XV. évfolyam 3. szám Környezetvéd honatyák Néhány napos terepszemlét tartott a Balaton északi partján és nyugati medencéjében az Országgylés környezetvédelmi bizottsága. Október 10-én Tihanyban a tó vízminség védelmének témakörében Tóth István, társaságunk vezérigazgatója mutatta be a DRV Rt. környezetvédelmi munkáját, Tájékoztató a DRV Rt. környezetvédelmi tevékenységérl a Balaton üdülkörzetében cím eladása keretében. A bizottság felkérésének nagy örömmel tettünk eleget mondta a vezérigazgató, hiszen koránt sem mindegy, hogy a politikusok mennyire érzékelik gondjainkat és értékelik környezetünk megóvása érdekében tett erfeszítéseinket. Az eladás anyagára ezeken az oldalakon még visszatérünk. PR-esek vendégek társaságunknál Van valamilyen sokak számára misztikus tartalma ennek az ábécében (majdnem) egymás után következ két betnek: PR. Angol eredetiben a public relations-nek felel meg, s szó szerinti fordításban a közönséghez való viszonyt jelenti. Az elmúlt évtizedekben szabályos tudományággá ntte ki magát, s manapság korszer vállalkozás meg sem lehet nélküle, hiszen szinte valamennyi tevékenységét átszövi a PR munka, legyen szó vezetk és vezetettek viszonyáról, küls kapcsolatokról, sajtóról (kommunikáció) avagy társasági eseményekrl, rendezvényekrl. Társaságunk PR vezetje, Jánossy Gábor szeptember elején látta vendégül a a Víz- és Csatornamvek Országos Szakmai Szövetsége PR szakosztályának tagjait. Maga az esemény is felfogható egyfajta PR tevékenységnek, amely az aktuális szakmai kérdések megvitatása mellett azt a célt is szolgálta, hogy a társcégek PR-munkatársai a DRV Rt.-vel ismerkedjenek. Az alkalmat kihasználta dr. Molnár László gazdasági vezérigazgató helyettes is, hogy néhány, gazdálkodásunkat érint tényt a vendégek tudomására hozzon. Szólt az elmúlt hónapokban tapasztalható örvendetes gazdasági folyamatokról, amelyek alátámasztják az idei évre tervezett béremeléseket, a cég küldetésérl, a bels szervezeti átalakulásokról és mindenek eltt a jelenleg is folyó informatikai fejlesztésekrl. A vezérigazgató-helyettes kiemelte az emberi tényez fontosságát, azt az igényt amely több, jól képzett szakember alkalmazását vetíti elre társaságunknál. Az ezt követ megbeszélésen az egyik legtöbb hozzászólást kiváltó kérdéskör az internetes honlapok kérdése volt, amelyek a jelenlévk szerint komoly tényezvé léphetnek el, különösen a felnövekv nemzedékek és a vízközm szolgáltatók kapcsolatának alakításában.
Ország-világ szeme eltt Október 1-jétl új szolgáltatással jelentkezik Társaságunk: a www.drv.hu internet címen bárki hozzájuthat a közzétett információkhoz. Az új médium egyik nagy elnye a gyorsaság (akár napi hírek közlésére is alkalmas) és a gyakorlatilag korlátlan hely, ahol a különböz információk megjelentethetk. Honlapunkon részletes tájékoztató olvasható fogyasztóink számára és az is gyorsan tájékozódhat aki a DRV Rt. tulajdonosi összetételére, törzstkéjének nagyságára, vagy éppen valamelyik üzemigazgatóság vagy kiemelt telephely címére, telefonszámára kíváncsi. Levél a Tisza melll Barátságot sugárzó levél érkezett társaságunk központjába Szolnokról, a Tiszamenti Vízmvek Rt. vezérigazgatójától. Makrai Mihály örömmel számol be arról, hogy 1999-re társaságuk túljutott egy válsághelyzeten és sikerült piaci mködését stabilizálnia. A megersödés a további piaci térhódítást is jelenti, amely az alaptevékenységtl eltér vállalkozások beindításában is megnyilvánul. Ugyancsak megtudhatjuk a levélbl, hogy a nagy tervek megvalósítását új ruhában kezdik a tiszamentiek, miután új logóval állnak fogyasztóik és üzleti partnereik elé. Mint a levél mellékletébl kitnik: Fontos, hogy az embléma fejezze ki az Rt. f tevékenységébl adódóan a vízhez való kötdést, de ugyanakkor utaljon arra is, hogy a még