A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP

Átírás

1 Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP Összesítés a Regionális Szakmai Hálózat (RSzH) humán szakembereinek bb jellemzőiről - 1. negyedév

2 Összesítés A regionális Szakmai hálózat (RSZH) humán szakembereinek bb jellemzőiről AZ ELSŐ NEGYEDÉVES HÁLÓZATÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE JÚLIUS - SZEPTEMBER Budapest,

3 Tartalomjegyzék Bevezető 1. táblázat: Nemek szerinti megoszlás ábra: A szakemberek régiók szerinti megoszlása táblázat: Kor szerinti megoszlás regionálisan ábra: 25 év alatti szakemberek aránya a régiókban ábra: éves szakemberek aránya a régiókban ábra: éves szakemberek aránya a régiókban ábra: éves szakemberek aránya a régiókban ábra: éves szakemberek aránya a régiókban ábra: 62 év feletti szakemberek aránya a régiókban táblázat: A szakemberek iskolai végzettség szerinti megoszlása, régiónként ábra: Az iskolai végzettség szerinti megoszlás táblázat: A szakemberek szakirányú végzettség szerinti megoszlása ábra: Szakirányú végzettség szerinti megoszlás táblázat: A gyakorlottság szerinti megoszlás, régiónként ábra: A gyakorlottság szerinti megoszlás táblázat: Státusz szerinti megoszlás, régiónként ábra: Alkalmazottak aránya ábra: Státusz szerinti megoszlás táblázat: Munkahely-típus szerinti megoszlás, régiónként ábra: Munkahely szerinti megoszlás táblázat: E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlása ábra: E-pálya szakemberek aránya a régiókban táblázat: Szolgáltatások megoszlás országosan és regionálisan táblázat: Szolgáltatások megoszlása a régiók között táblázat: Szolgáltatások megoszlása a régiókon belül ábra: A szolgáltatások régiók szerinti megoszlása ábra: A tájékoztatás szolgáltatás eloszlása a régiók között ábra: Az egyéni tanácsadás szolgáltatás eloszlása a régiók között ábra: A csoportos tanácsadás szolgáltatás eloszlása a régiók között ábra: A csoportos fejlesztés szolgáltatás eloszlása a régiók között ábra: A távtanácsadás szolgáltatás eloszlása a régiók között

4 21. ábra: Az elérő programok szolgáltatás eloszlása a régiók között táblázat: Szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás táblázat: Szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás, régiónként ábra: Az egyes szolgáltatási tartalmak aránya régiókon belül táblázat: A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás ábra: A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás táblázat: A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás ábra: Nyelvtudás és régiók szerinti megoszlás táblázat: A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás ábra: Az angol nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ábra: A német nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ábra: A francia nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ábra: A lovári nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ábra: A jelnyelvű nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint táblázat: Szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás táblázat: A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás ábra: A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás táblázat: Tanácsadási díjak szerinti megoszlás ábra: Díjazás szerinti megoszlás táblázat: Módszertani orientáció szerinti megoszlás ábra: Módszertani orientáció szerinti megoszlás

5 Összefoglaló a hálózatépítés célja, szakmai alapjai A TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különböző életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklődők rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közművelődési szakemberek, munkaközvetítők, a felnőttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és működésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetővé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitűzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP program első szerződéses időszakában 2000 részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhető az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH működésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 első negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövő Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történő szakmai kapcsolattartására, azt is lehetővé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást igénylők, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: 4

6 a) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadó az információs terület (munkaerőpiac, szakképzés, felnőttképzés, stb.) megjelölésével ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendőek a órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnőttképzési konzulens stb.); b) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedő pályatanácsadók három vagy több napos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérő képzéssel, szakképzéssel, felnőttképzéssel és a munkaerő-piaci kimenetekkel összekötött nondirektív technikákon alapuló felderítése áll. A csoportos tanácsadás, tehát nem önismereti tréning, de nem is oktatás. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erőforrás tanácsadó (MA), andragógus- munkavállalási tanácsadó szakirány (BA); c) a harmadik szinten tevékenykedő pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetőség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérők 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkező, a kliens önfeltárására épített segítő stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzően az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); d) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevő humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ők alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 képzés elsődleges célcsoportját. 5

