PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Mosolygó Alma Óvoda és Egységes Óvoda- bölcsőde nevelőtestülete Dánszentmiklós, Nyárfa utca 1/1. Hatályos: 2013.szeptember 01. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezető...5. oldal 1.1. Az intézmény adottságai, óvodánk bemutatása...5. oldal 1.2. Személyi feltételek...6. oldal 1.3. Az óvoda tárgyi dologi feltételei... 7. oldal 2.Az óvodai nevelés rendszere,óvodai nevelés célja és alapelvei..8. oldal 2.1. Gyermekképünk.......... 11. oldal 2.2. Óvodaképünk...11. oldal 3. Az óvodai nevelés célja és feladatai...12. oldal 3.1. Az egészséges életmód kialakítása...12. oldal 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 21. oldal 3.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása...25. oldal 4. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 27. oldal 4.1 Játék...28. oldal 4. 2. Verselés, mesélés...30. oldal 4.3. Külső világ tevékeny megismerése...32. oldal 4.4. Ének Zene, énekes játék, gyermektánc...36. oldal 4.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka...39. oldal 4.6. Mozgás...42. oldal 4.7. Munka jellegű tevékenység...45. oldal 4.8. Tanulás...47. oldal 5. Az óvodai élet megszervezése...49. oldal 5.1 Szervezeti és időkeretek az óvodában...49. oldal 5.2. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban...51.oldal 6. Fejlesztő tevékenység a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése...51. oldal 6.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése...51. oldal 6.2. Fejlesztő pedagógusi tevékenység...55. oldal 2
6.3. Logopédiai tevékenység.59.oldal 6.4. Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése.. 60.oldal 7. Az óvoda kapcsolatai...60. oldal 8. Az óvoda speciális szolgáltatásai...66. oldal 9. Gyermekvédelmi program, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget támogató intézkedések... 66. oldal 10. Az iskolai életmódra való alkalmasság, fejlődés jellemzői óvodáskor végére. 71.oldal 11. Legitimációs záradék... 79. oldal Mellékletek...80. oldal 1. sz. melléklet Óvodai ünnepek, rendezvények, hagyományok...80. oldal 2. sz. melléklet Bölcsődei ellátás...83.oldal 3. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése..84.oldal 3
AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI: Az intézmény neve: Mosolygó Alma Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde Pontos címe, telefonszáma: 2735 Dánszentmiklós, Nyárfa u. 1/1. Tel.:06-53-374-016. Az intézmény fenntartója: Dánszentmiklós község Önkormányzata Pontos címe, telefonszáma: 2735 Dánszentmiklós, Dózsa György út 100. Tel.:06-53-574-001. Az Alapító Okirat száma, kelte: Dánszentmiklós, Az intézmény vezetője, a programot jóváhagyta: Sziklásiné Magyar Mónika 4
1. Bevezető Nevelőtestületünk felismerve a társadalmi és demográfiai változásokat átgondolta mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek a korszerű óvodapedagógia megvalósításához. Nevelésünkben nagy hangsúlyt kap az integráció, inklúzió, valamint tehetséggondozás, a hátránycsökkentő szerep. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképesség- lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek. Az óvodánk három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülői értekezletek, fogadó órák, befogadás, közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. Felismertük a partnerközpontú gondolkodás fontosságát, a minőségi munka jelentőségét, megalkottuk az óvodai nevelés kulcsfolyamatainak folyamatszabályozását, melyek elengedhetetlenek a szervezett, magas szintű óvodai működéshez. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg. Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembevevő óvodai nevelőmunkát végez. A Pedagógiai Program elkészítése során figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, szakmai helyzetelemzést, partneri elvárásokat és a szakmai pedagógiai hagyományainkat. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 1. 1. Az intézmény adottságai, óvodánk bemutatása Dánszentmiklós Pest megyei kistelepülés / a fővárostól 70 km-re található. / A lakosság egy része mezőgazdasági és egyéb vállalkozásokban, helyi kereskedelmi,vendéglátó egységekben, az Önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozik. Többen bejárnak a fővárosba, illetve más településekre. Vannak, akik alkalmi és idénymunkából élnek. A családok életkörülményei átlagosak, az életvitel és az anyagi viszonyok tekintetében. Egyre kevesebb család költözik be a településre a fővárosból vagy más városokból. Igen sok a nagycsaládos, a munkanélküli, akik közül elég sokan a segélyekből és a családi pótlékból élnek. Sok rászorult gyermekünk étkezési térítési díját az állam illetve az önkormányzat fizeti vagy egészíti ki. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek, az évek során nőtt a gyermekvédelmi esetek száma, a gyermekvédelmi munka jelentősége. 5