stabilabb piaci helyzet érdekében más tevékenység is megjelent a Társaság keretein belül: a Gépipari Divízió. Az Rt. régi logója közel 30 éven keresztül szolgálta a Társaság pontos beazonosíthatóságát, lényeges alkotó eleme volt, hogy utalt a társaság teljes nevére, mely hagyományt az új embléma is tovább visz. Tóth István vezérigazgató kérésének megfelelen, aki a levelet rendelkezésünkre bocsátotta, ezúton, nyilvánosan fejezzük ki régi partnerünkkel kapcsolatos szimpátiánkat és további, hosszú évtizedekig tartó eredményes gazdálkodást kívánunk Makrai úrnak és munkatársainak! Az irányok jók, bvíteni kell a piacokat Interjú Szekó Józseffel, a DRV Rt. igazgatósága tagjával Szekó József, Mohács polgármestere tizenhárom évet dolgozott a DRV-nél így már polgármesterként szívesen vállalta a felkérést az igazgatósági tagságra. A havonta egyszeri igazgatósági ülésekre alaposan felkészül, így naprakész a cég stratégiai elképzeléseibl. Alapveten jónak látja a DRV Rt. saját maga számára megszabott fejlesztési irányait, azzal együtt, hogy a cégnek jó kapcsolatokat kell ápolnia az önkormányzatokkal és az egyes fogyasztókkal egyaránt. Véleménye szerint idben sikerül majd feloldani azokat az esetleges bérfeszültségeket is, amelyek jöv év január elsejétl, a minimálbér negyvenezer forintra emelésével várhatók. Kicsit szokatlan talán, hogy a DRV Rt.-nél havonta ül össze az igazgatóság, míg más társaságoknál évente mindössze kétszer háromszor ülésezik, de úgy gondolom, az ügyvezetés
számára sem rossz, hogy így történik. Bár nyilván több adminisztrációval jár, viszont így rövid távon visszaigazolva látja a vezetés, hogy az igazgatóság és az igazgatóságon keresztül a tulajdonos hogyan viszonyul a döntéseihez, a munkájához. Ön szerint helyesek-e azok a stratégiai irányok, amerre halad ma a társaság, gondolok a dolgozói részvényvásárlás lebonyolítására, amelynek folytatása esetleges más befektetk bevonásával hosszabb távra is kihathat. A dolgozói tulajdonlásnak véleményem szerint nem az a jelentsége, hogy a dolgozók tulajdonosi jogokat gyakoroljanak, hanem elssorban az, hogy jobban magukénak érezzék a vállalatot. Azzal, hogy részvényeket vásároltak a dolgozók, természetesen bizonyos jogosítványokat is vásároltak és valamennyi osztalékhoz is hozzájuthatnak, de egy víziközm szolgáltatásban mköd társaság esetében, ahol nincs 15-20 százalékos nyereségráta, hanem minimális nyereségráta van, tehát szinte nonprofit a vállalkozás, akkor itt a részvényvásárlás célja például az lehet, hogy ha megválik a cégtl, vagy nyugdíjba megy, akkor a most 10 százalékos névértéken vásárolt részvényt teljes névértéken vásárolja vissza tle a társaság. Van egy pici olyan hozadéka is a dolognak, hogy ha egy részvényesétl a cég nem fegyelmi úton meg akar válni, némi védettséget jelenthet az, hogy ki kell neki fizetni a névérték 10 és a 100 százaléka es részt is. Úgy gondolom egyébként, hogy az állam a regionális társaságokat egyelre nem fogja privatizálni és ha valamilyen tkebevonásra mégis sor kerül, akkor sem szabad, hogy 50 százalék alá essen az állami tulajdonrész, mert a vízmvek stratégiai jelleg vállalkozások. Ön már kívülrl és belülrl is jól ismeri a DRV Rt.-t. Ma nézpontjából hogyan értékeli a cégnek a fogyasztókhoz és a társvállalkozásokhoz való viszonyát? Azt gondolom, jó irányban halad és jók azok a stratégiai elképzelések is, amelyeket a legutóbbi igazgatósági ülésen is tárgyaltunk. Ott is megfogalmazódott, hogy kiemelked jelentség a jó kapcsolatok ápolása a fogyasztókkal és az önkormányzatokkal, én is azt hiszem, hogy közel kell menni a fogyasztókhoz, ket is és az önkormányzatokat is partnernek kell tekinteni, tudomásul kell venni, hogy a fogyasztókból él a vállalkozás és úgy szoktam fogalmazni az elz cégemnél is, ahol