II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére

Átírás

1 A S Solvencia z II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére Szabó Péter május /22

2 Szolvencia II: Áttekintés 1. pillér Az eszközökre, a forrásokra és a tőkére vonatkozó mennyiségi követelmények 2. pillér Ellenőrzési és felügyeleti rendszer 3. pillér Nyilvánosságra hozatali és adatszolgáltatási követelmények 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint Keretirányelv (framework directive) Végrehajtási jogszabályok Ajánlások és iránymutatás A végrehajtás ellenőrzése EC EP & Tanács EC CEIOPS EC, tagállamok /22

3 Szolvencia II: Áttekintés Szervezeti keretek EC CEIOPS 1. pillér munkacsoport 2. pillér munkacsoport Érintett szakmai szervezetek, konzultációs partnerek: 3. pillér munkacsoport CEA GCAE CRO Forum csoportszintű és szektorközi ügyek munkacsoport pénzügyi stabilitási bizottság AISAM/ACME FEE ABI GDV GNAIE (...) /22

4 Szolvencia II: Áttekintés Útiterv Keretirányelv tervezete 2007 Végrehajtási jogszabályok 2008 Átültetés és hatályba lépés 2010 (~) /22

5 A Szolvencia II és a biztosítók tőkemegfelelése /22

6 A Szolvencia II és a tőkemegfelelés Gazdasági mérleg alapú megközelítés szabad eszközök szabad tőke Szavatoló Tőkeszükséglet (SZTSZ) Minimális Tőkeszükséglet (MTSZ) Tartalékok: kockázati ráhagyás a tartalékok és a tőkeszükséglet eszközfedezete Tartalékok: legjobb becslés Eszközök piaci értéke Források piaci értékkel konzisztens értékelése /22

7 A Szolvencia II és a tőkemegfelelés Miről lesz szó? Biztosítástechnikai tartalékok Szavatoló Tőkeszükséglet (SZTSZ) Minimális Tőkeszükséglet (MTSZ) Megengedett tőkeelemek Az eszközfedezetre vonatkozó szabályok /22

8 Biztosítástechnikai tartalékok Értékelési alapelvek Valós érték (IAS/IFRS): Egy kötelezettség valós értéke az az összeg, amelyért az a kötelezettség tájékozott, független, a tranzakcióra hajlandó felek között gazdát cserélne. Ténylegesen megfigyelhető piaci érték hiányában a piaci értékkel konzisztens modellen alapuló számítással levezethető. A Szolvencia II-ben: az olyan kötelezettségek esetén, ahol a tényleges piaci érték rendelkezésre áll, a tartalék értéke a piaci érték (pl. unit linked); máskülönben a tartalék magában foglalja a kötelezettség várható jelenértékének legjobb becslését (Best Estimate) és a kockázati ráhagyást (Risk Margin) /22

9 Biztosítástechnikai tartalékok Legjobb becslés (Best Estimate) A kötelezettség várható jelenértéke, ahol: a cash flow előrevetítése realisztikus és aktuális feltevéseken alapul, és a jövőbeli pénzáramlás valamennyi elemét figyelembe veszi, ezen belül - a szolgáltatásokat (halandóság: előrevetített mortalitás alapján), - a törléseket, - a költségeket, - a beépített garanciákat és opciókat, - a nyereségrészesedést, és a diszkontálás kockázatmentes hozamgörbe alapján történik. Vitás kérdések: diszkontálás a nem-élet ágban (várhatóan lesz) visszavásárlási alsó korlát (várhatóan nem lesz) /22

