14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése

Átírás

1 14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése Keller László tájékoztatja a a Képvisel -testület tagjait, hogy a napirendet tárgyalta a Jogi és Ügyrendi Bizottság. Felkéri Dr. Gy rfi László elnök urat ismertesse a bizottság álláspontját. Helyesbít, mert a Jogi és Ügyrendi Bizottság a témát levette a napirendjér l. Miel tt megadná a szót a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének, felhívja a Testület figyelmét, hogy december 6-án kiosztásra került egy újabb változat, mely a határozati javaslatot helyesen tartalmazza. Elnézést kér, hogy az els változatban ez nem így történt, amit a bizottsági üléseken már észleltek, miszerint nem helyesen tartalmazta a Budaörs Kistérségi Társulás ajánlatát. Helyesen az összeg ,- Ft/hó, melyet a kiegészít el terjesztés helyesen tartalmaz, tehát ez alapján tárgyalhatnak. Megadja a szót a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének. Gáldi György tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a PGB a határozati javaslatot elfogadásra javasolja azzal a korrekcióval, amire a Polgármester úr most felhívta a figyelmet. Keller László megadja a szót a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökének. Ficsór Bálint ismerteti a bizottság álláspontját, mely szerint a SZEB nem javasolja elfogadásra a Képvisel -testületnek az el terjesztésben szerepl határozati javaslatot. Keller László várja a kérdéseket, észrevételeket. Hajdu Ferenc két érdekességet vetne fel. A Budaörsi Kistérségi Társulás án alakult, a Kistérségi Iroda pedig májusában. Azaz költségvetése májusa óta van. A közbeszerzési pályázati kiírás kéri a 2004, 2005, 2006 teljes szociális forgalmat és a pénzügyi mérleget az ajánlattev kt l. A megalakulásából adódóan azonban a BTT 2004-ben egyáltalán nem tudott adatot adni, 2005-r l pedig csak részlegesen. Innent l kezdve azt gondolja, hogy a közbeszerzési pályázati kiírásnak e pontban sem felelt meg. Megjegyezné, hogy a BTT által a pályázatba bevont Esély Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat az nem önálló gazdasági szervezet, hanem a budaörsi Önkormányzatnak a tulajdonában van, illet leg a budaörsi Önkormányzat intézménye, tehát bel-tagként szintén nem min sül önálló jogi személynek. Ezzel ezt nem lehet kivédeni. A másik, amit szeretne megjegyezni, hogy a Polgármesterek Tanácsa október 10-i ülésén tárgyalta a kistérségnek ezt a fajta törekvését, s ott van egy érdekes kitétel. A következ t idézné bel le. a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központjának létrehozását a budaörsi Esély Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, mint központi intézmény társulás által fenntartásba vételével, továbbá a biatorbágyi Családsegít Központ és Gyermekjóléti Szoltálat a közbeszerzési eljárás függvényében a törökbálinti Családsegít... stb. Szeretné jelezni, hogy Biatorbágy kiszállt a családsegít kistérségi szintre való tételéb l, tehát önálló családsegít t tart meg. Másrészt pedig a közbeszerzési eljárás függvényében, ez a mondat azt jelenti, hogy a Polgármesterek Tanácsa tisztában volt azzal, hogy nem pályázhat Wittinghof Tamás, az Elnök a Keller László vezette testület, aki a kistérségnek az alelnöke, hiszen összeférhetetlen. Azt is szeretné elmondani, hogy a közbeszerzési törvényben, a Kbt. 10. (1) bek. a., b. pont 4. bekezdése és a 8. pont alapján teljes egészében kizárható a kistérség, tehát a BTT-nek a pályázata. Ezért azt gondolja, hogy mindezek függvényében a határozati javaslathoz módosító javaslattal élne. Javaslata úgy szólna, hogy 1. a Képvisel -testület az egyedüli ajánlattev t, a Sorsunk és Jöv nk Alapítványt hirdeti ki gy ztes ajánlattev nek, bruttó ,- Ft/hó összegben. 2.

