PEDAGÓGIAI PROGRAM NAPFÉNY ÓVODA ERCSI OM azonosító: 029923 Besütése a Tavasz-napnak, Óh, vidám gyermek-ébredések, Víz-pacskolón, gyorsan öltözőn, Friss szájból kiszabadult ének S nekiszaladás iskolának Vagy sárga s kék virágú rétnek, Egész testű ficánkoló örömnek. (Ady Endre)
A program szimbóluma: Mess Zsanett és Keresztúri Norbert közös alkotása A programot összeállította: A Napfény Óvoda nevelőtestülete Khámészki rázá: lovári cigány nyelven annyit tesz a napnak a fénye (forrás: Choli Daróczi József) 2
AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve: Napfény Óvoda Az óvoda székhelye: 2451 Ercsi, Dózsa György tér 2. Tel./ fax: 06 25 492 132 e- mail: napfeny.ovoda@upcmail.hu www.napfenyovi.eoldal.hu Telephelyei: 2451 Ercsi, Bercsényi Miklós u. 18. Tel./ fax: 06 25 493 266 e- mail: napfenyovi@gmail.com 2451 Ercsi, Szent István u. 8-10 Tel.: 06 30 442 8195 e-mail: suliovi1@gmail.com Az óvoda fenntartója: Ercsi Város Önkormányzata A fenntartó címe: 2451 Ercsi, Fő u. 20. A fenntartó telefonszáma: 06 25 515-602 Az alapító okirat kelte: 2010. 04. 27. Az alapító okirat száma: 148/2010.(IV.27) Az óvoda vezetője: Bosnyák Istvánné 3
1. Az óvoda bemutatása A Napfény Óvoda a Dózsa György tér 2. szám alatt található székhely intézményből és annak két telephelyéből áll, fenntartója Ercsi Város Önkormányzata. Az összes férőhelyek száma: 220, a csoportok száma 9, az alkalmazottak száma 34. Valamennyi intézményben tálalókonyha működik a HACCP rendszer kiépítésre került. Az élelmezést mindenkor a közétkeztetésre a fenntartó által kiírt közbeszerzési pályázat nyertese biztosítja. Az óvoda nyitvatartási ideje alkalmazkodik a szülők igényeihez. Az óvoda két telephellyel való bővítése egyben azt is jelentette, hogy a város jelentős része vonzáskörzetünkhöz tartozik. A székhely intézmény és a Bercsényi utcában található telephely környékén kertes családi házak és lakótelepi lakások egyaránt vannak, a közelben található az úgynevezett Savanyúrét, településünk azon része, ahol a helyi roma lakosság többsége él. A Szent István utcai telephely vonzáskörzete az ú. n. Tótlik és az Újsor. A Sinatelepről bejáró óvodások utaztatását az önkormányzat iskolabusszal biztosítja, a buszon a gyermekek felügyeletéről az óvoda gondoskodik. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a gyermekek értelmi, érzelmi és szocializációs szintjében mutatkozó igen nagy különbségek oka az eltérő szociokulturális háttér, ezért a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is egyaránt kiemelt feladatként kell kezelnünk. A szülők óvodával kapcsolatos igényeit, elvárásait folyamatosan nyomon kell követnünk, azoknak a lehetőségekhez mérten igyekszünk megfelelni. Az integrált nevelésnek közel két évtizedes hagyománya van intézményünkben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beíratásának támogatása, csoportba történő integrálása az arányos elosztás elvének szem előtt tartásával történik. Az óvodai felvétel során alkalmazott eljárást az óvoda házirendjében szabályozzuk. Az óvodáskorú roma gyerekek egyre nagyobb számban vesznek részt az óvodai nevelésben. Az óvodánkba járó gyermekek közel 50 %- a roma származású. Évről évre nő a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek száma. A veszélyeztetett gyermekek száma az összlétszám 20 %-ára, a hátrányos helyzetű gyermekek száma pedig 65 %-ára tehető. A hátrányos helyzetű gyermekek csaknem kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű. 4
Kevés gyermeknek adatik meg, hogy érzelmi, anyagi biztonságban, gondos szülői szeretettel körülvéve nevelkedjen. 1.1. A Dózsa György téren található székhely intézmény 1982 májusában nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. A férőhelyek száma 100, a csoportok száma 4. Az alkalmazottak száma 16 fő: 9 óvodapedagógus, 4 dajka, 1 konyhalány és 1 pedagógiai asszisztens, 1 óvodatitkár. A csoportszobák ízlésesen berendezettek, a gyermekek igényeinek megfelelőek. Az 50 m 2 -es csoportszobákhoz mosdó, öltöző tartozik. Tornaterem nincs, a folyosó illetve az aula szűk, így mozgásos tevékenységek, illetve rendezvények helyszínéül korlátozottan alkalmas Az épületet kb.1000 m 2 zöld felület veszi körül, a játszóudvar kb. 600 m 2 - es terület, az udvari játékok az EU szabványnak megfelelő, biztonságos játékok, sokféle mozgásforma kipróbálására teremtenek lehetőséget. A közelmúltban korszerűsítésre került az óvoda teljes fűtésrendszere, valamint a külső nyílászárók cseréje is megtörtént. 1.2. A Szent István utcai telephely 2008 nyarán, az Eötvös József Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében került kialakításra. Működését ideiglenesre tervezte Ercsi Város Önkormányzatának képviselő- testülete, mivel azonban az óvodába beiratkozó gyermekek száma jelentősen meghaladja a felvehető gyermekek számát további üzemeltetésére a jövőben is szükség lesz. Két óvodai csoport elhelyezésére nyílt így lehetőség, a férőhelyek száma 45, a csoportok száma 2. Az alkalmazottak száma 7 fő: 4 óvodapedagógus, 2 dajka, 1 pedagógiai asszisztens. A csoportszobákhoz egy közös öltözőhelyiség és egy-egy mosdóhelyiség tartozik. Az óvoda tárgyi felszereltsége jó, az itt található csoportszobák is esztétikusak, praktikusan berendezettek, a gyermekek számára a nyugodt, biztonságos környezet biztosított. A játszóudvar hiányát némiképpen pótolja a tágas öltöző, valamint az iskola tornatermének rendszeres használata. A jövőben terveink között szerepel az iskola tanuszodájának rendszeres Igénybevétele. 5
