BUDAPESTI CRVINUS EGYETEM MAGYAR TUDMÁNYS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2005/2 A nem foglalkozaoak özeéele az ezredfordulón KÖLLŐ JÁNS Magyar Tudományo Akadémia Közgazdaágudományi Inéze Munkaerőpiaci Kuaáok Budapei Corvinu Egyeem Emberi Erőforráok Tanzék Budape, 2005.
A nem foglalkozaoak özeéele az ezredfordulón KÖLLŐ JÁNS Budapei Munkagazdaágani Füzeek BWP. 2005/2 2005. február
Budapei Munkagazdaágani Füzeek 2005/2 Magyar Tudományo Akadémia Közgazdaágudományi Inéze Munkaerőpiaci Kuaáok Budapei Corvinu Egyeem, Emberi Erőforráok Tanzék A nem foglalkozaoak özeéele az ezredfordulón Szerző: KÖLLŐ Jáno, az MTA Közgazdaágudományi Inézeének udományo főmunkaára, az IZA (Bonn) é a WDI (Ann Arbor) udományo munkaára 1112 Budape, Budaöri ú 45. E-mail: kollo@econ.core.hu A anulmány Erő, de kici címen megjelen a Café Bábel 2004. évfolyamának őzi zámában A anulmány a Nemzei Kuaá-Fejlezéi Program 5/180/2002. z., "A udáalapú gazdaág é a munkanélküliég Magyarorzágon a XXI.zázadban" c. projekje kereében kézül. ISSN 1785-3788 ISBN 963 9588 35 0 Kiadja az MTA Közgazdaágudományi Inéze a Közöen a jövő munkahelyeiér Alapívány é a Magyar Közgazdáz Alapívány ámogaáával Budape, 2005.
BUDAPEST WRKING PAPERS N THE LABUR MARKET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/1 BWP 2000/2 Péer Galai and Gyula Nagy Árpád Ábrahám and Gábor Kézdi Are children being lef behind in he raniion in Hungary? Long-run rend in earning and employmen in Hungary, 1972 1996 BWP 2000/3 Kőröi Gábor A vállalaok munkaerő-kerelee BWP 2000/4 Kerei Gábor A cigány foglalkozaá leépülée é zerkezei áalakuláa 1984 é 1994 közö BWP 2000/5 Fazeka Károly A külföldi működőőke-beáramlá haáa a munkaerőpiac regionáli különbégeire Magyarorzágon BWP 2000/6 Kerei Gábor Ingázá a falui Magyarorzágon BWP 2000/7 G. Kerei J. Köllő Wage Inequaliy in Ea-Cenral Europe BWP 2000/8 Károly Fazeka The impac of foreign direc invemen inflow on regional labour marke in Hungary BWP 2000/9 Nagy Gyula A munkanélküli-egélyezé Magyarorzágon a kilencvene években BWP 2001/1 Jáno Köllő The paern of non-employmen in Hungary lea developed region BWP 2001/2 Köllő Jáno A munkanélküli egélyrendzer 2000. évi zigoríáának poliikai ámogaoága BWP 2001/3 Kerei G. Köllő J. Ágazai bérkülönbégek Magyarorzágon BWP 2001/4 Gábor Kerei Jáno Köllő Economic ranformaion and he revaluaion of human capial Hungary, 1986 1999 BWP 2001/5 Galai P. Nagy Gy. Járadékjogoulág é elhelyezkedéi eélyek BWP 2001/6 Kerei Gábor Köllő Jáno A gazdaági áalakulá ké zakaza é az emberi őke áérékelődée Magyarorzágon BWP 2001/7 Köllő Jáno A járadéko munkanélküliek állákilááai 1994 é 2001 avazán BWP 2001/8 Galai Péer Nagy Gyula A munkanélküli elláá válozáainak haáa a munkanélküliek egélyezéére é elhelyezkedéére BWP 2001/9 Fazeka Károly Az akív korú álláalanok rendzere zociáli egélyezéével é közcélú foglalkozaáával kapcolao önkormányzai apazalaok BWP 2001/10 Júlia Varga Earning Expecaion and Higher Educaion Enrolmen Deciion in Hungary BWP 2001/11 Köllő Jáno Meddig ar a rendzerválá?
