A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése
|
|
- Béla Bakos
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése GALASI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, EMBERI ERŐFORRÁSOK TANSZÉK BUDAPEST, 2007
2 Budapest Working Papers On The Labour Market Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP 2008/3 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Szerzők: Galasi Péter egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék 1093 Budapest Fővám tér április ISBN ISSN Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete
3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése Galasi Péter Összefoglaló A tanulmány a felsőfokú végzettségű magyar munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét elemzi. Két szempont bekapcsolásával egészíti ki az irodalom eredményeit. Egyrészt nemzetközi összehasonlításban vettük szemügyre a felsőfokú végzettségűek fontos munkaerő-piaci indikátorainak (bérprémium és munkanélküliség) alakulását. Azt találtuk, hogy nemzetközi összehasonlításban mind a bérelőny, mind a munkanélküliség szempontjából a magyar felsőfokú végzettségűek helyzete igen kedvező. Másrészt a kilencvenes évek közepétől a kétezres évek közepéig megvizsgáltuk az iskolai végzettség és a foglalkozások iskolai végzettségi követelményeinek egymáshoz igazodását. Az illeszkedés legfontosabb indikátorát (a felsőfokú végzettségű munkavállalók közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya) tekintve azt látjuk, hogy az illeszkedés az időben javul, és hogy az üzleti szektorban a változások kevésbé dinamikusak, mint a költségvetési szektorban. Végül, tényezőkre bontás segítségével azt elemeztük, vajon az illeszkedés javulása mögött meghúzódó két (allokációs és átsorolási hatás) közül melyik az erősebb, s azt találtuk, hogy az illeszkedés javulása elsősorban annak tudható be, hogy a munkáltatók egyre több foglalkozást tekintenek felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásnak, azaz hogy adott foglalkozások iskolai végzettségi követelményeit a korábbiakhoz képest magasabb iskolai végzettséggel azonosítják. JEL: J21, J23, J24, J31 Tárgyszavak: felsőoktatási expanzió, felsőfokú végzettségűek, nemzetközi összehasonlítás, a foglalkozás és az iskolai végzettség illeszkedése 1
4 Labour-market Position of Workers with the Higher- Education Diploma, and the Occupation/Education Matching Péter Galasi Abstract The paper examines the labour-market position of persons with the higher-education diploma in Hungary. First, using simple labour-market indicators and internationalcomparison data, we find that persons with the higher-education diploma in Hungary are in a relatively good position in terms of both wage premium and unemployment. Second, analysing the occupation/education matching of workers having higher education diploma, we conclude that matching becomes better over time, and this is mainly due to a reclassification (upgrading) effect, that is, that more and more occupations are considered by the employers as occupations requiring higher-education diploma. JEL: J21, J23, J24, J31. Keywords: higher-education expansion, international comparison, occupation/education matching of workers with the higher education diploma 2
5 BEVEZETÉS A különböző iskolai végzettségű, ezen belül a diplomás magyar munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról az elmúlt egy évtizedben több tanulmány is született (például Kertesi Köllő 1997, 2003, Kézdi 2002, 2004, Polónyi Timár 2001, 2006). Legutóbb Kertesi és Köllő (2006) tekintette át a diplomás munkavállalók keresetének, illetve foglalkoztatásának (munkanélküliségének) legfontosabb jellemzőit. Eredményeik egybecsengenek a szerzők többségének következtetéseivel, 1 hogy a felsőfokú végzettség az elmúlt időszakban igen magas és többnyire emelkedő bérprémiummal, alacsony állásnélküliségi rátával járt együtt, miközben a kilencvenes évek elejétől kezdve - gyakorlatilag változatlan foglalkoztatási szint mellett - ugrásszerűen megnőtt, majd tartósan magas szinten stabilizálódott a felsőoktatás kibocsátása. Ebben a tanulmányban két szempont bekapcsolásával igyekszünk gazdagítani a magyar irodalom eredményeit. Egyfelől nemzetközi összehasonlításon alapuló, többnyire egyszerű leíró statisztikák segítségével megvizsgáljuk, hogy az elmúlt években miképpen változott a magyar felsőoktatás kibocsátása, valamint a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetét leíró két legfontosabb indikátor: a munkanélküliség és a bérprémium. Nemzetközi összehasonlításban megfigyelt alacsony munkanélküliségi ráta és magas bérprémium nyilvánvalóan a magyar felsőfokú végzettségűek kedvező munkaerő-piaci helyzetére utal. Másfelől azt elemezzük, hogyan alakult a felsőfokú végzettségű munkavállalók és a munkahelyek illeszkedése a kilencvenes évek közepétől a kétezres évek közepéig. Egészen pontosan arra keresünk választ, miképpen változtak a munkahelyek iskolai végzettségi követelményei, valamint a felsőfokú végzettségűek felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeken történő elhelyezkedési esélyei. Az illeszkedési probléma vizsgálata révén egy olyan mechanizmus azonosítható, ami lehetővé teheti, hogy a felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete a növekvő felsőoktatási kibocsátás és a lényegében változatlan munkakereslet körülményei között is változatlanul kedvezően alakuljon. Végül szemügyre vesszük, hogy az illeszkedést milyen mértékben befolyásolja a munkahelyi követelmények alakulása (a munkáltatók több/kevesebb munkahelyet definiálnak felsőfokú végzettséget igénylő munkahelynek) és adott munkahelyi követelmények mellett a munkáltatók felvételi politikájának változása (a munkáltatók adott munkahelyekre inkább/kevésbé vesznek fel felsőfokú végzettségű munkavállalókat). A problémát az üzleti és a költségvetési szektorra külön-külön is megvizsgáljuk. 1 A kivételt Polónyi Timár (2001, 2006) munkái jelentik, akik szerint diplomástúlképzés van, a diplomások állománya néhány év múlva meghaladja az egymilliót; átlagos minőségük gyenge, munkanélküliségük nő, bérelőnyük csökken (Polónyi-Timár, 2006, 96. o.) 3
