Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Minıségirányítási Programja 2007-2012. Az első kiadás dátuma: 2007. március Nyilvántartott példány, folyamatos módosításokkal Csak tájékoztatásra szolgáló, nem felülvizsgált példány A Kézikönyv tartalma a százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és AMI tulajdona. Továbbadása, sokszorosítása előzetes írásos engedély nélkül nem megengedett. A Kézikönyvben szereplő információkat csak előzetes egyeztetés alapján lehet felhasználni. Az IMIP Kézikönyv sorszáma (azonosítója): példány Az IMIP Kézikönyv használója:
TARTALOMJEGYZÉK ALAPELVEK, KÖZÖS CÉLTÉTELEZÉSEK, JOGSZABÁLYI ALAPOK 3.old.. 1./ MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEINK 4.old 2./ FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA, JÖVİKÉP 6.old. 3./ HELYZETKÉP 9.old. 4./ FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK 10.old. 5./ A KÖZOKTATÁSI RENDSZER MŐKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 14.old. 6. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉS NYILATKOZATA 15.old. 7. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉNEK ALAPVETİ JOGSZABÁLYI HÁTTERE 17.old. 8. INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 17.old. 9. AZ INTÉZMÉNY MISİÉGPOLITIKÁJA 18.old. AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGRE VONATKOZÓ LEÍRÁSA 1. A SZERVEZET MINİSÉGPOLTIKAI NYILATKOZATA 20.old. 2. INTÉZMÉNYI MISİGFEJLESZTÉSI RENDSZER 21.old. 3. JÖVİKÉP 22.old. 4. VEZETÉS 23.old. 5. MINİSÉGÜGYI ELLENİRZÉS 27.old. 6. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 28.old. 7. AZ ALAPDOKUMENTUMOK KAPCSOLATRENDSZERE 30.old. 8. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA KULCSFOLYAMATAI 31.old. 9. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ELVEI, FOLYAMATA ÉS TERÜLETEI 32.old. 10. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI 36.old. 11./ A PEDAGÓGUSOK ÉS VEZETİK TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE 43.old. 12./ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS 44.old. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK, ÉRVÉNYESSÉG 48.old. AZ ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 50.old. 2
ALAPELVEK, KÖZÖS CÉLTÉTELEZÉSEK, JOGSZABÁLYI ALAPOK BEVEZETİ A közoktatásról szóló 2006. évi törvény módosítása és a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet szellemében a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2007 tavaszán elvégezte az IMIP módosítására vonatkozó elemzését. A módosítás során figyelembe vettük a törvényi elıírásoknak azt a rendezı elvét, mely szerint a közös igazgatású közoktatási intézmények hasonlóan a Pedagógiai Programhoz az intézményi minıségirányítási programból egy dokumentációt készítenek. A mővészeti iskola 2005 szeptemberétıl bekövetkezett integrációját követıen a közös iskolává szervezıdés során az IMIP is egybeszerkesztett dokumentummá vált. A 2005 2007. közötti minıségfejlesztı munka során más közös profilú intézmények tapasztalataihoz hasonlóan fontos tapasztalatokat szereztünk: vannak közös célok, rendezıelvek, feladatok és szükséges a munkaterv szerinti lépések összehangolása is, de nem kerülhetık meg az intézmények nevelésioktatási feladataiból adódó specifikus mőködés miatti eltérések. Ennek megfelelıen az intézmény összehangolt minıségfejlesztı tevékenysége, a közös minıségpolitika és minıségcélok rögzítése mellett a minıségirányítási program a jelenlegi gyakorlatot tükrözi, A minıségirányítási program módosítása során a dokumentumot átszerkesztettük: a közös elemeken túl az általános iskola és a mővészeti iskola intézményegységének minıségirányítási programja külön-külön fejezetben került rögzítésre. A közalkalmazotti közösség e rendezıelvet elfogadta, a minıségfejlesztési tevékenység során elhatározta a kooperáció következetességét, a folyamatok összehangolt tervezését és megvalósítását. Százhalombatta, 2007. március 19. Tamás Emília igazgató 3
1. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEINK 1.1. Az önértékelés a minıségfejlesztési rendszerünk meghatározó eleme Az önértékelés gyakorlattá válása azt jelenti, hogy intézményünk definiált szempontok mentén, bizonyos idıközönként rendszeresen végez ilyen tevékenységet annak érdekében, hogy az önmagunkról való tudásunk több és pontosabb legyen, valamint, hogy tisztában legyünk erısségeinkkel és az intézményi mőködtetés gyenge pontjaival. A kapott eredmények elemzésével kijelöljük az intézményi fejlesztési irányokat, kidolgozzuk az intézményfejlesztési terveket. Célunk az, hogy az önértékelés épüljön be az intézmény napi gyakorlatába és ezzel az elszámoltathatóság alapjává váljon. 1.2. Törekszünk a partnerközpontú magatartás kialakítására, fejlesztésére Az intézmény vezetése a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a mőködtetés irányait. A diákok, a pedagógusok, az adminisztratív és a technikai személyzet, a szülık, a fenntartó, az intézmény támogatói, a társadalom, vagyis mindenki, aki lényeges hatást gyakorol a szolgáltatás minıségére, az intézmény kommunikációs partnerének tekinthetı. A partnerközpontúság mint érték azt jeleni, hogy az intézmény nemcsak megkérdezi partnerei véleményét, hanem komolyan is veszi, azaz épít rá az intézményi tervezések, fejlesztések során. A partneri vélemények alapján folytatott fejlesztésektıl azt várjuk, hogy mérhetı módon javul a partnerek elégedettsége. A fenntartói igények figyelembe vétele eredményeként a helyi közoktatás irányítás és az intézményirányítás között harmonikus együttmőködést szeretnénk kialakítani. A partnerközpontúság azt is jelenti, hogy a munkatársak elfogadják a minıségfejlesztés szükségességét; tudják, hogy a belsı munkatársakkal, a partnerekkel való együttmőködés, egymás igényeinek meghallgatása, az egymással való törıdés a minıségi munka biztosítéka. 4
