A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján 2009. március

Készítette Szittnené Gudor Mária Szabó Júlia Lektorálta Südi Ilona Török József Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A NAT a természettudományos lompetenciáról 4 2.1. A felmérés célja 5 2.2. A felmérés szervezése 6 2.3. A kérdőív 7 2.4. A vizsgálat eredményeinek elemzése 7 3. Összegzés 19 4. Irodalomjegyzék 21 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

1. Bevezetés Az 1992-es Riói konferencia 1 emelte nemzetközi szinten is elvárássá, hogy fogalmazzuk, értelmezzük újra a környezetünkhöz, bolygónk jövőjéhez való viszonyunkat: egyéni és társadalmi céljaink megvalósításához indokoltan válasszunk eszközt, körültekintően hozzunk döntést, ismerjük választásunk jelen- és jövőbeli következményeit, azaz környezettudatosan gondolkodjunk, és felelősséggel cselekedjünk. A környezeti nevelés fogalmát ma is időszerűen éppen 30 éve a következőképpen fogalmazta meg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió nevadai konferenciája: A környezeti nevelés és oktatás a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat. Törekvése olyan képességek és azok alakulásának elősegítése, melyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez. 2 A meghatározás lényege az évtizedek során nem változott, tartalmi elemei ma is érvényesek. A környezeti nevelés ma már szerves része a fenntarthatóság pedagógiájának, mert napjainkban szerencsére (vagy a felvilágosító munka eredményeként?) egyre kevesebben vannak azok, akik megkérdőjelezik, hogy a jelenlegi fogyasztási trendek mellett létezhet-e a fenntarthatóságra törekvésnek, akár gazdasági, pénzügyi, akár ökológiai szempontból alternatívája. Ez a felismerés pedig mielőbbi szemléletváltást igényel, sürget, és kikerülhetetlen feladatként jelenik meg a pedagógusok számára is. Oktató-nevelő munkánknak mind nagyobb fontosságú dimenziója a környezeti nevelés, amely célként jelöli meg a szemléletformálást, a környezettudatos gondolkodás és ezzel összhangban levő cselekvés igényének kialakítását, középpontjában a fenntartható életmódra törekvés készségének elsajátításával. A környezettudatosság elsősorban gondolkodásmód és lelkiállapot, elkötelezettség és belső igény is, ami feltételezi többek között a partnerségre, kezdeményezésekre épülő, aktív állampolgári létet. A korszerűen értelmezett környezeti nevelés magába foglalja sok egyéb mellett azoknak a tényeknek, változásoknak a megismerését, amelyeket az akár tudatosan, akár ha- 1 www.kislexikon.hu/rioi_kornyezet_es_fejlodes_konferencia.html 2 In Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Budapest, 1993. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

gyomány, társadalmi minta alapján választott, gyakorolt életmód előidéz a szűkebb és tágabb környezetben, illetve azoknak a képességeknek, attitűdöknek az elsajátítását, amelyek birtokában a környezetért felelősséget tanúsító, a felmerülő problémákra értően és megértően reagáló, tudatosan választó és cselekvő állampolgárrá válnak, válhatnak tanítványaink. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a termelékenység, hatékonyság jelenlegi szintje jelentős mértékben köszönhető a természettudományok eredményeinek. Az USA-ból indult el a 80-as években a Science for All nevű oktatáspolitikai projekt, azzal a céllal, hogy a természettudományos alapok átfogó elsajátítása ne csak egy szűk elit privilégiuma legyen, hanem mindenki hozzáférhessen az alap- és középfokú oktatás révén azokhoz. Hasonló problémára hívták fel a figyelmet az OECD PISA 3 összehasonlító mérései, különösen a 2003-as, amely kiemelt területként a természettudományos problémamegoldást vizsgálta. Az ezredforduló környékén a társadalomtudományi kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés folyamatosan csökken. Egyre kevesebben érettségiznek ezekből a tárgyakból, és csökken a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma is. A természettudományok fokozottabb támogatását sürgetik a közös környezeti problémák. Ezek a tényezők együttesen vezettek az Európai Parlament a kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásához, amely a lisszaboni program megvalósításának részeként megjelent munkaprogramban nyert megfogalmazást (Detailed work programme on the follow-up of the objectives of education and training systems in Europe Official Journal C 142, 14/06/2002.) A természettudományos nevelés globális felértékelésében nagy szerepet játszik az UNESCO által kezdeményezett és koordinált A fenntarthatóságra nevelés évtizede (2005-2015) 4. 2. A Nat a természettudományos kompetenciáról A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezen ismeretek birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálásában, a különböző technológiák és azok alkalmazásának elő- 3 http://www.oecd.org/document/50/0,3343,en_32252351_32236173_37627442_1_1_1_1,00.html 4 www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=hirek-2005-okoiskola-fenntarthatosag Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