komolyabban foglalkoztunk szolgáltatásokkal, ha a fogyasztónak nincs igaza, akkor is igaza van. Ezt tudomásul kell venni. Még egyszer mondom, jók a stratégiai irányok és ebbl amit különösen komolyan kell venni az az, hogy mindenképpen bvíteni kell a piacot, erteljesebb akvizíciós tevékenységet kell kifejteni. Bár a cég eddig is elég jól képviselte magát, továbbra is jelen kell lennie a különböz szakmai szervezetekben. Jól érzékelhet ma is, hogy a DRV Rt. igyekszik mindig valamilyen formában megnyilvánulni, amikor például a díjformákról, vagy az újfajta díjrendszerrl van szó, esetleg amikor a vízszolgáltatás reformja kerül eltérbe. Következ kérdésem ketts. Most, hogy napirenden van a minimálbér els lépcsben 40 ezer forintra való emelése, nem tart-e attól, hogy ez bérfeszültségeket okoz a vállalatnál, illetve: egy egy évvel ezeltti igazgatósági ülést követen lapunkban is megjelent, hogy a munkavállalók anyagi megbecsülésében való lemaradást néhány éven belül meg kell kísérelni felszámolni. Olyan illúziónk természetesen nem lehet, hogy az uniós csatlakozással mindjárt uniós bérek is lesznek nálunk. Abban kell bizonyos megértés, hogy vannak olyan munkatársak, akik igen alacsony béren dolgoztak eddig, szinte a megélhetési szint alatt. Most biztosan okoz majd feszültséget, hogy az a dolgozó, akinek a munkájának az értéke ugyanaz lesz, mint eddig volt,
megkapja a negyvenezer forintos bruttó minimálbért, más pedig esetleg 45-50 ezer forintért végez minségibb munkát... Nem lesz arra lehetsége szerintem a cégnek, hogy ezt a kérdést egy lépésben megoldja. Úgy tudom, vannak arra törekvések és van szándék is kormányzati szinten, vagy minisztériumi szinten, hogy a jöv évi bérfejlesztésnél a minimálbér emelésnek a vonzatát pluszként a cég megkaphassa. Tehát ha mondjuk meg kell emelni 25500 forintról 40000 forintra kétszázötven embernek a bérét, akkor ezt plusz bértömegként kezelheti a cég és ezen felül hajthatja végre az ágazatra jóváhagyott bérfejlesztést. Ha ez a technika megvalósul, akkor azért lesz lehetség oldani a feszültséget. Lékó S. Szezonértékelés a napfény jegyében Október 2-án került sor a 2000-es év els nyolc hónapjának az értékelésére. Az összevont vezeti értekezletet Siófokon, a társaság központjának nagytermében rendezték meg. Nem véletlenül, hiszen minden üzemigazgatóságot többen képviseltek, és természetesen jelen volt a menedzsment, és a központ osztályvezeti is. Dersen kezddött, hogyan is indulhatott volna másképp, hiszen az értekezletet megnyitó Tóth István vezérigazgató már tudhatta elre a biztató tényszámokat. Arra pedig valamennyien emlékezhettünk, hogy az eddig eltelt nyolc hónapban hétágra sütött a nap. Így aztán nem csoda, hogy fogyott a víz is, mint késbb megtudtuk, mindenütt rekordmennyiségben. További jó hír volt az is a bevezetben, hogy az Rt. igazgatósága szeptember 20-án elfogadta a Társaság Stratégiai Célkitzéseit, amelyek a 2000-tl 2005-ig tartó idhorizontot ölelik fel. Összegzésükként álljon itt most csak annyi : a legfontosabb a mennyiség központúságról a fogyasztó központúságra való átállás, valamint vele teljes összhangban, a környezet megóvása. Tóth István ezzel kapcsolatban egy nagyon régi bölcsességet idézett: -A földet nem úgy örököltük nagyapáinktól, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A továbbiakban az elmúlt nyolc hónapról esett a legtöbb szó. Pálfi Imre vezérigazgató-helyettes szezonértékelését a mennyiségi mutatókkal kezdte, kiemelve a két tó térségét. A Balatonnál jelents volt a fogyasztás emelkedés, ezzel úgy tnik hogy megállt az a csökkenés, amely az elz éveket jellemezte. Valószínleg, segített a jó szezon eltti idszak is. A napi fogyasztási csúcsot (az elz évben 118 ezer m 3 ) augusztus 20-án mérték 130 ezer m 3 -rel. A