ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL"

Átírás

1 ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser, Budapesti Corvinus Egyetem Készült a WWF Magyarország megbízásából A tanulmány a Norvég Civil Alap támogatásával készült

2 Összefoglaló a dunai hajózhatóság fejlesztésének folyamatáról, költségeir!l Jelen WWF tanulmány elkészítését az indokolja, hogy a dunai hajózhatóság fejlesztésér!l szóló munkák és tervek a beavatkozások valós költségeivel, valamint a várható hasznokkal és károkkal nem foglalkoznak kell! részletességgel. A WWF Magyarország ban készített szakért!i véleményezése szerint 1 már az el!zetes tervezés során, a magyarországi Duna szakasz hajózhatóságának fejlesztésér!l szóló 2007-ben elkészült koncepció 2 (Vituki 2007, továbbiakban Vituki-koncepció) költség-haszon elemzésében is módszertani és eljárásbeli hiányosságok voltak. A hiányosságok többek között abban nyilvánultak meg, hogy a Vituki-koncepcióban számos más szektor (ökoturizmus, ivóvízszolgáltatás, horgászat) érdekeltségében okozott kár értéke nem jelent meg. A Vitukikoncepció nem a valós helyzetet mutatta be, illetve nem a valós Magyarország által kifizetend! költségekkel számolt, ami lehetetlenné teszi a döntéshozók számára a felel!sségteljes, Magyarország számára környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból legel!nyösebb megoldásról szóló döntés meghozatalát. A most elkészült tanulmánynak a célja az, hogy a teljes gazdasági érték módszer (TGÉ) alapján vizsgálja meg a Duna hajózási célú fejlesztésével kapcsolatosan esetlegesen bekövetkez! környezeti károk pénzbeli értékelését. Ezt az alábbi érvek támasztják alá:! A beavatkozásokból származó járulékos költségeket a Vituki koncepciója a becslés módszerére való bármiféle utalás nélkül állapítja meg 20 milliárd forintban, 25 éves id!távon.! Jelen WWF-tanulmány ugyan tartalmaz bizonytalanságokat (ezek közül a legjelent!sebb az, hogy a Duna esetében nem ismert pontosan a bekövetkez! ökológiai károk nagysága), de következtetésében arra jut, hogy a valószín"sített károk nagysága sokkal több a Vituki-koncepcióban megállapítottaknál: akár százmilliárd forintot is kitehet.! A Vituki-koncepcióban az értékelés az egyes kategóriákon belül különböz! kritériumok szerint történt és a kritériumok fontosságát súlyozási faktorok juttatták érvényre. A Vituki-koncepció készít!i szerint a súlyozás bizonyos szubjektivitást eredményezett a megítélési szempontok fontosságának megítélésében. Ez alapvet!en kérd!jelezi meg a károk és hasznok felmérésér!l szóló állításokat.! A vízbázist és az ökológiai értékeket érint! kockázat nagysága miatt az externáliák számszer"sítését a lehet! legkorábbi fázisban meg kell tenni. Nem csak a hajóforgalom növekedése, valamint a folyómederben végzett beavatkozások okozta WWF (2008): Civil vélemény A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány fejezeteir!l, WWF Magyarország, május, szerk.: Gruber Tamás (WWF 2008.) 2 eges.pdf - készült a Ten-T program keretén belül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt tenderpályázaton a VITUKI vezette konzorcium munkájában (Vituki 2007.) 2

3 járulékos költségeket kell figyelembe venni, hanem azokat is, melyek a folyó menti ökológiai értékeket, valamint a Duna által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat érintik. A WWF szakért!i véleményezése (WWF, 2008) szerint a Vituki-koncepció költség-haszon elemzésér!l szóló fejezetében szerepl! forgatókönyvek nem tükrözik, és nem vizsgálják a természeti környezet és a Duna fejlesztése kapcsán elérhet! állapotok azon spektrumait, amelyek kívül esnek a sz"ken vett hajózási érdekek körén. A költség-haszon elemzés célja pontosan az lenne, hogy a lehetséges mértékig számszer"sítse a döntéshozók számára a közlekedési, áruszállítási, turisztikai, természetvédelmi, ivóvíz-szolgáltatási ágazatot egyaránt érint! beavatkozások hatását. Ezt a célt a Vituki-koncepcióban bemutatott elemzés nem éri el. A Duna hasznosítási lehet!ségei közül egy lesz"kített célrendszer a hajózhatóság fejlesztés költség-hatékonysági vizsgálata készült el, tekintet nélkül arra, hogy ez a fejlesztési folyamat milyen összefüggésrendszeren keresztül kapcsolódik a folyó menti területek alapvet! problémáihoz. A Vituki-koncepció költség-haszon elemzésr!l szóló fejezete mindezek miatt a döntéshozókat nem segíti abban, hogy a hosszútávon releváns problémák felszámolásának szempontjait is figyelembe vev! információk birtokába kerüljenek. Jelen WWF-tanulmány azt is bemutatja, hogy van lehet!ség a környezeti károk gazdasági értékelésére közgazdasági módszerek felhasználásával. A tanulmány alapjául olyan korábbi külföldi és magyarországi tanulmányok szolgáltak, amelyek a természeti t!kében bekövetkez! a hajózási célú fejlesztés által valószín"síthet!en negatív hatásokhoz hasonló változások pénzbeli értékelését tartalmazták. A tanulmány a primer kutatások alapján azonosított természeti t!keváltozás értékeit a Duna körülményeire adaptálta a haszonátvitel módszer segítségével. A negatív hatások számszer"sítésének eredményeként a bizonytalanságok ellenére is nagyságrendekkel sok tíz-, illetve százmilliárd forinttal nagyobb értékek jöttek ki a Vituki-koncepcióban szerepl! számoknál. Néhány szemléletes példát kiemelve számokban is bemutathatók az ökológiai értékvesztésb!l származó károk. Az elemzés megállapítja, hogy a folyó holtágainak és mellékágainak vízellátásban bekövetkez! változások egyes ökológiai szolgáltatásokra (turisztikai vonzer!, horgászat, ivóvíz, öntöz!víz, vadászat, stb.) számított értékvesztesége a hazai Duna szakaszra vetítve éves szinten elérheti a 10 milliárd forintot, ami húsz éves id!távon 100 milliárd forintot jelent. A különböz! folyószabályozási beavatkozásokból származó, az el!z! példában említett ökológiai szolgáltatásokra, azok közül is leginkább a horgászatra vetített éves kár összege akár a 30 milliárd forintot is megközelítheti, ez húsz évre vetítve több mint 400 milliárd forint. A folyó él!világának helyreállítása esetén az ökológiai szolgáltatásokat biztosító adottságok meg!rzése az egész hazai Duna szakaszra vetítve éves szinten 2,5 milliárd forint kiadását el!zheti meg, ami 20 éves id!tartammal számolva eléri a 40 milliárd forintot. Az árterek helyreállításának lehet!ségét kihasználva a tápanyag visszatartásból fakadó vízmin!ség javulásból származó, és így megtakarítható évi kiadás 3-4 milliárd forint, ami húsz éves id!távon 50 milliárd forint felett van. A tanulmányban bemutatott példák általában kisebb, helyi jelent!ség" emberi beavatkozás ökológiai kárértékét becsülik meg. A Duna hajózhatóságának fejlesztési terveit elolvasva nyilvánvaló, hogy ezek jóval nagyobb horderej" változásokat idézhetnek el!, mint amik a kiemelt példákban szerepelnek, és akár 100 milliárd forint összeg" kárt, vagy az ökológiai szolgáltatások ilyen nagyságrend" értékcsökkenését okozhatják. Mindez alapos indok arra, 3