BUDAPEST WRKING PAPERS N THE LABUR MARKET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2002/1 Péer Galai Júlia Varga Doe Privae and Co-Priced Higher Educaion: Produce Poor Qualiy? BWP 2002/2 Köllő Jáno Az ingázái kölégek zerepe a regionáli munkanélküli különbégek fennaráában Becléi kíérleek BWP 2002/3 Gábor Kézdi Two Phae of Labor Marke Traniion in Hungary: Iner- Secoral Reallocaion and Skill-Biaed Technological Change BWP 2002/4 Gábor Kőröi Labour Adjumen and Efficiency in Hungary BWP 2002/5 Gábor Kerei and Jáno Köllő Labour Demand wih Heerogeneou Labour Inpu afer he Traniion in Hungary, 1992 1999 BWP 2002/6 Fazeka Károly A aró munkanélküliek rendzere zociáli egélyezée é önkormányzai közfoglalkozaáa Magyarorzágon, 2000-2001 BWP 2002/7 Zombor Cere- Gergely Reidenial Mobiliy, Migraion and Economic Incenive he Cae of Hungary in 1990 1999 BWP 2002/8 Kőröi G. Surányi É. Munkahely-eremé é -rombolá BWP 2003/1 Ágne Hár Channeled Ea-We labour migraion in he frame of bilaeral agreemen BWP 2003/2 Galai Péer Munkanélküliégi indikáorok é az állánélküliek munkaerő-piaci köődée BWP 2003/3 Károly Fazeka Effec of foreign direc invemen on he performance of local labour marke The cae of Hungary BWP 2003/4 Péer Galai Eimaing wage equaion for Hungarian higher-educaion graduae BWP 2003/5 Péer Galai Job-raining of Hungarian higher-educaion graduae BWP 2003/6 Gábor Kerei Jáno Kölő The Employmen Effec of Nearly Doubling he Minimum Wage The Cae of Hungary BWP 2003/7 Neme-Nagy Józef Némeh Nándor A "hely" é a "fej". A regionáli agolág ényezői az ezredforduló Magyarorzágán BWP 2003/8 Júlia Varga The Role of Labour Marke Expecaion and Admiion Probabiliie in Suden' Applicaion Deciion on Higher Educaion: he cae of Hungary BWP 2004/1 Gábor Kerei The Employmen of he Roma Evidence from Hungary BWP 2004/2 Kézdi Gábor Az akív foglalkozaápoliikai programok haávizgálaának módzerani kérdéei BWP 2004/3 Galai Péer Valóban leérékelődek a felőfokú diplomák? A munkahelyi köveelmények válozáa é a felőfokú végzeégű munkavállalók reallokációja Magyarorzágon 1994 2002 BWP 2004/4 Galai Péer Túlképzé, alulképzé é bérhozam a magyar munkaerőpiacon 1994 2002 BWP 2004/5 Iván R. Gábor Capiali firm vi-à-vi wih rade union, veru producer cooperaive. A peripaeic cholaic ale on he conroverial relaionhip beween iniuional raionaliy/diveriy and marke elf-regulaion BWP 2004/6 Bódi L.ajo John Micklewrigh Nagy Gyula A munkanélküli elláá indokolági feléeleinek érvényeíée: empiriku vizgála az elhelyezkedéi kézég ellenőrzéének haáairól BWP 2004/7 Kerei G. Kézdi G. Álaláno ikolai zegregáció okok é kövekezmények BWP 2005/1 Kerei G. Varga J. Foglalkozaoág é ikolázoág Magyarorzágon A Budapei Munkagazdaágani Füzeek a Magyar Tudományo Akadémia Közgazdaágudományi Inézeében működő Munkaerőpiaci Kuaáok valamin a Budapei Corvinu Egyeem Emberi Erőforráok Tanzékének közö kiadványa. A kiadványoroza angol nyelvű füzeei Budape Working Paper on he Labour Marke címmel jelennek meg. A köeek leölheők az MTA Közgazdaágudományi Inéze honlapjáról: hp://www.econ.core.hu
BUDAPESTI CRVINUS EGYETEM MAGYAR TUDMÁNYS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDMÁNYI INTÉZET BWP 2005/2 KÖLLŐ JÁNS A NEM FGLALKZTATTTAK ÖSSZETÉTELE AZ EZRDEFRDULÓN Özefoglalá A anulmány a nem foglalkozao népeég nagyágá, állákereéi akiviáá é munkanélküliégének időaramá vizgálja. A magyar munkaerőpiaco előorban a nem foglalkozaoak (különöen a férfiak) alacony állákereéi akiviáa különbözei meg nemcak a nyuga-, hanem a kele-európai orzágokól i. Különöen népe coporo alkonak a munkaerőpiacról 1989 91- ben kizorulak (kilépeek). E népeég agjai fokozaoan kiöregzenek a munkavállalái korból, ami a munkapiaci muaók javuláá eredményezi a közeli jövőben.
