PÉNZÜGYI PIAC 1. Pénzügyi közvetítésről általában 2. Pénzügyi piacok intézményei 3. Pénzügyi piaci eszközök
Pénzügyi piac szerepe PÉNZÜGYI PIAC - Megtakarítók és felhasználók összehozása A pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének helyszíne, ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó. Pénzügyi piac funkciója alapján Elsődleges piac (közvetlen) Hozamkonstrukció, Kockázati garanciák Futamidő Másodlagos piac (közvetett)
A pénzügyi közvetítő rendszer megtakarító k közvetett követelések (Andor, 1999) pénz pénz értékpapír közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők közvetett tőkeáramlá s pénz értékpapír Kereskedelmi bankok Betéti intézetek Biztosítók Nyugdíjintézetek Befektetési alapok Finanaszírozási társaságok pénz felhasznál ók értékpapír, hitel
A pénzügyi közvetítők szerepe Deficites pénztulajdonosok (végsô adósok) Pénzügyi közvetítôk (bankok) Szufficites pénztulajdonosok (végsô hitelezôk) Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönzô vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel Sok hitelezô szükséglete: 1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetôsége
A közvetlen és a közvetett pénzközvetítés összehasonlítása Szempontok Bank Értéktôzsde Kapcsolat szufficites és közvetett közvetlen deficites személyek között Költség a hitel és betétkamat ügynöki jutalék közti marge Összegtranszformáció különbözô összegű betétek és hitelek egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben Lejárattranszformáció különbözô lejáratú betétes és hitelek értékpapírok másodlagos piaca Kockázattranszformáció van nincs
A pénzügyi vállalkozások típusai Pénzügyi intézmény neve Pénzügyi vállalkozás Hitelintézetek Bank Szakosított pénzintézet Szövetkezeti hitelintézet Tevékenysége betét gyűjtésén és számlavezetésen kívül bármely, de korlátozott számú szolgáltatás, pénzügyi ügynöki tevékenységet csak ez végezhet minden pénzügyi szolgáltatást végezhet, de kötelező betétet gyűjtenie és számlát vezetnie nem kap jogot az összes pénzügyi szolgáltatásra pénzügyi szolgáltatások kivéve garanciavállalást, hitelreferencia szolg., biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap kezelés Szervezeti formája KFT vagy RT RT 2.000 milliárd forint RT külön Alaptőkekövetelménye 20 millió forint Szövetkezet szabályok 100 millió forint
Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó társaságok típusai Cég típusa Tevékenysége Szervezeti form ája Ügynök Alaptő kekövetelmény e nincs Értékpapírbizományos (bróker) Értékpapírkereskedő (dealer) Befektetési társaság brókercég megbízottjaként bizományosi kereskedés tő zsdei megbízások teljesítése ügyfél javára, letétkezelés, értékpapírszám la vezetése, tanácsadás) mint a bizományosnál + saját számlára értékpapír-kereskedés értékpapír forgalomba hozatal mint a kereskedő nél + befektető i hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás nincs RT, névre szóló részvény R T R T 20 m illió forint 100 m illió forint 1 m illiárd forint
Pénzügyi piacok csoportosítása Kereskedés tárgya szerint pénzpiacok tőkepiacok devizapiacok Szerződések időtartama szerint azonnali határidős Funkció szerint elsődleges másodlagos
A pénzügyi piacok szegmensei Számos felosztás A pénz más pénzre történő cseréjének valamiféle egyenértékűségen de ugyanakkor valamilyen különbözőségen is alapulnia kell (különben nem lenne értelme a cserének). Két fontos szempont: A különböző devizanemekből adódó eltérés (devizapiacok) A pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjából adódó különbözőség (pénz- és tőkepiacok) Ezek alapján négy fő piac!
