TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA MONTENEGRÓ. Podgorica. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Belgrád SZERBIA MONTENEGRÓ Podgorica Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2005

2 Az 1990-es években képezte a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két államát Jugoszlávia felbomlása után márciusában a szövetség maradéka feloszlott, miután a két köztársaság megegyezett egy lazább szövetség létrehozásában, melyet néven említenek. A 2003-as népszámlálás szerint Szerbia lakossága 7,5 millió volt. A lakosság többsége szerb nemzetiségű, emellett jelentős számban élnek magyar, roma, albán és bosnyák kisebbségek a tagállamban. Montenegró lakossága 0,6625 millió, így a szövetség összlakossága 8,16 millió (Koszovót leszámítva). GAZDASÁGI HÁTTÉR Az 1990-es évek háborús konfliktusai, a nemzetközi gazdasági szankciók, a NATO bombázás és a korrupt vezetés infrastruktúráját, gazdaságát súlyosan megrongálta, a károkat melyet még mindig nem heverte ki. A háború másik öröksége a nagyszámú menekült és az otthonát elhagyni kényszerült ember a volt Jugoszlávia különböző területeiről. A szegénység igen elterjedt az országban, és a menekülteken kívül érzékenyen érinti a munkanélkülieket, az alacsony szinten iskolázottakat, az 5 fő feletti családokat, az időseket és a vidéken élőket. A két köztársaság kormánya 2002-ben tett közzé a szegénység enyhítését célzó stratégiai dokumentumot. A stratégia a jogok alapjára helyezi a szegénység leküzdését, hangsúlyozván, hogy a szegénységet nem csupán gazdasági alapon kell meghatározni, hanem az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapján is. FŐBB EGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Több okból kifolyólag nehéz megbízható egészségügyi adatokat nyerni ról. A délszláv háború és a koszovói válság után a nagy népmozgások miatt az ország lakosságát kifejező számok az 1990-es években többnyire feltételezésen alapultak. A másik probléma abban jelentkezik, hogy bizonyos adatok ra vonatkoznak, más adatok egyedül Szerbiára. Szintén zavart okoz, vajon Koszovót tartalmazzák-e az adatok től kezdődően a legtöbb Szerbia és Montenegróra vonatkozó jelentés kizárja Koszovót. Az adatok kétes minőségét tetézi az adatgyűjtés lassúsága és késleltetett publikálása. A rendelkezésre álló adatok szerint a lakosság egészsége romlott az elmúlt évek alatt. A várható élettartam csökkent: 2002-ben 70,03 év volt férfiaknak, 75,36 nőknek. A szív és érrendszeri betegségek és a különböző rákbetegségek incidenciája növekszik mindkét betegségcsoport olyan kockázati tényezőkkel kapcsolatos, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, magas zsírtartalmú étrend és mozgáshiány. Anya- és gyermekegészségügy 1989 óta az 5 éven aluli gyermekek halálozási rátája a felére csökkent, és 2001-ben 1000 élveszületésre 15,3 volt. Egyre több gyermeken látszanak a hiányos táplálkozás jelei, ennek egyik oka, hogy az anyáknak nem tudatosítják a szoptatás fontosságát. Azok a gyermekek, akik közösségi szállásokban élnek, különösen kiszolgáltatottak a betegségek kockázatának, s ez részben az alultápláltság magasabb rátáival van összefüggésben. Roma gyerekek, az értelmi és fizikai fogyatékkal élő gyerekek képezik a rossz egészségben szenvedő gyerekek másik csoportját. A csecsemőhalálozás kevesebb mint a felére csökkent 1989 óta: 2002-ben 1000 lakosra 10,18 volt. 4 csecsemőhalálozásból 3 esetben a halálozás az élet első hónapjában történt. Az 1990-es években az immunizáció szintje rosszabbodott, de azóta kezd visszaállni az előző magas szint, és a gyermekek 80%-a részesül a legfontosabb védőoltásokban az első két évben. A vakcinával 1

