A Solvency II 2. pillére

Átírás

1 A Solvency II 2. pillére szándékok, hangsúlyok, hasonlóságok Varga Csaba főigazgató helyettes Biztosítói konferencia május 16-17, Siófok

2 A CEIOPS feladatai és azok menetrendje július a keretdirektíva tervezet benyújtása a Tanács (EC), illetőleg a Parlament (EP) elé szeptember beszámoló készítése a 3. hatástanulmány eredményeiről október konzultációs anyag készítése a sztenderd SZTSZ és az MTSZ formulához a 3. hatástanulmány eredményei alapján január a konzultációs szakasz lezárása 2008 első félév a CEIOPS végleges javaslata a sztenderd SZTSZ formulára 2008 / 2009 további mennyiségi hatástanulmányok, kalibrálás 2009 egyeztetési folyamat a CEIOPS munkacsoportok és a szakma, illetőleg külső szakértők közötti a végrehajtási utasításokról 2010 / 2012 A keretdirektíva nemzeti szabályokba való átültetése - implementáció 2

3 A 2. pillér Cél: kockázatalapú felügyelés megvalósítása annak folyamatos értékelése, hogy a biztosítók a kockázatok figyelemmel kísérését és kezelését beépítik a napi tevékenységükbe azokhoz biztosítják a megfelelő pénzügyi forrásokat üzleti tevékenységüket prudens módon végzik Eszköz: folyamatos felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review Process SRP) - alapvetően minőségi értékelés Beavatkozási formák: kötelezés a vállalatirányításban, a belső ellenőrzésben, a kockázatkezelésben, az üzleti folyamatok, rendszerek, ellenőrzési funkciók, vagy a stratégia területén megállapított hiányosságok, tökéletlenségek kijavítására kötelezés az adott kockázatnak való kitettség csökkentésére kötelezés részleges belső modell kidolgozására az adott kockázat kezeléséhez kötelezés a teljes belső modell kidolgozására és használatára kötelezés tőke kiegészítésre: kiegészítő tőkeszükséglet (capital add-on) 3

4 A 2. pillérhez kapcsolódó legújabb szövegmódosítások a keretdirektíva tervezetében/1 az SZTSZ és az MTSZ követelmények megsértéséhez kapcsolódó felügyeleti intézkedésnek arányosnak kell lenniük a meg nem felelés szintjével és időbeli folyamatosságával a kiegészítő tőkeszükséglet célja az, hogy az intézmény újra elérje a 99,5%-os biztonsági szintet, nem pedig az, hogy azt meghaladja a kiegészítő tőkeszükséglet szükségességét évente felülvizsgálják és csak akkor maradhatnak érvényben, ha a kockázati profilhoz nem megfelelő a várható SZTSZ a fit and proper követelmények kiterjednek a külső tanácsadókra is 4

5 A 2. pillérhez kapcsolódó legújabb szövegmódosítások a keretdirektíva tervezetében /2 A biztosító vezető testületére (Board of Directors) vonatkozó felügyeleti elvárások még transzparensebb meghatározása, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a biztosító megfelelő működésének és a kapcsolódó kockázatok kezelésének felelőssége ezé a testületé A 2. pillér és a 3. pillér közti kapcsolat erősebbé tétele: A biztosítók és a viszontbiztosítók kötelesek tájékoztatni a felügyeleti hatóságokat a tőkemegfelelésről és a pénzügyi helyzetükről készült jelentésük részeként az általuk elvégzett belső (tőkekövetelmény) mérési folyamat (ORSA) eredményéről és értékeléséről. azaz tájékoztatási kötelezettség az intézmények részéről a felügyeletek felé, amely tájékoztatás információtartalmának egy részét nyilvánosságra is kell hozni 5

6 A 2. pilléres munka következő kulcspontja: az egyedi és csoport felügyelés egyensúlya a csoportszintű felügyelés és a több szektort is érintő (cross-sectoral) kérdések tisztázása egyre sürgetőbb kérdés a biztosítócsoportok, illetve a pénzügyi konglomerátumok esetében a vezető csoportfelügyelő szerepét, felelősségét és hatáskörét szükséges a keretdirektíva szintjén meghatározni a csoportszintű SZTSZ struktúra pontos kialakítása 6