2 Felkéri a Polgármestert a feladatellátási szerz dés aláírására és a szükséges intézkedések megtételére. Határid azonnal, felel s polgármester. Keller László köszöni szépen. Ha jól értette, Hajdu Ferenc a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány által jegyzett levelet, illetve abból egy részletet olvasott fel. Minden pályázónak a közbeszerzési törvény megadja a jogorvoslati lehet séget. Az a lehet sége, hogy pályázzon, s utána amennyiben az eredményhirdetés bekövetkezik, akkor jogorvoslattal fordulhat a Közbeszerzési Tanácshoz és nem a testülethez. Természetesen mindenkinek szíve joga, hogy milyen módon befolyásolja a közbeszerzési eljárást, csak megjegyezte, hogy képvisel társa most felolvasta a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány dolgozatát és tett egy határozati javaslatot. Itt van a közbeszerzési szakért úr, a felel sséget az eljárásért alapvet en kell, hogy viselje, tekintettel arra, hogy minden jogkövetkezményért, amennyiben az eljárásából ered annak a negatív következménye, akkor majd természetesen neki kell helyt állni. Arra szeretné kérni, hogy majd Hajdu Ferenc, illetve a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány észrevételére szíveskedjen reagálni. Kisfalvi István megköszöni a szót. Elmondja, hogy a Bíráló Bizottság több alkalommal alaposan átnézte mindkét ajánlatot, ennek következtében volt szükség több alkalommal hiánypótlás alkalmazására. A Budaörs Kistérségi Társulás közös ajánlattev ként nyújtott be ajánlatot, s a Kbt. 60. (4) bekezdése alapján egy ún. egyéb szervezetet is bevont, így a Bíráló Bizottság javaslata alapján maga is az eredeti határozati javaslatot javasolja elfogadásra. Csuka Attila megkérdezi a Szakért urat, hogy a vizsgálatuk a pályázati kiírás és a beérkezett pályázatok viszonylatában zajlott, vagy a pályázóknak ezt a viszonylagos összeférhetetlenségi viszonyait is vizsgálták-e. Kisfalvi István a dokumentáció és a felhívás alapján lett a vizsgálat végrehajtva. Véleménye szerint az összeférhetetlenségi szabályok jelen esetben nem állnak fenn a Polgármester úr tekintetében. Keller László tájékoztatja a Képvisel -testületet, hogy amit Hajdu Ferenc úr említett, hogy a Polgármesterek Tanácsa tárgyalt a közös fenntartású családsegít létrehozásáról, a testület el tt ismertette, azt is ismertette, hogy elmondta azon az ülésen, hogy Törökbálint a döntését nyilván attól teszi majd függ vé, hogy hogyan zárul a közbeszerzési eljárás. A személyét érint összeférhetetlenség, hogy hogyan lett levezetve, tulajdonképpen nem is érti, arra nem is kíván reagálni. Arra viszont igen, hogy a Bíráló Bizottság és a Szakért úr által elkészített anyag egyértelm en rögzíti, hogy a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány pályázata érvénytelennek tekinthet, hiszen a hiánypótlási eljárások során nem megfelel en tett eleget a felhívásnak. Ezzel kapcsolatban el szeretné mondani, hogy elég sajátságos a felel sségi rendszer, mert amennyiben a közbeszerzési szakért kitart az álláspontja mellett, hogy a Sorsunk és Jöv n Alapítvány érvénytelen, s a jogorvoslati rendben bebizonyításra kerül ennek az ellenkez je, s kártérítést és bírságot kell fizetni, az a szakért cégének a kötelezettsége. Abban az esetben, ha a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány pályázatát érvényesnek