3 megelőzhető betegségek viszonylag ritkán válnak a morbiditás és mortalitás tényezőjévé, bár valószínűleg nincs minden eset jelentve. Dohányzás A dohánytermékek marketingje igen élénk és gyakran a fiatalokat célozza meg. A cigaretta olcsó és a belföldön gyártott dohány kátránytartalma magas. Jelentős mennyiségű dohányt árulnak a feketepiacon is. Becslések szerint a gyerekek 23%-a dohányzik, egy 2000-es népegészségügyi felmérés szerint pedig a felnőtt lakosság 60%-a. A dohányzásnak tudható be közvetetten vagy közvetlenül az összes halálozás 30%-a. A dohányzást törvény tiltja a nyilvános helyeken, de ezt nem nagyon tartják be. A szerb kormány 2003-ban kezdeményezett egy dohányzás elleni kampányt, de a jelenlegi helyzet enyhítésére szigorúbb intézkedésre lenne szükség. HIV/AIDS 2001 végén összesen 1302 HIV esetet tartottak nyílván Szerbiában, 43-at Montenegróban, bár valós adatok magasabbak lehetnek. Becslés szerint 2000 végén kb felnőtt és gyerek élt HIV/AIDS fertőzéssel. Szerbiában a bejelentett AIDS betegek majdnem fele kábítószer injekció következtében fertőződött, az utóbbi években azonban a nemi úton történő fertőzés aránya emelkedett. Az új esetek közül a nők aránya az összes eset negyedéről felére nőtt. Diagnosztikai tesztek ugyan rendelkezésre állnak, de kevesen mennek el önkéntesen, tartván a megbélyegzés és az orvosi titoktartás hiányának problémáitól. Antiretrovirális gyógyszer kezelés nem érhető el. Egy általános lakossági felmérés szerint elégtelenek az ismeretek a HIV/AIDS-ről, az emberek negatív módon viszonyulnak a megfertőzött betegekhez, és a nem biztonságos szexuális magatartás igen széles körben elterjedt. A felmérés úgy találta, hogy a megkérdezett lakosok 56%-a szexuális életében nemvédekezik. Tuberkulózis 2000-ben a tbc incidenciája 39 volt lakosra, bár bizonyosra vehető, hogy ez egy alábecsült érték ben a közép-kelet-európai átlag 50,55 új eset volt lakosra. Helyi és nemzetközi egészségügyi szakemberek aggodalommal figyelik, hogy a tbc növekedett a közösségi szállásokon élő menekültek és otthonukat elhagyni kényszerült emberek körében. A helyzetet súlyosbítja az, hogy az egészségügyi szakemberek nem alkalmazzák a standard kezelési eljárásokat, a gyógyszerek költségesek és hiánycikknek számítanak. Sem Szerbia, sem Montenegró nem fogadta be WHO által ajánlott DOTS programot. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZERKEZETE ban az egészségügyi ellátás három szinten történik: alapellátás, szakellátás és terciális ellátás. Népegészségügyi szolgáltatásokat a két Népegészségügyi Intézet nyújt. Az alapellátást az egészségházak hálózata nyújtja. Az egészségházak emellett népegészségügyi feladatokat látnak el és igazgatják a kisebb ambulanta rendelőket. A járóbeteg és fekvőbeteg ellátás általános kórházakban, egyetemi klinikai központokban és specializált intézményekben folyik. Minden térségnek van legalább egy általános kórháza és több terciális ellátást nyújtó fekvőbeteg intézete. Montenegróban 1000 lakosra 4 általános kórházi ágy jut, míg Szerbiában ez a szám 3 alatt van, a WHO által ajánlott 3,5 ágyszámmal szemben. Hasonlóan a régió más országaihoz, a kórházi tartózkodási idő hosszú és az ágykihasználtság alacsony, ami a források nem hatékony felhasználását jelzi. Bár az ellátó létesítmények viszonylag megfelelő számú személyzettel vannak ellátva (az orvos-ápoló aránya 1:3), az ellátás minősége gyakran nem megfelelő, a szolgáltatások nem betegközpontúak, hiányzik az ellenőrzés vagy a független monitorozás, a berendezések és az épületek rossz állapotban vannak. 2

4 Szerbiában sok orvos munka nélkül van, miközben évenként ezer orvostanhallgató végez a belgrádi egyetemen. Montenegróban hivatalosan nincs munkanélküli orvos nyilvántartva. Szerbiában 8500 munkanélküli ápoló van, bár sok a betöltetlen ápolói állás a terciális ellátási szinten. Idáig nem sikerült az egészségügyi ágazat munkaerő forrását az egészségügyi szükségletekhez igazítani. Európai, de helyi mércével nézve is, az egészségügyi szakemberek fizetése alacsony. A havi átlagfizetés az orvosok körében 130 euró, az ápolók számára 90 euró, míg az országos átlagfizetés 176 euró. Montenegróban az arány valamivel magasabb orvosoknak euró, az ápolóknak 120 euró. Az egészségügyi személyzet alacsony fizetése tovább növeli a betegekre háruló nyomást az informális fizetés nyújtására. A magán egészségügy nem túl fejlett és nincs beépítve az országos egészségügyi rendszerbe. Nincsenek ismeretek a magán egészségügyi ágazat