Tartalom Bankválság és bankfelügyelet III. Pécsi Pénzügyi Napok Varga Csaba főigazgató Budapest, 2009.03.31. 2. 4. Javaslatok az EU felügyeleti 5. A PSZÁF 2009. évi felügyelési 2 A mandátum Az Európai Bizottság 2008. november 11-i megbízása alapján a Jacques de Larosiere által vezetett bizottság 2009. február 25-én jelentette meg jelentését arról, hogy hogyan lehetne a legjobb módon: megszervezni az európai pénzügyi intézmények és piacok felügyeletét annak érdekében, hogy o biztosítsák a pénzügyi intézmények prudenciális helyzetét o a piacok megfelelő működését o a betétesek, biztosított személyek és befektetők érdekeit A mandátum megerősíteni a pénzügyi stabilitás ellenőrzésére, előrejelzési rendszerekre és a válságkezelésre ideértve a határokon és szektorokon átnyúló kockázatok vonatkozó európai együttműködést javítani az európai hatóságok együttműködését nemzetközi szinten más jelentős államokkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében 3 4 Tartalom 2. 4. Javaslatok az EU felügyeleti 5. A PSZÁF 2009. évi felügyelési Makrogazdasági tényezők bő likviditás, alacsony kamatlábak, és túl laza monetáris politika különösen az USA-ban, a jelentős nemzetközi egyenlőtlenségek akkumulációja, a kockázatok nem megfelelő beárazása és jelentős tőkeáttételek 5 6 1
Kockázatkezelés minősége nem volt megfelelő sem a cégek, sem a felügyeletek és a szabályozók részéről hiányzott az átláthatóság, létrejött egy árnyék bankrendszer : ahol a hitelkockázat helye és mérete megállapíthatatlanná vált a sok értékpapírosított tőkeáttétel során a kockázatok szétterítés helyett esetenként újrakoncentrálódtak kevesek által érthető nagyon összetett rendszerek/termékek alakultak ki a bizonytalanság bizalmatlansággá alakult Kockázatkezelés az originate-to-distribute modell térnyerése a hitelnyújtás azzal a céllal, hogy annak kockázatát értékpapírosítás segítségével részben, vagy egészben tőkepiaci befektetőkre hárítják át, terítik szét nem közvetlen banki értékesítéssel, hanem speciális befektetési társaságok (SIV) közbeiktatásával történik hagyományos model: originate-to-hold a hitelnyújtás kockázatvállalási, azaz a hitelportfolió növelésének céljával történik 7 8 Kockázatkezelés az originate-to-distribute modell az értékpapírosítás révén a pénzügyi szektor más intézményeinek értékesítik a banki (hitel)kockázatot strukturált befektetési termék formájában megmarad a portfoliójukból fakadó és tőkekövetelménnyel jól fedezhető kockázatuk új kockázat(1): a portfolió értékpapírosítása folytonosságának kockázata új kockázat(2): a piaci áresés portfolióra való azonnali visszahatásának kockázata 9 új kockázat(1): a portfolió értékpapírosítása folytonosságának kockázata értékpapírosított portfolió értékének csökkenése új hitelek értékpapírosítása nehezebb nincs a mérlegben maradt eszközök mögé forrás likviditási problémák banki eszközállomány felduzzad, de a tőke nem nő vele arányosan szolvencia problémák SIV-nél lévő, sokéves lejáratú hitelportfolió mögötti finanszírozás is nehezebb banki hitelkeret lehívásának szükségessége addicionális likviditási problémák bankközi forrásbevonás forráshiányos bankoknál inszolvencia gyanúja bizalmatlanság fedezetlen hitelek nyújtására kiszáradó bankközi piacok (NRBank) 10 új kockázat(2): a piaci áresés portfolióra való azonnali visszahatásának kockázata piaci indíttatású áresés egész hitelportfolió értéke csökken a hitelminőség romlása miatt azonnal szükségessé válik tőkekövetelmény növelés, értékvesztés képzés szolvencia problémák tőkehelyzet