CRVINUS UNIVERSITY F BUDAPEST INSTITUTE F ECNMICS HUNGARIAN ACADEMY F SCIENCES BWP 2005/2 THE CMPISITIN F NN-EMPLYMENT HUNGARY BY JÁNS KÖLLŐ Abrac The gap beween Hungary employmen raio and ha of he ECD i moly accouned for by a muliude of prime-age adul compleely wihdrawn from he labor marke. Hungary aciviy raio i one of he lowe, and i male paricipaion raio i he ingle lowe, wihin he ECD. Wihdrawal wa encouraged by permiive reiremen policie, a generou child-care cheme, and a izeable informal economy. A high fracion of he non-paricipan lef employmen a long a 15 year ago and will preumably never reurn o he labor marke. However, Hungary labour marke indicaor will ubanially improve in he coming year a he member of hi group grow ou of working age.
3 Magyarorzág rövid időzakoka lezámíva, amikor ámenei hárányba kerül Cehorzággal vagy egyik-máik balikumi állammal zemben a rendzerválá kezdeéől fogva vezee a vol zocialia orzágok reformzépégverenyé. A ponoka alapveően a privaizáció, a makro-ökonómiai abilizáció valamin a kerekedelmi liberalizálá ikerei alapján ozoák, é hazánk rendre maga ponzámokkal végze az élen az EU, az ECD, a Világbank, az IMF vagy az EBRD kifuóin rendeze viadalokon. Vonakozik mindez a munkaerőpiaci reformok ügyére i. Magyarorzág munkaerőpiaci inézményi berendezkedéé (a 2000 2001. évi, álaláno megrökönyödé kelő minimálbér-emeléől elekinve) a foglalkozaái poenciál é a piaci rugalmaág zemponjából i kedvezően érékelik a zakérők lád például Sandrine Caze é Alena Neporová nemzeközi özehaonlíó anulmányá, mely nemrég jelen meg az Nemzeközi Munkaügyi Szerveze gondozáában. 1 A bökkenő az, hogy a magyar gazdaág a legfonoabb munkaerőpiaci muaók zerin emmivel em nyúj jobb eljeímény a öbbi áalakuló orzágnál. Az akív állákereé kriériuma alapján meghaározo munkanélküliég alacony ugyan, de a foglalkozaá é a munkaerőpiaci rézvéel a foglalkozaoak é munkanélküliek együe záma nem cak a bővíé elői EU (a ovábbiakban: EU) hanem a reformorzágok álagáól i elmarad. A férfiak foglalkozaáa é akiviáa a figyelembe ve korcoporok megválazááól függően 8 12 zázalékponal marad el az EU-álagól, miközben a foglalkozaá kicivel, a munkaerőpiaci akiviá pedig okkal alaconyabb a öbbi viegrádi orzágban mérnél. Az éllova zerepével különöen nehezen egyezeheő öze, hogy a leginkább produkív korban lévő 25 54 éve (é ezen belül a 25 49 éve) férfiak munkaerőpiaci akiviáa egéz Európában nálunk a legalaconyabb. A nőknél valamivel jobb a helyze, legalább annyiban, hogy a foglalkozaá é a rézvéel i vizonylag maga marad az olaz, panyol vagy görög zinhez képe, azonban a foglalkozaá é különöen az akiviá nagymérékben elmarad a Nyuga-, Ézak- é Közép-Európában zokáoól. (1. ábláza). A cikk a példamuaó inézményi berendezkedé é az alacony munkanélküliég, illeve a zerénynek mondhaó foglalkozaái eljeímény é a kaazrofáli rézvéeli adaok zavarba ejő ellenmondáá próbálja feloldani. 1 Rugalmaág é bizonág Közép- é Kele-Európában, IL, Budape, 2003