1.3. A Bercsényi utcai telephely 2009 szeptemberében nyitotta meg kapuit a ROP pályázat keretében felújított, volt Honvéd Óvoda épületében. A férőhelyek száma 75, a csoportok száma 3. Az alkalmazottak száma 11 fő: 6 óvodapedagógus, 3 dajka, 1 konyhalány, 1 pedagógiai asszisztens. Mind az épület, mind annak belső kialakítása korszerű, esztétikus, a szükségleteknek és az igényeknek megfelelő. Az épület teljes akadálymentesítése megtörtént a felújítás részeként. Tágas, eszközökkel jól felszerelt tornaszoba került kialakításra. Az orvosi szoba felszereltsége kiemelkedően jó. A játszóudvar zöld növényekkel, fákkal gazdagon beültetett, szintén az EU szabványnak megfelelő, biztonságos játékeszközök találhatók, melyek többsége rönkfából készült, s igen változatos mozgáslehetőséget biztosít a gyermekek számára. 6
2. Óvodánk szervezeti felépítése Cél, feladat A nevelés feladatai Az egészséges életmód kialakítása Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, megvalósítása A tevékenység kerete JÁTÉK Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Ének, zene és énekes játék és tánc Mozgás Az óvoda kapcsolatrendszere Család Intézmények Képzés és önképzés Helyi továbbképzések Bekapcsolódás országos képzési rendszerekbe Szakirodalmi tájékozódás Egyéni tudományos munka 7
3. Óvodai nevelésünk célja Gyermek vagyok, kinek lelkén Minden napfény, minden sugár átragyog. (Ady Endre) Óvodai nevelésünk célja: A gyermek egyéni képességeinek megfelelő, sokoldalú, harmonikus személyiség kibontakoztatása, tevékenységeken keresztül, érzelem gazdag óvodai légkörben. Az eltérő fejlődésű gyermekekre kiemelt figyelmet fordítunk a felzárkóztatással és a tehetséggondozással. 4. Gyermekkép Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben jól eligazodjanak, problémájukra saját megoldást találjanak, jó kapcsolattartó képességgel rendelkezzenek. A befogadás során törekszünk a családias légkör megteremtésére, amely a lehető legoptimálisabbá alakítja a gyermekek óvodánkhoz való viszonyát. Azt szeretnénk, hogy választékosan beszéljenek és a gondolataikat világosan fejezzék ki. A mi gyermekeink barátságos, érdeklődő és érzelmekkel teli gyermekek legyenek. Gyermekközpontú nevelésünkben a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk a megismerés, felismerés és a befogadás elvén keresztül. Minden gyermekünk számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön. A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés keretében történik a szülők kérése alapján, nevelési évenként meghatározva, amennyiben a szükséges feltételek fennállnak. 4. Óvodakép Óvodánkban az éltető nap melegét, fényét hívjuk segítségül a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. 8
Megvalósítását mindennapjainkban az egyéni képességfejlesztésre épülő tervszerű, átgondolt és rugalmas pedagógiai munka garantálja. Ehhez igyekszünk a gyermekek számára optimális környezetet biztosítani. Nevelő tevékenységünket a gyermeki szükségletek kielégítése, pozitív tulajdonságainak erősítése, bátorítása hatja át. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg. Óvodánk különleges helyzete előtérbe helyezi a szakmai és egyéni tolerancia elvét, lehetőséget adva a gyermekeknek arra, hogy megismerkedjenek a különböző szociális helyzetből érkező társaikkal. Az integráció megvalósítása kiemelt szempont a gyermekek nevelésében, elkötelezettek vagyunk az inkluzív nevelés irányába is. A játékot tekintjük a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, a tapasztalatok gyűjtőhelyének, a legfőbb személyiségfejlesztő eszköznek. Az óvodában folyó nevelés a családi neveléssel kiegészítve testileg, szellemileg, érzelmileg alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai tanulmányok sikeres megkezdésére. Az óvodapedagógusok kreatív alkotó tevékenységére számítunk, ugyanakkor honosítani szeretnénk több évtizedes tapasztalatainkat és a legfrissebb, szakmai irodalom által ajánlott, kipróbált módszereket, az óvodapedagógia legkorszerűbb eredményeit. Magunk is törekszünk önálló innovációk kidolgozására. Óvodai programunk sokszínű, gazdag tevékenységet kínál a gyermekek részére, biztosítva az önálló tevékenység, játék, rajzolás, munkálkodás lehetőségét. Ugyanakkor lehetőséget biztosít közös programok megszervezésére, lehetőség szerint a szülőkkel együtt. A programok aktuális évszakhoz, ünnepkörökhöz és hétköznapi eseményekhez kapcsolódnak, melyek az alább felsorolt formában szerveződnek: Drámapedagógia: A drámapedagógia eszközeit felhasználjuk arra, hogy a gyermek a környezet értékeit befogadja. Gondolataiban, érzelmeiben egyaránt érzékeny, boldogulni akaró, értéktisztelő, a megtalált harmóniát megtartó, élvező emberré váljon. A drámajátékkal megtanítjuk a gyerekeket önmagukra és társaikra figyelni, fejlesztjük: szociális érzékenységüket, kooperációs készségüket, kommunikációjuk minőségét, társas kapcsolatuk alakulását, kognitív képességüket, szabálytudatuk fejlődését, önismeretük, énképük kiteljesedését. 9