Velencei-tó környéki fogyasztás markánsabb eltéréseket mutatott. A napi fogyasztási csúcs, amely itt nem augusztusra esett, 13 ezer m 3 volt, a tavalyi 11 ezer m 3 -rel szemben. Mivel a társaság kapacitása mindkét térségben nagyobb, ellátási probléma nem is lehetett. Ahol mégis akadt az Keszthely és Cserszegtomaj környéke, itt azonban mszaki okok miatt csak a víznyomás volt néha elégtelen. A társközm kapcsolatoknál csak Dunaújvárosnál, Mohácsnál adódtak kisebb lemaradások, azonban egyik sem jelenthet komoly gazdálkodási problémát. A termelési mutató az Rt. szintjén 107,15 százalék, a Balatonnál 125,24 százalék, a Velencei-tónál 120,63 százalék volt, a leglényegesebb azonban, hogy ezeket a szinteket szeptember hónapban is tudtuk tartani. A kistelepüléseknél, melyek egyedi szerzdés alapján
kötdnek a társasághoz, a mintegy 180 közül csak két helyen kellett részleges korlátozást elrendelni mezgazdasági tevékenységek miatt. A minséget tekintve, melyben az algák jelenthetik a legnagyobb veszélyt megkönnyebbülve mondhatjuk, hogy igazán nagy gondok nem akadtak. Szerencsére a sokkal veszélyesebb nyugati-medencében, csak augusztus végére tetzött számuk. Somogy megyében azon kistelepüléseken adódtak még gondok, ahol nincs víztisztító berendezés, így mintegy 16-nál magas vas- és mangántartalom volt mérhet. A tulajdonos önkormányzatokkal együttmködve természetesen ezt a problémát kezelnünk kell majd. Végül is kijelenthetjük, hogy mennyiségi és minségi oldalról megfeleltünk. Feltétlenül ide tartozik, és figyelembe veend, hogy a cstörések száma emelkedik, ezért a rekonstrukció során többet kell majd e területre költeni mint eddig lehetett. A szennyvizet tekintve a Balatonnál 11 százalékkal, a társaság összességét nézve pedig 8 százalékkal kellett kevesebbet kezelnünk. Egyedül a Velencei-tónál ntt a mennyiség, valószínleg azért, mert itt emelkedett a bekötött ingatlanok száma. Sajnos, jól tudjuk a Balatonnál nincs kihasználva a hálózat. 132 ezer fogyasztóból csak 55 ezren kötöttek rá a rendszerre. A továbblépés kulcskérdés itt is, fleg a környezetvédelem miatt. A szaghatást elemezve pici elrelépés azért itt is történt. Ahol azonban továbbra is gond volt az a Siófok, Kinizsi utcai, valamint Balatonakarattya és Balatonvilágos kisebb átemelinél akadt. Ehhez kapcsolódóan jó hír. hogy nemsokára indul egy új, három éves 200 milliós projekt, amely a siófoki I-es régióban fog megvalósulni. Célja a teljes kör automatizálás. Ez azt jelenti, hogy a számítógépes mérési eredmények ismeretében folyamatos beavatkozást tesz lehetvé. Elkészülte után ágazati országos szint referencia lehet. Feltétlenül meg kell említeni a vízmér cserét, melyrl azt mondhatjuk sikerült az elvárásoknak megfelelni, így ma már az állami mvek vonatkozásában csak hiteles mérórák állnak rendelkezésre. Az önkormányzatiaknál van még lemaradás, de majd amint a késbbiekben kiderül ez behozható lesz abból a 100 milliós pótkeretbl, amely a kitn termelési eredményeink nyomán szabadul fel. Fogyasztói kapcsolatok. Már a mköd minségbiztosítási rendszeren belül került sor az ezen a területen gyjtött adatok feldolgozására. Számuk szerencsére enyhén csökken tendenciát mutat. 1999-ben 3500 panaszos levél volt, idén viszont csak 2700 érkezett. Bennük els helyen a számlareklamáció, második helyen a méréssel kapcsolatos kifogások találhatók. A jogos és nem jogos panaszok számában is csökkenés tapasztalható, viszont jövre a minségbiztosítási rendszer miatt külön kell majd vizsgálni a fogyasztói elégedettséget. Itt tehát még rengetet lesz a tennivaló. A médiában a viszonylag feszített szezon ellenére keveset foglalkoztak velünk, st. Az Északbalatoni Üzemigazgatóság társasházakkal szembeni kintlévségeinek behajtásánál a sajtó pozitívan állt az intézkedés mellé. Mindent