4 hogy a Duna hajózhatósága érdekében végzett beavatkozásoknak jóval részletesebb költséghaszon elemzése készüljön el. Összességében tehát a rendelkezésre álló adataink alapján megállapítható: elengedhetetlen, hogy a hajózási célú fejlesztésr!l való döntés el!tt részletes vizsgálatot végezzenek az esetlegesen bekövetkez! környezeti károk mértékér!l. Gazdasági szempontból csak olyan fejlesztést szabad kivitelezni, amelynek esetében a Duna, illetve mellékfolyói környezetében a természeti t!ke teljes gazdasági értékét illet!en az értékcsökkenés bizonyíthatóan alatta marad a hajózás fejlesztéséb!l származó társadalmi hasznoknak. (Természetvédelmi szempontból természetesen a zérus értékcsökkenés lenne a kívánatos.) Mindezek az észrevételek arra a következtetésre vezetnek, hogy a hajózhatóság fejlesztéséb!l származó közvetett társadalmi hasznoknak mindenképpen nagyobbnak kell lenniük, mint a beavatkozások miatt a természeti t!két érint! értékcsökkenés. A beavatkozások költségbecslésér!l szóló vizsgálatokat a tervezés megkezdése el!tt kellett volna megvalósítani. Bár ez nem történt meg, a részletes vizsgálatot aminek alapja leginkább kérd!íves felmérés lehet a beavatkozások megkezdése el!tt még mindig szükséges elkészíteni, mert a tervek módosításával érvényesíteni lehet a közgazdasági becslés alapján megfogalmazott szempontokat. Éppen ennyire fontos, hogy a reményeink szerint legkisebb ökológiai károkat okozó beavatkozások monitoringja során felhasználják a közgazdasági értékbecslés tapasztalatait, és az id!ben eltér! szakaszokban várhatóan között lezajló beavatkozások során érvényesítsék a folyamatosan szerzett tapasztalatokat. 4

5 Tartalom ÖSSZEFOGLALÓ A DUNAI HAJÓZHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉNEK FOLYAMATÁRÓL, KÖLTSÉGEIR#L... 2 TARTALOM... 5 BEVEZETÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉNEK ELMÉLETI HÁTTERE A TERMÉSZETI T#KE KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPJAI: A TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉK A TERMÉSZETI T#KE ÉRTÉKELÉSÉRE ALKALMAS MÓDSZEREKR#L DIÓHÉJBAN A HASZONÁTVITEL MÓDSZERE A DUNA HAJÓZHATÓSÁGI CÉLÚ FEJLESZTÉSEINEK HATÁSAI A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRA KÖZELÍTÉSEK A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖRNYEZETI HATÁSAI A VÁRT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKBECSLÉSE HASONLÓ ESETEK ALAPJÁN A vízer!m"vek káros hatásait ellensúlyozó intézkedések értéke Svédországban A horgászati lehet!ségek javulásának értéke a Ticino folyón A rekreációs lehet!ségek javulásának értéke Dél-Anglia folyóin Ártéri területek visszaállításának értéke az Elba mentén A Túr vízmin!ségének és ökológiai állapotának javítása A BEMUTATOTT ESETEK ÁTTEKINTÉSE ÖSSZEGZÉS A MUNKA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN A SZERZ#KÖN KÍVÜL RÉSZT VETTEK: FELHASZNÁLT FORRÁSOK

6 Bevezetés Bár a Duna hajózási célú fejlesztése egyes társadalmi csoportoknak el!nnyel jár, a tervezett projekt számos környezeti veszéllyel és más társadalmi csoportoknak hátrányt jelent. Tanulmányunkban a Duna magyarországi szakaszának hajózási célú fejlesztése kapcsán várható környezeti károk pénzbeli értékeléséhez adunk támpontot. Forintokhoz és Eurókhoz szokott világunkban hajlamosak vagyunk mindennek az értékét pénzben kifejezni, illetve értéktelennek tekinteni mindazt, amit nem lehet pénzben kifejezni. Bár a társadalom nagy része jelent!s értéknek tart egy háborítatlan természeti területet, vagy egy ritka fajt, a társadalmi viták során a nem forintosítható értékek sokszor alul maradnak a kifejezhet! milliókkal szemben. Mivel a természeti környezet által nyújtott szolgáltatások nagy részének nincs piaca, ahol valós értékük megjelenne, sokszor ezt kimondatlanul nullának vesszük. A közgazdaságtan szemüvegén keresztül vizsgálódva természetesnek veszik azt, hogy az ér valamit, amit az emberek értékesnek tartanak, és amiért az emberek hajlandóak fizetni. Ez a fajta szemlélet a nem közgazdasági végzettség" szakemberekt!l igen távol áll, ugyanakkor azt eredményezi, hogy egy-egy konkrét projekt véleményezése esetén kisebb annak az oldalnak az érdekérvényesít! képessége, amelyik javaslatait nem tudja pénzben kifejezett értékkel indokolni. Éppen ezért fontos, hogy a projektek, vagy beruházási tervek vitája során minden érvet pénzben kifejezett hasznokkal vagy éppen károkkal lehessen alátámasztani. Noha a környezeti javak értékének pénzegységben történ! értékelése számos etikai és módszertani problémát vet fel, több érv szól amellett, hogy ezt mégis megkíséreljük: A számokban, pénzegységben gondolkodó politikai döntéshozók számára kézzelfoghatóbb információt lehet adni, hogy jobban érezzék egy-egy természetvédelmi probléma súlyát; A pénz mint közös nevez! lehet!séget teremthet alternatívák rangsorolásához, illetve a hasznok és károk összehasonlításához. Ennek az elemzésnek az elkészítését az indokolta, hogy a hajóút-fejlesztés koncepcióját és beavatkozási terveit végz! Vituki vezette konzorcium eddigi jelentéseiben az ökológiai hatásokról és a költségbecslésr!l szóló fejezetek eljárásbeli és módszertani hiányosságokat egyaránt tartalmaznak. Ez megkérd!jelezi a tervez!k által a költségbecslésre és az ökológiai változásokra vonatkozó megállapításokat. Ezeket a hiányosságokat mutatja be a WWF Magyarország civil szervezetek és szakért!k bevonásával készült részletes elemzése (WWF, 2008). Ennek megállapításai alapján kijelenthetjük, hogy a Vituki elemzése látszólag részletesen kidolgozott, ennek ellenére összességében a hiányosság és az egyoldalúság jellemzi. A hiányosságok között kiemelend!, hogy a magyarországi Duna-szakasz ökológiai állapotát meghatározó lényeges környezeti problémák éppen, hogy csak említésre kerülnek mint lehetséges konfliktusforrások, és a folyóökológia általános alapelveire még hivatkozás sem történik (WWF, 2008, ld. a mellékletekben: Civil véleményezés vezet!i összefoglalója). A koncepció kidolgozói a várható ökológiai változások számszer"sítésére nem tettek kísérletet, és bizonytalan megállapításokra alapozva készítették el a beavatkozási tervek költség-hatékonysági elemzését. Jelen tanulmány bemutatja, hogy közgazdasági módszereket 6

7 alkalmazva lehet!ség van az ökológiai hatások számszer"sített becslésére, illetve a társadalom fizetési hajlandóságának felmérésére, még abban az esetben is, ha nem állnak rendelkezésre részletes ismeretek az érintett környezet ökológiai állapotának változásáról. Tanulmányunk két részb!l áll. Az els!, rövidebb részben dióhéjban áttekintjük a természeti t!ke pénzbeli értékelésének hátterét (teljes gazdasági érték TGÉ koncepció, lehetséges módszerek, különös tekintettel a tanulmányban alkalmazott haszonátvitel módszerre). A második részben röviden összegezzük, milyen feltevéssekkel dolgoztunk a Duna és környezetének állapotváltozását illet!en (a várt változásokat a WWF Magyarország szakért!i által biztosított tanulmányokból ismerhettük meg: Kavrán, 2009.). Ezt követ!en a nemzetközi szakirodalom alapján, a dunai hajózásfejlesztéshez hasonló jelleg" változásokat okozó intézkedéseket azonosítottunk, majd ezek eredményeit adaptáltuk a Dunára a haszonátvitel módszert felhasználva. A Dunára vonatkozóan minden esetben megadjuk a várható éves károk mértékét, illetve a károk nagyságát 20 évre, illetve örökértéken is. A becslésünk els!sorban a teljes gazdasági érték használattal nem közvetlenül összefügg! részeire (például az ökológiai állapotban bekövetkez! degradációra), illetve a turisztikai értékben bekövetkez! változásaira terjed ki. Nem foglalkoztunk a közvetlen használattal összefügg! károkkal (például az esetleges mez!gazdasági termeléskiesés, ivóvíz szolgáltatás változása stb.), így az általunk adott becslések alsó becslésnek tekinthet!k. A becslések során az óvatosság elvét követve a vizsgált értékösszetev!kt!l függetlenül is igyekeztünk alsó közelítéseket adni (illetve a felhasznált módszerek eredményei tendenciaszer"en is alsó becslésnek tekinthet!k). Mivel azonban egyrészt a Dunán bekövetkez! ökológiai hatások mértéke csak nagyjából becsülhet!, másrészt az azonosított primer felmérésekben bemutatott esetek is csak közelítik a várható hatásokat, az általunk adott becslések inkább tekinthet!k közelít! példáknak, mintsem pontos értékeknek, így felhasználásukat kell! óvatossággal ajánljuk. 7

