A Szolvencia II projekt kiemelt kérdéskörei és az előzetes felügyeleti válaszok Varga Csaba főigazgató-helyettes, PSZÁF

Átírás

1 A Szolvencia II projekt kiemelt kérdéskörei és az előzetes felügyeleti válaszok Varga Csaba főigazgató-helyettes, PSZÁF

2 A Szolvencia II koncepciója Jelentős tartalmi különbség a Szolvencia I direktívához képest Célja az összes, EU-ban működő biztosítóra vonatkozó közös tőkemegfelelési szabályozási rendszer kialakítása Az EC szándéka, hogy a Szolvencia II direktíva: struktúrája hasonló legyen a bankszektorra vonatkozó CRD direktívához a CRD-hez hasonlóan 3 pilléres felépítésű legyen A három pillér: P1: A tőkemegfelelés mennyiségi követelményei P2: Felügyeleti eljárások, feladatok P3: Felügyeleti adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények

3 Európai Bizottság Direktíva javaslata teljes körű konzultációs folyamat után (figyelembe véve a CEIOPS válaszait) Szint 1 Szint 2 Szint 3 Szint 4 Európai Parlament Tanács Megállapodás a keretirányelvekről és az implementálási jogkörök definiálásáról a Direktívában Az EIOPC-szal való konzultálás után az Európai Bizottság javaslatot kér a CEIOPS-tóla technikai implementálási rendelkezésekről CEIOPS elkészíti a rendelkezéseket a piaci szereplőkkel és a fogyasztókkal konzultálva, majd továbbítja azokat az Európai Bizottság számára Európai Bizottság megvizsgálja a rendelkezéseket és javaslatot tesz az EIOPC számára Az EIOPC szavaz a javaslatról Az Európai Bizottság elfogadja a rendelkezéseket A CEIOPS kidolgozza az ajánlásokat, útmutatókat és sztenderdeket, és összehasonlítja a felügyelési gyakorlatokat a konvergenciájuk növelésének érdekében EU Bizottság ellenőrzi a tagállamokat, hogy teljesítik-e az EU-s joszabályokat Az EU Bizottság jogi eszközökkel lép fel azokkal a tagállamokkal szemben, akikről a Közösségi törvény megsértését feltételezik Európai Parlament Informálása és az implementálási jogkörök átlépése esetén intézkedés

4 Konzultációs Panel C E I O P S tagállami gyűlés Ügyvezető Igazgatóság Elnök: Henrik Bjerre-Nielsen, Dánia Munkacsoportok Solvency II - Pillar I Expert Group (Paul Sharma, United Kingdom) Solvency II - Pillar II Expert Group (Petra Faber-Graw, Germany) Solvency II - Pillar III and Accounting Expert Group (Fausto Parente, Italy) Occupational Pensions Committee (Mihály Erdös, Hungary) Financial Stability Committee (Klaas Knot, Netherlands) Insurance Groups Supervision Committee (Patrick Brady, Ireland) Solvency II - Group/Cross-Sectoral Issues Expert Group (Noel Guibert, France) Insurance Mediation Expert Group (Victor Rod, Luxemburg) C E I O P S Titkárság

5 A CEIOPS munkájában részvevő PSZÁF képviselők Tagállam képviselője - Varga Csaba Foglalkoztatói Nyugdíjalapok Bizottság vezetője Erdős Mihály S. II. 1. Pillér szakértői csoport - Szabó Péter, Diószeghy Zoltán S. II. 2. Pillér szakértői csoport - dr. Hajdu Gabriella S. II. 3. Pillér szakértői csoport - Gyöngy Judit S. II. Csoportok/szektorok közötti kérdések szakértői csoportja - Becsághné Nagy Márta Biztosításközvetítési szakértői csoport dr. Banyár József Biztosítócsoportok felügyelete dr. Kiss Nóra Pénzügyi Stabilitási Bizottság - Gaálné Kodila Diána

6 CfA1: Belső ellenőrzés és kockázatkezelés Céljai: A biztosító a tevékenységének (ágazat, kiterjedtség) megfelelő belső ellenőrzési rendszer működtetése. A biztosítónak azonosítani és mérnie kell a tevékenységét meghatározó kockázatokat. Képesnek kell lennie e kockázatokat kezelni, a biztosító fizetőképességének fenntartása mellett. Javaslatok: A felügyeletnek értékelnie kell a biztosító vezetési és döntéshozói folyamatait. A CEIOPS kiemelt elvnek tartja, hogy a direktíva a CRD-vel egyezően a vezetésre vonatkozó előírásokat is tartalmazzon. A vezetéssel szembeni elvárások: világosan definiált és átlátható felépítésű szervezet, amely szakmai alkalmassági követelményeknek is megfelel, ésszerű beszámolórendszer működik, továbbá a vezetési struktúra nyilvános

