Egyéni gazdaságok kockázatkezelése a növénytermesztésben Risk management at individual farms of crop producers
|
|
- Balázs Balázs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tóth József 1 Nemes Anna 2 Egyéni gazdaságok kockázatkezelése a növénytermesztésben Risk management at individual farms of crop producers nemes.anna@aki.gov.hu 1 Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs Összefoglalás A mezőgazdaságban felmerülő kockázatok köre rendkívül széles. A legnagyobb kockázatot az időjárás, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a piaci árak ingadozása jelenti a termelők számára. A mezőgazdasági tevékenységek közül a növénytermesztés az időjárási kockázatoknak leginkább kitett ágazat. Az egyre kiszámíthatatlanabb és egyre szélsőségesebb időjárás a gazdálkodókat a kockázataik kezelésére ösztönzi. Kutatásunk során a évi időszakból három évet emeltünk ki, a 2001., és évet, és ezekben az években megvizsgáltuk, hogy az egyes egyéni gazdaságok milyen kockázatkezelési stratégiákkal rendelkeznek és milyen hasonlóságok, illetve különbségek fedezhetők fel közöttük. Elemzésünk során hierarchikus klaszterelemzést alkalmaztunk, és a kapott kategorizálások évenkénti változását vizsgáltuk. Megállapítható, hogy a vizsgált évek során jelentős változások történtek kockázatkezelési szempontból, és ez a változás fejlődésnek tekinthető. Bevezetés Mit értünk kockázat alatt, amikor arra gondolunk, hogy a mezőgazdasági termelésben nő a kockázat? A gazdálkodók leginkább a lehetséges veszteségeket tekintik kockázatnak. Ez a megközelítés a kockázat nem kívánatos következményeit helyezi a középpontba. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kockázatvállalás eredménye pozitív is lehet. A gazdaság működését érintő kockázatok elkerülhetetlenek, de számos lehetőség biztosított a kockázat kezelésére, illetve csökkentésére. [Miller et al., 2004] A mezőgazdasági termelést érintő kockázatok köre rendkívül széles. A termelők a működéssel kapcsolatban naponta hoznak döntéseket. A döntéseiket befolyásoló tényezők alakulása nem jelezhető előre teljes biztonsággal, ezért minden döntés bizonyos mértékű kockázattal jár. A gazdálkodók érdeke is, hogy minél jobb kockázatkezelési stratégiát alakítsanak ki, a problémákra előre fel tudjanak készülni, illetve a lehetséges veszteségeket minimalizálni tudják. [Kahan, FAO, 2008] A gazdálkodást érintő kockázatokat az alábbi csoportosítás szerint tekintjük. Termelési kockázat: A növénytermesztés esetén a terméshozamhoz kapcsolódó kockázatot tekintjük termelési kockázatnak. A hozamcsökkenést számos tényező kiválthatja, például a kedvezőtlen időjárás, a természeti katasztrófák, betegségek és kártevők. [Miller et al., 2004] A szárazság ellen öntözéssel lehet védekezni, de Magyarországon csak a termőterület 3-4 százaléka öntözhető, vagyis csak a gazdálkodók szűk rétegének áll módjában alkalmazni ezt az eljárást. A betegségek és kártevők által okozott hozamcsökkenés növényvédő szerek és rovarirtó szerek használatával lehet csökkenteni. A tápanyagok visszapótlása és a talajhibák javítása érdekében műtrágya alkalmazható. Azonban az említett eszközök túlzott használatából adódó káros hatásokról sem szabad megfeledkezni, bár a magas árak miatt a gazdálkodók ideális esetben csak a ténylegesen szükséges mennyiséget veszik igénybe. A 476