8 1. A természeti környezet közgazdasági értékelésének elméleti háttere 1.1. A természeti t!ke közgazdasági értékelésének alapjai: a teljes gazdasági érték Az utóbbi id!ben a környezetgazdaságtanban jelent!s fejl!dés történt a természeti környezet gazdasági értékének osztályozása és értékelése terén. Az értékelés alapja az értékel!, az ember és az értékelt jószág között fennálló kapcsolat. A hagyományos közgazdaságtan értékrendjénél sokkal szélesebb látókör" értékszemléletet kínál a teljes gazdasági érték (TGÉ) 3 koncepciója, amelynek részletes bemutatása Marjainé és szerz!társai [2005] munkájában található meg. Jelen tanulmányban ennek alapján csak a TGÉ összetev!inek vázlatos áttekintésre vállalkozunk, kiemelve a Duna és környékének mint természeti t!kének az értékösszetev!it. A teljes gazdasági érték (TGÉ) több összetev!re bontható, melyben a két f! elemet a használattal összefügg! illetve azzal nem összefügg! értékkomponensek jelentik: TGÉ = használattal összefügg! értékek + használattól független értékek. Használattal összefügg! értékek: azok az értékösszetev!k, melyek a környezet tényleges használatából származnak; ez a használat lehet közvetlen vagy közvetett, illetve jelenlegi vagy jöv!beli. Egy folyó, például a Duna közvetlenül értéket képvisel azok számára, akik ott horgásznak vagy nyaralnak (közvetlen érték), viszont azoknak is, akik a tavat csak a médián keresztül láthatják, például egy ismeretterjeszt! film keretében (közvetett értékek), hiszen!k is használói az adott jószágnak. Egy Duna-ártéri erd! példáját véve az ipari fatermékek vagy az erd!ben vadászott állatok közvetlenül értéket képviselnek, viszont az erd! ama tulajdonsága, hogy a légkör összetételének szabályozásában részt vesz, csak közvetve. A használattal összefügg! értékek magukban foglalnak egy harmadik komponenst is, az ún. választási lehet!ség értékét. Ez az értékrész valójában az emberek azzal kapcsolatos preferenciáit fejezi ki, hogy ha jelenleg nem is használják az adott er!forrást, a meg!rzést támogatják annak érdekében, hogy a jöv!ben lehet!ségük legyen az esetleges használatra. Az erd! példájánál maradva a választási lehet!ség értéke azt fejezi ki, hogy az emberek értéket tulajdonítanak annak, ha megmarad az erd! jöv!beli használatának közvetlen vagy közvetett lehet!sége még akkor is, ha jelenleg nem veszik igénybe annak szolgáltatásait. A használattal nem összefügg! értékösszetev!k vizsgálata azon alapszik, hogy az emberek értéket tulajdonítanak, és akár anyagilag is hajlandóak áldozatot hozni egy, a maga nemében egyedülálló, mással nem helyettesíthet! er!forrás meg!rzéséért, még akkor is, ha az adott er!forrásnak nem aktív fogyasztói. A használattól független értékekhez tartozik a kvázi választási lehet!ség értéke (lásd például Pearce and Turner [1990]). Egy es!erd! elt"nésével együtt elt"nhet az általa hordozott genetikai információ 3 A teljes gazdasági érték részletes kifejtését adja például: Pearce, Markandya and Barbier [1989]; Mitchell and Carson [1989]; Pearce and Turner [1990]; Pearce [1993]; Turner, Pearce and Bateman [1994]; magyarul Kerekes és Szlávik [1999], illetve Marjainé [2005]. 8

9 vagy az a képesség, amelyet ma nem ismerünk, de tudományos ismereteink fejl!dése révén például gyógyszerek el!állításánál hasznosíthatnánk. A Duna és környékén ez a lehet!ség talán kisebb, de semmiképpen sem elhanyagolható: az esetleges jobb vízmin!ségével arra vonatkozóan is értéket képviselhet, hogy a folyó vize olyan, eddig ismeretlen biológiai információkat hordozhat, amelyek a következ! generációk számára fontosak lehetnek. Az örökségi értékek azzal kapcsolatosak, hogy értéket tulajdonítunk a környezeti javak jöv! generációk számára történ! meg!rzésének, akkor is, ha saját magunk sem ma, sem a jöv!ben nem akarjuk az adott jószágot használni. A létezési érték a TGÉ azon részére utal, amelyet az adott természeti t!ke az ember értékrendjét!l függetlenül képvisel. Az ökoszisztémák és egyéb környezeti javak értékelésére vonatkozóan egy további szempontot vizsgál Turner, Pearce és Bateman [1994]. Szerintük egészséges ökoszisztémák létezése szükséges ahhoz, hogy ezek az ökoszisztémák képesek legyenek a nekik tulajdonított használattal összefügg! és attól független értékek szolgáltatására. Éppen ezért a teljes ökoszisztémának egy úgynevezett els!dleges értéket tulajdonítanak. Az eddigiekben tárgyalt használattal kapcsolatos és attól független értékeket viszont így a másodlagos értékek közé sorolják, vagyis a teljes gazdasági érték fogalmán belül megtalálható különböz! összetev!ket a teljes másodlagos érték alatt értik, és eszerint a rendszer els!dleges értéke nem kerül be a teljes gazdasági érték koncepciójába. A TGÉ egyes részeinek osztályozásában a szakirodalom nem teljesen egységes, részben eltér! osztályozásokat is találunk. Emellett, az egyes értékösszetev!ket nem mindig lehet egymástól teljes mértékben elkülöníteni, így célravezet!bb azok együttes becslése (Cummings és Harrison [1995]). A megfogalmazott bizonytalanságok ellenére komoly hiba lenne, ha a nehezen számszer"síthet! értékösszetev!k pénzbeli értékelésér!l lemondanánk, hiszen így a gazdasági értékelések során kimondatlanul úgy tennénk, mintha ezek az értékösszetev!k nem is léteznének. Különösen igaz ez a megállapítás olyan természeti t!ke esetében, ahol a használattal nem összefügg! értékösszetev!k aránya jelent!s (ilyen például a Duna és ártere is). A következ! ábra a TGÉ bemutatott összetev!it foglalja össze, különös tekintettel a Duna és árterére mint természeti t!kére vonatkozóan. 9

10 A természeti er!források értékösszetev!i (a Duna és környéke mint vizes él!hely példáján keresztül) Értékösszetev!k Els!dleges értékek Másodlagos értékek Teljes Gazdasági Érték Használattal nem összefügg! értékek Használattal összefügg! értékek Tiszta Örökségi Kvázi Választási Közvetett Közvetlen létezési érték választási lehet!ség használati használati érték lehet!ség értéke érték érték értéke csökken a személy érintettsége 1. A Duna és közvetlen környezete számos közvetlen, akár jövedelemszerzésre is alkalmas tevékenységet tesz lehet!vé: turizmus, halászat, horgászat, ivóvíz és öntöz!víz kinyerés, faanyag kitermelés, vadászat stb. 2. A Dunának alapvet! szerepe van a környék vízháztartásának szabályozásában és egyben él!helyet nyújt a vadvilág számára. 3. Ha felsorolt szolgáltatásokat jelenleg nem is használjuk ki teljes mértékben, a jöv!ben is lehet!ség van ezek igénybe vételére. 4. A Duna és környezetének jelenlegi állapota olyan genetikai er!forrásokat és ismereteket hordozhat, amelyet jelenleg nem is ismerünk, de a jöv!ben szükség lehet rájuk. 5. A jöv! generációknak is joga van a Duna és a környékbeli vizes él!helyek jelenlegi természeti állapotának megismeréséhez, az általuk nyújtott szolgáltatások használatához. 6. A Duna és környezete vizes él!helyeinek az embert!l függetlenül is joguk van a létezéshez, fennmaradáshoz. Forrás: Pearce and Turner [1990], Kerekes és Szlávik [1999], Marjainé Szerényi [2000] alapján. 10