nyeit, illetve korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. összefüggésben). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni, új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos és az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásában egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5 A környezeti nevelés fontos szerepet kap a magyar közoktatás hivatalos dokumentumaiban. A gyakorlati életben való alkalmazása azonban még messze van a reálisan elvárhatótól, és még messzebb egy fenntartható fejlődési pálya kialakításához szükségestől. Ez a felmérés egyfajta tükröt szeretne tartani az olvasója elé. Hol is tartunk ebben a kérdésben? 2.1. A felmérés célja A környezettel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon több mint 15 éve kezdődött el, azóta rendszeresen foglalkoznak ilyen jellegű kutatással, de ezek elsősorban a felnőtt lakosságra terjednek ki. A közoktatásban résztvevő fiatalok körében a BKE végzett egy felmérést 2001/02-ben 6. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben most első alkalommal került sor arra, hogy a fővárosi fenntartású intézmények 9. évfolyamos tanulóinak körében, reprezentatív minta alapján kérdőíves felmérést készítsen a környezettudatosságról. A kérdőíves felméréssel az volt a célunk, hogy megismerjük a 14-15 éves korosztály vélemé- 5 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 6 Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

nyét, álláspontját, attitűdjeit, cselekvési szándékait a környezeti kérdésekben. A kérdések egy része a környezettudatosságra vonatkozik, másik része pedig általános tájékozottságot vizsgál. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire fontos a vizsgált korosztály számára a környezet ügye, ismerik-e a felmerülő gondokat, középiskolai tanulmányaik megkezdése előtt volt-e lehetőségük részt venni a környezet ügyét (védelmét) szolgáló cselekvésben? Volt-e lehetőségük a környezeti értékek, szépségek megismerésére, volt-e részük a tapasztalás során átélhető, érzékelhető élményben és örömben? Ha igen, mi az, amiben szívesen vettek részt? Kitől és hol kapják a legtöbb információt, kinek a véleménye fontos számukra? Értik-e, érzik-e, hogy a környezet állapota tőlük is függ? Mit tesznek meg közvetlen környezetükben, miben vennének részt aktívan? Mennyire ítélik súlyosnak az egyes, globálisan jelentkező problémákat? Milyen magatartásformákat, milyen mértékben ítélnek ártalmasnak? A tanuló személyére vonatkozó kérdésekkel arra keressük a választ, hogy a lakóhely, a tanulmányi eredmény, az iskolaválasztás, családi háttér elemei hogyan hatnak, mennyire befolyásolják a tanulók környezettel kapcsolatos véleményét, gondolkodását. A vizsgálat során abból a feltevésből indulunk ki, hogy a tanulók többségének fontos a környezet ügye, hajlandók tenni érte és a megoldás leghatékonyabb eszközének nem csak az anyagi lehetőségeket, forrásokat tekintik. 2.2. A felmérés szervezése A vizsgálatot kezdeti állapotfelmérésnek, kiindulópontnak szánjuk. Terveink szerint kétévenként kerülne sor hasonló kérdőíves felmérésre. Úgy gondoljuk, hogy célszerű lenne a nyomon követés is, tehát annak vizsgálata, hogy a középiskolai oktatás során hogyan változik a környezettudatosság három dimenziója: az ismeretek, az értékrend és a részvételi szándék, a cselekvés. A környezetre, a környezettudatosságra vonatkozó tanulói vélemények, attitűdök kérdőíves felmérésére 2008. november harmadik hetében került sor az MFFPPTI munkaterve szerint, a fővárosi fenntartású iskolák 9. évfolyamán, 10%-os reprezentatív mintán. A kérdőív tervezetét, elkészítését követően környezettudománnyal foglalkozó szakember, gyakorló földrajz szakos tanár, szaktanácsadó és mérési szakember véleményezte, adott javaslatokat a pontosításához. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