1.3 Szolgáltatóvá válás A partnerek számára egyértelmővé tesszük, hogy az iskola szolgáltató intézmény, amely nem központi utasításokat hajt végre, hanem pedagógiai hitvallásunknak megfelelıen szolgáltat a megrendelık igényei szerint. Az iskola a partnerek felé egyértelmően azt közvetíti, hogy képes új szolgáltatásokat ajánlani, azokat megvalósítani. Mindennek érdekében összegyőjtjük, felmérjük az igényeket, és a saját erıforrásaink figyelembe vételével önállóan tervezzük a végrehajtást. 1.4. Törekszünk a folyamatos minıségfejlesztésre Szeretnénk, ha intézményünkben a minıségfejlesztés eredményeként a rendszerfejlesztéssel egy idıben kialakulna, illetve állandóan fejlıdne a belsı igény a szakmai munka intézményi szintő fejlesztésére, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és kívüli megismerésére. A szervezeti kultúra részének tekintjük az innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztést. A folyamatos fejlesztés módszereit az igénybe vevıkkel, a gyerekekkel és a tanulókkal is fontos megismertetni, elısegíteni az alkalmazást. A mőködés tökéletesítése érdekében az intézmény rendszeresen tervezi, újragondolja a belsı ösztönzési, elismerési, teljesítményértékelési és információs rendszereit, illetve a folyamatos fejlesztésbe közvetlen és közvetett partnereinket is bevonjuk. 1.5. Törekszünk az intézmény rendszerszerő mőködtetésére Intézményünk számára a MIP megadhatja azokat a kereteket, amelyek segítségével képesek leszünk eredményesen és hatékonyan mőködni, de a kereteket az elkövetkezı években kell konkrét tartalommal megtölteni. A rendszer kialakítása és fejlesztése több éves idıtartamot jelent. Az intézmény mőködtetése során a gazdálkodásban, a tanulásszervezésben, az nevelés oktatás területén, emberi erıforrás fejlesztésben, egyéb erıforrások fejlesztésében, tervezésben, vezetésben, ellenırzésben és értékelésben, a folyamatok eredményesebbé tételében kívánjuk alkalmazni a minıségfejlesztés eszközrendszerét, az intézményértékelés eredményeit. A partnerek véleménye alapján arra törekszünk, hogy a folyamatokat egymással összefüggı rendszerként kezeljük, a rendszerelemben a szükséges korrekciókat, fejlesztéseket folyamatosan kívánjuk elvégezni. 5
Az intézményi MIP tudatos megvalósításával szeretnénk eljutni a teljes körő minıségirányítási rendszer kiépítéséig és folyamatos mőködtetéséig. Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a MIP kidolgozásával rövid idı alatt ez nem valósítható meg. 1.6. Tényekre alapozott döntéshozatal A hatékony döntés legfontosabb feltétele az információk begyőjtése, feldolgozása, és ezek lapján az alternatívák felállítása. A tényszerő információ begyőjtéshez elengedhetetlen az összehasonlíthatóság és ismételhetıség követelményének való megfelelés. A tényekre alapozott döntéshez mőködtetni kell a belsı információszerzés többféle szervezett formáját, illetve az informatikára alapozott feldolgozást. Arra törekszünk, hogy szakmailag és pénzügyileg váljunk elszámoltathatóvá, ennek alapja az eredményességet és hatékonyságot megmutató indikátorrendszer legyen. Az indikátorhoz szorosan illeszkedjen az intézményi önértékelés. (Az indikátorok a fenntartói MIP-ben is meghatározásra kerültek.) 2. FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA, JÖVİKÉP Százhalombatta Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátása során is a törvényes, hatékony és eredményes mőködés meghatározó eleme a minıség. A Polgármesteri Hivatal a minıségirányítási rendszer kiépítésével, fenntartásával és folyamatos fejlesztésével feladatának tekinti az országos és helyi oktatáspolitikai célok maradéktalan megvalósítását, és mindent megtesz azért, hogy az önként vállalt, illetve a jogszabályban elıírt feladatainak ellátása során feleljen meg az intézményhasználók bizalmának és elvárásainak. Az önkormányzat és az intézményi mőködést felügyelı hivatal olyan koordináló, irányító tevékenységet kíván folytatni, melyre jellemzı a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minıség iránti elkötelezettség. (ÖMIP 2004.12.l.) 6
Az önkormányzat a közoktatási feladatellátás jövıképének megfogalmazásakor az alábbi jövıképet írja le: Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények szolgáltatásai egyre inkább megfelelnek az itt élı polgárok elvárásainak, az intézményhasználók elégedettsége növekszik. Hatékonyabbá vált az óvodák, iskolák által nyújtott szolgáltatások törvényességi, gazdálkodási és szakmai ellenırzése. (ÖMIP 2004.13.l.) 2.1. Az önkormányzati közoktatási koncepcióban megfogalmazott célkitőzések és feladatatok A 2010-ig terjedı idıtartamra vonatkozó önkormányzati intézkedési tervvel összhangban az alábbi kiemelt feladatokat kell figyelembe venni a minıségirányítás érvényesítésekor:. Az értékelés kiemelt Módszerek, Az értékelést területei eljárások végzi Érintettek Határidı Az érintett szervezetek munkájának 1. összehangolása Hátrányos helyzető, A gyermekvédelmi (Gyermekjóléti Fenntartó, veszélyeztetett 2005. tevékenység Szolgálat, intézményvezetık tanköteles korú és dec. 31. hatékonyságának javítása óvodák, iskolák, a óvodás gyerekek prevencióban együttmőködı szervezetek) Sikerkritérium: Hatékony koordinációval korán sikerül kiszőrni a hátrányos helyzető, életvitelő családokat és segíteni a gyerekek esélykülönbségeinek kiegyenlítését. 2. A nevelési-oktatási Címzett 2008. intézmények épületeinek támogatások Fenntartó szept. 01. komfortosítása, fejlesztése pályázata Sikerkritérium: Az épületekben korszerőbbé válnak a nevelés-oktatás feltételei, a környezetkultúra nevelı hatása meghatározó marad. 3. Energiatakarékossággal kapcsolatos program kidolgozása Szakértıi vizsgálat Fenntartó, szakértı Valamennyi közoktatási intézmény 2005. aug. 01. Sikerkritérium: A közoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerősítése során exponálódik az energiatakarékos megoldások köre, érdekeltté válik az intézmény a takarékossági megoldások realizálásában. A minimális és kötelezı taneszközökön túl a nevelési/pedagógiai Céltámogatás 2008. Fenntartó Intézmények 4. programok teljesítéséhez megpályázása aug. 31. szükséges eszközök beszerzésének teljesítése Sikerkritérium: Rendelkezésre állnak pályázati források révén a mőködéshez szükséges minimális feltételek, illetve a program teljesítésének feltételei. A pályázatokhoz a fenntartó évenként meghatározott önerıt rendel. 7