11 1.2. A természeti t!ke értékelésére alkalmas módszerekr!l dióhéjban A közvetlen és nem közvetlen használattal összefügg! szolgáltatások vagy értékösszetev!k (például egy-egy faj létezési értékének vagy egy szép folyószakasz esztétikai értékének) pénzértékben történ! becslése egyrészt a károk megakadályozásának, elkerülésének, az eredeti állapot helyreállításának költsége, a használattól független értékösszetev!k dominanciája (mint például a Duna és ártere esetében is!) leginkább a társadalmi preferenciák, vagy másképpen fizetési hajlandóság mérésével számszer"síthet!. Természetesen sokan gondolják úgy, hogy természeti javak értéke nem kizárólag az emberi preferenciákon múlik, ezért az így kapott eredményeket tekinthetjük egyfajta minimális becslésnek. Az els!dleges értékelési módszereket alapvet!en három csoportba sorolhatjuk (az egyes módszerekr!l, illetve alkalmazásuk feltételeir!l nagyon jó áttekintést adnak magyarul Marjainé és szerz!társai [2005]): Költség alapú módszerek: ezek abból indulnak ki, hogy egy beavatkozás során javul vagy romlik a környezet állapota, a pozitív irányú változtatás költsége, illetve a negatív irányú változtatás káros hatásainak elkerülését célzó kiegészít! beavatkozások költsége ad alsó becslést az adott természeti t!keösszetev! értékének változására. Ide tartozó konkrét módszerek például a védekezési költségek módszere, az árnyékprojekt módszer, a helyettesít! piaci javak módszere stb. Mivel ezek a módszerek els!sorban a TGÉ használattal összefügg! értékösszetev!inek meghatározására alkalmasak, a Duna esetében csak nagyon korlátozottan alkalmazhatók. Kinyilvánított preferencia módszerek: ezek a módszerek az adott természeti t!kével kapcsolatba kerül! egyének viselkedését, cselekedeteit vizsgálják (pl. az utazási költség módszer esetében azt, hogy a terület környezeti állapotának javulása vagy romlása hogyan változtatja a terület felkeresésére vonatkozó döntéseket). Jelen esetben a kinyilvánított preferencia módszerek is csak viszonylag korlátozottan alkalmazhatók. Feltárt preferencia módszerek: ez esetben a felmérések lényege, hogy az érintett lakosság esetében feltárják, hogy az adott változás hogyan befolyásolja az érintettek jólétét, mennyi pénzt érne meg az érintetteknek (willingness to pay WTP), vagy éppenséggel mennyit érne meg annak elmaradása (willingness to accept WTA). Az ide tartozó módszerek közül a leggyakrabban használtak: feltételes értékelés, feltételes választás, feltételes rangsorolás. Olyan esetekben, amikor a használattal nem összefügg! értékösszetev!k aránya magas (mint ahogyan a Duna esetében is), leginkább ezek a módszerek lehetnek célra vezet!ek. Mivel TGÉ-ben bekövetkez! teljes változás jobban megfogható, mint pl. külön-külön egy faj elt"nése, egy tájidegen m"tárgy látványa, a tiszta leveg! hiánya stb., ezért általában a válaszadókat konkrét szcenáriók értékelésére kérik fel. Megbízható eredmény eléréséhez elengedhetetlen a reprezentatív minta és a megfelel! mintaelemszám. 11

12 1.3. A haszonátvitel módszere Ezt a másodlagos értékelési módszert akkor érdemes választani, amikor nincs lehet!ség egy teljes els!dleges elemzés elvégzésére, de szükséges az adott természeti kincs pénzbeli értékelése. A módszer elméleti hátterér!l, részleteir!l, alkalmazási feltételeir!l Marjainé és szerz!társai [2005] adnak pontos leírást, jelen tanulmányban csak dióhéjban mutatjuk be a módszert, hogy a konkrét esettanulmányok érthet!ek legyenek. Az els!dleges felmérések végrehajtására azok jelent!s er!forrásigénye (id!, illetve anyagi) miatt gyakran nincs mód. Helyette elfogadott a haszonátvitel vagy más néven benefit transzfer, ahol meglév! elemzések eredményeit ültetik át egy olyan területre, amely hasonlónak tekinthet! ahhoz, amelyre az eredeti elemzések vonatkoznak. Ezzel lényegében azt feltételezzük, hogy a meglév! eredmények az újonnan vizsgálni kívánt terület jellemz!inek illetve azok változásainak valamiféle becslését adják. Természetesen a megbízhatóság növelése érdekében nagyon fontos a két mintaterület közötti gazdaságitársadalmi mutatók (jövedelmi helyzet, vásárlóer!-paritás stb.) összevetése, és szükség esetén az értékek korrigálása. A haszon átvitel módszer általában akkor használható, ha a következ! feltételek teljesülnek a vizsgálni kívánt hatás/változás/probléma hasonlít ahhoz a másik esethez, amelynek els!dleges vizsgálatának eredményeit felhasználni kívánjuk ; a vizsgálni kívánt változás vélt vagy valós következményei hasonlítanak a már meglév! elemzések során figyelembevett változások következményeire; a meglév! tanulmányokban használt értékelési eljárásokat megfelel! pontossággal és körültekintéssel alkalmazták; nincsenek meg a megfelel! személyi és anyagi feltételek, valamint nincs elegend! id! egy eredeti vizsgálat kivitelezésére. A módszer alkalmazása során nagy körültekintéssel kell eljárni, hogy az átültetni kívánt eredmények alapját képez! problématerület, és a vizsgálni kívánt terület közötti kapcsolat feltételezése valódi hasonlóságon alapuljon, illetve hogy a meglév! hasonlóság a vizsgálat szempontjából legfontosabb sajátosságokban mutatkozzon meg. A haszonátvitel módszer el!nyei a következ!k: más módszerekhez képest egyszer"bben végrehajtható; költsége sokkal kisebb a primer felmérések költségigényéhez képest; rendkívül széleskör" lehet az így értékelhet! javak köre; A haszonátvitel ugyanakkor kockázatokkal is jár: esetleg nem lehet olyan értékelési kutatást találni, amely valóban hasonló az átültetésre szánt problémához; kevéssé megbízhatóak az eredmények, mivel esetleg egy másik országban, eltér! körülmények között él! emberek véleményén alapuló eredményeket használ fel; így az értékbecslésbe vitt torzulási lehet!ség magas lehet. 12

