Európai Fizetési Kockázati Index 1998 óta
Európai Fizetési Kockázati Index (EPI) 1998-ban készült először az Európai Bizottság kérésére, annak munkacsoportjával kevés ország részvételével. A felmérés, minden év azonos időszakában, írásban rögzített adatok kiértékelésével készül. Betekintést nyújt a fizetési hajlandóság, a fizetési fegyelem, ezáltal a fizetési kockázatok alakulásába. Célja a megalapozott pénzügyi döntéshozatal segítése. 2012 óta Kelet-Európa országai is csatlakoztak, -ben a 31 EU ország mellett Bosznia és Szerbia vett részt a felmérésben. Több mint 10.000 pénzügyi vezető, ügyvezető, pénzügyi szakértő, köztük 500 hazai válaszadó vett részt az EPI felmérésben.
Európa számokban A pénzügyi szektoron kívüli vállalkozások száma 20 millió Ez 5.100 milliárd értéket képvisel 125 millió fő foglalkoztatott 26 millió munkanélküli Forrás: Eurostat
Európai Fizetési Kockázati Index
EPI a legfontosabb üzenetek Európa Az európai gazdaság a válság elhúzódása miatt befagyott, a nehézségek szorításából nem sikerül kitörni. A leírási veszteség 3,0%-ról 3,1%-ra nőtt, ami 360 milliárd értéket képvisel Egyre többen hivatkoznak az értékesítési volumen csökkenésére és likviditási problémákra A válaszadók közel fele a fizetési kockázat emelkedését prognosztizálja és nem vár növekedést A válaszadók 40%-a nem tervez munkaerő felvételt, 30% pedig elbocsátásokkal is számol A válaszadók közel ¾-e továbbra sem lát pozitív változást az üzletmenetben A válaszadók 88%-a úgy ítéli meg, hogy az adósai pénzügyi nehézségek miatt nem fizetnek A válaszadók fele kevésbé bízik abban, hogy pénzügyi nehézségek esetén biztosan számíthat a bankjára A számlák teljesítésének határideje egyértelműen tovább csökkent
EPI 2013 Európai Fizetési Kockázati Index Jelmagyarázat Alacsony kockázat 101-129 130-139 140-149 150-159 160-169 170 felett Magas kockázat 2013
EPI Európai Fizetési Kockázati Index Jelmagyarázat Alacsony kockázat 101-129 130-139 140-149 150-159 160-169 170 felett Magas kockázat
EPI a legfontosabb üzenetek Európa Az európai gazdaság a válság elhúzódása miatt befagyott, a nehézségek szorításából nem sikerül kitörni. Legjobb eredmények változatlanul: Skandinávia és Svájc A kategóriák között nem történt átrendeződés A veszélyzónában lévő országok eredményei tovább romlottak: Ciprus, Görögország és Spanyolország esetén nőtt az EPI index Kivétel: Magyarország EPI index-e nem változott, így a veszélyzóna legjobb pozíciójában szerepel A legnegatívabb előrejelzések az ügyfelek várható fizetési nehézségeire vonatkozólag Portugália (82%), Görögország (74%), Románia (73%) Spanyolország (65%), és Olaszország (65%) válaszadóitól érkeztek, míg az EU átlag: 46%
Európai Fizetési Kockázati Index Jól teljesítő országok Ország Kockázati Index Kockázat mértéke Változás 2013-14 Finnország 126 Alacsony +1 Norvégia 126 Alacsony -2 Svédország 128 Alacsony 0 Dánia 133 Alacsony-közepes -2 Izland 135 Alacsony-közepes -2 Svájc 136 Alacsony-közepes -1
Európai Fizetési Kockázati Index Közepesen teljesítő országok Ország Kockázati Index Kockázat mértéke Változás 2013-14 Németország 144 Közepes 0 Ausztria 149 Közepes 0 Észtország 152 Közepes-magas -1 Franciaország 153 Közepes-magas +1 Hollandia 155 Közepes-magas +1 Belgium 158 Közepes-magas 0 Anglia 160 Magas -2 Írország 161 Magas +1 Litvánia 163 Magas 0 Szlovákia 165 Magas +1 Lettország 165 Magas 0 Lengyelország 165 Magas -1 Olaszország 169 Magas +1
Európai Fizetési Kockázati Index Gyengén teljesítő országok Ország Kockázati Index Kockázat mértéke Változás 2013-14 Magyarország 175 Veszélyes 0 Spanyolország 176 Veszélyes +3 Csehország 177 Veszélyes +1 Szlovénia 186 Veszélyes +1 Ciprus 188 Veszélyes +8 Románia 189 Veszélyes +2 Szerbia 190 Veszélyes Nincs adat Bulgária 191 Veszélyes +1 Portugália 192 Veszélyes +2 Horvátország 192 Veszélyes +1 Bosznia 194 Veszélyes Nincs adat Görögország 195 Veszélyes +5