5. A pedagógusok informatikai és módszertani (pedagógiai értékelési, minıségfejlesztési) kompetenciáinak fejlesztése Támogatott posztgraduális képzések és továbbképzések Intézményvezetık óvodapedagógusok, tanítók, tanárok 2008. szept. 01. Sikerkritérium: A nevelıtestületek képesek lesznek az önfejlesztı munka folyamatos végzésére, megalapozódik a helyi mérés-értékelés és a minıségfejlesztı tevékenység gyakorlata. Intézményvezetık, Az iskola-menedzsment Önképzés, Fenntartó, helyettesek, 2006. aug. 6. felkészítése a szervezeti továbbképzés intézményvezetık munkaközösség- 31. kultúra fejlesztésére vezetık Sikerkritérium: Tudatos lesz a szervezetfejlesztés a város közoktatási intézményeiben. 7. A mérés-értékelési kultúra megalapozása az intézményekben Önképzés, továbbképzés Fenntartó, intézményvezetık Igazgatók, óvodavezetık, munkaközösségvezetık 2005. aug. 31. Sikerkritérium: Valamennyi intézményben lesz olyan nevelı, aki rendelkezik a pedagógiai értékeléshez szükséges kompetenciákkal. Az általános iskolai és a középiskolai képzésben fokozottabb szerepet Igazgatók, Támogatott szánnak a nevelık Fenntartó, helyettesek, 2006. aug. 8. képzések, informatikai, idegen nyelvi intézményvezetık munkaközösség- 31 pályázatok és az IKT-eszközök vezetık használatát segítı továbbképzéseknek Sikerkritérium: A tanárok, tanítók és az óvodapedagógusok képzettsége nı: a nevelık 25%-a alapfokú nyelvvizsgát, 30%-a ECDL-vizsgát tesz 2010-ig.Az informatikai alkalmazóképes tudás a város pedagógusai számára alapkompetenciává válik. 9. 10. Az általános és középiskolai nevelık teljes köre elsajátítja a korszerő tanulás módszertani alapismereteit és hasznosítja azt az oktatás során Az egészségügyi szőrések rendszerességének és bıvítésének kialakítása Támogatott képzések Összehangolt szőrıvizsgálatok tanév elején Intézményvezetık Iskolaorvosok, testnevelı tanárok Igazgatók, helyettesek, munkaközösségvezetık, nevelık Könnyített, illetve gyógytestnevelésre, gyógyúszásra utalt tanulók 2008. aug. 31 Minden év okt. 31. Sikerkritérium: Megfelelı rendszerességgel és idıben kiszőrésre kerülnek a mozgásszervi problémákkal küszködı gyerekek, rendszeressé tehetı a könnyített és gyógytestnevelési foglalkoztatásuk. 11. A beiskolázás tervszerőségének javítása, az óvoda-iskola átmenet összehangolásának javításával, beiskolázási rend kialakításával - kooperációs tevékenység javítása az óvodák és általános iskolák között - éves terv a beiskolázáshoz Óvodavezetık, igazgatók Tanköteles korba lépı gyerekek, tanulók Minden év márc. 20. Sikerkritérium: Az általános iskolába lépı gyerekek esetében lényegesen csökken a tanulási kudarcokkal, beilleszkedési zavarokkal rendelkezı gyerekek köre. 8
3. HELYZETKÉP 3.1. Általános iskolai intézményegység Állapot Javaslat Minıségfejlesztési tevékenység Az iskola 2001-ben tanácsadói segítség nélkül kezdte el a Comenius I. modell adaptációját. A nyitott önértékelést követıen 2 alkalommal is történt partneri igény- és elégedettségmérés, módosították a pedagógiai programot. Az intézkedési terv alapján 8 minıségi kör kezdte el munkáját. A nevelıtestület 9 tagja végzett 30-90 órás tanfolyamot. Az elsı szakaszban 7 fıs Támogató Szervezet mőködött. Ellenırzés-mérés értékelés Az elsıdleges cél a PP-ban megfogalmazott feladatok teljesítésének ellenırzése, minıségkontrollja. Az intézményi mérés-értékelés kiterjed: - az intézmény nevelı-oktató munkájának értékelésére; - a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítık tevékenységének értékelésére, a személyiségfejlesztés eredményeire: 1. személyiség és közösségi magatartás 2. helyi tantervi követelmények teljesítése 3. magyar, matematika tudásmérések 1-2. és 5-6. évfolyamon. A Comenius I. program újraindítása a Támogató Szervezet tevékenységének megújításával. Új intézkedési terv az intézménymőködés, a kulcsfolyamatok szabályozottsága, a partnerközpontú mőködés kiszélesítése érdekében. A nevelıtestület kezdje el a kipróbált, hatékony mérıeszközök rendszerezését, győjtését! A kollektíva egy tagja végezzen el posztgraduális képzést az iskola mérés-értékelési kultúrájának fejlesztése érdekében! A nevelıtestület 7 tagja rendelkezik mérés-értékelési alapismeretekkel. Intézményvezetés Az iskola átlagosan 2 párhuzamos tanulócsoporttal A szervezeti kultúra fejlesztése, a évfolyamonként 410-430 (jelenleg 408) tanuló belsı munkamegosztás, a feladat és nevelését-oktatását látja el. A 37 fıs nevelıtestület felelısség delegálás kiterjesztése irányítását az intézményvezetıje mint egyben az a szervezeti hierarchia általános iskola intézményegység vezetıje kettı átstrukturálása érdekében. Az intézményegységvezetı-helyettes közremőködésével értékelés partneri visszajelzések végzi. alapján - az intézménymőködés, a A szervezeti kultúra elemei közül a pedagógiai menedzsment tevékenység tervezés, az ellenırzés és az értékelés gyakorlata folyamatos javítása ( a PDCA elvén) fejlett. 9
3.2. Alapfokú mővészeti iskolai egység Állapot Minıségfejlesztési tevékenység Az intézményben a speciális feladatellátás miatt késlekedı sajátos adaptációs eljárás, modell elmaradása miatt 2000-2002 között nem kezdıdhetett el a Comenius adaptáció. Az intézményi minıségirányítási program elkészítésére készülnek (1 fı végzett felkészítı tanfolyamot). Ellenırzés mérés értékelés A mővészeti iskolák egyedi sajátosságait követı, jól mőködı mérési-beszámoltatási gyakorlat jellemzi a tanulói teljesítmények ellenırzését. A 11/1994.(VI.08.) MKM rendelet alapján kötelezı tanterv anyaga képezi a tanulói számonkérés alapját: - beszámoló, - nyilvános és zártkörő vizsga, - elıadás, koncert, - vizsgaelıadás, vizsgakoncert, - képzı- és iparmővészeti kiállítás, - mővészeti alap- és záróvizsga. Az intézményegység-vezetı rendszeresen végez ellenırzéseket a pedagógusok és pedagógiai munkát segítık körében. Intézményvezetés Az intézményegység szakmai irányítását az intézményegység-vezetı vezetésével egy intézményegységvezetı-helyettes és 5 munkaközösség-vezetı végzi. A 2 tagozaton (zenemővészet, képzı- és iparmővészet) 16 fıs nevelıtestület (7 fı fıfoglalkozású) 81%-os szakképzettséggel látja el oktatómunkáját. Javaslat Tapasztalatszerzı látogatás megszervezésével tájékozódjanak más alapfokú mővészetoktatási intézményekben a minıségfejlesztı tevékenység elindításáról, hasznosítható tapasztalatairól. Támogató Szervezet (2-3 fı) megbízásával kezdjék meg a Comenius I. program adaptációját! A nevelıtestület, az intézménymenedzsment segítségére kérjenek fel a program indításához külsı szakértıt! A pedagógiai program módosításakor, illetve az intézményi minıségirányítási program elkészítésekor a pedagógiai értékelés, az intézménymőködés, illetve a pedagógiai, szakmai munka rendszerének áttekintése, a koherencia (értékelési elvek és gyakorlat) kapjon megfelelı figyelmet! A partnerközpontú mőködés, a szervezeti kultúra fejlesztése segítse elı az intézménymenedzsment motiváló folyamatszabályozást segítı, követı magatartását. A mővészetoktatás sajátosságaihoz alkalmazkodó, koordináló szerep erısítése. Szervezetfejlesztés: a tervezés, ellenırzés, mérés-értékelés, belsı információáramlás és a szakmai döntések elıkészítése terén. A tanügyi dokumentációs rend erısítése. 4. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK 4.1. A közoktatási rendszer mőködésével kapcsolatos elvárások A közoktatási intézmények jogszerően, szakszerően, eredményesen és költséghatékonyan mőködjenek, garantálják a gyermek/tanuló egyéni 10
adottságaihoz, képességeihez mért fejlıdését, minıségelvő nevelését, oktatását. A hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével alakuljon ki reális kép az intézményhasználók elégedettségérıl, az adott intézmény mőködésének hatékonyságáról! A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a változásokhoz, figyelembe véve a helyi lehetıségeket, adottságokat, a fenntartó teherbíró képességét. A közoktatási intézmények pályázati tevékenységének (forrásmenedzsment ) fejlesztésével bıvüljenek a mőködési feltételek, a továbbképzésre és a tanórán kívüli tevékenységekre fordítható források. A közoktatás rendszerébe kerüléstıl óvoda, iskola a rendszerbıl való kikerülésig felsıoktatás, munkába állás legyen nyomon követhetı a gyermek/tanuló tanulási útja. Partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmények minıségfejlesztési rendszerének mőködtetése, majd minıségirányítási programja is! Az intézményekben stabil, innovatív nevelıtestületek mőködjenek, továbbképzéssel, önképzéssel, távoktatás révén növelve kompetenciájukat. Valósuljon meg hatékony együttmőködés a közoktatási intézmények között a gyermekek/tanulók mentális problémáinak kezelésében, a hátrány kompenzációban, a problémák megelızésében, a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók ellátásában. Rendszeres kapcsolattartás valósuljon meg az egymásra épülı intézmények között óvoda, általános iskola, mővészeti iskola, középiskola a szolgáltatást igénybe vevık érdekében. A szülıkkel való kapcsolattartás során legyen biztosított a rendszeres tájékoztatás a közoktatás helyi kérdéseirıl, a szolgáltatásokról, s a tanulmányi elırehaladásról! A közoktatási intézményekben dolgozók közéletben való részvételével javuljon az intézmények társadalmi megbecsültsége! Erısödjön az intézmények közötti szakmai együttmőködés, a korrekt párbeszéd! 11
4.2. Az általános iskolákkal kapcsolatos elvárások Minıségirányítási elvárások Pedagógiai program felülvizsgálata Sikerkritériumok, várható eredmények A kitőzött célokhoz közelít a mindennapi nevelıoktató munka Módszerek, eljárások Eredményesség, hatékonyság és megfelelés vizsgálat. Felelısök, közremőködık Iskolaigazgatók, programkészítı pedagógusok Megvalósítás gyakorisága, határidı 2006. június 30., majd kétévenként Az intézményi minıségirányítási rendszer mőködtetése, programkészítés. Tankötelezettség teljesítése Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint Az elkészült program koherens az önkormányzati minıségirányítási programmal. Ez alapján mőködnek az intézményi minıségfejlesztési programok. Továbbhaladás, a tanulók 100%-a 16 éves koráig fejezze be az általános iskolát. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás és a kulturált viselkedéskultúra váljon szokássá a mindennapi életben is Önértékelés, stratégiai cél-, feladat- és idıterv. Ellenırzési, mérés-értékelési rendszer. Partnerek aktuális elégedettségi szintjének és igényeinek rendszeres mérése. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása és a gyengébb képességő tanulók egyéni fejlesztése Mindennapos testmozgás. Sokoldalú preventív egészségügyi ellátás. Közéletiségre nevelés a diákönkormányzat munkájában. Intézményvezet ık, minıségi körök vezetıi, tagjai Igazgatók Igazgatók, nevelıtestületek, szülıi munkaközösség ek, partnerek, védınık Folyamatos, 2006. június 30. Az intézményi minıségirányít ási programok felülvizsgálata 2 évente. Folyamatos Folyamatos A pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, késıbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése Tudatos tervezés a helyi optimum és minimum követelmények, valamint a hozzáadott érték mérési módszereinek megjelölésével, követelményeivel. Változó szakmai és az aktuális partneri elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás Tervezés éves lebontásban. Ellenırzés, intézményi pedagógiai értékelési rendszer kialakítása az értékelési hagyományoknak megfelelıen. Innovációs programok. Igazgatók, igazgatóhelyette sek, munkaközösség - vezetık Munkaközösség ek, szaktanárok, tanítók Tanévenként felmenı rendszerben Folyamatos 12
Minıségirányítási elvárások Sikerkritériumok, várható eredmények Módszerek, eljárások Felelısök, közremőködık Megvalósítás gyakorisága, határidı Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szocializációs képességek fejlesztése Az önálló életkezdéshez, továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek, képességek megfelelı szintő alkalmazása Tanulási módszerek, az önálló tanulás technikáinak elsajátítása Tanítók, napközis nevelık, szaktanárok Folyamatos A tehetségekkel és a lassabban haladókkal való egyenrangú törıdés Egyéni tanulási út biztosított. Versenyeken eredményes szereplés Differenciált, egyéni személyiségfejlesztés tanórán és tanórán kívül szakkörök, programok során Osztályfınökök, szaktanárok, napközis nevelık Év közben folyamatosan Pályaorientáció, pályaválasztás segítése Tanulók, szülık információkat kapnak a lehetıségekrıl az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggı továbbtanuláshoz Intézmények együttmőködése. Pályaválasztási tanácsadó, önismereti tesztek, nyílt napok, iskolalátogatások Osztályfınökök, iskolai pályaválasztási felelısök Folyamatosan, 6-8. évfolyamon, ill. a 4. évfolyamon igény szerint A sajátos nevelési igényő és a különleges ellátást igénylı tanulókkal való foglalkozás A tantárgyi értékelések iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója Biztosított képzésük, fejlesztésük. A gyermekek a folyamatos fejlesztések eredményeként igény esetén bejutnak a megye középfokú oktatási intézményeibe Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után. Hátránykompenzáció. A fejlesztést szolgáló speciális programok alkalmazása. Együttmőködés a családsegítı és gyermekjóléti szolgálattal. Tantárgyak követelményrendszere a közoktatási törvény alapján. Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium, iskolai gyermekés ifjúságvédelmi felelısök, érintett osztályfınökök, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szülık Igazgatók, szaktanárok, tanítók A tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is Tanévkezdés elıtt 13