A reprezentatív mintába került iskolák a kérdőívekkel kapcsolatos logisztikai feladatokat készséggel megoldották. A kérdőív kitöltése 45 percet igényelt, megválaszolását osztályfőnöki és természettudományos szakórán javasoltuk. Örömmel állapítottuk meg a feldolgozás során, hogy olyan kérdőív, amelyet kiosztottak, de nem válaszoltak meg, nem volt. Ez a tény önmagában is bíztató attitűdöt jelez a többi felmérésekkel összevetve. Az összképhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy voltak olyan tanulók, akiknek írásképe oly mértékben rendezetlen, hogy válaszaik csak részben voltak értékelhetőek. Azoknál a kérdéseknél pedig, ahol rangsorolni kellet jelenségeket, magatartásformákat, voltak olyanok, akik vagy nem olvasták el figyelmesen az utasításokat vagy nem értették meg azokat. 2.3. A kérdőív A kérdőív 17 kérdést tartalmaz a következő megoszlásban: 1-4. kérdés: a tanuló családi hátterére vonatkozik. 5-7. kérdés: a környezetvédelemmel kapcsolatos, általános iskolai aktivitásra kérdezünk. 8-11. kérdés: a környezet állapotára, a környezetvédelem fontosságára, magatartásformákra vonatkozik. 12. kérdés: ismeretekre alapozott, globális gazdasági, társadalmi és természeti problémák rangsorolására kéri a tanulókat. 13-17. kérdés: a környezeti állapottal, fenntarthatósággal kapcsolatos állásfoglalást, véleményt vár a tanulóktól. 2.4. A vizsgálat eredményeinek elemzése Lakóhely, iskolatípus és nem szerinti részminta alapján elemeztük a kérdőívek adatait. A tanulói személyiséget sok vonatkozásban meghatározó vagy befolyásoló családi hátteret vizsgáltuk az 1. és a 3. kérdésben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tanuló lakóhelye befolyásolja-e, és milyen mértékben a környezettudatosságot, összefüggésben van-e a környezetért érzett felelősséggel, aktivitással, élményekkel. A vizsgálatban 1176 tanuló válaszát volt módunkban elemezni, a tanulók 60 %- a budapesti lakóhelyű, 40 %-a főváros környéki településekről jár be, ahol nagy valószínűséggel általános iskolai tanulmányikat is végezték. E mérés eredményei szerint a budapesti és Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás a vidéki lakóhellyel rendelkező tanulók környezettel kapcsolatos véleménye meglehetősen egységes képet mutat. Ez megállapítható mind abban, ahogyan a környezet problémáit kezelik, mind amilyen tevékenységekben részük volt, mind ahonnan a legtöbb információhoz jutnak, illetve, ahogyan magatartásformákat elfogadnak, vagy elvetnek. Ez arra mutat rá, hogy az általános iskolában folyó környezeti nevelés céljaiban és eszközeiben nincs lényeges különbség a tanulók lakóhelye szerint. Ezt a megállapítást a konkrét kérdés tárgyalásakor tovább részletezzük. A kérdőívet kitöltő tanulók közül gimnáziumban tanul 248 fő, szakiskolában 197 fő, szakközépiskolában 718 fő. Az iskolatípus kiválasztása és a környezettel kapcsolatos vélemény, megítélés, cselekvési szándék között nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket, bár előzetesen vélelmeztük. A kisebb eltéréseket az egyes kérdéseknél értelmezzük. A korábban e témakörben végzett kutatási eredmények alapján feltételeztük, hogy lesz különbség nem szerinti megoszlásban az egyes kérdésre adott válaszoknál. E mérésnél azonban a válaszok többségében csekély eltérések mutatkoznak csak a véleményformálásban, a környezethez történő viszonyulásban. A 3. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható hogy, az otthoni tanulást elősegítő eszköz-ellátottságában érzékelhető különbség jelentkezik a megkérdezett tanulói csoportok között iskolatípus szerint, a szakiskolai tanulók kárára, ami az 1. ábrán látható. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

testnevelés angol informatika történelem matematika biológia földrajz irodalom rajz Gyakoriság (%) számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás A tanuló lakóhelye viszont nem befolyásolja szignifikánsan az otthoni eszközellátottságot, ahogyan azt a 2. ábra is mutatja. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Budapest Vidék 2. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása a lakóhely szerint A 4. kérdésben a tanuló kedvenc tantárgyára kérdeztünk. Összesen 24 különböző tantárgyat jelöltek meg. A legjobb helyen végzett tantárgyak előfordulási arányait mutatja a 3. ábra. Megnyugtató, hogy a környezeti nevelés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományok közül három tárgy is szerepel a kedvencek között. 25 20 15 10 5 0 3. ábra. A tanuló kedvenc tantárgyai közül az első kilenc Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