Projektmódszer: A projekt egy folyamat megtervezése a folyamat összefoglalásával. Egy aktuális téma, egy ötlet, élmény, esemény a gyerekek, és felnőttek közreműködésével rendezi maga köré az eseményeket, a cselekvéseket. A projekt lehetősége ad egyéni megközelítési módokra, egyéni képességek szerinti haladásra. A projekt segítségével megerősítést kapnak a jó kezdeményezések, lehetőség van különböző eljárások, módszerek megismerésére, tovább gondolhatják a témát. 5. Óvodánk értékei Nevelő tevékenységünket a gyermeki szükségletek kielégítése, pozitív tulajdonságainak erősítése, bátorítása hatja át. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg. A játékot tekintjük a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, a tapasztalatok gyűjtőhelyének, a legfőbb személyiségfejlesztő eszköznek. Az óvodában folyó nevelés a családi neveléssel kiegészítve testileg, szellemileg, érzelmileg alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai tanulmányok sikeres megkezdésére. 2009 szeptemberétől a TÁMOP 3. 1. 4. pályázat keretében két csoportban, majd azt követően minden csoportban bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai nevelés. A képességfejlesztés, az egyéni fejlesztés, a differenciált pedagógiai módszerek sokszínű tevékenységben történő alkalmazása egyre nagyobb hangsúlyt kap munkánkban, óvodapedagógusaink elkötelezettek a kulcskompetenciák fejlesztése kapcsán. A megismert és átvett jó gyakorlatok alkalmazása során lehetőség nyílik az új módszerek, eszközök kipróbálására a hatékonyabb fejlesztés érdekében. A pályázat megvalósítása során készített önálló innovációk a mindennapi munkánk szerves részét képezik, a nevelőmunkánkat színesítik, tartalmasabbá teszik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését segítő óvodai fejlesztő programban több alkalommal vettünk részt. A program megvalósítása során tartalmasabbá vált az együttműködés a szülőkkel, az iskolával, a szakszolgálatokkal, valamint az egyéb hozzájuk kapcsolódó szolgáltatókkal. A feltételek fennállása esetén a továbbiakban is részt kívánunk venni a programban. 10
Óvodánkban arra törekszünk, hogy ne válogassuk szét a csoportokat készségi vagy etnikai hovatartozás szerint, hanem biztosítsuk a gyermeknek a minél szélesebb spektrumú mintát. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejlődését a genetikai adottságain túl az érés sajátos folyamata, valamint a környezeti hatások együttesen befolyásolják, minden gyermeknek joga, hogy a saját fejlődési ütemében növekedjék. Fontos számunkra a szülők igénye, elvárása, a családok belső nevelési szokásai, kiemelve a szociális hátrányokkal küzdő családok megsegítését. Az esélyegyenlőség érvényre juttatásának alapfeltétele a családok szemléletformálása, valamint az előítéletekkel szembeni meggyőzése. A családi háttér egyenetlensége fokozott szülő-pedagógus együttműködést igényel. Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a szülő bizalmát elnyerjük és megőrizzük. Kerüljük a kioktatást, az információ átadásban a pozitív konkrétumokra helyezzük a hangsúlyt. Óvodánk nyitottsága lehetővé teszi, hogy az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogadjunk, fejlesztésüket utazó gyógypedagógus segítségével valósítjuk meg. Logopédus, valamint fejlesztőpedagógusok segítik munkánkat, akik a rászoruló gyermekek megsegítésével eredményesebbé teszik tevékenységünket. Külön öröm, hogy a nevelőtestület több tagja szükségét érezte annak, hogy az óvodapedagógusi végzettség mellé újabb szakirányú képzésbe kapcsolódjon be. Közülük öten fejlesztő óvodapedagógus diplomát szereztek. 2011.- ben átvehettük az előminősített referencia intézményi címet. 2012- ben a Madárbarát Óvoda cím birtokosai lettünk. Terveink között szerepel a Zöld Óvoda cím elnyerése is. Szívünk melegével, értelmünk fényével azon munkálkodunk, hogy gyermekeink testben és lélekben harmonikusan gyarapodjanak. Magunkénak valljuk Eduard Claparéde gondolatát: a nevelés a gyermek szempontjából nem az életre való felkészítés, hanem maga az élet. 11
7. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek: Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Minden óvodapedagógus megfelelő végzettséggel rendelkezik, akik elfogadó, segítő támogató, modell szerepet, mintát jelentenek a gyermekek számára. A pedagógusok szakmai munkáját segítik a pedagógiai asszisztensek. A nevelő- oktató munkát segítő személyzet, a nem pedagógus alkalmazottak összehangolt, azonos elvek megvalósításával szolgálják az óvodai nevelés eredményességét. A pedagógusok szakmai munkáját segítik a pedagógiai asszisztensek A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztését az óvodapedagógusok mellett speciálisan képzett szakemberek segítik (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus) az alapító okiratnak megfelelően. Tárgyi feltételek: A székhelyen és mindkét telephelyen rendelkezésre állnak a biztonságos, jó színvonalú működtetést szolgáló eszközök, berendezések. A székhelyen hiányzik a tornaszoba, illetve a Szent István téren lévő telephely nem rendelkezik udvarral. 8. Az óvodai nevelés feladatai 8. 1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, testi fejlődésének elősegítése. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Óvodánknak kiemelt szerepe van a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, s rajtuk keresztül a családok egészséges életmódra nevelésében. A gyerekek egy részének gondozottsága hiányos, nem tisztálkodhat rendszeresen, nem ritka, hogy otthon nincs fürdőszoba. Sokan az óvodában ismerkednek meg a fogkefével, először a szalvétával, esetleg a papír- zsebkendővel, WC papírral is. 12
A fejtetvesség gyakran visszatérő probléma. Cél: A testi és lelki fejlődés összhangjának elősegítése, figyelembe véve az egyéni, valamint a szociális különbségeket. Egészségtudat, egészségmegóvó, egészségmegőrző, táplálkozási és higiéniai szokások kialakítása. Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. A helyes testtartás elsajátítása, szükség esetén differenciált segítségnyújtás, korrekció. Alvás és pihenésszükségletek kielégítése. A szűkebb környezet megismertetése. A környezet tisztántartására, megóvására való igény kialakítása. A fejlesztés tartalma: A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Az egészséges környezet Az iskola épületében ideiglenesen működő két csoport nem rendelkezik udvarral, a másik két telephelyen EU-szabványoknak megfelelő játékok vannak. Az időjárástól függően- étkezés, alvás is megoldható az udvaron, azért, hogy minél több időt tölthessünk a szabad levegőn. Az óvoda tágas udvarán árnyékos és napos terek állnak a gyermekek rendelkezésére. A homokozók, a gumitéglával fedett és a füves területek változatos játékterek. Az udvari eszközök biztonságosságának ellenőrzésére folyamatos. Fokozott gondot fordítunk a higiénés szabályok betartására: (rendszeres szellőztetés, portalanítás, fertőtlenítés). A csoportszobák berendezési tárgyai biztonságosak, a gyermekek méreteinek megfelelnek. 13
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel folyamatosan ismertetjük meg a WC, mosdó használatát. Gondozás Törekszünk a különböző családi miliőből érkező gyermekek differenciált gondozására, az alapvető higiéniai szokások (WC használat, kézmosás, fogmosás, fésülködés) elsajátítására, testi szükségleteinek, mozgásigényeinek kielégítésére. Az ápoltságot, a testi tisztaságot a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében - amennyiben szükséges- az óvoda biztosítja: (fürdetés, hajápolás, körömvágás). A bensőséges kapcsolat elősegíti a gyermek testi higiénia iránti igényének megerősítését. Az alapvető higiéniai szabályok betartása az intimitás tiszteletben tartásával történik, melyek a gyermekek egészségének védelmét szolgálják. Az egészséges táplálkozás döntő jelentőségű a gyermekkorban, a növekedés és a fejlődés érdekében. Heti rendszerességgel gyümölcsnapot, évente két alkalommal egészségnapot tartunk. Elegendő időt biztosítunk a kulturált étkezési szokások elsajátítására, az ízléses terítés megtanulására. A szülőkben tudatosítjuk az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés fontosságát, a váltóruha és a kényelmes váltócipő célszerűségét. A délutáni pihenéshez minden csoportban adottak a feltételek. Ágyneműről az óvoda gondoskodik. Alapos szellőztetés előzi meg a pihenést. Mozgás Az óvodáskorú gyermekek lételeme a mozgás. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztését, a teherbíró- képesség növelését, a friss levegőn való tartózkodást kiemelt feladatként kezeljük. A kötetlen mozgáshoz, mindennapos testneveléshez, testnevelés tevékenységhez szükséges felszerelések, eszközök megfelelő számban rendelkezésre állnak. 14
