Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMYITELI FISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT KONCZ SÁNDOR ÁRPÁD NAPPALI SZÁMVITEL VÁLLALKOZÁS 2003.

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR A FALCO RT. GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FORGÁCSLAPGYÁRTÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA KONCZ SÁNDOR ÁRPÁD NAPPALI SZÁMVITEL VÁLLALKOZÁS

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. A FALCO RT GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ VIZSGÁLAT A gazdasági hatékonyság komplex vizsgálata A részhatékonysági vizsgálatok Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata A készletgazdálkodás vizsgálata Bérhatékonyság és igényesség vizsgálata Munkatermelékenység elemzése A Falco Rt anyagi, vagyoni helyzetének elemzése Vagyonszerkezet vizsgálata, vagyonfedezettség T2keszerkezet, t2kehatékonyság, t2keforgási sebesség, céltartalék arány alakulása és elemzése A Falco Rt pénzügyi, likviditási helyzetének elemzése Általános és rövidtávú likviditás, gyorsráta mutató, hitelfedezettség Vev2k és szállítók állományának vizsgálata Dinamikus és hosszú távú likviditás Eladósodottság elemzése Jövedelmez2ségi helyzet elemzése Jövedelmez2ség közvetett mutatói Jövedelmez2ség közvetlen mutatói Export hányad, belföldi értékesítési hányad A FORGÁCSLAP GYÁRTÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ELEMZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM, TÁBLÁZATOK ÉS GRAFIKONOK JEGYZÉKE, MELLÉKLETEK Felhasznált irodalom Táblázatok és grafikonok jegyzéke Mellékletek. 46 2

5 1. BEVEZETÉS A Falco Forgácslapgyártó Rt-nél töltöttem szakmai gyakorlatomat, amely során megismertem, hogy milyen termékeket állít el2 a vállalkozás. Átfogóbb képet szerettem volna kapni a vállalkozásról: milyen a vagyoni, pénzügyi, likviditási helyzete, ez hogyan alakult az elmúlt pár évben, illetve hogy mindezek hátterében milyen jelent2s változások állnak. A küls2 érdekelt felek számára az információforrást az éves beszámoló jelenti. Az éves beszámoló elemzésének feladata az adatok megfelel2 felbontása és csoportosítása. Az adatok ilyen formában történ2 értékelését és bemutatását mutatószámok segítségével tehetjük meg. A jól megválasztott mutatószámok jelentik tehát az éves beszámoló elemzésének eszköztárát. A mutatószámok csoportosítják és tömörítik sokatmondó információkká az éves beszámoló adathalmazát. A mutatók id2beli összehasonlításával, vagy éppen a tényadatok egybevetésével is ellen2rizhet2 és értékelhet2, hogy a vállalkozás miként fejl2dött az elmúlt periódusban. Mindezek alapján tehát látható, hogy a kívülálló érdekeltek számára az éves beszámoló elemzése jelenti az egyetlen lehet2séget arra, hogy döntéseik helyességét ellen2rizhessék. Az adathalmaz feldolgozása és adatok változásainak regisztrálása azonban nem elegend2 alap a hitelkérelmek elbírálásához, a befektetési lehet2ségek közötti választásához, vagy éppen a gazdasági kapcsolatok felvételr2l való döntéshez. Ugyanez igaz a potenciális hitelez2 szempontjából is, aki számára például nem olyan fontos, hogy ismerje a vállalkozás fordulónapi likviditását. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy olyan információi legyenek a jöv2beli likviditásról, melyek alapján megítélheti, hogy az adós a kés2bbiekben eleget tud-e tenni kamatfizetési és hiteltörlesztési kötelezettségének. A lehetséges befektet2t ugyanígy nem a múltbeli kifizetett osztalék nagysága érdekli, hanem sokkal inkább arra a kérdésre szeretné tudni a választ, hogy vajon a vállalkozás eredményesen mbködik-e majd a jöv2ben, s tud-e osztalékot fizetni, illetve a vállalkozás t2zsdei értékelése hosszabb távon milyen tendenciájú lehet. Természetesen a válaszokat közvetlenül nem találja meg az éves beszámolóban, azt azonban feltételezheti, hogy a vállalkozás jöv2beli fejl2dését jelenlegi helyzete és az éves beszámolóban tükröz2d2 vállalkozási politika határozza meg. 3

6 Tehát a vállalkozások átfogó elemzésének id2szerbsége és szükségszerbsége abban rejlik, hogy egyrészt a potenciális befektet2k és hitelez2k egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy olyan vállalkozásba fektessenek be, amely garantálja a megtérülést, illetve visszafizetést. Ez leginkább az éves beszámolóból nyert mutatószámok segítségével állapítható meg, mivel a mutatók ugyan a múltra vonatkoznak, de a vállalkozási politikával együtt vizsgálva a jöv2beni fejl2dés iránya is meghatározható. Másrészt a vezetés számára is fontos, hogy az egyre inkább élesed2 versenyhelyzetben a szükséges információkkal folyamatosan rendelkezzen. Fontosnak tartom a legnagyobb, legjelent2sebb piaci versenytársunk gazdálkodásának megismerését a törvényes keretek között (éves beszámolójának elemzésén keresztül). Ezen okból kifolyólag kikértem a Szabolcs Szatmár Megyei Cégbíróság tól a vásárosnaményi Interspán Kft évi beszámolóját és a számított gazdasági mutatóit a vállalkozásunk számított mutatóival vetettem össze. 2. A FALCO RT. GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA 2.1 A gazdasági hatékonyság komplex vizsgálata A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát hivatott kifejezni. Ezért a hatékonyság a felhasznált er2források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges er2források mennyiségével mérhet2. A hatékonyság fogalma alatt az er2források felhasználásának gazdaságosságát értjük. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s2t a vállalkozáson belüli egységek szintjén is. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejl2désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A komplex hatékonyság mérésének mutatóit a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki. Ezek a mutatók a nemzetgazdasági szemléletb, de vállalati szinten számított hozammutatók segítségével mérik a gazdálkodó egységek hatékonyságát. Hozammutatók alakulása a vállalkozásnál: 4

7 e Ft A hozammutatók alakulása év bruttó termelési érték anyagmentes termelési érték nettó termelési érték tiszta jövedelem 1. sz. grafikon A komplex gazdasági hatékonyság alakulása Megnevezés FALCO RT INTERSPÁN KFT Ft-ban 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez2re jutó nettó termelési érték 104,4 115,2 109,9 115,5 88,2 5