4 Foglalkozaá é munkaerőpiaci rézvéel élekori coporonkén, 2002, zázalék 1. ábláza Férfi Foglalkozaá a Rézvéel b Foglalkozaá Rézvéel 15-64 25-54 15-64 25-54 15-64 25-54 15-64 25-54 EU 15 minimum 68.1 84.0 72.6 90.0 42.0 54.0 47.9 60.3 EU 15 maximum 82.9 94.2 88.9 96.6 73.9 82.4 77.1 85.6 EU 15 álag 72.9 86.7 78.5 92.3 55.7 73.2 61.0 73.2 Viegrád 4 álag c 64.2 80.6 73.3 90.1 51.2 68.4 59.4 77.8 Magyarorzág 62.9 79.7 67.1 84.3 49.8 66.5 52.7 69.9 a) A kérdezé megelőző héen legalább egy óra jövedelemermelő munká végze. b) Foglalkozao vagy munkanélküli (akív állákereő). c) Cehorzág, Lengyelorzág, Magyarorzág, Szlovákia. Az adaok Munkaerőfelvéeleken alapulnak é az ECD Employmen ulook, Páriz, 2003 kiadványból zármaznak. Nő A MUNKANÉLKÜLI RÁTA, MINT SIKER- ÉS KUDARCMUTATÓ A mindenkori kormány előzereeel hivakozik a rendkívül alacony munkanélküliégre min a magyar gazdaág ikereégének fokmérőjére. Valóban, a munkanélküli ráa (az akívan állá kereők aránya a foglalkozaoak é az állákereők együe zámának zázalékában) 5 6% körül alakul az elmúl években, ami nem cak a 15 20% közö mozgó lengyel é zlovák, hanem még a 7% körüli ceh érékhez (é a kibővül EU 8% körüli álagához) képe i alacony, nagyjából megfelel a gazdag orzágok öbbégé ömöríő ECDben kialakul zinnek. Sajno min arra a mindenkori ellenzék helyeen fel zoka hívni a figyelme ugyanez a muaó egyben a kudarc fokmérője i, az jelzi, hogy az álláalanok nagy réze még cak állá em kere, ami az akiviái ráa (foglalkozaoak + munkanélküliek a munkavállalái korú népeég zázalékában) rendkívül alacony zinjében muakozik meg. Helyzeünke jól muaja az 1. ábra, melynek vízzine engelyén a nem foglalkozaoak aránya láhaó a 25 54 éve férfiak illeve nők közö, függőlege engelyén pedig a munkanélküli ráa. Az ECD orzágai ki körök jelzik, Magyarorzágo H beű.
5 20 15 10 5 0 Munkanélküli ráa - FÉRFIAK 1.6 5 10 15 20 Nem foglalkozao férfiak 25 30 H Munkanélküli ráa - NŐK 15 20 30 40 50 60 Nem foglalkozao nők 1. ábra: A nem foglalkozaoak aránya é a munkanélküli ráa a 25 54 éveek körében, 2002 Adaok: ECD Employmen ulook, Páriz, 2003, 312 314.l. Láhaó, hogy az álláalan nők közö i vizonylag kevé a munkanélküli (akív állákereő), de ezzel nem állunk egyedül az ECD-orzágok mezőnyében. Má a helyze a férfiaknál, ahol álalában zoro özefüggé érvényeül az álláalanok é a munkanélküliek záma közö: a nem foglalkozao férfiak nagyjából ugyanakkora réze kere akívan munká minden orzágban. A orból felfelé Szlovákia (keővel a H beű fele), lefelé pedig Magyarorzág ugrik ki: nálunk ugyani a munká nem végző 25 54 éve férfiaknak alig öbb min 20%-a kere akívan állá, é minőül munkanélkülinek. Nem vol ez mindig így, íz évvel ezelő az ilyen korú nem dolgozó férfiaknak még a fele keree munká. A nem dolgozó nőknél az arány mindig i kiebb vol, 20%-ról 10%-ra cökken az elmúl évizedben, de még ez uóbbi érék em ekinheő kivéelenek nemzeközi özehaonlíában. A folyamao a 2. ábláza illuzrálja, mely ké kiválazo évben, 1993-ban é 2001-ben muaja a nem foglalkozaoak özeéelé é állákereéi inenziáá. Láhaó, hogy az álláalanok elje záma lényegében nem válozo 1993 é 2001 közö (é azóa em), akkor i, mo i a 25 54 éve férfiak nagyjából egyööde, a nők egyharmada nem dolgozo. Növekede vizon e körön belül a nyugdíjaok é a gye-en lévők aránya, az előbbi a férfiaknál, az uóbbi a nőknél, é láhaó, hogy az ide arozók közül alig néhányan kerenek munká. (Vagy éppen azér vonulak nyugdíjba é gye-re, mer reményelennek vagy érelmelennek láák az állákereé). A munkaerőpiacról való kivonulá azonban e körön kívül i megfigyelheő, a nem nyugdíja, gye-en 20 15 10 5 H