7 Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyűjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetővé válás a tanácskérők felé - létszám:??? ~ 1500 A tanácskérő (felhasználó) védelme! Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások ) Létszámuk:??? első 24 hónap alatt 2000 képzése Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A szakmai hálózat kialakításának végső célja a tanácskérők védelme, a korszerű és minőségi pálya-tanácsadási/ életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történő elérhetővé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor és ágazat semleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felső határa. A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP projektgazda irányítja. A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képző központok bevont szakemberei végzik. Az RSZH alapját az alábbi intézmények és ezen intézményekben tevékenykedő szakemberek alkotják; o oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsőfokú, valamint felnőttképző intézmények egyaránt) o közművelődési intézmények o munkaügyi központok o magán munkaerő-kölcsönzők, - közvetítők o szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek o szociális és egészségügyi intézmények 6

8 Szakmai koncepció SZMM, HEPIH FSZH TÁMOP Az RSZH munkavégzés folyamata LH+RKK az RSZH megvalósítók felsőoktatás felnőttképzők általános iskolák munkaügyi központok szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek szociális intézmények egészségügy középiskolák közművelődési intézmények magán munkaerő kölcsönzők, közvetítők Borbély-Pecze Tibor Bors A hálózat kiépítése negyedéves látogatási tervek alapján júliusa és 2010 júniusa között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. A szeptember 30-ig jelentkezett 1132 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi bb megállapítások tehetők. 1. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, kb között mozog. Feltűnő ugyanakkor, hogy a magyarországi régióból jelentkeztek a legkevesebben - 129! Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végző szervezetek tevékenységének honorálásával erősen összefüggnek ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévő 9 hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végző majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják. Amennyiben a TVK 2010 január - februárjában megkezdi működését az on-line szakmai közösségépítő felület komoly segítséget jelenthet e feltáró munka maradéktalan 7

9 végrehajtásában. A TVK működésével a két ajánlásos rendszer kialakításával szakemberek már megkezdhetik az önszerveződést. Az összes szakember 73%-a nő, a legnagyobb arányban 76% Dél-Alföldről, a legkisebb arányban Dél-ról (69%) jelentkeztek be. 2. A szakemberek 81%-a a éves korcsoportba tartozik, a 25 év alattiak aránya 8%, a 62 év felettiek aránya mindössze 2%. A 26-35, a 36-45, illetve a korosztályok aránya a régiók között relatíve - viszonylag jelentős eltéréseket mutat: 26-37, 18-35, illetve százalék között mozog. 3. A szakemberek 60% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban % között mozog. Érdekes, hogy a hét régióból ötben az országos átlag feletti arányban van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma, ugyanakkor a i régióban a legalacsonyabb (28%). 4. A szakirányú végzettséget vizsgálva szembetűnő, hogy a regisztrációba jelentkezett szakemberek 15%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 1132 ből 168. Az országos átlagot csak és haladja meg, majdnem kétszeresen (28% és 29%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Alföldön (mindössze 5 a 194 regisztrált szakemberből). Ide tartozóan lehet megemlíteni az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlását, melynek alapproblémája, hogy rendkívül kevesen dolgoznak ezen a szakterületen ( 15 ). 5. A gyakorlottság szerint vizsgálva a szakemberek régiók szerinti megoszlását, megállapítható, hogy az egyes gyakorlottsági kategóriák (1-5, 5-10, és 10 év felett) aránya - országos átlagban - viszonylag egyenletes, százalék között szóródik, az eltérések az egyes régiók között azonban nagyok. (Például: az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya on az átlagnál jóval magasabb, 52%; az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya on csak 13%; ugyanakkor a 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya viszont 49% ). 8