A pénzügyi piacok négy fajtája Devizapiac Pénz- és Tőkepiac Prompt (azonnali) HUFt/EURt HUFt/HUFt+1 Határidős (termin, forward, futures) HUFt+1/EURt+ 1 HUFt/HUFt+2
Pénzügyi piac az időbeliség szempontjából Pénzpiac Lejárata nem haladja meg az egy évet Eszközei kereskedelmi váltók, kincstári váltók, átruházható rövid lejáratú banki letétjegyek, egy éven belüli bankbetétek és egy éven belüli bankhitelek A rövid távú hitelek iránti kereslet főleg a vállalatok forgótőke-finanszírozási szükségletéből ered. A legfontosabb pénzügyi közvetítők a kereskedelmi bankok. Tőkepiac Domináns eszközei az értékpapírok. Az egy éven túlmutató pénzügyi tranzakciók
A pénzpiac és a tőkepiac összehasonlítása Szempontok Pénzpiac Tôkepiac Lejárat 1 évnél rövidebb 1 évnél hosszabb Létezésének oka likviditás megôrzése igazi megtakarítás, beruházás Másodlagos piac erôs gyengébb Hitelkockázat alacsony magasabb Kamatkockázat alacsony magasabb Tranzakciók volumene nagy kisebb Befektetés fô szempontja Domináns szereplôk biztonság, likviditás kereskedelmi bankok és Jegybank hozam nincs domináns szereplô
A külföldi tőkepiacok tendenciái Jelentős átrendeződés a tőkeáramlásokban Mennyiségi növekedés Liberalizálás univerzalizálódás internacionalizálódás Dezintermediáció Pénzügyi innovációk Koncentráció
A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Elsődleges piac Másodlagos piac Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Kockázati tőketársaságok Befektetési társaságok Tőzsde Értékpapírbizományosok Értékpapírkereskedők Bankok Takarékszövetkezetek Bankjellegű intézmények Befektetési bankok Jelzálogbankok Lakástakarékpénztárak Befektetési alapok Nem bankjellegű intézmények Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Egészségbiztosítók
kockázat Bankok kockázat Megtakarítások betét kamat Bank hitel kamat Felhasználások Megtakarítók Felhasználók likviditást biztosít információt gyűjt garanciákat ad ellenőriz kockázatot csökkent behajt Likviditás minél nagyobb nyereség elérése
Jegybank Pénzteremtés joga Kétszintű bankrendszer Bankok Betétgyűjtés és fizetési forgalom Hitelkihelyezés Univerzális bankrendszer megközelítései Hagyományos kereskedelmi banki tevékenység Ha értékpapír műveleteket is folytat Ha nem pénzügyi vállalatok részvényeinek birtokolja Ha a biztosítási tevékenységet is folytat
Legnagyobb magyar bankok 2006 (adatok MFt-ban) Bank OTP K&H CIB MKB Erste Mérlegfőösszeg 4,470,606 2,098,748 1,859,638 1,847,953 1,764,109 Adózott eredmény 186,187 12,025 15,931 11,344 20,218
Biztosítók Kockáztfedezés? Biztosítási 5% kötvény kockázat (szerződésbe foglalt káresemény) 5% 5% 5% bizt. díj hitel 5% 5% 5% 5% 5% 5% kockázat 5% Biztosító kamat Felhasználások Egyedi esetben a teljes veszteség esélye 5% Kosárban ez kockázat a teljes biztosított összeg 5%-ának majdnem bizonyos elveszítésévé alakul át. Biztosítótársaság nyeresége az összes biztosítási díj veszteségekkel csökkentett része
2004 2003 Biztosító Életbiztosítás (Mrd Ft) Nem élet biztosítás (Mrd Ft) Összes bruttó díjbevétel (Mrd Ft) 1. 1. Hungária - Allianz 19,0 136,0 155,0 2. 2. Generali-Providencia 30,0 72,4 102,4 3. 3. ING 67,0-67,4 4. 4. ÁB- Aegon 38,0 28,9 66,9 5. 5. OTP- Garancia 26,7 28,9 55,6 6. 6. UNIQUA (AXA) 6,6 23,6 30,2 7. 7. Argosz 0,1 14,9 15,0 8. 8. Európa - Groupama 1,0 13,7 14,7 9. 9. Ahico 5,2 7,0 12,2 10. 10. Signal 7,3 2,1 9,4
Jelzáloghitel-intézetek Megtakarítások pénz záloglevél kamat kockázat Jelzálogbank hitel kamat Felhasználások Tőkepiaci hitelfelvétel Ingatlanpiaci hitelkihelyezés Komoly biztosítékok Jelzáloggal lekötött ingatlan (vagyonellenőr) Kötelező biztosítás Nyereség: kamatmarzs + záloglevelek adásvétele kockázat bizt. díj Biztosító