8 100 Ft él2- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 19,8 19,3 17,3 11,9 9,6 1. sz. táblázat Az er2források hatékonysága az els2 id2szakban jelent2s pozitív irányú változást mutat, ez nagyrészt az aktivált saját teljesítmények értékének ugrásszerb növekedésével magyarázható, de befolyással volt az értékesítés nettó árbevétele és különösen az ELÁBÉ értékének jelent2sebb mértékb emelkedése. A 2001-es évben azonban a hatékonyság terén visszaesés történik. Ennek az az oka, hogy jelent2sen megn2tt aktivált tárgyi eszközök bruttó értéke, valamint nagyobb mértékben emelkedett a készletállomány, ezen belül az áruk állománya n2tt, majdnem a duplájára. Kapacitások terén a cég a csúcson jár, stagnálás vehet2 észre. Az adott id2periódusban jelent2sebb mértékb beruházás nem történt. A ráfordítások hatékonysága csökken2 tendenciát mutat. Ennek magyarázataként a bérköltség és a személyi jellegb egyéb kifizetések növekedése szolgál, ami a es id2szakban nagyobb mértékb, mint az ezt megel2z2 id2periódusban. Kijelenthetjük, hogy a cégnél reálbér-növekedés valósul meg. Minél jobban mbködik a piac, minél gyorsabban és pontosabb információkkal rendelkeznek a vev2k és a szállítók, annál kiélezettebb lesz az árverseny, ami ahhoz vezet, hogy mindenki fajlagos haszonnal, de nagyobb mennyiséggel próbál operálni. A cég arra törekszik, hogy a profitot maximalizálja, de ez azon keresztül valósul meg, hogy a fajlagos költségeket minimalizálja. Mindkét mutató értéke meghaladta valamennyi évben az országos ipari átlagot a Falconál, és ez dicséretesnek nevezhet2, bár valószínbsíthet2, hogy fog a cég kés2bb még rosszabb eredményt produkálni. 6

9 A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása Ft év Ft súlyozott lekötött termelési tényez2re jutó nettó termelési tényez2 100 Ft él2- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 2. sz. grafikon 2.2 A részhatékonysági vizsgálatok Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata Az eszközhatékonysági mutatók a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén el2állított új érték-képz2dést fejezik ki szorzószám formájában. 7

10 A tárgyi eszközök hatékonyságának elemzése során elmondhatjuk, hogy a mutató értéke hullámzó tendenciát mutat, ami amúgy a legtöbb mutatónál megfigyelhet2, ez az alacsonyabb beruházási aktivitásra és a konzervált termékösszetételre vezethet2 vissza. A Fakombinát alakulása után maradtak olyan ingatlanok a Falconál, amelyek nem a közvetlen termelést szolgálják. A meglév2 pénzeszközök visszaforgatása lassúbb ütemben történik, mint a keletkez2 pénzeszköz növekménye. Elmondhatjuk, hogy a beruházási ciklikusság általában év. A cégnél a négy mbszakos munkarend a jellemz2 minden gyártósoron, mint a felületkezel2, a cementkötésb forgácslap, a postforming és az impregnált üzemekben. Javasolt a szbk keresztmetszetek feloldása, ami azt jelenti, hogy újabb gyártókapacitásokat kell telepíteni, aminek lehet2sége piaci oldalon megvan. A négy mbszakos munkarenddel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy egyre sbrbbben jelentkeznek kapacitáshiánnyal kapcsolatos problémák, ami összefüggésben áll azzal, hogy egy éven belül mennyi a leterheltsége az értékesítésnek. Az üzleti tevékenység általában er2teljesebb tavasszal és 2sszel, mint a nyári és a téli id2szakban. A beruházási igény nyáron és 2sszel nagyobb, ami közvetlenül és nagy mértékben befolyásolja a beruházási döntést. Megállapítható, hogy nemcsak kapacitásb2vítés szükséges a vállalatnak, hanem technológiák folyamatos korszerbsítése, beruházás telepítés és el2állítás is indokolt. A technológiai cserék levezetése, a hatékonyság javítása folyamatosan feladata a cégnek. Bizonyos mutatók azt sejtetik, hogy els2sorban rezsi oldalon kell javulni. A korszerbbb gyártósorok beüzemelése a fajlagos rezsiköltség csökkentését is eredményezheti, bár els2sorban fajlagos anyag- és energiaköltségekre vonatkozhat a megtakarítás, ugyanis, hogy hány f2 dolgozik a technológián, ezen megtakarítani nem igazán lehet. A felületkezel2 sorok összesen három éves szinten tíz milliárd Ft-os árbevételt produkálnak. A viharos sebességgel er2söd2 forint még jobban kiélezi a fajlagos költségcsökkentéssel kapcsolatos dolgokat, azon túlmen2en, hogy egy belföldi telephelyb termel2kapacitás költségeinek a jelent2sebb része ebben az iparágban forintbázison jelenik meg, a költségeket tekintve gondolok az él2munka költségekre, az energiaköltségekre. A készletek hatékonysága növekedést mutat a év kivételével és jóval a konkurens cég mutatójának értékei felett alakul. A készletgazdálkodás hatékonysági mutatójának hatása valamelyest csökkenti a tárgyi eszközgazdálkodás jóval kedvez2tlenebb, komplex hatékonyságát rontó hatását. A nettó termelési érték els2 id2szakbeli er2teljesebb növekedése, ezen belül is els2sorban az 8

11 aktivált saját teljesítmények értékének ugrásszerb növekedése nagymértékben befolyásolja a hatékonyság növekedését ben az áruk állománya gyarapodott, így az ELÁBÉ jelent2sen megn2tt az el2z2 évhez képest. Kismértékben ugyan, de visszaesés tapasztalható a évben a hatékonyságban, ez els2sorban az anyagjellegb szolgáltatások er2teljes gyarapodásának tudható be. Kijelenthetjük, hogy pótlólagos készletigények jelennek meg, n2 a választék, a készletek stagnálnak. Az eszközhatékonyság alakulása FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés Ft-ban 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 71,0 82,8 82,4 96,5 78,1 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 145,0 164,5 162,1 101,2 55,0 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési érték 47,6 55,0 54,6 49,3 32,3 2. sz. táblázat A készletek alakulásának elemzéséhez használható alkalmas mutatószámok a tárolási id2 mutatók. Az átlagos anyagtárolási id2 mutatója hullámzó tendenciát mutat. A forgácslapgyártósoron belül a hengeres fa mennyisége csökkent, n2tt viszont a hulladékok aránya. A készlet stabilizálódott a faanyagokon belül, technológiai változás lépett be. A 9