Egészségügyi szűrővizsgálatok, betegségmegelőzés A kapcsolattartás a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal, a fogorvossal rendszeres. A szűrővizsgálatok előre egyeztetett időpontban történnek. Az egészséges gyermekek védelmében a betegség után gyógyultan érkező gyermekek szüleitől orvosi igazolást kérünk. Az óvodai élet megszervezése Nyugodt légkör biztosításával, ésszerű napirenddel törekszünk az optimális életritmus kialakítására, ennek alapja az óvoda napirendje és heti rendje. Hetirend megszervezése csoportonként kerül megszervezésre. Ajánlott napirend 6 00 11 45 Folyamatos játéktevékenység közben 8 45 órakor reggeli tisztálkodás közös beszélgetés testmozgás ismeretátadás ismeretszerzés tervszerű foglalkozás keretében levegőzés, séta tisztálkodás 11 45 12 30 Ebéd 12 30-13 00 Készülődés a lefekvéshez altató verssel, mesével 13 00 15 15 Pihenés a gyermek egyéni alvásigényének megfelelően folyamatos ébredés mesekönyv nézegetés, halk játék tisztálkodás uzsonna 15 15 17 00 Folyamatos játéktevékenység (kellemes időben a szabadban), folyamatos hazabocsátás. 15
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek önálló: a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, az öltözködésben, a helyes sorrend megválasztásában, az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. Megfelelően használja: az evőeszközöket, a játékokat és egyéb eszközöket, az óvoda helyiségeit, a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök). Tud: cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat), ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. Ismeri és gyakorolja: a kulturált étkezés szokásait, a zsebkendőhasználat módját, ruházatának tisztántartási lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módjait. Segít: a környezet tisztántartása, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, a kisebbeknek, az önellátásra irányuló tevékenységekben. Értékelés: az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. Feltételek: tágas, világos csoportszoba, 16
higiénikus, gondozott mellékhelyiségek, sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar, változatos, vitamindús étrend, megfelelő kiszolgáló helyiségek, a családdal való együttműködés, a családi szokások ismerete 8. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A szeretetteljes légkör, a teljes érzelmi biztonság, érzelmi igényeinek kielégítése, az állandóság a feltétele annak, hogy a gyermek természeti és társadalmi környezete iránt érdeklődést mutasson. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az intézménybe lépő gyermekek fogadására, mindent megteszünk, hogy szeretettel, odafigyeléssel, kedvességgel teremtsük meg a gyermekek biztonságérzetét, alakítsuk ki az irántunk való bizalmat, szeretetet. Már a beszoktatás időszakában alkalmazzuk az ölbeli játékokat (ölbe vesszük a kicsiket, cirógatjuk őket, mondókázunk). A kialakuló érzelmi szálak átsegítik az apróságokat a naponkénti elválás nehéz pillanatain, ugyanakkor ők maguk is teremtenek meghitt, szeretetteljes, biztonságot adó kapcsolatokat, amely későbbi együttműködésünk alapjává válik. A beszoktatás kezdetekor a csoport mindkét óvodapedagógusa a dadus nénivel együtt az egész napot a csoporttal tölti /legalább 2 hétig, ha szükséges tovább is/. A folyamatos beszoktatás módszerét szorgalmazzuk, lehetőséget adva a szülőnek arra, hogy betekintést nyerjen az óvodai élet mindennapjaiba, a jó kapcsolat kiépítése érdekében. Ha e lehetőséget nem igényli a szülő, illetve elzárkózik előle, tiszteletben tartjuk döntését. Szépen, esztétikusan kialakított csoportszobákban fogadjuk a gyermekeket, hangulatos kis sarkok, kuckók létrehozásával teret adunk az elbújásra, az elkülönülésre. Minden gyermeknek saját jellel ellátott zsákja, doboza van, amiben saját kis kincseit, tulajdonát őrizheti. A gyerekek különböző családból érkeznek, különböző nevelési hatásokkal, amit igyekszünk kiegészíteni és segíteni. A cigány szülőknek olykor fenntartásaik vannak az intézményes neveléssel szemben, gyakran kétségbe vonják, hogy a gyermek testi épségét meg tudjuk-e őrizni. Kétségeiket rendszerint az sem oszlatja el, ha azt tapasztalják, hogy gyermekük jó közegbe került és szeret óvodába járni. 17
A kompetencia alapú óvodai nevelés kapcsán készült A szociális képességfejlesztés eszköztára című innováció alkalmazása segíti munkánkat. Cél: A gyermekek egyéniségének, azaz tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, érdekeiknek, szükségleteiknek megfelelő tevékenység biztosítása. A gyermek személyiségfejlődése során optimális kapcsolat kialakítása a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. A multikulturális nevelés beépülése a csoportok mindennapi életébe. A fejlesztés tartalma: Barátságos, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör kialakítására törekszünk. Óvodába lépés előtt családlátogatás /a felvételt nyert gyerekeknél/. A családos beszoktatás biztosítása és támogatása. Arra törekszünk, hogy az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának attitűdje (óvodapedagógus, dajka és az óvoda más dolgozóinak) magatartása, kommunikációja, bánásmódja legyen barátságos, szeretetteljes, őszinte, elfogadó, toleráns, ugyanakkor határozott és következetes, a gyerekek számára minta értékű. Viselkedésformák és az együttélés szabályainak elsajátítatása (óvodapedagógus-gyerek, dajka-gyerek, óvodapedagógus-dajka, gyerek-gyerek). A csoportban dolgozó kollégák összehangolt cselekvése. Közös tevékenységek szervezése, közös élményszerzés biztosítása. Változatos és rendszeres élménynyújtás, képességfejlesztés különféle tevékenységeken keresztül. A közösség szokás és normarendszerének megalapozásánál figyelembe vesszük a gyerekek igényeit. Egymáshoz való alkalmazkodás elsajátítását elősegítjük. Segítjük a gyerekek barátkozását, a természetes társas szükségleteit. Támogatjuk őket abban, hogy indulataikból fakadó konfliktusaikat megtanulják feloldani (magyarázattal, javaslatokkal, megoldási ötletekkel). 18