2 terméshozamokkal kapcsolatos kockázatot a termelés diverzifikálásával is lehet csökkenteni, ugyanis különböző fajtájú növények eltérően reagálnak az egyes kockázati tényezőkre, ezáltal ha az egyik növény hozama csökken, még van rá esély, hogy a többi növény hozama elérje a kívánatos szintet. Végül, de nem utolsó sorban a növénybiztosítás is a hozamkockázatot csökkenti, mivel a szerződésben szereplő hozamkiesés esetén a biztosító megtéríti a bekövetkezett kár meghatározott részét. A diverzifikáció másik megvalósítási módja a jövedelem diverzifikálása. Ez nem kizárólag a hozamokhoz kapcsolódik, hanem inkább a farmon belüli, illetve farmon kívüli munkavégzéshez. Minél nagyobb arányban származik a termelő bevétele farmon kívüli tevékenységből, annál kevésbé rendíti meg egzisztenciálisan egy esetleges alacsony hozamú időszak. Piaci vagy árkockázat: A piaci kockázat alatt az input és output termékek árainak változását értjük. Ezeket az árváltozásokat az egyes termelők nem tudják befolyásolni. A gazdaság által előállított termék árát a termék iránti kereslet és kínálat, valamint az előállítás költsége határozza meg. Az előállítási költséget nagyban meghatározza az elért hozam, ezért a termelési kockázat és a piaci kockázat szorosan kapcsolódik egymáshoz. [Miller et al., 2004] A piaci kockázatok mérséklése többféle módon történhet. Amennyiben raktározható terményről van szó, a kivárás is jó stratégia lehet alacsony felvásárlási árak esetén. Így a termék különböző időpontokban értékesíthető, ezáltal egy adott időpontbeli kedvezőtlen ár által okozott veszteség csökkenthető. A határidős termékek szintén az árfolyam-ingadozás mérséklésére szolgálnak, ahol az eladó és a vevő előre megegyeznek a majdani árban. Ez történhet szervezett (future) vagy szervezetlen (forward) formában is. [Kahan, FAO, 2008; Kovács et al., 2009] Pénzügyi kockázat: A kamat- és árfolyamváltozásokból, likviditási problémákból eredő bizonytalanság. [Kovács et al., 2009, 7. o.] Pénzügyi kockázatról beszélünk, ha a finanszírozásához hitel szükséges. A kockázat a jövőbeli kamatváltozásból, a hitelező további hitelnyújtási hajlandóságából, illetve a hitelezett visszafizetési képességéből adódik. A sok hitel növeli a termelő kockázatát, a hitel hiánya pedig akár gyenge piaci pozíciót is jelenthet. [Kahan, FAO, 2008] Egyéni gazdaságok esetén a hitelképes üzemek aránya alacsonyabb, mint a társas gazdaságoknál. A pénzügyi kockázat mérséklését szolgálja a likviditás fenntartása is, amely lehetővé teszi, hogy váratlan helyzetben a gazdálkodó gyorsan készpénzhez tudjon jutni. [Kovács et al., 2009] Intézményi kockázat: Az intézményi kockázat mindazokat a kockázatokat foglalja magában, amelyek a gazdasággal kapcsolatban álló intézmények működésével köthetők össze. Ilyenek például a banki szabályozásban, az agrárpolitikában, támogatási rendszerekben bekövetkezett változások. [Kahan, FAO, 2008; Kovács et al., 2009] Az intézményi kockázatok ellen nyújthatnak megoldást a termelői csoportok, illetve az érdekképviselő szervezetek. Humán kockázat: A személyi kockázatot a gazdaságban tevékenykedők betegsége, halála, illetve az egyéb előre nem látható személyükhöz kapcsolódó események okozzák. [Kahan, FAO, 2008] Az egyéni gazdaságokban általában nagy arányt képvisel a családi munkaerő. Amennyiben családtag dolgozik a gazdaságban, feltételezhetjük, hogy a munkáját lelkiismeretesen és legjobb tudása szerint végzi el, mivel a családnak (bele értve önmagát is) termelik a jövedelmet. Idegen munkaerő esetén már egyéb motivációs eszközökre is szükség lehet, így ebből a szempontból a családtagok foglalkoztatása a humán kockázat csökkentését szolgálja. A kutatás célja az egyéni gazdaságok csoportosítása kockázatkezelési szempontból. A kiinduló hipotézisünk az, hogy az egyéni gazdaságokban a társas gazdaságokhoz viszonyított kisebb méretüknél fogva - nem a többféle kockázatkezelési eszköz együttes alkalmazása a meghatározó, hanem az egyes csoportokban egy-egy kockázatcsökkentő módszer dominál. Anyag és módszer Az adatok a magyar tesztüzemi rendszerből (Farm Accountancy Data Network - FADN) származnak, főtevékenységben növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokhoz kapcsolódnak. Ide tartoznak a szántóföldi