13 2. A Duna hajózhatósági célú fejlesztéseinek hatásai a környezet állapotára közelítések 2.1. A tervezett beavatkozások közvetlen és közvetett környezeti hatásai Ahhoz, hogy a Duna és környezetének természeti állapotában várható változás értékeléséhez adalékokkal szolgálhassunk, szükséges a legfontosabb várt környezeti hatások azonosítása. Ehhez a WWF által összeállított Waterway Transport on Europe s Lifeline, the Danube - Impacts, Threats and Opportunities anyagra, illetve a WWF Magyarország szakért!i által készített háttértanulmányra (Kavrán, 2009) támaszkodtunk. Mindezek alapján a legfontosabb várt hatások, illetve veszélyek a következ!k: a Duna medersüllyedése a kotrás következtében, ezzel párhuzamosan a Duna holtágainak, illetve mellékágainak vízszintcsökkenése a megnöveked! vízi forgalom miatt a baleseti kockázatok növekedése a folyó él!világának károsodása a beavatkozások és a növekv! hajóforgalom következményeképpen Ezeknek a hatásoknak az ered!jeként számos kedvez!tlen közvetett hatás is bekövetkezhet: a környéken a talajvízszint csökken, ami az érintett ökoszisztémák állapota (pl. Szigetköz, Gemenc, Béda-Karapancsa stb.), a mez!gazdasági termelés és az ivóvíz kinyerés szempontjából negatív hatásokkal jár, kevesebb lesz a halak számára alkalmas ívóhely; a hajók keltette hullámok rontják a folyóban él! halak életfeltételeit; a m"szaki beavatkozások rontják a ivóvíz természetes tisztítójaként funkcionáló sz"r!rétegek állapotát; a terület turisztikai értéke csökken; romlanak a halászat és a horgászat feltételei; romlanak a Duna part rekreációs, szabadid!s hasznosítási lehet!ségei. Munkánk célja tehát az volt, hogy becslést adjunk a Duna hajózhatóságának javítását célzó intézkedések használattól független, illetve bizonyos használattal összefügg! (els!sorban a rekreációs potenciállal kapcsolatos) hatásainak értékére. Ezen értékrészek pénzbeli kifejezése az érintett lakosság értékítéletén alapszik, els!sorban a korábban bemutatott feltárt preferencia módszerek révén mérhet!. Mivel els!dleges felmérés végrehajtására a jelenlegi keretek között nincs lehet!ség, a hazai és nemzetközi szakirodalomban található kutatási eredményeket vesszük át és adaptáljuk a jelen helyzetre a korábban bemutatott haszonátvitel módszerével. 13

14 2.2. A várt környezeti hatások értékbecslése hasonló esetek alapján A következ!kben korábbi els!dleges értékeléseket tekintünk át, ahol a tervezett, illetve a bekövetkezett változás, illetve a természeti t!kére gyakorolt közvetett hatások hasonlóak a Duna hajózási célú fejlesztése során várt hatásokhoz. Ezek alapján nagyságrendi becsléseket adunk a Duna és környezetében várható értékváltozásra. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy mivel a Duna esetében bekövetkez! változások mértéke bizonytalan, ezeket a becsléseket óvatosan kell kezelni. A szakirodalomban nem sikerült olyan kutatást találni, amely kimondottan a hajózhatóság javítását célzó intézkedések környezeti hatásait értékeli, ugyanakkor több kutatás is foglalkozik olyan hatások értékelésével, amelyek bekövetkezése a Duna hajózhatósági célú fejlesztése kapcsán is várható. Ilyenek például a vízer!m"vek káros hatásai, amelyek közgazdasági értékelésével több tanulmány is foglalkozott. Mivel a hajózhatósággal kapcsolatos intézkedésekhez hasonlóan a vízer!m"veknél is (az er!m" alatti szakaszon) a meder mélyülése jelenti az egyik f! problémát, ezen kutatások eredményei hasznos iránymutatással szolgálnak a Dunán tervezett intézkedések értékeléséhez is. A Duna esetében éppen az a gond, hogy a tervezett hajózási beavatkozások feler!sítik azt a tendenciát, amit a folyó fels!bb szakaszainak bevízlépcs!zése indított el, és ami a környez! területek talajvízszintjének, a mellékágak vízellátásának romlását eredményezi. A folyók menti vizes él!helyek értékelésére ugyancsak sikerült a szakirodalomban néhány példát találnunk. Az egyes esetek feldolgozása kapcsán a haszonátvitel módszerét felhasználva megadjuk a Duna esetében várhatóan bekövetkez! károk nagyságát éves szinten. Miután azonban a várt hatások nemcsak egy évre vonatkozóan, hanem hosszú távon jelentkeznek, így minden esetben becslést adunk 20 éves id!távra, illetve még hosszabb távra ( végtelen id!re, azaz az örökértékre). A jöv!beli károk összegzésénél természetesen a pénz id!értékét is figyelembe kell vennünk, azaz a jöv!beli pénzáramlásokat diszkontálni kell. A diszkontráta megválasztása során figyelembe vettük, hogy az összes esetben társadalmi szinten jelentkez! károkról és hasznokról van szó. Így a piaci diszkontráta helyett a társadalmi diszkontrátát használtuk, melynek nagyságát 2%-nak vettük (a társadalmi diszkontrátáról b!vebben lásd Marjainé és szerz!társai [2005]). Összehasonlításként a számításainkat elvégeztük a VITUKI által használt 5,5%- os diszkontrátával is, ami mellesleg EU-s projekteknél is elfogadott érték. A jöv!beli károk jelenértékét a következ! képlet adja: 14

15 ahol PV: az károk jelenértéke A: az éves károk nagysága n: az id!szakok száma, azaz most 20 év r: diszkontráta. Amennyiben az adott kár nem 20 éven keresztül, hanem végtelen perióduson keresztül jelentkezik, jelenértékének számítása még egyszer"bb: ahol PV: a károk jelenértéke A: az éves kár nagysága r: diszkontráta, Lássuk tehát az általunk a vizsgált problémára vonatkoztatható nemzetközi példákat! A Szigetköz ökológiai értékváltozása a b!si er!m"-beruházás hatására, és egy osztrák Duna szakasz példája A B!s-Nagymarosi vízlépcs! projekt kapcsán jelent!s ökológiai károktól tartottak a szakért!k, melyek a Duna elterelése kapcsán a Szigetközben be is következtek. Gyakorlatilag ugyanezekkel a hatásokkal néztek szembe néhány évvel kés!bb a Duna ausztriai szakaszán Bécs alatt, ahol a folyó hasznosításával kapcsolatban több terv látott napvilágot. Ennek kapcsán 1993-ban került sor Ausztriában egy vizsgálatra (Kosz, [1996]), amelyben osztrák állampolgárok fizetési hajlandóságát mérték fel egy Duna-menti nemzeti park létrehozására vonatkozóan. Ausztriában a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán található egy jelent!s vizes él!hely (a Donau-Auen Nemzeti Park területén) folyóparti vizes terület, amely több veszélyeztetett és különleges faj számára biztosít él!helyet. Már több évtizede tervezték az ártéri vizes terület egy részén, hektáron egy nemzetközileg is elismert (IUCN ajánlások alapján) nemzeti park létrehozását. E nemzeti park tervvel párhuzamosan azonban tervek jelentek meg vízer!m" építésére is éppen ezen a Duna szakaszon, amely megvalósításával a vizes él!hely visszafordíthatatlanul károsodott volna, így csökkentve a létrehozható nemzeti park területét. Két tervváltozat létezett az er!m" helyét illet!en, az egyik Wolfsthal, a másik Wildungsmauer közelében, ez utóbbi éppen a wetland középs! részén. A fizetési hajlandóság vizsgálatát a hivatkozott tanulmányban a feltételes 15