12 beszerzés jobban igazodott a termelés igényeihez, stabilizálódott a beszállítás folyamatossága, a faalapanyag ciklikussága csökkent. Az áruk átlagos tárolási ideje 2000-re csökkent, majd 2001-re a duplájára emelkedett. Az árukategóriákban folyamatosan növelik a beszerzéseket és az értékesítéseket. A munkalapok, ellenzáró fémek gyártása és értékesítése történik a legnagyobb mennyiségben. A 2001-es kiugró adat nagyobb szállítmány beérkezésére utal. A készletre adott el2legek csak a 2000-es évben szerepelnek. Az el2legek magas értéke minden vállalkozás számára kedvez2tlen, mert pénzeszközöket köt le anélkül, hogy a tevékenységet szolgálná, másrészt az el2legeket követelésnek kell min2síteni, és rendszeresen osztályozni kell a behajthatóság szempontjából. Az anyagok és az áruk átlagos tárolási idejének alakulása FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés napokban Átlagos anyagtárolási id2 60,3 54,6 45,6 46,7 64,7 Áruk átlagos tárolási ideje 48,1 40,1 80,0 92,6 128,5 3. sz. táblázat Mind az aktivált tárgyi eszközök, mind pedig a készletek igényessége évig csökkent, majd ezt követ2en kis mértékben emelkedett. Amint az az eszközhatékonyság vizsgálata során kiderült, pozitív változás történt az es id2szakban, ami maga után vonja az eszközigényesség csökkentését. Ahogy a készletek, úgy a tárgyi eszközök összes forráshoz viszonyított aránya egyre növekedett és ezt nem követte az árbevétel nagyarányú növekedése. 10

13 Az eszközigényesség alakulása Megnevezés FALCO RT INTERSPÁN KFT Ft-ban 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges tárgyi 140,8 120,7 121,3 103,6 128,0 eszköz 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges készlet 68,9 60,7 61,6 98,8 181,8 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges összes eszköz 210,0 181,8 183,1 202,8 309,6 4. sz. táblázat Készletgazdálkodás vizsgálata A készletgazdálkodás elemzése során két részterületet, csoportot vizsgálok, a vásárolt valamint a saját termelésb készletek körét. Az els2 területen beszélhetünk egy folyamatosan b2vül2 termékszerkezetr2l, ami azt jelenti, hogy a vásárolt alapanyagok fajtái folyamatosan n2nek. Ennek következtében mennyiségileg növekv2 vásárolt készlettel kell kalkulálnia a cégnek, ami pótlólagos 11

14 pénzeszközöket köt le, de a beszerzési mennyiségek növekedésével elvileg kedvez2bb árkondíciókat lehet elérni a beszállítókkal. Ahhoz, hogy milyen nagyságrendb készletekkel dolgozik a cég, ehhez hozzátartozik az is, hogy a vev2i igények minél jobb kielégítése érdekében n2 a cég választéka, amit a piacon kínál. Nagyobb árbevétel általában nagyobb termékvertikummal kell hogy megvalósuljon. A saját termelésb készletek körét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ha szélesebb spektrumban szerzek be alapanyagokat, többféle választékot kínálok a partnereknek, akkor a saját termelésb készletek is a választékb2vülés miatt folyamatosan n2nek. A készleteken belül a legmagasabb részarányt a faanyag készlet képezi (70% felett). A magas készletállományt az id2szakos és egyenl2tlen beszerzési lehet2ségek indokolják. Összességében elmondható, hogy a készletgazdálkodás hatékonysága az ágazati mértéknek megfelel2 és javuló tendenciát mutat. A készletforgási sebesség alakulása Megnevezés FALCO RT INTERSPÁN KFT fordulatban 6,1 6,8 7,2 6,6 4,26 napokban 60,2 53,6 50,2 54,7 85,6 5. sz. táblázat Bérhatékonyság és igényesség vizsgálata A bérhatékonyság a vállalkozásnál felhasznált bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A bérhatékonyság hullámzó tendenciát mutat, a konkurens cég értékeit a évet kivéve nem érik el. Elmondható, hogy a Falco Rt-nél viszonylag kicsi a létszámigény, a reálbéreket folyamatosan növelni kell. A bérhatékonyság kiemelked2 értéke a évben arra utal, hogy a nettó termelési érték emelkedésének mértéke jóval meghaladja a 12

15 bérnövekedés mértékét, viszont visszaesés tapasztalható az utolsó évben. A bérköltségek tervezésekor ez a mutatószám jó kiindulópont lehet, hogy maximálisan csak annyi bér emelhet2, mint amennyi a nettó termelési érték emelkedésének mértéke. A bérhatékonyság a bérnek a folyó évi él2- és holtmunka ráfordításhoz viszonyított hányadában befolyásolja a komplex hatékonyságot. A bérhatékonyság és bérigényesség alakulása FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés Ft-ban 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges bérkifizetés 334,6 356,7 331,2 394,2 350,2 29,8 28,0 30,1 25,3 28,5 6. sz. táblázat Munkatermelékenység elemzése A munkatermelékenység alakulását mbszaki és gazdasági szempontból lehet vizsgálni. A gazdasági típusú vizsgálatot alkalmaztam, ahol a hozamok a bruttó termelési érték, nettó termelési érték, tiszta jövedelem, stb., a ráfordítás pedig az átlagos statisztikai létszám. Az egy f2re jutó bruttó termelési érték a megyei feldolgozó ipari, s2t a legjobb mutatókkal rendelkez2 gépipari átlaghoz viszonyítva is magas. Ennek oka a magas fokú automatizáltság. 13

16 A további mutatók aránya már nem olyan kedvez2, ezeket alapvet2en az anyagok és anyagjellegb szolgáltatások értékének változása befolyásolja, az ágazat sajátossága a magas alapanyag felhasználás. A mutatókban jelent2s különbség mutatkozik a konkurens vállalkozás javára, azaz a közel azonos nettó árbevételt lényegesen kevesebb átlagos statisztikai létszámmal realizálták. Bár a Falco Rt esetében is folyamatosan javuló tendencia érvényesül a létszám csökkenésén keresztül, de a csökkenéssel ellentétes hatású a bruttó munkajövedelmek növekedése. Az éldmunka hatékonyság vizsgálata FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés Ezer Ft-ban Egy f2re jutó bruttó termelési érték Egy f2re jutó anyagmentes termelési érték Egy f2re jutó nettó termelési érték Egy f2re jutó tiszta jövedelem sz. táblázat 2.3 A Falco Rt anyagi, vagyoni helyzetének elemzése Vagyonszerkezet vizsgálata, vagyonfedezettség 14

