Munkaerő-piac és felsőoktatás

Átírás

1 Munkaerő-piac és felsőoktatás Varga Júlia MTA -KRTK Közgazdaságtudományi Intézet BCE A Szabadság és Reform Intézet konferenciája Befektetés vagy kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője

2 Miről fogok beszélni? 1. Mi a kormány diagnózisa a felsőoktatásról (a munkaerő-piaci sikerességet illetően)? 2. Milyen információkra támaszkodhatunk a munkaerő-piac igényeinek megítélésében? 3. Van-e túlképzés? Hogyan változott a felsőfokú végzettségűek aránya? Mit mutat a diplomások és a pályakezdő diplomások munkaerő-piaci sikeressége? 4. A tücsökszakokról. Milyen (volt) a magyar felsőoktatás szakterületek szerinti összetétele nemzetközi összehasonlításban? Milyen a pályakezdő diplomások munkaerő-piaci sikeressége szakterületek szerint? 5. Lehet-e a felsőoktatást a munkaerő-piac igényeihez igazítani? Hogyan csinálják mások?

3 1. Mi a kormányzat diagnózisa a felsőoktatásról? Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak olyan diplomákhoz fiatalokat, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába. Megfelelő kormányzati döntések hiányában a képzés szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek pedig arányaiban túl alacsony szinten szerepelnek a felsőoktatás programjaiban. (Széll Kálmán terv) -..sok szakon túlképzés van, nem tudnak elhelyezkedni az itt végzettek, ezt meg kell oldani, mert ezért magas a munkanélküliség (Parragh László, jan.)

4 2. Milyen információkra támaszkodhatunk a munkaerő-piac igényeinek megítélésében? Munkaerő-piaci jelzések: keresetek, foglalkoztatási arányok, munkanélküliségi arányok, álláskeresés időtartama Vállalati igények felmérése kamara véleménye? Milyen hosszú időre tudnak előre tervezni a vállalatok?

5 Hagyatkozhat-e a felsőoktatás a vállalati szféra kikérdezésére? A 2013-ban a felsőoktatásba bekerült 20 éves fiatal legkorábban2016-ban végez BA szakon, 2018-ban MA szakon, 2058-ban megy nyugdíjba. A különböző időtávú üzleti tervekkel rendelkező vállalatok aránya % Negyedéves Féléves Éves 2-3 éves 5 éves 23,4 23,2 54,7 10,5 5,9 Létszám-előrejelzés léte különböző időtávokon a vállalatoknál % 1 hónapos Negyedéves Féléves 1 éves 3 éves 5 éves 10 éves 91,4 81,9 68,3 49,6 12,0 6,3 4, vállalat adatai alapján Forrás: Semjén, A. Tóth I.J. et al. Munkaerő-keresleti előrejelzések vállalati várakozások alapján.(2013)

6 Korea Japán Kanada Oroszországi Föderáció Írország Norvégia Új Zéland Egyesült Királyság Ausztrália Luxemburg Izrael Belgium Franciaország Egyesült Áééamok Svédország Hollandia Svájc Finnország Spanyolország Chile Észtország OECD átlag Dánia Lengyelország Izland Szlovénia Görögország Németország Magyarország Portugália Szlovák Köztársaság Cseh Köztársaság Mexikó Ausztria Olaszország Törökország Brazilia Kíns 3. Van-e túlképzés? A felsőfokú végzettségűek aránya A felsőfokú végzettségű népesség aránya (2010) Korcsoportonkénti arányok, százalék) % éves éves. Forrás: OECD. Education at a Glance A1.3a. táblázat

7 Norvégia Izland Svájc Svédország Hollandia Szlovénia Németország Dánia Ausztria Brazilia Portugália Egyesült Királyság Luxemburg Lengyelország Finnország Ausztrália Belgium Új Zéland Franciaország Cseh Köztársaság OECD átlag Izrael Szlovák Köztársaság Kanada Írország Mexikó Egyesült Államok Észtország Görögország Spanyolország Japán Chile Magyarország Olaszország Korea Törökország 3. Van-e túlképzés? A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci sikeressége A foglalkoztatottak aránya a éves népességben iskolázottsági kategóriánként (2010) Felsőfokú végzettségű Középfokú végzettségű Középfokúnál alacsonyabb végzettségú % Forrás: OECD. Education at a Glances A7.3a. táblázat