10 6. A szakemberek státusz szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az egész országban az alkalmazotti státusz dominál (81%), a nyugdíjasok (2%) és a vállalkozók (9%) aránya is elenyésző az alkalmazottakéhoz képest. E jellemző vonatkozásában is vannak jelentős eltérések, például a szakemberek alkalmazotti státuszban a legmagasabb arányban on találhatók (93%); on viszont a legmagasabb a vállalkozók aránya (22%). 7. A szakemberek munkahely-típus szerinti megoszlása központi költségvetési szerv, önkormányzatok, non-profit szervezetek, illetve vállalkozások, azt mutatja, hogy a versenyszférában működők aránya (12%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 25-33% között mozog. Régiónként vizsgálva jelentősek az eltérések, így például: az önkormányzatok alkalmazásában a legnagyobb arányban Dél-Alföldön dolgoznak (52%); a non-profit szervezetek alkalmazásában a legnagyobb arányban on (47%); a versenyszférában viszont a legnagyobb arányt képviselő on is csupán a szakemberek 29%-a dolgozik. 8. A szakemberek tevékenységének szolgáltatások szerinti régión belüli megoszlása azt mutatja, hogy legnagyobb arányban egyéni tanácsadást nyújtanak (29%), de jelentős a csoportos tanácsadás (18%), és az elérő programok aránya is (21%). A régiók között a szolgáltatások vonatkozásában is nagyok az eltérések, így például: az egyéni és a csoportos tanácsadást legnagyobb arányban on nyújtják (34%, illetve 26%); on azonban ennek a szolgáltatásnak az aránya csupán 21, illetve 13 %. Lényeges jellemző, hogy a távtanácsadás legmagasabb aránya csupán 14% ( Alföld), míg ez a szolgáltatás on a legalacsonyabb arányú (8%). 9. A szakemberek tevékenységének a szolgáltatások tartalma szerinti megoszlása azt mutatja, hogy munka világára, illetve a képzésekre vonatkozó információgyűjtés aránya körülbelül azonos mértékben százalékban oszlik meg a szakemberek tevékenységében. Ugyanakkor mindkét területen belül a felnőttképzési tevékenység a domináns, ennek aránya. relatíve kb 50 százalékkal nagyobb, mint az ifjúsági képzéseké. E vonatkozásban is nagyok a régiók közötti eltérések, például a munka világában a felnőttképzésről információt nyújtók aránya on a legmagasabb (80%), on a legalacsonyabb (47%); vagy: a képzések világában 9

11 felnőttképzésekről információt nyújtók aránya Alföldön a legmagasabb (77%), a legalacsonyabb viszont on (34%). 10. A szolgáltatások jellege - a munka-, pálya-, karriertanácsadás (I. csoport), illetve a munka-,pálya-,és szakpszichológiai tanácsadás (II. csoport) - szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatáscsoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 38 százaléka jelölte meg (431 ). Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy az I. csoportba tartozó szolgáltatások dominálnak, e szolgáltatás-csoport aránya 81%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (77-86 % közötti értékek). A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egyötöde a városban működik (23, ill. 22 %), a többi régió részesedése a szakemberek köréből kb százalék között mozog. Ki lehet emelni a régiók köréből Dél-t, amely mindkét szolgáltatási csoportban a város után a legnagyobb létszámú szakember-állományt jelezte (17, ill. 21 %). 12. A szolgáltatások nyelve szerinti kérdéskörre sem érkezett teljes körű válasz (összes válaszadó 1084 ). Általános észrevételként elmondható, hogy az idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya 10 százalék. A legmagasabb arányú - angol nyelven történő - szolgáltatások átlagos aránya is csupán 5%, ezt jóval meghaladó mértékű on (14%), a többi régióban max. az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb on (1%). A német nyelven történő szolgáltatás aránya 1-4 % között mozog, a francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző (0-1%). A jelnyelvet beszélők száma mindössze A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlásban kilenc célcsoportra vonatkozóan kaptunk adatokat, a kb szakember 3455 db szolgáltatást kíván nyújtani. A regisztrált álláskeresők és a felnőttképzésben résztvevők az a két kategória, amely a legmagasabb arányú célcsoportja a szolgáltatásoknak (18, illetve 15 %). A felnőttképzésben résztvevők aránya on mutatja a legmagasabb célcsoport-arányt (61%). A szülőket Dél-Alföldön jelölték meg legmagasabb arányban (39%) célcsoportként, a tanulókat Dél-Alföldön és Dél-on (51%). 10

