HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája SZEGED 2013 1

Tartalom Tartalom... 2 Bevezető... 3 Törvényi hivatkozások... 4 1. Gyermekkép... 6 2. Az óvoda értékei... 7 3. Az óvoda szerkezete... 8 4. A Helyi óvodai nevelési program feltételrendszere... 9 4.1. Személyi feltételek... 9 4.2. Tárgyi feltételek... 9 4.3. Az óvoda kapcsolatai... 10 5. Az óvodai nevelés célja, feladatai... 12 5.1. A kompetenciaalapú nevelés megvalósítását támogató módszertani megújulás... 13 6. Az óvodai élet megszervezése... 16 6.1. Egészségfejlesztési program... 17 6.1.1. Egészséges táplálkozás... 17 6.1.2. Mindennapos testmozgás... 17 6.1.3. Lelki egészség fejlesztése... 18 6.1.4. Bántalmazás megelőzése... 19 6.1.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás... 19 6.1.6. Személyi higiéné... 20 6.2. Érzelmi nevelés és szocializáció... 20 6.3. MUNKÁRA NEVELÉS... 22 6.4. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés... 23 6.4.1. Anyanyelvi nevelés... 24 6.4.2. Értelmi nevelés... 25 6.5. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére... 25 6.6. Mérés, értékelés:... 26 7. Az óvodai nevelés tartalma... 27 7.1. JÁTÉK... 27 7.2. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 30 7.3. MESE, VERS... 32 7.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA... 33 7.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK... 34 7.6. MOZGÁS... 35 7.7. BÖLCS BAGOLY CSOPORT... 37 8. Óvodai ünnepeink, hagyományaink... 40 9. Gyermekvédelem az óvodában... 42 10. A módosított helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálati programja... 49 10.1. Az óvoda szakmai dokumentumai... 50 10.2. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei... 50 11. Érvényességi rendelkezések, legitimáció... 52 Zárógondolat... 53 Irodalomjegyzék... 54 2

Bevezető Köszöntöm a kedves Olvasót, és szeretném néhány mondatban bemutatni GYERMEKKERTÜNKET! Négy homogén óvodai csoport működik egy régi magánházban, mely a belváros egyik csendes mellékutcájában található, tiszta levegőjű, kerti játékokkal jól felszerelt udvarral övezve. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodájaként évente 96 gyermeket tudunk fogadni. Egyetemi dolgozók, egyetemi hallgatók, valamint a környéken lakók gyermekei járnak ide. Nevelési programunkat az Nemzeti Nevelési Program alapján készítettük el, középpontba állítva a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, melynek célja az életre való felkészítés, a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Az óvodapedagógusaink úgy közvetítik kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, értelmileg és szociálisan gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. Célunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Kiemelt feladatunknak tartjuk a környezeti és egészséges életmódra nevelést, amelyet a kompetencia alapú oktatás keretén belül valósítunk meg. A szülőkkel kapcsolatban törekszünk megerősíteni bennük, hogy a nevelésben az elsődleges szerep őket illeti meg, az óvoda kiegészíti a családi nevelést. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat, játszódélutánokat, barkácsműhelyi foglalkozásokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. A gyermekekkel a nyitva tartás teljes idejében szakképzett, szakvizsgázott óvodapedagógusok foglalkoznak, szakképzett dajkák segítik munkájukat. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőnek mondhatók, bár az állandó megújításhoz, fejlesztéshez szükséges magasabb pénzügyi finanszírozáshoz önerőnkből megteremtettük 1997-ben Szegedi Gyermekkert Alapítványt. Az óvoda életét igyekszünk színesíteni különböző külső előadóművészek meghívásával, belső ünnepeinkkel, közös kirándulásainkkal, kulturális és sport programjainkkal minél családiasabb légkört biztosítunk gyermekeinknek. Mindezekkel szeretnénk szolgálni a szülőket, de elsősorban a gyermekeket! 3

Törvényi hivatkozások A nevelési program módosításának indokoltsága o 2009/2010-es nevelési évtől óvodánkban a kompetenciaalapú óvodai programcsomag szerint dolgoztunk a TÁMOP 3. 1. 4 Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című, TÁMOP 3. 1. 4./08/2.-2008-0082 számú pályázati program keretében. A pályázatban vállalt feladatokat további öt éven keresztül ezekben, a csoportokban fenntartjuk. o A Helyi Óvodai Nevelési Programunk tartalmazza a Kompetenciaalapú óvodai programcsomag részleges mértékű adaptációját: a szakmai koncepció pedagógiai alapelveit, a pedagógiai koncepció egyes alapvetéseit, feladatait, a gyermeki képességfejlesztést szolgáló tevékenységeket, melyet óvodáink minden csoportjában bevezetünk. o Az integrációs nevelés elméletét és gyakorlatát kidolgoztuk a különböző szociális, társadalmi, kulturális, nyelvi környezetből érkező, eltérő fejlettségi szintet és értékrendet mutató és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésére, fejlesztésére. o A 2013-as törvényi változások alapján, az óvodára vonatkozó előírásoknak eleget téve. 1999. évi LXVIII.tv. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény módosításáról 137/1996./VIII.28./ Korm. Rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet A fogyatékos gyermekek nevelésének irányelve 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A nemzetiségi, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 185/1999.(XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997 (XII.22.) Korm. rend. Módosításáról 1997. évi XXXI. Törvény A gyermekek védelméről és jogairól 4

Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 1992. 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. sz. melléklet a 11/1994.(VI.8. MKM rendelethez Játékszerekről szóló 24/1998. (IV.29.) IKIM, NM együttes rendelete 1/1998.(VII.24.) OM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről 196/1999. (XII.21.)Korm. Rend. A közoktatásról szóló 1993. évei LXXIX törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. Rend. Módosításáról 37/2000.(X.29.) OM rendelet A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997.(VI.4) MKM. rendelet módosításáról 8/2001.(III.9.) OM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról 19/2001.(VI.20.) OM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai iktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997.(XI.%.) MKM rendelet módosításáról 3/2002.(II.15) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2003.LXI.tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: tv. módosításáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény [MK 2012/180. (XII. 27.)] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 5

1. Gyermekkép Mottó: Két titokvilág áll egymással szemben, a gyerekek őrzik fantáziáikat, a felnőttek a valóságot......éppen a nevelés hivatott arra, hogy a szakadékot áthidalja, és gyereket a felnőttvilágba átvezesse. /dr. Hermann Alice: Emberré válás/ Valamennyien gyermekként kezdtük, s az élet természetes folyása szülőkké, majd nagyszülőkké tesz. Véges létünk végtelensége az utánunk következő generációkban van. Mit adunk és mit adhatunk nekik? Lehetőségeink szerint igyekszünk mindent megadni. A gyermeknek joga van az élethez. Hiszünk a gyermek fejlődésében, figyelünk a nem könnyen értelmezhető jelzéseire, igyekszünk az ezek mögött lévő szükségleteket feltárni. Meg kell adni minden lehetőséget a játékához. Különleges védelemben kell részesíteni kiszolgáltatottsága miatt, közben általános műveltségét, képességeit, egész személyiségét sokoldalúan fejleszteni kell. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Egyéni képességükhöz meg kell találni azt a tevékenységet, amiben legjobban kibontakoztathatók. Minél bátrabban merészkedjenek ki a meleg családi fészekből. Tudatos irányítással, állandó szeretettel, felkészültséggel segítve képessé kell tenni a felnövő óvodásokat a szép létrehozására. Jussanak birtokába mindazoknak a képességeknek, amelyek ehhez szükségesek. Tudjanak a szépnek örülni, gazdag, színes érzelmi életük legyen, fejlődő legyen a fantáziájuk. A művészetek közvetítésével teljesebben, mélyebben értsék meg a valóságot. Munkájukban, egész tevékenységükben maguk is alkotói legyenek szépnek, a maradandónak. A gyermekek a környezet iránt érdeklődő, természetszerető, tevékeny, az új iránt fogékony tagjai legyenek a közösségnek. Jelentősek legyenek számukra a közös élmények, szeressenek együtt játszani és együtt munkálkodni társaikkal. Legyenek vidámak, kiegyensúlyozottak és egészségesek. Az óvodáskor végére, ha a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs lesz. Óvodásaink így kellő aktivitással és érzelmi nyitottsággal lépnek a sok intellektuális erőfeszítést igénylő kisiskoláskorba. 6

2. Az óvoda értékei Óvodásaink jelentős többsége az egyetem, a főiskola dolgozóinak, illetve hallgatóinak a gyermeke, így a szülők elvárják tőlünk az óvodapedagógusok által felkínált változatos tevékenységekkel megvalósuló egyénre szabott tehetséggondozást. A helyi sajátosságokból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre. Minden lehetőséget kihasználunk a környezetvédelem, az értékek megőrzésének, a néphagyományok ápolásának gyakorlására. Belvárosi óvoda révén kihasználjuk a művelődési intézmények közelségét, gyakran ellátogatunk a Múzeumba, Gyermekkönyvtárba, Bábszínházba, a város nevezetes helyeire. Az egészséges életmódra nevelésen belül a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítésére minden gyermekkel naponta végeztetünk tartás-, illetve lábboltozat-javító gyakorlatokat. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. Részt veszünk valamennyi meghirdetett versenyen, pályázaton, ezeken is teret adunk a tehetségesebb gyermekek kibontakozásának /mesemondó verseny, rajzversenyek, stb/. Óvodánkban havonta lehetőséget biztosítunk külső előadók által szervezett gyermekelőadásoknak, kulturális műsoroknak. A helyi szervezés kiiktatja az elhelyezkedés bonyodalmait, a felesleges várakozási időt, más gyermekcsoportok zavaró tényezőit. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára elengedhetetlen, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésével, összehangolt munkájával a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés megvalósul. 7

3. Az óvoda szerkezete Az óvoda hivatalos elnevezése: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Az óvoda címe, telefonszáma: 6722 Szeged, Batthyány u. 5. 62/420-491 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.), Szegedi Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.) 62/454-000 Az óvodai csoportok száma: 4 csoport A tagintézmény vezetője, a program benyújtója: Madarászné Szász Éva Az óvoda megközelítése: Az 1-es és 2-es villamos útvonalán a Nagyállomás felé a Széchenyi tértől a 3. megálló. 8

4. A Helyi óvodai nevelési program feltételrendszere 4.1. Személyi feltételek Négy homogén életkorú csoportunk van. Az óvoda 96 férőhelyes. A tagintézmény vezetővel együtt, 8 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel és a hallgatókkal. Az intézmény minden dolgozója megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, ebből 6 óvodapedagógus szakvizsgázott, és folyamatosan törekednek további képesítések megszerzésére is. Ennek érdekében, valamint a nevelési program megvalósítása céljából az intézményben tudatosan folyik a továbbképzések tervezése és szervezése. Az óvoda nevelő testülete színvonalas munkát végez, szakmai igényesség és nagyfokú gyermekközpontúság jellemzi a pedagógusokat. Az intézmény erős és jól működő hagyományrendszerre építi pedagógiai programját és változatos tevékenységeit. Mellettük 5 szakképzett dajka látja el a gondozási teendőket. Ők forgó rendszerben dolgoznak. A konyhai teendőket egy külön erre a célra felvett dajka végzi. 4.2. Tárgyi feltételek Az épület leírása Óvodánk Szeged belvárosában, egy csendes mellékutcában található. Épületünk egy régi, masszív magánház, amelyet gyönyörűen felújítottak. Udvara a telekbelsőbe nyílik, tiszta levegőjű, homokozókkal, faházzal, udvari sportolásra alkalmas játékszerekkel, zöldnövényekkel. A ház földszintjén négy csoportszoba található. A két szélső terem egyforma alapterületű, ezek a kisebb csoportoké. A középső és az udvari terem a nagyobb, ez a nagyobb csoportok helye. Az iroda apró, de több funkciót is betölt (könyvtár, öltöző, megbeszélések helyszíne). Hosszú szárazkapu bejáró és nagy előszoba tartozik még az épülethez, valamint egy tálalókonyha. A mellékhelyiségek jól elkülönítettek egymástól, a gyermekek mosdójának ablaka az udvarra nyílik Az épület alatti pincét néhány éve tágas tornateremmé alakítottuk ki, melyhez öltöző, zsibongó és szertár kapcsolódik. Az alagsorban található külön öltöző és mosdó a hallgatók részére. 9

A hallgatók számára szemináriumi termet alakítottunk ki, ahol lehetőség van a szakmai megbeszélésekre, illetve a felkészülésükre. Ezen kívül a speciális fejlesztő foglalkozások helyszíne. 2012-ben napelemek kerültek a tetőre az egyetemen történt energetikai korszerűsítési program keretében. Az óvoda eszközjegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza. 4.3. Az óvoda kapcsolatai CSALÁD: Legfontosabb, legszorosabb kapcsolata az óvodának. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért a családdal való együttműködés a gyermekek fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ebben összekötő kapocs a Szülői Szervezet, mint koordináló, illetve segítő fórum. Az együttműködés érdekében szeretnénk a szülőkkel állandó tájékoztatáson, bizalmon alapuló kapcsolatot alakítani. Ennek érdekében vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, kör e-mail stb. ) Alapelvek: kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítása a szülőkkel, az óvoda dolgozói éreztessék az empátiát, a segítő szándékot, a kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös tevékenységek alkalmával. szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye szülők tájékoztatása a gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlesztési feladatait és eredményeit tartalmazó dokumentum tartalmának ismertetése fogadó órák alkalmával Kapcsolattartási formái: családlátogatás szükség esetén, vagy a szülő kérésére, rugalmas beszoktatás szülővel, szükség szerint napi kapcsolattartás, 10

szülői értekezletek, fogadó órák, közös ünnepek, programok, családi délutánok. SZAKMAI SZERVEZET: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Csongrád Megyei Kormányhivatal FENNTARTÓ Az intézmény alapítójának és fenntartójának neve, székhelye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.), Szegedi Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.) Alapelvek: a gazdasági függésen kívül kölcsönösen ismerjük egymás feladatait az óvoda zavartalan működése érdekében együttműködünk. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL: ÓVODA ISKOLA: együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében konzultáció a kompetenciaalapú nevelésről visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről Kapcsolattartás formái: közös programok az első osztályos tanulókkal közös rajzversenyen való részvétel értekezletek meghívók, tájékoztatók KÉPZŐ INTÉZETEKKEL: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 11

Alapelvek: Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzése során, annak színvonalas teljesítése érdekében a főiskolai oktatók és a szakvezető óvodapedagógusok között hatékony munkakapcsolat és szakmai párbeszéd zajlik. Kapcsolattartás formái: alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szokásokhoz, szükségletekhez, feladatokhoz (látogatások, tapasztalatcserék) Óvodánk a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező. 5. Az óvodai nevelés célja, feladatai Az óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek harmadik életévétől 6 éves, de legfeljebb 7 éves koráig a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését elősegítsük, kielégítsük a speciális szükségleteiket, a gyermekeket általánosan felkészítsük a társadalmi gyakorlatra. Biztosítjuk a gyermekeink fejlődéséhez szükséges, változatos tevékenységet. Folytatjuk a család nevelőmunkáját, kiegészítjük, kiterjesztjük, felerősítjük a szociális tanulást. Sokoldalú nevelőmunkánknak segíteni kell a gyermekeink testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi és szociális fejlődését. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar gyakorlóintézményeként, a fenntartó képzési programja szerint közreműködik az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati munkára való felkészítésében. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése: Tehetséggondozás: A szülői igények, a felgyorsult élettempó megkívánja a tehetséggondozás még magasabb színvonalra emelését, az innovatív pedagógiai módszerek, kooperatív technikák, és IKT eszközök gyakorlatban való használatát. Mindezt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük, a különböző készségszintű feladatok egyidejű megoldási lehetőségeivel a spontán differenciálást segítjük elő: angol, néptánc, görkorcsolya, teremfoci, és mozgásfejlesztés keretében. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése: Külső szakemberek segítségével valósítjuk meg a speciális fejlesztést: logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus jár 12

rendszeresen óvodánkba. A szakemberek javaslatai alapján az óvodapedagógusok megvalósítják a gyermekek optimális egyéni fejlesztését is. Hátrányos helyzetű gyermek óvodánk speciális volta miatt nem nagyon fordul elő, ha mégis, akkor az Esélyegyenlőségi Terv szerint ők speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el az egyéni adottságaiknak, képességeiknek megfelelő optimális szintet. 5.1. A kompetenciaalapú nevelés megvalósítását támogató módszertani megújulás Az óvodapedagógusok projektek szervezésével, sok lehetőséget teremtenek a csoportjukban a kreativitás fejlesztésére. A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartását a szabadon választható ötletgazdag tevékenységek biztosítják. Projekt és kreativitás (A budapesti Pitypang Óvoda Jó gyakorlatának adaptációja) A projektekkel, mint pedagógiai módszerrel kiválóan és komplexen fejleszthető a kreativitás és tanulható az egyes kompetenciák sikeres alkalmazása. A gyermekek a kreatív tevékenységeik által kompetenciákat alapoznak meg, melyek elengedhetetlenek az ismeretszerzéshez, és a tanuláshoz - az élethosszig tartó tanulás megalapozásához. A kreativitás és a projekt módszer összefüggése A kreativitás valamilyen szinten mindenkiben, minden gyermekben, minden felnőttben jelen van. Alkotásra mindenki képes vagy képes lenne, de ezzel nem tud élni, mert nincs tudatában. Az alkotóképesség kibontakoztatásához szükségesek: a megfelelő körülmények, megfelelő közeg, ideális fejlesztő környezet; a támogató, segítő felnőttek: szülők, pedagógusok. Az a felnőtt, aki nemcsak észreveszi a fejleszthető kreativitást, hanem meg is találja a legjobban megfelelő fejlesztő módszereket és eszközöket jó úton halad. A módszerek és eszközök tárháza minden óvodapedagógus birtokában van, aki: innovatív, a gyermekek fejlődését tartja szem előtt, képes megteremteni a fejlődést támogató környeztet. A projekt módszerben a gyermekek előzetes ismereteire építve teremtjük meg a konstruktív tanulást segítő környezetet, támogatjuk a tanulási folyamatot. 13

A projekt alkalmazásának lépései Kiválasztás: cél, téma - kreativitásfokozás. Mit szeretnél csinálni? Játék megfigyelés: Mivel játszanak? Beszélgetőkör. Tervezés: ki? mit? mikor? hol? - kreativitásfokozás és kompetenciák mozgósítása. Hogyan? ötletbörze készítése. Kivitelezés: Megváltozott szerepek - kompetenciák fejlesztése, kreatív megvalósítás. Zárás, értékelés előre eltervezett formában (tervezéskor megjelenő) és kritériummal. A projekt integrál: - tevékenységet, - képességet, - egyéni tapasztalatot, élményt, megfigyelést, - vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros ingereket, - érdeklődést, aktivitást és motiváltságot az együttműködésen keresztül. Mindezeket egyben nevezhetjük: kompetenciák fejlesztésének a kreatív tevékenységek folyamatában. A projekt tervezése A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában valamilyen cél, vagy probléma áll. Minden projekt végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák a konkrétan és rendkívül gazdagságban jelennek meg. A projekt megvalósítása A ráhangolódás időszaka Ebben a szakaszban történik a projekt megvalósításának közös tervezése a gyerekekkel. A pedagógus elgondolása összetett: tartalmaz ötleteket, témajavaslatokat, módszereket, felkészülést a váratlan helyzetekre. A téma előkészítése Az előkészítésre sem határozhatunk meg időkeret, hiszen türelemmel kell érlelgetni, ízlelgetni a projekt témát. Naponta a beszélgető-kör egyik témájává tenni, megfelelő helyzetekben keresni, rávilágítani a kapcsolódási pontokra. A projekt előkészítése során készül el az ötletbörze, amiben megjelenik: - Mit tudunk? - Mit szeretnénk megtudni? - Mit csinálnék szívesen? Az előkészítő időszakban a leendő témával kapcsolatban gyűjtőmunka indulhat. 14

Itt jelenhetnek meg a spontán ötletek mellett a felajánlott segítségek a tevékenységekhez. A tevékenység során szerzett tapasztalatokkal a gyermek ismerete bővül. A gyerekek is gyűjthetnek már előzetesen bármit, amit a témával kapcsolatban találnak. Jelek, ábrák, közös rajzok segítségével elkészült ötletbörze tanulmányozása során fel sem kell tenni a gyermeknek a kérdést: Megtudtad, amit szerettél volna? Kipróbáltad már Te is? Látja saját maga, mit terveztek vagy tervezett ő maga és látja mi mindent csinált, tapasztalt meg. Újabb kérdések felvetésére, megfogalmazására van módja, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt ez a záloga a projekt egyediségének. A téma megvalósítása Időtartalma nem meghatározott, a megvalósulást számos tényező befolyásolja. Pl.: érdeklődés, környezeti adottságok, külső befolyásoló tényezők (betegség, szünet, ünnepkörök). A hagyományaink biztosan megjelennek a projektben, hiszen a gyerekek mindennapi életében jelen vannak - jó esetben! A projekt folyamatát befolyásoló illetve a projektbe beépíthető elemek: - a spontán hatások, - a tartalom megválasztásának szabadsága, - a gyermek érdeklődése. Zárás A projektekben a probléma megoldás a zárásban tükröződik. A projekt produktumai, eszközei, behozott tárgyak, terem berendezés mind-mind a közös cél felé irányítja a résztvevőket. A végső produktum" megvalósítása folyamatosan jelen van. A produktum lehet: valamilyen tárgy elkészítése, előadás szervezése, kiállítás szervezése, rendezvény létrehozása. Rövid összegzés A módszer bevezetésének feltétele a szakmai innovációra való törekvés, a módszer alkalmazásának feltétele szakmai felkészülés. Ezek megvalósítása elengedhetetlen megfelelő jó kapcsolat a munkatársakkal, családokkal és óvodán kívüli partnerekkel egyaránt. A tevékenység tervezésébe, szervezésébe, lebonyolításába a gyermekeket bevonva a folyamat részesévé válik, az óvónő szerepe pedig alapjaiban megváltozik: nem ő tesz, irányítja a tevékenységek menetét. A projekt valódi érték, melynek záloga az a szakmai tőke, ami a mai óvodákban fellelhető. 2. sz. melléklet: A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ADAPTÁCIÓJA 15

3. sz. melléklet: A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című projekt FENNTARTHATÓSÁGI TERVE 6. Az óvodai élet megszervezése Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirend során a játék kitűntetett szerepet kap. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. TEVÉKENYSÉGE KISCSOPORT OKT. 1 - MÁJ. 31. JÚN. 1 SZEPT. 30. OKT. 1 - MÁJ. 31. KÖZÉPSŐ CSOPORT JÚN. 1 SZEPT. 30. NAGYCSOPORT OKT. 1 - MÁJ. 31. JÚN. 1 SZEPT. 30. Szabad játék, ajánlott tevékenységek, egyéni és kiscsoportos fejlesztések Mindennapi testnevelés Előkészületek a tízóraihoz, tízórai Szabad játék, ajánlott tevékenységek kötött-kötetlen foglalkozások 7.00-8.45 7.00-8.45 7.00-8.45 7.00-8.45 7.00-8.45 7.00-8.45 8.45-8.50 8.45-8.50 8.45-8.55 8.45-8.55 8.45-9.00 8.45-9.00 8.50-9.30 8.50-9-30 8.55-9.15 8.55-9.15 9.00-9.15 9.00-9.15 9.30-10.30 10.30-11.30 9.30-11.30 9.15-10.45 10.45-11.45 9.15-11.45 9.15-11.00 11.00-12.00 9.15-12.00 Előkészületek az ebédhez, ebéd 11.30-12.15 11.30-12.15 11.45-12.15 11.45-12.15 12.00-12.30 12.00-12.30 Testápolási teendők 12.15-12.35 12.15-12.35 12.15-12.35 12.15-12.35 12.30-12.50 12.30-12.50 Pihenés, alvás 12.35-14.35 12.35-14.35 12.35-14.35 12.35-14.35 12.50-14.45 12.50-14.45 Testápolási teendők, uzsonna 14.35-15.00 14.35-15.00 14.35-15.00 14.35-15.00 14.45-15.20 14.45-15.20 Szabad játék, ajánlott tevékenységek egyéni és kiscsoportos fejlesztések 15.00-17.00 15.00-17.00 15.00-17.00 15.00-17.00 15.20-17.00 15.20-17.00 16

6.1. Egészségfejlesztési program Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek egészséges táplálkozás mindennapos testmozgás lelki egészség fejlesztése bántalmazás megelőzése a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné Mindezt a gyermekek biológiai, társadalmi és életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Szükséges esetekben szakemberek bevonásával prevenciós testi nevelési feladatokat látunk el (óvodaorvos, védőnő, óvodapszichológus, fogászati szűrés, szemészeti szűrés, ortopédiai szűrés). 6.1.1. Egészséges táplálkozás Az egészségnevelés és -fejlesztés áthatja óvodai életünk egész folyamatát. A gyermekek megfelelő gondozásával, az életkori szükségleteket kielégítő, egészséges ételek biztosításával alapvető szokásokat alakítunk ki, elmélyítjük a kulturált étkezés szabályait. Az egészség megőrzéséhez, az betegségek megelőzéséhez az egyik legfontosabb tényező az egészséges táplálkozás. A felnőttkori szokásokat a gyermekkori minták és hatások határozzák meg. Ezért különösen fontos a nevelő hatású, az otthoni esetlegesen nem megfelelő táplálkozási szokásokat is ellensúlyozó, az életkori szükségleteket kielégítő étkeztetés. Cél, hogy a felnőttek erősítsék meg a gyermeket a korszerű, egészséges táplálkozáselfogadásában, és ne minősítsék negatívan az újító eljárásokat, az édességek, tésztafélék zöldségekre, halra, teljes kiőrlésű péksüteményekre történő cseréjét. Emellett óvodánkban minden héten gyümölcsnapot tartunk, amikor a gyümölcsök mellett zöldségeket és magvakat is fogyaszthatnak a gyerekek. 6.1.2. Mindennapos testmozgás Mozgásigényük kielégítésével, az egészséges és biztonságos környezet megteremtésével a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez adunk lehetőséget. A rendszeresen és kellemes 17

légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe. A spontán, játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani az óvodai élet minden napján, figyelembe véve az egyéni képességeket és szükségleteket. A mindennapos testmozgás foglalkozások naponta meghatározott időben szabályozzák a gyermekek mozgásgyakorlását. Ezáltal egy olyan napirendhez szoktatja az óvodáskorú gyermeket, melyben a mozgás, testedzés természetes. Óvodánkban a délelőtti időszakban, 10 perces időtartamú mindennapos testmozgás gyakorlatokat végez minden csoport. Helyszínét tekintve a nagycsoport a tágas tornateremben, míg a három kisebb csoport a csoportszobákban kap lehetőséget friss levegő biztosításával, testük átmozgatására. Természetesen a pedagógusok mindezek mellett kihasználnak minden lehetőséget a gyermekek megmozgatására, pl: udvari, játszótéri mozgásos játékok, sportvetélkedő, tornatermi testmozgás. 6.1.3. Lelki egészség fejlesztése Az óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi, és lelki szükségleteinek kielégítését (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) jelöli meg. Az óvodás kor az intenzív érzelmek időszaka, és az óvodapedagógus feladata észrevenni az esetlegesen fellépő szorongást, az önbecsülés hiányát, a konfliktusok kialakulását, vagy kerülését, negatív énkép meglétét. Amennyiben ez a megfelelő időben elmarad, úgy sokszor nehezen visszafordítható lelki problémák keletkeznek a gyermekben. A gyermek lelki fejlődésének fontos része a szocializációs érettség megléte. A lelki biztonság megteremtése elengedhetetlen a védettségre vágyó gyermek életében, különösen ebben a rohanó, ingerekkel teli bonyolult világban. A testi és lelki erőszakkal szemben védelmet nyújtunk. Óvodánkban a gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása érdekében a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására, a természetes testközelség meglétére törekszünk. 18

6.1.4. Bántalmazás megelőzése Fontos megkülönböztetni a bántás, és a bántalmazás fogalmát. A bántalmazás folyamatos és rendszeres bántást jelent, melynek jelei a gyermek viselkedésében és egészségében is megmutatkoznak. Magyarországon törvény tiltja a gyermekekkel szembeni bármilyen erőszakot. Tehát a rendőrségnek már egy enyhébb sérülés esetén is joga van a beavatkozásra, ezért szükségtelen várni addig, amíg egy súlyosabb sérülés történjen. Ha az óvodapedagógus észleli a gyermeken megjelenő sérülést, mely otthon keletkezett, kötelessége felvenni a kapcsolatot az ebben az ügyben érdekelt szervezettel. Ezt természetesen a szülő felé is jelezze, sőt fogadó órán beszélgetést is kezdeményezhet az üggyel kapcsolatban. Lelki bántalmazás kategóriájába sorolható a kiabálás, trágár beszéd, ha a szülő hangsúlyozza, hogy a gyermeket nem szereti,nem akarta, és csak a baj van vele, a mások, vagy a szülő előtti megalázás, megszégyenítés, bűntudatkeltés. A gyermekek énképét, önértékelését egy életre meghatározhatják ezek a bántó szavak, ezért itt is jelentős az óvodapedagógus figyelme és közbelépése. 6.1.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodai elsősegélynyújtás legfontosabb eleme a balesetek megelőzése. Fontos, hogy a gyermekek rájöjjenek, hogy a balesetek egy kis odafigyeléssel és óvatossággal elkerülhetők. Az óvodapedagógus feladata, hogy felhívja figyelmüket, hogy egyes tárgyak pl: mászóka, korlát, és helyzetek, pl. fogócska, sorversenyek, milyen veszélyforrást hordoznak. A gyermekeknek tudniuk kell, hogy mi a teendőjük baleset esetén-segítséget hívni, felnőttnek szólni. Az óvodapedagógusnak kiemelt a szerepe a gyermekbalesetek megelőzésében. Elsődleges feladatuk, hogy olyan biztonságos környezetet biztosítsanak, melyben a gyermekek nincsenek kitéve felesleges kockázatoknak. Magatartásukkal példát mutatnak az egészséget óvó életmódra. Foglalkozásokat terveznek a témával kapcsolatban, ahol megismertetik a gyermekeket a biztonságukat óvó (láthatósági mellény, bukósisak, stb.), és veszélyeztető (konnektor, gyógyszer, vegyszeres flakon) tárgyakkal, és helyzetekkel. Bármilyen baleset esetén azonnal értesítjük a szülőt, és szükség szerint mentőt hívunk. Apróbb balesetek esetén elsősegélyt nyújtunk, illetve az ezzel kapcsolatos alapismeretekre, teendőkre a gyermekeket is megtanítjuk. 19

6.1.6. Személyi higiéné Személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összessége. Az egészség fő feltétele a tisztaság. Ez alatt nem csak testünk, hanem környezetünk, ruházatunk tisztaságát is értjük. A családi nevelésre építve megtanítjuk a gyermekeket a testápolással kapcsolatos teendőkre (kézmosás, fogmosás, orrfújás, zsebkendőhasználat, WC-használat, fésülködés, öltözködés, stb.) Személyi higiéné területei: testi higiéné, bőrápolás, haj, száj, fog,szájüreg, kéz, láb, szem, orr, fül, nemi szervek és közvetlen környezetük tisztasága. A test ápoltsága és tisztasága is az egészséges életmód követelményeihez tartozik, és személyiségünk részét képezi. A gyermekben tudatosítani kell, hogy a tisztasággal járó jó érzés nem csak az ő számára jelent pozitív érzést, hanem az embertársai is elvárják tőle. Rendkívül fontos az óvodapedagógus példamutató magatartása, körültekintő figyelme, hogy a helyes egészségügyi szokások megszilárduljanak, és beépüljenek a gyermekek életébe. 6.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Az érzelmi nevelés nagy hatással van gyermekeink magatartására. Mivel a személyiségükön belül az érzelmek uralkodnak, ezért az óvodánkban szeretetteljes légkör, otthonosság veszi körül őket. Fontosnak tartjuk az óvodás és a saját óvodapedagógusa vagy a gyermekek egymás közötti kapcsolatának pozitív érzelmi töltését és a gyermek dajka kapcsolat pozitív attitűdjét is. Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeinket. Az óvodás évek folyamán fejleszteni kell a szeretet és kötődés képességét, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzését, az élménybefogadás képességét, az ösztönön és az érzelem irányítását, valamint szükség van a keletkezett érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Feladatunknak tekintjük a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítását, a sztereotípiák merevségeinek oldását ( a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott). 20

Fejlődjenek ki a gyermekekben: a) a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömérzés, bánat- és fájdalomokozás felismerése, átélése; b) az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb. a környezet megismerésén keresztül. c.) az erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás-hazugsághoz való helyes viszony alakítása. Szocializáció A fejlődésben, a szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető, személyiségfejlesztő. Az együttesség, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a csoporttagoknak, növelhetik az egyén társas hatékonyságát, módosíthatják viselkedésmódjait. Sok összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Ez az alapja a helyes önérvényesülésnek. Értékei a családi környezet hatásait kiegészítik, felerősítik, a szocializáció más dimenzióit biztosítják, amely nélkülözhetetlen az iskolai alkalmasság szempontjából is. Az óvodapedagógus segíti a későbbi iskolai beilleszkedést a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Módszertani alapelvek: Az óvónő tegye lehetővé, hogy a bármely életkorban történő beszoktatás a legszeretetteljesebb, legtapintatosabb, leggördülékenyebb legyen. Törekedjen a csoport élete iránti érdeklődés kialakulására. Igyekezzék arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést, a konfliktuskezelést. Ösztönözze a közös tevékenységek, a társas kapcsolatok természetes szükségletté válását. 21

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció területén: Örömteli, nyugodt, boldog óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. A csoport életét az óvónő irányítja, ezért törekedni kell a pozitív érzelmi indíttatások számának emelésére. Fokozott figyelemmel kíséri a szociális és kognitív teljesítményeket, megerősítésekkel növeli modellhatékonyságát. Segíti megvalósítani, hogy az óvoda összes dolgozójának magatartása mintaértékű legyen. Megfelelő napirend kialakításával céltudatosan megszervezi a gyermekek életét. Segíti a társakhoz való kötődések megszilárdulását. Beszoktatásnál találja meg a legkönnyebb utat a gyermekhez. Hagyományok, ünnepek közös tevékenységével serkenti a gyermekek fejlődését. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel Tevékenységek: metakommunikáció, közös játékok, közös élményszerző séták, kirándulások, szereplések óvodán belül és kívül, név- és születésnapok megünneplése, ünnepségek, megemlékezések. 6.3. MUNKÁRA NEVELÉS Az óvodapedagógus feladatai a munkára nevelés területén: Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos 22

önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. A gyermeki munka megszerettetése dicséretekkel ambicionálva. A munkatevékenységen keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését (önálló döntés, feladatmegosztás). Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges munkaeszközöket, melyeknek kijelölt helye legyen. Adjon lehetőséget bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. Segítse elő a nemek társadalmi egyenlőségét oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk együtt gyakorolják. Tevékenységek: önkiszolgálás (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás), játékok elrakása, növény- és állatgondozás, a terem elrendezése, az óvoda udvarának ápolása, naposi munka, segítség a kisebbeknek, ajándékkészítés. 6.4. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés Az anyanyelvi nevelés kiemelt jelentőségű az óvodai nevelőtevékenységünknek. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A folyamatos, minden tevékenységet kísérő beszéd segíti a gyermek biztonságérzetének erősödését, így növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Elősegíti a mielőbbi szocializációját. Az anyanyelvi nevelés célja: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikációkülönböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A kollektívánk példamutató, tiszta beszéde mintául szolgál a gyermekeknek. 23

6.4.1. Anyanyelvi nevelés Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelésben A beszéd által erősödjön a gyermek biztonságérzete, gazdagodjanak ismeretei, legyen tájékozottabb. A nyelvi fejlesztés segítségével fejlődjön a gondolkodása. A természetes beszéd és kommunikáció kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel Beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód differenciált fejlesztés alkalmazásával. Szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. Az óvónő beszéde legyen egyszerű, változatos, kifogástalan, példaadó. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. Az anyanyelvi nevelés segítse a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Tevékenységek: beszélgetőkör, (csoportonként-általában reggelente) anyanyelvi játékok, egyéb közös játékok, mesélés, mesehallgatás, népi játék, dramatizálás, bábozás, versmondás, kötetlen beszélgetés (egyénenként) Módszertani alapelvek: Az óvónő törekedjen a magyar nyelv szépségének megéreztetésére. Ösztönözze a gyermekeket élményeik elmondására, érzéseik szóbeli kifejezésére. 24

Tartsa szem előtt a gyermekek különböző nyelvi fejlettségét. A nap folyamán segítse a beszédhelyzetek kialakulását, p1. nyugodt légkör biztosításával, a gyermeki kérdések inspirálásával. Erősítse a gyermekekben az igényt egymás meghallgatására. Fejlessze a beszédmegértést, a beszédtechnikát. 6.4.2. Értelmi nevelés Az értelmi nevelés egyrészt az érzékszervek, észlelési képességek segítségével, másrészt a tapasztalat, a gondolkodás útján bővíti a gyermekeink ismereteit, fejleszti a kreativitást. Alakítja a megismerő kognitív képességeket: egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelem-összpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás. Az óvodai tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást. 6.5. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A 2003 ban módosított Közoktatási Törvény 24 megerősítette az óvodai nevelés funkcióját. Kimondja, hogy az óvodában minden tevékenység a gyermekkel való foglalkozást jelenti, így a személyiség fejlődését szolgálja. Az óvoda fő feladata továbbra is a játék. Megszűnik az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozás megjelölés, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A gyermek önmagához képest fejlődik és válik iskolaéretté 6 7 éves korára. Egyéni bánásmóddal, személyre szabott feladatokkal, sok sok türelemmel érjük el mindezt. 25

A gyermek belső érésének, a családi nevelés, az óvodai nevelés eredményeként elérik az óvodások az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet Az iskolaérettség kritériumai: a.) testi fejlettség: mely magába foglalja az első alakváltozást, a megkezdett fogváltást, az összerendezett mozgást, a teherbírást, a finommotorikát, a szükségletek kielégítésének szándékos irányítását. b.) értelmi fejlettség: mely a gyermeket nyitott érdeklődésűvé készteti az iskola felé; Jellemzői: önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, közvetlen felidézés, szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a szándékos figyelem időtartama, könnyedén történik a figyelemmegosztás, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett érthető, folyamatos beszéd. Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényzet, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi ismeretei vannak. c.) szociális fejlettség: együttműködést, kapcsolatteremtést jelent felnőttekkel és gyermektársaival, tud alkalmazkodni a szabályokhoz, kialakulóban van a feladattudata. 6.6. Mérés, értékelés: Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek meg kell őt ismerni, olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, melynek eredményeként eljutunk a lehetséges fejlesztési módszerekhez. A mérés nem cél, hanem eszköz a gyermekek fejlesztéséhez (lásd a 4. számú mellékletben részletesen 2013. szeptembertől). 26

7. Az óvodai nevelés tartalma 7.1. JÁTÉK A játék kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában a pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékot. Az óvodapedagógus feladatai a játék során: Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét pedagógiai optimizmus. o A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása o A megfelelő játékidő biztosítása o A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása A gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel ( pl. társas kapcsolatok formálása, együttműködés fejlesztése, interakciók tartalmának fejlesztése, kezdeményezőképességgel, önértékeléssel, önérvényesítéssel kapcsolatos feladatok ). Pozitív visszajelzések a játék során (elsősorban metakommunikációval jelzett) az ötletek befogadására, közös játékeszköz készítésére, játékokkal való bánásmódra és rendrakásra vonatkozólag A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire. Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tiszteletével (babázó kisfiú, autózó kislány). 27

A játék színterei a csoportszobában: Családi játékok tere Mesesarok Építő közlekedő játékok tere Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás helye Kísérletező hely Énekes játékok tere Kincses láda Ezeken a színtereken a készen vett játékeszközök biztosítása mellett a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. Játékfajták: GYAKORLÓJÁTÉK ( konstrukciós játék ) : játékeszközök rakosgatása, sokszori ismétléssel összekötött cselekvés. Pl.: autók tologatása, kockarakosgatás, babaöltöztetés, homokszórás,kavarás,- gyúrás, vízöntögetés, papírtépés, mázolás, kavicsszórás stb. Módszertani alapelvek Tartsa tiszteletben a gyermek elmélyült játékát. Ügyeljen a különböző mozgásos játékoknál a megfelelő, elegendő helyre. Ösztönözze szóval, eszközzel aktív játékra a gyerekeket. Mutasson be 1-1 mozdulatot, ha szükséges. Törekedjen az óvónő a gyermeket átsegíteni a gyakorlójáték fokán. SZEREPJÁTÉK (szimbólikus) : a leggazdagabb lehetőséget nyújtja, a gyermek tapasztalatait, ismereteit és az ezekhez fűződő érzelmeit türközi. P1.: papás-mamás, babavendégség, fodrászos, orvosos, piacos, boltos, utazásos játékok, stb. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma. 28

Módszertani alapelvek Ösztönözze ötletekkel, megfelelő helyzetek létrehozásával a sokszínű játékot. Tartsa tiszteletben a gyermeki játékok önállóságát. Törekedjen arra, hogy szükség esetén bekapcsolódjon, együtt játsszon a gyerekekkel. Tekintse a szerepjátékot a nevelési célok elérése legfontosabb eszközeként. Törekedjen a gyermekek belső szándékainak, indítékainak megértésére. BARKÁCSOLÁS: a gyerekek maguk készítik el a játékukhoz szükséges eszközöket. Pl.: kiegészítő játékok, terménybábok készítése, elromlott játékok megjavítása, festése, különböző dobozok megmunkálása. Módszertani alapelvek: Mutasson személyes példát az óvónő a barkácsolásban. Nyújtson anyagi segítséget, amennyi éppen szükséges. Tartsa szem előtt a játékosság elvét Ösztönözze a kreativitást. DRAMATIZÁLÁS: az átélt irodalmi élmény szabad, kötetlen eljátszása Módszertani alapelvek: Mutasson be irodalmi művek széles skáláját. Gondoskodjék különféle eszközökről, anyagokról, kellékekről. Törekedjen az állandó felújításra, a gyermekek igényeinek megfelelő átalakításra. Engedje, hogy a kellékeket más szituációban is használják. BÁBOZÁS: a gyermek környezethez való viszonyát, az átélt cselekvés Vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. P1.: óvónői-gyermeki bábjáték, saját készítésű bábbal történő önálló játék. Módszertani alapelvek: Tanítsa meg a bábok mozgatását. Oldott légkör teremtésével adjon lehetőséget az utánzásra. ÉPÍTŐ-KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: különböző anyagokból, alkatrészekből spontán vagy meghatározott céllal létrejövő alkotások folyamata. p1.: homokformák, építő-, fa-, műanyagkocka, LEGO, kirakós kockák, puzzlék, stb. 29