Mindig van választás Regionális szakmai hálózatépítés és workshopsorozat Összefoglaló - 2009. szeptember-december
A regionális szakmai folyamatok 2009 őszén kezdődtek el. A tevékenységnek két fő szála van: - regionális szakmai hálózatépítés: az elsődleges célcsoport tagjaival történő direkt, személyes kapcsolatfelvétel, a Tanácsadók Virtuális Közösségének létrehozása (1) - regionális szakmai workshopok: régiónként szakmai workshopok szervezése (2). 1) A közvetlen kapcsolatfelvétellel célunk a magyarországi életpálya-tanácsadók egy szakmai hálózatba integrálása, a Tanácsadók Virtuális Közösségének létrehozása. 2) A régiónként megszervezésre került szakmai workshopokon egyrészt bemutatásra került az Életpálya-tanácsadás Program (TÁMOP 2.2.2), másrészt csoportos beszélgetés keretein belül megvitatásra került a magyarországi életpálya-tanácsadókat jelenleg foglalkoztató szakmai kérdések és dilemmák. A REGIONÁLIS SZAKMAI HÁLÓZATÉPÍTÉS KONCEPCIÓJA A TÁMOP 2.2.2. A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különböző életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklődők rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közművelődési szakemberek, munkaközvetítők, a felnőttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és működésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetővé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitűzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program első szerződéses időszakában 2000 fő részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhető az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH működésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP 2.2.2. projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 első negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövő Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történő szakmai kapcsolattartására, azt is lehetővé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást igénylők, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: 1) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadói, azaz az információs terület (munkaerőpiac, szakképzés, felnőttképzés, stb.). Ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendőek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnőttképzési konzulens stb.); 2) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedő pályatanácsadók három- vagy többnapos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérő képzéssel, szakképzéssel, felnőttképzéssel és a munkaerőpiaci kimenetekkel összekötött non-direktív technikákon alapuló felderítése áll. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erőforrás tanácsadó (MA), andragógus- munkavállalási tanácsadó szakirány (BA);
3) a harmadik szinten tevékenykedő pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetőség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérők 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkező, a kliens önfeltárására épített segítő stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzően az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); 4) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevő humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ők alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 fő képzés elsődleges célcsoportját. Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyűjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetővé válás a tanácskérők felé - létszám:??? ~ 1500 fő A tanácskérő (felhasználó) védelme! Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások ) Létszámuk:??? 42.000 fő 5000 fő első 24 hónap alatt 2000 fő képzése Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A szakmai hálózat kialakításának végső célja a tanácskérők védelme, a korszerű és minőségi pályatanácsadási/életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történő elérhetővé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor- és ágazatsemleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felső határa. A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP 2.2.2 projektgazda irányítja. A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képző központok bevont szakemberei végzik. Az RSZH alapját az alábbi intézmények és ezen intézményekben tevékenykedő szakemberek alkotják; o oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsőfokú, valamint felnőttképző intézmények egyaránt) o közművelődési intézmények o munkaügyi központok o magán munkaerő-kölcsönzők, - közvetítők o szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek o szociális és egészségügyi intézmények
Szakmai koncepció SZMM, HEPIH FSZH TÁMOP 2.2.2. Az RSZH munkavégzés folyamata LH+RKK az RSZH megvalósítók felsőoktatás felnőttképzők általános iskolák munkaügyi központok szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek szociális intézmények egészségügy középiskolák közművelődési intézmények magán munkaerő kölcsönzők, közvetítők Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A hálózat kiépítése negyedéves látogatási tervek alapján 2009 júliusa és 2010 júniusa között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. A 2009. szeptember 30-ig jelentkezett 1132 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, kb. 130-190 fő között mozog. Feltűnő ugyanakkor, hogy a közép-magyarországi régióból jelentkeztek a legkevesebben összesen 129 fő. Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végző szervezetek tevékenységének honorálásával erősen összefüggnek ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévő 9 hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végző majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják azt. Amennyiben a TVK 2010 január-februárjában megkezdi működését, az on-line szakmai közösségépítő felület komoly segítséget jelenthet e feltáró munka maradéktalan végrehajtásában. A TVK működésével a kétajánlásos rendszer kialakításával a szakemberek már megkezdhetik az önszerveződést. Megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait.