Hiero Európai Fizetési Kockázati Index Leírási veszteség
Leírási veszteség 2013 Európa Jelmagyarázat < 1% 1 1,9 % 2 2,9% 3 4,9% > 5 % 2013
Leírási veszteség Európa Jelmagyarázat < 1% 1 1,9 % 2 2,9% 3 4,9% > 5 %
Leírási veszteség alakulása Európa A leírási veszteség 360 milliárd
Hier Európai Fizetési Kockázati Index A késedelmes fizetés
A fizetési idő a különböző szektorokban Európa A fizetés átlagos időtartama napokban Összeurópai szint Fogyasztói szféra Kereskedelmi szféra 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 42 40 41 39 40 38 36 34 59 56 57 55 56 52 49 47 Közszféra 69 65 67 63 65 65 61 58 Minden szektorban folytatódik a 2012 óta tartó javuló tendencia
A ki-nem-fizetett követelések értéke az idő múlásával csökken 100% 50% Követelések behajthatósága (%) Magas behajthatóság Az EU-ban működő vállalkozások átlagosan 86 helyett már csak 80 napot várnak mielőtt kintlévőségét követeléskezelőnek adja át. Magyarországon az átlagos várakozási idő 89 nap. Szokásos fizetési határidő: 30 nap Közepes behajthatóság Alacsony behajthatóság 0% Idő Esedékesség ~ 90 nap (~75%) ~ 6 hónap (~ 60%) ~ 1 év (~ 45%) ~ 2 évr (~ 30%) Elévülés
A késedelmes fizetés okai Európa Nem újdonság! Lánctartozás, az ördögi kör: aki késve jut a pénzéhez, maga is késve fizet.
A késedelmes fizetés következményei Európa Nem látható érdemi változás, ami a válság elhúzódását jelzi A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés
Európai Fizetési Kockázati Index Az elhúzódó válság hatásai
A globális válság hatása a vállalkozásokra Európa Egyre többen látják jelentős problémának, hogy vállalkozásuk nem képes fejlődni, és ennek kapcsán kizárólag a fő tevékenységükre koncentrálnak Az elmaradó fejlesztések miatt figyelemre méltó mértékű a munkaerő leépítése, ill. a létszámbővítés halasztása
A globális válság hatása a vállalkozásokra Európa Munkaerőhelyzet Az élenjáró országok mellett Lengyelország kiválóan teljesít Magyarország a sereghajtók között van a versenyszféra munkahelyteremtését illetően
Európai Fizetési Kockázati Index Várakozások
Mit hozhat a jövő? Európa
Európai Fizetési Kockázati Index Magyarország számokban
A magyar eredmények Leírt követelések A fizetési idő javult, ugyanakkor a leírási veszteség 4,0%-ról 4,3%-ra nőtt Késve fizetés hatásai A megkérdezettek 72%-a szerint a késve fizetés akadályozza a vállalkozás növekedését 66% csökkenő árbevételekről számol be, míg 59% pusztán a túlélésért küzd A válság elhúzódó hatása a magyar vállalkozásokra A vállalkozások közel 80%-a számol be mind a csökkenő értékesítésről, elmaradó fejlesztésekről és a fejlődés megtorpanásáról Válságból való kilábalás A megkérdezettek mindössze 2%-a érez általános gazdasági fellendülést Fizetési kockázat 50% úgy látja, hogy 12 hónapon belül a fizetési kockázat nem változik, 33% pedig egyenesen ennek emelkedését várja Mire számíthatunk? A megkérdezettek 44%-a nem tervez további munkaerőfelvételt, 32%-a pedig elbocsátásokkal is számol 95% nem vár pozitív változást üzletmenetében A fizetési kockázat növekedését prognosztizálók (33%) arányukat tekintve kevesebben vannak az EU átlagnál (46%)
Magyarország számokban Egy főre jutó GDP 8.944 GDP növekedés 1,1% Munkanélküliségi ráta 10,2 % Infláció 1,7 % GDP* HUF 29.114 Mrd Forrás: Eurostat (közelítőleges 2013-as adatok),* KSH Európai Fizetési Kockázati Index alakulása 156 155 158 160 161 165 165 168 170 175 175 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EPI Index: 170-200 Veszélyes kockázati profil Magyarország a veszélyzónában, de a legjobb pozícióban szerepel!
