Van-e hatékony felügyelés?

Átírás

1 Van-e hatékony felügyelés? A kockázat-alapú felügyelés alapelvei Marsi Erika főigazgató

2 A téma aktualitása Környezet változásai Piaci folyamatok Nemzetközi szabályozói változások EU home-host kapcsolatok felügyelési konvergencia Felügyeleti válasz Hazai szabályozás változtatása PSZÁF módszertani fejlesztés 2

3 A felügyeletek céljai Biztosítani a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését Fenntartani a bizalmat a pénzügyi rendszerben Elősegíteni, hogy a nyilvánosság jobban értse a pénzügyi rendszert Biztosítani a fogyasztók megfelelő szintű védelmét A pénzügyi bűnözés visszaszorítása 3

4 A kockázat-alapú felügyelés alapelvei a felügyeleti célokat veszélyeztető kockázatok integrált megközelítése a kockázat- és az erőforrás menedzselés összehangolása a szektor legjobb gyakorlatának leképezése dinamikus elszámoltathatóg arányosság transzparencia 4

5 Mi a kockázatkezelés egy felügyelt intézménynél? Az Igazgatóság meghatározza a kockázatvállalási politikát Kockázati ciklus: azonosítás, mérés, kockázat csökkentés, monitoring/riportolás, kontroll (limitek), független kockázatkezelés A felügyelet kockázatkezelése is felépíthető ez alapján Cél: a törvény, és a stratégia által meghatározott célok elérése Vezetés: jóváhagyja a kockázati politikát A kockázatkezelés meghatározza a kockázatokat, ami a célok elérését fenyegetik méri a kockázatokat: valószínűség + hatás kockázatcsökkentés (felügyelők tevékenysége) információkat állít elő a kockázatok monitorozására A kockázatvállalási szint kontrollja Független kockázatkezelést működtet a folyamat kontrolljára 5

6 6 Kockázati Ciklus Kock Kockázat zat alap alapú módszertan dszertan alkalmaz alkalmazása sa Kock Kockázat zat környezet rnyezet defini definiálása sa Kock Kockázati zati étv tvágy gy meghat meghatároz rozása sa Valid Validálás, Ellen Ellenőrz rzés Kock Kockázat zat Azonos Azonosítás Kock Kockázat zat Mérés Kock Kockázat zat Cs Csökkent kkentés Kock Kockázat zat Monitoring Monitoring és Jelent Jelentésk skész szítés

7 Kockázati étvágy Mi az a kockázati étvágy? Az a kockázat mennyiség, amit egy szervezet bármikor kész felvállalni, tolerálni, aminek való kitettségre felkészült. Hogyan lehet ezt megfogalmazni? Felső vezetés meghatározza, FT jóváhagyja, világos kommunikáció lefelé, döntéshozatal keretrendszerének kialakítása (rögzíteni/áttekinteni), mindenkinek e szerint kell cselekedni Hogy lehet ezt a gyakorlatban érvényesíteni? Világos kockázati koncepció, Egységes kockázat mérési rendszer Kockázat-alapú erőforrás allokáció Elszámoltathatóság mit kinek kell tennie, ha a kockázat meghalad egy szintet, kockázat eszkalálás felfelé a szervezetben 7

8 Hatás * Valószínűség Hatás: egy szűrő, amely kiválasztja azokat a cégeket, amelyek esetleges piaci kudarca várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a felügyelet céljaira. A szűrő alapvetően a cég méretét, a céggel kapcsolatban álló fogyasztók számát és a cég által kezelt ügyfélvagyon méretét veszi alapul, algoritmusa szektoronként eltérő. Segítségével egyszerűsíti az erőforrás-allokáció problémáját Valószínűség: Annak a valószínűsége, hogy az intézménynél felmerülnek olyan kockázatok, amelyek veszélyeztetik a felügyelet céljait. 8

9 Miért választotta a PSZÁF ezt az irányt? Nemzetközi felügyeleti módszertanok fejlődése A lefedett tevékenységek igen kiterjedtek A felügyelt szektorok méretei jelentősek, míg a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak Közös nyelv kialakítása 9

10 Kiindulópontok 2005-ben a Felügyeleti Tanács döntései A Felügyelet céljai, feladatai A Felügyelet stratégiája A felügyelési politika tézisei A nemzetközi szabályozás jelentős átalakulása A hazai szabályozás korlátjainak megszűnése GAP analízis a jelenlegi felügyeleti gyakorlat áttekintése, milyen változtatások szükségesek 10