A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint
100 ezer aktív korúra jutó tanácsadó A REGIONÁLIS SZAKMAI WORKSHOPOK KONCEPCIÓJA A regionális szakmai találkozók célja az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance-llg) szakmai koncepciójának megismertetése és tesztelése a gyakorló szakemberek körében. 2009 őszén-telén valamennyi régióban megrendezésre került workshopok keretein belül a gyakorló szakemberek találkozására biztosítottunk lehetőséget. A találkozók során bemutatásra került az Életpálya-tanácsadás program szakmai koncepciója, aktualitásai, valamint csoportos beszélgetés keretein belül a jelenlevők szakmai kérdéseket vitattak meg. A szakmai közösségen belül fokozatosan nyilvánvalóvá válik a paradigmaváltás, azaz, hogy a pályaválasztási tanácsadás a gyermekkori, kamaszkori támogatás megtartása mellett a felnőttekre is kiterjesztette a pályaorientáció/életpálya-tanácsadás feladatkörét. Magyarországon 2007-ben kezdtük tervezni az ÚMFT TÁMOP 2. prioritás részeként a pályaorientáció rendszerfejlesztő programját, amely 2008 őszén indult el. A program központi eleme a hazai pályatanácsadók, pályainformációs tanácsadók laza szakmai hálózatba szervezése, és az egységes szakmai szolgáltatási protokoll, eszközkészlet és középtávon egységes etikai kódex kialakítása. A Regionális Szakmai Hálózatépítés (RSZH) tevékenységének elnevezett programfeladat elődleges célja a hazai, a különböző társadalmi alrendszerekben és intézményekben megtalálható pályatanácsadó kapacitás összegyűjtése, és a meglévő szakmai tudás rendszerezése. Az uniós fejlesztő programokkal szembeni egyik elvárás a fenntarthatóság, amelyre e program esetében a már korábban munkába állított pályatanácsadók szakmai hálózattá szervezése és tudásuk egységesítése az egyik válaszunk. A 2009. július és december között eltelt időszakban az RSZH megvalósítását közbeszerzésen elnyert szervezet (LightHouse Training Kft. és partnerei) országosan közel 1500 természetes személlyel vette fel a kapcsolatot. Az adatok elemzése folyamatban van, a jelentkezők esetében a 2004-es EU-OECD közös jelentésben megfogalmazott illetékességi és kompetencia-besorolásokat kíséreljük meg érvényesíteni (1. pályainformációs tanácsadás/információs tanácsadás/útmutatás, 2. szakképzett pályatanácsadás ebben az esetben a tanácskérő személyiségével is dolgozik a tanácsadó, 3. szakpszichológusi pályatanácsadás). A hármas tagolás a szakmai önvédelem és tisztánlátás mellett a későbbiekben kialakítható minőségbiztosítási rendszernek, valamint a végfelhasználó, a tanácskérő védelmének megalapozását szolgálja. E program keretében az eredeti tervek szerint 2014-re szeretnék eljutni erre a pontra.
A RSZH tevékenység másik célja, hogy a nem pályatanácsadó (egyik EU-OECD szint sem, ill. nem önálló feladatként), de a pályatanácsadással rokon humán területeken dolgozók (szociális munkások, munkaközvetítők, tanárok, tanítók, közművelődési szakemberek, egészségügyesek) bevonásával a program másik lábaként nyújtott 2x3 napos (30 órás) akkreditált, (FAT, PAT és MMI) a pályaorientáció iránti érzékenyítő tréningbe ágyazott felnőttképzésekkel, szakmai továbbképzésekkel olyan hálózatot alakítsunk ki a pályatanácsadók körül, amely érti és értékeli a pályatanácsadási helyzetek fontosságát. Az egészségügy hármas tagolásához hasonlóan (1. háziorvos=kapuőr, 2. szakrendelői ellátás, 3. kórház) olyan jelzőrendszert kívánunk felépíteni, amely az életpálya-tanácsadás területén is a prevencióra, és nem a kurrációra helyezi a hangsúlyt. Kiemelten fontosnak találjuk a 2007 előtti hazai fejlesztésekben érintett szakemberek összegyűjtését, tudásuk rendszerezését is. Ettől várható, hogy az egyes településeken is elérhetővé váljon a pályatanácsadás, és annak minősége befolyásolható legyen. Ilyen meghatározó területek az alábbiak: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ: RKK, RMK, FSZH) 1991-től zajló humán szolgáltatási