6 MUNKAERŐ-PIACI HELYZET NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Az utóbb időben az OECD és az EUROSTAT közöl olyan statisztikákat, amelyek - a nemzetközi összehasonlítás szokásos tökéletlenségei és a nyers indikátorokkal szemben megfogalmazható jogos kifogások ellenére valamelyest érzékeltethetik, hogy a magyar fejlődési irányok milyen mértékben esnek egybe az OECD és az Unió országaiban megfigyelhető tendenciákkal, illetve, hogy az aktuális magyar állapot a többi országhoz képest mennyire tekinthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek. Tárgyunk szempontjából három releváns indikátor különböztethető meg: 1. a felsőoktatás kibocsátása, 2. a felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége, 3. a felsőfokú végzettségűek bérelőnye. A felsőoktatás kibocsátásának 1999 és 2005 közötti alakulását az 1. táblázatban közölt adatokon tanulmányozhatjuk. 1. táblázat A felsőoktatás kibocsátásának változása, , (előző év =100) A táblázat alapján a felsőoktatás kibocsátásáról a következőket mondhatjuk. Először, az adott országok többségében a szabály a felsőoktatás expanziója, tehát hogy a felsőoktatásból kilépők száma egyik évről a másikra emelkedik. Ebben a tekintetben a magyar fejlemények nem különböznek az OECD országokban megfigyelt tendenciáktól. Másodszor, a négy posztszocialista ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) közül háromban a felsőoktatási expanzió a periódus második felében lassulni látszik. A magyar adatokon megfigyelt trend ezzel is egybevág A felsőfokú végzettségű magyar munkavállalók helyzetének jellemzésére két munkanélküliségi indikátort mutatunk be: a diplomások munkanélküliségé rátáját, valamint a diplomás munkanélküliek adott népességen belüli arányát. Kezdjük az elsővel! A 2. táblázat néhány EU ország (ILO) munkanélküliségi rátáit tartalmazza az közötti időszakra és a 40 évesnél fiatalabb felsőfokú végzettségűekre nézve. 2. táblázat A 40 évesnél fiatalabb felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátái, (%) A táblázat arról tanúskodik, hogy a magyar munkanélküliségi ráta az egész időszakban igen csekély, az utolsó év kivételével a legalacsonyabb, az utolsó évben pedig (Nagy Britannia értéke után) a második legalacsonyabb. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország a táblázatban szereplő két posztszocialista országnál (Lengyelország, Szlovénia) is kedvezőbb mutatókkal rendelkezik. A (negyven évesnél fiatalabb) magyar diplomások helyzete tehát ebből a szempontból kifejezetten kedvezőnek tekinthető. 4
7 A második munkanélküliségi indikátor alakulása az 1. ábrán tanulmányozható, ahol a felsőfokú végzettségű munkanélküliek éves népességhez viszonyított aránya szerepel - 30 országra, egyetlen időpontra (2004), a férfiakra és a nőkre külön-külön. 1. ábra A felsőfokú végzettségű munkanélküliek aránya (25-64 éves népességhez viszonyítva) A nők munkanélküliségét tekintve a magyar adat a harmadik legalacsonyabb (Írországban és Koreában látunk ennél alacsonyabb értékeket). Ebből fakadóan a magyar helyzet a három további posztszocialista országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) megfigyeltnél is kedvezőbb. A férfiak esetében lényegében ugyanez a helyzet: Magyarországot csupán Luxemburg előzi meg, a fennmaradó 28 ország munkanélküliségi arányai ennél magasabbak. Az első munkanélküliségi indikátorhoz hasonlóan ebben az esetben is azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar diplomások helyzete igen kedvező. A kereseti előnyt három indikátorral közelítjük. Először, szemügyre vesszük a diplomások közötti időszakban mért kereseti előnyét; másodszor, egyetlen időpontra megvizsgáljuk a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül a medián kereset legalább kétszereséhez jutók arányát; végül a felsőfokú végzettségűek bérprémiumának a kilencvenes években és a kétezres évek elején megfigyelt alakulását mutatjuk be néhány posztszocialista országban. Az első indikátor értékei a 3. táblázatban szerepelnek, ahol a éves felsőfokú végzettségű munkavállalók kereseti előnyének alakulását látjuk a középiskolát és az AFSZ-t végzett munkavállalókhoz képest - húsz OECD országban. 3. táblázat A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak kereseti előnye, (középiskola és AFSZ = 100) A táblázat adatai azt mutatják, hogy a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak minden országban és minden évben kereseti előnyhöz jutnak, hogy a kereseti előny alakulásának többnyire nincs határozott időbeli trendje, végül hogy a magyar értékek többnyire a legmagasabbak. Egészen pontosan: az első időpontban Magyarország Csehországgal együtt áll az első helyen, a többi időpontban pedig a magyar adat rendre a legmagasabb. Az előző indikátorral jellemzett helyzethez hasonló képet kapunk, ha megvizsgáljuk, hogy a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak mekkora hányada jut a medián kereset több, mint kétszereséhez (2. ábra). 5
