2.1. A magyar nyelv tanításának tanterve az I IV. osztályban

Átírás

1 2.1. A magyar nyelv tanításának tanterve az I IV. osztályban A tantárgyi tanterv országos hatókörű egységes tantervéből mutat be részleteket a modul első része. Jól elkülöníthető benne az anyanyelvi nevelésnek az iskolai rendszer egészére érvényes általános követelményrendszere. Ennek az összetevői az általános fejlesztési követelmények: 1. A szóbeli közlés megértése 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése 3.A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Irásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése A négy fejlesztési követelményben jól megragadható az anyanyelvi nevelés egyik már korábban taglalt alapelve, a felfogó- és közlőképesség együttes fejlesztésének igénye. A szóbeli közlés megértése, valamint a szövegolvasás képességének alakítása a felfogó képesség fejlesztéséhez sorolható, míg a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, valamint az írásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése a közlőképesség fejlesztéseként értelmezhető A következő alfejezet az osztályokra / évfolyamokra lebontott részletes követelményeket, illetve a tanulási tevékenységeket mutatja be. Ez utóbbi rész azokat a lehetőségeket, módozatokat tartalmazza, amelyek révén megvalósíthatók az adott osztály számára, az adott nyelvhasználati módot érintő részletes fejlesztési kovetelmények. Az első rész, a tantárgyi tanterv részleges, csak az I. és a III. osztályra vonatkoztatott tervet tartalmazza. Ennek logikáját nemcsak a helyszűke, hanem az is magyarázza, 1

2 hogy ez utóbbi két osztályra vonatkozó évi, ill. félévi pedagógus terveket mutatok be a következő alfejezetekben. I. OSZTÁLY RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1. A szóbeli közlés megértése I. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 1.1 a szóbeli közlés jelentéstartalmának megértésére 1.2. nyelvtanilag helyes mondatok felismerésére, az elhangzott mondatban előforduló nyelvhelyességi hibák érzékelésére 1.3. a mondatok szavakra bontására, meghatározni a szavak jelentéstartalmát megadott mondatban 1.4. a szavakat szótagokra, a szótagokat pedig hangokra bontani a beszédviselkedés megfigyelése konkrét kommunikációs helyzetben párbeszéd megfigyelése, megértése, folytatása és kezdeményezése a kommunikáció szabályai szerint, helyzetgyakorlatok végzése 2-3 mondatos szövegekbe foglalt eseménymozzanatok felismerése bemutatott képsorok alapján a megértést igazoló tevékenységi formákban való részvétel (visszamesélés, dramatizálás, bábjáték, rajz ) a nonverbális eszköztár (gesztusok, mimika, tekintet és testbeszéd) felfedezését, megértését, elsajátítását szolgáló gyakorlatok az elhangzott szöveg tartalmához nem illő verbális és nonverbális elemek felismerése hibás nyelvtani szerkezetű mondatok kijavítása feladatok során (szórend, szünettartás, toldalékolás, egyeztetések: személy, szám, igeidők) szavak jelentéstartalmának megváltoztatása hangok, illetve szótagok kicserélével szavak helyettesítése rokon értelmű megfelelőikkel adott mondatban tartalmilag nem odaillő szó felismerése (a szómagyarázat különböző lehetőségeivel) szavak szótagokra bontása játékos gyakorlatok a szótagok helyének felismerésére különböző szavakban 2

3 hangleválasztási gyakorlatok szavakban, a hallott hang helyének megállapítása magánhangzók és mássalhangzók köznyelvi normának megfelelő ejtése hangösszevonási gyakorlatok 1.5. érdeklődéssel követni a konkrét kommunikációs helyzeteket és azokban aktívan résztvenni párbeszéd: tanuló-tanuló, tanulótanító szerepjátékok: beszéló-hallgató helyzetjátékok : időszerű témával csoportjáték: megadott témával 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése I. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 2.1. helyesen és érthetően beszélni meghatározott beszédhelyzetekben 2.2. a beszédhelyzetnek megfelelő mondatok alkotására 2.3. az új szavak integrálására az aktív szókincsbe 2.4. érdeklődéssel részt venni a konkrét beszédhelyzetekben személyes élmények elmesélése szövegalkotási gyakorlatok konkrét helyzetekben (képek alapján, megadott szavakkal), helyes hangsúlyozás versmondás, dramatizálás, visszamesélés hangszín, hangerő, hanglejtés, beszédritmus fejlesztését célzó játékos gyakorlatok végzése mondatok szavakra bontása szavak mondattá fűzése, játékos gyakorlatokkal a mondat jelentéstartalmának megváltoztatása (tömörítés, bővítés) mondatalkotás az új szavakkal szóalkotási gyakorlatok játékos gyakorlatok rokon éretelmű és ellentétes értelmű szavakkal saját vélemény megfogalmazása az olvasott szöveggel kapcsolatosan 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése I. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 3.1. elsajátítani az olvasás jelrendszerét, szavak, szószerkezetek olvasására hang és betű megfeleltetése a beszéd hangjainak és azok írásjegyeinek megismerése (kisbetűk, nagybetűk, írásjelek) szóképek és tárgyképek megfeleltetése 3