fejlesztései, programjai (az itt érintett szakemberek számáról ld. Borbély és mtsa., 2008). Az oktatásügyön belül: o A Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) I. és II. érintett szakiskolák és azok pályaorientációs tanárai. o A felsőoktatási intézmények esetében a Soros, később az NFT I. ROP 3.3. programjaival érintett intézményi karrier tanácsadó irodák (ld. Rajnai-Ritoók, 2001; ill. HÖOK Karrier Kerekasztal, 2008) az itt érintett intézmények 2/3-ban önbevallásuk szerint sem működik a szolgáltatás (ld. Borbély és mtsa., 2008 FSZH; Kiss és Lisznyai, 2009 FETA). o A szakközépiskolai világbanki fejlesztési program pályaorientációs tárgyában érintett o pedagógusok és intézmények. A szakképzési intézményrendszer HEFOP-ban megindított a TÁMOP-ra átvezetett intézményfejlesztések (TISZK), ahol fejlesztendő tevékenység az életpálya-építési kabinet kialakítása és fenntartása. o A kompetencia-alapú közoktatásra történő átállást támogató NFT 1 HEFOP 3.1. intézkedésének körében érintett gyakorló pedagógusok, az életpálya-építési kompetencia területen továbbképzettek (számuk elenyésző a közoktatás méreteihez képest!) (ld. Educatio Kht.- Sulinova programértékelés). o Az oktatásügyi szolgáltatók keretében tevékenykedő pályatanácsadók (pedagógiai intézetek, nevelési tanácsadók, TIOK). A közművelődési intézményeken belül az LLL feladataihoz csatlakozva az NFT 1. HEFOP programjaiban érintett közművelődési intézmények, amelyek működtetnek felnőttképzési információspályainformációs szolgálatokat. (BMK-PALLÓ program HEFOP alatt, és ennek hálózattá szervezése TÁMOP-ban). A regisztrált, ill. akkreditált felnőttképző intézmények pályatanácsadási kapacitásai. Civil szervezetek, amelyek a HEFOP, és jelenleg a TÁMOP sorában is nyújtanak pályatanácsadási szolgáltatásokat (e kör tevékenysége szakmailag még kevésbé átlátható). A szociális szféra egyes intézményeiben tevékenykedő pályatanácsadók (számuk, eloszlásuk nem ismert). A foglalkozási rehabilitációs tevékenységgel érintett intézmények (ORSZI, ÁFSZ, rehabilitációs szervezetek). A szervezett workshop-sorozat célja, hogy az e területeken dolgozók szakmai hálózatba tömörülését elindítsa, a közös gondolkodást támogassa. REGIONÁLIS WORKSHOPOK 2009. SZEPTEMBER-DECEMBER Közép-magyarországi régió, Budapest 2009. szeptember 30. 9:00-15:00 Stadionok Hotel, Budapest Résztvevők: 24 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KMRMK (FIT, RIC, munkavállalási tanácsadók, rehabilitációs tanácsadók), ELTE, WJLF karrier irodák, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFPI), a KMRMK kiszerződött szolgáltatói, Gundel TISZK, Nonprofit Alapítvány
Észak-magyarországi régió, Eger 2009. október 26. 10:00-15:00 Flóra Hotel, Eger Résztvevők: 53 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; ÉMRMK (FIT, RIC, munkavállalási tanácsadók, rehabilitációs tanácsadók), az ÉMRMK kiszerződött szolgáltatói, Heves Megyei Pedagógiai Intézet, EKF, Salgótarjáni Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete, kiszerződött kistérségi pályaorientációs szolgáltatók Nyugat-magyarországi régió, Győr 2009. november 30. 10:00-15:00 Famulus Hotel, Győr Résztvevők: 25 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; NYDRMK-Zalaegerszeg, FIT-Győr, Zalaegerszeg Polgármesteri Hivatala, Usus Optimus TISZK, Zeg-Zug Ifjúsági Iroda, Pályaválasztási tanácsadó Szolgálat, nagykanizsai kirendeltség, REMEK Dél-dunántúli régió, Pécs 2009. december 1. 10:00-15:00 Laterum Hotel, Pécs Résztvevők: 25 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; DDRMK Pécs, -Komló, -Szekszárd, -Mohács Dél-alföldi régió, Szeged 2009. december 2. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Szeged Résztvevők: 40 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; Kecskeméti Regionális Képzőközpont, DARMK Kalocsa, - Kecskemét, -Kiskőrös, -Mórahalom, -Kistelek, -Szeged, -Csapód, -Szentes, 1000 Mester TISZK Közép-dunántúli régió, Székesfehérvár 2009. december 15. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Székesfehérvár Résztvevők: 24 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KDRMK Komárom, -Veszprém, -Esztergom, -Tatabánya, - Zirc, Pannon TISZK, Székesfehérvári Szolgáltató Központ, Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szolgálat Észak-alföldi régió, Debrecen 2009. december 16. 10:00-15:00 Kálvin Hotel, Debrecen Résztvevők: 25 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; OKIDE, Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, Debreceni Regionális Képzőközpont, JNSZ TISZK, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Nyírségi Szakképzésszervezési Kft.., Debrecen TISZK, ÉARMK -Hajdúszoboszló, -Nyíregyháza, Bocskai István Gimnázium A rendezvényeket az FSZH (TÁMOP 2.2.2. munkacsoport) és az adott regionális munkaügyi központ közösen szervezte meg. A TÁMOP 2.2.2. munkacsoport célja volt, hogy a 7 régió mindegyikében sor kerüljön szakmai találkozókra a gyakorló pályatanácsadókkal, pályainformációs tanácsadókkal. A találkozókat azzal a céllal kezdeményeztük, hogy a szakmai közvélemény, a régióban dolgozó gyakorló szakemberek (munkaügy, oktatás, szociális szféra együttesen) alkalmazott és kiszerződött kollégák megismerjék a program és az életpálya-tanácsadás (LLG) cél- és feladatrendszerét, valamint hogy az életpálya-tanácsadás kapcsán felmerülő kérdésekről, a fejlesztések további irányairól és azok ütemezéséről szakmai diskurzus alakulhasson ki.
REGIONÁLIS WORKSHOPOK TAPASZTALATAI 2009. SZEPTEMBER-DECEMBER A regionális szakmai workshopok alapvető és több ízben felmerült tapasztalata a résztvevő társintézmények igénye a szervezeti együttműködésre. Fontos lenne, hogy azok a szakemberek, akik a pályaorientációs tanácsadás területén tevékenykednek, rendszeresen tudjanak szakmai szinten kommunikálni és együttműködni egymással. Nagy igény van a regionális workshopokhoz hasonló rendezvényekre a jövőben is. Az életpálya-tanácsadás rendszerén belül sok tisztázandó kérdés merült fel. Komoly dilemma a hatáskörök kérdése, és gyakran okoz problémát az operatív szinten tevékenykedő szakemberek szakmai szerepének kérdése. Az életpálya-tanácsadással kapcsolatos szemléletformálásra országos szinten szükség van. Sem a köztudat, sem az életpálya-tanácsadás közvetlen szakmai környezete (pl. pedagógusok) számára nem világos, mi az életpálya-tanácsadás célja, funkciója, milyen szakemberek foglalkoznak e szolgáltatással, és ők hol és milyen módon érhetők el. Amikor egy országos rendszerről beszélünk, annak kommunikálása alapvető feladat, hiszen a felhasználóknak tudniuk kell a szolgáltatásról. Felmerült, hogy a potenciális tanácskérők tudnak-e arról, hogy van ilyen jellegű szolgáltatás, és a napi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a szemléletformálás még mindig alapfeladat. Markánsabb PR-ra van szükség, és a reklámot a célcsoport arculatára kell formálni. Tisztázni kell azt is, hogy pontosan mi az elvárás az életpálya-tanácsadással szemben, miként viszonyul e tevékenységhez a munkaügyi, az oktatási szektor. Törekedni kell egy általánosan elfogadott szolgáltatási rendszer létrehozására, majd annak folyamatos népszerűsítésére. Jelenleg kevés a tanácsadásra kapacitálható erőforrás, lényeges kevesebb, mint amennyire az ellátatlan tanácskérők létszáma alapján szükség lenne. A kirendeltségeken sok az adminisztratív teher, az ott tevékenykedő szakemberek úgy érzik, a tanácskérőre nem marad elég idő, holott az egyén fontosabb kellene, hogy legyen, mint a papírmunka. Nagy teret kell adni a tanácsadó és a tanácskérő személyes kontaktusának, és fontos lenne, hogy a tanácsadók át tudják adni az ügyfeleket egymásnak. A rendszerszerű hálózatos működés a hatékony működés záloga lehet. A regionális találkozók jó lehetőséget adhatnak a szakmai dilemmák megvitatására is, melyek nap mint nap felmerülnek. A különböző intézmények keretei között tevékenykedő pályaorientációs