A leírási veszteség aránya és hatásai Magyarországon A leírt követelések által generált veszteség aránya Magyarországon újra nőtt, 4 %-ról 4,3%-ra Ez 1.250 Mrd HUF-ot jelent A veszteség az értékesítés növelésével nehezen finanszírozható Éves árbevétel Leírási veszteség Példa 100 000 000 Ft 4,3% 4 300 000Ft Margin 3% 5% 7% 9% 11% 13% 15% Addicionális értékesítés 143 333 000Ft 86 000 000Ft 61 742 800Ft 47 777 000Ft 39 090 000Ft 33 077 000Ft 28 667 000Ft
A lejárt követelések korösszetétele Magyarországon Különböző korösszetételű követelések aránya (%) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 30 napig 58 60 59 53 54 55 52 50 51 53 52 31-től 90 napig 28 29 27 30 34 27 35 31 27 30 30 Több mint 90 nap 14 11 14 17 12 18 13 19 22 17 18 Korösszetétel struktúrája érdemben nem változott A 2012-ben felfutó 90 napon túli kintlévőség-állomány előrevetítette a jelenleg mért magas leírási veszteséget. Az azóta tapasztalható javulás bizakodásra adhat okot, bár a 90 napnál hosszabb ideje nem teljesített követelések aránya még mindig nagyon magas
Fizetési késedelem Magyarországon Fogyasztói szektor Kereskedelmi szektor Közszféra év 2012 2013 2012 2013 2012 2013 Átlagos fizetési határidő (nap) Átlagos késedelem (nap) Átlagos fizetési idő (nap) 16 15 15 25 25 25 30 30 30 14 14 13 20 18 16 27 25 24 30 29 28 45 43 41 57 55 54 A fizetési határidők állandósultak A kereskedelmi szektorban tapasztalható javulás a vállalkozások következetesebb cash-managementjének és a követelések szigorúbb érvényesítésének köszönhető
A késedelmes fizetés okai Magyarországon 100% 80% 90% 89% 60% 40% 20% 11% 9% 25% 23% 35% 40% 0% az adós pénzügyi nehézsége vitás helyzet adminisztratív ok szándékos késedelem 2013 A változatlanul a legfőbb ok a vevők pénzügyi nehézsége Lánctartozások
A késedelmes fizetés következményei Magyaroroszágon A növekedés ellehetetlenülése még mindig a válság hatását jelzi Egyre magasabb azon cégek aránya, akik figyelmet fordítanak a céginformáció és vevőminősítés fontosságára és saját besorolásukra Jelentősen nőtt a túlélésért küzdő vállalkozások aránya
A válság hatásai a vállalkozásokra Magyarországon 2013 csökkenő értékesítés csökkenő fizetőképesség vevők később fizetnek szigorúbb hitelezés romlott munkavállalói morál szigorúbb banki hitelezés fókusz a főtevékenységen kevesebb fejlesztés nem fejlődik a cégem kevesebb export létszámleépítés elmaradt létszámbővítés 16% 31% 51% 49% 47% 44% 45% 46% 45% 54% 84% 80% 77% 65% 67% 61% 65% 67% 78% 71% 82% 77%
A válság hatásai a vállalkozásokra Magyarországon 2013 csökkenő értékesítés 84% 80% csökkenő fizetőképesség vevők később fizetnek szigorúbb hitelezés romlott munkavállalói morál szigorúbb banki hitelezés 31% 51% 49% 47% 44% 65% 67% 61% 65% 77% Tovább romló eredmények a gazdasági fejlődés mutatói terén fókusz a főtevékenységen 45% 67% kevesebb fejlesztés 78% 71% nem fejlődik a cégem 82% 77% kevesebb export 16% 46% létszámleépítés 45% elmaradt létszámbővítés 54%
A válság hatásai a vállalkozásokra Magyarországon 2013 csökkenő értékesítés 84% 80% csökkenő fizetőképesség vevők később fizetnek szigorúbb hitelezés romlott munkavállalói morál szigorúbb banki hitelezés fókusz a főtevékenységen kevesebb fejlesztés nem fejlődik a cégem 31% 51% 49% 47% 44% 45% 77% 65% 67% 61% 65% 67% 78% 71% 82% 77% Az NHP beindulása mellett is megnőtt azok száma, akik a banki hitelekhez való hozzájutást nehezebbnek gondolják kevesebb export 16% 46% létszámleépítés 45% elmaradt létszámbővítés 54%