4 szótagok, szavak hangsorának és betűsorának elemzése, a hangzók helyének pontos jelölése hangösszevonási gyakorlatok egytagú valamint több tagból álló szavak, szószerkezetek olvasása előzetes felkészüléssel és első látásra 3.2. mondatok olvasására, megértésére rövid mondatok olvasása játékos olvasási gyakorlatok elolvasott mondatok jelentésének visszajelzése rajzban kérdés, válasz megfogalmazása rövid szöveg és azt kísérő képsor alapján 3.3. rövid szöveg olvasására, globális megértésére egyéni ritmusban helyesen olvasni rövid szöveget szövegek közötti eltérések észlelése rövid mesék olvasása, visszamesélése kérdések alapján versek, prózai szövegek olvasása versek, prózai alkotások közötti különbségek megfigyeltetése helyesejtési normáknak megfelelő olvasási gyakorlatok 3.4. érdeklődéssel olvasni tájékozódási gyakorlatok a könyvekben beszélgetés a könyvről, könyvtárlátogatás, egyéni könyvtár bemutatása 4. Irásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése Részletes fejlesztési követelmények I. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 4.1. az írott betűk alakítására, kapcsolására, szótagok, szavak írására előkészítő, formafelismerő gyakorlatok a folyamatos kézcsúsztatás és betűíráshoz szükséges mozgáselemek, testhelyzet gyakorlása írófelületen való tájékozódás az íráselemek vázolása, írása, kapcsolása betűkapcsolás gyakorlása, szótagok, szavak írása a beszédhangok időtartamának írásban való helyes jelölése másolás, átírás, látó-halló tollbamondás 4

5 4.2. nyelvtanilag helyes mondatok írására, szerkesztésére 4.3. szabályos betűalakításra és kapcsolásra, lendületes vonalvezetésre, gondos íráskép kialakítására 4.4. az írás hasznosságát megérteni és elfogadni a mondatok szerkezeti felépítésének megfigyelése, szóhatárok jelölése, írásjelek használata szóhalmaz mondattá fűzése mondatkiegészítés előzetes megbeszélés vagy kép alapján a különböző mondatfajták jelölését, az írásjelek helyes használatát célzó feladatok a mondat tartalma és írott formája közötti összefüggés felismerését célzó gyakorlatok végzése másolás, átírás, tollbamondás (kijelentő, kérdő mondatok) betűk, szavak kalligrafikus írása, (forma, mérettartás) az írásmunka formai elemeinek betartását szolgáló gyakorlatok (sorkihasználás, szóköz betartása, vonalhatárok követése, tetszetős elhelyezés a lapon) szabályos írásminta utánzása, nyomtatott írásminta átírása helyesírást, önellenőrzést, önálló hibajavítást fejlesztő gyakorlatok írásmunkák bemutatása, kiállítása, pozitív értékelése rejtvények megoldása, üdvözletek, üzenetek közös megfogalmazása, leírása, keresztrejtvények Szóbeli kommunikáció Közlés: a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása konkrét helyzetekben (csoporttevékenységek, gyermekjátékok, helyzetgyakorlatok) A beszéd elemei (mondat, szó) fogalmak megalapozása (elméleti meghatározás, szabálymegfogalmazás nélkül) A szó-mint kommunikációs elem (az elsajátított szavak beépítése a köznyelvi beszédbe a tanulási tevékenységek, illetve a játékok során ) A mondat. Egyszerű és bővített mondatok. A párbeszéd, beszélgetés két vagy több személy között Szöveg utánmondása, reprodukálása Megnyilvánulási formák: A tanuló kérdezzen, illetve válaszoljon kérdésekre - vegyen részt csoportos beszélgetéseken 5