3 növénytermesztő, gyümölcstermesztő, zöldséghajtató, szántóföldi zöldségtermelő, továbbá a szőlőtermelő gazdaságok is. A vizsgálat során kiegyensúlyozott panelt vettünk alapul. Azok az egyéni gazdaságok szerepelnek a mintában, amelyek 2001-től 2013-ig mindvégig megtalálhatóak az adatbázisban, és minden évben valamelyik növénytermesztési ágazat volt a főtevékenységük. Az egyéni gazdálkodásformák között szerepel őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdaság és összevont gazdaság is. Utóbbi több őstermelő, egyéni vállalkozó, stb. egységes irányítása alatt álló gazdaságot jelent. A kiegyensúlyozott panelben 227 különböző gazdaság található. A vizsgált tulajdonságok egy-egy kockázati csoport kezeléséhez kapcsolódnak. A termelési kockázat tekintetében a koncentráltságot, a növénybiztosítás értékét, a műtrágya és növényvédő szer felhasználását, illetve az üzemen kívüli munkavégzést és az árbevétel megoszlását vesszük figyelembe. A pénzügyi kockázat mérséklését a tőkeellátottsággal és a likviditási rátával, a humán kockázat menedzselését a családi munkavégzés arányával mérjük. Sajnálatos módon az intézményi kockázat és az árfolyamkockázat kezelésére vonatkozó adatok a tesztüzemi rendszerben nem állnak rendelkezésre, de ezek azok a kockázatok, amelyek csökkentésére a legtöbb gazdálkodó esetében nincs lehetőség. Az elemzés során alkalmazott mutatók és részletes leírásuk megtalálható az 1. táblázatban. 1. táblázat: Az elemzés során vizsgált mutatók Változó Tartalma tokeellatottsag Tőkeellátottság (Saját tőke/összes forrás) CR2 Koncentráció, a két legnagyobb termőterületű növény területe a teljes termőterülethez viszonyítva vezeto_munka_megoszl A vezető üzemben töltött munkaideje a teljes munkaidejéhez viszonyítva, beleértve az üzemen kívüli és a háztartásban végzett munkát is. ena_megoszl A főtevékenységhez kapcsolódó árbevétel aránya a teljes árbevételhez képest. A teljes árbevétel tartalmazza a mezőgazdasági és egyéb tevékenységben elért árbevételt is. csaladi_munka_megoszl A családtagok munkavégzése munkaórában az üzemben végzett teljes munkavégzéshez viszonyítva, beleértve az időszaki dolgozók munkavégzését is. novbizt_ena_mghez A növénybiztosításra fordított összeg a mezőgazdasági tevékenység árbevételéhez viszonyítva. mutragya_novvedo_ena_mghez A műtrágyára és növényvédő szerekre fordított összeg a mezőgazdasági tevékenység árbevételéhez viszonyítva. likviditas_mod Likviditási ráta (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek) Amennyiben a gazdaság nem rendelkezik rövid lejáratú kötelezettséggel, úgy a likviditási ráta a nullával való osztás miatt nem értelmezett. De ez a minta több, mint 20 százalékának kieséséhez vezet, ezért alternatív megoldást alkalmazunk. Ezekben az esetekben a rövid lejáratú kötelezettségeket egynek tekintjük, így a likviditási ráta a forgóeszközök értékével egyezik meg. [Nyitrai, 2014] A mintában szereplő gazdaságokat hierarchikus klaszterelemzéssel csoportosítottuk a 2001., és évre vonatkozóan. A klaszteranalízis elvégzése előtt a változók közötti korreláció erősségét vizsgáltuk, de a korrelációs együtthatók értéke egyik esetben sem érte el a kritikus szintet, amely a változó elhagyására késztetett volna. A korrelációs együtthatók közül a műtrágya és növényvédő szerek felhasználására fordított árbevétel-arányos költség és a növénybiztosításra fordított árbevétel-arányos költség közötti a legmagasabb, azonban ennek értéke is csupán 0,288. A 0,491-es KMO mérték szerint a változók faktorelemzésre alkalmatlanok. 478
