Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A KÖZLEKEDÉS ÁGAZATAINAK TULAJDONVISZONYAIRÓL ÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEIRŐL. HÁROM EU TAG- ÉS KÉT EU TAGJELÖLT ORSZÁGBAN VÉGZETT VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Ehrlich Éva 1. Hogyan alakultak a közlekedés ágazataiban a tulajdonviszonyok? 2. Hogyan változik az állam szerepe, részvétele a fejlesztésben és a közlekedés szerkezetének alakításában? 3. Folyik-e a vizsgált országokban rövid és/vagy hosszú távú tervezés a közlekedés témaköreiben? 4. Melyek a közlekedés munkamegosztásának, szerkezetének az átalakítása tekintetében a legutóbbi évek tapasztalatai, törekvései? TULAJDONVISZONYOK ÉS FINANSZÍROZÁS A HOLLAND KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁBAN Somai Miklós Összefoglalás Bevezető Utak Vasút Kombinált fuvarozás Légiközlekedés + Reptér Schiphol KLM Belvízi hajózás Tulajdonviszonyok Szubvenciók Liberalizáció Szabályozott selejtezés 1
A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOROK HELYZETE, TULAJDONI RENDSZERE ÉS FINANSZÍROZÁSA NÉMETORSZÁGBAN Melléklet A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOROK HELYZETE, TULAJDONI RENDSZERE ÉS FINANSZÍROZÁSA AUSZTRIÁBAN A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOROK HELYZETE, TULAJDONI RENDSZERE ÉS FINANSZÍROZÁSA CSEHORSZÁGBAN 2
A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOROK HELYZETE, TULAJDONI STRUKTÚRÁJA ÉS FINANSZÍROZÁSA LENGYELORSZÁGBAN 6. Hajózás AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÚJ IRÁNYELVEI A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN: AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG Dr. Lovas József és dr. Sztrányainé dr. Kohánka Csilla I. Az Európai Közösség vasutakra vonatkozó elvei, céljai és azok Megvalósulása 1. Az alapszerződések vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezései 2. A vasúti közlekedésre vonatkozó másodlagos jogforrások 3. A közösségi vasútpolitika kialakulásának fontosabb állomásai 3.1. 1973-1990 3.2. 1990-1995 II. Az EK verseny- és vasútpolitikája, azonosságok és ellentmondások a Közös Közlekedéspolitika és a vasúttársaságok elképzelései között, pálya és vállalkozó vasutak 1. Fehér Könyv a vasutak revitalizálási stratégiájáról 2. A Bizottság jelentése a Tanács 91/440/EGK irányelvének végrehajtásáról 3. A vasúti vállalkozások továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok III. Közforgalmú személyszállítás: alapellátás vagy közszolgáltatás 1. A közösségi szabályozás 2. A magyarországi szabályozás 3. A közösségi és a hazai szabályozás összehasonlítása IV. Az EU koncepciója a vasutak átalakításáról és a MÁV reformja, a liberalizáció várható hatásai 1. A vasutakra vonatkozó módosított, illetve új, 2001. évi közösségi irányelvekről 2. A Bizottság új Fehér Könyv-tervezete: Európai közlekedéspolitika 2010-ig: eljött a döntés ideje" 2.1. A szükséges egyensúlyváltás 2.2. A szűk keresztmetszetek megszűntetése a transzeurópai hálózat megteremtésével 2.3. Új díjpolitika 2.4. A közlekedési rendszer felhasználó-központúvá tétele 2.5. Egyensúlyteremtés a légi közlekedés növekedése és a környezet között 2.6. A globalizáció hatásainak kezelése 3
3. A második vasúti infrastruktúra-csomag tervezete 4. A közösségi szabályozással összefüggő jogharmonizáció alapvető kérdései a vasúti közlekedésben 5. A MÁV Rt. reformja és a közösségi szabályozás 5.1. A vasútvállalatok vezetésének függetlensége 5.2. Az infrastruktúra-kezelés és a szállítási tevékenység szétválasztása 5.3. A vasúti vállalkozás pénzügyi helyzetének megszilárdítása 5.4. Hozzáférés (belépési jogok biztosítása) a vasúti infrastruktúrához 5.5. A vasúti infrastruktúra-kapacitás szétosztása és az infrastruktúra díjak felszámítása 5.6. A MÁV Rt. tervezett intézményi reformja V. Nagysebességű közlekedés 1. Bevezetés 2. A nagysebességű vasutak kialakulása 3. A nagysebességű vasút koncepciójának eredete és fejlődése A japán nagysebességű vonatok A japán hálózat meghosszabbítása Az európai nagysebességű vonatok Európai nagysebességű hálózat Egyéb fő európai összeköttetések Vasútvonalak meghosszabbítása Közép- és Kelet-Európa felé Nagysebességű technológia A nagysebességű rendszer környezetbarát 4. Látványos gazdasági sikerek 5. Közép- és hosszú távú közlekedési előrejelzés 6. A finanszírozás kérdései A TÖMEGKÖZLEKEDÉS SZERVEZÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA NYUGAT-EURÓPÁBAN Somai Miklós Összefoglalás Általános elvek és szabályok Elméleti felvetések Stratégiai válaszok Besançon EU-szabályozás Elsődleges törvény Kiegészítő törvény A Bizottság javaslatai Gyakorlati példák Skandinávia Néhány szó a svéd és a dán vasútról A brit példa, avagy fürdővízzel a gyereket(?) A buszközlekedés liberalizációja A liberalizáció következményei A londoni közlekedés legújabb kori átszervezése A francia megoldás Vidéki városi tömegközlekedés 4
Néhány szó a regionális vonatközlekedésről Párizs és környéke (Ile-de-France Régió) A német módszer Közlekedési szövetségek Végkövetkeztetés Melléklet AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORT ÉRT VILÁGGAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK VÁRHATÓ HATÁSAI 2001 Dr. Bartolits István, Dr. Sallai Gyula, Dr. Schmideg Iván 1. Bevezetés 2. A távközlés fejlődésének korszakai Egy globális konvergens versenypiac kialakulása 3. Anomáliák a fejlődésben 3.1 A dot-com jelenség 3.2 Az Internet gazdaság modellje 3.3 Az Internet gazdaság indikátorai 1999-2001 között 3.4 A dot-com jelenség következményei 4. Az Internet gazdaság és az Európai Unió 4.1 Az 1993-as stratégia (Bangemann jelentés) 4.2 Az 1999-es stratégia 4.2.1 eeurópa 4.2.2 eeurópa + 4.2.3 Teljesítményértékelés az eeurópa+ akciótervben 5. Összefoglalás Summaries 5