6 - használja a helyes köszönési és megszólítási formákat - tudjon röviden bemutatkozni és bemutatni családját (családnév, keresztnév, lakhely, szülők foglalkozása) - vegyen részt csoportjátékokban - legyen képes egyéni véleménynyilvánításra Az írott beszéd Az írástanulás folyamata Az előkészítő időszak: az óvodában tanult betűelemek felidézése, új betűelemek vázolása, írása Betűtanulás: a magyar ábécé kis-, és nagybetűinek írása Szavak írása: egytagú és többtagú szavak írása, szótagolási gyakorlatok (szavak elválasztása a sorok végén) Kijelentő és kérdő mondatok írása Írásminták elhelyezése a lapon (keltezés, cím, bekezdések) Helyesírás: hangok időtartamának helyes jelölése a szavakban, mondatkezdő nagybetű alkalmazása, személynevek, állatnevek, helységnevek Írásjelek használata: pont, kérdőjel, párbeszédjel Megvalósítási módok - másolás, átírás: betűk, szótagok, szavak, mondatok, párbeszéd - tollbamondás: szavak, rövid mondatok (legtöbb 15 szó) Nem használjuk a tanév folyamán az alábbi fogalmi megnevezéseket: rokon-, ellentétes értelmű, azonos alakú szavak, kijelentő-, kérdő-, felkiáltó-, felszólító mondat, tulajdonnév. 6

7 III. OSZTÁLY RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1. A szóbeli közlés megértése III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 1.1.a szóbeli közlés lényeges információinak a beszéd megfigyelése konkrét felismerésére, igazodni a köznyelvi kiejtés kommunikációs helyzetben normáihoz különböző beszédhelyzetek felismerése, kérdések és válaszok megfogalmazása párbeszéd megfigyelése, megértése, folytatása és kezdeményezése a kommunikáció szabályai szerint, helyzetgyakorlatok végzése a megértést igazoló tevékenységi formák (visszamesélés, dramatizálás, bábjáték, rajz ) alkalmazása a nonverbális eszköztár felfedezését, megértését, elsajátítását szolgáló gyakorlatok (gesztusok, mimika, tekintet és testbeszéd) magánhangzók és mássalhangzók köznyelvi kiejtés normái szerinti hangejtése beszédlégzés, artikuláció, gyorsasági gyakorlatok, időtartam, ritmusgyakorlatok, hangsúly 1.2. a kommunikációs célnak megfelelő mondatszerkesztés, átalakítás mondatok felismerésére megadott szempont szerint mondatok, találós kérdések, mondókák kiegészítése megfelelő szavakkal 1.3. értelmezni a hallott szöveg szavait különkülön témához kötött szavak, és szövegösszefüggésben szókapcsolatok gyűjtése szóalkotási gyakorlatok megadott szótagból kiindulva rokon értelmű szavak, hangutánzó szavak, jelzős szerkezetek adott mondatban tartalmilag nem odaillő szó felismerése a szómagyarázat különböző lehetőségeivel szavak helyettesítése azok rokon értelmű megfelelőivel szavak jelentéstartalmának megváltoztatása hangok, illetve szótagok kicserélével 1.4. érdeklődéssel követni a konkrét párbeszéd rögtönzése 7

8 kommunikációs helyzeteket szerepjátékok, helyzetjátékok, csoportjátékok megadott témával önálló véleményalkotás 2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 2.1. megfelelő nyelvi formában kifejezni gondolataikat 2.2. a verbális szövegalkotásban a logikai/időrendi/térbeli sorrend felismerésére, alkalmazására 2.3. nyelvtanilag helyes mondatok alkotására, az új szavak értelmezésére, integrálására az aktív szókincsbe 2.4. aktívan résztvenni a konkrét kommunikációs helyzetekben szövegalkotási gyakorlatok konkrét helyzetekben (képek alapján, megadott szavakkal) versmondás, dramatizálás, visszamesélés köszönés, bemutatkozás, kérés, tudakozódás stb. gyakorlása személyes élmények elmesélése képek, képsorok időrendi sorrendbe való állítása ok-okozati összefüggések felismertetését szolgáló gyakorlatok leírás alkotása visszamesélés átélt események időrendi sorrendben való elmondása a hallott témától tartalmilag eltérő mondatalkotás az új szavakkal a mondat jelentés tartalmának megváltoztatása (tömörítés, bővítés) megadott szavakkal tartalmilag összefüggő mondatok alkotása szógyűjtés, szómagyarázat, szemléltetés, szótárhasználat dramatizálás, bábozás szóbeli megnyilvánulás valós élethelyzetekben saját vélemény megfogalmazása 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 3.1. szövegek olvasására megszakítás nélkül szöveghű olvasás egyéni ritmusban helyesen olvasni rövid szöveget hangos olvasási gyakorlatok figyelembe véve a helyesejtést 8