4 A fent említett indokok miatt a változókat nem vontuk össze, a hierarchikus klaszterelemzést a standardizált változókkal végeztük el. A rendelkezésre álló változók metrikus skálán mértek, hasonlóság mérésére távolságmérték alkalmazható. A kiinduló változóink között nagyon gyenge a korreláció, továbbá hasonló nagyságú klasztereket szeretnénk kapni, ezért a Ward-eljárást választottuk. Ennek elvégzése előtt a kiugró értékeket kiszűrtük az adatok közül, mert torzítanák az eredményeket. Az outlierek kezelésére a Simon (2006) által javasolt egyszerű lánc módszert alkalmaztuk. A klaszterek számát a klaszterkönyök módszer és a dendrogram alapján határoztuk meg. A dendrogam 10-es távolságánál lévő klaszterszámot tekintjük megfelelőnek. Az eredmény validálásához a mintát véletlenszerűen két, közel azonos elemszámú részre osztottuk és az almintákon szintén elvégeztük a klaszterelemzést. Az eredeti mintán elért eredményünk akkor tekinthető stabilnak, ha az almintákon is hasonló megoldást kapunk. Eredmények Elsőként tekintsük át az egyes változókra vonatkozó évenkénti leíró statisztikákat, hogy átfogó képet kapjunk az általunk vizsgált változók alakulásáról. A 2-4. táblázatok tartalmazzák a leíró statisztikákat. 2. táblázat: A változók évi leíró statisztikája Leíró statisztika, év N Minimum Maximum Átlag Szórás Medián tokeellatottsag 227 0,2375 1,0000 0,8719 0,1548 0,9231 CR ,3949 1,0000 0,8404 0,1595 0,8576 vezeto_munka_megosz 220 0,0000 1,0000 0,6898 0,3394 0,8473 l ena_megoszl 220 0,0000 1,0000 0,8074 0,2731 0,9199 csaladi_munka_megosz 225 0,0000 1,0000 0,7789 0,3049 1,0000 l novbizt_ena_mghez 225 0,0000 0,2969 0,0053 0,0233 0,0000 mutragya_novvedo_ena _mghez 225 0,0208 6,3195 0,2788 0,5083 0,2049 likviditas_mod 227 0, , , , , táblázat: A változók évi leíró statisztikája Leíró statisztika, év N Minimum Maximum Átlag Szórás Medián tokeellatottsag 227 0,0872 1,0000 0,8005 0,1956 0,8707 CR ,3818 1,0000 0,7846 0,1675 0,7682 vezeto_munka_megosz 227 0,0173 1,0000 0,6860 0,3420 0,8523 l ena_megoszl 223 0,0000 1,0000 0,8791 0,2295 0,9983 csaladi_munka_megosz 227 0,0383 1,0000 0,7517 0,2919 0,9599 l novbizt_ena_mghez 225 0,0000 0,2700 0,0063 0,0210 0,0000 mutragya_novvedo_ena _mghez 225 0,0000 3,6662 0,2730 0,4030 0,1980 likviditas_mod 227 0, , , ,798 6,
5 4. táblázat: A változók évi leíró statisztikája Leíró statisztika, év N Minimum Maximum Átlag Szórás Medián tokeellatottsag 227 0,1131 1,0000 0,8981 0,1332 0,9447 CR ,3643 1,0000 0,7771 0,1717 0,7466 vezeto_munka_megosz 227 0,0141 1,0000 0,7335 0,3152 0,9091 l ena_megoszl 220 0,0000 1,0000 0,9036 0,2065 1,0000 csaladi_munka_megosz 227 0,0455 1,0000 0,7397 0,2993 0,9229 l novbizt_ena_mghez 225 0,0000 0,0774 0,0044 0,0093 0,0010 mutragya_novvedo_ena _mghez 225 0,0000 6,2055 0,2719 0,4349 0,2171 likviditas_mod 227 0, , , ,528 8, A leíró statisztikák esetén az outlierek is a mintában szerepelnek, csak a klaszterelemzés során zártuk ki a kiugró értékeket. A családi munkavégzés esetén szembetűnő, hogy a évben a minimuma 0 volt, azaz volt olyan egyéni vállalkozás, amelyben családtagot egyáltalán nem foglalkoztattak, ezzel szemben a és a évben a minimum pozitív, vagyis minden egyéni vállalkozás esetén volt családon belüli foglalkoztatás. A műtrágya és növényvédő szer alkalmazásánál fordított a helyzet, itt a három vizsgált év közül csak 2001-ben nem volt olyan gazdaság, amelynél nem merült fel ilyen jellegű költség. A növénybiztosítás esetén a maximum értékek alapján azt hihetnénk, hogy hatalmas visszaesés történt 2007 és 2013 között a növénybiztosítás igénybe vételében, de ez a szélső értékek hatása. A minimum, maximum és átlag értékek viszonyából adódóan nagyon ferde eloszlásról van szó, ezért inkább a medián értéket tekintsük mérvadónak. A medián növekedett, vagyis általánosságban elmondhatjuk, hogy nőtt a növénybiztosítás iránti igény. Ebben a növekedésben a évben bevezetett kétpilléres kockázatkezelési rendszernek is van szerepe, hiszen lehetőséget nyújt díjtámogatott biztosítás igénybe vételére. A következőkben tekintsük át az