min síti a testület ahogy az a módosító javaslatban szerepelt -, majd jogorvoslatra kerül sor az ellenérdek fél részér l, abban az esetben a közbeszerzési szakért mentesül a bírság megfizetését l és az önkormányzatot terheli a bírság megfizetése. A Polgármestert személyében büntetik, ha egy érvénytelennek min sített pályázatot érvényesnek min sít. Világosan látható, milyen döntés fog születni, azonban szeretné felhívni a tisztelt képvisel k figyelmét, hogy amennyiben t olyan aláírásra kötelezik, melyb l neki személy szerint kés bb anyagi hátránya származik,

3 szíveskedjenek majd azt helyette megfizetni. Arra is szeretné felhívni a képvisel k figyelmét, gondolják át, hogy el leg milyen pénzügyi konstrukciót tett le a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány, s hogy milyen anyagi kockázata van ennek a vállalásnak. Nyilvánvaló, hogy a Budaörs Kistérségi Társulás más normatív támogatást kap, mint az azon kívüli szerepl je a fenntartóknak. A költségvetési törvényben rögzített, ha egy kistérségi szervezet, társulás látja el a feladatot, akkor magasabb normatív támogatásban részesül. Nyilvánvaló, hogy ez pénzügyileg meghatározó. Lényeges, hogy törvényes döntést hozzanak, s amennyiben nem a közbeszerzési szakért által tett állásfoglalás alapján születik meg a döntés, akkor annak következményeit viseljék azok, akik a döntést meghozták. Dr. Gy rfi László Kisfalvi szakért úr 12. hó 18-i keltezés levelére hivatkozik. t meglepi, hogy ezen a levélen Polgármester úr szignója is rajta van. Hogyan került rá? Netán rektorálta a szakvéleményt? Keller László elmondja, úgy került rá a szignója, hogy rajta keresztül bonyolódik az anyagok kiosztása. Látta az anyagot, így természetesen ott van a szignója, mint ahogy a többi anyagon is. Természetesen a vállalkozók által, képvisel kön keresztül testület elé jutó anyag nincs a polgármester által szignálva. Ez a levél elé került, szignálta és kiosztásra került, mert ez a képvisel k nagyobb informáltságát jelenti. Csuka Attila azt hiszi, az iratdugdosás egy jelent s elem volt annak, hogy a Képvisel testület feloszlatásra került. Vagy megfelel en informált egy testület, vagy megpróbálják szelektíven kiválogatott információkkal orientálni. Sajnálja, hogy amit itt Hajdu Ferenc képvisel társuk felolvasott, s gondolja Polgármester úr automatikusan megkapott nem olvashatta a Képvisel -testület. Az önkormányzat megbüntetése utáni aggódást illeti, szerette volna, ha a Polgármester úr ugyanezt az érzést az ügyvédi iroda kapcsán is átélte volna, hiszen január 8-án lesz egy per, ahol Törökbálint Önkormányzatát perelte a Marton Ügyvédi Iroda pontosan azért, mert a polgármester önkényesen felmondott egy ügyvédi szerz dést. Azt gondolja, ha ott elmarasztalják az önkormányzatot, akkor visszamen leg bizony meg kell majd téríteni a Marton ügyvéd úr elmaradt díjait. Keller László megnyugtatja Csuka Attilát, a polgármester a Testületet nem hozta kedvez tlen helyzetbe, pert nem fogják elveszíteni. Annak a levélnek a címzettje nem, hanem a jegyz. úgy ítélte meg, hogy szükségtelen, s t kifejezetten káros, - sajnálja, hogy Hajdu úr megtette, - hogy a közbeszerzési eljárást ilyen módon, kilépve a közbeszerzési törvény kereteib l próbálja befolyásolni. Az ajánlattev knek az a szerepe a közbeszerzési eljárásban, hogy ajánlatot tesznek és ha