A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, különbözőség elfogadása), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése. A pozitív megnyilvánulásokra épülő fejlesztés. A tehetséges, kiemelkedő képességű valamint a HHH, illetve a veszélyeztetett gyerekek nevelése speciális ismereteket, kiemelt törődést igényel minden gyermekcsoportban. A gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. /Hol élünk? Hazánk neve, címere, zászlója, térképe, lakosai, fővárosa, lakóhelyünk és annak címere, zászlója, történelme. Március 15-én séta a Petőfi szoborhoz./ A gyermekek vegyenek részt a közös ünnepeken, tapasztalják meg az érzelmi ráhangolódás, az együttes tevékenység, az összetartozás élményét. Arra törekszünk, hogy az ünnepnap tartalmában és külsőségeiben legyen más nap a többi naphoz képest. Jeles napok, ünnepek óvodánkban: Születésnap, névnap Magyar népmese napja Állatok világnapja Márton nap Mikulás Advent Karácsony Farsang Március 15 Föld napja Víz világnapja Húsvét Madarak, fák napja Anyák napja Pünkösd Gyermeknap 19
Búcsúzó hét Nemzeti összetartozás napja Környezetvédelmi világnap Az óvodában töltött évek alatt arra törekszünk, hogy: A gyermekek szívesen járjanak óvodába, érezzék ott biztonságban magukat, igényeljék az együttes tevékenységeket. Ragaszkodjanak a csoporttársaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez. Érdeklődjenek társaik iránt, tartsák számon őket. Legyenek aktívak, segítsék társaikat a tevékenységekben, örömmel töltse el őket tevékenységük sikere. Fogadják el a különbözőségeket, legyenek aktív résztvevői a társas kapcsolatoknak. Gondolataikat, érzelmeiket legyenek képesek kifejezni a magyar nyelv segítségével. Alakuljon ki egészséges önbecsülésük, önbizalmuk. Konfliktushelyzetben képesek legyenek a megoldás keresésére, az esetleges kudarcok elviselésére. Fejlődjenek egyéni tempójukban, érési sajátosságaiknak megfelelően. 8. 3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása 8. 3. 1. Értelmi fejlesztés Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása meghatározó helyet foglal el az óvodai nevelésben. A gyermekeknek ebben az életkorában rendeződnek azok a képi és szimbolikus reprezentáción alapuló kognitív folyamatok, amelyek az alap kulturtechnikák elsajátítását lehetővé teszik. Meghatározzák a gyermek információszerző és feldolgozó folyamatait. Elsődleges a gyermek spontán szerzett tapasztalataira épülő ismeretszerzés, azoknak a különböző élethelyzetekben történő alkalmazása. Az értelmi képességek túlnyomó része a tevékenységek végzése során rögzül a gyermekekben, a meglévő képességek továbbfejlesztése pedig a gyermek kreativitásán, kíváncsiságán, átélt élményein keresztül valósul meg. 20
A természeti és társadalmi környezetben való jártasság, a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony, a kellő önbizalom elősegíti a fejlesztést. Cél: A gyermek olyan kompetenciákat, képességeket sajátítson el, hogy értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatait meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása a tevékenységekben aktívan résztvevő gyermekek cselekedtetése által. A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. A fejlesztés tartalma: Kiindulópont minden esetben az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. A bemeneti mérésnek a későbbi fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van. Minden gyermeket a saját képességéhez mérten fejlesztünk, legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és a türelem. Az eredményes fejlesztés érdekében a meglévő pozitívumokra való építés, a kölcsönös bizalom kiépítése nélkülözhetetlen. A megismerő tevékenységek fejlesztésén túl a gondolkodás, az okokozati összefüggések megláttatása, gondolkodási műveletek végzése, problémamegoldó gondolkodás képességeinek elsajátítása, gyakorlása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Érzékelő funkciók épek legyenek. Belső érzékelése megfelelően működjön. Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit Kialakul tér- és időérzékelése. Önkéntelen figyelme szándékos figyelem felé tart, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Sokoldalú tevékenysége során formálódik és pontosabbá válik tevékenysége. Különbséget tud tenni a valóság és a képzelet világa között. 21