évenkénti klaszterelemzések eredményét. Az 5-7. táblázatok tartalmazzák a klaszterközepeket. A táblázatokban változónként színskálával jelöltük az egyes csoportokra vonatkozó kockázatcsökkentő mértéket. A kék jelöli azt a csoportot, ahol a legkevésbé érvényesül az adott eszköz kockázatcsökkentő hatása, piros pedig azt a csoportot, amelyben a leginkább alkalmazzák a termelők az adott eszközt. Mivel standardizált változókkal dolgozunk, ezért a negatív érték átlag alattit, a pozitív érték pedig átlag felettit jelent. Tekintsük példaként a évben a növénybiztosítás változót. A 7. csoportban a legnagyobb az értéke, itt alkalmazzák leginkább a növénybiztosítást mint kockázatkezelési eszközt. Ezzel szemben az 1. csoportban veszi fel a legalacsonyabb értéket, itt a legkevésbé fontos eszköz a többi csoporthoz viszonyítva. 5. táblázat: Klaszterközepek a évben Klaszterközepek év Klaszter Tőke CR2 Vez. m. ÉNA Csal. m. Bizt. Műtr. Likv. N 1 0,4889 0,4455-1,0982 0,5003 0,6471-0,2166-0,0474-0, ,1223-0,0977 0,3594 0,2512 0,0028-0,1094-0,1096 2, ,2071-1,1049 0,7282 0,5391 0,6878-0,1632-0,1383-0, ,4885 0,3047-0,2940 0,1265 0,5660-0,1288-0,0930-0, ,0308 0,2341 0,2206 0,3760-0,9003-0,1883-0,1943-0, ,2732-0,0267 0,2929-0,1081-0,0738-0,2295 0,4747-0, ,0045 0,0334 0,1658 0,0389 0,0372 0,6725-0,0496-0, ,2079-0,3675 0,0482-1,6324 0,4940-0,2011-0,2528-0,
6 A évi adatok alapján a megfelelő klaszterszám nyolc. Az 5. táblázatban megfigyelhetjük, hogy az első klaszterben szereplő üzemek többféle kockázatkezelési eszköz alkalmazásában is élen járnak. Itt a legmagasabb a tőkeellátottság és a családi munkavégzés aránya, illetve a legalacsonyabb a vezető üzemen belüli munkavégzése, amely a más forrásból történő jövedelemmel van szoros összefüggésben. Ezzel szemben három másik eszköz alkalmazásában alulmúlja a többi csoportot, hiszen itt a legkoncentráltabb a termelés, a legnagyobb a mezőgazdasági árbevétel aránya és a biztosítás értéke is közel a legalacsonyabb értéket veszi fel. Hasonló a helyzet a harmadik csoport esetén is. Itt két eszköz használata intenzív (diverzifikáció és a családi foglalkoztatottság aránya), de másik két tényező tekintetében a legutolsó helyet foglalja el, ezek a vezető munkavégzése és az árbevétel megoszlása. A hatodik és a nyolcadik csoport is hasonlóan jellemezhető, ugyanis mindkettőben előfordul olyan tényező, amelyre nagy hangsúlyt fektetnek és olyan is, amely teljes elhanyagolt. A második és a hetedik csoportban van egy-egy tényező, amelynek használata kiemelkedő, a többi inkább átlagosnak mondható. Ezzel szemben az ötödik csoportban vannak azok a gazdaságok, amelyek minden vizsgált kockázatkezelési eszközt az átlagnál kevésbé alkalmazzák. A évben ez a legnépesebb tábor 47 gazdasággal. 6. táblázat: Klaszterközepek a évben Klaszterközepek év Klaszter Tőke CR2 Vez. m. ÉNA Csal. m. Bizt. Műtr. Likv. N 1 0,1003 0,1896 0,1311 0,4290 0,1141 0,4498-0,0266-0, ,0980-0,1990 0,3525 0,2989 0,2299-0,1965-0,2106-0, ,4090 1,1481-1,4231 0,4887 0,0557-0,2529-0,3357-0, ,1961-0,1112-0,8816 0,3733-0,7103-0,1603 0,4477-0, ,0197 0,9877 0,9180 0,5266 0,8506-0,2357-0,4722 4, ,4621-0,8525 0,2798-2,0752-0,2721-0,2639-0,2697-0, A évben az előzetes vizsgálatok alapján a megfelelő klaszterszám hat. Ebben az évben is megfigyelhető, hogy azok a csoportok, ahol van kiemelkedően fontos kockázatkezelési eszköz, azokban olyan eszközök is előfordulnak, amelyekre nem vagy csak alig fordítanak figyelmet. A évihez képest teljesen eltérő az eszközök alkalmazásának összetétele. Az ötödik csoportról már az elemszámot tekintve is azt gondolhatjuk, hogy szélsőséges elemeket tartalmaz (a kiugró értékek kiszűrése után is). A kockázatkezelési eszközök alkalmazása megerősíti ezt a feltételezésünket, hiszen majdnem minden kockázatkezelési eszközhöz kapcsolódó érték szélsőséges a klaszterközéppont alapján. A második csoport átlagosnak mondható, 109 tagot számlál, és minden eszközhasználat tekintetében átlaghoz közeli értéket vesz fel a középpont. 