A válság hatásai a vállalkozásokra Magyarországon 2013 csökkenő értékesítés 84% 80% csökkenő fizetőképesség vevők később fizetnek szigorúbb hitelezés romlott munkavállalói morál 31% 51% 49% 47% 65% 67% 61% 77% A munkavállalók bizonytalanabbnak érzik munkahelyeiket szigorúbb banki hitelezés fókusz a főtevékenységen kevesebb fejlesztés nem fejlődik a cégem kevesebb export 16% 44% 45% 46% 65% 67% 78% 71% 82% 77% A munkaerő leépítése, ill. létszámbővítés terén a mutatók jelentősen magasabbak az EU átlagnál (26/40%) létszámleépítés 45% elmaradt létszámbővítés 54%
Fizetési kockázati előrejelzés a következő 12 hónapra Magyarországon 2013 15% 50% 35% 17% 50% 33% csökken nem változik nő Nincs változás a várakozások tekintetében!
Magyarország legfőbb export országai Fő export országok Kockázati Index Csökkent/Nőtt Lengyelország 165-1 Olaszország 169 +1 Ausztria 149 - Anglia 160-2 Németország 144 - A legfőbb célországok kockázati besorolása nem változott jelentősen Fizetési kockázatuk alacsonyabb, mint a hazai index (175)
Késedelmes fizetésekre vonatkozó direktíva Magyarország - Európa Ismeri-e Ön a késedelmes fizetésekre vonatkozó direktívát? igen 24% igen 37% Észlelte-e ennek bármilyen hatását a fizetési késedelem kapcsán? nem 65% nem 69% Az EU átlagához képest hazánkban kevesebben ismerik a szabályozást, de igazán széles körben még Európában sem ismert A hatását még csak a válaszadók harmada érzékeli
Késedelmes fizetésekre vonatkozó direktíva Magyarország Használja-e a 40 EUR költségátalányt? nem 94% 49% 43% 8% nem ismeri félti a vevőkapcsolatokat egyébként sem fizetik ki a számlát A magyar vállalkozások 43%-a vevőkapcsolatai veszélyeztetése miatt nem alkalmazza a 40 EUR költségátalányt
Várakozások Magyarország 22% 58% 20% igen nem nem tudom Kérdés: Ön szerint az országa vezetése mindent megtesz-e annak érdekében hogy megvédje a vállalkozásokat a kései fizetés okozta kockázatokból eredő károktól? A válaszadók közel 60%-a vár szigorúbb szabályozást annak érdekében, hogy csökkenjen a nemfizetésből eredő kockázat
Várakozások Európa - Magyarország A várható fizetési kockázat tekintetében az EU átlagnál kedvezőbb a magyar vállalkozások várakozása % EU % Magyarország
Az Intrum Justitia cégcsoportról
Az Intrum Justitia Európában vezető követeléskezelési szolgáltató* Saját iroda 20 országban Árbevétel: 466 M Részvényei 2002. óta jegyezhetőek a NASDAQ OMX Stockholmi tőzsdén. január 2-a óta a nagykapitalizációjú részvények között jegyzett (1,48 Mrd ) Globális partnerhálózat 160 országban Alkalmazottak száma: 3 500 fő *2013.évi adatok Az Intrum Justitia piaci helyzete: Piacvezető Első 5 között
Az Intrum Justitia Magyarországon * Alapítás éve 1993 Konszolidált árbevétel 7 Mrd Ft Alkalmazottak száma 160 fő Új ügyek száma ~ 500 000 db Nyitott vásárolt ügyállomány tőkeértéke Nyitott vásárolt ügyállomány mennyisége 165 Mrd Ft 1,427 M db Az Intrum Justitia piaci helyzete piacvezető *2013.évi adatok
Elérhetőségeink Intrum Justitia H-1139 Budapest Pap Károly utca 4-6. Tel:(+36)1 88 00 920 Fax:(+36)1 45 99 574 E-mail:sajto@intrum.hu