7 CfA2: A felügyeleti ellenőrzési folyamat általában Az egységes felügyeleti gyakorlat biztosítása érdekében standardizált eljárás megfogalmazása, a rendellenességek, problémák felismerése és azonos módon való kezelése. Javaslatok: A felügyelés legyen kockázat-alapú, valamint helyszíni és helyszínen kívüli. Szükség esetén a felügyeleteknek legyen joga azonnali intézkedést foganatosítani, vagyis beavatkozni a biztosítónál zajló folyamatokba a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelme érdekében. Törekedni kell az eljárások konvergenciájára annak érdekében, hogy a felügyelés minden tagállamban hasonló módon történjen. Előretekintő szemlélet megvalósítása az intézmények felügyelése során. Elemzések végzése a biztosítók egyedi sajátosságainak figyelembe vételével (működési környezet, nagyság, kockázatok száma, minősége). A felügyelés elemei, az intézkedések fajtái jól definiáltak, egyértelműek, nyilvánosak legyenek

8 CfA3: A felügyeleti ellenőrzési folyamat mennyiségi eszközei Harmonizált ellátásához. eszközrendszer biztosítása a felügyeleti munka Javaslatok: Early warning rendszer, stressz teszt, érzékenységi teszt és szcenárió analízis alkalmazása, hosszú távú, rugalmas tervezés elvárása a felügyelt intézményektől, egységes (piaci) statisztikák alkalmazása. A felügyeleteknek rendelkezniük kell olyan eszközökkel, módszerekkel, amelyek segítik beazonosítani a szükséghelyzeteket, illetve azokat a kockázatokat, amelyek veszélyeztethetik a biztosító pénzügyi helyzetét. A mennyiségi eszközök -nek az eszköz-forrás értékelésre alkalmasnak kell lenniük, ahhoz megfelelő adatszolgáltatást kell előírniuk. Kezelésük harmadik szintű szabályozással, ún. Guidance - ek kiadásával történik majd

9 CfA4: A felügyeleti intézkedések átláthatósága Biztosítani kell a felügyeletek tevékenységének átláthatóságát. Javaslatok: A tevékenység átlátható végzése mellett az elszámoltathatóság a másik legfontosabb elvárás, amelyeknek párhuzamosan kell érvényesülni. Részletesen eddig csak az átláthatóság kritériumait dolgozták ki: az általános kritériumok és módszertanok nyilvánosak, aktuális és folyamatos információkat nyújtanak a biztosítási szektor pénzügyi helyzetéről, a fejlődési irányokról, a felügyeletek legalább évente egy alkalommal kötelesek ismertetni tevékenységüket, amely tartalmazza az intézkedéseket, szankciókat. A beszámoló nyilvános, betartva az üzleti titok körébe tartozó információkra vonatkozó szabályokat

10 CfA 5 és CfA 6: A befektetések és az eszközforrás kezelés (ALM) szabályai A művelt biztosítási tevékenység, kötelezettségvállalás figyelembe vételével legyen kialakítva a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tőke fedezete. A befektetéseket a likviditás fenntartása, a biztonság megőrzése és a jövedelmezőség szempontjai szerint kell végezni. A befektetési kockázatok mérséklése érdekében törekedni kell a diverzifikált portfolió kialakítására. Javaslatok: A befektetési szabályzatnak messzemenően figyelemmel kell lennie a kötelezettségek lejárati szerkezetére (asset-liability management). Az asset-liability mismatch kezelése kiemelt és általános követelmény, ezért elvárt, hogy megfelelő kockázatkezelési rendszer és technikák álljanak rendelkezésre. A biztosítóknak az ALM szabályzatokat legalább évente felül kell vizsgálniuk és a tényleges folyamatokhoz igazítaniuk