biológia földrajz kémia angol gyakorlat osztályfőnöki természetismeret fizika Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás Az 5. kérdés arra vonatkozott, hogy mely tanórán foglalkoztak a környezetvédelem problémájával? A 4. ábrán látható, hogy az összes tanuló 37% -a jelölte meg a biológiát, és 36 %-a a földrajzot, mint olyan tárgyat ahol a környezettel kapcsolatos kérdések, gondok előtérbe kerültek. A nem természettudományos tárgyak vonatkozásában viszont szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy csak az angol nyelvet említik meg, olyan tantárgyként, ahol a problémakör szóba került. Ezen a téren tehát komoly feladatokat jelez a vizsgálat a pedagógusok felé. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a környezeti kérdések, témák az osztályfőnöki órán is megjelennek, és valószínűnek tartjuk, hogy az ilyen jellegű programok szervezésének, ha nem is kizárólagos, de fontos keretét adják. Érdekes, hogy a természetismeret ilyen alacsony arányban kerül megemlítésre, de ez magyarázható a tárgy jelenleg még alacsony elterjedtségével is. 40 35 30 25 20 15 10 5 0 4. ábra. A környezetvédelem problémájával foglalkozó legjellemzőbb nyolc tanóra aránya a vizsgálatban A 6. kérdés során azt vizsgáltuk, hogy a tanulók milyen arányban voltak általános iskolásként erdei iskolában? Az erdei iskola a környezeti nevelésnek, szemléletformálásnak az egyik leghasznosabb és leghatékonyabb eszköze. Az ilyen jellegű programon való részvétel során a tanulók nemcsak a természeti környezet hangulatát és az ember által alakított, formált világ szépségeit ismerhetik meg, de szembesülhetnek a visszafordíthatatlanná váló károsodási, károsítási folyamatokkal is. A tanulók 60%-a válaszolta, hogy részt vett erdei iskolában, 39%- a viszont még nem vett részt. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 nem igen 72 59 53 46 40 28 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 5. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya képzéstípusonként Ennél a kérdésnél iskolatípus és lakóhely szerint is megvizsgáltuk a válaszokat. Az 5. ábrán látható, hogy a gimnáziumi tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint a szakközépiskolai, szakiskolai, társaik. E jelenség okaira vonatkozóan még nem rendelkezünk kielégítő modellel. Az összefüggés legfeljebb a családok eltérő anyagi helyzetével lenne magyarázható, ami viszont a tanulási segédeszközökkel való ellátottságban nem mutatkozott ilyen határozottan. A 6. ábrán láthatóan a budapesti lakhellyel rendelkező tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint vidéken élő társaik. Egy lehetséges magyarázat, hogy a vidéki iskolák mivel az ott élők amúgy is közelebb élnek a természethez kevésbé szerveznek erdei iskolai programot. Ez azonban éppen a budapesti agglomerációra ez kevéssé látszik indokoltnak. Tehát ez a jelenség is további elemzést kíván. 100 90 80 nem igen 70 66 60 50 49 50 40 33 30 20 10 0 Budapest Vidék 6. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya a tanuló lakóhelye szerinti bontásban A 7. kérdés néhány környezetvédelmi programban való részvételt vizsgálja, amelynek eredményei az 1. táblázatban láthatók. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

