Alvászavarok. Dr. Magyar Mária Tünde. DEOEC Neurológiai Klinika Alváslaboratórium



Hasonló dokumentumok
Alvás és alvászavarok

Alvászavarok és kezelésük az evidenciák alapján. Dr. Magyar Mária Tünde

Alvás és alvászavarok

Alvászavarok. Dr.Kozák Norbert

A horkolás és az obstruktív sleep apnoe (OSAS) differenciáldiagnosztikája gyermek és felnőtt korban, terápiás lehetőségek

EEG Alvás Napszaki ritmusok

Don t ever go to sleep. Too many people die there. Mark Twain Alvászavarok és a közlekedés biztonságának összefüggései

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

A tünetek (EDS, cataplexia) kezelésére kell szorítkoznunk.

Szenior akadémia. Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

Lujber László és a szerző engedélyé

Alvásmedicína. 3.: Aluszékonyság

Az alvászavarok jelentősége

A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei.

Alvásmedicína. 2.: Inszomniák fajtái, főbb kiváltó okok.

Éjszakai ambuláns, otthoni poligráfiás vizsgálat készült. A páciens aláírásával igazolta, hogy a készüléket saját magára tette fel.

Alvászavarok. Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE ÁOK

Az alvás, pihenés szükséglete

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs

Nocturia napjaink betegsége Dr. Siller György

Az obstruktív alvási apnoe

Alvászavarok és alvásdiagnosztika gyermekkorban

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

Alvásfüggő légzészavarok és a jogosítvány. Dr.habil Szakács Zoltán PhD

Poliszomnográfia. Alvásdiagnosztikai. rium Neurológia Klinika

Alvásvizsgálatok jelentısége stroke-ban

Alvászavarok és alvásdiagnosztika gyermekkorban

Alvászavarok és alvásdiagnosztika gyermekkorban

III. MELLÉKLET. Az Alkalmazási előírások és Betegtájékoztatók vonatkozó részeiben szükséges módosítások

A szív- és érrendszeri megbetegedések

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

A FELNÕTTKORI ALVÁSFÜGGÕ LÉGZÉSZAVAROK ELLÁTÁSA

Az alvásfüggő légzészavarok következményei

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Az obstruktív alvási apnoe tünetei és a családorvos szerepe a betegség diagnosztizálásában és kezelésében

Alvásdiagnosztika gyermekkorban

Propofol indukált mesterséges narkózisban végzett

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

RLS és egyéb alsó végtagi mozgásmegnyilvánulások

OSAS és Stroke Stroke és OSAS

ORVOSA KERESSE AZ OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE-T AZOKNÁL AKIK VEZETNEK,- ÉS AZOK KÖZÖTT IS AKIK NEM!

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

A hypertonia legfıbb okai. Még mindig a nephrológia és az endokrinológia?

Az alvás során jelentkező mozgás-megnyilvánulások jellemzése és differenciáldiagnosztikája.

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

INSOMNIA DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS ÚTMUTATÓ

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A fenőttkori inszomnia kezelési lehetőségei. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

Az obstruktív alvási apnoe szindróma, mint a stroke rizikófaktora.

Változás OSAS. Háttér

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

A vizelettartási zavarok osztályozása Dr Silhavy Mihály Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részleg Igazgató: Prof.

Az alvás-és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Dr. Novák Márta, PhD.

Alvás ébrenléti zavarok a mindennapi gyakorlatban

A helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Egészségügyi Minőségfejlesztési és Korháztechnikai Intézet

VI./4. fejezet: A terápia felépítése

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Dr. Balogh Sándor PhD.

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Drogfüggık elvonókezelése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

...Miért is nem? Mire gondolunk, ha aluszékonyságról panaszkodik páciensünk? Aluszékonyság a családorvos praxisában. Hova küldjük?

Nemekre szabott terápia: NOCDURNA

Az aluszékonyság gyógyszeres terápiás lehetőségei és azok hatásmechanizmusa

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

Alvászavarok és jelentőségük a pszichiátriában. Purebl György

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

SERDÜLİKORI ASZTMA BRONCHIALE. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest

Vizelettartási zavarok gyermekkorban

DR. IMMUN Egészségportál

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

VIII./3. fejezet: Alvási apnoe (OSAS- Obstructive Sleep Apnea Syndrome) és az alváshoz kapcsolódó légzési rendellenességek

Krónikus vesebetegségek (CKD) szisztémás betegségekben, pl. hypertóniában (amit a gyógyszerészeknek is ismerni kell; betegtanácsadási feladataik)

Tegyél többet az egészségedért!