tanácsadók napi szakmai dilemmái igen hasonlóak: gyakori a túlterheltség és az időhiány. Az ügyfelek sokfélesége miatt a tanácsadók olykor bizonytalannak érzik magukat, az esetkezelés kapcsán fel-felmerülnek szakmai bizonytalanságok. A résztvevők a workshopokon a tanácsadói kompetenciahatárokkal kapcsolatos kérdést is elemezték. Felmerült, hogy vajon elegendő-e az ilyen jellegű munkakörök betöltésére a 30/2000-res rendeletnek való megfelelés, de a hétköznapi szakmai tapasztalatok és élmények egyre világosabban jelzik, hogy nem. A megfelelő színvonalon történő szolgáltatás nyújtásához csak a végzettség kevés, kell hozzá megfelelő tartalmú tematika és módszertan, szakmai és eszközhasználati tapasztalat. Éppen ezért fontos lenne a tanácsadói képzés és szakma egységesítése, adekvát kompetenciamátrix kidolgozása. Ez lehetővé tenné azt is, hogy az ezen a területen tevékenykedő szakemberek egy nyelvet beszéljenek, világosak legyenek a szakmán belül nap mint nap használt fogalmak. Ehhez pedig egységes koncepcióra, szakanyagokra, és a szakemberek rendszeres diskurzusának biztosítására van szükség. A szakmai találkozók, a Pályaválasztási Kiállításhoz (PVK) hasonló rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok ápolására is. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a PVK-nak köszönhetően szeptembertől aktivizálódnak a felelős szakemberek, intenzív az együttműködés a PVK végéig, majd ellaposodnak ezek a kapcsolatok. Kellenének megyei szintű szakmai teamek, szakmai munkák, ahol régiós szinten lehet beszélgetni a pályaorientációs lehetőségekről, fejlesztésekről. Mostanában nagyon sok program működik egymástól függetlenül, holott a hatékonyság érdekében szükség lenne folyamatos kommunikációra, rendszeres egyeztetésekre. Az internet kiszélesítette a kommunikációs teret, mégsem elég hatékony, az információk nem jutnak el a megfelelő személyekhez. Szintén a szakmai kapcsolatok szorosabbra fűzésére biztosít lehetőséget a regionális szakmai hálózatépítés, és az annak kapcsán létrejövő Tanácsadói Virtuális Közösség (TVK), mely a szakemberek rendszeres kommunikációjára biztosít majd lehetőséget. Az új portálnak köszönhetően a tanácsadók a tanácskérők számára is elérhetőek lesznek, minden tanácsadó saját profillal rendelkezik
majd, és a keresőfelületnek köszönhetően a tanácskérők saját problémájuknak megfelelően közvetlenül fel fogják tudni venni a tanácsadókkal a kapcsolatot. Az eszközök folyamatos fejlesztésére is szükség van. E fejlesztések akkor lehetnek igazán hasznosak, ha használatukkal a lehető legszélesebb célcsoport válik megszólíthatóvá. Szükséges találni vagy szervezni olyan fórumokat is, ahol az elérni kívánt célcsoportok megtalálhatók. Fontos lenne pl. az oktatási intézmények aktivizálása. Az informálisan felmerülő vélemények és jelzések tekintetében meglepő, hogy a régiós workshopokon kicsi volt az iskolák aktivitása. A tapasztalatok alapján az osztályfőnökök alapvetően nyitottak, de a szükséges információk nem minden esetben jutnak el hozzájuk. A régiós találkozók általános tapasztalata, hogy a szakmai együttműködésekre nagy igény van. Számos téma felmerült e találkozókon, és a szakmai diskurzusnak köszönhetően a résztvevők sok különböző aktualitáson gondolkodtak el közösen. A további folyamatos egyeztetésekre szükség van, és az életpálya-tanácsadó program munkacsoportja a regionális munkaügyi központokkal együttműködve a közeljövőben is tervezi hasonló szakmai rendezvények megszervezését. REGIONÁLIS WORKSHOPOK TAPASZTALATAI JAVASLATOK A KÖZELJÖVŐRE VONATKOZÓAN 1. Szemléletformálás, az életpálya-tanácsadás népszerűsítése. 2. Szervezetek, szakemberek együttműködésének segítése. 3. Egységes képzés és szakmai határok az életpálya-tanácsadók tevékenységére vonatkozóan (kompetenciamátrix). 4. Az életpálya-tanácsadók feladatainak tisztázása. 5. Módszertan, eszközök folyamatos fejlesztése. 6. Tanácsadók Virtuális Közösségének mihamarabbi elindítása.