1. 2. Személyi feltételek Óvodánk 4 csoportos, 3 óvodai csoport és egy óvoda-bölcsődei csoport működik, az intézmény 100 fő férőhellyel rendelkezik. Az óvodában a nevelőmunkát 8 szakképzett óvodapedagógus végzi, jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Óvodapedagógusainkkal szemben támasztott elvárásaink: - legyen igénye a folyamatos korszerűsítésre, az intenzíven kibontakozó továbbfejlesztésre, kísérletezésre és innovációra, - óvodapedagógus elfogadó,segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára, - legyen csapatjátékos, - rendelkezzen jó empátiás készséggel, - szükség esetén teremtsen lehetőséget a migráns gyermekek nevelése esetén, egymás kultúrájának, anyanyelvének a megismerésére, - környezettudatos szemlélettel rendelkezzen. Az intézmény szakmailag önálló. Óvodapedagógusaink valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Óvodapedagógusainkat a kreativitás, új iránti fogékonyság jellemez, melyet a különböző továbbképzések, tanfolyamok elvégzésének magas száma is igazol. Szakmai munkaközösség működik az óvodában az éves munkatervben meghatározottak szerint. Az intézményünk Óvodai integrációs menedzsmentjében négy kolléganő dolgozik, a szükséges pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel rendelkeznek. Munkájuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálásában, nevelésében, fejlesztésében elengedhetetlen. Kolleganőink között egy fő pszichopedagógus, gyógypedagógus végzettségű, így a sajátos nevelési igényű gyermekeink ellátása is megoldott. Két óvodapedagógus pedagógus szakvizsgával rendelkezik. Hat óvodapedagógus megszerezte a tanúsítványt a Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásáról, megszerzett ismereteiket a mindennapi munkájukban hasznosítják. Egy kolléganő elvégezte a Pek-torna mozgásfejlesztő programot, így tudását felhasználja a beilleszkedési, mozgáskoordinációs zavarokkal, tartásproblémákkal küzdő gyermekeink ellátásában. Munkánkat 1 fő gyógypedagógus-logopédus segíti. Óra adóként heti két alkalommal foglalkozik az erre rászoruló gyermekeinkkel. A gondozónő megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. Az óvodapedagógusok munkáját 1 fő pedagógiai asszisztens segíti. A nevelőmunkában csoportonként egy-egy dajka vesz részt. Mindannyian megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az óvodapedagógusok és a dajkák kapcsolata jó. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 6
Ez az egyik biztosítéka a szakmai felkészültség, a rátermettség mellett annak, hogy gyermekeink fejlődése, fejlesztése legyen az elsődleges mindenki számára. Szükség esetén/pl. betegség/ helyettesítő dajkának-dajkáknak is van megfelelő iskolai végzettségük. Az intézménybe külső vállalkozó hordja az ételt. A tízórait és az uzsonnát a konyhai kisegítő (1 fő) készíti, aki a mosogatást is végzi. 1.3.Az óvoda tárgyi és dologi feltételei Az óvoda épületét, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó természetes anyagokkal, színekkel, formákkal, vesszük körül. Az általuk használt felszereléseket, eszközöket számukra hozzáférhető módon, a gyermekek biztonságát szem előtt tartva helyeztük el. Törekszünk arra, hogy az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak számára is. Az intézmény két épületből áll. Egyik része egy több mint 6O éves kastély, a másik épület 4O éves. Az épületek teljes felújítása, akadálymentesítése, bővítése 2010 januárjában elkészült. Ez a teljes átalakulás megteremtette az egészséges és korszerű tanulási feltételeket intézményünkben. A kastély bővült orvosi szobával, elkülönítővel, tornaszobával. Munkánkat nagy mértékben segíti a tudatosan felszerelt tornaszoba, illetve a jó minőségű fejlesztő játékok, eszközök magas száma. A hátsó építmény, ahol helyet kapott az új csoportszoba,mosdó, öltöző, felnőtt öltöző, mosdó, nyitott terasz,külön bejárattal 2OlO. szeptember.01-től óvoda-bölcsődei csoportként működik. A konyhai rész teljes átalakítása, új konyhatechnika beszerzése is megtörtént. Könyvtárkészletünk korszerű, sok új szakirodalommal gazdagodott. Több elektronikai, informatikai eszközt is sikerült beszereznünk. Az óvoda udvara a környék intézményei közül a legjobb adottságokkal rendelkező terület. A 2009- ben a Képviselő testület által elfogadott Környezetrendezési terv alapján az udvar teljes felújítása, új, előírásoknak megfelelő udvari játékok, mozgást fejlesztő eszközök beszerzése megvalósult. A járdák valamint mindkét épület akadálymentesítése, mozgáskorlátozott feljáró elkészítése megtörtént. A gyermekeink a teljesen átalakult óvoda udvart 2010. áprilisában vehették birtokba. Az árnyékolás és a parkosítás a legfőbb célkitűzésünk, melyek megvalósítása továbbra is folyamatban van. 2. Az óvodai nevelés rendszere, az óvodai nevelés célja és alapelvei 7