17 A Falco Rt vagyonszerkezetének vizsgálatához rendkívül fontos az egyes eszköz- és forráspontok bels2 arányainak elemzése. Az eszközökön belül az immateriális javak és a befektetett pénzügyi eszközök arányai messze elmaradnak a tárgyi eszközök arányaitól. A tárgyi eszközök, ezen belül f2képpen az ingatlanok relatív magas értéket képviselnek, egy részük nem tartozik közvetlenül a termeléshez, de jelent2sége van abban, hogy a cég ilyen nagyságrendb pénzeszköz háttérrel rendelkezik a finanszírozásban, ezáltal a saját t2ke is a mérlegf2összeghez képest csillagászati értékeken szerepel, és ez sem jellemz2 általában a vállalkozásokra. A évre kisebb mértékb aránynövekedés történt a beruházások terén, de ez elenyész2. A beruházási ciklikusság általában év, a vizsgált id2periódus a beruházás szempontjából holtid2szaknak min2sül. Az eszközökön belül a forgóeszközök képviselnek meglehet2sen magas arányt. A forgóeszköz-csoportok arányai néhány esetet kivéve csökken2 tendenciát mutatnak. A követelések 3,3% pontos aránynövekedése (a évre) mögött kedvez2tlen tendenciák el2jele lehet a vev2állomány magasabb arányú emelkedése. Az értékpapírok és a pénzeszközök tekintetében eltér2 arányúak az arányváltozások. A források bels2 összetételében a saját t2ke és a kötelezettségek képviselnek magas arányt. Korábban említettem, hogy a saját t2ke rendkívül magas értékeken szerepel. A vizsgált id2szakban nincsenek beruházási hitelek, helyette nagy mértékb állampapírállománnyal rendelkezik a Falco. Az idegen forrásokon belül egyetlen dolog, ami nem jelent negatívumot, ha növekszik, ez pedig a szállítók állománya. Természetesen nem kényszerpálya, hogy a cég a szállítói állományt növeli, ez kamatmentes finanszírozási eszköz. Minél hosszabb fizetési határid2ket tud a vállalat a szállítókkal tartani, annál kisebb nettó forgót2ke-igénye van a tevékenységnek. Az egyes eszköz- és forráscsoportok belsd arányainak elemzése Megnevezés FALCO RT INTERSPÁN KFT %-ban 15

18 Befektetett eszközök 36,6 33,2 31,5 31,1 41,2 Immateriális javak 0,008 0,005 0,01 0,5 0,2 Tárgyi eszközök 36,1 32,8 31,0 30,4 40,8 Ingatlanok és vagyoni értékb jogok 21,9 19,2 16,9 19,7 13,3 MBszaki 13,4 12,0 11,2 7,6 6,9 Egyéb gép 0,7 0,6 0,7 1,6 2,3 Beruházások - 0,8 2,1 1,4 18,2 Befektetett pénzügyi eszközök 0,5 0,5 0,4 0,1 0,07 Forgóeszközök 62,3 65,7 68,0 68,7 58,0 Készletek 17,7 16,1 14,7 27,7 32,1 Követelések 19,8 17,8 21,1 27,8 24,3 Értékpapírok 13,9 28,3 29,8 9,8 - Pénzeszközök 10,8 3,4 2,4 3,2 1,5 Aktív id2beli elhatárolások 1,1 1,0 0,5 0,2 0,7 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Saját t2ke 79,2 79,8 77,9 62,9 46,8 Jegyzett t2ke 19,6 17,5 15,2 19,6 11,7 T2ketartalék 7,9 7,1 6,2 8,3 4,9 Eredménytartalék 42,0 46,1 48,0 25,8 20,9 Mérleg szerinti eredmény 9,5 8,9 8,4 9,1 9,0 Céltartalékok 0,8 0,07 0,01 2,6 1,3 Kötelezettségek 18,4 18,9 20,9 33,8 51,2 Rövid lejáratú kötelezettségek 18,4 18,9 20,9 33,8 45,8 Szállítók 11,6 12,4 14,8 22,9 32,5 Passzív id2beli elhatárolások 1,4 1,1 1,0 0,6 0,8 FORRÁSOK ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 8. sz. táblázat A vagyonfedezet 1. mutató azt jelzi, hogy a saját t2ke milyen fedezetet biztosít a befektetett eszközökre. Kedvez2, ha a mutató minél jobban eltér a 100-tól felfelé, mert ez 16

19 azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek és nem kell idegen forrást igénybe venni. A vagyonfedezetet 2. mutató azt fejezi ki, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen t2ke. Mivel az adott id2periódusban a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettséget nem mutatott ki, ezért a vagyonfedezet 1. és 2. mutatók értéke megegyezik. Kedvez2nek ítélhet2 mindkét mutató, fokozatosan n2tt az értékük, ellentétben a konkurens vállalkozáséval. A növekedés oka az, hogy a saját t2ke aránya nagyobb mértékben emelkedett a befektetett eszközök arányának növekedésénél. % A befektetett eszközök fedezettségének alakulása év vagyonfedezet 3. sz. grafikon A tárgyi eszközök fedezettsége azt mutatja meg, hogy a saját t2ke milyen fedezetet nyújt a tárgyi eszközök finanszírozására. A nemzetközi elvárás 150 %, ami stabil vagyoni helyzetet jelent, legalábbis kedvez2, ha 100 %-os az arány. A mutató növekv2 tendenciát mutat, nem úgy mint a konkurens vállalkozás esetében, és mind a három évben meghaladja a 150%-ot. 17

20 % A tárgyi eszközök fedezettsége év sz. grafikon Az eszközök fordulatszáma azt fejezi ki, hogy az összes eszköz hányszor fordul meg a nettó árbevételben. A vállalkozás vagyoni helyzete annál stabilabb, minél jobban eltér 1 t2l felfelé. Mindkét cég mutatója valamennyi évben 1 felett van, vagyis a vagyon legalább egyszer megfordul a nettó árbevételben egy év alatt. A vagyonfedezettség vizsgálata 18

21 Megnevezés FALCO RT INTERSPÁN KFT %-ban Vagyonfedezet (1) 216,3 240,1 247,5 202,3 113,4 Vagyonfedezet (2) 216,3 240,1 247,5 202,3 126,3 Tárgyi eszközök fedezettsége 219,2 243,5 251,1 207,0 114,3 Eszközök fordulatszáma 1,07 1,09 1,06 1,84 1,36 9. sz. táblázat TDkeszerkezet, tdkehatékonyság, tdkeforgási sebesség, céltartalék arány alakulása és elemzése Az idegen illetve saját t2ke aránya azt mutatja meg, hogy az összes forrásból mekkora az idegen illetve saját t2ke. Az idegen t2ke aránya az adósság mértékére is utal. Optimális a helyzet, ha 30% az idegen, és 70% a saját t2ke aránya. Ha az idegen t2ke aránya nagyobb, mint 70%, akkor kritikus a helyzet, n2 az eladósodottság, romlik az anyagi, vagyoni helyzet. Az idegen t2ke aránya kis mértékben, de növekedést mutat az adott id2szakban. Kisebb mértékb az aránynövekedés 1999-r2l 2000-re, mint 2000-r2l 2001-re. Az oka ennek a rövid lejáratú kötelezettségek állományának nagyobb mértékb emelkedése. A saját t2ke aránya az optimális érték körül alakul. A mutató növekedést mutat, kivéve 2001-et. Oka ennek a saját t2ke összetétel változásában van. Kijelenthetjük, hogy nagyobb mértékb változáshoz nagyobb arányú beruházás kell. % Az idegen és saját tdke aránya