Hatékony gazdálkodás Optimális kihasználtság és költséghatékonyság Adatelemzés, statisztikai mutatók Igazgatók, gazdaságvezetık Folyamatos Minıségirányítási elvárások Sikerkritériumok, várható eredmények Módszerek, eljárások Felelısök, közremőködık Megvalósítás gyakorisága, határidı A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési rendszer kidolgozása A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép Folyamatszabályozás, fejlesztési területek minıségközpontú elemzése; partnerekkel való kapcsolattartás módjának áttekintése Igazgatók, támogató csoportok vezetıi, pedagógusok Tanévkezdés A humán erıforrás fejlesztés hosszú távú tervének lebontása, megvalósítása A folyamatos, évenként tervezett belsı ellenırzés, mérés-értékelés Napközi otthonos és tanulószobai nevelés biztosítása a szülıi igényeknek megfelelıen Gyógy- és könnyített testnevelési igényő tanulók korai szőrése és szakszerő ellátása Pedagógusok kompetenciájának növelése, kiemelten: fejlesztı pedagógia, pedagógiai értékelés, módszertani kultúra fejlesztése Pontos információk az eredményességrıl, haladási tendenciákról, a pedagógusok munkájáról Eredményes tanulási szokások kialakítása. Az önálló tanulás készségeinek megalapozása. A tanulók fizikai állapota javul. Továbbképzési terv, beiskolázási terv, tanfolyami képzések Tudásmérés és neveltségi szint mérések értékelése. Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenırzése, értékelése. Tanulási módszerek, technikák, szabadidıs tevékenységek Szőrés, csoportos foglalkozás Igazgatók Az ellenırzési tervnek megfelelıen igazgatók, igazgatóhelyette sek, munkaközösség - vezetık Igazgatók, napközis nevelık Igazgatók, gyógytestnevelık 277/1997. (XII. 22) Korm. rend. szerint Bemeneti, folyamat, és kimenet mérése a nevelıtestület által meghatározott idıszakban Folyamatos Folyamatos 5. A KÖZOKTATÁSI RENDSZER MŐKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A közoktatási intézmények jogszerő, szakszerő, eredményes és költség-hatékony mőködése, garantálják a gyermek/tanuló egyéni fejlıdését, minıségelvő nevelését, oktatását a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével! 14
A mikro- és makrotársadalmi elvárásoknak megfelelı követelmények közvetítése az iskolában. A közoktatási rendszer rugalmas alkalmazkodása a változásokhoz. Erısödjön a tervezés szerepe! Jellemzı a partnerközpontú mőködés, melynek alapja az intézmények minıségirányítási programja és minıségfejlesztési rendszerének mőködtetése! Stabil, innovatív nevelıtestületek az intézményekben, amelyek továbbképzéssel, önképzéssel növelik kompetenciájukat! Rendszeres kapcsolattartás a szülıkkel, melynek keretében biztosított a tájékoztatás a közoktatás rendszerérıl, a szolgáltatások minıségérıl! Hatékony együttmőködés a közoktatási intézmények között a gyermekek/tanulók mentális problémáinak kezelésében, a hátránykompenzációban, a problémák megelızésében, a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók ellátásában! Hatékony együttmőködés a közoktatási intézmények között a pedagógiai szakmai szolgáltatások terén! Rendszeres kapcsolattartás az egymásra épülı intézmények óvoda-általános iskola-mővészeti iskola-középiskola között! Fenntartói elvárás, hogy a jelzett területeken (ld. fenti rendszerleírás) minden nevelési, illetve tanévben történjen meg az értékelés. Ennek eljárásrendjét az intézményi minıségirányítási programban célszerő szabályozni az összehasonlíthatóság szempontjainak figyelembevételével. A késıbbiekben az adott, értékelt területekre vonatkozó trend az intézményi önértékelés és az intézménymenedzsment beszámoltatásának kiemelt értékelési területe lesz. 6. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA Iskolánk, a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény kötelezi magát minden belsı és külsı tevékenységében, hogy a PP-ben elfogadott nevelési-oktatási célok és feladatok 15
mellett a partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva a közös igazgatású intézményt érintı kihívásokhoz. Intézményünk elsısorban az iskolahasználók reális igényeinek kíván megfelelni, és tartósan jó színvonalú nevelı-oktató munkát szolgáltatni. Az általános mőveltség közvetítésén és az alapkészségek és képességek fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlıdésük elısegítését, támogatását, egyidejőleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók felzárkóztatását. A tanulókat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti ıket a tanulási életút megválasztásában, a reálisan választott középiskolában folytatott tanulmányaik eredményességében. Minıségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Intézményvezetésünk elkötelezett a már életbe léptetett minıségfejlesztési gyakorlat mőködtetésében, és biztosítja a hatékony feladatellátáshoz szükséges feltételeket. A minıségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belsı és külsı képzése, a minıségirányítási rendszer mőködtetése és folyamatos fejlesztése. Szolgáltatásaink minıségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelıssége. Célunk, hogy színvonalas, EU-konform oktatással szilárd alapmőveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelı továbbhaladást. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelıen szeretetteljes légkörben végzünk. Az iskola egészére kiható közös, általános fejlesztési követelmények teljesítése mellett törekszünk: mindenki számára lehetıséget biztosítani az alapmőveltség eléréséhez, a mővészeti nevelés nyújtotta készségek elsajátításához, a tehetséggondozáshoz, a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez; a gyorsabban haladók számára a magasabb / minıségi követelmények teljesítésére az átjárhatóság biztosításával; fejleszteni tanulóink önismeretét, felfedeztetni önmaguk tehetségét, de korlátait is; felkelteni és ébren tartani az ismeretszerzési vágyat, tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt; 16