Nyugdíjintézetek Lényegében életszínvonal biztosítás Mesterségesen jelenbeli jövedelmeket jövőbelire konvertálnak Fajtái Tőkefedezeti Felosztó-kirovó Állami társadalombiztosítás Magán-nyugdíjpénztárak Jóváírt összeg 90% felett Bankbetét és állampapír Előnyös befektetések Önkéntes nyugdíjpénztárak (min. 10 év) (Élet-, nyugdíjbiztosítások) Várható élettartam 72 -> 78 év
Nyugdíjintézetek Nyugellátások megoszlása 2004 XII. Ellátásban részesülők száma (eft) 400 300 200 100 0 0 50 100 Havi nyugdíj átlagos összege (eft)
Lízingtársaságok Lízingcég az eszköz tulajdonjogát tartja meg Pénzügyi lízing Pénzpiac hitel kamat kockázat Lízingtársaság hitel kamat Felhasználás Lízingbevevő bizt. díj kockázat jutalék ügyfél Értékesítő cég Biztosító Cél: kamatbevétel - tulajdonjog a biztosíték Cél: forrásszerzés - Tényleges eszközhasználat - Befektetésként elszámolása - hasznok szedése - amortizáció
Operatív lízing kockázat Megtakarítás Lízingtársaság eszköz használati díj Felhasználás Lízingbevevő kockázat bizt. díj Biztosító Cél: szolgáltatás értékesítése Cél: eszköz használat Mérlegen kívüli eszközalapú finanszírozás Egyszerű bérbeadás (Visszlízing) - lízingdíj költségként elszámolható
Tőzsdék Értékpapír Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő Forgalomképes okirat Bárkivel szemben is teljesíti a szerződésben foglalt követelést Értékes jog a papírhoz kapcsolódik, így a papír értéket nyer Az értékpapírban lévő vagyonjog követelésre, részesedésre, vagy áru Az értékpapír tulajdonképpen egy igazolás, a benne körülírt jog érvényesítésének az eszköze.
Értékpapírpiacok szabályozottsága Koncentráltság Szabályozottság Decentralizált OTC Koncentrált földrajzilag szétszórt bankközi online résztvevők szerződnek hálózat nincs belépési korlát értékpapír, deviza stb. kevés információ közvetítő cégek olcsó (harmadik piac) technikai belépési feltételek lehetőségük van a magas tőzsdei jutalék ár: kereskedők alkuja megkerülésére, gyors és olcsó megtakarítására egy helyre koncentrált aukciók (kereslet) egyedi termékek piaca ár: licit alapján tender (kínálat) tőzsde (kereslet és kínálat) homogén tömegáruk piaca
Tőzsdék A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez meghatározott árukat, meghatározott helyen, meghatározott időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak-vehetnek. mindez szigorú szabályok szerint folyik. szigorú szabályok = tőzsdei szokványok virtuálissá válik
Tőzsdék A tőzsdék jelentősége: szervezett tőkepiac a szabad tőke mozgósítására; rendszeresen alternatívát kínál befektetőknek megtakarítóknak, ezzel emelve a befektetési piac likviditását; folyamatos, nyilvános vállalatértékelést kormányzattól független jelzőrendszer a gazdaság állapotáról a tőzsdén forgalmazott értékpapírok hozama, iránytűként szolgál a gazdasági hatékonyság szempontjából kedvező tőkemozgásokat ösztönöz
A tőzsdék kialakulása XIII-XIV. sz. Olaszországi városállamok tartozásokat kompenzálva egy adott napon XIII. sz. Németalföld: Brügge (van der Burse) Antwerpen (1460) Amsterdam (1611) Kelet-Indiai Társaság, 1602 Első részvénytársaság Osztalékfizetés 1605-ban 15% (bors) Bemutatóra szóló részvény Poroszország XVIII. sz. 1725 (Kelet-Indiai Társaság első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló készítéshez) Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt. 1837 1864 I. Ferenc József: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (1864; 1931-1932; 1948)
A tőzsdék kialakulása II Toronto 1852. New York 1792. I. Antwerpen 1531. Amszterdam 1611. London 1802. Tokió 1878. Johannesburg 1887. Sydney 1834.
kockázat Brókercégek Megtakarítások jutalék ügyintézés pénz értékpapír Szakértelem Brókercég Tőzsde Csak ügynöki tevékenység Saját számlára rendszerint nem kereskednek Feladata: az értékpapír-bizományosi tevékenység A forgalom érdekli és nem az árfolyam Ormos M.