összefoglalva köszönjük a társaság egész kollektívájának a szezoni helytállást. Dr Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes értékelésében azt emelte ki, hogy a jó eredmények segítettek abban, hogy nem kellett év közben fillérekre kiszámolva megvalósítani a kitzött terveket. De a jó árbevétel ellenére szükség lesz a további megfontolt költséggazdálkodásra, mert például az amortizáció, a fenntartás, az állóeszköz fenntartási díjak az év hátralév idszakában jelentkeznek majd. is úgy értékelte, hogy a több mint 400 milliós árbevétel többlet abból adódhatott, hogy megállt a korábbi évek fogyasztás csökkenése, lévén
a mérszámok alapján az idegenforgalom mennyiségében nem emelkedett. Kiemelte még, hogy fontos szempont lehet a jövre nézve, hogy a következ évek tervei reális elvárásokról induljanak majd, ne az idei csúcs legyen a mérték. A fenntartásnál már említett a többletbl elkülönített 100 millió forintot nagyobb részt saját munka elvégzésére kellene fordítani, mert a költség átcsoportosítás házon belül kedvez lehet. A dolgozók minél nagyobb megelégedése miatt fontos a bérgazdálkodásban rejl lehetségek maximális kihasználása. Ez év elején 7 százalékos bértömeg emelést terveztünk. Az átlag 6,74 százalék lesz, de reményeink szerint az idén a 9 százalékot szeretnénk elérni. Úgy érezzük az igazgatóság is pozitívan áll ehhez és így karácsony eltt a mozgóbérek kihasználásában ez is megvalósulhat. Ha a hátralev hónapokban jó költséggazdálkodás mellett eredményes értékesítést is realizálhatunk, akkor az év végi záró értekezleten már igazából ünnepelhetünk! Ivóvíz termelési adatok Balatoni üdülterület: 1998 1999 2000 Január 1595811 1647996 1675126 Február 1478180 1555054 1580654 Március 1576309 1715506 1743747 Április 1664919 1775160 1804383 Május 1957280 2065767 2261948 Június 2311321 2214688 2701435 Július 2927943 3010940 2982039 Augusztus 3380978 3122018 3333461 Szeptember 1859831 2011576 Október 1786096 1781820 November 1629750 1604520 December 1642036 1654586 Szabó Gábor Ivóvíz termelési adatok Velencei üdülterület: 1998 1999 2000 Január 121578 120350 139810 Február 114807 113832 132238 Március 126342 127178 147742 Április 149703 142962 166078 Május 163861 175531 218389 Június 210154 177393 280753
Július 267851 240144 247944 Augusztus 305519 234148 277830 Szeptember 138583 152756 Október 128151 144228 November 120731 125893 December 116428 130862 Ivóvíz termelési adatok a DRV Rt. mködési területén: 1998 1999 2000 Január 3246285 3094168 2636212 Február 2970390 2931102 2497281 Március 3087952 3234277 2755584 Április 3283926 3320253 2828835 Május 3696478 3798247 4052861 Június 4191006 3994280 4841231 Július 4966435 4932582 5224291 Augusztus 5569147 5045004 5653161 Szeptember 3619192 3782443 Október 3605779 3512222 November 3231835 3239589 December 3189619 3302443 Humánpolitika, vízminség-védelem és gazdálkodási formák Balatonszéplakon tanácskoztak a közgazdasági szakemberek Az idén, vizes szakma száz éves évfordulóján ünnepelte tizedik születésnapját a Víz- és Csatornamvek Országos Szakmai Szövetsége, amely a Magyarországon mköd csaknem négyszáz szolgáltató mintegy egynegyedét, de az ellátott lakosság számára vetítve a szakma 90 százalékát képviseli. A szövetség közgazdasági bizottságának elnöksége szeptember közepén a DRV Rt. balatonszéplaki üdüljében rendezte kétnapos programját. A jó hangulatú találkozó lebonyolításában némi jóindulatú szeptemberi nyárral az idjárás is segített, nem beszélve a vendéglátók által nyújtott körültekint kiszolgálásról. A találkozó jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy kikérjük néhány, a vízügyi szakmában mértékadó tényeznek számító szakember véleményét az ágazat aktuális kérdéseirl és a közgazdasági bizottság munkájáról.