12 14. A tanácsadói díjakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy az országban elenyésző a költségtérítéses díjazásúak aránya (mindössze 8%), a régiók több mint felében a szakemberek díjazás nélkül nyújtják a szolgáltatásokat. (A kérdésre mindössze 353 válaszolt, az összes bejelentkezett szakember 31 százaléka.) 15. A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján látható, hogy a legtöbb válaszadó az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg (67%), ezt követi az affektív (11 százalék). A behaviorista és a pszichoanalitikus módszer megjelölése az összes módszer-válasz 2%-át teszik ki. Az eklektikus módszert megjelölők aránya legnagyobb a i régióban (81%). Összességében megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/ pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait. 11

13 1. táblázat megoszlása nemek szerint összes szakember összes szakember férfi férfi nő nő Alföld Dél-Alföld Dél Mind

14 1. ábra megoszlása nemek szerint Alföld Dél-Alföld Dél Elemzés A nemek régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Az 1132 szakember közül 310 férfi (27%), és 821 nő (73%), a nők száma, illetve aránya a férfiakhoz képest több mint két és félszeres. 2. A nők aránya a régiókban 69-76%, a) a legalacsonyabb arányú Dél-on (69%), b) a legmagasabb arányú Dél-Alföldön (76%). 3. A férfiak aránya a régiók között %, a) legmagasabb arányú Dél-on (31%), b) legalacsonyabb arányú Dél-Alföldön (24%). 13

15 2. táblázat megoszlása korév szerint >25 év év év év év 62> év mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

16 2. ábra megoszlása 25 év alatti kor szerint 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Dél- Alföld Dél-Alföld 3. ábra megoszlása éves kor szerint 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Dél- Dél-Alföld Alföld 15

17 4. ábra megoszlása éves kor szerint 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Dél-Alföld Alföld Dél- 5. ábra megoszlása éves kor szerint 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Dél-Alföld Dél- Alföld 16

18 6. ábra megoszlása éves kor szerint 25% 20% 15% 10% 5% 0% Alföld Dél- Dél-Alföld 7. ábra megoszlása 62 éves kor felett 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% Alföld Dél- Dél-Alföld 17

19 Elemzés A kor-megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy ilyen adatot 1021 szolgáltatott: 1. A szakemberek 81%-a a éves korcsoportba tartozik. 2. A legnagyobb arányú a éves korcsoport (29%), az utána következő két korcsoport 36-45; ill év aránya két-két százalékkal kisebb (27, illetve 25 százalék). A legkisebb arányban a 62 év felettiek vannak(2%). 3. A 25 év alattiak aránya 8%, azonban nagy az eltérés a két szélső érték között ( - 3%, - 14%). 4. A évesek aránya % között mozog; a legalacsonyabb Alföldön (26%), a legmagasabb arányú Dél-on (37%). 5. A évesek aránya % között mozog; a legalacsonyabb arányú on (18%), a legnagyobb Dél-Alföldön (35%). 6. A éves korcsoport aránya % között mozog; a legalacsonyabb arányú on (19%), a legmagasabb on (31%). 7. Az éves korcsoport aránya 3-22 % között mozog; a legalacsonyabb Dél-Alföldön (3%), a legmagasabb on (22%). 8. A 62 év felettiek aránya a régiókban 0-6% között mozog. Hasonlóan az éves korosztályéhoz, ebben a kategóriában is a legalacsonyabb arány Dél-Alföldön mérhető (0), a legmagasabb on (6%). 18

20 3. táblázat megoszlása iskolai végzettség szerint Régiók Szakember Középfokú Végzettségű Középfokú végzettségű Középfokú végzettségű mind Felsőfokú Végzettségű Felsőfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

21 8. ábra megoszlása az iskolai végzettség szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% középfokú felsőfokú 30% 20% 10% 0% Mind Alföld Dél- Dél-Alföld Elemzés A iskolai végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Országosan tekintve, a szakemberek 60% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban ez % között van, a) a legalacsonyabb a i régióban (28%), b) a legmagasabb Dél-Alföldön (75%). A hét régióból ötben az országos átlag feletti van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. 2..A középfokú végzettségűek aránya 40 %, 100%-ra egészíti ki az országos átlagot, és az egyes régiókban % között van a) a legalacsonyabb értékű Dél-Alföldön (25%), b) a legmagasabb on (72%). 3. Az összes felsőfokú képzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a) a legnagyobb arányú ez a mutató Dél-Alföldön (21 %), b) a legkisebb arányú on1 (5 %). 4. Az összes középfokú végzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a) a legnagyobb arányú ez a mutató on (21 %), b) a legkisebb arányú on, Dél-Alföldön, és Dél-on (11 %). 20

