3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

Átírás

1 A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes Liga és Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet, MRL alapszervezeti vezetők: 2 Apc, 3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) Minden minőségbiztosítási tevékenység, ami az egészségügyi ellátás terén kerül alkalmazásra, végső soron a betegellátást szolgálja. A betegek szakszerű, empatikus gyógyítását intézményen belüli és intézményen kívüli szakszerű ellátását, követését tehát végső soron az intézményhez, vagy a szolgálathoz forduló emberek elégedett és eredményes ellátása a cél Ezért a betegellátás minősítése azok által, akik célpontjai a fenti ellátásnak magától értetődő. Ez a minősítés igen fontos az egyik meghatározója az egészségügyi intézményekben folyó minőségbiztosításnak, különösen fontos e területen a tapasztalatok összegyűjtése és elemzése olyan területén az intézményi- és intézményen kívüli betegellátásnak, ahol hosszantartó, a betegek szerint igen súlyos és veszélyes kimenetelű betegségben szenvedők az ellátandók. A rákbetegség és a rákbetegek egyértelműen a fenti kategóriába tartoznak. A minőségbiztosítás folyamatos értékeléséhez szükséges meghatározni azokat a tényezőket, melyek értékelhetők, mérhetők, számbavehetők és jelzik, hogy a tevékenység megfelel-e az elvárható minőségi szolgáltatás követelményeinek. Azokat a tényezőket, amelyek segítségével követni lehet az adott tevékenység értékét, nevezzük indikátoroknak. A betegelégedettség és a személyre szabott betegellátás jelentős, az ellátás minőségét jelző indikátorait igyekeztünk meghatározni a Magyar Rákellenes Liga tagjai kikérdezésével. 105

2 Az elégedettség igen fontos indikátora az, hogy a beteg miként értékeli a vele és a betegségével való törődést. Erre az indikátorra a tárgyesetbe tett beteg meghatározást javasoljuk arról ad az értékelés során ez az indikátor információt, hogy betegellátás során milyen mértékben terjedt ki az ellátásban résztvevők figyelme magára a beteg emberre és mennyiben redukálódott le az ellátó tevékenység csupán a betegség kezelésére és nem a beteg gyógyítására. Az ellátó személyek és az ellátandók az ellátás során ha csak az eszméletlen állapot nem teszi lehetetlenné, beszélnek egymással. Az orvos, az ápoló tanácsokat ad ezeket indokolja. A fenti tanácsok a beteg, az ellátott közreműködését szolgálják, hiszen a beteg aktív részvétele nélkül igen kétséges a gyógyulás eredménye. Az aktív részvétel egyik feltétele, hogy a beteg megértse, hogy mit, miért, hogyan várnak el tőle. Ha nem érti az orvosi utasításokat, nem lehet elvárni tőle, hogy be is tartsa, kövesse azokat. Ezért jelentős indikátora a rákbetegek ellátásának, hogy az ellátott beteg miként értette meg az orvos információit, tanácsait. Az is fontos információ, hogy a betegek kit neveznek meg informátornak vagy annak, akivel betegségükről beszélgethettek. A betegek közérzetét az ellátó személyzet magatartása is jelentősen befolyásolja. Az empatikus hozzáállás lenne a kívánatos, de sajnos előfordul az ellátók részéről az ellátandók katonás utasítgatása a kedves irányítás helyett. Ezért szükséges felmérni azt is, hogy a beteg hogyan értékelte az őt ellátó személyzet hangnemét. E három indikátor értékelésére öt városában az országnak (Budapesten, Egerben, Salgótarjánban, Apcon és Nagyatádon), a Magyar Rákellenes Liga helyi alapszervezete tagjai aktív, vagy gyógyult rákbeteggel kitöltettek egy, a betegek ellátásának minősítését és a betegjogok érvényesülését felmérő kérdőívet (mellékletben). Megállapították, hogy a betegek véleménye szerint mind az orvosok, mind a szakdolgozók többsége lelkiismeretesen foglalkoztak a rákbetegek betegségével, de a válaszadók 44 %-a úgy értékelte, hogy bár betegségével jól foglalkoztak 106

