése IMF lélegeztető-gépre kerülés Erős társadalmi és politikai bizonytalanság A felzárkózási folyamat elakadása A forintárfolyam drasztikus leértékelődése miatt megugró vállalkozói szféra-adósság, illetve a nem teljesítő hitelek számottevő emelkedése Az állam finanszírozási igényének növekedése kiszorítja a magánszektor beruházásait A gazdaság negatív spirálba kerül
14 A 2000-es évek közepén Ausztria és Németország is a hiány leszorítását követően vett komoly növekedési lendületet A költségvetési egyenleg Ausztriában és Németországban GDP %-ában 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6 Növekedés 2004 Ausztria: 2,6% Németo.: 1,2% Növekedés 2007 Ausztria: 3,7% Németo.: 3,3% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Németország Ausztria Forrás: Eurostat
15 A külföldi példák igazolják, hogy a hiánycsökkentés és a növekedés már középtávon sem állíthatóak egymással szembe Legfontosabb tanulságok Első fázis Második fázis Amennyiben a kormányzati erőfeszítések az erőteljes hiánycsökkentésre összpontosulnak, az a kezdeti periódusban azzal a hatással jár, hogy mérsékelt marad a növekedés az államadósság előbb moderáltan emelkedik, majd stabilizálódik az adópolitikát és a munkaerőpiaci folyamatokat a költségvetési fegyelem határozza meg Ha a hiánycsökkentés szerkezeti reformokkal párosult, amit kormány a későbbiekben még növekedést ösztönző elemekkel is támogat (pl. mint Németországban Hartz IV. munkaerőpiaci reform) akkor a növekedés magasabb ütemet ér el a költségvetési hiány nem termelődik újra, hanem tartósan alacsony szintre süllyed az államadósság csökkenő pályát vesz fel, a hitelesség emelkedése pedig pozitív spirál kialakulásához vezet
16 A magyar gazdaság megítélése a régió országaihoz képest negatívabb a hitelminősítőknél Hitelminősítések változása 2007 2011 2015 A+ A Cseho.,Szlovákia Cseho.,Szlovákia Cseho.,Szlovákia A- Lengyelo. Lengyelo. Lengyelo. BBB+ BBB BBB- BB+ Magyaro.,Letto. Románia Magyaro.,Letto., Románia Letto. Románia Magyaro. Forrás: Fitch Ratings
17 Tartalom Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések Költségvetési fegyelmet segítő eszközök Feketegazdaság elleni küzdelmet szolgáló eszközök Foglalkoztatást szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
18 Magyarországon a költségvetési hiány túlzottan az év első felére koncentrálódik, ami megnehezíti a likviditás menedzselését A költségvetési hiány lefutása a régió országaiban Százalék 120 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 120 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 Költségvetési hiánylefutás, 2012 Jan. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Költségvetési hiánylefutás, 2013 Jan. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. CZ SK PL HU Költségvetési hiánylefutás, átl. 2012-2013 CZ SK PL HU 120 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 Jan. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. V-3 HU Megjegyzés: Az egyes hónapok kumulált hiánya a teljesült éves központi költségvetési deficit %-ában Forrás: Pénzügyminisztériumok
19 Magyarországon a kisebb települések lényegesen kevesebb iparűzési adóból gazdálkodnak, mint a nagyobb városok Iparűzési adóbevétel megoszlása településtípusonként, 2014 Mrd forint 6,2 millió fő részesedik az iparűzési adó 40 százalékából 120 522 148 98 42 10 103 Főváros Fővárosi kerületek Községek Nagyközségek Városok Megyei jogú városok Összesen Forrás: NGM
20 Tartalom Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések Költségvetési fegyelmet segítő eszközök Feketegazdaság elleni küzdelmet szolgáló eszközök Foglalkoztatást szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
21 GDP %-ában Bár hazánkban a szürke- és feketegazdaság mértéke 2004 és 2013 között mérséklődött, még mindig jelentős nemzetközi összevetésben Szürke- és feketegazdaság mértéke az Európai Unióban, 2013 24,7 23,8 22,1 18,4 15,5 15 13 7,5 Magyaro. 2004 Lengyelo. Magyaro. 2013 EU-27 Cseho. Szlovákia Németo. Ausztria Forrás: Johannes Kepler Egyetem