11 Nemzetközi szabályozási változások Solvency II. A Solvency II. célja: kockázatérzékenyebb szavatoló tőke követelmény, Európai szinten egységes kockázatkezelés és felügyeleti elvek kidolgozása (kockázatalapú felügyelés megvalósítása) A 2. pillér célja az intézmény kockázati profilja, kockázatkezelése, belső kontrollrendszerei, és a tőkeellátottsága közötti kapcsolat egyértelművé tétele. Az intézménynek magának kell kidolgoznia a megfelelő kockázatkezelési és tőkeallokációs folyamatokat -a felügyelők feladata ennek értékelése (SRP). A Felügyelet és az intézmény között párbeszéd központi része a SRP-nek. 11

12 Nemzetközi szabályozási változások Solvency II. Pillar II Munkacsoport mandátuma: - Állítson össze javaslatot a felügyeleti eljárásokról, azok eszközrendszerének meghatározásához, kidolgozásához. - Találja meg azokat a felelősségi pontokat, ahol a felügyeletnek be kell avatkoznia a biztosítónál zajló folyamatba, vagyis intézkedési kötelezettsége keletkezik. SRP: supervisory review process Direktíva szintjén rögzített elvárás, hogy az egységes felügyeleti gyakorlat biztosítása érdekében egyfajta standardizált eljárás megfogalmazása szükséges (SRP), hasonló kockázatok hasonló módon való értékelése. A kockázatok mérése mellett azonos hangsúlyt kap a kontroll rendszerek értékelése (kockázatkezelés, internal governance) 12

13 Nemzetközi szabályozási változások Solvency II. Az SRP részei: a kockázatok felismerése, azonosítása, mérése, elemzése, intézkedések Az SRP kellékei: early warning system, stressz tesztek és kockázatértékelő rendszer működtetése. - A felügyeletnek értékelnie kell a biztosítók által alkalmazott stressz teszteket, érzékenységi teszteket és szcenárió analíziseket, azok alapján előírhat további tesztelést, illetőleg ha elégtelennek ítéli az így megállapított tőkeszükségletet, az SCR (solvency capital requirement Pillar I.) összegén felül további tőkeszükségletet írhat elő ( capital addon ). - EU-n belül elvárás a felügyeleti gyakorlatok harmonizációja ( minimum standard ),, az ún. peer review keretében biztosított, hogy a legjobb megoldásokat megismerhessék és átvegyék egymástól a tagállamok, amelyeket ún. CEIOPS standardokban kívánnak rögzíteni az egységes alkalmazás érdekében 13

14 GAP analízis A PSZÁF jelenlegi gyakorlatában a kockázatalapú felügyelés a felügyelt intézmények adatszolgáltatása, és egyéb, az intézményekről szóló szakmai, piaci információk figyelését, monitoringját; a felügyeltek rendszeres negyedévenkénti kockázatértékelését; a helyszíni vizsgálatok mélységének és szélességének (rendkívüli esetben időpontjának) a kockázatértékelés eredménye szerinti kialakítását jelenti; de nem mentesíti a Felügyeletet a teljes körű prudenciális felügyelés alól, az alapvető felügyelői vizsgálati eszközöket (monitoring, kockázatértékelés, helyszíni vizsgálatok) minden intézményre alkalmazni kell, eltérés csak az alkalmazás intenzitásában van; és nem terjed ki a piacfelügyeletre. 14

15 GAP analízis A PSZÁF gyakorlatában a kockázatértékelésre és a vizsgálati programok összeállítására jogi személyiségenként, s nem pénzügyi csoportonként (vagy konglomerátumonként) kerül sor. Az elmúlt években a PSZÁF összehangolta a pénzügyi csoportok intézményeinek vizsgálati programjait és helyszíni vizsgálatát; a bankok vezette pénzügyi csoportok esetében sor került a csoporttagok kockázatértékelésének összevezetésére. 15

16 GAP analízis A felügyeleti monitoring jelzi (csengetés) az azonnali felügyelői választ igénylő kialakult és mérhető jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos problémákat, a szokásostól jelentős mértékben eltérő pénzügyi arányszámokat és a feltűnő mértékű változásokat. beépül a folyamatos felügyelésbe, jelzéseire a felügyelők azonnal reagálnak; beépül a kvantitatív kockázatértékelésbe. A kockázatértékelés a személyi, az üzleti és az operációs kockázatok szintjét méri kvantitatív és kvalitatív értékelő eljárásokkal 16

17 GAP analízis A kockázatértékelést nem támogatja olyan elemzési háttér, amely kiterjed a gazdasági környezet, a pénzügyi piacok, a termékek és a felhasználó, fogyasztó elemzésével feltárható kockázatokra; a felügyelt intézmények működésével kapcsolatban felmerült felhasználói, fogyasztói panaszok tartalmi és statisztikai elemeit felhasználó panaszügy elemzésre. Az erőforrások nincsenek hozzárendelve a kockázatokhoz. 17

