Gyakorlatok. NPV, IRR példa. Egyéb értékpapírok. 9. hét

Átírás

1 Egyéb értékpapírok 9. hét Gyakorlatok Speciális, nem a jelenben induló jelenérték számítások NPV, IRR számítás Annuitás jövőértéke Diszkontláb NPV, IRR példa Befektetés: 3.000, Megtérülés 1. év: év NPV elvárt 10% hozam mellett: (1/1,1) (1/1,1 2 ) = IRR = 0 = (1/1+IRR) (1/1+IRR 2 ) (1/1+IRR) = x 1.000x x =

2 NPV, IRR példa (2) X 2 + 3x 3 = 0 Másodfokú egyenlet megoldás: X 1/2 = (-3 +- (9+12))/2 = ( )/2 = X1 = 0,791 X2 = -3,791 nem értelmezhető 1/(1+IRR) = 0,791 IRR = 0, NPV számítás Több időszakot átfogó példa: r= 15% e; e; e; e e NPV = e e/1, e/1, e/1,15 3 = e + 756e + 658e = 1.023e Ft NPV IRR átszámítás a=5%, NPVa, b=15%, NPVb IRR = a + NPVa /(NPVa NPVb) x (b-a) = NPVa = e e/1, e/1, e/1,05 3 = e e + 907e + 864e = 1.628e Ft IRR = 5% e /(1.628e 1.023e) x (15%- 5%) = 5% + 26,9% = 31,9%

3 2. Példa: Annuitás példa (2) Egy kötvény megvásárlása. Lejárat: 3 év, Névérték: 100 Ft, 10% névleges kamatozás (évente 10%-os kamat, tőketörlesztés a lejáratkor) Annuitás példa (3) 2. példa megoldás: Kamatjövedelmek jelenérték: 10/0,13 x (1 1/1,13 3 ) =23,61 Tőketörlesztés jelenérték: 100/1,13 3 = 69,30 Összesen jelenérték: 92,91 3. Példa: 100,000 Ft Hitel 24% kamatra (negyedéves fizetésekkel), egy évre. Havi törlesztő részlet? 100,000 = C /0,06 x (1 1/1,06 4 ) = 28,860 Ft példa: ellenőrzés Időszak (n.év) Annuitás példa (4) Tőketart. induló Fiz. kamat Tőketart. törlesztés Tőketart. Egyenl

4 Annuitás jövőértéke FV A = C x(1 + (1+r)+(1+r) (1+r) n ) FV A = Mértani sor! =C x ((1+r) n 1)/((1+r) -1) FV A = C x ((1+r) n 1)/( r) Példa: Évi 12 Ft-ot 20 éves időtartamra elhelyezni, 10%-os kamatláb mellett Annuitás jövőértéke (2) Példa megoldás: FV = 12 x ((1+0,1) 20-1)/(0,1)= 12 x 57,27 = 687,24 Ft Diszkontláb (1) A kamat relatív mértékét mutatják Jelölések: i = kamatláb; d = diszkontláb ; K = kamat ; H = hitel összege; FV = visszafizetendő összeg FV = H + K

5 Diszkontláb (2) Kamatláb: A kamat nagyságát a hitel összegéhez képest mutatja 1 év: i = K / H azaz K=H i Diszkontláb: A kamat nagyságát a visszafizetendő összeghez képest mutatja 1 év: d = K / (H+K) azaz H=FV-d FV Példa: Diszkontláb (3) Amennyiben a kamatláb 25%. i=25%, akkor meg tudná határozni a diszkontláb értékét? d = i / (1 +i) = 20% Diszkontláb (4) Egy év futamidőre felveszünk 10 millió Ft hitelt, évi 12% kamatláb mellett. Mekkora a hitelkonstrukció diszkontlába? Jelölések: H=10 ; i=0,12 ; d=? A kamat összege: K=H i=10 0,12=1,2 millió Ft Diszkontláb: d=k/(k+h)=1,2/(1,2+10)=0,1071=10,71%