22 A közterhek csökkentését össze kell kapcsolni a fehérítést elősegítő lépésekkel, hogy szélesedjen az adó- és járulékalap A szürke- és feketegazdaságot visszaszorító lépések Kiinduló helyzet Intézkedések Hatások Pénztárgép A 2013-tól üzembe helyezett online pénztárgépek a rejtett gazdaság visszaszorításán keresztül jelentős többletbevételt eredményeztek A kötelező online pénztárgép kiterjesztése további szektorokra A gazdaság további fehéredése az áfabevételek növelése révén segíti a költségvetés egyensúlyát Elektronikus Közútiáruforgalomellenőrző Rendszer (EKÁER) Az áfacsalással érintett termékek kereskedelme még mindig számottevő Áruk valós útjának nyomon követése A bűnesetek megelőzhetőek a visszatartó erő megerősítésével Elektronikus fizetés Magyarországon túlzottan magas a készpénzhasználat mértéke Vállalatok egymás közötti készpénzfizetési összeghatárának csökkentése, POS terminálok telepítése Az elektronikus fizetés növelése jelentősen csökkentheti a rejtett gazdaság méretét
23 Tartalom Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések Költségvetési fegyelmet segítő eszközök Feketegazdaság elleni küzdelmet szolgáló eszközök Foglalkoztatást szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
24 Magyarországon a gyermekelhelyezés szűk keresztmetszetét nem a részvételi hajlandóság, hanem a bölcsődei és óvodai kapacitások hiánya jelenti Gyermekelhelyezési mutatók Kapacitási ráta, 2012 (férőhelyek száma / 0-3 éves kisgyermek) 44 százalék Részvételi hajlandóság, 2011 (részvételi igény / 0-3 éves kisgyermek) százalék 35 24 17 8 3 8 3 Egyesült Királyság Németo. Magyaro. Lengyelo. Egyesült Királyság Németo. Magyaro. Lengyelo. A fejlett országokhoz képest Magyarországon nagyon szűkösek a bölcsődei és óvodai kapacitások A kisgyermekes magyar családok teljes mértékben kihasználják a rendelkezésre álló szűkös kapacitásokat Megjegyzés: Magyarország 2011 Forrás: OECD, EACEA
25 Az iskolai végzettségség közül a szakmához jutás a leginkább meghatározó az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésben A közmunkából való kilépés aránya iskolai végzettség szerint, 2013 Százalék 35 A közmunkában érintettek 54%- ának nincs szakmája 21 16 14 9 5 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Átlag Forrás: MTA
26 Hollandiában a 2005-ben bevezetett munkaügyi reform révén a munkanélküliek jelentős része képes volt visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra A holland munkaügyi reform A holland reform képzési elemei, 2005 A 25-64 évesek képzése (százalék) Főbb részek Ellátás típusa Belépés Helyszín Időtartam Témakörök Kompetencia felmérés Központi oktatási intézmény, ahol egyéni és csoportos a foglalkozás Heti egy teljes nap oktatással, vagy több nap néhány órás oktatással Beszédkészség, pszichológiai segítségnyújtás, szakképzés, személyre szóló álláskeresési támogatás 16,4 15,9 15,6 16,6 17,0 2004 2005 2006 2007 2008 A 20-64 évesek foglalkoztatottsági rátája (százalék) 74,9 75,1 76,3 77,8 78,9 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Eurostat, OECD
27 Magyarországon kevesen beszélnek idegen nyelvet, ami komoly hátrányt okoz a munkaerőpiacon Idegen nyelvet beszélők aránya a 25-64 év közötti korosztályban, 2011 Százalék 78,1 78,5 85,3 91,8 36,8 61,9 65,7 69,1 Svédországban az idegen nyelvet beszélők aránya kiugróan magas, mert a televízió a legújabb filmeket veszi meg, és minden filmet eredeti angol nyelven svéd felirattal vetít Magyaro. Lengyelo. EU-28 Cseho. Ausztria Németo. Szlovákia Svédo. Forrás: Eurostat
28 Tartalom Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
29 Magyarországon a növekedési pálya kibontakozásában több tényező együttesen játszik meghatározó szerepet A növekedés főbb összetevői 1. Fiskális egyensúly 2. EU-források gazdaságfejlesztésre 3. Alacsony kamatkörnyezet/hitelezés 4. Foglalkoztatás bővülése (duális képzés, felnőttképzés) 5. Exportpiacok gazdaságdiplomácia importkiváltás 6. Gazdasági diverzifikáció (Jedlik Ányos Terv) 7. Bürokrácia csökkentése Jó Állam 8. Belső kereslet növekedése (életpálya, bérnövekedés, kiskereskedelem) 9. Feketegazdaság visszaszorítása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!