Dr. Molnár László (gazdasági vezérigazgató helyettes, DRV Rt.) a bizottság elnöke: Az egyik legizgalmasabb kérdésnek ígérkezik a mostani találkozón a humán erforrással való gazdálkodás témaköre, hiszen köztudott, hogy társaságunknál is a költségek negyven százalékát teszik ki a személyi jelleg költségek, a másik az üzemeltetk felmérése közgazdasági szempontból, tehát áttekintjük, milyen gazdálkodási formában bt-ben, kft-ben, vállalatban. rt-ben mködnek a vízközm szolgáltatók. A tapasztalatok és az összegyjtött információk alapján megfogalmaz-e az elnökség olyan ajánlásokat, amelyeket felsbb szinteken figyelembe is vesznek? Hogyne, st: tulajdonképpen a különböz rendelettervezetek véleményezése is általában hozzánk kerül, mint majdani felhasználókhoz hogy lehetleg olyan törvények és rendeletek szülessenek, amelyek végre is hajthatók. Gyarmati László a 108 éves múltra visszatekint Sopron és Környéke Víz- és Csatornam Rt. gazdasági igazgatóhelyettese. (Budapest és Gyr után Sopron volt a harmadik város, ahol Magyarországon megindult a vízszolgáltatás.): Kicsit hasonló helyzetben vagyunk mint a DRV, ugyanis társaságunk tulajdonában nincs vízközm vagyon, szerzdéses üzemeltetéssel mködtetjük az összes önkormányzati vízmvet. Volt egy felmérés az ágazatban a munkaügyi, személyügyi tevékenységekkel kapcsolatban, errl most is ejtünk néhány szót... A kérdívek kiértékelése ugyan még tart, de szerencsére a szakmai szövetségben megkérdezettek 70-80 százaléka visszaküldte válaszait, így meglehetsen megalapozott összkép alakul majd ki. A kiértékelés eredményét természetesen a szövetség minden tagjának elküldjük. Török Ferenc (gazdasági igazgatóhelyettes, Víz- és Csatornamvek Koncessziós Rt., Szolnok) cége 1995-ben nyerte el 35 éves idtartamra a szolnoki önkormányzat által meghirdetett koncessziós szerzdést. Jelenleg tizenegy városkörnyéki településen szolgáltatnak. Tapasztalatunk az, hogy a rendeletek elkészítése során kikérik a mi véleményünket is, bár a beadott tapasztalatoknak csak egy kis része nyer jogszabályokban végleges formát. Az önök által mködtetett szövetségen kívül vannak más társaságok is, amelyek befolyással bírnak a rendeletalkotásra? Igen, vannak ilyen szervezetek, amelyeket például a csatornaszolgáltatók, vagy a település üzemeltetésben érdekelt önkormányzatok, kommunális szolgáltatók hoztak létre. Ezekkel a szervezetekkel célszer együttmködni, és idvel kiderül majd, hogy melyik az a társaság, amelyik a legtöbb szervezetet a leghatékonyabban képviseli, s amelyik a fókusza lehet egy esetleges újabb országos szervezdésnek. Szabó Istvánné (gazdasági igazgatóhelyettes, Nyírségvíz Nyíregyháza és Vidéke Víz- és Csatornam Rt.) Nyíregyházáról érkezett. A nyírségi társaság az ország els állami és önkormányzati alapítású cége (összesen kett ilyen van az országban) 29 településen szolgáltat, amelyek közül a legnagyobb a tartós állami tulajdonúnak számító nyíregyházi vízm. Legnagyobb tulajdonosuk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (58 százalék), az állam egy elsbbségi aranyrészvénnyel rendelkezik.
Vannak aktuális problémák, amelyeket itt is szeretném, ha megvitatnánk. Ezek általában csak a vájtfül szakmabelieknek mondanak valamit, de talán annyit megemlítenék, hogy szeretnénk, ha tiszta helyzet alakulna ki végre a közmbekötések áfa visszaigényelhetségének területén, ahol a rendeletek nem egyértelmek és a szakhatósági állásfoglalások is gyakran ellentmondanak egymásnak. Dr. Papp Mária a Szövetség ftitkára: A gazdasági vezetk sszel sorra kerül értekezletének aktuális témája lesz az új számviteli törvény, és a 2001-re vonatkozó adótörvény változások, valamit a víziközm szolgáltatás szervezeti struktúrájáról, vagyoni kérdésekrl fog a tervek szerint eladás elhangzani. Hogy a közepébe kérdezzek: hol tart most a kéttényezs vízdíj kérdése? A szakma nagyon örül annak, hogy egyre inkább elterjed a kéttényezs rendszer, Azt hiszem, ez különösen aktuális és különösen elnyös az olyan szolgáltatók számára, mint például a DRV, ahol nagyon nagy különbség van a különböz idszakok vízfogyasztása között, illetve ez egy olyan szolgáltatás, ahol a költségek felmerülnek akkor is, ha egy deci vizet sem fogyasztanak, de a szolgáltatónak készen kell állnia arra, hogy bármikor vizet szolgáltasson. Más területeken gondolok a távh, vagy gázszolgáltatásra a szolgáltatók már alkalmaznak alap-, vagy készenléti díjat. Itt azt hiszem, megközelítésbeli problémák voltak eddig, sok vita folyt arról, hogy állampolgári jogon jár a víz, ez nem olyan mint e telefon, vagy a gáz, ami nem helyettesíthet. Azonban itt a szolgáltatás alap jellegét kell tekinteni és nagyon örültünk annak, hogy van egy olyan alkotmánybírósági határozat, ami kimondja, hogy a vízdíj kéttényezs volta nem alkotmányellenes. Ez egy közgazdasági kategória és nem politikai oldalról kell megközelíteni. A szolgáltató cégek gazdálkodása szempontjából egyáltalán nem lényegtelen, hogy a kéttényezs vízdíj bevezetésre kerül vagy sem. Most itt ülünk a Balaton partján, így nem kerülhet meg az a kérdés, hogy a nemzeti kincsnek és turisztikai húzóágazatnak tekinthet Balaton vízminségének védelmét kizárólag az itt lakókkal és az idelátogatókkal fizettetik meg. Gondolok itt a jó magas csatornadíjakra, amelyek már a csatornára való rákötéseket is hátráltatják. Lehet-e ezen a területen elre lépni, vagy van-e a szövetségnek valamilyen javaslata ez ügyben? Azt hiszem, a vízbázis és a vízminség védelme országos feladat, s ha a fogyasztó minségi szolgáltatást akar, az pénzbe kerül. A Balaton ebben a vonatkozásban sajátságos helyzetben van. A kormányzat eddig is jelents támogatást adott ennek a területnek és biztos, hogy meg lehet és meg kell találni ennek a kiemelt területnek a vízminség védelmének megoldását L. S.