7 A 2. pillér feladatkörébe tartozó egyes szintű témakörök Az egyes szintű témakörök a keretirányelvhez kapcsolódnak A kockázatkezelés és a belső ellenőrzés ALM funkció stressz tesztek alkalmazása befektetési szabályok A felügyelés végterméke felügyeleti hatáskörök, kiemelten a tőkeszükséglethez kötődő intézkedések meghatározása 7

8 A kockázatkezelés főbb elemei/1 A kockázatkezelésnek a kockázatok jellemzőinek (pl. okok, hatások és valószínűség) és nagyságrendjének beazonosítására kell irányulnia, úgy, hogy a biztosító vezető testületének a felelőssége ezen kockázatok szintjéről, elfogadásáról és kezeléséről dönteni A kockázatkezelésnek folyamatosnak kell lennie, amely folyamatban a biztosító vezető testületének, a vezető munkatársaknak és az alkalmazottaknak is megvan a feladat és hatáskörük A kockázatkezelésnek arra kell irányulnia, hogy aktívan befolyásolja a biztosító kockázati profilját a kockázat beazonosításától, mértékének megmérésétől majd kezelésétől függően A kockázatkezelési stratégiákat, politikákat és folyamatokat az összes lényeges kockázatra vonatkozóan ki kell dolgozni, majd rendszeresen felülvizsgálni 8

9 A kockázatkezelés főbb elemei/2 A biztosítóknak rendelkezniük kell az SZTSZ, illetve az összes lényeges kockázat kezelésére, valamint az utóbbiak csökkentésre vonatkozó stratégiákkal A biztosító köteles tevékenysége jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő kockázatkezelési funkciót kialakítani A kockázatkezelési funkciónak elkülönültnek kell lennie az üzleti (operational) funkciótól, annak tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és megfelelő időközönként értékelnie A kockázatok rendszeres beazonosításához beleértendő azok időben történő felismerése, priorizálása, valamint rendszeres és strukturált nyilvántartása A kockázatkezelésnek előretekintőnek kell lennie, szükséges elemei a stressz tesztek és vészforgatókönyvek elvégzése 9

10 A belső ellenőrzés főbb elemei A belső ellenőrzésnek a biztosító vezető testületére, vezető munkatársaira és alkalmazottaira is vonatkozó folyamatok rendszerének kell lennie, amely biztosítja azt, hogy a stratégiák, politikák és eljárások megvannak, azokat hatékonyan és hatásosan használják a pénzügyi és nem pénzügyi információk megbízhatóak megfelelnek a szabályozási környezetnek A vezető testület a végső felelős azért, hogy biztosítsa a megfelelő és hatékony belső ellenőrzési rendszer kialakítását, folyamatos működését, az intézményen belüli elfogadtatását A belső ellenőrzésnek le kell fednie az intézmény összes szintjét, ideértve az outsourcing-ot is Az ellenőrzési funkciót kompetens, szervezetileg független és megfelelően képzett munkatársaknak kell ellátniuk 10

11 A 2. pillér feladatkörébe tartozó második szintű témakörök A második szintű témakörök a végrehajtási utasításokhoz kapcsolódnak A SRP (supervisory review process) részei: a kockázatok felismerése, azonosítása, mérése, elemzése, intézkedések A SRP kellékei: early warning illetve kockázatértékelő rendszer működtetése ORSA (own risk and solvency assessment) elsősorban a biztosító belső (tőkekövetelmény) mérésre alkalmas folyamat másodsorban meg kell felelnie, vagyis megfelelő bázist kell biztosítania a felügyelet ellenőrzéséhez 11