8 2. ábra A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül a mediánkereset több mint kétszeresét elérők aránya (%) A bemutatott 17 ország közül a magyar felsőfokú végzettségűek a rangsorban (Portugália után) a második helyet foglalják el, azaz a nemzetközi összehasonlításban szemlélve igen magas körükben a viszonylag magas keresetűek aránya. Végül, a 4. táblázatban néhány átmeneti (posztszocialista) országban az és az évek átlagában mért kereseti prémiumokat láthatunk. Az első időszakban a nyolc ország közül Szlovéniában a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek kereseti előnye, ez után következik Magyarország. A második periódusra a magyar kereseti előny jelentősen emelkedik, és a magyar felsőfokú végzettségűek kereseti előnyüket tekintve az első helyre kerülnek. 4. táblázat Felsőfokú végzettségűek bérprémiuma néhány átmeneti országban (%) A fentiekből láthatóan a magyar diplomások helyzete mind a munkanélküliség, mind pedig a bérelőny szempontjából igen kedvezőnek tekinthető - a többi országokhoz hasonlóan - emelkedő felsőoktatási kibocsátás és gyakorlatilag változatlan (magyar) foglalkoztatási szint mellett. A nemzetközi összehasonlításból származó információk tehát megerősítik a fentebb hivatkozott magyar irodalom megállapításait. AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS A FOGLALKOZÁS ILLESZKEDÉSE A magyar felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete az előző pont tanúsága szerint tehát igen kedvező, noha emelkedő kínálat és változatlan foglalkoztatás mellett pozícióik romlását várhatnánk. Hogy ez mégsem következett be, annak egyik lehetséges magyarázata, hogy a vizsgált időszakban a felsőoktatási kibocsátás növekedését meghaladta a felsőfokú végzettségű munkavállalók iránti kereslet emelkedése. E lehetőség mellett érvelt igen meggyőzően Kézdi (2002) és Kertesi-Köllő (2003, 2006) tanulmánya is. Rögzített foglalkoztatási szint és növekvő felsőoktatási kibocsátás többféle munkaerőpiaci állapotot idézhet elő. Lehetséges például, hogy a munkáltatók nem alkalmaznak a korábbinál több felsőfokú végzettségű munkavállalót, s ekkor a felsőfokú végzettségű munkavállalók közül többen lesznek munka-, illetve állásnélküliek. Lehetséges, hogy a munkáltatók a korábbinál több felsőfokú végzettségű személyt alkalmaznak, de a korábbinál alacsonyabb bérajánlat mellett. Végül lehetséges, hogy a munkáltatók a korábbinál több felsőfokú végzettségű egyént vesznek fel növekvő vagy nem csökkenő bérajánlat mellett. Úgy tűnik, a magyar munkaerőpiacon az utóbbi tendencia figyelhető meg. 6
9 E kérdés illeszkedési problémaként is megfogalmazható. Jelesül, hogy a vázolt folyamatok mögött a munkahelyi követelmények és a munkavállalók iskolai végzettségének javuló illeszkedése áll. Ezt Gottschalk Hansen (2003) modelljének felhasználásával elemezhetjük. A szerzők abból indulnak ki, hogy a munkahelyek iskolai végzettségi követelményeinek és a munkavállalók iskolai végzettségének egymáshoz igazodása alkalmas eszköz a növekvő mértékben munkaerőpiacra lépő diplomások relatív helyzetének vizsgálatára. A munkahelyek iskolai végzettségi követelményei ugyanakkor közvetlenül nem vizsgálhatók. A foglalkozások iskolai végzettségi követelményei viszont meghatározhatók az adott foglalkozásban a felsőfokú végzettségű munkavállalóknak fizetett bérprémium segítségével. Azok a foglalkozások tekinthetők felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknak, amelyekben a munkáltatók felsőfokú végzettségű munkavállalóiknak érzékelhető bérprémiumot fizetnek. Nem felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban a felsőfokú végzettségű munkavállalók viszont nem jutnak érzékelhető bérelőnyhöz. Ha a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások száma nő, és ha a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban a munkáltatók a korábbinál több felsőfokú végzettségű munkavállalót alkalmaznak, akkor egyre több felsőfokú végzettségű munkavállaló dolgozik felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásban, azaz a felsőfokú végzettségű munkavállalók iskolai végzettségének és foglalkozásának illeszkedése javul. A fenti kérdést egy korábbi munkában is vizsgáltuk (Galasi 2004). Jelen tanulmány ezeket az eredményeket egészíti ki, mégpedig háromféle szempontból. Egyrészt korábban az illeszkedés problémáját az 1994 és 2002 közötti időszakban vettük szemügyre, most az elemzést 2004-ig terjesztjük ki. Másrészt korábban nem foglalkoztunk az illeszkedés alakulásának az üzleti és a költségvetési szektorban esetlegesen megfigyelhető eltéréseivel, illetve azonosságaival, most erre is kitérünk. Harmadrészt itt egy egyszerű módszerrel megkíséreljük megmérni, hogy az iskolai végzettség és a foglalkozás illeszkedésének a felsőfokú végzettségű munkavállalók esetében megfigyelt változásaiban milyen szerepet játszott adott foglalkozások munkahelyi követelményeinek újradefiniálása, illetve a diplomások felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokba történő beáramlása. ADATBÁZIS ÉS MÓDSZER A minták a Foglalkoztatási Hivatal bértarifa-felvételeinek a magyar foglalkoztatottakra reprezentatív nagymintás éves felmérései. A tanulmányban a felsőfokú és középfokú végzettségű munkavállalók mintáit használjuk. 2 Az iskolai végzettség a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége. Középfokú végzettség: gimnázium, szakközépiskola, technikum; felsőfokú végzettség: főiskola, egyetem és doktori végzettség. 7