6. táblázat: Klaszterközepek a évben Klaszterközepek év Klaszter Tőke CR2 Vez. m. ÉNA Csal. m. Bizt. Műtr. Likv. N 1 0,7652 0,1504 0,6613 0,3085 0,5039 0,0826-0,0790 1, ,4159 0,1390-0,7488 0,3071-0,2310-0,2742-0,1926-0, ,0572 0,4738-0,3436 0,4045-0,2297-0,1406 0,5146-0, ,0986-0,2506 0,5640 0,2092 0,4053-0,2328-0,1464-0, ,0345-0,4583-0,0975-2,5565-0,5139-0,3187-0,2910-0, ,4239-0,6980-0,0367 0,2006-0,7898-0,1945-0,1018-0,
7 7 0,2083 0,0821-0,1500 0,0197-0,1674 1,9977 0,0023-0, Az utolsó vizsgált évben, 2013-ban az előzőekhez hasonló mintázatot fedezhetünk fel. A hetedik csoport kivételével minden csoportban található olyan kockázatkezelő eszköz, amelyet kiemelkedően használ a gazdaság, és olyan is, amelynek alkalmazása elmarad a többi csoportétól. A hetedik csoport minden eszközt átlagon felül használ. Bár ehhez a megállapításhoz hozzá kell tenni, hogy csak kilenc gazdaság tartozik ehhez a csoporthoz. Változások a vizsgált három évben: Elsőként a és év eredményeit vetjük össze, majd a évi értékeket tekintjük át, mivel utóbbi jelentősen eltér a másik két év eredményétől. A évben a év csoportosításhoz képest a tőkeellátottság a kezdeti egy csoporttal szemben két csoportban is kiemelkedő, továbbá a koncentráció is kettő helyett három csoportban meglehetősen alacsony. Ezek a változások már az előző két változó mediánjában is megjelentek, amelyek a leíró statisztikákat tartalmazó táblázatok alapján is nyomon követhetők (2. és 4. táblázat). A vezető munkavégzését tekintve a két évben kialakult csoportok hasonlóak, bár 2013-ban a szélsőséges csoportok közelebb kerültek az átlaghoz ben - 1,0982 volt a vezetői munkavégzésben leginkább diverzifikált csoport középpontja, ezzel szemben 2013-ban ez az érték már csak -0,7488. Hasonlóan, 0,7282-ről 0,6613-ra változott az eszközt legkevésbé alkalmazó csoport centruma. Az árbevétel aránya esetén 2001-ben még három csoport volt, amelyek átlagon felül alkalmazták, ez 2013-ra egyre csökkent. Csupán az ötödik csoport alkalmazza kiemelkedően az árbevétel diverzifikációját. A családi munkavégzéssel kapcsolatban már a leíró statisztika is sejteti a nagy változást, a medián 1-ről 0,9229-re csökkent. A klaszterelemzésnél ez a csökkenés úgy jelent meg, hogy 2001-ben mindössze két csoport teljesített átlagon alul, míg 2013-ban ez a szám jelentősen megnövekedett, ebben az évben öt csoport centruma átlagon aluli. A növénybiztosítások tekintetében is szembetűnő a változás a és a év között. Az átlagon felül teljesítő csoportok száma egyről kettőre nőtt, illetve a legnagyobb érték közel háromszoros lett. A műtrágya és növényvédő szer alkalmazására is hasonló változások érvényesek, bár ebben az esetben nem figyelhető meg a biztosításhoz hasonló nagymértékű növekedés. Végül tekintsük át a likviditási mutató helyzetét. Mindét évben egy csoportban vesz fel pozitív értéket a klaszterközéppont, de 2013-ra csaknem felére csökkent ez az érték. A évben eltekintve a négy üzemet számláló szélsőséges csoporttól- mindössze öt csoportba rendeződnek a vizsgált gazdaságok. Ez jelentősen eltér mind a 2001-es, mind a 2013-as csoportosítástól. Ebben az évben megtalálható egy nagy elemszámú csoport, amely az összes megfigyelés több, mint felét tartalmazza. Ez a csoport átlagosnak tekinthető, egyik eszköz esetén sem figyelhetünk meg nagy nullától való eltérést. A évhez képest 2001-ben és 2013-ban is intenzívebb a kockázatkezelési eszközök alkalmazása. Következtetések A mezőgazdasági termelők számos kockázattal néznek szembe nap mint nap, és ezekre a kockázatokra különbözőképpen reagálnak. Kutatásunk során az elmúlt 13 évből három