10 Biztosítástechnikai tartalékok Kockázati ráhagyás (Risk Margin) Biztonsági szinten alapuló ráhagyás: Az EC/CEIOPS kezdeti javaslata a 75%-os biztonsági szintnek megfelelő tartalék; ez 75% valószínűséggel legalább akkora,mint a tényleges kötelezettség jelenértéke (előzmények: APRA-Ausztrália, PVK-Hollandia) Tőkeköltség elvén (Cost of Capital) alapuló ráhagyás: A CRO Forum/CEA javaslata (előzmény: SST-Svájci Szolvenciateszt) az állományátruházáshoz szükséges szavatoló tőke költségét kívánja becsülni; ennek lépései: a legjobb becslés kifutásának előrevetítése a legjobb becslés tőkeszükségletének (SZTSZ) előrevetítése a kifuttatott tőkeszükséglet jelenértékének meghatározása a kifuttatott tőkeszükséglet tőkeköltségének meghatározása (pl. SST: 6%-os tőkeköltség-szorzóval) Vitás kérdés: A 75%-os biztonsági szint elvén vagy a tőkeköltség elvén történjen-e a kockázati ráhagyás meghatározása (a QIS 2 mindkét megközelítést vizsgálja) /22

11 Biztosítástechnikai tartalékok Kockázati ráhagyás a tőkeköltség elvén illusztráció BE t + CoCM BE t+1 BE t+2 BE t+3 BE t+4 PV(SZTSZ) SZTSZ t+1 SZTSZ t+2 SZTSZ t+3 SZTSZ t /22

12 Szavatoló Tőkeszükséglet Meghatározás (EC): A Szavatoló Tőkeszükséglet a tőke olyan szintje, amely fedezetet nyújt jelentős nem várt veszteségekkel szemben, és ezáltal megfelelő védelmet biztosít az ügyfeleknek. Számítása figyelembe veszi az intézmény minden számszerűsíthető kockázati kitettségét, és egy meghatározott csődvalószínűségnek és időhorizontnak megfelelő gazdasági tőkeszükségleten alapul. Számítása történhet belső modell alapján, vagy standard számítás szerint. Add-on (2. pillér): A Felügyelet kiegészítő tőkeszükségletet állapíthat meg, ha a számított tőkeszükséglet nem tükrözi megfelelően az intézmény kockázatait /22

13 Szavatoló Tőkeszükséglet Alapelvek időhorizont: 1 év kockázati mérték, biztonsági szint: VaR (99,5%) vagy TailVaR (99%) értékelési alapelvek: a piaci értékkel konzisztens, az (egyszerűsített) gazdasági mérleg szerint fő kockázati osztályok: piaci, hitel-, működési, életbitosítási, neméletbiztosítási kockázatok aggregálás: figyelembe veszi a kockázatok diverzifikációjából eredő kockázatcsökkentést (QIS 2: korrelációs mátrixon alapuló tőkeaggregálás) kockázatcsökkentés: cél, hogy a tőkeszükséglet a viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentés tényleges hatását tükrözze Vitás kérdés: Választás a VaR és a TailVaR megközelítések között (A CEIOPS javaslata a TailVaR, az EC és a CEA-CRO Forum a VaR módszertant támogatja. Elképzelhető, hogy a standard formula a VaR-on alapul majd, de belső modellben a TailVaR is megengedett lesz /22

14 Szavatoló Tőkeszükséglet Kockázati osztályok illusztráció (QIS 2) élet egészség nem-élet piaci hitel működési élettani élettani díjazási kamatláb halandóság katasztrófa tartalékolási részvénypiaci hosszú élet költség katasztrófa ingatlanpiaci betegség árfolyam rokkantság törlési költség /22

15 Szavatoló Tőkeszükséglet Aggregálás illusztráció (QIS 2) SCR 1 CorrSCR r c r c SCRr SCR,, c = Δ nl piaci hitel élet egészség nem-élet működési SCR mkt SCR cred SCR life SCR health SCR nl-vol SCR op 1 SCR mkt SCR cred 1 SCR life 1 SCR health 1 SCR nl-vol 1 SCR op /22