1. táblázat. A környezetvédelmi programban részvevők megoszlása A környezetvédelmi program típusa Résztvevők aránya kategóriánként az összes tanuló %-ában verseny 44% projektkészítés 30% szemétgyűjtés 55% papírgyűjtés 86% egyéb 16% Mint várható volt, a legtöbben papírgyűjtési akcióban vettek részt, ami a tudatos fogyasztóvá nevelésnek egyik nagyon lényeges aspektusa, de félő, hogy csak kampányjellegű akcióról van szó az esetek nem elhanyagolható részénél. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a projektben való részvétel ilyen alacsony. A környezeti nevelés interdiszciplináris jellegű, egy-egy probléma felvetése, körüljárása, vizsgálata, hatásainak elemzése, a megoldások lehetőségeinek feltárása a természettudományos vonatkozásokon kívül gazdasági, történelmi, művészeti megközelítési lehetőséget is kínál a pedagógus számára. A projektmunka az egyik legkomplexebb és legsikeresebb eszköze lehet a környezeti nevelés hatékony megvalósításának, mert kognitív ismeretek elsajátítása mellett számos szociális és gyakorlati kompetenciát is fejleszthet. 8. kérdés Mennyire tartod fontosnak a környezetvédelem ügyét? A tanulók 87%- a fontos és nagyon fontos ügynek tekinti a környezetvédelemmel való foglalkozást, ez az adat hipotézisünket támasztja alá és jó alapnak tekinthető a középiskolai tanulmányok elején, és aminek a továbbfejlesztése az aktív cselekvés és felelősségvállalás irányába az oktató-nevelő munka egyik legidőszerűbb, halasztást nem tűrő kihívása. Ezt a 7. és 8. ábra egyaránt jól mutatja. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás 60 50 40 30 20 10 0 nagyon fontos fontos kevéssé fontos egyáltalán nem fontos 7. ábra. A környezet ügyének fontossága nincs válasz A gimnáziumi tanulók közül közel kétszer annyian tartják nagyon fontos ügynek a környezetvédelmet, mint a szakiskolai tanulók. Ez az eredmény összecseng a BKE vizsgálatának egyik megállapításával, azzal, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknél a környezettudatosság is meghatározóbb, és ez az eltérés már az iskolaválasztásnál is megjelenik. (7. és 8. ábra.) 8. ábra. A környezetvédelem ügyének fontossága a képzéstípusok függvényében 9. kérdés Honnan kapod a legtöbb információt környezetünk állapotával kapcsolatban? Egyáltalán nem meglepő az a tény, amit a 9. ábrán szemléltetünk, csak a szemléletváltás fontosságára, a változtatás szükségességére hívja fel a figyelmet. A tanulók 70 %-a számára a tv még ebben a kérdésben is meghatározó jelentőséggel bíró tényező, az iskola lényegesen lemaradva követi azt. Meglepően alacsony a család, és az otthoni példa szerepe a környezet állapotára vonatkozó információszerzésben. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

80 70 Gyakoriság (%) 60 50 40 30 20 10 0 iskola, tanárok család, rokonok barátok TV, rádió újság, folyóirat reklám, hierdetés, szórólap 9. ábra. Információforrások említésének aránya Ennél a kérdésnél van kimutatható eltérés a különböző iskolatípusokban tanulók között. Míg a gimnáziumban tanulóknál a barátok véleményformáló szerepe kimutathatóan alacsonyabb, addig a sajtó szerepe magasabb az átlagosnál. Ez feltehetően az eltérő ismeretszerzési, véleményalkotási modellre vezethető vissza. Érdekes ugyanakkor az írott sajtó valamennyi csoportnál relatíve jelentős a családnál, barátoknál szignifikánsan nagyobb súlya, miközben a 3. kérdésnél egyértelműen ebből a leggyengébb az ellátottság. Valószínűleg átfogóbb elemzést kíván az iskola, a tanárok szerepének értelmezése, ezen belül is a különböző képzési formák esetében a tanárok hatásának eltérő mértéke és feltehetően eltérő modellje. 10. kérdés Milyen hatékonyan járulnak hozzá a környezetvédelem ügyéhez a következő tevékenységek? A kérdés megválaszolása során egyrészt előre rögzített tartalmú válaszokat kellett fontosságuk szerint sorba rendezni, másrészt lehetőség volt további tényezők megjelölésére is. 1- gyel jelölték a számukra legfontosabbat, 6-tal a legkevésbé fontosat. A megkérdezett tanulók által felállított fontossági sorrendet a tudományos kutatás, új technológiák, az oktatás, nevelés, információ nyitják meg. A legkevésbé fontosnak a politikai döntéseket ítélték. Ennél a kérdésnél közlékenyek voltak a tanulók, sokan jelölték meg az egyéni életmódváltást, az önkorlátozást, a kampányok szervezését, figyelmeztető táblák kitételét, vagy egyszerűen csak több kukát látnának szívesen az utcákon, de volt olyan megjegyzés is, hogy az üzemanyag árát kellene emelni (10. ábra.) (Az egyéb válaszokat szórásuk miatt nem lehetett ábrázolni.) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 tudományos kutatás, új technológiák oktatás, nevelés, infomáció jogi intézkedések, szigorú következmények külföldi és hazai példák politikai döntések 10. ábra. A környezetvédelem ügyére hatást gyakorló tevékenységek hatékonyságának helyezésszáma (1-fontos, 6-legkevésbé fontos) A 11. kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a tanulók véleménye szerint a különböző magatartásformák milyen mértékben ártanak a környezetnek? A tanulóknak 1-től 6-ig kellett rangsorolni a válaszokat, 1-gyel jelölték a leginkább ártó tényezőket. A válaszok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a leginkább ártó tényező a hanyagság, tudatlanság. A vélemények szerint a legkevésbé az önzés és a megszokás árt a környezetnek, ami nincs teljes összhangban a környezetgazdálkodásban általánosan elfogadott szemlélettel. Ez valószínűleg a jelenlegi gyakorlat túlzottan pozitív értékelését is jelenti, ami a mai nem igazán környezetközpontú életmódra vonatkozóan elfogadó attitűdre utal.(11. ábra) A környezetnek ártó tényezők között előkelő helyen megjelölt tudatlanság és információhiány megerősíti a 10. kérdésnél is megjelenő tényt, hogy a válaszadók nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudományos kutatásnak, az oktatásnak fenntartható fejlődési pálya kialakításában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