10 Az iskolai végzettség és a foglalkozás illeszkedését a felsőfokú végzettségű munkavállalók közül a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók arányával jellemezzük. Minél magasabb ez az arány, annál jobb a felsőfokú végzettségű munkavállalók iskolai végzettségének és foglalkozásának az illeszkedése. A mutató előállításához mindenekelőtt meg kell határoznunk a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokat. Felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásnak azt a foglalkozást tekintjük, amelyben a munkáltató hajlandó a felsőfokú végzettségű munkavállalóknak érzékelhető bérprémiumot fizetni. A követett eljárás röviden a következő. Először kiválasztjuk a felső- és középfokú végzettségű munkavállalókat. Rögzítünk egy bérprémium-küszöböt, amit a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások meghatározására használunk. Azokat a foglalkozásokat tekintjük felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknak, amelyekben a felsőfokú végzettségű munkavállalók a középfokú végzettségű munkavállalókhoz képest legalább az adott küszöbnek megfelelő többlet bért kapnak. Ezt a (rögzített) küszöböt 44%-ban határozzuk meg, ami az 1994-ban a felsőfokú végzettségű munkavállalók középfokú végzettségűekhez képest realizált átlagos bérprémiuma. A küszöböt a közép- és felsőfokú végzettségű munkavállalók 1994-es mintájára lefuttatott egyszerű minceri keresleti egyenlet (és ols becslőfüggvény) segítségével állítottuk elő (függő változó: bruttó havi kereset és a kereseten kívüli éves juttatások tizenketted részének természetes alapú logaritmusa, magyarázó változók: iskolai-végzettség dummy (felsőfokú végzettség=1, középfokú végzettség=0), nem, számított munkaerő-piaci gyakorlat (években) és négyzete. A minimális bérelőny tehát az iskolai végzettség együtthatójának 1994-re becsült átlagos értéke. Minden évben ezt a küszöböt tekintjük irányadónak a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások meghatározására. A foglalkozásokat háromjegyű FEOR-kód alapján definiáljuk, majd kiválasztjuk azokat a foglalkozásokat, amelyek elemszáma legalább 100. Minden kiválasztott foglalkozásra és minden évre ugyancsak lefuttatjuk a fenti bérregressziókat. Az iskolai végzettség változójának becsült együtthatója alapján a foglalkozásokat besoroljuk a felső-, illetve középfokú végzettséget igénylő foglalkozások közé. Nem szignifikáns paraméterbecslés esetén megvizsgáljuk, hogy a foglalkozásokban mekkora a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya, s ha eléri a 90%-ot, akkor ezeket a foglalkozásokat is felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknak tekintjük. Az eljárást az összes foglalkozás mellett az üzleti és a költségvetési szektorra külön-külön megismételjük. A költségvetési szektor az állami és az önkormányzati költségvetési intézményeket foglalja magában. 2 A minta néhány jellemzőjét a Függelék F1. táblázatában láthatjuk. 8
11 EREDMÉNYEK A legfontosabb eredményeket a 3. ábrában foglaljuk össze. Az ábrán az illeszkedési mutató (a felsőfokú végzettségűek közül a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya) mellett további három indikátor is szerepel. Az első felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya, ami azt mutatja meg, hogyan változott a kiválasztott sokaságban (felső- és középfokú végzettségű munkavállalók) a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak relatív súlya. A második a felsőfokú végzettségűek bérprémiuma, amit mintáinkból a már ismertetett kereseti regressziók segítésével számítottunk ki, s technikailag nem más, mint az iskolai végzettség együttható-becslésének százalékos formára alakított értéke, s úgy értelmezhető, mint az átlagos felsőfokú végzettségű munkavállaló átlagos középfokú munkavállalóhoz viszonyított (a nem és a potenciális munkaerő-piaci gyakorlat hatásától megtisztított) bérelőnye. Magas, illetve növekvő bérprémium arra utal, hogy a munkáltatók a felsőfokú végzettségű munkavállalók megszerzéséért magas, illetve egyre magasabb relatív bért hajlandók fizetni. A harmadikból az olvasható ki, miképpen alakult mintáinkban a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya. Végül a negyedik mutató a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya, ami arra ad választ, hogy az adott foglalkozások körében a munkáltatók relatíve hány foglalkozásban hajlandók a felsőfokú végzettségűek számára magas (legalább az itt használt bérprémium-küszöbnek megfelelő) bérprémiumot fizetni. Az ábrában másodfokú polinommal kisimított adatok szerepelnek. 3. ábra A felsőfokú végzettségűek iskolai végzettségének-foglalkozásának illeszkedése, a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya, a felsőfokú végzettségűek bérprémiuma, valamint a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya, (%) Az egész gazdaságra nézve azt látjuk, hogy a négy mutató értéke az időben növekszik. Az illeszkedési mutató (a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya) az 1994-ben mért 41 százalékról 89 százalékra emelkedik. A vizsgált sokaságban (közép és felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak) a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak induló aránya 32, 2004-ben már 40 százalék. A felsőfokú végzettségűek bérelőnye 53-ról 87 százalékra nő. Végül a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya 18 százalékponttal (25 százalékról 43 százalékra) emelkedik. Az üzleti szektorban az egész gazdasághoz hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, de a változások dinamikája eltérő. Az illeszkedést jelző mutató induláskori értéke magasabb (58 százalék), végső értéke pedig alacsonyabb (79 százalék), és 2001-től már nem növekszik érzékelhetően. A szektorban minden egyes időpontban az átlagosnál alacsonyabb a diplomások aránya ben a vizsgált sokaság nagyjából negyede rendelkezik felsőfokú 9