22 4. táblázat megoszlása szakirányú végzettség szerint szakember tanácsadói végzettség van van van mind tanácsadói végzettség nincs nincs nincs mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

23 9. ábra megoszlása szakirányú végzettség szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% nincs van 40% 30% 20% 10% 0% Dél-Alföld Alföld Dél- Elemzés A szakirányú végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Országos szinten tekintve, a regisztrációba jelentkezett szakemberek 15%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 1132 ből 168. a) Az országos átlagot és haladja csak meg, majdnem kétszeresen (28% és 29%); b) Az országos átlag alatt van a szakirányú végzettségű szakemberek aránya 4 régióban (3-13 százalék között). ba) A legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Alföldön (3%), amely mindössze 5 t jelent a 194 regisztrált szakemberből. 2. Az összes szakirányú végzettségű szakembert tekintve, a) a legnagyobb arányban on vannak (29%), b) a legkisebb arányban Dél-Alföldön (3%). 22

24 5. táblázat megoszlása gyakorlottság szerint max. 1 év 1-5 év 5-10 év 10 év felett összes összes összes összes régió összes Alföld Dél-Alföld Dél Mind

25 10. ábra megoszlása a gyakorlottság szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10 év felett 5-10 év 1-5 év Max 1 év 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 24

26 Elemzés A gyakorlottság régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1. on az 1-5 év közötti gyakorlat a legdominánsabb (35%), de körülbelül ilyen szinten van az 5-10 (28%), illetve a 10 év feletti (31%) szakmai gyakorlattal rendelkezők aránya is. 2. A maximum 1 év gyakorlattal rendelkezők aránya 1-10 százalék között mozog, az országos átlag 5%, ezen belül a) a legkisebb arányú on, mindössze 1%, b) a legmagasabb arányú on 10%. 3. Az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya százalék között mozog, az országos átlag 35%, ezen belül a) a legkisebb arányú Dél-Alföldön (38%), b) a legnagyobb arányú on (52%). 4. Az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya százalék között mozog, az országos átlag 28%, ezen belül a) a legkisebb arányú on (13%), b) a legmagasabb arányú Dél-Alföldön (38%). 5. A 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya százalék között mozog, az országos átlag 31%, ezen belül a) a legkisebb arányban Dél-Alföldön, Dél-, és on (22%), b) a legmagasabb arányú vannak (49%). 25

27 6. táblázat megoszlása státusz szerint alkalmazott alkalmazott nyugdíjas nyugdíjas vállalkozó vállalkozó régió szakember 91 72% 7 6% 28 22% % 2 1% 15 11% Alföld % 11 7% 19 12% Dél-Alföld % 3 2% 18 10% Dél % 0 0% 6 4% Mind % 0 0% 5 3% % 1 1% 9 7% % 24 2% %

28 11. ábra megoszlása az alkalmazottak aránya szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 27

29 12. ábra megoszlása státusz szerint 100% 80% 60% 40% 20% vállalkozó nyugdíjas alkalmazott 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A szakemberek státusz szerinti megoszlása - régiónként - az alábbi jellemzőket mutatja, figyelembe véve, hogy ilyen adatot 1039 szolgáltatott: 1. Az alkalmazotti státusz dominál az egész országban (88 %), míg a nyugdíjasok 2 %, a vállalkozók 9 % arányt képviselnek. 2. on vannak a legmagasabb arányban alkalmazotti státuszban (97%), a legalacsonyabb arányban on (72 %). 3. A vállalkozók aránya a legmagasabb on (22%), a legalacsonyabb Dél-on (4%). 4. Nyugdíjas szakemberek legmagasabb arányban Alföldön dolgoznak (7 %), két régióban pedig egyáltalán nincsenek ilyen státusszal rendelkezők (Dél- és ). 28