6 Nem-foglalkozaoak é munkanélküliek a 25 54 éveek körében, 1993, 2001 2. ábláza Férfi 1993 2001 1993 2001 Nem foglalkozao / népeég (%) 22.8 20.4 33.5 33.4 A nem foglalkozaoak özeéele (%) Öregégi vagy rokkannyugdíja 34.0 45.3 29.8 29.4 Gye-en, gyed-en, gye-en van 0.3 1.0 23.0 32.2 Egyéb 65.7 53.7 47.2 38.4 Özeen 100.0 100.0 100.0 100.0 Nem foglalkozao, de állá kere (%) Öregégi vagy rokkannyugdíja 2.7 1.1 2.2 0.9 Gye-en, gyed-en, gye-en van 2.2 2.9 1.4 Egyéb 64.0 40.8 36.8 22.4 Özeen 43.0 22.4 18.7 9.4 Sajá zámíá a Munkaerőfelvéel 1993 é 2001 II. negyedévi hullámai alapján Nő em lévő férfiaknál durván 23, a nőknél 14 zázalékponal cökken az állá kereők aránya, lényegében folyamaoan a nyolc év ala. Ha a munkanélküliég azér, é cak azér cökken, mer a foglalkozaából kilépe/kizorul emberek egyre kiebb réze kere állá, az emmiképp nem ildomo ikerkén elkönyvelni. Ám nem felélenül jelen kudarco em. Az érékelé aól függ, vajon az akív állákereé hiánya valóban a piacról való kizorulá jelzi-e. A közgazdázok véleménye megozlik e kérdében, hozú ideje folyik via arról, hogy a munkanélküliég é az inakiviá közé érdeme-e olyan éle haárvonala húzni, min az a nemzegazdaági aizikák ezik. Nem kéége, hogy valamiféle kereé elengedheelenül zükége ahhoz, hogy állá aláljunk, é az em, hogy a kereők az álláajánlaok felérképezéével információ zolgálanak azok zámára i, akik maguk nem járják a gyárak felvéeli irodái, é nem böngézik az apróhirdeéeke. Ilyen érelemben a kereé egyénileg é áradalmilag i hazno. Ugyanakkor gyakran a pazív kereé i eredményre veze elegendő lehe elhírezelni, hogy munká zerenénk, az akív állákereé feladaá imerőeinkre é rokonainkra bízni.
7 Úgy űnik, Magyarorzágon a máodik érelmezé melle zólnak a kuaái eredmények. John Micklewrigh é Nagy Gyula illeve e orok írója i az alála (1997. évi adaok alapján), hogy nem különbözik érdemben az akívan állá kereő illeve a cupán dolgozni akaró férfiak elhelyezkedéi eélye. Ugyanakkor a nőknél a kereők nagyobb arányban helyezkednek el min a nem kereők. 2 Magyarázao egyik anulmány em ado, ő, még az em világo, hogy az eredmények a kereé nagyon alacony vagy nagyon maga hozamára ualnak-e: uóbbi ee akkor állha fenn, ha a jelenég oka, hogy a ké negyedéve megkérdezé közö megkezde (ezér a negyedéve Munkaerőfelvéelekben meg nem figyel) állákereé gyakran é gyoran ikerre veze. Elképzelheő, hogy a zezonáli elbocájáoknak éppen a férfiak eeében maga aránya áll a háérben: az ideiglene elbocájoak öbbége nem kere munká, ennek ellenére i munkába áll a hozabb-rövidebb kényzerzabadág leelével. Akármi legyen i az ok, ezek a megfigyeléek kéége ámazanak a munkanélküliég é inakiviá közöi megkülönbözeé jogoágá illeően, é éppen a férfiak munkaerőpiacán, o, ahol a magyar adaok erő eléré jeleznek a nemzeközi apazalaól. Úgy gondolom a kuaái eredmények é nemzeközi rendhez nem illezkedő makro-adaok alapján kijelelenheő, hogy a magyar munkaerőpiacnak nem az alacony munkanélküliég a legfőbb erénye, é nem az alacony munkaerőpiaci rézvéel a legnagyobb baja. Az erre vonakozó adaok kée érékűek, a legjobb, ami eheünk ha az inakiviá é munkanélküliég közöi megkülönbözeéel oka nem bajlódva a foglalkozaára irányozzuk figyelmünke. FGLALKZTATTTSÁG Vegyük zemügyre a korábban már érine foglalkozaái adaoka valamivel rézleeebb korcoporo bonában (3. ábláza)! Az lájuk, hogy lemaradáunk vizonylag eeme a fiaaloknál (12.5 illeve 12.6%), de a mienkéhez haonló érékek nem zámíanak kivéelenek az EU korábbi agjainak mezőnyében. Haonló a helyze a 65 év feleiek eeében i. A 25 49 éve nők foglalkozaáa mindöze 1%-kal marad el az EU-álagól, miközben ennél 2 Micklewrigh, J. Gy. Nagy: The informaional value of job earch daa, J. Köllő: The paern of non-employmen in Hungary lea developed region, Budape Working Paper on he Labour Marke 1999/1 illeve 2001/1.