Civilizációs betegségek

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentısége a családorvosi gyakorlatban

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Insomniák neurológiai vonatkozásai

Az allergia molekuláris etiopatogenezise

Az alvás szerepe az egészséges testsúly megőrzésében

Tantermi előadás fogorvostan

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -

Fusion Vital Program riport

Átírás:

Alvászavarok Dr. Magyar Mária Tünde DEOEC Neurológiai Klinika Alváslaboratórium

Az alvásról Életünkbıl átlagosan 27 évet (életünk 1/3-át) alvással töltünk A populáció 1/3-a átmeneti vagy tartós alvászavarban szenved

Miért alszunk? A természet legnagyobb misztériuma marad (MG Frank, The function of sleep, 2006)

Normális alvás felnıtt korban Alvási ciklusok - 90 percenként ismétlıdnek, 4-6X egy alvási epizód során, közöttük mikroébredések 1. NREM (70-80%) I-IV. stádium Lassú hullámú alvás, slow wave sleep Szívfrekvencia, RR csökken, légzés lassul, Testhımérséklet, izomtónus, az agy O 2 felhasználása csökken 2. REM (20-25%) Rapid eye movement, paradox, gyors hullámú alvás Szívfrekvencia, RR nı, légzés gyorsul, metabolikus ráta nı Álomképek, erekció Izomatonia, Angina, ulcusos fájdalom

Hypnogram fiatal és idıs korban

Az alvásminta változása az életkorral Alvási idı: Újszülött: 16 óra Csecsemı: 12 óra Pubertás: 8 óra 50 éves kor: 6 óra A III. és IV. stádiumok az elırehaladó életkorral rövidülnek, idıs korban gyakorlatilag nincs IV. stádium

Alvásdiagnosztika = álomfejtés?

Alvásdiagnosztika Sleep 2007:8:402-28

Az alvás vizsgálata: polysomnographia 1 alvási periódus alatt (1 éjszakán át multiparametriás monitorozás) EEG Electrooculogram EMG EKG Légzésfunkció vizsgálata (pletizmográfia, O 2 sat) Testpozició vizsgálata Horkolás alvásstádiumok

Stage SaO2,% CA,sec OA,sec Night Hypnogram Alvásfázisok, O2 saturatio Légzészavarok MA,sec HYPO,sec Desat,sec arousal,sec HR,BPM Pos Snore,# MIC,sec Ébredési reakciók, Lábmozgászavarok Pulzusingadozások Testpozició Horkolás 21:54:24 23:00 0:00 1:00 2:00 3:00 4:00 5:00

Több, mint 80-féle alvászavart ismerünk (International Classification of Sleep Disorders, 2 nd Edition American Academy of Sleep Medicine, 2005) I. Insomniák (33%) II. Alvásfüggı légzészavarok (1,4-40%) III. Hypersomniák (0,3-16,3%) IV. A cirkadian ritmus zavarai V. Parasomniák VI. Alváshoz kapcsolódó mozgászavarok VII. Izolált tünetek, normál variánsok VIII. Egyéb

Insomniák (33%) Az insomniák fontossága az egyén és a munkáltatója számára: A kialvatlan ember Álmos Ingerlékeny Koncentrálóképessége csökken Fejfájós Depressziós vagy felhangolt Teljesítıképessége csökkent Nı a baleseti rizikó

Insomnia diagnózisa Elalvási, átalvási nehézség, korai ébredés, az alvás minıségi zavara (nem elég pihentetı) 1 hét alatt 3x fordul elı és több, mint 1 hónapig tart És: napközben a beteg fáradtságról, koncentrációnehézségrıl, hangulatzavarról, álmosságról, motivációhiányról, esetleg fejfájásról, gyomorpanaszokról számol be

Insomniák prevalenciája Prevalencia: 33% Ha a mindennapi tevékenységet zavarja: a prevalencia 10% 4%-ban kevesebb, mint 1 hónapig tart (átmeneti insomnia) 85%-ban több, mint 1 hónapig tart (chronicus insomnia) 1.4x gyakoribb nıkben, mint férfiakban Az életkorral nı a prevalencia, 65 év felett 50%