8 Brazília Magyarország Szlovénia Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság Egyesült Királyság Írország Lengyelország Portugália Németország Egyesült Államok Luxemburg Hollandia Ausztria OECD átlag Svájc Izrael Korea Görögország Olaszország Törökország Finnország Japán Franciaország Spanyolország Kanada Észtország Ausztrália Belgium Dánia Norvégia Svédország Új Zéland 3. Van-e túlképzés? A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci sikeressége A évesek relatív keresete iskolázottsági kategóriánként, % (2010) Középfokú végzettségű = Középfokúnál alacsonyabb végzettségű Felsőfokú végzettségű Középfokú végzettségű Forrás: OECD. Education at a Glance Table A8.1..

9 3. Van-e túlképzés? A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci sikeressége A diplomás foglalkoztatottak megoszlása feor-csoportok szerint (2009) Összes felsőfokú Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 21,3 7,1 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 56,4 61,2 31 évesnél fiatalabb felsőfokú 3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 16,8 28,1 4. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5. Szolgáltatási jellegű foglalkozások 6. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7. Ipari és építőipari foglalkozások 8. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9. Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 3,4 7,6 0,9 1,6 0,1 0,2 0,6 0,7 0,3 0,4 0,2 0,3 Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétele adatai alapján

10 3. Van-e túlképzés? A pályakezdő diplomások munkaerő-piaci sikeressége A 2008-ban végzettek: 85 % A 2010-ben végzettek: 71 % A foglalkoztatottak aránya a pályakezdő diplomások között 2011-ben 2008-ban végzett 2010-ben végzett Természettudomány Természettudomány Pedagógusképzés Bölcsészettudomány Bölcsészettudomány Társadalomtudomány Orvos- és egészségtudomány Agrár Társadalomtudomány Átlag Átlag Műszaki Agrár Gazdaságtudományok Jogi és igazgatási Orvos- és egészségtudomány Gazdaságtudományok Informatika Műszaki Jogi és igazgatási Informatika Pedagógusképzés Graphs by ev Forrás: Varga(2013) a DPR 2011 adatai alapján

11 3. Van-e túlképzés? - A pályakezdő diplomások munkaerő-piaci sikeressége Gazdaságtudományok Orvos- és egészségtudomány Informatika A munkanélküliek aránya 2011-ben 2008-ban végzett 2010-ben végzett Informatika Orvos- és egészségtudomány Jogi és igazgatási A 2008-ban végzettek: 4 % A 2010-ben végzettek: 11,7 % Műszaki Pedagógusképzés Természettudomány Gazdaságtudományok Átlag Műszaki Jogi és igazgatási Átlag Bölcsészettudomány Természettudomány Agrár Bölcsészettudomány Társadalomtudomány Társadalomtudomány Pedagógusképzés Agrár Graphs by ev Forrás: Varga(2013) a DPR 2011 adatai alapján

12 4. A tücsökszakokról - Milyen (volt) a magyar felsőoktatás szakterületek szerinti összetétele nemzetközi összehasonlításban 2010-ben?- A belépő hallgatók megoszlása Norvégia Hollandia Belgium Izland Irország Dánia Magyarország Cseh Köztársaság Olaszország Lengyelország Svájc OECD átlag EU21 átlag Németország Ausztria Szlovák Köztársaság Spanyplország Portugália Svédország Szlovénia Finnország Műszaki, (Engineering, manufacturing and construction). Belgium Hollandia Magyarország Portugália Szlovénia Spanyplország Dánia Finnország Olaszország Norvégia Lengyelország Szlovák Köztársaság Svájc Ausztria Svédország OECD átlag EU21 átlag Cseh Köztársaság Németország Izland Irország Természettudományi % mean of var8 Forrás: OECD Education at a Glance 2012

13 4. A tücsökszakokról - Milyen (volt) a magyar felsőoktatás szakterületek szerinti összetétele nemzetközi összehasonlításban 2010-ben? A belépő hallgatók megoszlása Ausztria Lengyelország Magyarország Szlovénia Cseh Köztársaság Izland Irország Svájc Olaszország Spanyplország Svédország OECD átlag Portugália EU21 átlag Norvégia Szlovák Köztársaság Hollandia Dánia Finnország Németország Belgium Egészségügy, szociális szolgáltatások, % Olaszország Portugália Belgium Izland Svájc Ausztria Finnország Németország Magyarország Lengyelország Szlovák Köztársaság Szlovénia OECD átlag EU21 átlag Irország Hollandia Spanyplország Svédország Cseh Köztársaság Dánia Norvégia Informatika, % Forrás: OECD Education at a Glance 2012