11 CFA7 és CFA8: Biztosítástechnikai tartalékok Cél: Európai standard a harmonizált, prudens tartalékok képzésére. Javaslatok: valós érték: legjobb becslés + kockázati pótlék diszkontálás: kockázatmentes hozamgörbe (élet ágban már biztos) szegmentálás (élet, nem-élet) aggregálás: diverzifikációs hatások figyelembe vétele személyre szabás: nemzeti különbségek figyelembe vétele kis biztosítók: egyszerűsítések lehetségesek Vitás kérdés: kockázati pótlék kiszámításának módszertana (QIS2 tapasztalatai alapján dől el) visszavásárlások kezelése az élet ágban diszkontálás kérdése a nem-élet ágban

12 CfA9: Biztonsági szabályok Minimális Tőkeszükséglet Cél: Egyszerűen számítható, objektív és robusztus minimális tőkekövetelmény meghatározása, amely a végső felügyeleti intézkedés szintjét jelenti. Javaslat: átmeneti időszakra a Szolvencia I-en alapuló számítás az átmenet után a Szavatoló Tőkeszükséglet standard formuláján alapuló egyszerűsített faktoralapú számítás; egy alacsonyabb szintre kalibrálva, esetleg egyes kockázati modulok elhagyásával abszolút padló: marad a minimális biztonsági tőke Vitás kérdések: A Szavatoló Tőkeszükséglet standard formulájához viszonyítva az egyszerűsítések mértéke. Magyar álláspont: Az egyszerűbb megoldásokat támogatjuk, adott esetben akár a kockázatérzékenység rovására is. Egyúttal biztosítani kell azt, hogy a Minimális Tőkeszükséglet formulája alkalmas legyen az évközi kiértékelésre is

13 CfA9: Biztonsági szabályok - Befektetési szabályok Cél: A kockázatalapú Szavatoló Tőkeszükségletet biztonsági hálóként kiegészítő, a tartalékok és a tőkeszükséglet fedezetére vonatkozó befektetési korlátok meghatározása. Javaslat: prudent person plus elve a befektetési területre vonatkozóan kiindulópont: azonos befektetési szabályok a tartalékok és a tőkeszükséglet fedezetére későbbiekben kidolgozandó: megengedett eszközök köre, eszközkoncentrációs limitek rendszere Vita lényege: A prudens személy elvének következetes alkalmazása, vagy a befektetési limitek rendszerének fenntartása (kompromisszum esetén a kétféle megközelítés egyensúlya). Magyar álláspont: A prudens személy elvének minél következetesebb alkalmazása; a befektetési limitek rendszerének kiváltása a kockázatalapú tőkeszükséglettel; csak a legszükségesebb 1-2 befektetési limit fenntartásával

14 CfA10: Szavatoló tőkeszükséglet, standard számítás Minden számszerűsíthető kockázati kitettséget figyelembe vevő, kockázatalapú tőkeszükséglet meghatározása, amely a biztosító elvárt biztonsági szinthez tartozó gazdasági tőkeszükségletét (SCR) tükrözi. Javaslat: Alapelvek: TailVaR módszertan alkalmazása 1 éves időhorizonttal a számítás az eszközök piaci értékelésén és a tartalékok CfA7-CfA8 szerinti értékelésén alapul (egyszerűsített prudenciális beszámoló: eltérhet a számviteli beszámolótól) fő kockázati osztályok: piaci, hitel-, életbiztosítási, nem-életbiztosítási, működési kockázatok a kockázatok közötti diverzifikáció figyelembevétele lineáris korreláción alapuló módszerrel SCR képletszerű modell: Kidolgozása folyamatban. A legutóbbi munkaváltozatot a QIS 2 specifikációja tartalmazza. Vitás kérdés: Az európai biztosítási szakma a TailVaR alkalmazását támogatja. helyett a VaR módszertan

15 CfA11: Szavatoló tőkeszükséglet, belső modellek A belső tőkeszükséglet-modellek ösztönzésével elősegíteni a biztosítási szektor versenyképességét, a hatékony kockázatkezelést és a szakmai innovációt. Javaslat: a belső modell a standard formulával azonos alapelvekre épül az alkalmazható modellezési, aktuáriusi technikákra nincs megkötés részleges belső modell engedélyezhető speciális esetben belső modell előírható Vitás kérdések: átmeneti biztonsági szabályok (próbaidős futtatás, párhuzamos futtatás, standard formulához rögzített alsó korlát stb.) csoportszintű validációs és engedélyezési hatáskörök (lásd CfA18 és CfA20)

16 CfA12: Viszontbiztosítás A viszontbiztosítás (és egyéb kockázatcsökkentés) tényleges hatásának figyelembevétele a Szavatoló Tőkeszükségletben (és a Minimális Tőkeszükségletben). Javaslat: E felkérés keretében általános szintű, a konkrét javaslatok beépülnek a CfA9-CfA10 keretében folyó munkába (a képletszerű javaslatokba)