16 értékelés módszerével hajtották végre és arra vonatkozott, mekkora az osztrák állampolgárok fizetési hajlandósága a különböz! tervek megvalósításával kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy egy vízer!m" építése és üzemeltetése lokálisan nagyobb ökológiai károkat okoz, mint a hajózás fejlesztése érdekében hazánkban tervezett egyéb m"szaki beavatkozások. (A hazai Duna szakaszon a 2003 óta zajló tervezés során a vízépítési beavatkozások közül nem vizsgálják a vízer!m"-építéssel egybekötött hajóút-fejlesztést.) A tervezés során megnevezett m"szaki beavatkozások (sarkantyúk, vezet!m"vek építése, mederkotrás) azonban er!sítik azokat a medermélyülési folyamatokat, amik jelenleg is a legnagyobb ökológiai problémákat okozzák a Duna hazai szakaszán. A hajózási célú beavatkozások a zátonyok és a folyópartok él!világát, és azok életfeltételeit károsítják, és egyes folyószakaszokon a mellékágak vízellátását is befolyásolják. Összességében tehát ökológiai károkat okoznak a folyó él!világa számára, bár ezek több esetben más jelleg"ek, mint a vízer!m"vek okozta ökológiai hatások. Ezek ismeretében az ausztriai elemzést (Kosz, [1996]) azért használjuk példaként, mert jól bemutatja egy reprezentatív lakosságnak egy folyó ökológiai adottságaihoz és egy lehetséges fejlesztési tervhez viszonyuló hozzáállását. A következ! példában bemutatandó elemzés során a kutatók a haszonátvitel módszerének felhasználásával azt kívánták meg számszer"síteni, hogy az er!m" beruházás eredményeként mekkora értékvesztés következik be a természeti t!két illet!en. Ez az értékelés 1999-ben történt. Az alábbiakban az akkori értékelés menetét és eredményeit mutatjuk be Kerekes et al. [1999] és Marjainé et al. [2005] alapján úgy, hogy a pénzbeli értékelés 1999-es eredményeit a 2009-es évre aktualizáltuk. Az ausztriai vizsgálat eredményei a haszonátvitel módszerrel a következ! megállapítások alapján átültethet!k a Szigetköz értékelésére; a Duna mentén elhelyezked!, európai viszonylatban kiemelked! jelent!ség" vizes él!hely értékelésér!l van szó, amely jellegzetességei alapján nagyon hasonló a hazai Duna egyes folyószakaszaihoz és ártéri vizes él!helyeihez (például Szigetköz, vagy Gemenc); az ausztriai felmérés éppen azt vizsgálta, hogy a vizes él!hely nemzeti parkként való meg!rzését mennyire értékelik az emberek (vagyis a TGÉ-n belül a használattól független értékösszetev!k, tehát az örökségi, a létezési és a kvázi választási lehet!ség értéke kiemelten fontosak) a vízer!m" létesítésével, tehát egy m"szaki jelleg" beavatkozással szemben; a felmérés id!pontját tekintve (1993) viszonylag közel áll a jelenhez; az érintett ausztriai térség (Burgenland) gazdasági mutatói relatíve közel állnak a magyar viszonyokhoz. Az ausztriai nemzeti parkra vonatkozó fizetési hajlandóság (WTP - willingness-to-pay) összefoglalása A felmérés f!bb jellemz!i: A teljes projekt keretében 952 (véletlen mintavétel) 14 éven felüli osztrák állampolgárt kérdeztek meg. 16

17 Három alternatívát vizsgáltak, melyek közül az egyik egy nemzeti park létrehozására vonatkozott, a másik két alternatíva jóval kisebb terület" nemzeti park létrehozása mellett vízer!m" létesítésével is számolt. A feltett kérdés: mennyit hajlandó áldozni évente a különböz! alternatívák megvalósításáért? A következ! táblázat a három alternatívára vonatkozó fizetési hajlandóság összefoglalását tartalmazza. Projekt Donau-Auen nemzeti park létrehozása ha területen átlag WTP (1993 ATS/f!/év) 329,25 Vízer!m" ha nemzeti parkkal 122,21 Vízer!m" ha-s nemzeti parkkal 69,63 Forrás: Kosz [1996, p. 120] Az eredményekb!l kit"nik, hogy az osztrák lakosság a legnagyobb terület" (egyben er!m" nélküli) nemzeti park létrehozását támogatta leginkább a vízer!m" építésekkel szemben, hiszen az ezzel kapcsolatos fizetési hajlandóság a legnagyobb. Kevésbé preferálták a vízi er!m" létesítésével együtt megvalósuló nemzeti park létrehozásokat. A Donau-Auen Nemzeti Park létrehozására vonatkozó átlagos fizetési hajlandóság: 329,25 ATS/f!/év volt. (Az átlag tartalmazza a zéró összeg" ajánlatokat is, viszont nem szerepelnek benne az irreálisan magas összegek.) A haszonátvitel értékelés számításai Feltételezések: az osztrák állampolgárok fizetési hajlandósága nem változott a felmérés óta eltelt id!szakban (a GDP arányában ma is ugyanannyit lennének hajlandók fizetni), a fizetési hajlandóságban tapasztalható eltérés leginkább az egy f!re jutó GDP eltér! nagyságával magyarázható, és azzal arányosnak tekinthet!, az osztrák és a magyar állampolgárok környezeti érzékenységét azonosnak tekintjük, (esetleg sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon ez az arány kisebb, ugyanakkor mások szerint ld. kés!bb, ill. pl. Kriström és Riera [1996]) éppenhogy magasabb) Magyarországon a fizetési hajlandóságot befolyásolja a fekete (illetve a szürke) gazdaságban keletkez! jövedelem is, ezért a legális gazdaságra vonatkozó GDP számított értékét meg kell növelni ennek a nagyságával (MNB adatai szerint minimum 15%), a terület nagyságának megfelel!en változik a fizetési hajlandóság (nagyobb terület - nagyobb WTP), a fizetési hajlandóság a terület degradáltságával arányosan csökken. 17

18 Eredmények A fentiek figyelembevételével a számítás alapját az 1993-as ausztriai átlagos fizetési hajlandóság (WTP) és az egy f!re jutó GDP százalékos aránya adja. A feltételezések szerint ez az arány érvényes volt 1999-ben Magyarországon is. Ezt a feltételezést csak fenntartásokkal fogadhatjuk el, mivel a feltételes értékeléssel végrehajtott kutatások eredményeinek összehasonlítása során Kriström és Riera [1996] arra a következtetésre jutottak, hogy azok jövedelem-rugalmassága 1-nél kisebb. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalatok szerint azon országok állampolgárai, akik kisebb jövedelemmel rendelkeznek, jövedelmük nagyobb hányadát hajlandóak környezetvédelmi célokra felajánlani. Természetesen elképzelhet!k olyan vélekedések is, miszerint az osztrákok jövedelmük nagyobb arányát ajánlanák fel, így összességében a jövedelem-rugalmasságot 1-nek tekintjük, azaz azonos aránnyal számolunk. Ausztria 1993 GDP/f! (ATS) WTP/f!/év (ATS) 329,25 WTP a GDP/f! %-ában 0,12% A táblázat alapján láthatjuk, hogy 0,12% volt 1993-ban az egy f!re jutó átlagos WTP és az egy f!re jutó GDP aránya Ausztriában. A Magyarországra 1999-ben érvényes egy f!re jutó éves fizetési hajlandóság (WTP) számolásához szükség volt még az egy f!re jutó GDP 1999-es értékére. A továbbiakban azonban nem a hivatalos GDP/f! (1.146 ezer HUF) értékével számoltak, hanem azt korrigálták a szürke és fekete gazdaság becsült hozzájárulásával. Az MNB becslései szerint az illegális gazdaság nagysága minimum a legális gazdaság 15 százalékának tekinthet!. Eszerint a GDP korrigált értéke: ezer *1,15 = ezer HUF. A korrigált GDP/f! értékb!l és az alapul vett 0,12 % WTP/f!, valamint GDP/f! arányból megkapható az éves egy f!re jutó WTP érték 1999-ben Magyarországra is. Az eredmények a következ! táblázatban foglalhatók össze. Magyarország 1999 hivatalos GDP/f! (HUF) korrigált GDP/f! (HUF) ezer ezer WTP a GDP/f! %-ában 0,12% WTP/f!/év (HUF) Az érték az ÖSTAT által szolgáltatott éves GDP és az aktuális népesség hányadosából számolva. 18

