TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Skopje MACEDÓNIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2005
Volt Jugoszláv Köztársaság a Közép-Balkánon helyezkedik el Görögország, Bulgária, Albánia és Szerbia szomszédságában. A 2002-es népszámlálás szerint az ország lakossága 2.049.000 volt. A lakosság kétharmada tartja magát macedónnak, emellett jelentős számban élnek albán, török, roma és szerb kisebbségek az országban. Jugoszláviától 1991-ben nyerte el függetlenségét, az ENSZ 1993-ban ismerte el. GAZDASÁGI HÁTTÉR A macedón lakosság kb. 20%-a él a havi 75 $-ban meghatározott hivatalos szegénységi szint alatt. Macedóniában a rossz gazdasági helyzet legfontosabb okai között említhetők a régióban és az országban közelmúltban zajló háborús konfliktusok és a technológiai fejlettség alacsony szintje. A szegénységgel leginkább sújtott lakossági csoportok a munkanélküliek, a szociálisan veszélyeztetett háztartások, a nyugdíjasok és a földművelésből élők. 2003-ban munkanélkülisége 36,7% volt, ezzel ez a mutató legmagasabbak közé tartozik Európa államai között. A szegénységnek komoly kihatásai vannak a lakosság egészségi állapotára és az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségére. Bizonyos lakossági csoportokra még mindig jellemzőek a szegényes életfeltételekkel kapcsolatos betegségek, melyek a roma lakosság körében fokozottan elterjedtek. DEMOGRÁFIA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 2003-ban a születéskor várható átlagos élettartam 73,54 év volt, férfiaknál 71,12, nőknél 76,11 év. Bár a várható élettartam Macedóniában alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, de meghaladja a Közép-Kelet-Európa országainak várható élettartamát. 2003-ban a születési ráta 13,33 volt 1000 lakosra vetítve, a halálozási arány pedig 8,88, amely a lakosság évi 0,5%-os növekedését eredményezte. A népesség aránylag fiatal, az átlagéletkor 34,63 év, bár az idős lakosság száma egyre növekszik. 1990-2000-ig a 65 éven felüli lakosság 7,97-ről 10,10%-ra nőtt. Ez az arány azonban még mindig jóval alacsonyabb, mint az EU-ban és Közép-Kelet-Európában. A morbiditás területén Macedóniában is kialakulóban van az egészségesebb ipari vagy posztindusztriális társadalmakra jellemző minta. Ez főleg a vezető halálokot jelentő szívbetegségekre, agyér megbetegedésekre és a daganatos betegségekre igaz. A helyzetet rosszabbítja a magas zsírtartalmú étkezés, a fizikai aktivitás hiánya, a dohány- és alkoholfogyasztás, a gazdasági átalakulással összefüggésbe hozható stressz, a társadalmi problémák. a kábítószer-csempészet fő európai útvonalán helyezkedik el, a kábítószerfogyasztás jelentősen megnőtt az országban. 2001-ben 5-6 ezer heroinfüggő személyt tartottak nyílván, a valós szám azonban ennek háromszorosa lehet. Anya- és gyermekegészségügy csecsemőhalálozási aránya jelentősen csökkent, 1000 élveszületésre az 1995-ös 22,7-ről a 2003-as 11,29-re. Kedvező mértékben csökkent az anyai halálozás is, 100.000 élveszületésre a 1995-ös 21,8-ről a 2003-as 3,7-re. 1
A hagyományos népegészségügyi tevékenység az iskoláskor előtti egészségvédelmi programok segítségével fenntartotta a 95% feletti lefedettséget a védőoltások beadásában. 2002-ben a WHO tanúsítása szerint polio-mentes volt, ugyanebben az időszakban nem jelentettek neonatális tetanusz eseteket, csupán 27 kanyaró és 5 szamárköhögés esetet regisztráltak. egészségi állapotát és táplálkozási szokásait a lassú gazdasági fejlődés és a rossz környezetegészség befolyásolja. 