a döntése az ajánlatkér nek nem megfelel, akkor jogorvoslatért bírósághoz, illetve a közbeszerzések tanácsához, vagy ha az kedvez tlen, akkor a bírósághoz fordulnak. A közbeszerzési eljárás egy feszes eljárási rend, ebben megvan a lehet sége az ajánlattev nek, hogy a pályázati kereteken belül elmondja mindazt, amit el tud mondani, azon kívül pedig a befolyásolása a pályázatnak szigorúan tilos. Most egyébként ez történik, hogy az ajánlattev egy képvisel n keresztül befolyásolni próbálja az ajánlatkiírót. Kisfalvi István szót kér és elmondja, hogy a jelen eljárás eredményét a holnapi napon ki kell hirdetni. Mindenképpen szeretné kérni, hogy akár Hajdu úr javaslata, akár a Bíráló Bizottság javaslata alapján döntésre szükség van. Ahogy leírta, ez törvénybe foglalt kötelezettség. Részér l nagyon örülne, ha a határozat érdemi lenne. Gáldi György szeretné a hivatalvezetés álláspontját kérni ebben a kérdésben. Jegyz Asszony, Aljegyz Asszony jogi álláspontját kérné erre a kérdésre vonatkozóan. Ebben a

4 helyzetben megítélésük szerint hiszen a hivatalnak már nem kis gyakorlata van közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok közül melyik az, ami érvényesnek tekinthet, ha van egyáltalán olyan, ami érvényesnek tekinthet. Másik kérdése, hogy attól függ en hogy kistérségi, vagy nem kistérségi szinten történik a támogatás, mekkora az az összeg, amit a szolgáltató partner kap. Harmadik kérdését a szakért úrhoz intézné, mégpedig hogy lehet-e eredménytelennek tekinteni a közbeszerzési eljárást, negyedik kérdése pedig az lenne, hogy egy adott közbeszerzési formában, ami egy tárgyalásos közbeszerzési forma, a kommunikációs csatornák valóban a pályázaton résztvev k, a pályázók, illetve a pályázatot kiírók között hol is vannak meghatározva. Úgy gondolja helyesebb, ha nem bemondásokon, hanem törvényhelyeken alapuló elveket követnek erre vonatkozóan. Dr. Gy rfi László annyit szeretne elmondani, hogy a testületnek címzett leveleket a Polgármester úr szíveskedjen a testülethez eljuttatni, mert ebben az esetben a Polgármester úr úgymond a postás szerepét töltötte be, márpedig nem a postás dönti el, hogy a levelet mely címzetthez kell eljuttatni. Hajdu Ferenc szeretné megismételni, amit az el ekben elmondott, az nem befolyásolás. nem a sorsunk és Jöv nk Alapítvány szakanyagát olvasta fel, noha a két általa kiemelt elem abban is megtalálható. Azt gondolja, a törvényesség megkívánja, hogy azokat az aggályokat ne a közbeszerzési szakért úr fogalmazza meg, hanem egy képvisel nek igenis az a dolga, hogy ezeket a törvényességi észrevételeit megtegye, s azt a hivatal, vagy a szakért autentikusan megválaszolja. Megismétli még egyszer. Három évre kért adatot a pályázati kiírás. A kistérség másfél évr l tudott adni. Elfogadható-e ez egy közbeszerzési pályázatnál? Elmondja még egyszer Kbt. 10. (1) a., b., 4. pont, illetve 8. pont. Kizárható-e ez alapján a kistérség a pályázatból. Erre szeretne korrekt választ kapni. Keller László elmondja, erre a szakért úr majd megadja a választ. Felhívja a figyelmet, hogy Hajdu úr a Bíráló Bizottság tagja volt és hosszú hetek álltak rendelkezésére, hogy mindarról meggy djön, amit most felvet. Kisfalvi István Gáldi úrnak szeretne válaszolni. Eredménytelennek min síteni jelen eljárást egy koncepcióváltással, például azzal, hogy nem akarok