12 végzettséggel. Ez az arány 1994 és 1999 között gyakorlatilag változatlan, és későbbiekben is csupán mérsékelten emelkedik (25-ről 28 százalékra). Az üzleti szektorban foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalók bérprémiuma minden évben magasabb az átlagosnál; 1994 és 2001 között az érték folyamatosan emelkedik, majd magas szinten stabilizálódik. A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya között az átlagosnál magasabb, a későbbi időpontokban alacsonyabb. E foglalkozások aránya 1994 és 2000 között viszonylag lassan növekszik (az induló érték 27, a évben mért érték pedig 26 százalék), majd ugyancsak stagnál, illetve csökken. A költségvetési szektorban a négy mutató közül három dinamikusabban változik, mint az egész gazdaságban, az üzleti szektorral összevetve pedig eltérő értékeket mutat. A leglátványosabb az illeszkedési mutató (a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya) javulása: a vizsgált időszakban 25 százalékról 94 százalékra - azaz 69 százalékponttal emelkedik. Az üzleti szektorhoz képest a mutató 1999-ig alacsonyabb, a későbbiekben pedig magasabb értékeket vesz fel. A legkisebb változás a felsőfokú végzettségűek arányában figyelhető meg: 1994-ben a vizsgált sokaság 53, 2004-ben 57 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A költségvetési szektorban mért arány minden egyes évben legalább kétszerese az üzleti szektor megfelelő értékeinek. A felsőfokú végzettségű munkavállalók bérprémiuma az időszakban durván kétszeresére nő (33-ról 66 százalékra). Az üzleti szektorhoz képest a bérprémium igen alacsony, bár a költségvetési szektorban foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek lemaradása az időszak vége felé mérséklődik. A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya az egész időszakban gyorsan emelkedik, a felsőfokú végzettségű munkavállalók induláskor a foglalkozások negyedében, az időszak végén már kétharmadában jutnak érzékelhető bérelőnyhöz. Az illeszkedési mutatóhoz hasonlóan az üzleti szektorhoz viszonyítva a költségvetési szektorban a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya az időszak első éveiben ( ) alacsonyabb, a későbbiekben magasabb értékeket vesz fel. Az illeszkedés megfigyelt változása kétféle módon mehet végbe. Egyfelől változhat a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban alkalmazott felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya. Ez azt jelenti, hogy adott felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban a munkáltatók egyre inkább/kevésbé alkalmaznak felsőfokú végzettségű egyéneket. Másfelől változhat a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások száma. Ekkor a munkáltatók egyre több/kevesebb foglalkozást tekintenek olyannak, amelyek felsőfokú végzettséget igényelnek, azaz amelyekben a felsőfokú végzettségű munkavállalók érzékelhető bérprémiumhoz jutnak. Az első tényezőt allokációs, a másodikat átsorolási hatásnak nevezhetjük. A kétféle hatást tényezőkre bontás segítségével kíséreljük meg azonosítani. Az illeszkedési mutató (a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya) két időpont közötti változását bontjuk tényezőkre. 10
13 Legyen pt = nt p t, ahol a p a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya, n a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások száma, p a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozó felsőfokú végzettségű munkavállalók átlagos aránya, t pedig időpont (év). A tényezőkre bontás két (t = 0,1) időpontra a következőképpen fest: p 1 p0 n vagy p = n1( p1 p0 ) + p0( n1 0 ) 1 0 0( n0 p = n p p ) + p ( n ). A jobb oldalon látható kifejezés első tagja az allokációs hatás. Azt mutatja meg, hogyan változna a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya, ha a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások számát a 0 vagy az 1 időpontban megfigyelt értéken rögzítenénk, azaz ha a változás csak a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban alkalmazott felsőfokú végzettségű munkavállalók átlagos arányában bekövetkezett változásoknak volna betudható. A második tag az átsorolási hatás. Ez a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók arányváltozásának azt az értékét mutatja meg, ami akkor volna megfigyelhető, ha az egy-egy felsőfokú foglalkozásban dolgozó felsőfokú végzettségű munkavállalók átlagos aránya nem változna (a 0 vagy az 1 időpontnak megfelelő értéken volna rögzítve), s a változás csupán annak volna tulajdonítható, hogy a munkáltatók a korábbinál több vagy kevesebb foglalkozást tekintenek felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásnak. A tényezőket kétféle súllyal írtuk fel. A kétféle felírásban az egyes tényezők számszerű nagysága nem feltétlenül azonos, noha tartalmilag a hatások relatív súlya nem különbözik lényegesen. Itt az első felírásnak megfelelő tényezőkre bontást használjuk. A tényezőkre bontást három időszakra végezzük el: , , Az eredményeket a 4. ábrán tanulmányozhatjuk. 4. ábra A felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásban dolgozók arányváltozásának tényezőkre bontása, (százalékpont) Láttuk, hogy az egész gazdaságot és a teljes időszakot tekintve a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya jelentősen nőtt. A változásban az átsorolási hatás dominál (34 százalékpont), az allokációs hatás ennél lényegesen szerényebb (13 százalékpont). A növekedés döntően az első ( közötti) időszakban ment végbe (32 százalékpont) - ugyancsak erőteljesebb átsorolási hatás (40 11
14 százalékpont) és negatív (8 százalékpont) allokációs hatás mellett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha csupán az egy-egy felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásban dolgozó felsőfokú végzettségűek átlagos aránya változott volna, akkor a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya csökkent volna. A második időszakban ( ) kisebb (mintegy 15 százalékpontnyi) emelkedést figyelhetünk meg, Itt mindkét hatás pozitív, az átsorolási hatás az allokációs hatásnak mintegy kétszerese. Az üzleti szektorban az egész gazdaságra megfigyeltnél érzékelhetően kevésbé dinamikus, de számottevő változásokat láthatunk. Az időszak két végpontja között a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók mintegy 21 százalékponttal nőtt. Az emelkedés két egymással ellentétesen ható tényező eredménye. A negatív allokációs (16 százalékpont) és pozitív (37 százalékpont) átsorolási hatás arra utal, hogy az aránynövekedés kizárólag azért következett be, mert a munkáltatók a korábbinál több foglalkozást tekintenek felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásnak, ezzel