8 lényegeen alaconyabb ráák i előfordulnak Dél-Európában. Az 50 64 éve nőknek 34.7%-a dolgozik, ez 6.7%-kal alaconyabb az EU-álagnál, de okkal magaabb az olaz, panyol vagy görög zinnél. A 25 49 éve é különöen az 50 64 éve férfiak eeében a lezakadá méréke 5.3% illeve 12%, a magyar foglalkozaoági zin alaconyabb az akkori EU-ban mér érékek bármelyikénél. 3. ábláza Foglalkozaoak a népeégben korcoporonkén, 2002 Férfiak Nők Kor Magyaro. EU Magyaro. EU Álag Min Max Álag Min Max 15 24 31.2 43.7 31.3 71.8 25.8 37.2 21.1 69.2 25 49 82.3 87.6 85.6 94.1 67.7 68.7 56.1 82.4 50 64 50.2 62.2 52.5 76.0 34.7 41.4 26.1 72.3 65 2.0 5.5 1.6 26.6 0.8 2.1 0.6 14.3 Toal 63.3 72.9 68.1 82.9 50.9 55.5 41.9 72.6 Forrá: Labour Force Survey Reul 2002, 80 81. l., Euroa, illeve a zerző zámíáai a Munkaerőfelvéel alapján A fiaalok é időek foglalkozaái zinje alapveően a anulá illeve nyugdíj mellei alkalmi munkavégzé mérékéől függ, melynek zámbavéele megleheően bizonyalan, makro-gazdaági jelenőége pedig cekély. A produkív élezakazban lévő korozályok vizonylag alacony foglalkozaáa azonban valóban oko ad az aggodalomra. Ami a női foglalkozaá illei, kéége hogy a dél-európai kuluráli mina mérvadónak ekinheő-e egy olyan áradalomban, ahol a foglalkozao nők aránya izenö évvel ezelő még a kandináv zinen mozgo nem valózínű, hogy a magyar álomba a három gyereken é a négy keréken kívül még egy nem dolgozó feleég i belearozna. Valójában a nők foglalkozaáa alig valamivel kiebb mérékben cökken min a férfiaké azokhoz az orzágokhoz képe, melyekben a női foglalkozaá a magyarhoz haonló zinvonalú vol 1990 elő. Ha léeznének a foglalkozaához zoko népeégre vonakozó adaok (udnánk azok zámá, akiknek élepályája hozú időn kerezül zoro-
9 an köődö a munkaerőpiachoz) e körön belül valózínűleg haonlóan alaconynak alálnánk a férfi é a női foglalkozaá é állákereéi akiviá. 3 A helyze nem olyan kéégbeejő min a paricipáció adaok muaják, nem i olyan rózá min amilyennek a munkanélküli ráa alapján űnhe, de épp elég úlyo ahhoz, hogy kereük a celekvé leheőégé é mielő még a eekre kerülne a or felmérjük a celekvé korláai. A NEM FGLALKZTATTTAK A 25 74 éve népeégből 2,8 millió fő, a nyugdíjkorhaár alaiak közül 1,3 millió fő, a 25 54 éveekből 1,1 millió fő nem dolgozik, az ide arozók úlnyomó öbbégének (rendre 94, 93 illeve 92 zázalékának) azonban korábban már vol munkája. Hogyan képződö ez millió nagyágrendű álláalan é zömmel állá em kereő ömeg? Gyakran vádoljuk ezér a munkaerőkerele zerkezeének folyamao válozáá, az ikolarendzer ökélelen működéé, a maga kölözéi é ingázái kölégeke, az infrarukura hiányoágai, a munkaerőpiaci információ rendzer fogyaékoágai, a úl maga (úl alacony) egélyeke, a fekeegazdaágo, é még ok minden, ami folyamaoan fennarja a kézeé a piacról való kivonulára. lyan ényeke é fogyaékoágoka orolam fel, melyeke magam i imélődően kárhozaam különféle íráaimban úgy űnik, éveen. Vizgáljuk meg a zóban forgó népeége azerin, hogy a agjai mikor dolgozak uoljára! (Ehhez 2000 év végi adaoka haznál a 2. ábra.) A kála igen zéle, 1964 é 2000 közö húzódik, é ermézeeen azok adják a öbbége, akik vizonylag nem régen vezíeék vagy hagyák el az álláuka. Az i láhaó azonba, hogy bármilyen korhaár ekinünk i, kiemelkedően okan vannak azok, akik 1989 91-ben dolgozak uoljára. Ahhoz, hogy a rendzerválá elő éveinek máig aró haáá érékelni udjuk, valamilyen özehaonlíái alapra van zükégünk. Egy olyan gazdaágban, ahol a foglalkozaá zinje állandó (minden évben éppen annyian vezíik el az álláuka, min ahányan állá alálnak é em az állávezé, em az álláalálá eélye nem függ aól, hogy ki milyen hozú idő ölö el foglalkoz- 3 Valójában a munkaerőfelvéelek öbbégéből kizámíhaó lenne e népeég közelíő nagyága, de a muaónak napi gazdaágpoliikai jelenőége nem lévén erre ruinzerűen nem kerül or.