18 Kijelölt célok Átfogó, a Felügyelet egészére érvényes kockázat-alapú felügyelési módszertan kialakítása, belefoglalva a Pillér2 alapján végzendő folyamatos felügyelést, Amely a felügyeleti célokat veszélyeztető kockázatok széles körét figyeli Amely alkalmas a felügyelt intézmények kockázati pontjainak meghatározására Fókuszált, a problémának megfelelő, és időben történő felügyelői reakciót tesz lehetővé Az erőforrások optimális allokálását teszi lehetővé, 18

19 A módszertani fejlesztés kijelölt céljai A felügyelés A kockázatokra koncentrál Megérti a tevékenységet Értékeli a problémák felmerülésének valószínűségét, és hatását a Felügyeleti célok elérésére Összeállítja az intézmény részletes kockázati profilját, amelyhez minden kvantitatív és kvalitatív információt felhasznál, az információk forrása mind nem-helyszíni adatszolgáltatás és egyéb információ, mind helyszíni információ lehet. Értékeli a kockázati típusokat, a kockázati kontrollokat (kockázatkezelés), és az intézményi kontrollokat (internal governance). Az értékelést a felügyelő végzi, folyamatos, ezért élő és dinamikus 19

20 A módszertani fejlesztés alapelvei A Felügyelet céljait leginkább veszélyeztető kockázatokra koncentrál, nem akar mindent felügyelni Az erőforrásokat a kockázatokhoz rendeli Átlátható a piaci szereplőkkel egyeztetett, nyilvánosan hozzáférhető a módszertan Proaktív, a kockázatokat a probléma bekövetkezése előtt előrejelzi Prioritásokat, választási lehetőségeket állít fel Elszámoltatható, ellenőrizhető Eredmény orientált nem a módját, hanem az eredményét (mi a Felügyelet elvárása) határozza meg a szükséges korrekcióknak Konszolidált alapú, az intézmény egészét függetlenül a jogi struktúrától szemléli. Az üzleti folyamatokat egészében kezeli, de a nagyobb, önálló üzleti egységeket külön is elemzi. 20

21 A kockázatalapú felügyelés tervezett szerkezete A Felügyelet meghatározza saját kockázati étvágyát Összeállítja a felügyeleti célok veszélyeztetése szempontjából jelentős intézmények és intézménycsoportok listáját; az intézménycsoportokat, ha azok mérete és összetettsége lehetővé teszi, egységként kezeli, a figyelem az üzleti folyamatok egyben való kezelésére irányul, függetlenül a jogi struktúrától, mindemellett a jelentős jogi egységek külön értékelése is megtörténik Elkészíti az egyedileg felügyelt intézmények részletes kockázati profilját, amelyhez minden kvantitatív és kvalitatív információt felhasznál az információk forrása mind nem-helyszíni adatszolgáltatás és egyéb információ, mind helyszíni információ lehet, a kockázatok felmérése a gazdasági környezetben, a piaci körülményekben, a kínált termékekben, a felhasználók és fogyasztók magatartásában rejlő kockázatok elemzésre éppúgy támaszkodik, mint az adatszolgáltatásból nyerhető mutatószámok értékeire 21

22 A kockázatalapú felügyelés tervezett szerkezete A felügyeleti célokat kevésbé veszélyeztető cégeket alapmonitoringgal és tematikus vizsgálatok révén felügyeli az alap-monitoring az Uniós követelményekkel összhangba hozott adatszolgáltatás jogszabályi sérelem és feltűnő változások szerinti feldolgozását jelenti, a potenciális veszélyek szerint elemzett és értékelt pénzügyi piacok, termékek és felhasználóik kockázatainak feltárására tematikus vizsgálatok szerveződnek, a tematikus vizsgálatok kiemelt figyelmet fordítanak a látókörükbe kerülő nem jelentős intézmények kockázataira Az intézményi kockázati profilok, illetve a tematikus vizsgálati eredményekre támaszkodva intézményi kockázatenyhítő felügyeleti taktikák meghatározása A kockázatenyhítő eljárások hatásainak ellenőrzése 22

23 A kockázatalapú felügyelés tervezett szerkezete Folyamatos monitoring: Az értékelések közötti időszakban az időközben felmerülő kockázatok azonosítására irányuló tevékenység Minden cégre: alap monitoring (alapadatok feldolgozása) A jelentős hatású intézményekre szoros, folyamatos monitoring: rendszeres találkozás az intézmény vezetőivel és a kontroll funkciók vezetőivel, cél, hogy folyamatosan kövessék a cég tevékenységét, a felmerülő kockázatok ne maradjanak figyelmen kívül 23

24 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 24