eredményt hirdetni, ilyet a törvény nem enged. Van egy diplomatikusabb megoldás is. Sajnos Hajdu úr csak most itt jött el ezzel a felvetéssel. Ha a Bíráló bizottsági munka során jelezte volna ezt, nagyon megköszöntem volna, mert ugye akkor id ben történt volna ez a dolog. A Bíráló Bizottság munkája egyébként aktív és érdemi volt, amit Hajdu úr önmaga is tapasztalhatott, amikor ott volt. Visszatérve a kérdéshez. Ha Hajdu úr javaslatát fogadja el a testület, akkor ennek alapján fogja elkészíteni az eljárás összegzését, ezzel a hivatkozással. Ett l függetlenül, maga úgy gondolja, hogy az Alapítványnak a hiánypótlással kapcsolatos, érdemben szabálytalan, tehát a közbeszerzési eljárás szerint el nem fogadható hiánypótlása megfelel alap az Alapítvány kizárására. Ebben az esetben el fordulhat, hogy mind a két felet kizárja a megfelel indokokkal a Képvisel -testület és ily módon az eljárás eredménytelensége jogszer vé válik. A maga részér l akkor tudna nyilatkozni, ha Hajdu úr adatait részletesen, újra ellen riznék. Úgy gondolja, a Bíráló Bizottság megfelel en hozta javaslatát és döntését. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban annyit, hogy Polgármester úr összeférhetetlensége véleménye szerint e tekintetben nem áll fenn, hiszen a Képvisel -testület indította el az eljárást, a Képvisel -testület dönt az eljárás eredményér l és Polgármester úr nem volt tagja a Bíráló Bizottságnak sem. Az eredménytelen eljárás döntését Hajdu Ferenc úr indokolásával együtt a maga részér l tudomásul veszi.

5 Gáldi György ügyrendi javaslattal élne. A szakért úr szavaiból úgy érti, id re lenne szüksége ahhoz, hogy ahhoz, hogy érdemben megvizsgálja mindazokat a felvetéseket, melyeket alpolgármester úr itt megfogalmazott. Azt javasolja napolják el a napirend megtárgyalását úgy, hogy a mai testületi ülésen egy kés bbi id pontban térjenek erre vissza. Keller László kéri a Képvisel -testület tagjait szavazzanak arról, ki támogatja a napirend kés bbi id pontra történ halasztását? Döntéshozatalnál 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 8 Nem: 9 Tartózkodás: 1 Közbens döntés: A Képvisel -testület elutasította azt a javaslatot, mely szerint a napirend tárgyalását az ülés egy kés bbi id pontjában folytassa. Keller László felkéri Dorka Ágnes jegyz asszonyt, válaszoljon a felvetett kérdésekre. A Bíráló Bizottság javaslatával ellentétes javaslat esetében tesz-e törvényességi észrevételt. Dorka Ágnes elmondja, azt az anyagot, melyet Hajdu Ferenc képvisel úr ismertetett, nem ismeri. Számára tele van újdonságokkal. Erre, ebben a pillanatban válaszolni, hogy törvényes-e vagy sem, nem tud. Itt az anyagot meg kéne nézni és a teljes eljárás lefolytatását. és az Aljegyz asszony az eljárásban sem vettek részt. a jegyz könyveket sem kapta meg hosszú ideig, csak amikor szóvá tette, hogy azt sem tudja, hol tart az ügy. Úgy emlékszik, egyik jegyz könyvben sem olvasta azt, - csak a legutolsóban -, hogy a Sorsunk és Jöv nk elkésett a hiánypótlással. Sok kérdés merült fel benne és legf képpen az, hogy ha az volt az ajánlati kiírásban, hogy 2004, 2005 és 2006.ra kell a pénzügyi mérleget beadni, akkor ezt vizsgálta-e a Bíráló Bizottság és vizsgálta-e a szakért, hogy mind a két ajánlattev beadta-e? Mert err l neki semmilyen információja nincs, azt gondolta, hogy ez rendben van. Most