11. ábra. Magatartásformák ártalmas hatásának helyezésszáma a környezetre (1-legártalmasabb, 6-legkevésbé ártalmas) A 12. kérdésben a közvetlen és a tágabb környezet állapotáról, az egyre nyilvánvalóbbá váló gondok és problémák meglétének ismeretéről, azok súlyosságának megítélését tízfokú skálán jelölve kértük. A tényezőket a kérdésben a feldolgozhatóság, összevethetőség érdekében két csoportra bontottuk, mivel ennél összetettebb rangsorolás nem volt a tanulóktól elvárható. A két tízes blokkot önállóan ábrázoljuk, mivel azok összevetése nem adna valós eredményt.. 1-gyel a megítélésük szerinti legproblematikusabb dolgot kellett megjelölni. Egyrészt a legnagyobb problémának a légszennyezettség, a vízszennyezettség az erdők kiirtása szerepel. Ez jól mutatja a sajtó, tömegtájékoztatás szerepét, hiszen hazánk erdősültsége az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt. Legkisebb jelentőséget az ivóvíz biztosításának és a természeti kincsek kitermelésének tulajdonítanak, ami ismételten az információval való ellátottság egyoldalúságára, hiányosságaira utal. Érdemes ebből a szempontból figyelmet fordítani arra az ellentmondásra, amely a vízszennyezés és ivóvíz-biztosítás közötti nyilvánvaló összefüggés értékrendbeli tükröződésének hiánya mutat. Itt is a személyes tapasztalás és a kommunikációs tér közötti ellentmondásra kell utalnunk. (12. ábra). Másrészt a tanulók a közvetlen környezetük megítélésénél a legnagyobb problémák között az éhínség, a járvány és a szegénység szerepel, legkevésbé látják problémának a génkezelt növényeket. Ehhez hasonlóan elfogadó az attitűd az atomenergia használatával kapcsolatban. Érdemes odafigyelni arra, hogy feltehetően közép-európai helyzetünkből adódóan a vándorlás kérdéseit kifejezetten súlytalannak érzik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

12. ábra. A környezetet érintő gondok helyezésszáma (1-legproblémásabb, 10-legkevésbé problémás) A 13. kérdés a tanulók környezetért érzett elkötelezettségét vizsgálja. A megkérdezettek közel 72 %-a venne részt környezetvédelmi akcióban, legtöbben az állatok védelme érdekében tennének szívesen, de fontosnak tartják, és sokan említik például a faültetést, az autómentes napokat. Választásuk jól jelzi, hogy viszonyulásuk a környezetet érintő kérdésekhez érzelmi jellegű, kevésbé tudatos, hiszen az állatok védelmét szinte a legfontosabbnak ítélik, minden egyéb elé sorolva, holott ennek a hazai környezet védelmére gyakorolt tényleges hatása csekély. A 14. kérdés azt vizsgálja, hogy a tanulók környezetük iránt érzett elkötelezettsége milyen konkrét, környezettudatos tevékenységekben nyilvánul meg. A válaszok alapján úgy gondoljuk, van még tennivaló a szemlélet alakításában, hogy a tudati szinten már elfogadott követelményt, elvárást felváltsa a tényleges cselekvés. De megnyugtató és optimizmusra ad okot, hogy a leggyakrabban említett cselekvési forma, a villamos energiával és a vízzel való takarékosság, a legkevésbé fontos, hogy vitában vesznek részt, ill. olvasnak a témáról. Közepes a megítélése a szelektív szemétgyűjtésnek, az elhasznált elemek külön gyűjtésének. A középiskolában a természettudományos ismeretek bővülése, az ok-okozati kapcsolatok megértése, a tényekkel és a következményekkel történő szembenézés, belátás kell, hogy kialakítsa azt az attitűdöt, hozzáállást, belső igényt, ami a felelősséggel vállalt napi tevékenységekben megmutatkozik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