kialakítani az igényt elsısorban a nemzeti kultúra, mellette az európai kultúra megırzésére és továbbadására. Iskolánk feladata, hogy megtanítsuk tanulóinkat arra, hogyan ismerjék fel az igazi kulturális értékeket, felismerjék hogyan leljék örömüket bennük. Intézményünk küldetésének tekinti, hogy növendékeink tanuljanak meg különbséget tenni a hamis és az igazi mővészet között, ismerjék meg, szeressék és adják tovább gyermekeiknek azt a kulturális örökséget, amit mi is megıriztünk és átadunk nekik. Iskolánk küldetését a technikai felszereltség fokozatos bıvítésével, a növendéklétszám optimális szinten tartásával és a pedagógusok szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésével kívánjuk megvalósítani. 7. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDTETÉSÉNEK ALAPVETİ JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl (Mt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésrıl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevık juttatásairól és kedvezményeirıl 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás mőködési rendjérıl 8. INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Az intézmény minıségirányítási rendszere objektív tények és racionális megfontolások figyelembe vétele mellett a küldetés, a minıségpolitika és a jövıkép hármas logikai egységén alapul. Eszerint a küldetést az intézmény létindokának tekinti, a jövıképet az idıben legtávolabbi stratégiai cél részletes és szubjektív optimizmust sugalló kifejtéseként fogja fel, míg a minıségpolitikát a jelent a jövıvel összekötı cselekvéssorozat (folyamat) minıségügyi szempontból történı megközelítésének alapelveként értelmezi természetesen a fenntartói minıségfejlesztési elvárások figyelembevételével. Az önkormányzati intézkedési tervnek, ill. az intézménymőködést szabályozó minıségirányítási programnak koherenssé kell válnia. 17
Az így összehangolt fenntartói minıségirányításnak, illetve az ehhez kapcsolódó intézményi belsı mérés-értékelési tevékenységnek biztosítania kell a közmegelégedést kiváltó, hatékony minıségi közoktatást. A helyi oktatásfejlesztési stratégiák kifejtése, megtervezése mellett így tervszerővé válhat az intézményekben differenciált szinten már mőködı minıségfejlesztés eredményeire alapozva: a helyi közösségek közoktatási elvárásainak, elégedettségének felmérése; a közoktatás résztvevıinek bevonása a helyi döntéshozatalba; az oktatásirányítás és az intézmények minıségalapú önértékelése. 9. AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLTIKA Az intézményi minıségpolitika elsısorban stratégiai irányvonalat, az iskolai minıségirányítás rendszerének elveit jelenti, melyben a következı középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat határoztuk meg: Az általános iskolai nevelı-oktató munkában: Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén; Az oktatás minıségének fejlesztése; Az iskola jogszerő, szakszerő, eredményes és költség-hatékony mőködése, garantálja a gyermek/tanuló egyéni fejlıdését, minıségelvő nevelését, oktatását; Az oktatási egyenlıtlenségek mérséklése; Zenei és képzımővészeti tehetséggondozás; Komplex szemléletformálás a mővészet eszközeivel; Hatékony felzárkóztató munkával támogatás a szociokulturális hátrányok okozta lemaradás kompenzálásához; A hátrányos helyzető tanulók integrált oktatásának továbbfejlesztése; A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása (pedagógus szakvizsgák, ECDL vizsgák); Az általános és a mővészetoktatás tárgyi feltételeinek javítása; Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása; Az idegen nyelvek tanulásának fejlesztése; 18
Az oktatás multikulturális tartalmának erısítése, Az iskolai önértékelés és külsı értékelés egyensúlyának biztosítása, A változó világ követelményeihez való igazodás elısegítése. 19
Az Intézményi Minıségirányítási Program általános iskolai intézményegységre vonatkozó leírása 1. A SZERVEZET MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA Minıségfejlesztésünk legfıbb célja, hogy intézményünk a környezeti változásokhoz és a partneri igényekhez rugalmasan alakított pedagógiai, szakmai célkitőzéseinek megfelelıen mőködjön. A minıségfejlesztési céloknak megfelelı mőködés biztosítja a folyamatos fejlıdést a szervezetben és az intézmény folyamataiban. Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minıségfejlesztés iránt. Figyelembe veszik a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait. A vezetés a minıségi munka feltételeit a továbbképzések és önképzések, a folyamatos szakmai információszerzés erıforrásainak megteremtésével és a megfelelı munkakörnyezet fenntartásával biztosítja. Minıségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden lényeges folyamatára és tevékenységére. 1.1. Minıségcélok Az intézményben erısödjön a tervezés szerepe; Az intézmény az integrált nevelés megvalósításával törekedjen a társadalmi hátrányokból adódó különbségek csökkentésére; Nyomon követhetı legyen a tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja; A hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a tanulás megtanításának folyamata; Erısödjön az alapkészségek fejlesztése; Folyamatos legyen a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése; Az intézmény mőködése gazdaságilag hatékony, a törvényi kötelezettségeknek megfelelı legyen; Az iskolát jellemezze a minıségelvő, partnerközpontú mőködés, melynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési programja; 20