helyreállítása: további eladások lennének szükségesek de csak olyan nyomott áron lehet, ami nagymértékű veszteség realizálás szolvencia problémák 11 szolvencia problémák az OTD model erősíti a banktevékenység és a Bázel II-es tőkekövetelmények prociklikusságát a banki hitelportfolió értéke ugyanúgy viselkedik, mint a már értékpapírosított portfolióké: kizárólag a piaci mozgásoknak kitett, azonnal átértékelődő hitelportfoliókkal rendelkeznek függetlenül attól, hogy mikor realizálják a hitelezési veszteségeiket a piaci árazású eszközérték megnehezít(het)i a historikus értékelésű, bekerülési költségen szereplő betétek nominális (sőt kamattal növelt) visszafizetésére teendő ígéreteket a bankok számára 12 2
Hitelminősítők a strukturált termékek minősítéseinek drámai bukása jelentős érdekellentétek Vállalatirányítás a cégek gyenge tulajdonosai és menedzsmentjei nem a megfelelő ösztönzést biztosító juttatási rendszerek Szabályozási/felügyelet gyenge ösztönzés prociklikusság mark to market (piaci árfolyamon való értékelés) számviteli alkalmazása a származtatott termékek szabályozásának hiányosságai a makroprudenciális kockázatok nem megfelelő vizsgálata Nemzetközi intézmények gyengesége IMF, FSF (Financial Stability Forum), G20 és ezek nem megfelelő koordinációja 13 14 Tartalom 2. 4. Javaslatok az EU felügyeleti 5. A PSZÁF 2009. évi felügyelési Jobb makrogazdasági és makroprudenciális elemzés el kell kerülni a túlságosan laza monetáris politikát és a túlzott likviditást szükséges a pénzügyi lufik vizsgálata szükséges a monetáris politika szigorítása olyan esetben, amikor a tőke vagy a hitelek nem fenntartható ütemben nőnek 15 16 A Bázel II szabályozás alapvető átalakítása: a minimum tőkekövetelmények megemelése a prociklikusság csökkentése szigorúbb szabályok a mérlegen kívüli tételekre vonatkozóan a likviditáskezelés szabályainak szigorítása a bankok belső irányítási rendszerére és kockázatkezelési szabályok, különösen a menedzsmentre és igazgatóságra vonatkozó fit & proper előírások megerősítése egységes szabályozói tőke meghatározása EU szinten a Tier 1 alá vehető hibrid tőkeelemek meghatározása 17 Hitelminősítők az új European Securities Authority-nek kellene majd felügyelnie ezeket (CESR) a hitelminősítők pénzügyi rendszerben betöltött szerepének teljes újragondolása az értékpapírosított termékek minősítését új alapokra kell helyezni Számvitel az IASB (International Accounting Standards Board) irányításának megerősítése a mark to market (piaci árfolyammal való kiértékelés) szerepének kiterjesztése, értékelési módszerek továbbfejlesztése 18 3
Biztosítás a Szolvencia II idén májusig történő elfogadása (előzetes EP jóváhagyás megtörtént 03.26-án) a hatékony csoportszintű rendszer támogatásához szükséges biztosítékok Szankciók / felügyeleti hatáskörök az egész EU-n belül erősíteni kell, hogy a szankcióknak tényleges és elrettentő hatásuk legyen Párhuzamos bankrendszerek a pénzügyi rendszer minden olyan részét szabályozni és felügyelni kell, amelyek potenciális rendszer kockázatot jelentenek (hedge fundok, befektetési bankok, egyéb alapok, különböző mérlegen kívüli struktúrák, pl. SIV) a hedge fund-okra vonatkozó információs követelményeket kötelezővé kell tenni szabályozni kell a hedge fund-ok vezető tisztségviselőit 19 20 Értékpapírosított termékek / származtatott piacok egyszerűsíteni és egységesíteni kell a származtatott termékeket kell kialakítani legalább egy, jól tőkésített központi elszámoló házat az EU-ban a hitelnemfizetési swap-ok (credit default swap - CDS) számára Befektetési alapok az európai szintű szabályokat megerősítése, elsősorban a letétkezelők tekintetében Tartalom 2. 