Tőzsdetagság típusai Német típusú univerzális bankrendszer bankok a központi szereplők Amerikai szabályozás - bankok nem lehetnek tőzsdetagok (utóbbi időben ez puhulni látszik) Nagy-Britanniában - kereskedelmi bankok nem lehetnek tőzsdetagok, de akár egy személyben is tulajdonosai lehetnek egy brókercégnek (tőzsdetagnak) Glass-Steagal törvény
PSZÁF Tőkepiaci felügyelet állami cél: stabilitás, befektetői bizalom ügyfelek érdekvédelme pénz- és tőkepiac zavartalan működése tisztességes és szabályozott piaci viszonyok fenntartása az államigazgatás része, országos hatáskörű felügyeli a teljes pénzügyi szektort szervezetek létrehozása, működése, megszűnése termékek, szolgáltatások Állami Értékpapír Felügyelet Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet Állami Bankfelügyelet Állami Biztosításfelügyelet Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet Állami Pénztárfelügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Befektetővédelem A kicsik biztosítása bizalom, stabilitás Befektetővédelmi Alap (BEVA) Jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg Befektetési szolgáltatók A befektetők anyagi érdekeinek védelme kérelem alapján; összevontan 6 millió forintig Nem tagja a jogosultaknak Állam Intézményi befektető Szolgáltatóknál vezető állást betöltő személyeket Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) hitelintézetek 1 hitelintézetre összevontan 6 millió forintig 1 M Ft-ig 100% tőkegarancia utána 6 M Ft-ig 90% Kamattal együtt
kockázat Befektetési alapok Megtakarítások pénz hozam részesedés Diverzifikáció Befektetési alap portfolió kezelés Értékpapír-, ingatlanpiac Portfolió tartás lehetősége diverzifikáció Likviditás Alacsony tranzakciós költségek Nyíltvégű zártvégű alapok (Ormos M)
Befektetési alapok kategorizálása (a portfólióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje /duration/) Likviditási alapok (max 3 hónap) Pénzpiaci alapok (max 1 év) Rövid kötvényalapok (1-3 év) Hosszú kötvényalapok (több mint 3 év) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok (részvény max 30%) Kiegyensúlyozott vegyes alapok (részvény aránya 30-70%) Részvénytípusú alapok (részvény aránya 70-90%) Tiszta részvény alapok (90% felett) Garantált alapok (Tpt. 241 ) Származtatott alapok (ami származtatott de nem garantált) Ingatlanforgalmazó alapok (90% ingatlan típusú befektetés) Ingatlanfejlesztő alapok (Tpt szerint ilyenek)
A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása 2 500 000 (M Ft) 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2004. 12. 2005. 12. 2006. 06. 2006. 12. 2007. 06. Értékpapír Alapok Ingatlan alapok
Alapok megoszlása 53% 6% 1% 8% 22% 10% Hazai Pénzpiaci Alap Hazai Kötvény Alap Hazai Részvény Alap Hazai Vegyes Alap Hazai Ingatlan Alap Nemzetközi Alap (2004)
Befektetési alapok összefoglalás 1. Az alap tőkéjének nagyságában bekövetkező változások oka Nyíltvégű Zártvégű nyilvános zártkörű nyilvános visszaváltás új értékesítés befektetések eredménye hozamfizetés befektetések eredménye hozamfizetés 2. Likviditás teljesen likvid nem likvid korlátozottan likvid 3. Hitellehetőség a likviditás fenntartásához 4. Likvid eszközökre vonatkozó előírás igénybe vehet ő a nettó eszközérték 10%-a erejéig 60 napig a mindenkori nettó eszközérték 15%-a nem lehet hitelt felvenni nincs nem lehet hitelt felvenni 5. Új befektetők belépése az alapba elvileg korlátlan nem lehetséges más befektetőktől befektetési jegy vásárlása révén 6. Tőzsdei bevezetés kizárt kizárt kötelező 7. Hozamfizetés nincs van van 8. Befektetési jegyek címletezése, és a befektetési kör kiválasztása szabadon alakítható szabadon alakítható nincs szabadon alakítható
Az értékpapírokról általában Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. szigorú alakszerűség dematerializált értékpapír értékpapír számla