Tapasztalatainak, ismereteinek gazdagsága által problémamegoldó képessége az önálló problémamegoldás felé halad. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességei megbízhatóan kialakultak. 8. 4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés Az anyanyelv megismerése, megértése, alkalmazása hosszú folyamat életünkben. A gyermek anyanyelvét tevékenység közben, a társas érintkezés során sajátítja el. Az anyanyelv a nevelés folyamatában komplex módon jelentkezik, szerves része az óvodai élet valamennyi területének. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Ebből következik, hogy az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Óvodánkban számolni kell azzal, hogy a roma gyermekek többségének az otthoni nyelvhasználata a cigány nyelv. Ezek a gyermekek az óvodába bekerülve szembesülnek a magyar nyelv több kifejezésével, gyakran nem is értik a feléjük irányuló közlést, kérést sem. Az óvodai felvétel előtti családlátogatáson érdeklődünk a gyermek beszédéről, próbálunk ismeretet szerezni a nyelvi fejlettségének fokáról, s arról, milyen mértékben használják otthon a családban a magyar nyelvet. Gyakori az eltérő mondatszerkesztés, a ragozás, sőt a beszédhibák nagy része is a kétnyelvűségből ered. A biztonságos környezet kedvez a gyerek-gyerek, a gyerek-pedagógus, valamint a pedagógus-gyerekek közötti kommunikáció és metakommunikáció kialakulásának, a gondolkodás fejlődésének. Cél: Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs képességgel rendelkező, minden helyzetben megnyilatkozni tudó, élményeit bátran megfogalmazó gyermekek nevelése, akik tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Képesek legyenek a kommunikáció eszközeivel helyesen kifejezni érzéseiket, gondolataikat. Tudjanak kapcsolatot teremteni környezetükkel. 22
A fejlesztés tartalma: A különböző szociális környezetből érkező gyerekek anyanyelvi kultúrájának megismerése. A cigány kultúra kincseinek megismertetése a gyerekekkel. Az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése. A tiszta beszéd kialakítására törekvés, szükség esetén a gyermek szakemberhez történő irányításával. Az óvodában a felnőtt kommunikációja modell legyen a gyermek számára. Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. A gyerekek kérdéseire mindig válaszoljunk. Tegyünk fel mi is kérdéseket. Fordítsunk figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjünk a szóbeli aktivizálásra. Alkalmazzuk a nyelvi játékokat. Nyugodt, meghitt légkört biztosítsunk, amely ösztönzőleg hat a gyermek szóbeli megnyilvánulására, egyéni fejlődésének megfelelő módon. A beszéd alapelemeinek elsajátítása, a helyes kiejtés gyakorlása, a beszédtechnika fejlesztése. Beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési gyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági, ritmus, - időtartam, - hangsúly, - és hangerőgyakorlatok Beszédszervek ügyesítése. Idő és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések). A szókincs bővítése változatos élmények átélésével. Társas kapcsolatokban a verbális közeledés elősegítése a gyermek és környezete között. 23
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyerekek eljuthatnak nyelvi-kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A tiszta, választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használja. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés, kérés). Beszédüket érzelmek által kiváltott természetes gesztus, arcjáték kíséri. Változatos mondatformákat használ. Ismerik a néphagyományokból átvett szavak jelentését, ezekkel beszédüket színesítik. 9. 1. A játék 9. A tevékenység keretei A játék a tevékenység öröméért végzett, önként vállalt, mással nem helyettesíthető tevékenység. A gyermek meghatározó tevékenysége a játék, mely sokoldalúan fejlesztő hatású, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Élményfeldolgozó, és élményadó tevékenység, mely a gyermekek kreativitását erősíti és fejleszti. Tudatosan alkalmazzuk a gyermek fejlesztése érdekében. Óvodánkban hangsúlyos szerepet kap a szabad játék, melyre az eddiginél több időt biztosítunk napirendünkben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek játékának fejlettsége is rendszerint elmaradást mutat az adott korra jellemző, elvárható fejlettségi szinttől. Ennek oka részben a kevesebb élményanyag és ismeret, emellett a játékeszközök csaknem teljes hiánya is szerepet játszik az elmaradásban. Gyakori, hogy öt évesen óvodába kerülő gyermek számára a legegyszerűbb bébi formaillesztő játék is nehézséget okoz. A már sokszor emlegetett szabály itt is érvényes: soha nem az átlaghoz mért fejlődést várjuk el, hanem az egyén aktuális fejlettséghez igazodva választjuk ki az adekvát fejlesztést. Az óvodapedagógus jelenléte tudatos, ugyanakkor indirekt legyen. 24