19 Az 1999-re becsült magyar népesség: ezer f!, a 14 éven felüliek feltételezett száma: ezer f!. Az éves fizetési hajlandóságot megszorozva az adott évi fizet!képes népesség (14 évnél id!sebbek) nagyságával a következ! adódott: HUF/f! * ezer f! = 13,17. Figyelembe kell venni, hogy a magyar Szigetköz területe valamivel nagyobb, mint a vizsgált osztrák terület (a szigetközi vizes terület: ha, az ausztriai csupán: ha). Azt feltételezve, hogy a terület nagyságával arányosan változik a fizetési hajlandóság, a területkülönbségek alapján korrigálható a kapott 13,7 éves fizetési hajlandóság is. Ennek megfelel!en /11.500* 13,17 = 16,83 a Szigetköz eredeti állapotban történ! meg!rzésére vonatkozó magyar fizetési hajlandóság évente (1999-ben). Marjainé et al [2005] és Kerekes et al [1999] az elemzések további részében azt mérte fel, hogy a magyarországi lakosság milyen fizetési hajlandóságot mutatna az eredeti ökológiai állapot meg!rzésére, illetve különböz! szigetközi vízellátás biztosítására megoldást nyújtó rehabilitációs tervek megvalósulása esetén. Az értékcsökkenés a vizes területek értéktelen gyomtársulásokká való átalakulása alapján az ebb!l kiszámítható degradáltsági mértékb!l becsülhet!. Az 1999-es feltételezések szerint a fizetési hajlandóság a degradáltsággal arányosan csökken, ezért a következ! táblázatban áttekintjük a vizsgált változatokra vonatkozó degradáltsági mutatókat a C variáns mellett Meanderez! változat kis- és közepes vízállás nagy vízállás A wetland területek nagysága (ha) A wetland területek 1992-höz viszonyított csökkenése (%) Az ártéri vizes él!hely csökkenésének százalékos értékei jól mutatják, hogy a C variáns és a meanderez! megoldás kis- és közepes vízállású esete igen közel áll egymáshoz. A kett! közötti különbség még kisebb lett volna, ha figyelembe veszik, hogy ökológiai értelemben a jelenlegi C variáns jelent!s potenciállal rendelkezik, amelyet az Ásványráró és Szap közötti szakaszra kialakítható további m"szaki megoldásokkal lehetne kiaknázni. A tényleges, illetve a becsült degradáltsági állapotokra a táblázatban szerepl! értékek helyett 1999-re tartományokat vettek alapul, amely az értékcsökkenés becslésének bizonytalanságát volt hivatott csökkenteni. Ennek alapján a C variáns hatására kialakult degradáció mértékét 20-30% közé tették, a meanderez! változat kis- és közepes vízállásra esetlegesen megvalósuló állapotát 15-25%-os degradáltsággal, míg a nagy vízállásra vonatkozóan 5-15%-os tartománnyal számolták. 19

20 C variáns 5 Meanderez! változat 6 kis- és közepes vízállással Meanderez! változat nagy vízállással a degradáltság mértéke (%) A csökkenés éves mértéke a degradáltság hatására (Mrd HUF), 1999 Id!ben összesített értékcsökkenés 2%-os diszkontráta esetén () Id!ben összesített értékcsökkenés 5,5%-os diszkontráta esetén () 3,37 5,05 2,52 4,21 0,84 2,52 168,3 252,46 126,23 210,38 42,07 126,23 61,67 91,82 45,82 76,55 15,27 45,82 A számítás menetét a C variáns 20%-os degradáltsági állapotára kerül kifejtésre, a többi is ehhez hasonlóan számolható. A kiinduló aggregált WTP összege 16,83. A feltételezések alapján a fizetési hajlandóság a degradáltsággal lineárisan csökken, ezért a 20%-os degradáltság 16,83*0,2 = 3,37 -os fizetési hajlandóság csökkenést jelent. Ausztriában a WTP összegét hosszú távra (azaz végtelen id!horizontra ) értelmezték, vagyis minden állampolgár minden további évben hajlandó az adott összeget a nemzeti park fenntartására áldozni. Ennek alapján az örökjáradék formula alkalmazásával 2%-os, illetve 5,5%-os diszkontrátát alkalmazva az értékcsökkenés jelenértékei a következ!k: r=2% 7 Jelenérték = 3,37 / 0,02 = 168,31 r=5,5% Jelenérték = 3,37 / 0,055 = 61,67. 5 Ez a jelenlegi állapot: A szlovák fél a Dunát a B!si er!m" üzemvíz-csatornájába vezeti, meghatározott vízhozamot juttat vissza a magyarországi Öreg-Duna medrébe. A Szigetközben a vízpótlást és vízvisszatartást fenékküszöbök építésével és üzemeltetésével oldják meg. 6 Ez az egyik ismert vízpótlási javaslat: A mellékágrendszerek összekapcsolása folyamatos vízfelszín esés" (meanderez!), állandó mederként funkcionáló mellékág kialakításával. A javaslat fontos eleme, hogy visszaállítja 7 A haszonátvitel vizsgálat alapjául szolgáló cikkben a 2% diszkontráta használata mellett foglalnak állást, mivel minden egyes variáns olyan komponenseket tartalmaz, amelyek hosszú távú ökológiai érzékenységgel jellemezhet!k, és amelyek megváltozása visszafordíthatatlannak (irreverzibilisnek) tekinthet!. 20

21 A számítás eredményeként a Szigetközi vizes területek értékcsökkenése a fizetési hajlandóság csökkenése alapján számítva a következ!kben foglalható össze: A C variáns 1999-ben m"köd! változatára r=2% esetén r=5,5% esetén A meanderez! változat megvalósulása kis- és közepes vízállásnál r=2% esetén r=5,5% esetén A meanderez! változat megvalósulása magas vízállásnál r=2% esetén r=5,5% esetén Az elemzés során annak vizsgálatára is kitértek, hogy a GDP alapján levezetett összeg nem túlzó-e. A kérdések megválaszolásához a kutatók korábbi magyar példák alapján próbáltak meg válaszolni. Magyarországon egy igen nagyszabású (közel kétezer megkérdezett) fizetési hajlandóság vizsgálatot hajtott végre a BKE Környezetgazdaságtani Tanszéke folyamán (a megkérdezés 1995-ben történt), melynek módszere a feltételes értékelés volt, a vizsgált környezeti jószág pedig a Balaton, illetve annak vízmin!ség-javítása (Mourato et al. [1997]). A felmérés eredményei egyértelm"en azt mutatják, hogy a magyar feln!tt lakosság érzékeny a környezeti kérdések iránt és évente hajlandó 3900 Ft-ot felajánlani annak meg!rzésére. A fentiekben alkalmazott haszon átvitel módszer esetén kapott WTP-összeg messze elmarad ett!l az évi HUF-os összegt!l. A Szigetköz esetleg kisebb jelent!séggel bír, mint a Balaton, nem is ismerik annyira az emberek ezt a jószágot, mint a nemzeti jelképként is szóba kerül! tavat, a Balatont, ugyanakkor a kapott HUF jóval alatta van a Balaton esetében kapott értéknek. Hasonló eredményt adott egy másik magyarországi felmérés, amelyet a Bükki Nemzeti Parkban végeztek el 1996-ban. Az eredmények azt mutatják (részletesen lásd Marjainé Szerényi [1998]), hogy a parkba látogató magyarok a Bükki Nemzeti Park meg!rzésére átlagosan HUF-ot fizetnének évente. (Ez a fizetési hajlandóság tehát csak a használók WTP-jét mutatja, amely például a Balaton felmérés esetén kisebb volt a használók és nem használók együttes (vagyis magyar lakosság) körében kapott eredményeknél.) Ennek alapján az el!z!ekben leírtakhoz hasonló megállapítások tehet!k. A Magyarországon eddig végrehajtott fizetési hajlandóság vizsgálatok tehát egyértelm"en azt bizonyítják, hogy a haszon átvitel módszer esetén figyelembevett HUF-os fizetési hajlandóság inkább a tényleges fizetési hajlandóság alatt marad, és az abból levezetett szigetközi értékcsökkenés alulbecslést eredményez, így semmiképpen sem tekinthet! túlzónak. 21