22 év Saját t2ke idegen t2ke 5. sz. grafikon A t2kehatékonyság azt jelenti, hogy egységnyi saját t2ke mekkora adózott eredményt hoz a cég számára. Az országos ipari átlag 8-10%. Közel azonos értékeket vett fel a mutató mindkét cégnél. A Falco Rt nél n2ttek a pénzügyi tartalékok és a pénzeszközök részaránya is emelkedett az adott id2szakon belül. A saját t2ke növekedési mutató azt fejezi ki. Hogy a jegyzett t2kéhez viszonyítva a saját t2kében milyen változás következett be. Kedvez2, ha 1 felett alakul az érték. Ha viszont 1 alá kerül, akkor ez azt jelzi, hogy a cég vagyonából egy bizonyos részt vesztett. A mutató mindkét cég esetében minden évben kedvez2, hiszen 1 felett van, és egyre n2, hiszen a jegyzett t2ke változatlan maradt, mivel t2keemelés nem történt, a saját t2ke viszont évr2l évre emelkedett. A saját t2ke fordulat száma azt mutatja, hogy a nettó árbevételben a saját t2ke hányszor térül meg. Minél nagyobb 1-nél, annál stabilabb az anyagi, vagyoni helyzet. A saját t2ke fordulatszáma kedvez2 értéket vett fel, hiszen 1 felett alakult mindkét cégnél, minden évben és közel azonos számokat mutat. Az árbevétel és a saját t2ke nagyjából azonos arányban változott pozitív irányba. A céltartalék aránya a gazdálkodásban rejl2 bizonytalanságot, kockázatot, részben a min2ség alakulását is jelzi. Minél kisebb, annál kedvez2bb. A mutató csökken2 tendenciát mutat, az 1%-ot nem haladja meg, kijelenthetjük, hogy a bizonytalanság elenyész2. 20

23 A konkurens cég számai magasabb értéket mutatnak, ennek ellenére kedvez2nek mondható. FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés %-ban Idegen t2ke aránya T2keer2sség T2kehatékonyság Saját t2ke növekedése Saját t2ke fordulatszáma Céltartalék aránya 18,4 18,9 20,9 33,8 51,2 79,2 79,8 77,9 62,9 46,8 19,2 17,9 16,7 21,1 19,3 4,0 4,5 5,1 3,2 3,9 1,35 1,37 1,36 2,93 2,92 0,84 0,07 0,015 2,6 1,3 10. sz. táblázat 2.4 A FALCO RT pénzügyi, likviditási helyzetének elemzése Általános és rövidtávú likviditás, gyorsráta mutató, hitelfedezettség 21

24 Az általános likviditási mutató a cég pillanatnyi helyzetének megítélésére alkalmas. Akkor jó, ha 100% felett alakul és minél jobban eltér 100-tól felfelé. A rövid távú likviditás I. mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a forgóeszközök állománya mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre. A nemzetközi gyakorlatban az elfogadott érték % körül forog. A rövid távú likviditás II. mutatója azt fejezi ki, hogy a forgáseszközök követelések nélküli állománya mekkora fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre. A rövid távú likviditás III. mutatója a kötelezettségek azonnali teljesíthet2ségének arányát mutatja. Ennél csak a gyorsráta mutató mutatja jobban a vállalkozás fizet2képességének naprakészségét. Kedvez2 a vállalat számára, ha a mutató 100%-nál nagyobb értéket ér el. A gyorsráta mutató a pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítja. Ez lényegében arról ad tájékoztatást, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvez2, ha az arány egyre növekv2, ami az azonnali fizet2képesség javulását jelzi. Értéke általában %-nál elfogadható. A hitelfedezettségi mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Akkor kedvez2, ha 100% fellett alakul, mert ekkor a vállalat adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint a cég. A vizsgált likviditási mutatók hullámzó tendenciát mutatnak, a kezdeti növekedés után hirtelen visszaesés tapasztalható. A kedvez2 finanszírozási helyzet azt jelzi, hogy jelen pillanatban nagyobb gyártókapacitás van jelen a cégnél, a beruházáshoz szükséges pénzeszközök akkumulálják a céget. Az adott id2intervallumban beszélhetünk túlfinanszírozott állapotról. 22

25 Beruházási hitelfedezettségre nem került sor, helyette nagy mértékb állampapírállománnyal rendelkezik a Falco, ami nem jellemz2 egy termel2 cégre, de roppant er2s pénzügyi stabilitást ad a vállalkozásnak. A pénzeszközök állománya állandó csökkenést mutat a hitelek és azok járulékainak törlesztése miatt. A pénzeszközök állományának alacsony szintjét jól mutatja a pénzeszközök egy napi árbevételéhez viszonyított nagysága. A pénzeszközök nagyságának alakulása nap év sz. grafikon % A gyorsráta mutató alakulása 23

26 év sz. grafikon FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés %-ban Általános likviditási mutató 337,3 347,1 323,9 203,2 113,3 Rövid távú likviditási mutató I. 337,3 347,1 323,9 203,2 126,4 Rövid távú likviditási mutató II. 230,1 253,0 223,6 120,8 73,4 Rövid távú likviditási mutató III 134,3 168,0 153,6 38,8 3,4 Gyorsráta mutató 241,5 262,1 253,9 121,2 56,4 Hitelfedezettségi mutató 107,2 94,0 100,2 82,4 52,9 11. sz. táblázat 24