16 Szavatoló Tőkeszükséglet VaR vagy TailVaR illusztráció (nem méretarányos!) VaR TailVaR VaR TailVaR dátum

17 Minimális Tőkeszükséglet Meghatározás (EC): A tőke azon szintje, amelynek megsértése a végső felügyeleti intézkedést váltja ki. A tervezet alapelemei a Minimális Tőkeszükséglet-megfelelés a piacon maradás feltétele az MTSZ számítása egyszerű, robusztus és objektív abszolút minimuma megfelel a jelenlegi minimális biztonsági tőkének átmeneti időszakra az MTSZ számítása a Szolvencia I-en alapul az átmeneti időszak után a CEIOPS javaslata szerint az MTSZ számítása a standard SZTSZ egyszerűsített és alacsonyabb szintre kalibrált változata lesz /22

18 Megengedett tőkeelemek A tervezet alapelemei a számviteli szemléletű, listaalapú rendszer megtartása az új értékelési alapelvek figyelembevételel közelítés a jelenlegi bankszektorbeli szabályozáshoz háromszintű rendszer a tőkeelemek veszteségelnyelő képessége szerint az alacsonyabb szintek arányának korlátozásával a csoportszintű diverzifikációs hatás elismerése tőketámogatás (capital support) formájában Nyitott vagy vitás kérdések: azonos vagy eltérő szabályok az SZTSZ és az MTSZ lefedésére a lehívható egyesületi pótbefizetés besorolása a csoportszintű tőketámogatás elismerésének feltételei és korlátai /22

19 Megengedett tőkeelemek Háromszintű rendszer illusztráció elsődleges tőke (tier 1 capital) másodlagos tőke (tier 2 capital) harmadlagos tőke (tier 3 capital) pl. befizetett jegyzett tőke és tőketartalék, befizetett alaptőke, eredménytartalék, egyes mélyen alárendelt hibrid tőkeelemek stb. pl. alárendelt kölcsöntőke, elsőbbségi részvénytőke, egyéb hibrid tőkeelemek stb. feltételes/be nem fizetett elemek, pl. be nem fizetett jegyzett tőke vagy alaptőke, lehívható egyesületi pótbefizetés, csoportszintű tőketámogatás mennyiségi korlát engedélykötelezettség és mennyiségi korlát /22

20 Az eszközfedezetre vonatkozó szabályok Alapelvek: prudent person plus megközelítés Vitás kérdés: prudent person vagy plus? A prudens személy elve feltételezi, hogy az intézmény képes és kész ésszerű, prudens, kompetens befektetési döntéseket hozni: ennek megfelelően a szabályozásnak elég az alapelveket rögzítenie. Az eszközfedezet kockázatait egy ilyen rendszer elsősorban a kockázatalapú tőkeszükséglet révén kezelné. Az ellentétes megközelítés rögzítené a megengedett eszközök listáját, és tételes befektetési korlátokat írna elő; ezzel kizárná a szélsőséges kockázathalmozást. Befektetési korlátokra szükség lehet olyan kockázatok esetén, melyeket az SZTSZ számítása nem fed le. Várható: A megengedett eszközök szabályozása listaszerű lesz és a befektetési limitek egy része is megmarad /22

21 Összegzés Miről nem volt még szó? A Szolvencia II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére A tartalékszükséglet az értékelés változása miatt várhatóan csökken A Szavatoló Tőkeszükséglet első próbája a jelenleg folyó QIS 2: várható, hogy az előzetes formulákat újra kell kalibrálni. A rendszer összességében legalább akkora biztonságot kell nyújtson, mint a meglévő Szolvencia I. Belső arányeltolódások: a Szavatoló Tőkeszükséglet várhatóan jobban tükrözi a biztosító tényleges kockázati kitettségét és kockázatcsökkentő fedezeteit, mint a jelenlegi tőkekövetelmény Csoporthoz tartozó biztosítók esetén előnyt jelent a tőketámogatás formájában elismerhető csoportszintű diverzifikációs hatás Kérdés, hogy a belső modellek alkalmazásának ösztönzője inkább a hatékonyabb kockázatkezelés igénye, vagy inkább az alacsonyabb tőkeszükséglet a hatékonyabb tőkeallokáció iránti igény /22

22 Köszönöm a figyelmet! /22