9 3.2. a szöveg tartalmi összetevőinek felismerésére 3.3. a szövegfeldolgozás műveletrendjének alkalmazására tanítói segítséggel olvasási tempó fokozását célzó gyakorlatok szövegértést bizonyító gyakorlatok megoldása szövegértést bizonyító gyakorlatok megoldása lényeges gondolatok kiemelése, összefüggések felfedezése szöveg tagolási gyakorlatok sajátos szerkezetük szerint műfajt felismertető gyakorlatok (elbeszélő, ismeretterjesztő, lírai alkotások) tartalmi és formai, jellegzetességek vizsgálata prózai és lírai alkotások kifejezőeszközeinek megfigyeltetése szöveg tagolása szereplők, a fontosabb események vagy ezek helyszíne, időrendje figyelembe vételével gondolategységek lényegének megfogalmazása, ok-okozati összefüggések felismerése 3.4. érdeklődést mutatni az olvasás iránt beszélgetés a könyvről, könyvtárlátogatás, egyéni könyvtár bemutatása olvasónapló vezetése irányított ismeretszerzés (gyermeklexikonok, használatával) szótárak 4.Irásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése III. osztály végére a tanulók legyenek képesek: 4.1. egyéni írásmód kialakítására, az íráshasználat általános elveinek tiszteletben tartásával (dőlés, betűarányok, olvashatóság, gazdaságosság) az írás eszközszintű használatát fejlesztő gyakorlatok prózai szövegrészek, versszakok írása szövegek másolása meghatározott időtartam alatt betűk, szavak kalligrafikus írása, (forma, mérettartás) az írásmunka formai elemeinek betartását szolgáló gyakorlatok az írástempót fokozó gyakorlatok 9

10 4.2. rövid terjedelmű szöveg alkotására tanítói segítséggel (elbeszélés, leírás) 4.3. az írásjelek és a nyelvhelyességi szabályok alapszintű alkalmazására mondatkiegészítés előzetes megbeszélés alapján hiányos szövegek kiegészítése megfelelő szavakkal a szöveg lényeges gondolatainak leírása tömörítés, bővítés, egyéni vélemény megfogalmazása megfigyelés alapján személyek, tárgyak, állatok leírása levélírás, a levél formai jellemzőinek ismeretében mondatfajták felismerését és rendszerezését szolgáló gyakorlatok mondatvégi írásjelek helyes használatára irányuló gyakorlatok a tanult szófajok helyesírása helyesírást, önellenőrzést, önálló hibajavítást fejlesztő gyakorlatok hibák irányított javítása az egyezményes javítási jelek használatával 4.4. érdeklődést tanusítani az írás iránt írásmunkák bemutatása, kiállítása, pozitív értékelése TANULÁSI TARTALMAK (III. OSZT) 1. Olvasási készség fejlesztése A könyv: címlap, lap, oldal, számozás, tartalomjegyzék, különböző betűtípusok Szövegek műfaja: leírás, elbeszélés, ismeretközlés, történelmi tárgyú olvasmányok, lírai alkotások Szövegek olvasása (legtöbb szót tartalmazó szöveg) Szereplők felismerése, csoportosítása Szövegek tagolása, logikai egységekre bontása, lényeges gondolatok kiemelése, tömörítés A szövegtartalom megértése (logikai, időbeli, térbeli összefüggések) 2. Kommunikációs képesség fejlesztése 2.1.Szóbeli kommunikáció Közlés igazodás a köznyelvi kiejtés normáihoz A párbeszéd beszélgetés két vagy több személy között - párbeszéd kezdeményezése, folytatása, befejezése - párbeszéd konkrét helyzetekben Szövegek utánmondása, reprodukálása és alkotása A kommunikációs szempontnak megfelelő, helyes mondatok alkotása Az új szavak tisztázása és beépítése az aktív szókincsbe Megnyilvánulási formák: 10

11 2.2 Az írott beszéd tudjon köszönni, bemutatkozni, bemutatni más személyt és tárgyakat, kérni, tudakozódni kérdezzen, illetve válaszoljon kérdésekre kezdeményezzen, vegyen részt csoportos beszélgetésben legyen képes egyéni vélemény nyilvánításra tudjon rövid történetet mondani/mesélni képek, képsorok, vázlatpontok alapján Elhelyezés Egyéni írásmód kialakítása az íráshasználat általános elveinek tiszteletben tarásával Az írás elhelyezése a lapon (keltezés, cím, szerző, bekezdések, szóköz betartása) Kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító mondatok, rövid szövegek írása Szótagolás sorvégeken Helyesírás A hangok időtartamának helyes jelölése a szavakban, szóvégeken A névszók helyesírása A névszók (főnév, melléknév, számnév) fogalma, fajaik A ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től, -ba, -be, -ban, -ben, -ja, -je helyes alkalmazása Az ige helyesírása Az ige fogalma, igeidők, igeragozás, igekötős igék Az ul. ül, -ít, - dt, -dj helyes alkalmazása A j-ly helyes jelölése Írásjelek Írásjelek használata: pont, vessző, kérdőjel, felkiáltójel, párbeszéd jele Megvalósítási módok: - tollbamondás - rövid terjedelmű szövegalkotás képek/képsorok, kérdések, vázlatpontok alapján - levélírás 11