27 2.4.2 VevDk és szállítók állományának vizsgálata A vev2k forgási sebessége azt jelzi, hogy milyen a vev2k fizetési fegyelme. A nemzetközi gyakorlatban beszedési id2nek, a hazai gyakorlatban pedig futamid2nek nevezzük. A szállítók forgási sebessége a saját cégünk fizetési fegyelmér2l tájékoztat. Azt mutatja, hogy a szállítás után mennyi id2t kell várnia a vev2nek, hogy a cégünk fizessen. Amennyiben meghaladja az átlagos vev2i futamid2t, kedvez2nek min2síthet2. Ilyen esetben vélelmezhet2, hogy a vállalkozás a vev2állomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza. A vev2k fizetési fegyelme hullámzó tendenciát mutat, ennek ellenére jónak mondható. Az export relációk folyamatosan n2ttek, csakúgy mint a kintlev2ségek. Ennek következtében a vállalat növelte a fizetési határid2ket. A cég fizetési fegyelme jónak mondható, az els2 szakaszban csökkenés tapasztalható, de utána n2tt az érték, és ez kedvez2. A szállítók állománya 2001-re nagyobb arányban emelkedett, mint az azt megel2z2 id2szakban. A szállítók növelése egy kamatmentes finanszírozási lehet2sége a nettó forgót2kének. Megnevezés FALCO RT INTERSPÁN KFT Vev2k forgási sebessége fordulatban 5,6 6,7 5,9 7,6 6,1 Vev2k forgási sebessége napokban 64,6 54,1 60,9 47,8 59,6 Szállítók forgási sebessége fordulatban 6,3 6,7 5,5 6,7 3,6 25

28 Szállítók forgási sebessége napokban 57,2 54,2 66,2 54,3 101,2 12. sz. táblázat Dinamikus és hosszú távú likviditás A dinamikus likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az alaptevékenységb2l származó üzleti tevékenység eredménye mekkora fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségek állományára. 50% feletti érték a jó, ekkor megbízhatónak tekintik a cég pillanatnyi likviditását. A hosszú távú likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az alaptevékenységb2l származó eredmény milyen fedezetet nyújt a kötelezettségek teljes állományára. Nemzetközileg is jónak ítélik a pénzügyi helyzetet, ha a mutató eléri vagy meghaladja a 30%-ot. Korábban már említettem, hogy a Falco-nál a vizsgált id2szakban hosszú lejáratú kötelezettségeket nem mutattak ki, emiatt megegyezik a dinamikus és a hosszú távú likviditási mutatók értéke. Az el2bbiekben említett mutatók csökken2 tendenciát mutatnak. Ennek az oka, hogy az árbevétel és ezáltal az üzleti tevékenység eredménye évr2l évre n2tt, azonban kisebb mértékben, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. Kijelenthet2 az is, hogy a pénzügyi tartalékok magasak. FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés %-ban Dinamikus likviditási mutató 85,4 76,2 63,8 41,9 22,3 26

29 Hosszú távú likviditási mutató 85,4 76,2 63,8 41,9 19,9 13. sz. táblázat % Dinamikus likviditási mutató alakulása év sz. grafikon 2.5 Eladósodottság elemzése Az eladósodottság mértéke arról tájékoztat, hogy a saját t2ke mekkora fedezetet biztosít a kötelezettségek állományára. Magyarországon akkor kedvez2, ha % között mozog. A nemzetközi forgalomban viszont a 200% feletti érték a jó. A nettó eladósodottság mutató megmutatja, hogy a kintlev2ségekkel csökkentett kötelezettségek a saját t2ke hány %-át teszik ki. Az eladósodottság csökkenést mutat, de kiemelked2en magasak az értékadatok, ami tényként szolgál, ha összevetjük az országos és a nemzetközi értékekkel. Az oka els2sorban, hogy a saját t2ke állománya rendkívül magas értékeken szerepel. Megállapítható, hogy a cég akkumulációs fázisban van, szabad pénzeszközökkel rendelkezik. 27

30 FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés %-ban Eladósodottság mértéke 429,1 421,7 371,2 186,3 91,3 Nettó eladósodottság 1,6 1,4 0,7 9,4 57,5 14. sz. táblázat Az eladósodottság mértékének alakulása % év sz. grafikon 28

31 2.6 JövedelmezDségi helyzet elemzése JövedelmezDség közvetett mutatói A termelés költségszint mutató arról tájékoztat, hogy 100 Ft bruttó termelési érték el2állításához mennyi a felhasznált összes termelési költség. Kedvez2, ha minél jobban eltér 100-tól lefelé, az országos ipari átlag Ft. Az értékesítés közvetlen költségszintje az értékesítéssel arányosan változó költségekr2l tájékoztat. Az értékesítés közvetett költségszintje az értékesítés viszonylag állandó költségeinek szintjét jelzi. Ha n2 az értékesítés, akkor ennek a hányadnak mérsékl2dnie kell. Az igazgatási költségszint azt mutatja, hogy a termelést2l, értékesítést2l függetlenül milyen nagyságrendb ráfordítások keletkezhetnek. Ez a költség alapvet2en az irányítással van összefüggésben, ezért a vezetés ezeket a költségeket közvetlen beavatkozással is módosíthatja. Az egyéb költségek a rezsi költségekhez kapcsolódnak, és jellegükb2l adódóan megtakarítási lehet2ségeket tartalmazhatnak. A termelés költségszintje a vizsgált id2szakban folyamatosan emelkedett. Az er2söd2 forint egyre er2teljesebben kiélezi a fajlagos költségcsökkentéssel összefügg2 dolgokat, túlmen2en azon, hogy egy belföldi telephelyb termel2kapacitás költségeinek jelent2sebb része ebben az iparágban forintbázison jelenik meg, gondolok az él2munka-költségekre, az energiaköltségekre. Ha nem is képvisel jelent2s részarányt az él2munka-költségek köre a teljes ráfordításokon belül technológiai jellegéb2l fakadóan, azért ez egy dinamikusan növekv2 terület. Mindig az a kérdés merül itt fel, hogy mikor és milyen mértékben lehet az egyes tevékenységeket adott esetben küls2 vállalkozóval végeztetni, itt nem a termelésre gondolok els2sorban, hanem a javítás, karbantartás küls2 szolgáltatóval történ2 29

32 végeztetésre. Küls2 szállítóval végeztetett javítás, karbantartás hatékonyabb lehet és költségoldalon megtakarításhoz vezethet, de ehhez az szükséges, hogy olyan küls2 mbszaki szolgáltató álljon rendelkezésre, aki képes megfelel2 t2keháttérrel, tartalékkal teljesíteni. Az értékesítés közvetlen költségszintje az els2 id2szakban csökkenést, majd kis mértékb emelkedést mutat, a növekedés hátterében a beszállítói árak emelése áll. Folyamatosan n2 az árverseny, n2 a továbbfeldolgozott termékek részaránya, aminek következtében n2 a költségszint, valamint még megállapíthatjuk, hogy az árbevételhez képest n2tt az anyaghányad. Az igazgatási költségszint 2000-ig nem változott, de utána csökkent és nem érte el a 78%-os ipari átlagot. Az egyéb költségszint 2000-ig n2tt, utána kis mértékben csökkent és nem érte el a 3,5-4%-os ipari átlagot. FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés Ft-ban 100 Ft bruttó termelési érték el2állításához felhasznált összes termelési költség 85,9 89,6 89,9 97,2 96,2 %-ban Értékesítés költségszintje 85,3 87,4 87,5 94,0 94,2 Értékesítés közvetlen költségszintje Értékesítés közvetett költségszintje 77,7 74,0 74,6 77,5 77,0 7,6 13,4 12,9 16,5 17,2 30