6 Tartalom Egyéb értékpapírok Állampapírok Pénzintézeti papírok Befektetési jegyek Kárpótlási jegyek Közraktári jegyek Állampapírok Fogalma Szűkebb értelemben: Központi költségvetés felhatalmazásával kibocsátott ép-ok. Tágabb értelemben: Mindazon kibocsátás, amelyre az állam visszafizetési garanciát vállal. (Állampapír, Elkülönített állami alapok, önkormányzati kötvények) Csoportosítása Nemzetközi gyakorlat 1 éven belüli lejáratú a kincstári váltó (Treasury Bill) 1 5 év közötti lejáratú kincstárjegy (Treasury Note) 5 évnél hosszabb lejáratú az államkötvény (Treasury Bond) Magyar gyakorlatban az alábbi csop. elvet követik: 1 éven belüli lejáratú a kincstárjegy 1 éven túli lejáratú az államkötvény Állampapírok (2) Magyarországon használt állampapír típusok: 1. Magyar Államkötvény: 1 évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg 2, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel. Fix és változó kamatozásúak. Kamatfizetés évente vagy félévente. 2. Kamatozó Kincstárjegy: Max 1 éves futamidejű fix kamatozású, dematerializált állampapír. A kamatfizetés a futamidő végén történik, a törlesztéssel együtt. 3. Diszkont Kincstárjegy: 1 évnél rövidebb futamidejű, diszkont áron forgalomba hozatal. (3, 6, 12 hónap futamidejű) 4. Kincstári Takarékjegy: 1 ill. 2 éves futamidővel kerül forgalomba. Fix kamatozású, kizárólag devizabelf. természetes személyek vásárolhatják a postahiv-ban

7 Pénzintézeti papírok - Ezek az ép-ok hasonlítanak leginkább a bankbetétekhez. Különböznek a lekötött betétektől: - Standard címletekben kerülnek kiállításra - Forgathatóak és általában nagyobb kockázatot tartalmaznak a visszafizetésre, mert erre nem érvényesül állami garancia (bankbetétekkel ellentétben.) - Fontosabb fajtái: - Pénztárjegy: 1 évnél rövidebb lejáratú és jogilag nem minősül ép-nak. - Letéti jegy: Pénzkövetelésről szóló ép, kamatát a kibocsátó határozza meg (ált. 1 évnél hosszabb) Befektetési jegyek Jellemzői: A befektetési jegyek befektetési alapok résztulajdonát igazoló értékpapírok. Tulajdonosaiknak korlátozott részesedési jogaik vannak. Tagsági jogokkal nem rendelkeznek Elsősorban abban különböznek a részvényektől, hogy a tulajdonos visszaadhatja papírját a kibocsátónak. (Típustól függ az időpontja) Befektetési jegyek (2) Befektetési alapok fajtái a befektetési jegyben foglalt jog alapján: Zártvégű befektetési alapok Nyíltvégű befektetési alapok Befektetési alapok fajtái a befektetett eszközök alapján: Értékpapír alapok (Kockázati alapok) Ingatlanalapok

8 Kárpótlási jegy Kibocsátása a kárpótlási törvények alapján: Az állam által az állampolgárok vagyonában, tulajdonában, szabadságában, égészségében okozott károk részleges kárpótlására. Nincs lejárat. Az állammal szemben fennálló követelést mévértékében megtestesítő ép kamat jegybanki kamat 75%-át Névértékét a címletérték + kamat Felhasználási formái: Életjáradékra váltani Termőföld-vásárlás Önkormányzati lakás vásárlása Állami vállalatok részvényeire cserélni Kereskedelmi cégeknél fizetési eszközként. BÉT - kereskedés Közraktári jegy Egyedi ép, amely árura vonatkozó tulajdonjogot testesít meg. Két részből áll: Árujegy Zálogjegy A Pénzügyi Szervezetek tájékoztatása szerint a felügyelet 10 napra felfüggesztette a magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt nyíltvégű ingatlanalapok és ingatlanalapok alapjai befektetési jegyeinek forgalmazását. A felfüggesztés időtartalma alatt ezen alapok befektetési alapok jegyeit nem lehet megvásárolni, illetve visszaváltani. Információink szerint az alapok - legalábbis némelyikük -súlyosan illikvéddé váltak az elmúlt hetek tőkekivonásainak következtében, ami csapdahelyzetbe sodorta az alapkezelőket. Az alapokban található ingatlanok a piaci környezethez képest túlzott értékelésen szerepeltek, az esetleges kényszerértékesítések ráadásul a veszteségek mellett a teljes banki hitelfedezet-portfólió átértékeléséhez is vezethetnének