3 de velük akiknek betegségét kezelték nem nagyon. Ez a 44%-os tárgyesetbe tett beteg ezt az indikátorát a betegközpontú ellátásnak ilyen százalékban nem megfelelőnek minősítette. A megkérdezett betegek 55-60%-a a kórházi onkológust és 20%-a a háziorvost nevezte meg informátoraként. Arra a kérdésre, hogy kitől kapott elegendő segítséget betegsége leküzdésében a fentiek közül, a válaszadók 80%-a pozitívan említette a Magyar Rákellenes Liga helyi szervezetét. Az orvosi kommunikáció értékét az mutatja, hogy a betegek megértik-e azt, amit orvosuk mond. Mintánkban minden ötödik beteg (19,6%) úgy nyilatkozott, hogy az orvosi szavakat csak részben és minden tízedik pedig egyáltalán nem értette meg. Az orvosok 10%-a és a szakdolgozók 14%-a katonásan kezelte a betegeket. A kérdőív többi kérdésére a válaszok kielégítőek voltak. Tehát a három kérdéses indikátort leszámítva a betegek úgy értékelték ellátásukat, hogy az szerintük szakszerű, barátságos és betegközpontú volt. A három több negatív érékelést tükröző terület, a betegközpontúság fontosságának jobb elismerését várja. Ezen kívül igénylik az érthetőbb kommunikációt és a barátságosabb hangnemet. A fenti adatok szerint van javítandó a csupán emberibb hozzáállást igénylő területein a rákbetegek ellátásában a minőségbiztosításnak. 107

4 BETEGJOGI KÉRDŐÍV (a kérdőív kitöltése önkéntes) Magyar Rákellenes Liga.. Alapszervezet 1. A válaszadó életkora:... A válaszadó neme: nő - férfi Milyen daganata volt van?. Mióta daganatos beteg?. Jelenleg kezelik-e ezzel a betegséggel? igen - nem 2. Milyen gyógyszert kap, milyen gyakran? Emiatt a betegség miatt foglalkozott-e Önnel - háziorvos - rendelőintézeti onkológus - kórházi onkológus - sebész - belgyógyász - egyéb orvos (milyen) - magánorvos 108

5 3. A fentiek közül kivel tud vagy tudott elég ideig beszélni a betegségéről és az ön problémáiról? - háziorvos - rendelőintézeti onkológus - kórházi onkológus - sebész - belgyógyász - egyéb orvos (milyen) - magánorvos 4. Ha kérdése volt, kitől kapott szívesen és érthetően választ? - háziorvos - rendelőintézeti onkológus - kórházi onkológus - sebész - belgyógyász - egyéb orvos (milyen) - magánorvos 5. Az orvostól kapott válaszokat - megértette - részben megértette - nem mindig értette - nem értette meg 109

6 - 6. A kórházban hogyan bántak Önnel? Orvosok Nővérek Asszisztensek barátságosan katonásan mogorván közömbösen 7. Érezte-e a kezelések során, hogy csupán betegségével és nem Önnel foglalkoztak? 8. Korlátozták-e kórházi tartózkodása során - szabad mozgásában igen nem - családjával a kapcsolattartásban. igen nem - egyéb tevékenységében.. igen nem (ha az egyébnél igen a válasz, akkor írja le, miben) 9. Betartja-e az orvosi tanácsokat? - maradéktalanul - nagyjából - részben - nem 10. Mikor volt utoljára kontrollvizsgálaton és hol?

7 11. Jelenleg dolgozik-e? igen nem 12. Milyen munkakörben? Ha nem dolgozik, akkor - nyugdíjas - volt rokkant nyugdíjas - rehabilitálandó 14. Mennyiben változtatta meg életét a rokkantak felülvizsgálata? Hogyan segíti életét a Magyar Rákellenes Liga tevékenysége? 111