12 A SRP főbb elemei/1 A felügyeletnek folyamatosan értékelnie kell a biztosítók kockázati profilját, pénzügyi forrásainak megfelelőségét és prudens irányítását A SRP-nek foglalkoznia kell mennyiségi és minőségi tényezőkkel, és mind helyszíni, mind nem-helyszíni vizsgálat formában végzendő A felügyelőnek rendelkeznie kell megfelelő információval arról, hatékonyan tudja figyelemmel kísérni és értékelni mind a az egyes biztosítók, mind a biztosítási piac működését, de nem szabad duplikálnia a vállalatvezetés vagy a belső ellenőrzés funkcióit A felügyelőknek megfelelő monitoring eszközöket ideértve az értesítési követelményeket is- kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy azonosítani tudják a pénzügyi helyzetükben meg nem felelő biztosítókat és intézkedni tudjanak A felügyeleti intézkedéseknek időben kell történniük, világos feltételrendszer alapján, és megfelelőnek kell lenniük arra, hogy elérjék a biztosítási piac szabályozási céljait 12

13 A SRP főbb elemei/2 A SRP folyamán vizsgálandó kockázat típusok Általános követelmények Biztosítási kockázat Piaci kockázat, ideértve ALM Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat Likviditási kockázat Működési kockázat Stratégiai kockázat Reputációs kockázat Own Risk and Solvency Assessment (ORSA) Célja: 1. Belső mérésre alkalmas folyamat 2. Felügyeleti ellenőrzéshez alkalmas adatrendszer (kapcsolat ORSA és SRP között) Részei: 1. Követelmények a biztosító felé: kockázatkezelés, csoporton belüli koncentrációk diverzifikációs hatások kockázatcsökkentési technikák, eszközök 2. Követelmények a felügyelet felé 13

14 Párhuzamok a Solvency II és CRD között/1 Mindkét esetben kettős funkciót kell betölteniük: 1. Belső (tőkekövetelmény) mérésre alkalmas folyamat 2. Felügyeleti ellenőrzési célokra alkalmas adatrendszer ORSA (Solvency 2) 1.Belső ellenőrzés 2. Kockázatkezelés 3. Tőkekövetelmény számítási módszer, amely kockázatalapú, jól kidolgozott és dokumentált 4. Az intézmény irányítási és döntéshozói folyamatának integrált része 5. Az intézménynek (évente) felülvizsgálati kötelezettsége van ICAAP (CRD) 1.Belső eljárás, beleértve a belső ellenőrzést és a kockázatkezelést Tőkekövetelmény számítási módszer, amely kockázatalapú, jól kidolgozott és dokumentált 4. Az intézmény irányítási és döntéshozói folyamatának integrált része 5. Az intézménynek (évente) felülvizsgálati kötelezettsége van 14

15 Párhuzamok a Solvency II és CRD között/2 Mindkét esetben kettős funkciót kell betölteniük: 1. Belső (tőkekövetelmény) mérésre alkalmas folyamat 2. Felügyeleti ellenőrzési célokra alkalmas adatrendszer A SRP elemei (S2) 1. Az SRP maga a felügyelés folyamata 2. Alapelv, hogy az ORSA a SRP részét képezi 3. Minden intézményre kiterjed (solo-based approach) 4. A folyamatnak előretekintőnek kell lennie 5. Potenciális problémák és kulcskockázatok feltárása, a számított tőkeszükséglet megbízhatóságának vizsgálata 6. Felügyeleti intézkedések, melyek indoklását ismertetni kell az intézménnyel 7. A felügyelet vizsgálata, az MCR és SCR évenkénti vizsgálata A SREP elemei (CRD) 1. Az általános kockázatalapú felügyelési módszertan integrált része 2. Alapelv, hogy az ICAAP a SREP részét képezi 3. Minden csoporttagra kiterjed 4. A folyamatnak előretekintőnek kell lennie 5. Potenciális problémák és kulcskockázatok feltárása, a számított tőkeszükséglet megbízhatóságának vizsgálata 6. Felügyeleti intézkedések, melyek indoklását ismertetni kell az intézménnyel 7. A felügyelet vizsgálata évente kötelező 15

16 A 2. pillér feladatkörébe tartozó harmadik szintű témakörök A harmadik szintű témakörök a felügyeleti ajánlásokhoz, útmutatókhoz kapcsolódnak stressz tesztek fit and proper (személyi alkalmassági) követelmények ellenőrzése adatszolgáltatások teljesítésének formája különböző felügyeleti eljárások (pl. modellek validációs folyamata) új mandátum és ennek megfelelő felkérések alapján 16

17 Köszönöm a figyelmet! 17