14 4. Milyen (volt) a magyar felsőoktatás szakterületek szerinti összetétele nemzetközi összehasonlításban 2010-ben? A belépő hallgatók megoszlása Hollandia Szlovák Köztársaság Szlovénia Cseh Köztársaság Magyarország Svájc Dánia Lengyelország Portugália Ausztria Finnország Irország EU21 átlag Belgium Norvégia OECD átlag Spanyplország Németország Olaszország Svédország Izland Bölcsészettudomány, művészetek, Belgium Dánia Izland Ausztria Németország Olaszország Irország Svédország Cseh Köztársaság OECD átlag EU21 átlag Finnország Norvégia Portugália Szlovák Köztársaság Hollandia Spanyplország Svájc Lengyelország Szlovénia Magyarország Szolgáltatások, % % Forrás: OECD Education at a Glance 2012

15 4. A tücsökszakokról - Milyen (volt) a magyar felsőoktatás szakterületek szerinti összetétele nemzetközi összehasonlításban 2010-ben? A belépő hallgatók megoszlása Irország Finnország Németország Szlovák Köztársaság Spanyplország Svédország Norvégia Belgium OECD átlag EU21 átlag Izland Olaszország Szlovénia Cseh Köztársaság Portugália Ausztria Lengyelország Hollandia Svájc Dánia Magyarország Társadalomtudományi, üzleti, jogi Magyarország Irország Finnország Olaszország Dánia Szlovénia Portugália Cseh Köztársaság Németország Svájc EU21 átlag OECD átlag Svédország Belgium Izland Hollandia Norvégia Lengyelország Spanyplország Szlovák Köztársaság Ausztria Tanárképzés, % % Forrás: OECD Education at a Glance 2012

16 4. A tücsökszakokról Nettó havi átlagkereset 2011-ben a képzési terület, a végzés éve és a végzettség szintje szerint (ezer Ft) BA/BSc, vagy főiskolai végzettségű ban végzett Informatika Műszaki Gazdaságtudományok Jogi és igazgatási Bölcsészettudomány Társadalomtudomány Orvos- és egészségtudomány Agrár Természettudomány Pedagógusképzés Átlag ben végzett MA/MSc, vagy egyetemi végzettségű ban 2010-ben végzett végzett Informatika Műszaki Gazdaságtudományok Orvos- és egészségtudomány Jogi és igazgatási Természettudomány Agrár Bölcsészettudomány Társadalomtudomány Pedagógusképzés Átlag Forrás: Varga(2013) a DPR 2011 adatai alapján

17 4. A tücsökszakokról A végzés után az 1. munkahely megtalálásáig eltelt idő (hónap) BA/BSC, vagy főiskolai végzettségű 2008-ban 2010-ben Képzésterület végzett végzett Pedagógusképzés 2,6 4,3 Gazdaságtudományok 2,8 3,8 Műszaki 4,5 3,5 Társadalomtudomány 1,9 3,5 Informatika 2,6 3,4 Természettudomány 2,8 3,4 Bölcsészettudomány 3,7 3,3 Orvos- és 2,6 3,2 egészségtudomány Jogi és igazgatási 4 3,1 Átlag 3,3 3,5 MA/MSc, vagy egyetemi végzettségű 2008-ban 2010-ben Képzésterület végzett végzett Pedagógusképzés 2,7 4,7 Műszaki 3,3 3,9 Orvos- és 2,8 3,9 egészségtudomány Gazdaságtudományok 3,1 3,7 Bölcsészettudomány 2,8 3,6 Természettudomány 3,2 3,6 Társadalomtudomány 2,4 3,3 Jogi és igazgatási 3,8 3,1 Informatika 4,1 2,6 Átlag 3,4 3,6 Forrás: Varga(2013) a DPR 2011 adatai alapján