Célunk: Az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődésének a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is, kiegészítve a családi nevelést. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett csoportos tevékenységekbe ágyazottan. Nevelési alapelveink Gyermekközpontúság elve A gyermekközpontúság számunkra azt jelenti, hogy ismerjük a gyerekek életkoronkénti gyorsan változó testi, lelki és szellemi állapotait, ezek jellemzőit, és tudjuk, hogy e szükségleteket milyen adekvát módszerrel elégítsük ki. Lehetővé téve így személyiségük lehető legoptimálisabb kibontakoztatását. A fejlődést nem kell, és nem is szabad siettetni. Pozitív érzelmek dominanciájának elve Fontosnak tarjuk a biztonságos, derűs, kiegyensúlyozott, nyugodt szeretetteljes légkört, melynek hiányában nem valósulhat meg céltudatos pedagógiai szándékunk. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Tevékenység elve A tevékenykedést az óvodáskorú gyermek életelemének tekintjük, amely integrálja és rendszerezi a világról szerzett ismereteket. Támaszkodunk a már meglévő ismereteikre, tapasztalataikra, nagyfokú tevékenységi vágyukra, melyhez változatos tevékenységi formákat biztosítunk. (játék, munka, ismeretszerzés) A tevékenykedtetés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását Óvodapedagógus modell szerepének elve A gyermek az óvodában utánzás, modellkövetés útján magatartási formákat, viselkedési mintákat tanul meg, ezért fontos, hogy az óvodapedagógus esztétikus, kiegyensúlyozott, empatikus, toleráns, jó konfliktuskezelő, kreatív legyen, és stratégiai gondolkodás jellemezze. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek tartós, szeretetteljes kapcsolatban éljenek közvetlen környezetük személyeivel. A közösségi nevelés, erkölcsi nevelés egységének elve az egyéni bánásmód érvényesítésével A közösségi nevelés számunkra azt jelenti, hogy a gyermekek együttes életében bontakoznak ki a mindennapi együttéléshez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartási formák, viselkedési szokások, melyek megkönnyítik a szocializációs folyamatot. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak. 8
Programunkban központi helyet foglal el a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a gyermeket körülvevő állandó értékrend biztosítása. Fontos a gyermekek eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, elfogadó környezet kialakítása, a differenciált egyénre szabott nevelés megvalósítása, együttműködve a szülőkkel. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelésének elve Sajátos nevelési igényű gyermekeinknél fokozottan ügyelünk arra, hogy a fogyatékkal élő gyermekek nevelése, fejlesztése személyre szabott és folyamatos legyen, figyelembe véve deficitjüket. Speciális fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, és az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák óvodánk nevelési programjának tartalmi elemei. A halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése, hátrányaik csökkentése az óvodai fejlesztő programunk megvalósításával. A tehetséges gyermek fejlesztésének három módja közül választjuk ki az adott gyermek számára legoptimálisabb megoldást (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás). Az alapelveink megvalósítása érdekében gondoskodunk: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és fejlettségnek megfelelőtevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről;a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok(migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzést, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A Mosolygó Alma Óvoda Pedagógiai Programjának rendszerábrája 9
Célrendszer A fejlesztés tartalmi feladatai Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységi formái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka-vizuális tevékenység. Mozgás Munka jellegű tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Tanulás Az óvodai élet megszervezése Feltételrendszer Gyerekvédelem Kapcsolatok A fejlődés jellemzői 2. 1. Gyermekképünk 10