Insomnia Prediszponáló és fenntartó tényezık

Insomniák 1. Primer (idiopathiás) (15-20%) 2. Secunder 1. Nem megfelelı alváshigiénia (10%) 2. Paradox insomnia (10%) 3. Mentalis zavar miatt (30-40%) 4. Psychophysiológiai insomnia (15%) 5. Gyógyszer, drog vagy ezek megvonása okozta 6. Pszichiátriai betegségekben 7. Sunday night insomnia

Psychophysiologiai insomnia Difficulty falling asleep or maintaining sleep Behavioral and cognitive efforts to promote sleep Frustration, fear of sleeplessness Physiological activation

Management: insomnia anamnesis, fizikális vizsgálat alvásnapló polysomnographia MSLT actigraphia

Alvásnapló

Insomniák kezelése

AFF 2007;76:517-26

Nem gyógyszeres kezelés Alváshigiene Stimulus kontroll Alvásmegvonás Relaxációs training Cognitiv therápia Fénytherápia GOOD SLEEP

Gyógyszeres kezelés: indikációk Acut stressz Váltott mőszak/ jet lag Chronicus insomnia Elırelátható stressz

Gyógyszeres kezelés versus nem gyógyszeres kezelés Kiszámítható hatás Gyors, biztos tünetredukció, amely elısegíti a terápiás bevonódást és a beteg együttmőködését a nem terápiás kezelési módokba MINDIG TELJES ANAMNESIS FELVÉTEL ELİZZE MEG!!!!

Az altatószer felírásának szabályai A legkisebb effektív dózist írd fel Rövid idıtartamra (2-4 hét) írd fel Késıbb intermittálva használja a beteg Ne írd fel drog abusus-veszély, terhesség, májbetegség, légzészavar, myasthenia gravis, acut stroke esetén Fokozatosan hagyd el rebound insomnia, megvonásos tünetek

Az ideális altatószer Javítja az elalvást Javítja az átalvást Hosszú távon is alkalmazható tolerancia nélkül Széles therápiás range - nehéz túlalagolni Javítja az alvásminıséget Az alvásszerkezetet nem befolyásolja Nincs nappali mellékhatása Kevés a gyógyszeres interakció Nincs függıség Nincs megvonási tünet Nincs rebound insomnia

Benzodiazepinek GABAA nem szelektív agonistái, antikonvulziv, anxiolitikus és izomrelaxáns hatással is rendelkeznek Megváltoztatják a fiziológiás alvásszerkezetet (NREM ) Nappali álmosságot okoznak, kognitiv funkciók romlásához vezetnek Rebound insomnia, elvonásos tünetek Tolerancia, függıség kialakulhat 1. Ultrarövid (midazolam) ~ rebound insomnia 2. Rövid (cinolazepam) 3. Közepes (brotizolam, temazepam) 4. Hosszú hatástartamú (nitrazepam) ~ nappali szedáció

Szelektív, GABA A agonisták, nem BZD típusú altatók a fiziológiás alvásszerkezetet nem befolyásolják bár rövid hatástartamúak, nincs rebound insomnia kevésbé alakul ki tolerancia ill. függıség zolpidem, zopiclon, zaleplon (Z-hypnotics) Phys&Beh:2007:90:285-293

Folyamatos versus intermittáló kezelés

Insomniák összefoglalva Anamnesis, kísérıbetegségek Alvásnapló Nem farmakológiai-farmakológiai kezelés Szelektív hypnoticum, ami az alvásszerkezetet nem befolyásolja Legkisebb hatásos dózis Rövid ideig, majd intermittálva Fokozatosan elhagyva

Alvásfüggı légzészavarok (International Classification of Sleep Disorders, 2 nd Edition American Academy of Sleep Medicine, 2005) 1. 2. 3. Alvásfüggı hypoventilációs/hypoxiaemiás syndromák

Apnoe és/vagy hypopnoe Apnoe (1. vagy 2.) és 3. 1. a légzési mozgás-amplitúdó legalább 50%-os csökkenése 2. ha a légzési amplitúdó-csökkenés nem éri az 50%-ot, de >3%-os O 2 saturatio csökkenéssel, vagy ébredéssel jár 3. az epizód legalább 10 s-ig tart Hypopnoe 1. a légzési mozgás-amplitúdó legalább 30%-os csökkenése Sleep, 1999:22:667-89.