szembesült azzal, hogy vélhet en az egyik ajánlattev ezt nem adta be. Például ez az egyik lényeges kérdés abban, hogy törvényes-e a Bíráló Bizottság javaslata és az alapján, törvényes, jogszer döntést lehetne itt most hozni. Mert ha nem felelt meg alapvet en a kiírásnak valamelyik ajánlattev, akkor nem lehet jogszer az a döntés. Keller László kéri Jegyz asszonyt adjon majd választ a gazdasági típusú kérdésfelvetésekre is. Ha jól értette az egyik kérdés az, hogy a Bíráló Bizottság és a közbeszerzési szakért által érvénytelennek tartott pályázatot, ajánlatot a testület törvényesen min síti-e érvényesnek. Ez az egyik kérdés, mely külön kezelend a másik kérdést l. A másik kérdés, hogy megfelelt-e a Budaörs Kistérségi Társulás pályázata a pályázati kiírásban rögzített feltételeknek. A kett nem függ össze, tehát a Jegyz asszonyt arra kéri, hogy a határozati javaslat mindkét pontját válaszolja meg. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, - kiindulva az Alapítvány korábbi pályázatából a következ kre hívja fel a figyelmet. Az állami normatíva az egy évre 2006-os szám ez, nyilván 2007-re se sokkal több, összesen E Ft. Azzal számolt az Alapítvány, hogy egy várható önkormányzati támogatás, az 16 M Ft. Most ett l lényegesen kevesebbért is vállalja. Ami nagyon lényeges, hogy az Alapítvány azzal kalkulált, hogy a személyi juttatások 2006-os szintje 22,5 M Ft, s azzal számolt, hogy alapítványi fenntartással ez 16 Mft-ból megoldható. Ezt követ en lett a pályázat kiírva. Az a meglátása, hogy a pályázat úgy lett

6 kiírva, hogy ezek a személyi juttatások ilyen mértékben nem csökkenthet ek, hiszen kötelezettségvállalás történt arra, hogy a közalkalmazottaknak továbbviszi az összes juttatását. Ha túljutnak azon, hogy a törvényességi részeit tisztázzák, azok érdemes a gazdasági oldalát, vetületét is szemügyre venni figyelemmel Gáldi György úr kérdésére. Kisfalvi István kérése, hogy ha van mód a testületi eljárás rendjében, szeretne egy percnyi id t kérni Hajdu úr írásos anyagának érdemi ellen rzése céljából. Keller László tekintettel arra, hogy az el terjeszt, a napirend tárgyalását felfüggeszti. Nem zárja le, csak felfüggeszti. Dorka Ágnes el ször azt a kérdést vizsgálná, törvényes-e az, hogy a Testület eltér a Bíráló Bizottság döntését l. Vajon miért ne térhetne el? A Bíráló Bizottság javaslatot tesz, mint a Testület bármely bizottsága, a döntési jogkör a Képvisel -testületé. A döntési jogkör is, s adott esetben a bírság is. A másik kérdés ett l nem választható el teljesen, ugyanis ha a Bíráló Bizottság döntése törvénysért mert valamely szempont nem lett figyelembe véve, az elég nagy baj. Tehát ez a kett szorosan összefügg egymással. Ha a Bíráló Bizottság egy törvénysért döntést hoz, a Képvisel -testületnek azt miért kéne elfogadnia? A felel sséget a Képvisel -testület viseli. Csuka Attila szünetet kér. Keller László szünetet rendel el, azonban felhívja a figyelmet az, hogy szünetet rendel el, nem jelenti azt, hogy ezzel a napirenddel folytatják a szünet után. Dr. Gy rfi László ügyrendi javaslatát pedig szünet után meghallgatják. S Z Ü N E T Dr. Gy rfi László ügyrendi kérdése: milyen alapon került felfüggesztésre a tárgyalás? Keller László tájékoztatja Képvisel urat, hogy erre választ kap, ha visszahallgatja a jegyz könyvet. Rátér a következ napirendre.