33 Igazgatási költségszint 2,0 2,0 1,7 3,8 4,7 Egyéb költségszint 1,4 2,9 2,7 4,8 5,3 15. sz. táblázat Ft A termelés költségszintjének alakulása év sz. grafikon JövedelmezDség közvetlen mutatói Az árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft árbevételre mennyi üzleti tevékenység eredménye jut. A mutatóval az alaptevékenység jövedelmez2ségét mérjük. Az országos átlag egy jól gazdálkodó ipari vállalatnál 8-10 Ft. A t2kearányos üzleti tevékenység eredménye mutató megmutatja, hogy 100 Ft saját t2kére mennyi üzleti tevékenység eredménye jut. Az eszközarányos üzleti tevékenység eredménye mutató azt mutatja, hogy 100 Ft összes eszközre mennyi üzleti tevékenység eredménye jut. 31

34 A jövedelmez2séget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vállalat viszonylag magas számokkal indult, magasan a magyar átlag felett vannak az értékek, de az a meglátás, hogy a Falco hosszú távon nem képes megtartani ezt a szintet. A cég értékei szép lassan korrelálnak a Nyugat-Európai vállalatok értékeivel. A kapacitások gyakorlatilag megfelelnek a Nyugat-Európában gazdaságosnak nevezett üzemméretnek, amit két oldalról közelítek meg. Az egyik oldalon az a lényeg, hogy a beszállítókkal szemben megvan az a nagyságrendje a cégnek, ami a viszonylag jó árpozíciók eléréséhez szükséges. Eszközhatékonyság szempontjából minden gyártósor megfelel annak a nagyságrendb üzemméretnek, ami Nyugat-Európában elfogadott ahhoz, hogy a fajlagos paraméterek tekintetében és ne felejtsük el az árszinteket versenyképes legyen a termelés. A másik oldalon az értékesítést vizsgálva megállapítható, hogy hasonlóak a szempontok. Tehát megfelel2 nagyságrendekkel kell rendelkeznie, azon méreteknek kell megfelelnie, melyekkel hatékonyan lehet a piacon dolgozni. Ha egy konkrét vállalat megfelel2 t2kenagysággal rendelkezik, megfelel2 a kapacitás nagyságrendje a vetélytársak méretéhez képest, akkor tulajdonképpen a vev2kkel vagy a szállítókkal összefüggésben képes hasonló kondíciókat elérni. Az eszközarányos jövedelmez2séget megvizsgálva megállapítható, hogy a mutató csökken2 tendenciát mutat, az ok pedig a beruházások és ezáltal a tárgyi eszközök növekedése. Azonban ezen beruházásokkal a vállalat a tervekkel ellentétben nem szerzett újabb piacokat, tehát nem növekedett az árbevétel, és ezáltal az üzleti tevékenység eredménye sem. FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés Ft-ban Árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye T2kearányos üzleti tevékenység eredménye 14,7 13,1 12,5 7,6 7,4 19,9 18,0 17,2 22,5 21,8 32

35 Eszközarányos üzleti tevékenység eredménye 15,7 14,4 13,4 14,1 10,2 16. sz. táblázat A jövedelmezdség közvetlen mutatóinak alakulása % év T2kearányos üzleti tevékenység eredménye Eszközarányos üzleti tevékenység eredménye Árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye 11. sz. grafikon Export hányad, belföldi értékesítési hányad A környez2 országok amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai voltak (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Románia) körében az értékesítés, az ehhez kapcsolódó logisztikai feladatok, a vev2k fizetési fegyelme semmiképpen nem nevezhet2 sokkal jobbnak a magyarországi állapotnál, s2t fizetési futamid2k tekintetében még rosszabb a helyzet, de kedvez2 árszinten egyenl2re lehet kereskedni ezekkel az országokkal. 33

36 Ha a cég export mennyisége meghaladja a belföldi értékesítés mennyiségét, akkor a belföldi piac ingadozásait kompenzálhatják a környez2 országbeli értékesítési mennyiségnövekedések, azonban nagy sebességgel n2 a kinti piac, ezért az értékesítési mennyiségek drasztikusan emelkedhetnek a Falco részér2l. Az árak messze nem pozitívak és a helyzet valószínbleg romlani fog. FALCO RT INTERSPÁN KFT Megnevezés %-ban Export hányad 38,5 44,5 49,1 41,9 56,0 Belföldi értékesítési hányad 61,5 55,5 50,9 58,1 44,0 17. sz. táblázat A belföldi és export értékesítési hányad arányának alakulása

37 Belföldi értékesítési hányad Export értékesítési hányad 12. sz. grafikon 3. A FORGÁCSLAP GYÁRTÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ELEMZÉSE A vállalat tevékenységi körébe a következ2 tartoznak: Alaptevékenység: a bevételek több mint 90%-a. - nyers (felület kezeletlen) faforgácslapok - felületkezelt (laminált) faforgácslapok - cementkötésb faforgácslapok (CK) - postforming faforgácslapok - impregnált papírok - fólia (él és lapbevonó anyagok) Alaptevékenységen kívüli: - bérbeadás - szolgáltatás - egyéb tevékenységek - vásárolt készletek eladása - posta, telefon - energia átadása - hulladék értékesítése 35

38 A FALCO RT alaptevékenységi köréb2l a cementkötésb faforgácslap elemzését választottam. A CK forgácslap els2sorban exportorientált termék. A virágzó korszakát az es évek közepén élte, manapság túl van a csúcsán, azonban bármikor elképzelhet2 egy kiugrás. A cementkötésb forgácslapnak sok a helyettesít2 terméke: - OSB lap - gipsz kartonok és különböz2 verziói. A CK-nak megvan az az el2nye, hogy környezetbarát termékként jelent2s piaca van, Magyarországon viszont nem elterjedt. A CK lap összetétele cement és fa keveréke. A termék er2sen ellenáll a vegyszereknek, rovaroknak. Magyarországon a kiszállítás els2sorban épít2szerkezeteket gyártó vállalatok számára és útépítési programoknak történik. A termelés nagyobb hányada külföldre irányul, els2sorban Németországba. Az elemzéshez segítségül vettem a cementkötésb forgácslap gyártó üzem kalkulációját az es id2szakban. A CK forgácslap gyártó üzem 1 m ³ - re jutó bruttó termelési értékének alakulása Megnevezés Ft-ban 1 m ³ - re jutó belföldi értékesítés