Normális polygram és apnoe 30 s normális apnoe

Apnoe-hypopnoe index (AHI) - az alvásóránként átlagosan bekövetkezı apnoe-k és hypopnoe-k száma Az alvásfüggı légzészavar súlyossága: - Normális: AHI<5/h - Mérsékelt: AHI: 5-15/h - Közepesen súlyos: AHI:16-30/h - Súlyos: AHI>30/h Sleep, 1999:22:667-89.

Alvásfüggı légzészavarok mintázata Centrális apnoe Obstruktív apnoe

CONTROL OSAHS

OSAHS: tünettan Nappali kóros aluszékonyság fáradtság memóriazavar reggeli fejfájás depressziv tünetek impotencia vagy csökkent libidó gyomorsavasság Éjszakai horkolás felismert légzéskimaradás kapkodó légzés gyakori ébredés izzadás palpitációérzés nycturia

Kóros nappali aluszékonyság A közlekedési balesetek 10-30%-át kóros nappali aluszékonyság okozza. Objektivizálható: PSG-val, MSLT teszttel alváslatencia: >10 perc: norm. < 5 perc: kóros Szubjektíve: Epworth Sleepiness Scale (0-24 pont) <10 pont: norm. >12 pont: kóros aluszékonyság (Johns 1991)

Horkolás Habitualis horkolás: 35-45%, 15-28% NEJM 1993:328:1230-5 és BMJ 1997:314:860-3. Nem jár O 2 hiánnyal, de ha ébredési reakciót okoz, cardiovascularis rizikófaktor lehet UARS Habituális horkolás Obstruktív apnoe

Habitualis horkolás kezelése Fogyás, alkohol, dohányzás abbahagyása Pozíció training, allergia kezelés Fül-orr-gégészeti mőtétek (UPPP, septum resectio) Szájprotézisek

Felismert légzéskimaradás 75%-ban a hálótárs számol be róla Sleep 1993:16:118-22. a légzéskimaradás átlagosan 20-30 s-ig (10-50 s) tart Sleep Medicine 2007:8:402-428

OSAHS stádiumai AHI <5/h norm. 5-15/h enyhe 15-30/h kp. súlyos >30/h súlyos Stage SaO2,% CA,sec OA,sec Min. O 2 saturatio > 90% - norm. 85-90% - enyhe 70-85% - kp. súlyos <70%- súlyos MA,sec HYPO,sec Desat,sec arousal,sec HR,BPM Ébredési index Nappali aluszékonyság Pos

OSAHS rizikófaktorai Obesitas BMI: 28 kg/m 2 fölött nı az OSAHS prevalenciája Centrális obesitas: nyakkörfogat: 43 cm, 41 cm Kor Prevalencia csúcsa: 50 év körül 65 év után plateau a prevalenciát tekintve Férfi nem Pozitív családi anamnesis OSAHS tekintetében Alkoholfogyasztás lefekvés elıtt Etnikai különbségek Dohányzás Szedatívumok Felsı légúti anatómiai obstrukció Hypothyreosis, acromegalia

Nemek közötti különbségek Férfi/nı arány: 2:1, populációra és tünetekre való korrekció után:1.25/1 Chest 2003:124:204-11 Férfiak Horkolás Felismert apnoe Nappali álmosság Nagyobb nyakkörfogat Alkohol, dohányzás Testosteron Nık Depresszió Reggeli fejfájás Több ébredési reakció Kövérebbek (centrális obesitas) Hypothyreosis Menopausa

Az obstruktív alvásfüggı légzészavarok spektruma

Obesitas-hypoventilatiós Pickwick/syndroma 1837-bıl, Dickens aláírásával Obesitas: BMI>35 kg/m 2 Ébredési p a CO 2 >45 Hgmm Cor pulmonale Erythrocytosis Nappali aluszékonyság Reggeli fejfájás Alvás alatt p a CO 2 >10 Hgmmrel nı O 2 desaturatio, amit nem magyaráz hypopnoe Am J Med 2005:118:948-56.

Pickwick syndroma BMI>35kg/m 2 : nappali hypercapnia prevalenciája 31% Am J Med 2004:116:1-7 BMI>50 kg/m 2 : a betegek 50%-ának van nappali hypoventilácója A 18 hónapos mortalitási rátájuk 23%, szemben a 9%- os csak obesek mortalitási rátájával

Az obstruktív alvási apnoe kezelése: légsíntherápiás eszközök

CPAP: evidence based therapy AHI The Cochrane Library, 2006, Issue 4

CPAP: evidence based therapy The Cochrane Library, 2006, Issue 4

CPAP: evidence based therapy

Összefoglalva OSAHS prevalencia: 5% Prevalencia csúcsa 50 év körül Kor, obesitas, férfi nem Nappali és éjszakai tünetek A vezetı tünetek: különbözhetnek a nemekben Diagnózis: polysomnographiával, szakasszisztensi felügyelet mellett EB therápia: CPAP

Hypersomniák Narcolepsia (0,02-0,18%) A REM fázis kóros, repetitív betörése az éber állapotba, vigilinciaszint csökkenése Napközben 5-30 percig tartó alváskényszer (narcolepsia) Genetikusan determinált (HLA DQB1 0602, HLA- DR2) 15-25 éves kor körül kezdıdik Cataplexia (külsı ingerre történı hirtelen tónusvesztés) Hypnagóg hallucinációk Alvási paralysis Kezelés: modafinil, methylphenidate, triciklikus antidepresszánsok

A cirkadian ritmus zavarai Primer Késleltetett alvás fázis típus Korai alvás fázis típus Irreguláris alvás fázis típus Secunder Jet lag Változó mőszakban végzett munka Kezelés: Alvási higiénia betartása Kronotherápia: az alvási idıszak fokozatos elcsúsztatása Reggeli fénytherápia Melatonin, ramelteon, zolpidem

Jet lag: 138 felnıtt, 5-9 idızóna Sleep Medicine: 2001: 2:423-430

Alváshoz kapcsolódó mozgászavarok Restless legs (nyugtalan lábak) syndroma (5%) Ellenállhatatlan mozgáskésztetés a lábakban, gyakran irritáló fonákérzéssel Motoros nyugalomban, éber állapotban jelentkezik (pihenés közben) A végtag mozgatása csökkenti a fonákérzést, mozgáskésztetést A tünetek az esti-éjszakai órákban jelentkeznek vagy súlyosbodnak

Restless legs syndroma Primer Secunder Uraemia Anaemia (vas, B 12, fólsavhiány) Terhesség Neuropathia (diabetes, immunbetegségek) Gyógyszerek (triciklikus antidepresszánsok, SSRI-k, antipszichotikumok) Therápia (primer esetekben): dopamin agonisták

Az alvás az egész emberre nézve az, ami az órának a fölhúzás. Schopenhauer

Emelkedett szimpatikus aktivitás és a cardiovascularis betegségek Csökkent parasympathicus tónus Arrhythmia Hirtelen halál BKH Atherosclerosis Érspasmus, Fokozott shear stress Fokozott stiffness Érbetegség Dyslipidaemia Inzulin rezisztencia Emelkedett hematokrit Emelkedett sympathicus tónus Csökkent plazma térfogat Thrombosis Thrombocyta aktiváció Hypertonia

OSAHS: diagnosztikai kritériumok (1. vagy 2.) és 3. 1. Parancsoló nappali aluszékonyság ami egyéb okkal nem magyarázható 2. Legalább 2 tünet az alábbiak közül: kapkodó, fuldokló légzés ismételt éjszakai felébredés nem frissítı alvás napközbeni fáradékonyság csökkent koncentrációsképesség 3. Éjszakai PSG vagy PG vizsgálat alvásóránként minimum 5 obstruktív légzészavar eseményt igazol (AHI>5/h) AASM, Sleep, 1999:22:667-89.

Prevalencia súlyosságtól függ A felnıttek kb. 40 %-a horkol BMJ 1985:291:630-3. AASM ajánlás szerint: 4%-a, 2%-a Sleep 1997:20:65-76. Újabb felmérések szerint: 5% - obesitas Am J Respir Crit Care Med 2002:165:1217-39 és J Clin Sleep Med 2005:1:364-6.

OSAHS helye az alvásfüggı légzészavarok között Obstruktív Centrális Habitualis horkolás UARS OSASH Pickwick syndroma Hypoventilatiós sy: centrális kép + ébredési hypercapnia

CPAP: evidence based therapy

RR csökkenés 2006; Issue 3 CD001106