12 2.2. A pedagógus tantervei ÉVI ÜTEMTERV ANYANYELVBŐL -- III. OSZTÁLY 2003/2004-ES TANÉV Tanítási egység I. A pirosító kedvű oda már Fejlesztési követelmény 1.1, 1.3, , 2.4, , 3.2, 3.3 II. Csak tiszta forrásból 1.1, 1.3, , 2.2, 2.3, 2.4, 3.1, 3.2, 3.3, 3.4 III. Mesék útján barangolva 1.1, 1.3, , 2.2, 2.3, 2.4, 3.1, 3.2, 3.3, 3.4 IV. A mese nem hal meg soha 1.1, 1.3, , 2.2, 2.3, 2.4, 3.1, 3.2, 3.3, 3.4 V. Száll a madár ágról ágra 1.1, 1.3, , 2.2, , 3.1, , VI. Mese vagy valóság? 1.1, 1.2, , 2.3, , 3.3 VII. Ha a világ rigó lenne 1.1, 1.3, , 3.2,3.3 Tartalmak Óra - szám -verstani ismeretek (költő, versszak, verssor, hangulat, szóképek, stílusalakzatok) -természetleírások a prózai alkotások nyelvi 8 kifejező eszközei -vers és próza összehasonlítása -magyar népmesék tartalmi és formai jellegzetességei (cím, mesefaj, mesehős, mesei fordulat, meseszám) 8 -esemény tagolása, mesemondás -közmondások, szólások -más népek meséi tartalmi-formai jegyeinek vizsgálata: hely, idő, cselekmény, szereplők -magyar népmesékkel való összevetés 12 -tagolás,egys. bontás, kiemelés, tömörítés -műköltészet tartalmi-formai sajátosságai, a népköltészeti alkotásokkal való 10 összehasonlítás, szövegtart. megértése -magyar népmondák valóságtartalma és mesei elemei -mondák fajtái: eredetmonda, történelmi és természetmagyarázó mondák -ismerettartalmú szövegek globális és szintetikus elemzése -természetleírások, földrajzi felfedezések, történelmi és tudományos érdekességek,... -logikai egységre bontás -változatos tematikájú gyermekversek: családról, állatokról, történelmi alakokról, -a jó versmondás követelményei VIII. Ismétlés, rendszerezés 10 IX. Felmérés 5 X. Nyelvi játékok 6 XI. Házi olvasmányok 2.4, 3.4 Csipike,Kincskeresö kisködmön 10 XII. Beszédünk és írásunk 1.1, 1.2, 2.3 Szöveg, mondat 4.1, 4.3 Szó -szöveg - nem szöveg -mondat tartalmi felosztása -mondat fő részei, bővítményei -mondatbővítés-szűkítés -szófajok: névszók(fn, mn,szn- fogalma, faja, helyesírása) ige- fogalma, ideje, ragozás, igekötő

13 14 Tanítási egység Fejlesztési követelmény Tartalmak Óra - szám 4.3, 4.1 -Szavak, mondatok helyesírása 4 XIII. Helyesírási gyakorlatok -szótagolás sorvégeken -a ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től, -ba, -be, - ban, -ben, -ja, -je helyes alkalmazása -az ul, -ül, -ít, -dt, -dj helyesírása -a j,-ly helyes jelölése -a.,?! _alkalmazása XIV. Ismétlés, felmérés 8 XV. Helyes beszéd 1.1, 2.1, 2.4 -köznyelvi kiejtés normái -élménybeszámolók, köszönés, 5 bemutatkozás, kérés, tudakozódás, vers- és mesemondás,párbeszéd XVI. Szövegszerkesztés 4.1, 4.2, elbeszélő fogalmazás szerkezeti és tartalmi elemei: -címadás, előzmény, esemény, következmény, szerkezet 25 -leírás: növény, állat, eseménysor elemei -a levél: megszólítás, elhelyezés, hangnem, elköszönés 5 XVII. Javítás, értékelés 13