10 25-74 éveek 25-56/60 éveek 25-54 éveek 300 300 200 200 100 100 0 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Mikor dolgozo uoljára? 0 2. ábra: A 2000-ben nem foglalkozaoak záma azerin, hogy mikor dolgozak uoljára (zázezer fő) Azok elhagyáával, akik uoljára 1974 elő vagy ohaem dolgozak. Munkaerőfelvéel 2000. IV. negyedév A 2000. évi ada kiigazío érék a felvéelig elel öredék-év figyelembe véelével aokén illeve munkanélkülikén), ehá egy nagyon egyzerű abil rendzerben a mindenkori nem foglalkozaoak uoló munkaév zerin elozláa igen egyzerű zabály köve. A megfigyelé időponjában munka nélkül lévő kohorzok közül a korábban állá vezeek mindig kiebbek leznek a kéőbb állá vezeekhez képe, hogy mennyivel, az a foglalkozaába való vizakerülé eélye döni el. Mivel Magyarorzágon 1988 elő é 1993 uán a foglalkozaá lényegében állandó zinen áll, ennek a ké időzaknak az adaaival megbecülheő, mekkora lehee az a vizakerüléi eély, amely a nem foglalkozao népeég uoló munkaév zerini énylege, 2000-ben megfigyel elozláá generála. (Ez a 25 74 éveekre évi 8.8%-nak, a nyugdíjkorhaár alaiakra 16.3%-nak adódik.) Ez kierjezve az 1988 93-a időzakra i, amikor a piac bizonyoan nem vol egyenúlyi állapoban, megkapjuk az az kohorzelozlá, amelyre a magyar munkaerőpiac abil állapoaira jellemző vizonyok közö zámíhanánk. (Lád a Függeléke!) Ehhez vizonyíhajuk az uoló munkaévek zerin képze kohorzok énylege elozláá.
11 A 3. ábra bal oldala a 25 74 éveekre, jobb oldala azokra vonakozik, akik a rendzerválá évében (zerinem: 1989) legfeljebb 50 éveek volak. Láhaó, hogy az 1989 elői é 1993 uáni érékek közel enek ahhoz az elmélei zinhez, melynek kialakuláára egy abil egyenúlyban lévő munkaerőpiacon zámíhanánk. Az 1989 91-ben állá veze, é azóa folyamaoan munka nélkül lévő emberek záma azonban okkal magaabb a várnál. Ennek egyik oka, hogy ezekben az években okan vezeék el az álláuka de nem annyival öbben a kéőbbieknél, hogy ez önmagában megmagyarázhaná a vár érékek felei kiugrá nagyágá. Ehhez a máik oknak i hania kelle: annak, hogy akik ekkor vezíeék el az álláuka, azoknak különöen roz eélyük vol az újbóli elhelyezkedére, avagy különöen nagy zámban dönöek a munkaerőpiacról való kivonulá melle. 300000 200000 200000 150000 100000 100000 50000 0 1970 1980 1990 2000 0 1980 1985 1990 1995 2000 3. ábra: A 2000 végén nem foglalkozaoak záma azerin, hogy mikor dolgozak uoljára Azok elhagyáával, akik uoljára1970 (1980) elő vagy ohaem dolgozak. Munkaerőfelvéel 2000. IV. negyedév Az 1989 91-ben állá veze é azóa em dolgozó emberek zámának öbblee a vár érék fele az öze korozálynál 403 ezer fő, a 60 évenél fiaalabbaknál 147 ezer fő, ami a megfelelő korozályok foglalkozaáának 10%-á illeve 4%-á ee ki 2000-ben. A magyar foglalkozaái zin zine ponoan ennyivel marad el az akkori EU álagáól: 8%-kal illeve 4%-kal a megfelelő korcoporokban.