Innovatív testületi közösséget alakítsunk ki; 1.2. Minıségpolitikai célok és azok teljesülési kritériumai, elvárható eredményei Kulcskompetenciák fejlesztése Jogszerő mőködés Szakszerő mőködés Célok Sikerkritérium Elvárt eredmény Tanulók készségének OKÉV és egyéb mérési képességeinek megfelelı eredmények javulnak eredmények Költséghatékony mőködés Szociokulturális hátrányok hatásainak kompenzálása Pedagógus szakma fejlıdése Oktatás tárgyi feltételeinek javítása Idegen nyelvek tanulásának fejlesztése Az intézményi dokumentumok szerinti mőködés Pedagógiai programban és a környezeti nevelési, egészségvédelmi programban leírtak megvalósulása Mőködési feltételek biztosítottak Hatékony felzárkóztató munka A továbbképzés az iskola érdekeit szolgálja Taneszközök folyamatos fejlesztése Dokumentumok folyamatos frissítése, felülvizsgálata, belsı ellenırzése Tanulóink eredményessége javul (félévi, év végi statisztika, vizsgák eredményessége, díjazott alkotások száma gyarapszik, stb.) Éves költségvetés kereteinek megfelelı mőködés Tankötelezettség hatékonyabb teljesítése A nevelıi kompetenciák fejlesztése összhangban van az intézmény érdekeivel Kötelezı taneszköz jegyzékben foglaltak biztosítása A tanulók nyelvtudása fejlıdik Nyelvvizsgák száma 2. INTÉZMÉNYI MINPSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 2.1. A vezetés felelıssége, elkötelezettsége A vezetıség a intézményi minıségirányítási programban leírt minıségfejlesztési rendszert a közoktatási törvény 40. elıírásainak megfelelıen az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vezeti be. A rendszer kiépítésekor figyelembe vesszük a fenntartó önkormányzat ÖMIP-jában megfogalmazott elvárásait is. A Kırösi Iskola igazgatója elkötelezettséget vállal a kiépített és mőködtetett minıségfejlesztési rendszer fenntartására, valamint folyamatosan tökéletesíti azt a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. Az intézmény munkatársai felelısséget viselnek a minıségpolitika megvalósításáért, a minıségcélok eléréséért, a minıséget befolyásoló folyamatok elıírásszerő végrehajtásáért. 21
Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minıséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. 2.2. Jogi megfelelés Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különbözı szintő rendeletek, továbbá a fenntartó önkormányzat és az intézmény belsı szabályzatai hozzáférhetıek legyenek; azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. 2.3. A minıségfejlesztési szervezet mőködtetése Az igazgató kinevez egy, az intézmény minıségfejlesztési rendszerének támogatásáért felelıs csoportot, amely egyéb feladataitól függetlenül elegendı hatáskörrel rendelkezik a minıségfejlesztési rendszer mőködtetéséhez. Az érintettek bevonásával el kell készíteni a szervezet mőködését szabályozó dokumentumot. 3. JÖVİKÉP A Kırösi Iskola általános iskolai jövıképének legfontosabb része, hogy az intézménybıl kikerülı tanuló megfelelı alapkészségekkel, a kudarcmentes középiskolai továbbtanulást biztosító tudással lép ki tanulmányai végén; elsajátítja az önálló életkezdéshez, az e-learninghez szükséges készségeket; kialakul benne az élethosszig tartó tanulás igénye; személyisége a mővészetekkel való találkozás révén kibontakozik; szabadidejét hasznosan eltöltı, zeneértı, koncert- és múzeumlátogatóvá válik; kialakul képessége és igénye az önkifejezésre. 22
Jövıképünk további fontos eleme a tehetséggondozás kiemelkedı képességő tanulóink informatikai és idegen nyelvi képzettségének kiteljesítése, a növendékek mővészetek iránti fogékonyságának fejlesztése. 4. A VEZETÉS 4.1. Döntéshozatal Az intézmény felelıs vezetıje az igazgató, aki egyszemélyben az általános iskolai intézményegység vezetıje is. Döntéseit az intézményegységvezetı-helyettesekkel, a munkaközösség-vezetıkkel közösen hozza meg, kikérve jogszabályban elıírtak alapján az igazgatótanács és a közalkalmazotti tanács véleményét. 4.2. Szervezeti kommunikáció (belsı kapcsolattartás) A közös igazgatású intézmény havonta egy alkalommal intézményvezetıi értekezletet tart. Az általános iskolai intézményegység havonta kibıvített vezetıi, hetente helyettesi (operatív) értekezletet tar. Az intézményegység havonta egyszer nevelıtestületi, ill. az 1-4., 5-8. évfolyamon tanítók számára tart értekezletet. A vezetıségi ülések biztosítják az információcserét az intézmény legfontosabb döntéseinek elıkészítésében, a minıségfejlesztési rendszert érintı kérdésben. Az igazgató és a minıségirányítási vezetı közötti napi szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérdésére. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a minıségfejlesztési rendszer meg nem felelıségének azonnali jelzése és a meg nem felelések helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban, azonnal a közvetlen vezetıhöz jutnak, akik írásos feljegyzés formájában továbbítják azokat javaslataikkal együtt a minıségirányítás vezetıjéhez a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 4.3. Elismerés, támogatás Az intézmény kialakította és mőködteti a pedagógus és egyéb munkakörben alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. 23
4.4. Felelısségi kör, hatáskör A vezetıség és a munkatársak felelısségi körét és hatáskörét az intézményi SzMSz és a munkaköri leírások rögzítik. Minden munkatárs felelıs az általa végzett munka minıségéért. Az intézmény igazgatója a minıségfejlesztési rendszer kiépítésére és mőködtetésére minıségügyi vezetıt nevezett ki. A minıségügyi vezetı rendelkezik a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a minıségfejlesztési rendszert a rögzített elıírásoknak megfelelıen mőködtesse; kidolgozza és a vezetıség elé tárja az évi minıségfejlesztési tervet; biztosítsa a minıségpolitikában és a minıségcélban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását; koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait; beszámoljon az intézmény vezetésének és a nevelıtestületnek a minıségfejlesztési rendszer mőködésérıl, hatékonyságáról. 4.5. Tervezés, szervezés A minıségfejlesztési rendszer a Kt. 40. (11) bekezdése alapján szabályozza a mőködést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig az alábbiakat: a vezetési, a tervezési, az ellenırzési, a mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékő a Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. 4.6. Célok megfogalmazása Az iskola minıségcéljait a minıségügyi vezetı az iskolavezetéssel és az intézményvezetı egyetértésével határozzák meg. A minıségcélokat és a minıségpolitikát az ÖMIP mérhetı, konkrét követelményei, elvárásai alapján tervezzük. A minıségügyi vezetı gondoskodik arról, hogy a minıségcélokat a 24