39 1 m ³ - re jutó export értékesítés m ³ - re jutó NETTÓ ÁRBEVÉTEL m ³ - re jutó KOOPERÁCIÓ m ³ - re jutó KÉSZLETVÁLTOZÁS m ³ - re jutó BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK sz. táblázat A vállalat bruttó termelési értéke növekv2 tendenciát mutat. A bruttó termelési érték a nettó árbevétel, a kooperáció és a készletváltozás összegéb2l adódik. A kooperáció ún. tovább feldolgozást jelent. A vállalat két telephellyel rendelkezik. A Zanati úti telephelyén lév2 gyártósoron készülnek a CK forgácslapok. A gyártósor min2sége, mbszaki állapota megfelel2 éppúgy, mint évvel ezel2tt. A cég másik telephelye a Puskás Tivadar úton fekszik, ennek azért van jelent2sége, mert ide kerülnek át a gyártott CK lapok, valamint itt történik a vev2i komplettírozás, szerviz. A különböz2 vev2i igények kielégítésére sor kerül a termék szélezésére, szabására, csiszolására vagy éppen él megmunkálására. A 2000-es évben a növekv2 tendenciákban a mennyiség (m³) kivételt képez, kissé visszaesett 1999-hez képest, azonban ezt kompenzálja az ár. Az export adatok csak a tovább feldolgozás utáni, végleges kimutatásokban szerepelnek, ami nem áll rendelkezésemre. Az 1 m ³ - re jutó közvetlen alapanyagköltség és változó üzemi rezsiköltség alakulása 37

40 Megnevezés Ft-ban 1 m ³ - re jutó fa (m ³) m ³ - re jutó cement (t) m ³ -re jutó vízüveg (kg) 34, m ³ - re jutó KÖZVETLEN ALAPANYAGKÖLTSÉG m ³ - re jutó gáz (em ³) m ³ - re jutó villany (MWh) m ³ - re jutó víz (m ³) m ³ - re jutó VÁLTOZÓ ÜZEMI REZSIKÖLTSÉG sz. táblázat A növekv2 tendencia a jellemz2, az alapanyagárak kisebb mértékben, de fokozatosan emelkedtek, nem úgy mint az energiaárak, azon belül is a gázárak, amely drasztikus változást mutat 2000-r2l a évre. Az 1 m ³ - re jutó személyjellegp ráfordítás, egyéb rezsi, a társüzemi szolgáltatás és a fix üzemi rezsi alakulása Megnevezés Ft-ban 38

41 1 m ³ - re jutó bér m ³ - re jutó TB járulék m ³ - re jutó SZEMÉLYJELLEGQ RÁFORDÍTÁS m ³ - re jutó EGYÉB REZSI m ³ - re jutó TÁRSÜZEMI SZOLGÁLTATÁS m ³ - re jutó FIX ÜZEMI REZSI sz. táblázat A személyjellegb ráfordítások tekintetében drasztikus kiugrás figyelhet2 meg es id2szakban. Ennek f2 oka az, hogy a vállalat 3 mbszakos munkarendr2l 4 mbszakosra állt át. Az egyéb rezsi kategória tartalmazza az üzemeltetési anyag, idegen javítás, egyéb anyag jellegb szolgáltatások és egyéb költségeket. A fix üzemi költségek ellentétben a változó üzemi költségekkel a termelés volumenváltozásától függetlenül változtak. Megnevezés Ft-ban 1 m ³ - re jutó értékcsökkenés

42 21. sz. táblázat Kedvez2en alakultak az adatok, különösen pozitív a javulás az es id2szakban. A CK üzem eredményének megállapítása: + Bruttó termelési érték - Közvetlen anyagköltség - Változó üzemi rezsi - Személy jellegb ráfordítás - Egyéb rezsi - Társüzemi szolgáltatás - Fix üzemi rezsi - Értékcsökkenés = Üzemi eredmény Megnevezés Ft-ban 1 m ³ - re jutó üzemi eredmény sz. táblázat 4. ÖSSZEFOGLALÁS - a gazdasági hatékonyság értékelése, javításának lehetdségei 40

43 A Falco Rt a gazdasági hatékonyság ezen belül az er2forrás hatékonyságot figyelembe véve terén ingadozást mutat, ami két domináns tényez2 hatására következett be: 1. bérhatékonyság 2. tárgyi eszköz hatékonyság 1. Annak ellenére, hogy az átlagos statisztikai létszám fokozatosan és folyamatosan csökken, ellentétes irányú és er2sebb hatású a bruttó munkajövedelmek emelkedése. E mögött állhat általános nemzetgazdasági tendencia, munkaer2 piaci verseny, esetleg a managmantnek a munkavállalók életszínvonalának emelési szándéka vagy mindhárom együttesen. Az tény, hogy további ilyen mértékb emelkedés már jelent2sen ronthatja a vállalkozás gazdasági hatékonyságát. Egyúttal veszélyeztetheti az eredményességet (jövedelmez2séget). Ezért elkerülhetetlenül szükséges a további létszámcsökkentés, persze figyelembe véve a humán er2forrás szükséglet indokolt mértékét, illetve a közeli jöv2beni fejlesztések humán er2forrásának mennyiségi és min2ségi igényeit. A fent említett tények és a vállalkozás mbszaki színvonala szoros összefüggésben állnak egymással. 2. Érzékelhet2en emelkedik a mbszaki berendezések, gépek, jármbvek aránya a tárgyi eszközökön belül, szemben az ingatlanok arányával, amely folyamatos csökkenést mutat. Levonható az a következtetés, hogy a jöv2beni beruházásoknál célként kell megfogalmazni, meghatározni a jelent2sebb mértékb kapacitásb2vítést mind a hatékonyság, mind pedig a jövedelmez2ség javítása érdekében. Ezen kívül mindenképpen szükséges a meglév2 termel2 berendezések kapacitás kihasználtságának javítása, továbbá a termelésben közvetett közvetlen módon részt nem vev2 ingatlanoktól id2szerb lenne megválni. A legnagyobb mértékben a nettó termelési érték növelésével javítható a vállalkozás hatékonysága. Ez például elérhet2: okulva a konkurens vállalkozás költségszerkezetének, anyaghányadának vizsgálatából (magas ELÁBÉ hányad). - a vagyoni helyzet értékelésének összefoglalása 41