18 4. A tücsökszakokról 2011-ben a végzettség szintjével illeszkedő foglalkozásban dolgozók aránya képzési területenként a 2008-ban és 2010-ben végzettek között (%) Képzésterület 2008-ban végzettek 2010-ben végzettek Informatika 89,9 89,7 Jogi és igazgatási 90,2 86,7 Pedagógusképzés 80,4 84,9 Műszaki 86,5 83,5 Orvos- és egészségtudomány 83,2 83,1 Gazdaságtudományok 81,8 78,9 Természettudomány 86,7 75,4 Társadalomtudomány 86,3 73,2 Agrár 75,2 72,7 Bölcsészettudomány 80,5 72 Átlag 83,7 79 Forrás: Varga(2013) a DPR 2011 adatai alapján

19 4. A tücsökszakokról 2011-ben a végzettség szakterületével illeszkedő foglalkozásban dolgozók aránya képzési területenként a 2008-ban és 2010-ben végzettek között (%) Képzésterület 2008-ban végzettek 2010-ben végzettek Orvos- és 93,6 90,9 egészségtudomány Informatika 90,2 90,3 Műszaki 85,2 85,2 Jogi és igazgatási Pedagógusképzés 78,4 84,7 Gazdaságtudományok 81,3 79,30 Agrár 69,8 69,5 Természettudomány 76,9 68,7 Társadalomtudomány 77,1 67,9 Bölcsészettudomány 67,1 63,6 A nem illeszkedő foglalkozásban dolgozók 4 %-kal többet keresnek, mint az ugyanolyan képzésterületen végzettek Forrás: Varga(2013) a DPR 2011 adatai alapján

20 4. A tücsökszakokról A felsőoktatás heterogén és heterogén munkaerő-piaci szegmensekre készít(het) fel

21 5. Lehet-e a felsőoktatást a munkaerő-piac igényeihez igazítani? Hogy csinálják mások? Cél : a hosszú távú foglalkoztathatóság biztosítása - közvetlen bemeneti szabályozás csak kevés helyen és máshogy - pénzügyi eszközök - minőségbiztosítás - információ nyújtás, karrier-tanácsadás, tervezés

22 Közvetlen bemeneti szabályozás Általában az intézmények döntenek a létszámról, központi létszámkorlátozás csak néhány, nagy költségigényű szakon (pl. orvosképzés) Közvetlen létszámmeghatározás Finnország Egyesült Királyság (1994 óta) Németország (tartományi szinten, intézményi kapacitások figyelembe vétele) Egyes szakokon létszámmeghatározás Belgium Hollandia ( numerus fixus rendszer 1984 óta) Olaszország (1999) A szakok szerinti létszám-meghatározást a közelmúltban megszüntetett országok Dánia (1993 összes hallgató létszámánk meghatározása) Svédország (1993) Norvégia (2003) Görögország (2000)

23 Finnország központi létszám-meghatározás (Oktatási Minisztérium) 3 éve szerződésekben, oklevelet szerzett hallgatók létszámára, 5 éves oktatási és kutatásfejlesztési tervek alapján az egyetemi képzésben 20, a főiskolai képzésben 7 tudományterületre Egyesült Királyság cél: kiadások kontrollja, a képzés diszciplináris tartalma másodlagos intézményenkénti létszám-meghatározás 13 finanszírozási csoportban pénzügyi szankciókkal

24 Központi létszám-meghatározás nélkül többlet-férőhely biztosítása kormányzati prioritásoknak megfelelően Írország IT kurzusok Ausztrália 3 évre nemzeti felsőoktatási prioritások Svédország kis nyelvi szakok

25 Pénzügyi eszközök Szerződés alapú finanszírozás (Dánia, Hollandia, Finnország, Svédország) 3-4 évre szerződés az intézményekkel, maximális (vagy minimális) finanszírozott létszám, egyes szakcsoportokban nőni vagy csökkenni fog a létszám Külön szerződés meghatározott kurzusokon a létszámnövelésre (Franciaország,Spanyolország,Belgium, Olaszország) Kimeneti alapú finanszírozás

26 Minőségbiztosítás Elvi lehetőség Egyesült Királyság - támogatásmegvonás

27 Információ-nyújtás, karrier-tanácsadás, tervezés - Munkaerő-piaci prognózisok, pályakezdők munkaerő-piaci sikerességére vonatkozó adatok publikálása - karrier irodák segítség-nyújtás képzési programok választásában, work placement

28 Köszönöm a figyelmet