17 CfA13: Mennyiségi hatástanulmányok A direktíva-tervezet elkészítése előtt, illetve a Szolvencia II bevezetése előtt szükség van a javasolt új szabályozás tesztelésére, azaz mennyiségi hatástanulmányok elvégzésére. Javaslat: A dokumentumban rögzítésre kerültek a QIS eljárások munkafolyamatai (elsősorban az első mennyiségi hatástanulmányra vonatkozóan), melyek részben a CEIOPS, részben a nemzeti felügyelők felelőssége, míg a QIS-ek számításait az önkéntes alapon résztvevő biztosító társaságok végzik el. Megjegyzés: A QIS októbere és márciusa között már lezajlott: 5 magyar biztosító társaság is részt vett benne. A QIS május elején indult: a résztvevő biztosító társaságoknak július 31-ig kell elvégezniük a kért számításokat. A részt venni szándékozó további biztosító társaságok jelentkezését továbbra is várjuk

18 CfA14: Felügyeleti hatáskörök A felügyeletek ellenőrzési feladataik teljesítéséhez legyen felhatalmazásuk információk beszerzésére. Az információkérés legfontosabb területei: a kockázatkezelés, belső modellek, és kiszervezett tevékenység. Javaslat: Szükséges a minimum harmonizáció kialakítása a felügyeletek hatáskörét illetően. A legfontosabb hatáskörök: információ gyűjtése, tartalmának, és gyakoriságának meghatározása, más felügyeletekkel való kapcsolattartás és információ-csere lehetősége, jogi megfelelőség vizsgálata és kötelezések megfogalmazása; a tőkekövetelmény teljesítése kapcsán a használt modell felülvizsgálata, kiegészítő információk bekérése, többlet-tőke követelmény előírása, pénzügyi terv, szanálási terv, stb. előírása

19 CfA15: A tőkeszükséglethez kötődő intézkedések Kötelező minimum felügyeleti követelményrendszer (intézkedési lehetőségek) meghatározása, valamint lehetőség biztosítása kiegészítő intézkedések megtételére is. Javaslatok: Az MCR (minimum tőkekövetelmény) megsértéséhez kizárólag szigorú intézkedési szabályok tartozzanak. Az SCR (szavatoló tőke szükséglet, illetőleg a rendelkezésre álló tőke) esetében érvényesíteni kell az 1. Pillér kalkuláción túl a 2. Pillér szempontjait is. A téma folytatásaként készül a Pillar II capital add-on s for solo and group undertakings című anyag, amely többek között minimum standardot ad a tőkekövetelmény megállapításának folyamatára, eszközeire

20 CfA16: Személyi alkalmassági feltételek Harmonizált, egységes szemlélet megteremtése. Javaslat: A fit and proper követelmények a biztosító felső vezetésével (igazgatóság) szemben kötelezőek legyenek, és ezek folyamatos fennállását ne csak az engedélyezéskor, hanem a tevékenység során is ellenőrizni lehessen. A kisbiztosítók esetében könnyített feltételrendszer is elegendő

21 CfA17: Társfelügyeletek kölcsönös felmérése A felügyeletek gyakorlatának összehasonlíthatósága, a többi tagállam jogi és gazdasági környezetének megismerése. Javaslatok: A tagállamoknak lehetőségük és szükségük is van arra, hogy tanuljanak egymástól. Ez elősegíti a magas szintű és különféle felügyeleti módszerek alkalmazását az ellenőrzésben. Különbséget kell tenni az ún. peer review és a jogi szempontú vizsgálatok között. A peer review soha nem eredményez intézkedést, kötelezést. Eszköze a Review Panel. A más tagországokban tett megfigyelések során a hangsúly a best practice felismerésén és elterjesztésén van

22 CfA18: Csoportszintű és szektorközi kérdések A Solvency II válaszainak körvonalazódásával módosítások kezdeményezése a csoport vonatkozások IGD-ben történő megjelenítése érdekében (csoport szintű tőkekövetelmény számítás ill. csoport/konglomerátum felügyelési kérdések). Javaslat: szektorok közötti összhang növelése, de fókuszban a biztosítási szektor sajátosságaival a felügyelés megközelítése bottom-up, a csoport felügyelés kiegészítő marad a csoport szintű belső modell validálása a csoport felügyelő feladata IGD módosítás: a biztosítói csoport világos definiállása az FCD szellemében kerüljön be a csoport SCR kalkuláció csoport SPR a direktíva ösztönözze a csoport szintű belső modell alkalmazását kerüljön be a validálás módszertana IGD beépítése a biztosítói direktívába