Logisztikai fejlesztések Kedveznek értékeli a logisztika területén néhány hónappal ezeltt véghezvitt szervezeti változtatások hatását Molnár Béla fejlesztési igazgató. Kérdésünkre elmondta, hogy az átszervezés során a központi szállítási osztály feladatait osztották meg a Gépészeti Üzemigazgatóság, a Déli Üzemigazgatóság és a központi Logisztikai Osztály között. A szállítási tevékenységnek a legnagyobb részét, beleértve a munkásszállítást is, a Gépészeti Üzemigazgatóság kapta meg. Azok a termeleszközök, amelyeket a Déli Üzemigazgatóság a szolgáltatások során fel tudott használni, az oda került. A központi logisztikai osztály szervezése, illetve a további fejlesztési irány ki fog terjedni az anyagbeszerzés ésszer központosítására. Ez már érinteni fogja az üzemigazgatóságokat is és közelebb áll majd a logisztika klasszikus felfogásához. Az eddigi tapasztalatok alapján, a központi logisztika esetében már látható, hogy az átszervezés hatékonynak és kedvez hatásúnak bizonyult. Az, hogy az átszervezés a leginkább érintett Gépészeti Üzemigazgatóság esetében hozza-e az elvárt eredményt, azt igazából csak jövre lehet megmondani. Annak ellenére, hogy az integrált informatikai rendszer bevezetése is különleges szervezési feladatok elé állít bennünket, úgy értékelem, hogy a személyi feltételek is adottak ahhoz, hogy az átszervezés jó úton haladjon tovább mondta a fejlesztési igazgató. Már nincsenek mennyiségi gondok Hároméves gördül tervezés Interjú Molnár Béla fejlesztési igazgatóval Mi az alapvet feladata a DRV-nél mköd beruházási szakembereknek? Társaságunk beruházási osztályának elsdleges feladata a saját beruházások elkészítése, megvalósításának koordinálása és az üzemelteti szempontoknak leginkább megfelel kivitelezése. Nem titkolt szempontunk, amire a legutóbbi idkben már volt példa, hogy a kormányzati beruházások esetében is, a saját mködési területünkön vállaltunk beruházás lebonyolítói feladatokat. Kormányzati beruházások alatt az úgynevezett fmveket, nagy méret víziközmveket értjük, amelyeknek a megépítése nem társasági feladat. Az ilyen nagyberuházásokra kiírt tendereken mi is indulunk, bár esélyeinket csökkenti, hogy a döntés meghozatalakor sajátos szempontok dominálnak. Nevezetesen, a döntéshozók nem nagyon azonosulnak azzal a szemlélettel, hogy a megvalósuló létesítménynek is az a legjobb, ha azok építik, akik a leend üzemeltetk lesznek, mert k tudják a kivitelezésbe leginkább belevinni a késbbi üzemelteti szemléletet, amelyet késbb a szolgáltatási díjban is meg lehet jeleníteni. Az állami megbízók ugyanakkor attól is tartanak, hogy a kivitelezésbe bele keverednek olyan feladatok is, amelyeket már az üzemeltetnek önállóan kellene, saját forrásaiból megoldani. Ugyancsak kényelmes megoldás az állami megbízó oldaláról, ha nem az állami vízmveket bízza meg a kivitelezéssel, hanem egy tlük független szervezetet, mert a beruházásokra fordítandó összegek így egy-egy beruházási terület között is rugalmasabban mozgathatók. Amikor mégis hozzájutunk ilyen fejlesztési forráshoz, akkor az olyan területen adódik, ahol már annyira összekapcsolódik a fejlesztés a mi mködésünkkel, hogy az már olyan ésszer megfontolásokat hoz eltérbe, amikor már ránk kell bízni a beruházás lebonyolítását, mert mi tudjuk a legjobban összhangba hozni a fejlesztést az ottani üzemmenettel. Erre már volt példa, ilyen volt a kincsesbányai kormányzati beruházás 2-3 évvel ezeltt, amit mi bonyolítottunk le.