egyidejűleg ugyanis a korábbinál átlagosan kevesebb felsőfokú végzettségű munkavállalót foglalkoztatnak e foglalkozásokban. Az arány emelkedése döntően az első időszakban ( ) zajlott le (18 százalékpont) igen erős és negatív allokációs és még erőteljesebb (pozitív) átsorolási hatás mellett. A második időszak ( ) három százalékpontos növekedése két pozitív hatás eredménye, ahol - az eddigiekhez hasonlóan - az átsorolási hatás dominál. A költségvetési szektorban az illeszkedési mutató értékének 1994 és 2004 között megfigyelt dinamikus emelkedése igen gyenge és negatív allokációs, rendkívül erős és pozitív átsorolási (72 százalékpont) hatás mellett zajlott le. A változás mintegy háromnegyede (53 százalékpont) 1999-ig végbe ment, mindkét hatás pozitív, az átsorolási hatás az erőteljesebb (34 százalékpont). A második időszak két végpontja között ( ) a korábbinál szerényebb mértékű növekedés figyelhető meg (16 százalékpont), amely mögött két egymással ellentétes irányú hatás húzódik meg. Ha csupán az allokációs hatás működött volna, azaz rögzített számú felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozás mellett csak az egy-egy felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásban dolgozó felsőfokú végzettségűek átlagos aránya változott volna, akkor a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya (7 százalékponttal) csökkent volna. Ezt a hatást azonban felülírja egy ennél lényegesen nagyobb (24 százalékpontos) és pozitív átsorolási hatás, így a két hatás eredője pozitív lesz. Összességében a tényezőkre bontás eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze. Az illeszkedés az egész időszakban javult, az 1994 és 1999 közötti változás azonban lényegesen dinamikusabb volt és 2004 között az üzleti szektorban már jelentéktelen emelkedést regisztrálhatunk, míg a költségvetési szektorban a felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya továbbra is érzékelhetően emelkedik. 12
15 A két hatás közül mind a teljes időszakban, mind 1994 és 1999, mind pedig 1999 és 2004 között az átsorolási hatás dominál, azaz az illeszkedés javulása olyan módon megy végbe, hogy a munkáltatók egyre több foglalkozást tekintenek felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásnak, azaz egyre több foglalkozásban fizetnek a felsőfokú végzettségű munkavállalóknak érzékelhető bérprémiumot. Az egész gazdaságra mért, az elsősorban az átsorolási hatásnak tulajdonítható dinamikus illeszkedés-javulás mögött 1994 és 1999 között az üzleti és a költségvetési szektorban egyaránt erős átsorolási hatás húzódik meg, ekkor az üzleti szektorban megfigyelt hatás az erőteljesebb és 2004 között az átsorolási hatás mindkét szektorban mérséklődik, miközben a két szektor helyet cserél, azaz a költségvetési szektor átsorolási hatása lesz nagyobb. 13
16 IRODALOM FLABBI, L. PATERNOSTRO, S. TIONGSON, E. R. (2007) Returns to Education in the Economic Transition: A Systematic Assessment Using Comparable Data. World Bank Policy Research Working Paper 4225, May 2007 GALASI PÉTER [2004]: A felsőfokú végzettségű munkavállalók reallokációja Megjelent: Varga Júlia (szerk.): Oktatás és munkaerőpiac. Fazekas Károly - Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör MTA KTI OFA, Budapest ( o.) GOTTSCHALK, P. HANSEN, M. (2003) Is the Proportion of College Workers in Noncollege Jobs Increasing? Journal of Labor Economics, 21. évf., ( o.) KERTESI GÁBOR KÖLLŐ JÁNOS [1997]: Reálbérek és kereseti egyenlőtlenségek, Közgazdasági Szemle, 7 8. sz. ( o.) KERTESI GÁBOR KÖLLŐ JÁNOS [2003]: Economic transformation and the return to human capital. Megjelent: De Grip, A. Van Loo, J. Mayhew, K. (szerk.): The economics of skills obsolescence. Research in Labour Economics, Vol. 21. ( o.) KERTESI GÁBOR KÖLLŐ JÁNOS [2006]: Felsőoktatási expanzió, diplomás munkanélküliség és a diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, LIII. évf., március ( o.) KÉZDI GÁBOR [2002] Two Phases of Labor Market Transition in Hungary: Inter-Sectoral Reallocation and Skill-Biased Technological Change, Budapest Working Papers on the Labour Market BWP 2002/3,, MTA-KTI-BKÁE, Budapest KÉZDI GÁBOR [2004]: Az oktatás hozamának változása. Megjelent: Varga Júlia (szerk.): Oktatás és munkaerőpiac. Munkaerőpiaci Tükör Fazekas Károly és Varga Júlia (szerk.): MTA KTI OFA, Budapest ( o.) POLÓNYI ISTVÁN-TIMÁR JÁNOS [2001] Tudásgyár vagy papírgyár. Budapest, Új Mandátum Kiadó POLÓNYI ISTVÁN-TIMÁR JÁNOS [2006] A magyar felsőoktatás-politika és a diplomástúlképzés. Külgazdaság, L. évf., április-május ( o.) 14
17 TÁBLÁZATOK A felsőoktatás kibocsátásának változása, , (előző év =100) Év Ausztrália Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Államok Finnország Franciaország Hollandia Írország Izland Japán Kanada Korea Lengyelország Magyarország Mexikó Nagy Britannia Németország Norvégia Olaszország Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Törökország Új Zéland Forrás: OECD.Stat 1. táblázat 15
18 2. táblázat A 40 évesnél fiatalabb felsőfokú végzettségűek (ILO) munkanélküliségi rátái, (%) Dánia 4,7 3,7 3,3 4,4 5,3 7,1 5,2 Finnország 8,3 6,1 6,5 4,9 4,8 4,2 5,8 Lengyelország 2,4 7,7 9,0 9,4 9,7 10,1 Magyarország 1,9 1,6 2,0 1,4 2,5 1,8 3,1 Nagy Britannia 3,2 2,4 2,5 3,2 2,9 2,6 Németország 4,0 3,4 3,2 3,5 4,3 Norvégia 4,0 3,4 3,3 3,8 4,1 4,5 4,1 Olaszország 13,6 13,5 11,7 10,2 10,2 10,1 9,5 Spanyolország 20,3 16,7 14,3 10,3 11,5 10,7 10,3 Svédország 5,7 4,2 2,2 2,9 3,6 4,6 5,3 Szlovénia 4,0 4,4 3,2 2,8 3,9 4,9 4,0 Forrás: EUROSTAT A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak kereseti előnye, (középiskola és AFSZ = 100) Ausztrália Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Államok Finnország Franciaország Hollandia Írország Kanada Magyarország Nagy Britannia Németország Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország Új Zéland Megjegyzés: csak azok az országok, amelyekre legalább két adat rendelkezésre állt; évesek. Forrás: OECD (2007) Education at a Glance 2007: OECD Indicators, OECD, Paris 2007 Table A9.2a 3. táblázat 16