30 7. táblázat megoszlása munkahely-típus szerint központi költségvetés szerv régió összes önkormányzat versenyszféra régió összes régió összes non-profit szervezet régió összes régió összes szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

31 13. ábra megoszlása munkahely szerint 100% 80% 60% 40% 20% non-profit szervezet versenyszféra önkormányzat központi ktsgv. szerv. 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 30

32 Elemzés A régiók és munkahely-típus szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy ennek a szempontrendszernek az elemzéséhez 808 választ vehettünk figyelembe, mert a többi szakember nem sorolta be magát a megadott munkáltatói kategóriákba. 1. Országos szinten szembetűnő, a versenyszférában működők aránya (12%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 25-33% között mozog. Ezen belül a) a legnagyobb arányban dolgoznak az önkormányzatoknál (33%), b) valamivel kisebb arányban a központi költségvetési szerveknél (31%), c) a legkisebb arányban a non-profit szervezeteknél (25%). 2. Régiónként tekintve az egyes munkáltatói kategóriákat megállapítható, hogy a) az önkormányzatok alkalmazásában a szakemberek százaléka dolgozik, ezen belül ba) a legnagyobb arányban Dél-Alföldön (52%), bb) a legkisebb arányban on (13%) dolgoznak; b) központi költségvetési szerv alkalmazásában a szakemberek százaléka dolgozik, ezen belül aa) a legnagyobb arányban on (49%), ab) a legkisebb arányban on (13%) dolgoznak; c) a non-profit szervezetek alkalmazásában a szakemberek százaléka dolgozik, ezen belül aa) a legnagyobb arányban on (47%), ab) a legkisebb arányban on (13%) dolgoznak; d) a régiókon belül a versenyszférában dolgozik a legkevesebb szakember, az összesnek 4-29 százaléka, ezen belül aa) a legnagyobb arányban on (29%), ab) a legkisebb arányban on (4%) dolgoznak; 31

33 8. táblázat e- pálya szakértelem szerint E-pálya szakember? "igen" "igen" szakember szakember régió-"igen" igen Alföld Dél-Alföld Dél Összesen

34 14. ábra megoszlása E-pálya szakértés szerint 50% 45% 46% 40% 35% 30% 26% 25% 20% 13% 15% 10% 6% 6% 5% 0% 0% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés Az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlási adatai alapján (8.táblázat) az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Az E-pálya szakemberek aránya országosan elenyésző (kerekítve 1%). a) A legmagasabb az arány Dél-Alföldön, de itt is csak 4%, b) a legalacsonyabb az i és i régióban, ahol egyáltalán nincs ilyen felkészültségű szakember. 2. Az összes szakember majdnem fele (7 ) Dél-Alföldön működik (46%). 33

35 9. táblázat megoszlása szolgáltatások szerint régió tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés távtanácsadás elérő programok szolg. nyújtás (db) szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

36 10. táblázat megoszlása szolgáltatások szerint régió tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés távtanácsadás elérő programok szolg. nyújtás (db) Alföld Dél-Alföld Dél Mind

37 11. táblázat megoszlása szolgáltatások szerint, régión belül régió tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés távtanácsadás elérő programok szolg. nyújtás (db) Alföld Dél-Alföld Dél Mind

38 15. ábra megoszlása a szolgáltatások szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% elérő programok távtanácsadás csoportos fejlesztés csoportos tanácsadás egyéni tanácsadás tájékoztatás 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 37

39 16. ábra megoszlása a tájékoztatás szolgáltatás szerint Alföld Dél-Alföld Dél- 38

40 17. ábra megoszlása az egyéni tanácsadás szolgáltatás szerint Alföld Dél-Alföld Dél- 39

41 18. ábra megoszlása a csoportos tanácsadás szolgáltatás szerint Alföld Dél-Alföld Dél- 40

42 19. ábra megoszlása a csoportos fejlesztés szolgáltatás szerint Alföld Dél-Alföld Dél- 41

43 20. ábra megoszlása a távtanácsadás szolgáltatás szerint Alföld Dél-Alföld Dél- 42

44 21. ábra megoszlása az elérő programok szolgáltatás szerint Alföld Dél-Alföld Dél- 43