4. Javaslatok az EU felügyeleti 5. A PSZÁF 2009. évi felügyelési 21 22 Javaslatok az EU felügyeleti Makroprudenciális felügyelésre új EU testület létrehozása: European Systemic Risk Council (ESRC) Alapítás: az EKB égisze alatt, az EKB Elnöke vezetné Tagjai: az EKB Általános Tanácsának tagjai, a CEBS, a CESR és a CEIOPS elnökei, valamint az Európai Bizottság képviselője Feladata: az EU-n belül minden makroprudenciális kockázatról információ gyűjtése; Minden makro- és mikroprudenciális információhoz hozzájuthat; kockázati felhívásokat adhat ki Együttműködés: nemzetközi szinten az IMF-el, az FSF-el és a G20-al 23 Javaslatok az EU felügyeleti ÚJ EU testület: a European System of Financial Supervision (ESFS) létrehozása, amely a harmadik szintű bizottságokat EU Hatóságokká alakítaná át a mikroprudenciális szintet foglalja magában a harmadik szintű bizottságok (CEBS, CEIOPS, CESR) EU Hatóságokká (European Banking Authority, European Securities Authority, European Insurance Authority) átalakításával ezen EU Hatóságoknak legyen a jelenlegi harmadik szintű bizottságokhoz képest szélesebb jogkörük 24 4
Javaslatok az EU felügyeleti A javasolt harmadik szintű EU Hatóságok legfontosabb új feladatai (1./2.): kötelező érvényű mediáció a nemzeti szintű felügyeletek között kötelező erejű felügyeleti sztenderdek kidolgozása az egyes felügyelt intézmények számára kötelező erejű technikai jellegű döntések meghozatala a felügyeleti kollégiumok ellenőrzése és koordinálása meghatározott intézmények engedélyezése és felügyelése (pl. hitelminősítők, és post-trading infrastruktúrák) Javaslatok az EU felügyeleti A javasolt harmadik szintű EU Hatóságok legfontosabb új feladatai (2./2.): meghatározott intézmények engedélyezése és felügyelése (pl. hitelminősítők, és post-trading infrastruktúrák) kötelező érvényű együttműködés az ESRC-vel a megfelelő makroprudenciális felügyelet biztosítása érdekében erős koordinációs szerep a válság helyzetekben 25 26 Javaslatok az EU felügyeleti AZ ESFS megalapításának javasolt ütemezése: 1. szakasz: Előkészítés (2009-2010) 2. szakasz: ESFS jogi rendszerének kialakítása (2011-2012) az egyes pénzügyi (akár nagy határon átnyúlóan tevékenykedő) intézmények felügyelése maradna nemzeti szinten három év elteltével a működés felülvizsgálata, további fejlesztések szükségességének meghatározása o a banki és biztosítási Hatóságok összevonása egy pénzügyi stabilitásért felelős Hatósággá (CEBS, CEIOPS) o a másik Hatóság átalakítása egy üzleti tevékenységgel és piaci kérdésekkel foglalkozó hatósággá mindhárom szektor tekintetében (CESR) (twin peaks model) 27 Javaslatok az EU felügyeleti A magyar javaslat az Európai Pénzügyi Felügyeleti Intézet létrehozására 2008.02.21: az EU piacán legjelentősebb pénzügyi csoportok tekintetében egy egységes EU szintű pénzügyi felügyeleti hatóság lenne illetékes megmaradnának a nemzeti felügyeleti hatóságok is, de az ő felelősségük csak a kiemelt pénzügyi csoportokhoz nem tartozó intézményekre terjedne ki, illetve információt szolgáltatnának az EU szintű felügyeleti hatóság számára az adott tagállam pénzügyi piacaira vonatkozóan 28 Javaslatok az EU felügyeleti A magyar javaslat az Európai Pénzügyi Felügyeleti Intézet létrehozására 2008.02.21: Az egységes EU szintű felügyeleti hatóság: hatékony válasz a csoportfelügyeleti kérdésekre, megfelel az egységes belső piac koncepciójának független a