évet emeltünk ki, 2001., és a évet. Vizsgálataink során megállapítható, hogy ez alatt az időszak alatt átalakultak a kockázatkezelési csoportok. A év jelentősen eltér a év évitől, ebben az időszakban a gazdaságok több, mint 50 százaléka egy csoportba sorolható, tehát hasonlónak, kockázatkezelési szempontból átlagosnak mondhatók. A többi gazdaság valamelyik kockázatkezelési eszköz tekintetében kiemelkedő, illetve elmaradott. A három év eredményeit összevetve az átalakulást tekinthetjük fejlődésnek, hiszen a évben már nincs olyan csoport, amelyben egyik kockázatkezelési eszköz használatára sem fektetnek hangsúlyt. Továbbá több kockázatkezelési eszköz tekintetében is számottevő javulás figyelhető meg. A tőkeellátottság és a termésszerkezet 482
8 diverzifikációja is növekedett, és kiemelhetjük a növénybiztosítás fokozott alkalmazását is. Ezzel szemben a családi munkaerő alkalmazása az elmúlt 13 év alatt csökkent. Érdekes észrevétel, hogy amennyiben a csoport valamelyik kockázatkezelési eszközre hangsúlyt fektet, és a többi csoporthoz képest kiemelkedő, akkor nagy valószínűséggel van olyan eszköz is, amelynek használatában alulmúlja a többi csoportot. Az eredmények az eredeti feltételezéseinknek részben ellent mondanak, mivel nem minden csoportban teljesül az a feltevés, hogy egyetlen kockázatkezelési eszköz dominál, és ez határozza meg a teljes kockázatkezelési stratégiát. De a szélsőségesség valóban fennáll, hiszen a legtöbb csoportban felfedezhettük a kockázatkezelési ellentéteket. A kutatás folytatásaként célunk a változások okának kiderítése és nyomon követése, illetve az esetleges ágazatonkénti eltérések feltérképezése. Felhasznált irodalom Kahan, D. (2008): Managing risk in farming, Food and Agriculture Organization of the United Nations. Rome, 2008 Miller, A., Dobbins, C., Pritchett, J., Boehlje, M., Ehmke, C. (2004): Risk management for farmers. Department of Agricultural Economics, Purdue University, West Lafayette, Indiana, 2004 Kovács et al. (2009): Kockázatok és kockázatkezelés a mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2009, ISBN Nyitrai T. (2014): Validációs eljárások a csődelőrejelző modellek teljesítményének értékelésében. Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 4. szám, 2014 Simon J. (2006): A klaszterelemzés alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban. Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 7. szám,
MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenAranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386
Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 014. november 1. Nysz.: 1786 Tartalomjegyzék
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenDr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai
Részletesebbena gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is használható. Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenység csoportjai által előállított SFH
A MICROSIM modell A MICROSIM a tesztüzemi adatbázisra épülő determinisztikus mikroszimulációs modell. A megfelelő exogén változók előrejelzéseinek felhasználásával képes a tesztüzemek eredménykimutatásainak
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)
NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenBiztosítási ügynökök teljesítményének modellezése
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Biztosítási ügynökök teljesítményének modellezése Szakdolgozat Írta: Balogh Teréz Biztosítási és
Részletesebbenerőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak
Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA vállalkozások tevékenységének komplex elemzése
Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének
RészletesebbenAranyszárny Euró. rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G62/2009) Hatályos: 2009.