12 Adaok hiányában valózínűleg oha nem fogjuk megudni, hogy hol, miféle munká végezek azok, akik ezelő 15 évvel dolgozak uoljára, é miér vonulak ki a munkaerőpiacról. Az azonban láhajuk, hogy a rendzerválá elő éveiben örének máig hanak. Nem elképzelheelen, hogy az alacony foglalkozaáér nem a gazdaág jelenlegi bajai a felelőek egyzerűen annak a okknak a nyomai muaják ki a aizikák, amely immár öbb min 15 éve ére a magyar gazdaágo. Máfél millió munkahely (min gyakran emlegeik) alán nem űn el a rendzerválá zivaaro éveiben, majdnem félmillió azonban bizoan hiányzik, azoké, akik akkor vonulak ki kényzerűen vagy önkén a foglalkozaából. Úgy űnik, akár igazuk i lehe a munkaerőpiac olajozo működéé dícérő orzágérékeléeknek, anélkül, hogy kéégbe kellene vonnunk foglalkozaáról kedvezőlen képe feő aizikáka. Lehe, hogy a magyar munkaerőpiac erő, az mindeneere bizo, hogy kici: okan vannak, akiknek a zocializmu bukáa óa ninc kapcolauk a munka világával, é valózínűleg már oha nem i lez. Ha igaz, hogy az európai álagól való lezakadáunk még ma, izenö évvel a rendzerválá uán i az akkori munkaerőpiaci okk zámlájára írhaó, az alapveő foglalkozaápoliikai kövekezményekkel jár, vagy kellene, hogy járjon. Nem érdeme zázezreke büneni egélymegvonáal, közmunkára köelezéel, ingalanjaik beáblázáával, munkaidejük rugalmaíáával é egyéb, az uoléré é úlzárnyalá igézeében fogan inézkedéekkel olyami mia, amin válozani immár nem lehe.
13 FÜGGELÉK A NEM FGLALKZTATTT ÁLLMÁNY MEGSZLÁSA EGYSZERŰ ÁLLANDÓSULT ÁLLAPTBAN Legyen a <T évben elbocáo é T-ig folyamaoan munka nélkül lévők záma. A foglalkozaá E-vel, az állávezéi valózínűége λ-val, nem foglalkozaában való úlélé -el jelölve álalánoan igaz, hogy: ahol a ké aló indexe -k a -ben állá vezeek úléléi eélyé jelzik a, +1,, T-1. Napári években. Valamely má, - évben állá vező kohorzra: A (2) é (3) egyenleeke egymáal elozva kapjuk (4)-e: A legegyzerűbb állandóul állapoban, konan áramláok é konan elhelyezkedéi hazard eeén (amikor λ E =λ - E - é,y = -,y minden, é y érékre) (4) egyzerű alako öl: 1, 1,,... 2 ) ( + = T T E L λ 1, 1,,... 3) ( + = T T E L λ = = = 1,, 1, (4) T y y y y y T T E E L L λ λ L L y y T T = = = 1, ) 5 ( T L (1 )
14 Az úléléi ráa megbecülheő olyan időzakok adaaival, amikor a munkaerőpiac közel egyenúlyi állapoban vol. A (6) egyenleből =e β. ( 6 ) ln ( T T L L ) = β + u, Az 1969 87 é 1992 99 évek adaai (25 25-25)/2 = 300 megfigyelé-pár zolgálanak -ra é ln(l /L - )-re. A konan nélküli regrezióból = 0.9126 adódik a 15-74 éveekre é = 0.8372 a 15-59 éveekre. Végül, az 1999-ben állá veze kohorzól vizafelé haladva a eady ae érékek: ( 7 ) L STS L T = 2000 1999