45 Elemzés A szolgáltatások régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy 2130 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. Tájékoztatást legnagyobb arányban (13%) Alföldön és Dél-on, legkisebb arányban (3%) on végeznek. 2. Az egyéni tanácsadás szélsőértékei között jelentős differencia figyelhető meg: on 34%, on 21% az arányuk. 3. A csoportos tanácsadás szélsőértékei között szintén jelentős különbségek mutatkoznak:: on 26%, on 12% az arányuk. 4. Csoportos fejlesztést legmagasabb arányban on kínálnak, itt ez az érték 139%, míg on csupán 3%. 5. Távtanácsadással a legmagasabb arányban (14%) Alföldön, legalacsonyabb arányban on (8%) foglalkoznak. 6. Az elérő programok nyújtását az összes válasz 34%-ban jelölték meg a szakemberek on, 16%-uk (és ezzel legkevesebb) on. 44

46 12. táblázat megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint Régió Információ gyűjtés a munka világáról felnőtt képzés ifjúsági képzés Információ gyűjtés a képzésekről felnőtt képzés ifjúsági képzés Információ nyújtás mindről válaszok szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

47 13. táblázat megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint régió Információ gyűjtés a munka világáról felnőtt képzés ifjúsági képzés Információ gyűjtés a képzésekről felnőtt képzés ifjúsági képzés információ nyújtás mindről válaszok mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

48 22. ábra megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- információnyújtás mindről információnyújtás a képzésekről - ifjúsági képzés információnyújtás a képzésekről - felnőtt képzés információnyújtás a munka világáról - ifjúsági képzés információnyújtás a munka világáról - felnőtt képzés Elemzés A szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy 2621 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. A munka világában a felnőttképzésről információt gyűjtők aránya on a legmagasabb (34%), Alföldön a legalacsonyabb (24%). 2. Az ifjúsági képzéssel kapcsolatban információt gyűjtők aránya on a legalacsonyabb (13%), a legmagasabb pedig Dél-Alföldön illetve on (19%). 3. A képzéseken belül a felnőttképzésekről információt gyűjtők aránya Alföldön a legmagasabb (30%), legalacsonyabb on (21%). 4. A képzéseken belül az ifjúsági képzésekről információt gyűjtők arányainak szélsőértékei: 13% Dél-Alföld, 19% Alföld. 47

49 14. táblázat megoszlása a szolgáltatások jellege szerint ( és %) Régió szakképzett munka-,pálya-, karriertanácsadás I. csoport munka-,pálya-, szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás II. csoport válaszadók I.csoport régió (350 ) II.csoport régió (81 ) szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Összesen

50 23. ábra megoszlása a szolgáltatások jellege szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- munka-,pálya-, szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás szakképzett munka-,pálya-, karrier-tanácsadás Elemzés A régiók és a szolgáltatások jellege szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 38 százaléka jelölte meg (431 ): 1. Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy a munka-, pálya-, karriertanácsadás dominál, e szolgáltatás aránya 81%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (77-86 % közötti értékek). 2. Hasonlóan egyenletes arányú a munka-,pálya-,és szakpszichológiai tanácsadás megoszlása (14-23 %). 3. A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egyötöde a városban működik (23, ill. 22 %), a többi régió részesedése a szakemberek köréből kb százalék között mozog. Ki lehet emelni a régiók köréből Dél-t, amely mindkét szolgáltatási csoportban a város után a legnagyobb létszámú szakember-állományt jelezte (17, ill. 21 %). 49

51 15. táblázat megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint régió magyar angol német francia lovári egyéb összes idegen nyelv jelnyelv Szakember Alföld Dél-Alföld Dél Összesen

52 24. ábra megoszlása nyelvtudás szolgáltatás szerint 100% 80% 60% 40% 20% Dél- Dél-Alföld Alföld 0% magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb 51

53 16. táblázat megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind ,5 1,

54 25. ábra megoszlása az angol nyelvű szolgáltatás szerint 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 53

55 26. ábra megoszlása a német nyelvű szolgáltatás szerint 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- 54

56 27. ábra megoszlása a francia nyelvű szolgáltatás szerint 1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- 55

57 28. ábra megoszlása a lovári nyelvű szolgáltatás szerint 2,0% 1,8% 1,6% 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- 29. ábra 56