munkatársak megismerjék. A minıségcélok teljesítésének helyzetét a vezetıségi ellenırzés során rendszeresen felülvizsgáljuk. 4.6.Feladatok kijelölése Az intézmény rögzíti azokat a folyamatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások megvalósításához. A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelı hatáskörrel ruházza fel a minıségügyi vezetıt és a munkaközösség-vezetıket. 4.7. Erıforrások biztosítása Az intézmény igazgatója az éves munkatervben (minıségfejlesztési terv) dokumentáltan meghatározza, és idıben biztosítja a szükséges erıforrásokat a minıségfejlesztési rendszer fenntartásához és mőködtetéséhez. Emberi erıforrások Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a vonatkozó jogszabályok alapján a munkaköri leírásokban szabályozottak. A követelményeknek való megfelelést a vezetıség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait, szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelıssége. A minıségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minıségügyi oktatását, továbbképzését. A képzési tervet a minıségügyi vezetı készíti el, az igazgató hagyja jóvá és biztosítja a szükséges erıforrásokat. Új szolgáltatás tervezésekor vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévı személyi erıforrásainak figyelembe vételével tervezi. Az új munkatársak minıségügyi képzését munkába lépéskor meg kell kezdeni. A képzést a minıségügyi vezetı irányítja. 25
Tárgyi feltételek Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Az általános iskolai intézményegység Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 10. sz. alatti telephelyen mőködik, ahol a mőködéshez elıírt hatósági engedélyekkel rendelkezik. Az iskola rendelkezik a szükséges hardver berendezésekkel, valamint legális szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott igényeket. Az intézmény rendelkezik a minıségirányítási rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megırzéséhez szükséges irat- és eszköztárolási felszerelésekkel. Munkakörnyezet A szolgáltatások teljesítése, a minıségirányítás fenntartása nem igényli az átlagtól eltérı egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. A tanulók, munkatársak, technikai személyzet és a vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett, tiszta belsı és külsı környezet ideális feltételeket teremtenek a szolgáltatások megvalósításához. Az ideális munkakörnyezet fenntartása a vezetés felelıssége. Ellenırzés, elemzés A nevelıtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenırzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minıségirányítási rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését. Az ellenırzés folyamatát, eljárásrendjét és területeit a belsı ellenırzési szabályzat, az operatív ellenırzés rendjét a belsı ellenırzési terv rögzíti. Vezetıi ellenırzés (szervezeti hatékonyság ellenırzése) Az intézmény vezetıje meghatározza és nyilvánossá teszi az intézmény mőködésével, folyamatainak ellenırzésével kapcsolatos hatásköröket. Megjelöli, hogy melyek a mőködés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenırizni. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, idıpontokat, az ellenırzés során nyert információk felhasználási módját. 26
5. MINİSÉGÜGYI ELLENİRZÉS Az iskola vezetése a minıségirányítást évente legalább egy alkalommal szükség esetén a minıségügyi vezetı kérésére többször felülvizsgálja. A felülvizsgálat kiterjed a következıkre: partneri elégedettség és kifogások; erıforrások helyzete; szolgáltatások hatékonysága, megfelelısége; helyesbítı, megelızı tevékenységek; korábbi átvizsgálások eredményeinek számbavétele; a minıségirányítás tökéletesítése, szükséges változtatások; erıforrások fejlesztése; szolgáltatások fejlesztése. A vezetıségi átvizsgálás (ellenırzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a minıségügyi vezetı feljegyzésben dokumentálja. 5.1. A munkatársak munkájának ellenırzése Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja és a gyakorlatban mőködteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és a pedagógiai munkát segítı alkalmazottak munkájának ellenırzési, értékelési rendjét. 5.2. Eltérések kezelése A partnerek által jelzett és a saját ellenırzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem felelnek meg az elıírt követelményeknek, minden esetben eltérésként, meg nem felelésként kell kezelni. Az észlelt meg nem felelések jelzését a partnerektıl elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A meg nem feleléseket a partnerektıl közvetlenül értesülve a minıségügyi vezetı feljegyzésben dokumentálja. A minıségügyi vezetı ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja a meg nem felelés kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét. 27
6. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 6.1. Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/ Területek Az értékelés módjai Értékelést végzi Sikerkritérium FELTÉTELRENDSZER Adatbázis, Kétévenként A tárgyi feltételek folyamatos Tárgyi feltételek Önértékelés, igazgató, gazd. ügyintézı javítása o Épület, környezeti jellemzık éves statisztikai elemzések o A minimális felszereltség o A PP teljesítéséhez szükséges eszközök Társadalmi feltételek (mikro- és makrokörnyezeti elemek) o Elvárások, elégedettség o Szociokulturális háttér o Munkaerıpiaci környezet Pénzügyi feltételek o Intézményi költségvetés o Egyéb források, pályázatok, alapítványok HUMÁN TÉNYEZİK A pedagógusok minısége o Korosztályi arányok, végzettség, kompetencia o Mesterségbeli tudás, tudományos munka, tanulók menedzselése, a tanítás minısége o Pedagógiai munkát segítık A partneri igényfelmérés értékelése, adatbázis, önértékelés Pénzügyi elıírások alapján, Adatbázis, önértékelés Önértékelés, továbbképzések célvizsgálata Kétévenként minıségbiztosítási csoport Évenként igazgató, Gazdasági ügyintézı Intézményegységvezetıhelyettesek Elvárásoknak megfelelés Önköltség csökkentése Maximális szakos ellátás, szakvizsgások számának növelése