9 A PSZÁF határozata "Az intézkedés célja az, hogy a felfüggesztés időtartalma alatt az érintett intézmények a megtakarítók befektetéseinek védelme érdekében a befektetési jegy tulajdonosokat tájékoztassák az ingatlanalapokba és az ingatlanalapok alapjaiba történő befektetések természetéről, értékük várható alakulásáról, kockázataikról, ezzel is segítve a megalapozott befektetési döntéseket." - írja PSZÁF. "Mindezekkel összhangban a Felügyelet kötelezte az érintett intézményeket, hogy a felfüggesztés időtartalma alatt módosítsák kezelési szabályzatukat a megtakarítások védelmének, a befektetők jogos érdekeinek, valamint a befektetők egyenlő elbánása elvének szem előtt tartásával." Elvitték a pénzt a befektetők A döntés előzménye, hogy a hazai közvetlen - azaz nem más alapok jegyeibe fektető - ingatlanalapokból az elmúlt hetekben nagy mennyiségű tőkét vontak ki a befektetők az elmúlt időszakokban. Az ezekben az alapokban kezelt vagyon összességében mintegy 110 milliárd forinttal csökkent az elmúlt hónap során, részben a közvetlen tőkekivonás miatt, részben az ingatlanalapok alapjainak tőkekivonásának hatására. A tőkekivonásokat nyilvánvalóan a magas hozamkörnyezet indukálta, hiszen a kisbefektetők számára lényegesen vonzóbb lehetőségeket kínáltak a banki betétakciók, miközben az intézményi befektetők preferenciáit is lényegesen átrendezték az elmúlt hetek kötvénypiaci eseményei. Hivatalos forrásaink szerint a felfüggesztés oka, hogy ugyan az alapok még rendelkeznek elegendő likvid eszközzel - diszkontkincstárjegyekkel -, de ilyen tempójú tőkekiáramlás miatt hamarosan likviditási kérdések merülhettek volna fel. A Felügyelet ennek kíván elébe menni a felfüggesztő határozattal

10 Csapdába estek az alapkezelők? Más forrásokból származó értesüléseink szerint egy-két alapnál már hétfőn problémák támadtak volna a tőkekiáramlása miatt, a likvid rész a portfólióból lényegében eltűnt az elmúlt hetekben, ami a befektetőket a szegmens ellen fordította volna. Információink szerint a nagy alapok alapjait kezelő társaságok és a mögöttes ingatlanalapokat kezelő alapkezelők közötti konfliktus is nehezíti a helyzetet, hiába kértek ugyanis a szokásosnál hosszabb határidőt az ingatlanalapok a kifizetések teljesítésére, a partnerek ezt nem voltak hajlandók elfogadni. Ha viszont tényleg elfogy a likviditás az alapokból, akkor az ingatlanokat kénytelenek lettek volna értékesíteni az alapkezelők. Ez azonban többek között azzal a problémával is együtt járt volna, hogy a bankok kénytelenek lettek volna a teljes hitelfedezeti portfóliót leértékelni az alapokban lévő eszközökkel összhangban, hiszen az ingatlanokat biztosan nem a nyilvántarotott értéken adták volna el az alapok. Az alapok ingatlanjainak értékesítése akár teljesen is meghíúsulhatna ugyanakkor, hiszen az alapok szabályozási környezete - projektcégek hiánya, eltérő illetékszabályok - miatt lényegében két ingatlanpiac található hazánkban, és sem az alapok számára elérhető ingatlanok mögöttes piacán, sem a "rendes" ingatlanpiacon nincsenek tranzakciók, a piacok befagytak Mi lehet a megoldás? Első nekifutásra három lehetséges megoldás merült fel bennünk. Az első szerint az alapok mögé az anyabankok állnak be, helytállva a befektetők követeléseiért, azaz visszaváltanák a befektetési jegyeket egy rögzített korábbi árfolyamon, lényegében átvállalva a veszteséget az alap befektetőitől. Ez nyilvánvalóan tovább nehezítené az egyébként sem könnyű helyzetben lévő bankok dolgát, bár csodálkoznánk, ha a bankmentő-csomag tárgyalásakor az ingatlanalapok problematikája ne merült volna fel, így a megállapodásnak elvileg részét képezhetné ez a kérdéskör is. Az MNB forrásnyújtás mellett vásárlással is beléphetne történetbe, hiszen a pénzügyi szektor megmentésében minden országban a jegybankok az illikvid eszközök felvásárlásával vettek részt, így az MNB az ingatlanokat is megvásárolhatja az alapoktól. Hozzá kell tennünk, hogy ez meglehetősen szokatlan megoldás lenne. A harmadik megoldás a befektetői roham és tőkekivonás elkerülésére az lenne, ha az alapokat határozott futamidőre zártvégűvé tennék, azaz a futamidő lejártáig a befektetők nem válthatnák vissza jegyeiket. Első hallásra talán erősnek tűnik a megoldás, de ez a verzió lehetővé tenné, hogy a befektetők az akut ingatlan- és kötvénypiaci para elmúltával a mostaninál lényegesen kisebb veszteségeket szenvedjenek el (nagyon ideális esetben néhány éves időtávon pozitív mérleggel zárhatnának), miközben a kényszerlikvidálások nem gyakorolnának túlzott nyomást egyik piacra sem

11 KÉRDÉSEK? KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!