vagyonjog Az értékpapírok csoportosítása hozam hitelviszony (kamatozó) tagsági jog áruval kapcsolatos jog forgalomképessége bemutatóra szóló névre szóló lejárat Kibocsátó állam önkormányzat pénzintézet társaság formailag nem kamatozó fix kamatozású változó hozamú tulajdonosi kör közforgalomra szánt adott körnek szánt forgalmazás területe belföldi forgalomra szánt nemzetközi forgalmazású
Hazai szabályozás 52 Értékpapírtörvény Tőkepiaci törvény Gazdasági társaságokról szóló törvény Váltó, csekk, jelzáloglevél, letéti jegy, közraktári jegy külön jogszabály. Polgári Törvényköny
fizetési ígéret rendeletre szóló rövid lejáratú Váltó Kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze Legfontosabb jellemzői feltétlen kötelezettség jogcímmentes tartozás pénzkövetelés (csak névérték) forgalomképes szigorú alakszerűség (váltókellékek)
Váltótörténelem visszkereseti kötelezettség XII-XIII. sz. Lombardia forgatmány XVI-XVII. sz. Itália, hátirat XVII. sz. Franciaország, XVIII. sz. Németország 1569 Bologna, jogi szabályozás 1607 forgatás 1673 francia kereskedelmi törvény 1822 Bill of Exchange Act 1847 Allgemeine Deutsche Wechselordung 1840 váltótörvényköny 1910-12 Hága, állami értekezlet 1930 Genf: Váltó és Csekk Konferencia 1965. évi I. törvényerejű rendelet
Váltótípusok fizetésre kötelezett szerint saját váltó idegen váltó
Saját váltó 55 Kibocsátás helye, ideje Ezen váltó alapján fizetek X-nek Y összeget Z helyen T időben. Kiállító kiállító (adós) rendelvényes (hitelező) K váltó R
Idegen váltó 55 Kibocsátás helye, ideje. Ezen váltó alapján fizessen X-nek Y összeget Z helyen T időben. Címzett Kibocsátó kibocsátó (intézvényező) címzett (intézvényezett, kötelezett) rendelvényes K fizetési felszólítás C váltó R
Váltótípusok fizetésre kötelezett szerint saját váltó idegen váltó lejárat alapján határozott napra szóló látra szóló lát után bizonyos idővel esedékes pénzügyi funkció alapján kereskedelmi váltó fináncváltó speciális váltófajták
Váltóátruházás Mit tehet a váltóbirtokos a váltóval? vár a lejáratig hiteleszköz fizet vele fizetőeszköz eladja egy pénzintézetnek váltóátruházás pénzkövetelésre való jog átadása írásban, forgatmány útján teljes átruházás üres átruházás váltó leszámítolás bankra történő átruházás leszámítolási kamattal csökkentett névérték
Hitelviszony Kötvény A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a megjelölt pénzösszeget meghatározott kamatával együtt visszafizeti. Visszavásárlási kötelezettség csak a lejáratkor. A hozam független a kibocsátó eredményességétől. A kötvénytulajdonos nem válik társtulajdonossá.
Kötvény A törlesztés alapvető formái: lejáratkor egy összegben futamidő alatt azonos időközönkénti egyenlő részletekben türelmi idő után részletekben sorsolás alapján annuitásos Kamatfizetés: fix kamatozású kötvények változó kamatozású kötvények lebegő rátájú kötvények kamatos kamatozás progresszív degresszív kamatozás zéró-kupon kötvény kamat helyett egyéb szolgáltatás (pl gázkötvény telefonktv)
Előállítás alapján Kötvénytípusok nyomdai úton előállított dematerializált Futamideje alapján lejárattal rendelkező örökjáradék jellegű Kibocsátó alapján államkötvény önkormányzati kötvény vállalati kötvény pénzintézeti kötvény Speciális kötvényfajták átváltható kötvény Eurokötvény
Hazai kötvénypiac 1981 kommunális kötvények (kísérleti jelleg) 1982. évi kötvényrendelet lakossági vásárlás csak engedéllyel másodlagos kötvénypiac vállalatok: 1985 június lakossági kötvénypiac: 1984 szeptember 1988 egységes kötvénypiac új adórendelet állami garancia megszűnése, pénzintézeti garancia és kezesség a kötvény polgári tartozás céljára lefoglalható 2001. évi CXX. tv a tőkepiacról
Jelzáloglevél Hosszú lejáratú, kamatozó értékpapír. Telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitel nyújtja a fedezetet. Jelzáloghitel-intézet bocsáthatja ki. tőzsdei forgalom Hazai jelzáloglevél kibocsátás 1997. évi XXX. tv a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről
Letéti jegy kölcsönügylet pénzintézet bocsátja ki névre szóló közép lejáratú (max. 3 év) beváltást egy éven túl meg kell kezdeni forgalomképes de nincs másodlagos piaca 1988. letéti jegyről szóló rendelet 2001. Tőkepiaci törvény
Pénztárjegy 58 törvényi értelemben nem értékpapír kölcsönügylet pénzintézetek bocsátják ki fix címlet, fix kamat rövidlejáratú forgalomképes, bármikor eladható
Részvény részvénytársaság alaptőkéje a részvények névértékének összege részvényes jogai és kötelezettségei forgalomra szánt értékpapír tőke megkettőződése (reáltőke, fiktív tőke) végleges tőkeátadás felmondhatatlan, de forgalomképes befektetés forgalomképesség biztosítékai
Részvénykibocsátás nyilvános alapítás részvényjegyzés alapítási tervezet, alapszabály zártkörű alapítás alapító okirat részvényutalvány, ideiglenes részvény alaptőke emelés új részvények forgalomba hozatala átváltható kötvények alaptőke leszállítása közgyűlés kizárólagos hatásköre
A részvényes vagyoni jogai Osztalékra való jog Likvidációs árbevételre való jog Felszámoláskor Korlátolt felelősség Elővételi jog Alapszabályi korlátozás
A részvényes tagsági jogai A Közgyűlésen részt vehet, felvilágosítást kérhet, észrevételt tehet. Szavazati jog Mellékjogok Részvénykönyvbe való bejegyzés (névre szóló részvénynél) Kisebbségi jogok Megvizsgálójog Közgyűlés összehívásnak kezdeményezése Közgyűlés napirendjének meghatározása
Részvénytípusok és részvényfajták Részvénytípusok (forgalomképesség alapján) bemutatóra szóló névre szóló (részvénykönyv) Részvényfajták törzsrészvény elsőbbségi részvény osztalékelsőbbség likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség szavazati joggal összefüggő elsőbbség elővásárlási jog (zártkörű rt. részvényeire) dolgozói részvény kamatozó részvény visszaváltható részvény saját rés én
Részvénytörténelem 1602 Kelet Indiai Társaság XVIII. sz korlátolt felelősség 1725 évente nyilvános mérleg (Kelet-Indiai Társaság első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló készítéshez) 1808 francia kereskedelmi törvény 1843 porosz részvénytársasági törvény Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt. 1837 1864 Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1988. évi VI. tv a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. tv a gazdasági társaságokról
Befektetési jegy befektetési alap kisbefektetők pénzét gyűjti össze professzionális alapkezelés diverzifikálás alacsonyabb tranzakciós költségek részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír korlátozott tulajdonosi jogok hozam és likvidációs ellenérték Kizárólag befektetési alapkezelő társaság bocsáthatja ki. nyilvános vagy zárt jegyzés
Befektetési jegy kedvezményezett személye alapján névre vagy bemutatóra szóló futamidő alapján nyílt vagy zárt végű Befektetési alap létrehozása csak befektetési alapkezelő befektetés iránya szerint ingatlan-befektetési alap értékpapír-befektetési alap eszközelemek portfólión belüli aránya kötött nyíltvégű befektetési alap visszaváltási kötelezettség, likviditás szigorú tájékoztatási kötelezettség zártvégű alap zártkörűen létrehozott
Közraktári jegy rendeletre szóló, árukövetelést megtestesítő értékpapír kibocsátó: Közraktár közraktárjegy az áru közraktárba való elhelyezésekor kerül kiállításra árujegy (cedule): áru feletti rendelkezési jogot biztosítja zálogjegy (warrant): áru tulajdonjogát képviseli külön-külön is forgalomképes közraktár közraktári szerződés
Kárpótlási jegy speciális értékpapír címletérték, névérték, kezdetben kamatozott Értéke attól függ, hogy az állam milyen felhasználási lehetőségeket ajánl fel. kárpótlásijegy-cserés privatizáció lakás, földszerzés életjáradék nyilvános kárpótlási jegy részvény csere bemutatóra és névre szólóként is viselkedik