nemzeti érdekektől, költségcsökkentő a csoportoknak lehetőséget ad a diverzifikációs hatások figyelembe vételére, központi szakmai műhelyként iránymutató modellként működhet és integrált formában alkalmas a szektorális különbségek csökkentésére mind a szabályozásban, mind a módszertanban 29 Javaslatok az EU felügyeleti A magyar javaslat az Európai Pénzügyi Felügyeleti Intézet létrehozására 2008.02.21: A létrehozáshoz először megoldás szükséges a következő problémákra: Milyen finanszírozási formában lehet biztosítani egy ilyen intézmény működéséhez szükséges forrásokat? Kik és milyen tehermegosztással bocsátják rendelkezésre egy esetleges válsághelyzet során a pénzügyi rendezéshez szükséges forrásokat? Milyen jogi háttér mellett végezze az egységes felügyelet a hatósági tevékenységét? Milyen pénzügyi ágazatokat fedjen le a hatóság jogköre? 30 5
Tartalom 2. 4. Javaslatok az EU felügyeleti 5. A PSZÁF 2009. évi felügyelési 2009. évi prioritások: likviditás stratégia hitelkockázat tisztességes piaci magatartás 31 32 Likviditás: a szolgáltatók mindenkori fizetőképességének biztosítása, az egyéb működőképességi és üzleti célok (jövedelmezőség, szolvencia, stb.) veszélyeztetése nélkül kivételesen kedvezőtlen környezet magas kockázatérzékenység, drága/elérhetetlen források csökkenő kereslet, jövedelmi sokk, lassuló betétképződés anyabanki forrástámogatás romló belső tőkeképződés, szigorodó hitelezési feltételek zuhanó eszközértékek konvergálatlan valuta közép-kelet-európai regionális szintű megítélése 33 Stratégia: a környezeti feltételekkel összhangban lévő, belsőleg konzisztens, a zavartalan működőképességet fenntartó, az üzleti fejlődést biztosító terv, cselekvési irányok, üzleti modell meghatározása és végrehajtása szokatlanul gyorsan, kedvezőtlenül változó környezet üzletméreti dinamika drámai csökkenése szűkülő üzleti marzsok szokásos hozam / kockázat viszony jelentős eltolódása korrelált kockázatok (pl.: likviditási, jövedelmezőségi) megnövekedett stressz valószínűség párhuzamos, kapcsolt sokkokra kell számítani 34 Eszközminőség: a hitelveszteségek drámai emelkedésének elkerülése jövedelmi sokk, csökkenő fizetőképesség, illetve hajlandóság növekvő körbetartozás, szaporodó csődök zuhanó hitelkínálat, szigorodó hitelezési feltételek magas lakossági adósságszolgálati ráta magas devizatartalom, leértékelődő forint bedugult ingatlan- és gépjárműpiac sajátos kelet-európai makro- és kereskedelmi kockázatok 35 Tisztességes üzleti magatartás: annak elkerülése, hogy az élesedő verseny nyomása alatt terjedjen az erkölcstelen, illetve törvénytelen piaci magatartás, amely vagyoni veszteségekhez, a tényleges tranzakciós költségek emelkedéséhez, illetve bizalomvesztés miatt a kockázati felárak emelkedéséhez vezethet a rendkívül kedvezőtlen piaci körülmények csökkentik az erkölcstelen, illetve törvénytelen piaci gyakorlat relatív kockázatait a pénzügyi kultúra alacsony szintű, a fogyasztót védő intézményrendszer mérsékelt hatékonyságú a fogyasztói tudatosság viszonylag alacsony szintű, korlátozza a reputációs kockázat visszatartó erejét az ügynöki tevékenység aránya egyre magasabb, a szolgáltatói felelősség nem mindig egyértelmű 36 6
Várakozásaink: a vizsgálatok eredményeként megbízhatóbb ismeret a jelenlegi és a várható kockázatokról, azok kezeléséről csoportszinten is: Pénzügyi és működési kockázatok Tőke és jövedelmezőség Vállalatirányítás, stratégia, üzleti modell Piaci megjelenés Köszönöm a figyelmüket! és ezek alapján: közös kép a helyzetről és a teendőkről 37 38 7