igénybevételéről. EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁS Az államilag finanszírozott egészségügyi szektor a kötelező társadalombiztosítási rendszeren nyugszik, melyet a dolgozók járulékfizetéséből tartanak fenn és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működtet. A rendszer fő gyengesége abban áll, hogy a biztosítás nélküli emberek nincsenek lefedve, hiányzik a költségvetés átláthatósága, a járulékfizetés kikerülhető, a pénztár és az intézmények között tartozás halmozódik föl. Az elmúlt 10 évben az egészségügyi ágazat forrásai jelentősen csökkentek: 1990-től 2000-ig az egy főre jutó egészségügyi kiadások 200 dollárról 60 dollárra estek. A betegeknek hivatalosan önrészt kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatások hozzáféréséért. Súlyos problémát okoz, hogy a betegeknek informális fizetéssel kell szolgálniuk ahhoz, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek. Becslés szerint ban az egészségügyi összkiadások 49%-a közvetlen kifizetésből áll. Ez az arány Bosznia-Hercegovinában 31%, Horvátországban 15%. FŐBB EGÉSZSÉGPOLITIKAI IRÁNYELVEK Általánosan elfogadott nézet, hogy az egészségügy reformja elengedhetetlen az alapszolgáltatások javításához és a fenntartható rendszerek kialakításához februárjában Szerbia kormánya elfogadta a Szerbia Egészségpolitikája dokumentumot, amely hét célt tűzött ki: 1. Megőrizni és fejleszteni Szerbia lakosságának egészségét 2. Megteremteni az egészségügyhöz való igazságos és egyenlő hozzáférést minden állampolgár számára, javítani a hátrányos lakossági csoportok egészségét 3. A betegeket helyezni az egészségügyi rendszer középpontjába 4. Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának biztosítása, a forrás menedzsment szelektív decentralizációja, a finanszírozás forrásainak és módszereinek változatossága 5. Az egészségügyi rendszer hatékonyságának és minőségének javítása 6. A magánszektor szerepének meghatározása 7. Az egészségügyi humán erőforrások fejlesztése A fenti irányelvek megvalósításához a kormány néhány prioritást azonosított: A gyógyszerekhez való jobb hozzáférés A romlandó orvosi szállítmányok növelése, amely hiányt képez és gyakran a betegeknek kell megvásárolniuk Egyes egészségügyi intézmények megújítása Egészségügyi terv kialakítása a rendelkezésre álló humán és fizikai erőforrás optimális használatának meghatározására Az egészségügyi finanszírozási mechanizmus reformja, a szerződési folyamat hatékonyságát javító eljárásokkal, tartalmazván a magánszektor részvételét 3

5 2003-ban Szerbia Egészségügyi Minisztériuma elkészítette az Egészségügyi Stratégia tervezetét. Ez rövid, közép és hosszú távú célokat foglal magába az ágazat reformjára, valamint változásokat javasol az egészségügyi finanszírozásra, alapjuttatási csomagokra és a szerb egészségügyi intézmények mandátumára. Montenegróban 2001-ben a kormány elfogadta az egészségügyi szolgáltatások irányelveit 2020-ig meghatározó dokumentumot, mely összhangban áll a WHO 1998-ban megfogalmazott elveivel. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A szerb és a montenegrói egészségügyi szektor számos nemzetközi szervezet támogatását élvezi, köztük a Világbank, a WHO, az Európai Újjáépítési Hivatal, az Egyesült Nemzetek különböző programjai, a Vöröskereszt, az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Minisztériuma, a USAID, emellett svéd, délafrikai és német segélyező hivatalok. Statisztikai összefoglaló Indikátor Év Érték Lakosság: Szerbia Montenegró ,5 millió 0,6625 millió 0-14 éves lakosok %-a , éves lakosok %-a ,68 Élveszületések/ ,68 Halálozási ráta/ ,36 Születéskor várható élettartam ,68 Születéskor várható élettartam, férfiak ,03 Születéskor várható élettartam, nők ,36 Összes halálozás/ ,83 A szív-érrendszeri betegségek általi ,92 halálozás/ Daganatos betegségek általi halálozás/ ,04 Halálozás külső okok miatt/ ,68 Csecsemő halálozás 1000 élveszületésre ,18 TBC/ ,19 Kórházi ágyak száma/ ,9 Összes orvos száma/ ,08 Fekvőbeteg felvétel/ ,33 Összes egészségügyi kiadás a GDP %-ában ,58 Forrás: Health profile: Serbia and Montenegro Ministry of Health, Serbia 4