22 Az eredmények adaptálhatósága a Duna hajózási célú fejlesztésének hatásaira (2009) A szigetközi eset számos hasonlóságot mutat a Duna magyarországi szakaszának tervezett hajózási célú fejlesztések várható ökológiai hatásaival: mindkét esetben a Duna-menti vizes él!helyek értékcsökkenése fenyeget mindkét esetben megjelenik a holtágak, a mellékágak elt"nése / feltölt!dése, illetve a talajvízszint csökkenése az érintett területek országos jelent!sége alapján mindkét esetben indokolt, hogy érintett lakosságként a teljes magyarországi népességet figyelembe vegyük. a vizsgált vizes él!helyeken jelent!s a turizmus (ugyanakkor a területek értéke nem csak emiatt jelent!s, hanem ökológiai jellegzetességeik miatt is, illetve mindkét esetben jelent!sek a TGÉ használattal nem összefügg! összetev!i) mindkét eset magyarországi, (úgy hogy ugyanannak a népességnek a fizetési hajlandóságát vizsgáljuk) Természetesen a két eset kapcsán számos eltérés is megfigyelhet!: az eltér! kiváltó okok miatt (a b!si er!m" üzembe helyezése miatti folyóelterelés, illetve a hajózhatóság érdekében vízer!m"-építés nélküli változat esetén tervezett rendszeres kotrás és egyéb m"tárgyak) a vízszintek változásának karakterisztikája eltér!, illetve a hajózás esetében kevésbé drasztikus, mint a Szigetközben a Duna f!ágának elterelése kapcsán A hajózási célú fejlesztések kapcsán a kivitelez!k mellékág-rehabilitációkat is terveznek az egy f!re jutó GDP jelent!s mértékben, illetve a népesség kor szerinti összetétele kis mértékben megváltozott 1999 óta (ezeket a különbségeket természetesen korrigáljuk a 2009-re adaptált számítás során) a degradáció mértéke a 2009-es esetben (a Duna hajózási célú fejlesztése) nem ismert (esetleg becsülhet!) A számítás menete 2009-re: Mivel a hajózhatósági célú fejlesztés ökológiai hatásai nincsenek pontosan számszer"sítve, pontos Ft-érték természetesen nem adható a károk mértékére vonatkozóan, ugyanakkor a szigetközi példa 2009-es adaptációja segíthet a károk mértékének érzékeltetésében hivatalos GDP/f! (HUF) ezer ezer korrigált GDP/f! (HUF), 15% szürke és feketegazdasággal számolva ezer ezer 22

A természeti erõforrások pénzbeli értékelése

A természeti erõforrások pénzbeli értékelése Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. február (114 129. o.) MARJAINÉ SZERÉNYI ZSUZSANNA A természeti erõforrások pénzbeli értékelése A tanulmány a természeti erõforrások és környezeti javak változásainak

Részletesebben

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ Programjában a Kormány meghirdette a nép ügyvédje intézményének létrehozását. A jelen Koncepcióban kibontott

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf

http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf Budapest, 2009. október 30. Hónig Péter miniszter Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel megkaptuk 2009. szeptember 30-án kelt válaszát 1 Bajnai Gordon

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program KÖZLEKEDÉS /2. kötet/ Megbízó: DDRFÜ Kht. Készítette: Fmterv Rt. KTI Kht. 2006. július 24. 1 Tartalomjegyzék I. Vezeti összefoglaló...

Részletesebben

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály Az EU vidékfejlesztési politikája 2007 és 2013 között volt a témája annak a háttérbeszélgetésnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Fosztálya szervezett újságíróknak 2005. június 29-én.

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

A parkok szerepe a városi életminőség javításában

A parkok szerepe a városi életminőség javításában MINDENNAPI ÉLETÜNK A parkok szerepe a városi életminőség javításában Tárgyszavak: városi zöldterület; várostervezés; fenntarthatóság; park; életminőség; árképzés; lakásár. A természeti környezet megőrzésére

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007.

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007. Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel Készítették: MONIGL János HORVÁTTH Balázs BERKI Zsolt KOREN Tamás - 2004 június

Részletesebben

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PROGRAM A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize,

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

MPEG-4 modell alkalmazása szájmozgás megjelenítésére

MPEG-4 modell alkalmazása szájmozgás megjelenítésére MPEG-4 modell alkalmazása szájmozgás megjelenítésére Takács György, Tihanyi Attila, Bárdi Tamás, Feldhoffer Gergely, Srancsik Bálint Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Kar 1083 Budapest

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: 1. Az egészségfejlesztés

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

Részletesebben

I. melléklet az Európai Bizottság által közzétett kérdőívre adott magyar válaszok

I. melléklet az Európai Bizottság által közzétett kérdőívre adott magyar válaszok I. melléklet az Európai Bizottság által közzétett kérdőívre adott magyar válaszok 1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.1. Kérjük, ismertessék röviden a tagállamban a szélessávú hálózatok kiépítése céljából, közfinanszírozásból

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Technikai követelmények: Ausztrál Nagydíj (2011)

Technikai követelmények: Ausztrál Nagydíj (2011) Technikai követelmények: Ausztrál Nagydíj (2011) by Papp István - csütörtök, március 24, 2011 http://www.formula1tech.hu/technikai-kovetelmenyek-ausztral-nagydij-2011/ A 2011-es Formula-1-es világbajnokság

Részletesebben

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a villamos energia termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott

Részletesebben

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE B u d a ö r s BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE T a r t a l o m j e g y z é k Budaörs Város Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról.

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. PoliPrint, Ungvár, 2004. 206 lap 1. Új kötettel ajándékozta meg 2004 utolsó napjaiban

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben

ÁHT azonosító: a költségvetési szerv egyedi azonosító száma [3/1997. (II. 7.) PM rend.]

ÁHT azonosító: a költségvetési szerv egyedi azonosító száma [3/1997. (II. 7.) PM rend.] 7. Fogalomtár ÁHT azonosító: a költségvetési szerv egyedi azonosító száma [3/1997. (II. 7.) PM rend.] Alapkutatás: 2003. évi XC törvény szerint az általános tudományos és technikai tudásanyag b,vítése,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

2. Esettanulmány Coca-Cola Magyarország Duna Ismerettár

2. Esettanulmány Coca-Cola Magyarország Duna Ismerettár 2. Esettanulmány Coca-Cola Magyarország Duna Ismerettár Tartalom I. A Coca-Cola Magyarország CSR stratégiája... 2 1. CSR stratégiai fókuszok, akciók... 2 2. Érintettek csoportjai... 3 3. Az etikus működés

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

xxx József úr Miskolc, 2014. augusztus 23. rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos főosztályvezető részére

xxx József úr Miskolc, 2014. augusztus 23. rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos főosztályvezető részére xxx József úr Miskolc, 2014. augusztus 23. rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos főosztályvezető részére Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály Budapest xxxxx@orfk.police.hu Tárgy:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Monitoring és felülvizsgálat 2010

Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Monitoring és felülvizsgálat 2010 BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2010 Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Petrovácz Rózsa Rita Somogyi Eszter Szemző Hanna Megbízó: Budapest

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva KOPINT-DATORG Rt. Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Az euró magyarországi bevezetéséhez vezet, társadalmi és gazdasági szempontból optimális út jellemzirl, annak ütemezésérl, különös tekintettel

Részletesebben

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése 14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése Keller László tájékoztatja a a Képvisel -testület tagjait, hogy a napirendet tárgyalta

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 2002

A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 2002 A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 2002 Sikeres tervezett és nem tervezett munkák, elmaradt nagyrendezvények és a gazdasági stabilitás éve volt a Magyar Kollégium m ködésének tizenharmadik esztendeje. Számszer

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015-2019 évekre szóló gazdasági programja, fejlesztési terve

Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015-2019 évekre szóló gazdasági programja, fejlesztési terve Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015-2019 évekre szóló gazdasági programja, fejlesztési terve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA

1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: JNO-59/2010. Tárgy:

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A kulturális hatások mérhetősége a költség-haszon elemzések során

A kulturális hatások mérhetősége a költség-haszon elemzések során A kulturális hatások mérhetősége a költség-haszon elemzések során FODOR Beáta Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc vgtfodor@uni-miskolc.hu Noha a költség-haszon elemzés módszerének gyökerei

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.563/17/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZ

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZ 1034 Budapest, Szomolnok utca 14. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZ a DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002; DDOP-; ÉMOP-;ÉAOP-; KDOP-;KMOP-;NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosítószámú Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére. 2014. január 21.

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére. 2014. január 21. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2014. január 21. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:

Részletesebben

2007. Augusztus. Általános vélemény

2007. Augusztus. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye és javaslatai a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott Magyarország megújuló energia felhasználás növelésének stratégiájához 2007. Augusztus Általános vélemény

Részletesebben

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010 CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010 értékeink Értékeink Tisztesség Céljainkat tisztességesen, korrektül és felelôsségteljesen kívánjuk elérni, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogszabályokat,

Részletesebben