13. ábra. A környezet érdekében leggyakrabban, legszívesebben végzett tevékenységek (1-gyakran, 8-ritkán) A 15. kérdésben egy irodalmi idézettel motiváltuk a tanulókat arra, hogy összefoglalják, melyek azok a legfontosabb, szinte rutinszerű cselekvések és legfontosabb tulajdonságok, amelyek megléte, és érvényre juttatása, gyakorlása, közvetlenül hat környezetünkre, életünkre. A tanulók 91%-a válaszolt erre a kérdésre pozitív, előre mutató, proaktív szemlélettel. Néhány, a leggyakrabban előforduló megjegyzés: a törődés, az odafigyelés, a példamutatás, a segítség, a ne csak magára gondoljon az ember, tőled is függ mire ébredsz stb. Következzék itt egy figyelemre méltóan teljes gondolat egy a felmérésben résztvevő 15 éves tanulótól: Az életben nem csak a saját egészségünk fontos, hanem a bolygónké is, mert a bolygó részei vagyunk és a bolygó a mi részünk. Ha a bolygó beteg, hamar mi is azzá válunk. Meg kell találni a közös egyensúlyt, vagy el kell dönteni, hogy mit akarunk a következő generációnak: Életet? Halált? A saját gyerekeink élete van a kezünkben és egyben a sajátunk is. Ez a tanulói vélemény gondolatiságában összecseng a gyakran idézett gondolattal: Ezt a világot nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. A 16. kérdés azt vizsgálja, hogy milyen programon venne részt szívesen a tanuló, melyek közül a tanuló többet is megjelölhetett. Itt is jellemzően a befogadó, ismeretszerző tevékenységek jelennek meg, de bíztató, hogy bár nem ilyen nagy arányban megemlítettek aktív részvételi formákat is, mint pl.: a faültetés, a parlagfűirtás, az állatok védelme, madárgyűrűzés, tótisztítás stb (lásd 14. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás 80 70 60 50 40 30 20 10 0 kirándulás kiállítás előadás fórum, beszélgetés 14. ábra. Környezet védelmét szolgáló programon való részvétel említésének aránya A 17. kérdés állásfoglalást várt a tanulóktól: elfogadják, ill. elutasítják-e az leírt állításokat. Az eredmény ismét a tudati szintű elfogadás eléggé általános voltáról tanúskodik A tanulók 91%-a szerint szükség van nemzetközi összefogásra a természet értékeinek megóvására. A tanulóknak csak 23 %-a állítja, hogy a környezeti problémák megoldása csak pénz kérdése. A tanulók 90 %-a szerint mindennapi tevékenységeink is hatással vannak a környezet állapotára. 70%-uk gondolja azt, hogy a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismerete. 85%-uk véleménye szerint a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismeretén kívül a felesőség, a cselekvés. A felelősség és tehervállalás viszonyában már megoszlanak a vélemények, csak a tanulók 40 %-a véli úgy, hogy a környezeti problémákat az oldja meg, aki okozza. Ugyanakkor 68 %- uk gondolja, hogy az együttérzés növelésével a közös gondok is megoldhatók. 3. Összegzés Az elvégzett felmérés kiértékelése nyomán fontosnak tartjuk a kérdőív javítását, továbbfejlesztését, egyes kérdések pontosítását. Tartalmi elemeit bővíteni szeretnénk pl. a hulladékképzés, a fogyasztás, az erőforrások pazarló felhasználása ill. a fenntartható turizmus és a kulturális környezet védelme témakörben, azonban már ebben a formában is értékes információkat szolgáltat e korosztály környezettel, fenntartható világgal kapcsolatos beállítódásáról. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a korosztály túlnyomó, meghatározó többsége a maga módján fogékony a környezetre vonatkozó gondok, és a felmerülő problémák iránt. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19