19 4. táblázat Felsőfokú végzettségűek bérprémiuma néhány átmeneti országban (%) Bulgária 39,4 71,8 Csehszlovákia 36,5 54,5 Lengyelország 58,1 71,6 Lettország 49,2 58,6 Magyarország 79,5 111,7 Oroszország 44,3 81,7 Szlovákia 39,5 41,2 Szlovénia 91,4 95,2 Forrás: Flabbi - Paternostro - Tiongson (2007), p A táblázat celláiban a jelzett évek egyesített mintáin lefuttatott Mincer-típusú kereseti egyenletek becsült együtthatói szerepelnek - %-os formában Referencia kategória: középiskolánál alacsonyabb végzettség 17
20 ÁBRÁK 1. ábra A felsőfokú végzettségű munkanélküliek aránya (25-64 éves népességhez viszonyítva) Nők Spanyolország Görögország Törökország Lengyelország Olaszország Portugália Dánia Franciaország Kanada Belgium Németország Átlag Finnország Szlovákia Svájc Japán Új Zéland Ausztria Luxemburg Svédország Egyesült Államok Hollandia Ausztrália Nagy Britannia Izland Norvégia Cseh Köztársaság Magyarország Írország Korea
21 Férfiak Törökország Lengyelország Franciaország Spanyolország Kanada Németország Görögország Olaszország Dánia Svédország Japán Szlovákia Finnország Belgium Új Zéland Átlag Egyesült Államok Korea Ausztrália Nagy Britannia Svájc Norvégia Ausztria Hollandia Írország Portugália Cseh Köztársaság Izland Magyarország Luxemburg
22 2. ábra A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül a mediánkereset több mint kétszeresét elérők aránya Portugália Magyarország Ausztria Írország Nagy Britannia Olaszország Csehország Lengyelország Franciaország Luxemburg Németország Finnország Spanyolország Hollandia Belgium Svédország Dánia
23 3. ábra A felsőfokú végzettségűek iskolai végzettségének-foglalkozásának illeszkedése, a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya, a felsőfokú végzettségűek bérprémiuma, valamint a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások aránya, (%) A. Az egész gazdaság Felsőfokú végzettségűek felsőfokú foglalkozásban Felsőfokú végzettségűek Bérprémium Felsőfokú foglalkozások B. Üzleti szektor Felsőfokú végzettségűek felsőfokú foglalkozásban Felsőfokú végzettségűek Bérprémium Felsőfokú foglalkozások
24 C. Költségvetési szektor Felsőfokú végzettségűek felsőfokú foglalkozásban Felsőfokú végzettségűek Bérprémium Felsőfokú foglalkozások ábra A felsőfokú végzettségűek közül felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásban dolgozók arányváltozásának tényezőkre bontása, (százalékpont) Allokációs hatás Átsorolási hatás A. Egész gazdaság B. Üzleti szektor C. Költségvetési szektor 22
25 FÜGGELÉK F1. TÁBLÁZAT A MINTA NÉHÁNY JELLEMZŐJE (FŐ, FOGLALKOZÁSOK SZÁMA) Összminta Felső- és középfokú végzettségűek Felső- és középfokú végzettségűek mininimum100 fős foglalkozásban A foglalkozások száma Üzleti szektor Felső- és középfokú végzettségűek Felső- és középfokú végzettségűek minimum100 fős foglalkozásban A foglalkozások száma Költségvetési szektor Felső- és középfokú végzettségűek Felső- és középfokú végzettségűek minimum100 fős foglalkozásban 25909, A foglalkozások száma
26 A sorozat korábban megjelent kötetei 2006 Köllő János: A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon. Újabb számítások és számpéldák. BWP 2006/1 J. David Brown - John S. Earle - Vladimir Gimpelson - Rostislav Kapeliushnikov - Hartmut Lehmann - Álmos Telegdy - Irina Vantu - Ruxandra Visan - Alexandru Voicu: Nonstandard Forms and Measures of Employment and Unemployment in Transition: A Comparative Study of Estonia, Romania, and Russia. BWP 2006/2 Balla Katalin Köllő János Simonovits András: Transzformációs sokk heterogén munkaerő-piacon. BWP 2006/3 Júlia Varga: Why to Get a 2 nd Diploma? Is it Life-Long Learning or the Outcome of State Intervention in Educational Choices?. BWP 2006/4 Gábor Kertesi Gábor Kézdi: Expected Long-Term Budgetary Benefits to Roma Education in Hungary. BWP 2006/5 Kertesi Gábor Kézdi Gábor: A hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljuttatása az érettségihez. Egy különösen nagy hosszú távú költségvetési nyereséget biztosító befektetés. BWP 2006/6 János Köllő: Workplace Literacy Requirements and Unskilled Employment in East-Central and Western Europe. Evidence from the International Adult Literacy Survey (IALS). BWP 2006/7 Kiss János Péter - Németh Nándor: Fejlettség és egyenlőtlenségek, Magyarország megyéinek és kistérségeinek esete. BWP 2006/ Zsombor Cseres-Gergely: Inactivity in Hungary the Persistent Effect of the Pension System. BWP 2007/1 Szilvia Hámori: The effect of school starting age on academic performance in Hungary. BWP 2007/2 Csite András Német Nándor: Az életminőség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintű HDI becslési lehetőségei. BWP 2007/ Galasi Péter Nagy Gyula: A munkanélküli-jövedelemtámogatások célzása Magyarországon 2004-ben. BWP 2008/1 Szilvia Hámori: Adult education in the European Union with a focus on Hungary. BWP 2008/2 A Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében működő Munkapiaci Kutatások valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének közös kiadványa. A kiadványsorozat angol nyelvű füzetei Budapest Working Papers on the Labour Market címmel jelennek meg. A kötetek letölthetők az MTA Közgazdaságtudományi Intézet honlapjáról: 24
A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN
VARGA JÚLIA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN Bevezetés Mennyire sikeresek a pályakezdő diplomások a munkaerő-piacon a 2000-es évek elején? Hogyan változott
Öregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János
Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák
Jobbak a nők esélyei a közszférában?