1999-ben a gyermekek 26%-a szenvedett vashiány által okozott betegségekben. Tuberkulózis A tuberkulózist illetően sikeresen valósította meg a WHO által ajánlott DOTS terápiás stratégiát, felére csökkentette a tbc betegek számát 1997 és 2001 között és 20%-kal csökkentette a betegek kórházi ápolási idejét. A tbc incidenciája 100.000 lakosra a 1995-ös 40-ről 2003-ra 31,5-re csökkent. Dohányzás A dohány főbb belföldi termékeinek egyike és a cigarettázók aránya igen magas. A törvény tiltja a dohányzást a nyilvános helyeken, de ezt nem nagyon tartják be. A WHO dohányzás mentességre vonatkozó kezdeményezése előtt nem létezett dohányzásellenes kampány, és a cigaretta reklámozása élénken folyik. A cigarettára kiszabott adó sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, így fogyasztása magasabb, a dohányzással kapcsolatos megbetegedések is gyakoribbak. HIV/AIDS Országos adatok és a UNAIDS szerint 2001-ben összesen 16 HIV és 43 AIDS esetet tartottak nyílván. Azonban a HIV/AIDS felügyeleti és jelentési mechanizmusai elégtelenek, és a legtöbb esetet önbevallás szerint diagnosztizálják, mely arra utal, hogy a betegek már tapasztalják egészségi állapotuk romlását. A hivatalosan jelentett HIV/AIDS esetek alacsony száma befolyásolta mind a lakosság, mind a kormány attitűdjét a betegséggel szemben, amelyet sokan még mindig jelentéktelen vagy nem sürgős problémának tartanak. A fertőzött személyek számára nem áll rendelkezésre antiretrovirális terápia. 1987-ben, az első HIV pozitív eset jelentése idején létrehoztak egy HIV/AIDS bizottságot (Health Sector Commission, majd ennek utódja 2003-ban a Multi-Sectoral Commission). A bizottság elnöke az egészségügyi miniszter, feladata a HIV/AIDS megelőzésének és gyógyításának tervezése és koordinálása. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Az Egészségügyi Minisztérium felelős az ország egészségügyi rendszeréért, az Egészségbiztosítási Pénztár koordinálja a lakosság egészségbiztosítását, és a Pénzügyminisztérium határozza meg az Egészségügyi Minisztérium programjainak költségvetését. A Macedón Orvosi Kamara végzi az orvosi praxisok engedélyezését. egy központi egészségvédelmi intézettel (Health Protection Institute) és 10 regionális egészségügyi adatgyűjtő intézettel rendelkezik. Az egészségbiztosítás Macedóniában a lakosság közel 100%-át lefedi, a biztosításon kívül eső magán egészségügyi ellátást választók száma alacsony. Az egészségügyi alapjuttatási csomag igen széles és majdnem valamennyi orvosi szolgáltatást fedez, kivétel pl. a kozmetikai műtét. A 2
kiterjedt alapjuttatási csomag a hatékonyság hiányát magyarázza és túlfeszíti a korlátozott forrásokat. Macedóniában az egészségügyi szolgáltatások mind állami, mind magán ellátóktól igénybe vehetők. A magán ellátók többnyire az alapellátási szinten működnek és tartalmazzák a háziorvosi, gyógyszertári, járóbeteg-, és labor szolgáltatásokat. A magán gyógyszertárak hálózata fejlett, de kevésnek van szerződése az Egészségbiztosítási Pénztárral a jóváhagyott gyógyszerlistán levő termékek forgalmazására. A keret-megállapodás és az önkormányzatról szóló törvény értelmében 2004-ben a központi kormányzatoktól az önkormányzatokra szállt az alapellátás, az egészségfejlesztés/egészségnevelés, és az egészségügyi ellenőrzés tevékenysége. Macedóniában az egészségügyi ellátás három szinten történik: alapellátás, szakellátás és terciális ellátás. A szolgáltatásokat az állami szektorban 77 szervezet (intézmény) nyújtja: 11 népegészségügyi intézmény, 3 egészségügyi állomás, 18 alapellátást nyújtó rendelőintézet, 16 alapellátást és szakellátást nyújtó rendelőintézet, 15 szakosodott kórház, 1 általános kórház, 1 egyetemi kórház 28 szakorvosi klinikával, valamint több más orvosi és fogászati központ. Az alapellátás képezi a beteg és az ellátó rendszer közötti első kapcsolatot. Országos szinten az alapellátást mintegy 1200 rendelő végzi, melyek többnyire kisebb járóbeteg klinikákból állnak (Ambulanta). Az Ambulanta felelős a járóbeteg alapellátás nyújtásáért és némely szakorvosi konzultáció szolgáltatásáért. Regionális szinten az ellátó központok vegyes szerkezettel rendelkeznek, és magukba foglalják a járóbeteg és fekvőbeteg szolgáltatásokat, ill. alapellátást és szakellátást nyújtanak. Mentőszolgálat csak a nagy állami kórházakban áll rendelkezésre. Skopje a környék a falvaiból közlekedési eszközökkel is elérhető, ellenben a Kumanovo térség falvaiból megszűnt a tömegközlekedés, így onnan csak gépkocsival érhetők el az ellátók. EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁS Az egészségügyi finanszírozás Macedóniában a kötelező társadalom- és egészségbiztosítási rendszer alapján működik. A járulékok a következők: a munkavállalók az Egészségbiztosítási Pénztár számára 8,6%-ot fizetnek, a nyugdíjalap a nyugdíjasok után 14,69%-ot térít. A munkanélküliek után az állami költségvetés fizet, a vállalkozók 8,6% járulékra kötelezettek. Copayment is létezik a finanszírozás további forrására és a kereslet irányítására. Bár ez utóbbiban szerepet játszott, becslések szerint a co-payment fizetések mindössze 5%-kal járultak hozzá az egészségügyi ellátók bevételéhez. Az Egészségbiztosítási Pénztár éves bevétele kb. 220-240 millió $, amely 110 $ biztosított személyenként, a GDP 6%-a. A magán háziorvosokat fejkvóta rendszer szerint fizetik. Mint a havi fejpénz térítés része, az alapellátás szolgáltatói ösztönzésben részesülnek a szűrésben és az egészségfejlesztésben, ugyanakkor felső határt szabtak a gyógyszer felírásra és a kórházi beutalásra. Az állami szektorban dolgozó háziorvosok fizetésben részesülnek, bár a magánpraxishoz hasonló fejkvóta alapú rendszer kialakítása folyamatban van. A kórházakat "fee for service" alapon finanszírozzák, bár tervben van a kapitációs térítési rendszer bevezetése. Az új átfogó költségvetési rendszer jogi kerete jelenleg a kidolgozás végső stádiumában van. 3
FŐBB EGÉSZSÉGPOLITIKAI IRÁNYELVEK Macedóniában az egészségpolitika általános célkitűzése egy olyan rendszer létrehozása, amely a lakosság szükségleteihez igazodik és képes hatékonyan működni a rendelkezésre álló forrásokból. Az egészségpolitikai napirenden lévő kérdései közé tartozik az egészségfejlesztés, az egészségnevelés és az alapellátás kapuőr szerepe. Az állami intézmények privatizációja továbbra is tárgyalások tárgyát képezi. Az egészségügyi ágazat prioritásai: Egészségügyi menedzser képzés Az egészségügyi ágazat racionalizálása Megfelelő IT hálózat létrehozása az egészségügyi információ megerősítésére Mechanizmusok létrehozása a gyógyszertermékek biztonságos tárolására és forgalmazására, a referencia ár mechanizmusok alkalmazása a generikus gyógyszerek körében Bizonyítékokon nyugvó klinikai irányelvek kidolgozása Az egészségpolitika, tervezés, irányítás és finanszírozás kapacitásának erősítése minden szinten További törvényalkotásra van szükség a verseny és a szabadpiac tevékenységeinek támogatására. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A macedón egészségügyi szektor számos nemzetközi szervezet támogatását élvezi, köztük a Világbank, a WHO, az ENSZ különböző programjai, az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Minisztériuma, az Európai Bizottság Humanitárius Segélyező Hivatala, emellett japán, amerikai, svéd és dán segélyező hivatalok. 2000-ben Dél-Kelet-Európa egészségügyi miniszterei aláírták a történelmi jelentőségű Dubrovnyiki Fogadalmat (Dubrovnik Pledge), amely szerint ezen országok elkötelezik magukat a határon átívelő együttműködésre a régió egészségügyének fejlesztése érdekében. Ez a vállalás volt a régió első politikai dokumentuma az egészségügy fejlesztésére irányuló együttműködés tekintetében egy előzmények nélküli lépés egy olyan térségben, amelyet nemrég még súlyos konfliktusok sújtottak. Az egészségügyi miniszterek második találkozója (Skopje, 2005. november 25-26) az egészségügyi és a gazdasági fejlődés viszonyára összpontosít majd. A fórum technikai találkozónak tekinthető, ugyanakkor erőteljes politikai lépést jelent a stabilizálódási folyamatban. A törekvések koordinálására és az egészségügy hosszú távú fenntarthatóságára a miniszterek szilárd munkaszövetséget hoztak létre, bevonva szomszédaikat és támogatóikat is a Dél-Kelet- Európai Egészségügyi Hálózatba. A Hálózat segítséget nyújt azon egészségügyi projektek gyakorlatba történő átültetésében, melyek korszerűsítik majd az egészségügyi szolgáltatásokat a térségben. Az egészségügy határokon átívelő fejlesztésére irányuló törekvés várakozáson felüli sikert hozott, ezt az együttműködést kívánják fejlettebb szintre emelni. Forrás: Ministry of Health http://www.zdravstvo.gov.mk/index.php Macedonia: health briefing paper http://www.eldis.org/static/doc10001.htm Doctors Worldwide Macedonia http://www.doctorsworldwide.org/projects/macedonia.htm 4