58 megoszlása a jelnyelvi szolgáltatás szerint 1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy erre a kérdéskörre sem érkezett teljes körű válasz (összes válaszadó 1084 ): 1. Országos szinten elmondható, hogy idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya 10 százalék. 2. A magyar nyelv aránya vélhetően a válaszadások hiányosságából fakadóan térhet el 100%- tól. 3. Az angol nyelven történő szolgáltatás átlagos aránya csupán 5% (!), ezt jóval meghaladó mértékű on (14%), a többi régióban max. az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb on (1%). 4. A német nyelven történő szolgáltatás aránya 1-4 % között mozog, a on a legmagasabb (4%). 5. A francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző: 0-1%; hat jelzete a nyelvtudást; 6. A lovári nyelven történő szolgáltatások aránya is alacsony, 0-2 % (két régióban 0 ). 7. A jelnyelvet beszélők száma mindössze 6, mely a régiókban 0-1 százalékot jelent. 57

59 17. táblázat megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint tanulók szülők felsőoktatási hallgató csellengők felnőtt képzési hallgató regisztrált álláskeresők RÁT RSZS foglalkoztatottak vállalatok válaszok szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

60 18. táblázat megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint Régió tanulók szülők felsőokt. hallgató csellengők felnőtt képz. hallgató regisztrált álláskeresők RÁT RSZS foglalkoztatottak vállalatok Alföld Dél-Alföld Dél Mind

61 30. ábra megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint 100% 80% 60% vállalatok foglalkoztatottak RÁT RSZS 40% regisztrált álláskeresők felnőtt képz. hallgató csellengők 20% felsőokt. hallgató szülők 0% Alföld Dél-Alföld Dél- tanulók Elemzés A régiók és a szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy 3455 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. A szolgáltatások legmagasabb arányú célcsoportjai a regisztrált álláskeresők (18%), a felnőttképzésben résztvevők (15%), és a tanulók (15%). 2. A legalacsonyabb arányban a csellengőket (5%), illetve a vállalatokat (4%) jelölték meg a szolgáltatások célcsoportjaként. 3. A regisztrált álláskeresőket on jelölték meg legmagasabb arányban (20%) szolgáltatás célcsoportként, de a többi régióban is 16-20% közötti ez az érték. 4. A felnőttképzésben hallgatók aránya, mint a szolgáltatás célcsoportja Alföldön belül mutatja a legmagasabb arányt (18%). 60

62 19. táblázat megoszlása a tanácsadási díjak szerint régió díjazás ingyenes díjazás ktg.-térítéses válaszadók szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

63 31. ábra megoszlása a díjazás szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% díjazás ktg.-térítéses díjazás ingyenes 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A tanácsadói díjak szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, annak figyelembe vételével, hogy a kérdésre mindössze 353 válaszolt, az összes bejelentkezett szakember 31 százaléka:. 1. Megállapítható, hogy az országban elenyésző a költségtérítéses díjazásúak aránya. Országos átlagban ez mindössze 8%-ot jelent. 2. Az országos átlagot nagymértékben befolyásolja, hiszen itt a költségtérítésesek aránya 20%, a többi régióban pedig 0-3%. 3. A régiók több mint felében az összes szakember szolgáltatását ingyen végzi. 62

64 20. táblázat megoszlása a módszertani orientáció szerint régió pszichoanalitikus affektiv kognitiv behaviorista eklektikus összes válasz szakember mind Alföld Dél-Alföld Dél Mind

65 32. ábra megoszlása a módszertani orientáció szerint 100% 80% 60% 40% 20% behaviorista kognitiv affektiv pszichoanalitikus eklektikus 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy erre a kérdéscsoportra 1010 szakember adott választ. 1. A legtöbb válaszadó (67%) az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg, ezt követi az affektív mind 11 százalékkal 2. A behaviorista és a pszichoanalitikus az összes válasz 2%-át teszik ki. 3. Az affektív választ megjelölők aránya a legnagyobb a i régióban (21%). 4. A kognitív választ megjelölők aránya a legnagyobb a i régióban (11%). 5. Az eklektikus választ megjelölők aránya legnagyobb a i régióban (81%). 64