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a
VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
Munkaerő-piac és felsőoktatás
Munkaerő-piac és felsőoktatás Varga Júlia MTA -KRTK Közgazdaságtudományi Intézet BCE A Szabadság és Reform Intézet konferenciája Befektetés vagy kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője 2013. 04. 11. Miről
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia
Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati
KÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János
KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére
12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van
Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban
Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban Róbert Péter 1. Bevezetés 1 Néhány évvel ezelőtt az iskolai egyenlőtlenségek fókuszában az olyan elemzések álltak, amelyek azt vizsgálták,
A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési
Oktatási rendszer és a foglalkoztatottság kapcsolata a visegrádi országokban
MEB 2010 8 th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking June 4 5, 2010 Budapest, Hungary Oktatási rendszer és a foglalkoztatottság kapcsolata a visegrádi országokban Dr. Medve
KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC
F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés
A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
A haldokló jóléti állam az 1990-es években
VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások
CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban
Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. március (197 215. o.) GALASI PÉTER A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban A tanulmányban 25 ország, kétezres évek közepi állapotot tükröző, reprezentatív
Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA
THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change
Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2
A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és
Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika
Dr. CsiszárikKocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika Mennyire befolyásolták a makrogazdasági mutatószámok a költségvetési helyzetképet a válság előtt és után? eredmények a Visegrádi négyek országcsoport adatai alapján
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát
Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a köz- és magánszférában
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2013/2 Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a köz- és magánszférában LOVÁSZ ANNA MAGYAR TUDOMÁNYOS
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.
ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?
Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését
FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
BAJNAI BLANKA * Az ILO-OECD foglalkoztatási ráták alkalmazásának korlátai a fiatalok esetében 1
BAJNAI BLANKA * Az ILO-OECD foglalkoztatási ráták alkalmazásának korlátai a fiatalok esetében 1 Difficulties in applying ILO-OECD employment indicators calculated for young people The most important conclusion
Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra
DOI: 10.18427/iri-2016-0009 Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra Matiscsákné Lizák Marianna Eszterházy Károly Főiskola matiscsakne@ektf.hu Bevezetés Mint tapasztaljuk,
TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében
A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)
Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*
TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:
A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7
A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott
Budapest 2011. április
TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.
F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS
Pedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
A bevándorlók jóléti helyzete Magyarországon
Göncz Borbála Szanyi-F. Eleonóra Lengyel György A bevándorlók jóléti helyzete Magyarországon Bevezetés Magyarországon alacsony az itt élő bevándorlók aránya. A nem EU-tagországokból (harmadik országból)
Nógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA
A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők
Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig
Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban
A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*
A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja
ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben
ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés
Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...
Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
A diplomás nők munkaerőpiaci sikerességét befolyásoló tényezők és a gyerekvállalás hatásai
FÓKUSZ A diplomás nők munkaerőpiaci sikerességét befolyásoló tényezők és a gyerekvállalás hatásai Engler Ágnes, Fényes Hajnalka Kutatásunkban a 2008-ban és 2010-ben végzett, volt levelezős felsőoktatási
* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1
Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs
MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás
MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások
MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*,1
Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*, A válságot követően, 9 közepe óta zajlik a hazai GDP lassú, de
szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,
szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
Helyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
3.1. A BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON NÉPSZÁMLÁLÁSI HELYZETKÉP
Gödri Irén: A bevándorlók munkaerőpiaci... 3. BEVÁNDORLÁS 3.1. A BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON NÉPSZÁMLÁLÁSI HELYZETKÉP Gödri Irén A bevándorlók gazdasági, munkaerőpiaci integrációja
Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon
Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében
A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
Studia Mundi - Economica Vol. 2. No. 3.(2015) A KREATÍV MUNKAERŐPIACI MAGATARTÁSFORMÁK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
A KREATÍV MUNKAERŐPIACI MAGATARTÁSFORMÁK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Összefoglalás THE NEED TO DEVELOP CREATIVE LABOR MARKET BEHAVIOR Csehné Papp Imola PhD egyetemi docens Gazdaság- és Társadalomtudományi
Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása
Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága
SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE
SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági