112 Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1 2. óra A hangok és a betûk A betûrend 3 5. óra A beszédhangok keletkezése A magánhangzók csoportosítása. 6. óra Év eleji felmérés 7. óra Tananyag, fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás. Az anyanyelv fogalma Mondat és szó fogalma. Betû és hang fogalma. A betûrend fogalma, szerepe. A magánhangzók és mássalhangzók fogalma. A rövid és a hosszú magánhangzók. megkülönböztetése. Tanulói tevékenység Szavak, rövid mondatok másolása. A szavak különírása a mondatban. A mondat szavakra tagolása. A mondatkezdõ nagybetûk és a mondatvégi írásjelek pótlása. A beszélt vagy írott nyelvbõl nyelvi tények kiemelése, irányított megfigyelése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása. Meglévõ ismeretek felidézése, alkalmazása. Hang és betû megkülönböztetése. Az ábécé másolása, hiányzó betûk pótlása. Szavak (nevek, címek...) betûrendbe sorolása. Keresgélés betûrend szerint az Ablak Zsiráf gyermeklexikonban. A magánhangzók és mássalhangzók megkülönböztetése tapasztalati úton. A magánhangzók idõtartamának megfigyelése, az idõtartamnak megfelelõ csoportosítás, jelölés. A magánhangzók helyes ejtése. Megfigyelés, elvonatkoztatás, szabályalkotás. Tanulói teljesítmény Tudja, hogy magyar nyelven beszélünk, ez az anyanyelvünk. A tanuló tapasztalati úton megkülönbözteti a szót, mondatot, szöveget. A mondatot alkotó szavakat külön írja. A mondatot nagy kezdõbetûvel kezdi és írásjellel zárja. Fel tudja sorolni a magyar ábécé betûit. Képes a társak nevének, egyszerû szavaknak a betûrendbe sorolására. Meg tudja különböztetni a magán- és mássalhangzókat.
113 A magánhangzók hosszúságának helyes ejtése és írása. 8 12. óra A mássalhangzók csoportosítása. A mássalhangzók idõtartamának jelölése. 13 16. óra i, í a szavakban és a szavak végén. Az o, ó, ö, õ a szavakban és a szavak végén. A magánhangzók pontos jelölése. Az u, ú, ü, û a szavakban és a szavak végén. A kivételek. A magánhangzók idõtartamának helyes jelölése. Egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû mássalhangzók. A rövid és a hosszú egyjegyû mássalhangzós szavak. A rövid és a hosszú kétjegyû mássalhangzós szavak. Vizuális megfigyelés. Szószintû gyakorlatok: másolás, tollbamondás, ékezetpótlás, kiegészítés, hibakeresés, nyelvi játékok. Helyesejtési gyakorlatok. Rövid és hosszú mássalhangzós szavak hangoztatása. Szabályalkotás, kivételek gyûjtése. Mondatalkotás a megfigyelt szavakkal. A kiejtés szerinti írás elvének alkalmazása. Az ékezet jelentésmódosító szerepének felismerése (kar kár, ver vér, tör tõr, öt õt, török tõrök, huzat húzat, szurok szúrok, tanulok tanulók...). Egyjegû, kétjegyû, háromjegyû mássalhangzók megkülönböztetése, felismerése a szavakban. Hosszú egyjegyû mássalhangzót tartalmazó szavak másolása, írása tollbamondás után. Hosszú kétjegyû mássalhangzós szavak írásának gyakorlása. A mássalhangzók idõtartamának megfelelõ hangoztatás, helyesejtési, beszédmûvelési gyakorlatok. A kiejtés elvének alkalmazása szópárok összehasonlításával (szál száll, megy meggy). Mondatalkotás a megadott szópárokkal, hosszú vagy rövid mássalhangzó pótlása a mondatban. Az írásbeli munkák ellenõrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása. A begyakorolt szókészlet szavaiban hibátlanul (legfeljebb 1-2 hibával) jelöli a magánhangzók hosszúságát másolás és látó halló tollbamondás során. Felismeri a szavakban a rövid és a hosszú, egyjegyû és kétjegyû mássalhangzókat. Helyesen jelöli a mássalhangzók hosszúságát másolás során. Kevés hibát vét a begyakorolt szókészlet hosszú mássalhangzós szavainak (látó halló) tollbamondás utáni írásakor.
114 A j hang kétféle jelölése 17 20. óra Gyakorlás 21. óra 2. sz. felmérés 22. óra A szótagolás és az elválasztás 23 30. óra A j hangot j és ly betûvel jelöljük. J és ly nevekben, szócsaládokban, szó elején és végén. A hangokról és a betûkrõl tanultak gyakorlása. A szótag A szótagolás szabálya. Hány szótagra bontható a szó? Elválasztás szomszédos magánhangzók között. Elválasztás magán- és mássalhangzók találkozásánál. Elválasztás hosszú egyjegyû és hosszú kétjegyû mássalhangzó között. A hagyomány elvének alkalmazása. Szavak gyûjtése, csoportosítása, analóg sorok összeállítása (tejtermékek, szócsaládok, madarak nevei, -ály végû szavak stb.). Szavak másolása, látó halló tollbamondása. A szavakban a j hang megfelelõ betûjelének pótlása. A Helyesírási szójegyzék használata. Megfigyelés, rögzítés, felidézés, alkalmazás. Az írásbeli munkák ellenõrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása. Az ismeretek alkalmazása önálló feladatmegoldással. A rövid és a hosszú hangok helyes jelölése, csoportosítások, betûpótlás, hibakeresés. Szavak szótagokra bontása. Szótagolási gyakorlatok (versek, mondókák). A szavak szótagszámának meghatározása: egytagú, kéttagú, többtagú szavak. Szavak csoportosítása szótagszám szerint. A különbözõ elválasztási esetek megfigyelése, szabály megfogalmazása tanítói segítséggel. Szavak leírása elválasztva, a szabályok alkalmazásával. Szótagokból szavak alkotása. Elválasztási hibák javítása, indoklás. Típushibák javítása, gyakorlása (e-dzés, bo-dza) A többtagú szavak elválasztásának gyakorlása. Kb. 20-25 begyakorolt szóban helyesen jelöli a j hangot. Hibáit tanítói segítséggel javítani tudja. A magán- és mássalhangzók helyes jelölése a begyakorolt szókészlet szavaiban. Az egytagú szavakat felismeri. A két és háromtagú szavakat helyesen szótagolja és választja el. Az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazza.
115 3. sz. felmérés (félévi) 31. óra A szavak Mit tudsz már a szavakról? 32 33. óra A szóelemek 34 40. óra A kiejtéstõl eltérõ helyesírású szavak 41 50. óra Minden szó jelent valamit. A szó beszédünk legkisebb értelmes egysége. A szótõ A toldalék A toldalék szerepe mondatalkotáskor. A -t toldalékos szavak (Kit? Mit?). A -ból, -bõl, -ról, -rõl, -tól, -tõl told. szavak. A -ban, -ben, -ba, -be toldalékos szavak. A -val, -vel toldalékos szavak. (hasonulás) A szóelemzés elve. -lj-vel írjuk -nj-vel, -nyj-vel írjuk -dj-vel, -gyj-vel írjuk -tj-vel írjuk -ts-sel, -tsd-vel írjuk tsz-szel, gysz-szel, dsz-szel írjuk Mondatok szavakra tagolása. Mondat kiegészítése szavakkal. Szóalkotás betûkbõl, szótagokból. Szavak jelentésének vizsgálata, szómagyarázat szóban, rajzzal stb. Szótárhasználat. Szótõ és toldalék fogalmának tisztázása, a szótõ és a toldalék megkülönböztetése egyszerû szavakban. Az egyszerû toldalékos szavak felismerése a mondatban, szövegben. A toldalék szerepének megfigyeltetése, felismerése. Szavak toldalékolása, toldalékos szavak írása, mondatba foglalásuk. Szótõkeresõ gyakorlatok. A toldalékok helyes alkalmazása, nyelvhelyességi gyakorlatok (-ban, -ben, -ba, -be). A -val, -vel toldalékos szavak helyesírása. Szópárok jelentésének és helyesírásának összehasonlítása (vasal vassal...) Az írás közben elõforduló hibák javítása. A kiejtés és az írásmód összehasonlítása. A szóelemzés elvének alkalmazása. Szótõkeresõ gyakorlatok. Szavak gyûjtése, átalakítása (ken kenje, ad adjon), a szótõ utolsó és a toldalék elsõ betûjének pótlása, hibakeresés, tollbamondás, ellenõrzés, a hibák javítása. Szavak pótlása mondatokban. Memóriafejlesztõ gyakorlatok. Tudja, hogy a szóalakhoz jelentés társul. Értelmezi a szavak jelentését. Az egyszerû szavakat felbontja szótõre és toldalékra. A begyakorolt toldalékos szavakat helyesen írja. Hibáit tanítói segítséggel javítani tudja. A begyakorolt szókészlet szavaiban a kiejtéstõl eltérõ hangkapcsolatokat helyesen jelöli másolás és tollbamondás során. Hibáit tanítói útmutatással javítja.
116 Gyakorlás 51 52. óra dt-vel írjuk A szótõ és a toldalék Kiejtéstõl eltérõ helyesírású szavak felismerése a mondatban hangoztatás után, az eltérést okozó hangkapcsolatok jelölése. Szavak toldalékolása, szótõ és toldalék elválasztása, megnevezése. Toldalékok, toldalékos szavak pótlása a mondatban. A kiejtéstõl eltérõ írásmódú szavak helyesírásának gyakorlása. Szógyûjtés, csoportosítás megadott szempontok szerint. Az egyszerû toldalékos szó szótövét és toldalékát felismeri, megnevezi. A begyakorolt szókészlet toldalékos szavait helyesen írja. Témazáró felmérés (4. sz. felmérés) 53. óra A mondat A mondatfajták 54 67. óra A mondat gondolatközlõ szerepe, jellemzõi a beszédben és az írásban. Mondatok alkotása. A mondat helyesírása. A mondatvégi írásjelek. A beszélõ szándéka. A szándék és a mondatfajták kapcsolata. A kijelentõ mondat. A kérdõ mondat. Az -e kérdõszavas szerkezet. A felkiáltó mondat. (Választható) Az óhajtó mondat. (Választható) A bárcsak, bár óhajtó szók. A felszólító mondat. (Választható) Gondolatok közlése mondattal. Mondatírás másolással, tollbamondással és emlékezetbõl. Mondatok tagolása szavakra. Mondatalkotás szóban és írásban megadott szempontok szerint. A közölnivaló mondatokra tagolása. Kérdés, felelet. A helyes kérdésfeltevés gyakorlása, a kérdõ mondat helyes hanglejtése. Az -e kérdõszócska helyes használata. Különbözõ érzelmek kifejezése a felkiáltó mondattal. Közlés érzelmi töltésessel. Kérés, felszólítás, tiltás kifejezése felszólító mondattal. Különbözõ fajtájú mondatok alkotása, keresése, átalakítása. Változatos mondatfajták használata a beszédben és írásban. Mondatok bõvítése, szûkítése. A tanult mondatfajták meghatározása, a mondatvégi írásjelek pótlása. A mondatkezdõ nagybetû és a mondatvégi írásjel készségszintû alkalmazása. A szavakat különírja a mondatban. A tanult mondatfajtákat felismeri, megnevezi. Kijelentõ és kérdõ mondatokat alkot, átalakít. A mondatvégi írásjeleket helyesen pótolja egyszerû, könnyen felismerhetõ (és tanult) fajtájú mondatok végén.
117 5. sz. felmérés 68. óra Tanév végi ismétlés 69 72. óra 6. sz. felmérés (tanév végi) 73. óra Játék a betûkkel, szavakkal 74. óra A mondat. A szó szerkezete. A betûk/hangok, szótagok. Nyelvhelyességi gyakorlatok, helyes mondatszerkesztés, összefüggõ mondatok alkotása. Az eddig tanult ismeretek alkalmazása, eszközszintû használata a szóbeli és írásbeli feladatok megoldása során. Önálló feladatmegoldások. A szófajokat és a fogalmazást elõkészítõ gyakorlatok (szavak csoportosítása, összefüggõ mondatok alkotása). Nyelvi játékok, rejtvények, nyelvtani Ki, mit tud?. Széles körû anyanyelvi tapasztalatokra épülõ elemi ismeretekkel rendelkezik a hangokról, szóról, mondatról, szövegrõl. A tanult szabályokat felidézi és alkalmazza tanítói segítséggel vagy önállóan. Hibáit önállóan vagy segítséggel javítani tudja.
118 3. osztály Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét Témakör, óraszám Év eleji ismétlés 1 6. óra Tanév eleji felmérés 7. óra A mondatfajták 8 15. óra A mondatfajták gyakorlása 16 17. óra Tananyag, fogalmak, ismeretek Tájékozódás a tanév elején. A beszéd és az írás A mondatról, a szavakról és a hangokról, betûkrõl tanultak ismétlése. A 2. osztály tananyagának rendszerezõ áttekintése. Helyesírási gyakorlás. A kijelentõ és a kérdõ mondat (ismétlés) A felkiáltó mondat Az óhajtó mondat A felszólító mondat Tanulói tevékenység A szövegrõl, mondatról, szavakról tanultak felidézése, rendszerezése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása szavak, mondatok, szöveg szintjén. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása. A mondathoz és a szavakhoz kapcsolódó helyesírási gyakorlatok. Szótagolás, elválasztás, betûrend Kijelentõ és kérdõ mondatok alkotása. A kérdõ mondatok helyes hangsúlyozása. A beszélõi szándék megfigyelése a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatban. A különbözõ mondatfajták felismerése szövegkörnyezetben, megkülönböztetése a beszélõ szándéka szerint. Mondatfajták variálása különbözõ beszédhelyzetekben vagy a hiányzó mondatvégi írásjelek pótlása az egyszerû mondatok végén. Különbözõ fajtájú mondatok alkotása, felismerése szövegben. Mondatvégi írásjelek pótlása, a mondatok helyes hangsúlyozása. Mondatátalakítások. Tanulói teljesítmény A tanuló tudja felidézni és alkalmazni a 2. osztályos nyelvtani és helyesírási ismereteket. A tanult mondatfajtákat felismeri, megnevezi. Kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, felszólító, óhajtó mondatokat alkot, átalakít. A mondatvégi írásjeleket helyesen pótolja egyszerû, könnyen felismerhetõ fajtájú mondatok végén. Ismeri és alkalmazza a mondat helyesírására vonatkozó szabályokat.
119 A szavak 18 20. óra A szófajok 21 22. óra A fõnév 23 24. óra A fõnév fajtái 25 29. óra A fõnevek toldalékos alakjai 30 35. óra A szó fogalma, jelentése A rokon értelmû szavak Az ellentétes jelentésû szavak Szavak csoportosítása, a szófaj fogalmának elõkészítése. A fõnév fogalma, felismerése. A köznév és tulajdonnév fogalma, megkülönböztetése. A köznév és a tulajdonnév helyesírása. A fõnév egyes és többes száma, a többes szám jele. Ragos fõnevek: -t rag -ból, -bõl, -ról, -rõl, -tól, -tõl ragos fõnév -ban, -ben, -ba, -be ragos fõnevek Szavak jelentésének vizsgálata, szótárhasználat Rokon értelmû szavak gyûjtése, szerepének megfigyeltetése. Szókincsbõvítés, árnyaltabb kifejezésmód a rokon értelmû szavakkal. Szócsaládok összeállítása. Ellentétes jelentésû szópárok gyûjtése, szabályjátékok. Mondatkiegészítés. Szavak csoportosítása jelentésük szerint. A szófajok összehasonlító áttekintése. Fõnevek felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. Fõnevek gyûjtése tematikus csoportosítással. Köznevek és tulajdonnevek felismerése, csoportosítása, gyûjtése. A tanuló környezetében elõforduló tulajdonnevek (személyek, állatnevek, a környék földrajzi nevei, ismert címek) írása, másolás, tollbamondás után. Válogatás, betûpótlás, csoportosítás. Nyelvi szabályjátékok. A szótõ és a rag elhatárolása. Szótõ és toldalékok felismerése, megnevezése. A többes szám jele. A leggyakoribb fõnévragok felismerése, a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása. Fõnevek ragos alakjainak írása. Toldalékos szavak szófajának megnevezése. Ragos fõnevek gyûjtése kérdésekre. Mondatalkotások ragos fõnevekkel. Ismeri az egyszerû szavak jelentését. Ismert, a tanuló szókincsét képezõ egyszerû szavakat rokon értelmû ill. ellentétes jelentésû megfelelõjével helyettesíti. Felismeri és megnevezi a fõneveket ismert szövegkörnyezetben. Ismeri a fõnév fogalmát. Felismeri a köznevet és a tulajdonnevet. A tulajdonnevet nagy-, a köznevet kisbetûvel kezdi. A toldalékos fõnév toldalékát leválasztja, a toldalékos fõnevet felismeri. Fõnevekhez toldalékokat illeszt. A gyakorolt, ismert toldalékos fõneveket helyesen írja.
120 A névelõ (Választható) A névelõs fõnevek 36 37. óra Összefoglalás 38. óra Témazáró felmérés 39. óra Az ige 40 41. óra Az ige ragozása 42 44. óra Az igeidõk 45 51. óra Az igék helyesírása 52 53. óra A határozott és a határozatlan névelõ. A fõnévrõl tanultak összefoglalása, rendszerezése. Az ige fogalma, jelentése. Az ige cselekvést, történést, létezést kifejezõ szó. Az igék felismerése, ragozása. Az egyes és többes szám fogalma, személyragok. Az igealakokhoz kapcsolódó személyes névmások. Az igeidõk a jelen idõ a múlt idõ a jelen idõ A fõnévi igenév Az -ít, -ul, -ül végû igék. A névelõk helyes használata, hangsúlyozása. A névelõ különírása. Hiányzó névelõk pótlása mondatokban. Mondatalkotások névelõs fõnevekkel. A tanultak alkalmazása. A fõnévrõl szerezett ismeretek rendszerezése. A fõnév helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Az igék felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. Igék gyûjtése tematikus csoportosítással. Az ige személyragjának leválasztása az igetõrõl. A cselekvõ számának és személyének megnevezése. Szóelemzõ gyakorlatok az igetõ és a toldalék elhatárolására. Megkezdett ragozási sorok folytatása. A cselekvés, történés, létezés ideje, a múlt idõ jele, a jövõ idõ kifejezésének lehetõségei a magyar nyelvben. Az igeidõk helyes használata és írása. Szövegek átalakítása az igeidõk megváltoztatásával. A jövõ idejû szerkezet felismerése, írása. A múlt idejû igék helyesírásának gyakorlása. A fõnév -t ragjának és a múlt idõ jelének megkülönböztetése szövegben. A magánhangzók idõtartamának helyes jelölése az igékben. Ismeri a névelõ fogalmát. A határozott névelõket helyesen használja beszédben és írásban. A fõnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályokat alkalmazni tudja. Hibáit a tanító utasításának megfelelõen javítja. Ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban kiválasztja. Megkezdett ragozási sort folytat, személyragokat leválaszt. Megnevezi a cselekvõ számát és személyét. A különbözõ idejû igéket felismeri, a múlt idõ jelét helyesen használja. A fog segédigés jövõ idejû igealakot helyesen írja. A gyakorolt igéket helyesen írja.
121 Az igekötõk 54 58. óra Összefoglalás 59. óra Témazáró felmérés 60. óra A melléknév 61 62. óra A melléknév fokozása 63 64. óra A melléknevek helyesírása 65 67. óra A gyakori igekötõk megismerése, használata. Az igekötõ jelentésmódosító szerepe. Az igekötõs igék helyesírása: Az igekötõ az ige elõtt áll Az igekötõ az ige után áll Az igekötõ és az ige között más szó áll Az igérõl tanultak összefoglalása, rendszerezése A melléknév fogalma, jelentése. A melléknevek felismerése, megfelelõ használata. A fokozott melléknevek felismerése: alapfokú középfokú felsõfokú A fokozás jele. A melléknevek helyesírása õ, ú, û a melléknevek végén j és ly a melléknevekben Az igekötõ jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Az igekötõk helyes használata és írásmódjának gyakorlása. Az igekötõs igék felismerése, elválasztásuk. Adott ige mondatba helyezése változó igekötõkkel. Az igekötõs ige helyesírásának gyakorlása a felszólító mondatokban. A tanultak alkalmazása, igék elemzése megadott szempontok szerint. Az ige helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. A melléknevek szerepének megfigyelése beszédünkben és írásunkban. Melléknevek felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. Mondatok, szövegek kiegészítése melléknevekkel. A fokozott melléknevek helyes használata és írása. A fokozott melléknevek szóelemzõ írása. A szótõ és a toldalék elhatárolása a melléknevek fokozott alakjaiban. Helyesírási problémát tartalmazó melléknevek másolása, tollbamondása. A szótõ és a toldalék elhatárolása a melléknevek ragos alakjaiban. Az -an, -en ragos melléknevek szóelemzõ írása. A magánhangzók idõtartamának jelölése a melléknevek végén. Ly betût tartalmazó melléknevek írása. A gyakori igekötõket felismeri. Az igekötõs igék különbözõ írásmódjára vonatkozó szabályokat helyesen alkalmazza. Az igével kapcsolatos szabályokat felidézi, alkalmazza. A mellékneveket felismeri. Szóhalmazban, ismert szövegben kiválasztja. A közép- és felsõfokú mellékneveket helyesen írja, a fokozás jelét felismeri. Helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, õ, ú, û hangokat, a j hangot helyesen írja a begyakorolt esetekben.
122 Összefoglalás 68. óra 69. óra Tanév végi ismétlés 70 71. óra A melléknévrõl tanultak összefoglalása, rendszerezése. Témazáró felmérés: A melléknév Tanév végi rendszerezõ ismétlés. A szófaji ismeretek áttekintése, összefoglalása. Tanév végi felmérés 72. óra Nyelvi játékok, rejtvények, vetélkedõk. Ki tud többet nyelvtanból? 73 74. óra A tanultak rendszerezése, alkalmazása. Az melléknév helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Mellékneves szókapcsolatok gyûjtése. A tanult ismeretek és helyesírási tudnivalók komplex módon való alkalmazása. A szófajok felismerése és értelmezése a tanult szempontok szerint köznyelvi és irodalmi szövegekben. Hiányos szövegek kiegészítése a megfelelõ szavakkal, szóalakokkal. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek szerkesztése a tanult szófajok nyelvtani és helyesírási ismereteinek alkalmazásával.
123 4. osztály Éves óraszám: 74 2 óra/hét Témakör, óraszám Év eleji ismétlés 1 6. óra Év eleji felmérés 7. óra Mibõl épül fel beszédünk és írásunk? 8. óra A szöveg 9 10. óra A mondat 11 14. óra Tananyag, fogalmak, ismeretek Szöveg, mondat, mondatfajta, szó, szófajok, szótag, hang/betû, toldalékok A nyelvi építkezés elemei: szöveg, mondat, szó, hang/betû. A szöveg mondatainak tartalmi kapcsolata. A mondat szórendje A mondatfajták Tanulói tevékenység A második és harmadik osztályban tanultak felidézése. Mondatalkotás, kiegészítés, mondatfajta vizsgálata. Mondatok tagolása, szógyûjtés, szavak szófajának meghatározása. Szótagolás, elválasztás, a hangok hosszúságának megállapítása, betûpótlások. Betûkbõl, szótagokból szavak alkotása, mondatba foglalásuk. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása Szavak alkotása a megadott hangokból/betûkbõl. Az alkotott szavak jelentésének értelmezése. Tagolatlan mondat szavakra bontása. Mondatok alkotása szavakból. Összefüggõ mondatokból szöveg alkotása. Szöveg és mondathalmaz összehasonlítása. Szöveg szerkesztése mondatok sorbarendezésével, szétválogatásával. A szövegbe nem illõ mondatok kiválasztása. Szövegalkotás megadott mondatok témához illõ folytatásával. A szavak sorrendje a mondatban. A helyes szórend megállapítása. A különbözõ mondatfajták felismerése, a beszélõ szándé- Tanulói teljesítmény A tanuló a tanult nyelvtani és helyesírási ismereteket felidézi és alkalmazza szóbeli és írásbeli munkái során. Elemi ismeretekkel rendelkezik a szöveg, mondat, szó, szófajok, szóelemek, betûk, hangok fogalomkörében. Ismeri a betû/hang, szótag, szó, mondat, szöveg fogalmát, egyszerû összefüggéseket megfogalmaz. Tudja, hogy a szöveg mondatai között tartalmi összefüggés van. Megkülönbözteti a szöveget a mondatok halmazától. Néhány mondatos szöveget alkot szóban/írásban. Ismeri és alkalmazza a mondat helyesírásának alapvetõ szabályait.
124 A szavak Az egyszerû és az összetett szavak 15 16. óra A szófajok A névszók A fõnév 17 24. óra A kijelentõ, a kérdõ, a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat. Az állító és a tagadó (tiltó) mondat. Tagadó- és tiltószók. Az összetett szó fogalma Az összetett szavak elválasztása A köznév és a tulajdonnév fogalma, helyesírása A tulajdonnevek fajtái: személynév, állatnév, földrajzi név, intézménynév, cím, márka. A ragos fõnév a -val, -vel ragos fõnevek helyesírása; A névutó A határozott és határozatlan névelõ. kának megfelelõ mondat megfogalmazása, kiválasztása. Mondatvégi írásjelek pótlása. A különbözõ fajtájú mondatok felolvasása helyes ejtéssel, hanglejtéssel. Az állító és a tagadó mondatok összehasonlítása. Állítások tagadása, ellentétek megfogalmazása tagadással. Megegyezõ tartalom kifejezése állítással és tagadással. Tiltó mondatok fogalmazása. Az állító és a tagadó mondatok, és a különbözõ mondatfajták összefüggései. Összetett szavak alkotása egyszerû szavak összekapcsolásával. Az összetett szó elõ- vagy utótagjának pótlása. Összetett szavak gyûjtése szövegben, felbontásuk egyszerû szavakra. Az összetett szavak elválasztásának gyakorlása. A fõnevek felismerése jelentésük alapján, csoportosításuk: köznevek, tulajdonnevek. A tulajdonnevek helyesírásának gyakorlása: szógyûjtés, hibajavítás, mondatalkotás, tollbamondás, betûpótlás, csoportosítás. Az egyes tulajdonnév-fajtákhoz fûzõdõ helyesírási szabályok alkalmazása. A hagyomány elvének alkalmazás egyes családnevek írásakor. A fõnevek toldalékolása, a többes számú és a ragos fõnevek felismerése és helyesírása. Mondatalkotás során ügyel a szórendre. Megadott szavakból megfelelõ szórend szerint mondatot alkot. Felismeri a különbözõ mondatfajtákat, megválasztja a mondatfajtának megfelelõ írásjelet. Gondolatait állító és tagadó mondattal is ki tudja fejezni. A mondatokat helyes hangsúllyal, hanglejtéssel olvassa (mondja). Az összetett szavakat felismeri a szövegben, egyszerû szavakból összetett szót alkot. Ismeri és alkalmazza az összetett szavak elválasztási szabályait Ismeri a fõnév fogalmát, fajtáit. Alkalmazza a gyakori, ismert tulajdonnevek helyesírására vonatkozó szabályokat. Helyesen írja a ragos névszókat, a névutós fõneveket. Helyesen használja a határozott és határozatlan névelõt.
125 Felmérés: a fõnév 25. óra A melléknév 26 29. óra A melléknév jelentése, fokozása, ragos melléknév. A tulajdonnévbõl -i képzõvel képzett melléknév. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû fõnevek. A névutó és névelõ helyes használata. Névutós szerkezetek alkotása, mondatba foglalás. A melléknév felismerése, szerepe a beszédben és írásban. A melléknevek fokozása. A melléknevek helyesírásának gyakorlása (szóvégi ú, û; ly a melléknevekben). Melléknevek képzése tulajdonnévbõl, helyesírásuk. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû melléknevek gyûjtése. Ismeri a melléknév fogalmát, a tanító által kiválasztott szövegben felismeri a melléknevet. Helyesen írja a fokozott mellékneveket. A számnév 30 35. óra A számnév fogalma, a határozott, a határozatlan számnév. A határozott számnév fajtái: sorszámnév, tõszámnév, törtszámnév. A keltezés; A toldalékos számnév. A számnév jelentése, felismerése, használata. A számnevek írása számjegygyel és betûvel, toldalékos alakja. A keltezés helyesírásának gyakorlása. Ismeri a számnév fogalmát, fajtáit, helyesen írja a ragos számneveket, a keltezést. Rendszerezés: névszók 36. óra 37. óra Az ige (Ismétlés) 38 43. óra A dologfogalmat, tulajdonságot, mennyiséget megnevezõ szófajok közös neve: névszók 3. sz. felmérés: a melléknév és a számnév Az ige jelentése: cselekvés, történés, létezés. Az ige ragozása, a személyragok. A személyragok szerepe. A névszókról tanultak gyakorlása, ismétlése, rendszerezése. A névszókhoz kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása. Szószerkezetek alkotása, gyûjtése. Az ige felismerése, gyûjtése, csoportosítása jelentés szerint. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû igék gyûjtése. Az ige ragozása, a személyragok leválasztása. Ismeri a névszó fogalmát. Ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban felismeri az igét.
126 Az igemódok A kijelentõ és a feltételes mód 44 50. óra A felszólító mód A felszólító módú igék helyesírása 51 61. óra Az igeidõk: a jelen, a múlt és a jövõ idõ. Az igekötõs igék és helyesírásuk. Gyakoribb igekötõk A kijelentõ módú ige A feltételes módú ige A feltételes mód jele A múlt idejû feltételes módú ige (összetett igealak). A felszólító mód (kérés, felszólítás, parancs) A felszólító mód jele. A felszólító módú igék helyesírása. A cselekvõ számának és személyének megállapítása. Mondatok igéinek átalakítása megadott számú/személyûvé. Az ige idejének megállapítása. A múlt idejû igék jelének helyes megválasztása, pótlása. A jövõ idõ kifejezése változatos formában. A mondatok igéinek átalakítása megadott igeidõbe. A szöveg igéinek csoportosítása igeidõ szerint. Az igekötõ jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Igekötõs igék gyûjtése a szövegben, a gyakoribb igekötõk felismerése. Az igekötõs igék helyesírására vonatkozó szabályok alkalmazása. A kijelentõ és feltételes módú igék szerepe a mondatban. A kijelentõ és feltételes módú igék felismerése, igeidõ meghatározása, ragozásuk. A feltételes módú igék jelének felismerése, leválasztása. Kijelentõ módú ige átalakítása feltételes módúvá. A feltételes módú, E/1. személyû, alanyi ragozású igék helyes használatának gyakorlása (tudnék, adnék...). Igemódok és mondatfajták összefüggéseinek vizsgálata. A felszólító módú ige szerepének megfigyelése. Felszólítások, kérések fogalmazása felszólító módú igék felhasználásával. Meghatározza az ige idejét, a cselekvõ számát és személyét. Tudja alkalmazni a múlt idõ jelének helyesírására vonatkozó szabályt. Helyesen írja és használja a jövõ idejû igealakot. Megkezdett ragozási sor folytat, a személyragokat felismeri, leválasztja. Ismeri és alkalmazza az igekötõs igék háromféle írásmódját. Felismeri a gyakori igekötõket. Írásbeli munkáit ellenõrzi, javítja. Az igemódokat megkülönbözteti. Felismeri a szövegben a kijelentõ és a feltételes módú igét. Ismeri a módjeleket. Helyesen írja a múlt idejû feltételes módú igealakot. Felismeri a felszólító módú igét a szövegben. Helyesen használja a felszólító módú igéket kérések, utasí-
127 Az -l, -d, -gy, -n, -ny végû igék felszólító módú alakja. Az -s, -sz, -z, -dz végû igék felszólító módú alakja. A -t végû igék felszólító módú alakja. A d, gy, l, n, ny végû igék felszólító módú alakjának helyesírása. A kiejtés és az írásmód összehasonlítása (összeolvadás a kiejtésben). A szóelemzés elvének alkalmazása, szótõkeresés. A felszólító mód jelének módosulása bizonyos tõvégi mássalhangzók hatására. Az s, sz, z, dz végû igék helyesírása (írásban is jelölt teljes hasonulás): mossa, így ejtjük, így írjuk. A t végû igék felszólító módú alakjának helyesírása: ss-t, ssz-et hallunk és írunk, vagy cs-t, ccs-t hallunk, és ts-et írunk. Analóg példák gyûjtése, szóelemzés, igék átalakítása, mondatba foglalás. Válogató másolás szövegbõl, szóhalmazból. tások megfogalmazása során. A begyakorolt kiejtéstõl eltérõ írású felszólító módú igéket helyesen írja, alkalmazza a szóelemzést. A felszólító mód gyakoribb módosulási eseteit ismeri, és a begyakorolt felszólító módú igéket helyesen írja. Írásbeli munkáit önállóan vagy tanítói irányítással ellenõrzi, hibáit javítja. Az igérõl tanultak gyakorlása 62 63. óra A felszólító módú ige ragozása, a rövidebb és a hosszabb alak E/2 ben. Igemódok és igeidõk Igemódok és mondatfajták kapcsolata. Igeidõk, igemódok, ragozás, igekötõs igék. A rövidebb és a hosszabb alak keletkezése, elemzése (elmarad a módjel add vagy a személyrag adj) átalakítása, használata. A felszólító módú ige helyes használata a beszédben. Nyelvhelyességi gyakorlatok: suk, sük. Az igemódok használatának, helyesírásának gyakorlása, felismerés, megnevezés. Az írásmunkák önellenõrzése, a hibák javítása. Az igék felismerése szövegben, gyûjtés, csoportosítás megadott szempontok szerint. Igék elemzése komplex módon: jelentés, igeidõ, igemód, Mondatban, szövegben felismeri az igét, egyszerû elemzésre képes.
128 Felmérés: az ige 64. óra Tanév végi ismétlés Az alsó tagozatos nyelvtani anyag ismétlése, rendszerezése 65 72. óra Tanév végi felmérés 73. óra Nyelvi játékok 74. óra Mit tanultunk a mondatokról? Mit tanultunk a szavakról? A szófajok A szóelemek Mit tanultunk a hangokról, betûkrõl, szótagokról? a cselekvõ száma, személye szerint. Analóg feladatok megoldása, szabályszerûség felismerése. Igék írása tollbamondás után és emlékezetbõl. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. Az alsó tagozatos tananyag komplex alkalmazása. A mondat fajtájának meghatározása. Szavak szófajának felismerése, megnevezése mondatban, szövegben az ismert szófajok körében. Csoportosítások megadott szempontok szerint. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. Igék és névszók szóelemzése. Szószerkezetek alkotása, gyûjtése. A tanult szóelemek, toldalékok felismerése. Szószerkezetek gyûjtése, alkotása. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak gyûjtése. A tanult helyesírási szabályok felidézése, alkalmazása. Önálló feladat- és problémamegoldás, ellenõrzés, javítás Anyanyelvi Ki, mit tud?, keresztrejtvény, fejtörõk; szólások, közmondások kiegészítése, kitalálása. Alkalmazza az igék helyesírására vonatkozó tanult szabályokat. A tanultakat felidézi, alkalmazza. Felismeri a mondatok fajtáit Felismeri, megnevezi a tanult szófajokat mondatban, szövegben. Egyszerû csoportosításokat, szóelemzéseket végez. Szószerkezeteket gyûjt, alkot a tanult szófajok körében. Helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.