Aranyszárny Euró rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G62/2009) Hatályos: 2009. április 1-jétől Módosítás időpontja: 2011. július 1. Nysz.: 14707 Tartalomjegyzék
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenHosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*
Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenHuszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére
Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
RészletesebbenA mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei
A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,
RészletesebbenA közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján
KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)
A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66
RészletesebbenA termőföld mint erőforrás
A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenA gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás
317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
RészletesebbenKözszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás
Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17
RészletesebbenA határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása
Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások
RészletesebbenSzegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)
Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések
Részletesebbencentrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések
centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenProjektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048
Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenLehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?
Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,
RészletesebbenA nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után A 2000-es évek pénzügyi válságát követően sok előre meghatározott szolgáltatás nyújtását ígérő szakmai nyugdíjrendszer
RészletesebbenA MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA Az FTT stratégiai ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez Vezetői összefoglaló F T T A Felsőoktatási és Tudományos
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenTárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac.
MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A feketemunka-rejtély A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok már évek óta küzdenek a feketemunka ellen. A kincstár és a társadalombiztosítók
RészletesebbenBudapest 2011. április
TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenA MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenA magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról
A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE
LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,
RészletesebbenA szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba
RészletesebbenSOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.
SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI
RészletesebbenKEZELÉSI SZABÁLYZATA
QUAESTOR Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı Zrt. 1132 Budapest, Váci út 30. Tel: 2999-999 Letétkezelı: Raiffeisen
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
RészletesebbenCSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE
CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi
RészletesebbenGazdaság és gazdaságpolitika
Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenFelmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése
Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási
RészletesebbenSpeciális ingatlanok értékelése
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 4. Kereskedelmi ingatlanok értékelése
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenCSALÁDI GAZDASÁGOK VERSENYKÉPESSÉGE BÉKÉSBEN. BARANYAI ZSOLT TAKÁCS ISTVÁN dr.
CSALÁDI GAZDASÁGOK VERSENYKÉPESSÉGE BÉKÉSBEN BARANYAI ZSOLT TAKÁCS ISTVÁN dr. Kulcsszavak: családi gazdaság, fenntarthatóság, hatékonyság, versenyképesség. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenOTDK-DOLGOZAT 2015 1
OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management
RészletesebbenA kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenPÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA
A B3 TAKARÉK SZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA HATÁLYOS: 2016. március 21. napjától 1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. ALAPADATOK, ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ
RészletesebbenNAGYKŐRÖS VÁROS részére
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenBy: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN
COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can
Részletesebben1. Befektetési alapok 1
1. Befektetési alapok 1 A befektetési alap egy jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően kezel.
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE
A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenFogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban
Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI
Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...
RészletesebbenEgy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében
6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenMunkaerő-piaci diszkrimináció
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai
RészletesebbenÉpítmények bontási munkálataira vonatkozó munkabiztonsági célvizsgálat 2002. április 1- május 31.
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Építmények bontási munkálataira vonatkozó munkabiztonsági célvizsgálat 2002. április 1- május 31. A korábbi célvizsgálatok és felügyelői elenőrzések
RészletesebbenTájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről
Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Főosztály) a
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenRegressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon
Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 264-287. o. Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Szakálné Kanó Izabella 1 A lokális térségek
Részletesebben2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface
SAJTÓKÖZLEMÉNY Azonnal közölhető Budapest, 2009. január 14. Kapcsolattartó: Bellon Julianna Marketing vezető (36-1) 299 2066 vagy (36-30) 914 4042 E-mail: julianna.bellon@coface.hu 2008 a tömeges bedőlések
RészletesebbenTársadalompolitika és intézményrendszere
Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a
Részletesebben