Persze van olyan konstrukció is, amikor mi vagyunk a f bonyolítók, de kiadjuk alvállalkozónak például az OVIBER-nek a munka nagy részét. Természetesen létezik az önkormányzati vonal, amikor az önkormányzat felkérésére mi készítjük el a pályázatot, s ha megnyerik bennünket bíznak meg a lebonyolítással. Erre nagyon jó referenciánk az Iváncsa-Besny- Beloiannisz kisregionális szennyvízrendszer kiépítése, amely ÁFA-val mintegy 1,4 milliárd forintba került, s amely kiáll mindenfajta utólagos ellenrzést. Sok kisebb önkormányzati megbízásunk van, de nem annyi, mint amennyit szeretnénk. Jó lenne ugyanis, ha valamennyi településen, ahol mi szolgáltatunk, mi bonyolítanánk a beruházásokat. Ez nem mindig sikerül, bár egyértelmen jobb lehet az önkormányzatnak is, ha a majdani üzemeltet már a beruházás fázisában megejtheti azokat a kisebb módosításokat, amelyek késbb kamatozhatnak, s amit egy harmadik fél a zárt beruházási keret miatt nem tud megtenni. Mekkora összeg fölött diszponál az idén a beruházási terület a társaságnál? Ez az összeg évrl évre körülbelül 1,2 1,3 milliárd forint között van. Az idén, az integrált informatikai rendszer megvalósítása következtében meghaladja az 1,5 milliárd forintot, bár saját forrásból csak az elbb említett nagyságrendet tudjuk finanszírozni, de ebben is vannak az önkormányzatoktól átvett pénzek, amelyek az amortizáció terhére számolhatók el. Mennyibe kerül a társaságnak az integrált informatikai rendszer kialakítása? Ennek egyik része a fvállalkozói összeg, amely szerzdés szerint 584 millió forint, de a projekt három éve alatt társaságunknak is kell beruházni, hogy ez teljes érték beruházás legyen. Milyen nagy beruházások folynak az idén a DRV lebonyolításában? Olyan nagy beruházásokra, mint korábban, a gyorsfejlesztés idszakában elfordult, most nincs példa. Az egyik legnagyobb, amit megemlítenék, az a balatonfüredi hármas zóna építése, amit a helyi önkormányzattal közösen finanszírozunk 50-50 százalékban. A nyugatbalatoni térségben folynak hálózatbvítések és rekonstrukciók, vagy ami szintén nagyobb tétel, az a regionális szennyvízelvezet rendszereknél jelentkez kellemetlen szaghatás kiszrése, amely egy több évre elhúzódó projekt az OMFB támogatásával és a Budapesti Mszaki Egyetem közremködésével amelyhez szintén több jelents beruházás kapcsolódik. A három évre elhúzódó pályázat teljes összege 200 millió forint, s amelynek célja a DRV eljárásának kidolgozása és az ennek eredményeként létrehozandó, Balatonöszödtl Balatonvilágosig húzódó, negyven kilométeres rendszer teljes automatizálása. A távlatokat tekintve, hogyan alakul a DRV beruházás-politikája? A beruházás-tervezésben az elmúlt két évben változás következett be, mert most már három éves terv alapján dolgozunk, úgynevezett gördül tervezést alkalmazunk, ami nem jelenti azt, hogy ez egy kbe vésett dolog, de mindenképpen egy olyan irányvonalat ad, amelybl lehet következtetni, hogy egy adott területen milyen irányú fejlesztésekre van szükség. Az igények természetesen mindig meghaladják a lehetségeket. A beruházási osztály és ezen túlmenen a cégvezetés feladata az, hogy úgy hangolja össze az igényeket, a különböz üzemegységek között, hogy a szolgáltatás színvonala a legkiegyensúlyozottabb legyen. Most már mennyiségi oldalról nincsenek gondjaink a vízellátás-szennyvízelvezetés területén, hanem elssorban a minség a fontos, azon belül is az utóbbi idben egyre többen feszegettük azt a témát a Balatonból kivett nyers víz esetében esetében, hogy ha alga túlszaporodás történik, annak kezelé-