23 CFA19: Megengedett tőkeelemek Cél: Az új tőkekövetelmény rendszerrel, illetve számviteli alapelvekkel összhangban álló, a szektorközi konzisztenciát is figyelembe vevő, harmonizált rendszer kialakítása a tőkeelemek értékelésére Javaslatok: lista-alapú, háromszintű rendszer: elsődleges (tier 1), másodlagos (tier 2) és harmadlagos (tier 3) tőkeelemek csoportszintű szolvencia: számviteli konszolidáción alapuló módszer anyacég által adható potenciális tőketámogatás (capital support) elismerése Vitás kérdés: különbségtétel az MCR-t tőkeelemek között és az SCR-t lefedő megengedett 1. Ugyanazok a tőkeelemek megengedettek 2. Az MCR-re vonatkozó követelmények szigorúbbak: harmadlagos tőke nem megengedett, illetve nagyobb részt kell elsődleges tőkével lefedni Magyar álláspont: A 2. opciót támogatjuk, de az elsődleges tőke konkrét arányát nem tartjuk célszerűnek túl magasan meghatározni

24 CfA20: A felügyelő hatóságok együttműködése A növekvő együttműködés, a koordináción túl kooperáció, valamint a kétoldalú információ csere kialakításának biztosítása. Javaslat: a csoport felügyelő kiemelt szerepe információ áramlás: csak releváns információk terén, két irányú határon átnyúló szolgáltatások vonatkozásában: jogi és fizetőképességi ügyekben válságkezelés esetén haladéktalanul közös adatbázis létesítése döntési jogkör: csoport szintű belső modell engedélyezés és validálás, de a solo felügyeletek ereje: 6 hónap után add-on, majd szükség esetén sztenderd modell. A solo felügyeletek hatásköre nagyobb mint az FCD-ben. szektorok közti információ csere: L3 együttműködés a CEBS-sel cross border ügyekben 3. szintű szabályozás

25 CfA21: Felügyeleti jelentés és nyilvános közzététel Általános koncepció kialakítása a közzétételre és a felügyeleti adatszolgáltatásra vonatkozóan (átláthatóság, konzisztencia, hatékonyság, üzleti és biztosítási titkok stb. elveinek figyelembe vételével). Javaslat: kockázatalapú, strukturált követelményrendszer, lehetőség szerint egy jelentés minden célra elv megvalósításával. Vita lényege: mennyiben fedik át a különböző érdekhordozók információs igényei, valamint a meglévő követelményrendszerek egymást, azaz mi az indokolt plusz követelmény a közzé tett információn felül a felügyeleti adatszolgáltatás terén. Magyar álláspont: kiemelt figyelmet kellene fordítani a kisbiztosítókkal kapcsolatos követelmények megfogalmazásakor a rendszer szintű konzisztenciára

26 CfA22: Prociklikusság A Szolvencia II elvárások teljesítésének során adódó prociklikus hatások beazonosítása és kezelése. Javaslat: A biztosítóknak három prociklikus kockázattípus hatását kell tudni kezelniük: gazdasági ciklus - külső hatások a pénzügyi szektorban fellépő ciklikus hatások a biztosítási szektoron belül fellépő és érvényesülő hatások A prociklikusság hatásainak csökkentését szolgáló stratégiák: lassú paraméter váltások a szolvencia tőkekövetelmény számításakor belső modell bevezetése stressz tesztek alkalmazása költségcsökkentő lépések szolvencia szabályozás változásának igénye léphet fel az általános (gazdasági) környezet által kiváltott kockázatok miatt

27 CFA23: Kis biztosítók Cél: A szabályozás testre szabása a kisebb biztosítók szempontjai szerint a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével. Javaslatok: A legkisebb biztosítók mentesüljenek az irányelv hatálya alól. A mentesítés feltételei a jelenlegi szabályozásból indulnának ki A direktíva hatálya alá eső kis biztosítókra az arányos szabályozás elvének érvényesítése

28 Tervezett ütemezés QIS2: május október Direktíva tervezet: február Végleges direktíva: július Direktíva elfogadása: eleje (?) Elfogadás után az átültetési határidő: várhatóan 2 év Dokumentumok: Unió/Szolvencia II