A Pedagógiai programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi,erkölcsi és biológiai értelemben is individum és szociális lény egyszerre. A programunk a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként ( életkori szakaszonként ) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek, meglévő hátrányaik csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának és elfogadtassa, megértesse a gyermekekkel, hogy az emberek különböznek egymástól. Mi olyan óvodásokat szeretnénk nevelni, akik majd, ha felnőnek, megfelelnek a társadalmi igényeknek, és sikeres, dönteni képes emberekké válnak. Olyan általános emberi értékek alapozását kezdjük meg kiegészítve a családi nevelést - amelynek a személyiség én kialakítása az alaptétele. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egészségesek, értelmesek, szeretettel fordulnak környezetük és embertársaik felé, harmonikus személyiségűek és pozitív szemléletűek. Akik nem csak passzívan szemlélik a körülöttük folyó változásokat, hanem aktívan vesznek részt benne. Szeretnénk ha már gyermekkorban látnák azt, hogy az események alakulása tőlük is függ, befolyásolhatják sorsukat, környezetüket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek sikerorientáltak, a környezetükben jól eligazodóak, problémájukra saját megoldást találóak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezők legyenek 2.2.Óvodaképünk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek (2.5) 3. életévétől az iskolába lépéséig. Az óvodai nevelés intézményünkben magyar nyelven folyik. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő szociális, nevelő-személyiségfejlesztő, hátránycsökkentő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk felvállalja integrációval, inklúzióval kapcsolatos feladatokat. Migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját. A halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermekeknek Óvodai fejlesztő programot dolgoztunk ki, melyet beépítettünk a Pedagógiai Programunkba. Partnerközpontú működésre törekszünk. Fontosnak tartjuk a szülők nevelésbe történő bevonását. 11
Lehetőség szerint heterogén csoportokat szervezünk a nevelési lehetőségek széleskörű kihasználása érdekében. Fontos számunkra az óvodásaink sikeres iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése. 3. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. 3.1. Az egészséges életmód kialakítása, egészségfejlesztési program Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelésünk feladatának tartjuk a gyermek testi fejlődésének elősegítését. Célunk: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stressz mentes és biztonságos környezet megteremtése és megőrzése. A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás 12
mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Csiló kft kapcsolattartójával havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes 13
használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára ( a család biztosítja). - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot. - Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen ételés italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább 3 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. - Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -10 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. Nyáron a szabadban töltött idő alatt fényvédő krémmel kell óvni a 14
gyermekeket a nap káros hatásaitól, az erős UV- sugárzás miatt 11-15 óráig a gyermekek nem lehetnek sem a napon, sem az árnyékban. Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk (pl.mosolygó Alma nap, Játékos délutánok, játszó délelőttök)ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, 15
sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. 16
Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. 17
A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, 18
amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. 19
A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az orvosi szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Önállóan mosakodik, törölközik, figyelmeztetés nélkül, ha szükségét érzi. Ruhája ujját fel-és letűri, gombolja. Megfelelően használja a Wc-t, ügyel a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi. A körömkefét, a fogkefét és a fésűt rendeltetésszerűen használja, tisztán, rendben tartja. Zsebkendőt tüsszentéskor, köhögéskor is megfelelő módon használja. 20
Az önkiszolgálás teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el. Önállóan tevékenykedik, észreveszi elvégezhető feladatait és segítséget nyújt társainak és a felnőtteknek. Iskolába lépés előtt a gyermek önmaga is képes mindennapi szükségletei életkorának megfelelő, önálló kielégítésére. Étkezés közben kultúráltan viselkedik, igényli az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használja az evőeszközöket / kanál, villa, kés /. Meg tudja ítélni szükségleteit. Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Ruhájával gondosan bánik, vigyáz rá. Holmiját, ágyneműjét hajtogatva rakja a megfelelő helyre. Ha fázik, vagy melege van, figyelmeztetés nélkül segít magán. A cipőfűzőjét beköti. Az udvarról történő érkezés során a cipőtisztítást megfelelően végzi. Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára, tisztaságára. Az ajtókat csendesen nyitja, csukja, az általa használt eszközökkel óvatosan bánik. Észreveszi a rendetlenséget, és tevékenyen részt vesz annak megszüntetésében. Vigyáz környezete rendjére, tisztaságára. Beépül személyiségébe a természet szeretete, az aktív tenni akarás, a tapasztalás a cselekvés a szóbeli közlés egysége. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. 3. 2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3.2.1. A befogadás Elengedhetetlen, hogy a gyerekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a befogadás, a kezdeti idő alatt is pozitív érzelmi hatások érjék a gyermeket. Ez a légkör és a pozitív hatások tevékenységre serkentik a gyermekeket. Célunk: Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsödéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, folyamatos befogadás. Az óvónők és szülők kapcsolatának kiépítése, az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatának megalapozása. Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését, ismerteti, hogy kit, mely napokon hoznak be először az óvodába. Megbeszéli az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülők előkészítő munkáját támogatja. Megbeszéli a családlátogatás időpontját, mely során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. 21
A csoportvezető párok közösen készülnek az új gyermekek fogadására: a csoportszobák berendezése, dekorálása, játékok előkészítése, óvodai jelek elkészítése, a környezeti feltételek biztosítása. A csoport feltöltése során a követi az alábbi sorrendet: először a bölcsődéből jövő gyerekeket fogadja. Utánuk érkeznek a családból jött gyerekek, hogy őket már egy nyugodtabb, összeszokottabb csoport tudja fogadni. A családi környezetből érkező gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert első alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történő nevelésével. A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Az óvoda vonzóvá tételével minden kisgyermekkel érezteti, hogy várta már, és örül az érkezésének. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék őket már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanattól. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket. Engedi, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat elfogadjuk. Barátságának elfogadtatása által az óvodai élet megkedveltetésére törekszik. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, érzelmi kötődéseknek segítésével a meghitt kapcsolatok kiépítésére törekszik. A befogadás időszakában megfigyeli, hogy a gyermek miként fogadta el az új környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a társakra. A megfigyeléseket írásban rögzíti a Gyermek fejlődését nyomonkövető dokumentációban. 3.2. 3. A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése Mindennapi pedagógiai tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyerekek között is eltérések vannak személyiségük fejlettsége között. Az egyén boldogulása függ attól, hogy rendelkezik-e az önelemzés, önértékelés és az önfejlesztés képességével. Nevelőmunkánkban fontos, hogy mennyire tudjuk engedni és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit. Hol vannak az ésszerű korlátok, amelyen túl a gyermek már sérti a csoport többi tagjának érdekeit. Célunk: A szűkebb és a tágabb környezetükben eligazodó, egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelése. Derűs, vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és 22
kapcsolatrendszer kialakítása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Óvodapedagógus feladatai: Fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógusgyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes alkalmazottjával mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A megfelelő tevékenységek szervezése során hagyományokat alakít ki,távlatokat ad gyermekeinknek. A hagyományok, az ünnepek szervezéséhez, lebonyolításához a szülők aktív részvételét kéri. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kultúrált érintkezési formák megismertetését, gyakoroltatja. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvónő által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Páros és kiscsoportos feladathelyzeteket teremt, kooperatív technikákat alkalmaz. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. Kialakulásának folyamatát segíti személyes példamutatás, társcsoportból pozitív példák kiemelése, ilyen irányú irodalmi témák feldolgozása. (dramatizálás, bábozás) A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményezi (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). A nehezen szocializálható lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az Törölt: 23