A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek sokrétű tájékozódó tevékenységük során. A játék során a gyermek észrevétlenül is szerez tapasztalatokat, miközben gyakorolja az életben előforduló helyzeteket, és feldolgozza eddigi élményeit. Cél: A gyermekek képesek legyenek együttesen, folyamatosan, azaz több napon át egyazon téma játékos megelevenítésére. Tartsák be a szabályokat, vegyék figyelembe egymás igényeit. Játékeszközeik önálló megválasztására, egyszerűbb eszközök készítésére váljanak képessé. Alakítsanak ki új játék szituációt. Kommunikációjuk színessé, kifejezővé, egyénivé válásával társas kapcsolataik bővüljenek. A fejlődés hasson ki az önértékelésükre, énképük alakulására, szocializációjukra. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek játékeszközökkel, tárgyakkal való ismerekedésénél a fokozatosság elvének betartása. Népi játékok elemeinek megismerése, gyakorlása és elsajátítása. A fejlesztés tartalma: A kisgyermekkor 3-4, és 4-5 éves időszakára jellemző hogy a cselekvésből, véletlen mozgásból adódó sikerélmény ismétlésre ösztönzi a gyermekeket. Gyakorló játékok o Ismétléses cselekvések közben tapasztalatszerzés. o A szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok. o Egyszerű szabályjátékok, szabályainak megismerése, elfogadása, követése. Szerepjátékok o a játék lényeges eleme, hogy a gyermek utánozza környezetét, és ennek nagy jelentősége van a személyiség fejlődésében. o Mintakövetések (egyénenként és csoportosan). o Jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása. Barkácsolás o Játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással. 25
Dramatizálás, bábozás o Egyszerű bábok mozgatása. o Hangutánzások, egyszerű cselekvések eljátszása. o Konstruáló játékok. o Összerakható, szétszedhető játékok változatos kipróbálása. o Finommotorika, konstrukciós készség, egyszerű alkotások létrehozása egyéni elképzelés alapján. 5-6, és 6-7 éves korban: Gyakorló játékok o A szerepjátékot kiegészítik. o Az együttműködésnek nagy szerepe lehet az alkotások létrehozásában. Szerepjátékok o A szerepek kiosztása, elfogadása és betartása. o A környezet jelenségeinek, élményeinek szimbolikus beépítése önálló vagy csoportos játékba. Barkácsolás o A játékok egyszerű javítása. o Játékkészítések. o Kiegészítő eszközök készítése a játékokhoz. o Ajándéktárgyak készítése. Dramatizálás, bábozás o Bábkészítések. o Önálló bábozások (mese, történet, bábválasztás) Építő, konstruáló játékok o Összerakosgatások, szerelések egyszerű játékhelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével. Szabályjáték o Meghatározott szabályok alapján zajlik. o Képessé teszi a gyermekeket szabályjátékok megtanulására, a arra, hogy tartsa be, és kövesse a megismert szabályokat. A fejlesztés várható eredményei: 3-4, és 4-5 éves korban: Legyenek képesek együtt, egymással játszani 15-20 percet. 26
Egyszerű szabályokat értsenek meg és tartsanak be. Szükség szerint kis segítséggel képesek legyenek eszközválasztásra. Egyszerű eszközöket kis segítséggel készítsenek el. Alakítsanak ki új játék szituációt. Fejlődjön a kommunikációjuk, ami által az énképük, és önértékelésük is fejlődjön. Legyenek képesek saját élményeiket belevinni a játékukba, esetleg azok eljátszására. Figyeljenek társaik javaslataira, és vegyék fontolóra ötleteiket. 5-6, és 6-7 éves korban (az óvodáskor végére): Képesek legyenek folyamatosan együtt játszani. Tartsák be a szabályokat, vegyék figyelembe egymás igényeit. Válasszanak önállóan eszközt, készítsenek egyszerű eszközöket. Alakítsanak ki új játékszituációt. Fejlődjön kommunikációjuk, ezáltal önértékelésük, énképük, szocializációjuk. Legyenek képesek saját élményeik eljátszására. Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit. Feltételek: A gyermekek játszó kedvét felkeltő, biztonságos, nyugodt légkör kialakítása. Sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar, átalakítható terek, változatos eszközök. 10. Tevékenységformák A gyermek testi-lelki érésének forrása a tevékenység, mely során sokrétű tapasztalatot szerez, és élményekkel gazdagodik. Célunk az, hogy az élmények, tapasztalatok a valós élet számtalan lehetőségéből adódjanak. A gyermeket érő természetes ingerek kihatnak cselekvésére. A merev formákat kevésbé választjuk, s egyre gyakrabban éljük meg a rugalmasság előnyeit. 27
Az általános és speciális fejlesztést összetett módon, spontán és előre elhatározott tartalommal, hatékony tevékenységekkel valósítjuk meg. Az óvónő minta, aki kifogyhatatlan ötletességgel együttműködik a gyermekekkel, és változatos lehetőségeket biztosít számára. Az óvónő a különböző életkorú gyermekek között fejlettségüknek megfelelően differenciál. A gyermekek önszerveződő csoportjai hasonló fejlettségi szint szerint alakulnak. Az alkalmazott szervezési formák a csoportösszetételtől, a tematikától függően kötetlenek és kötöttek lehetnek, előnyben részesítve az egyéni, a mikrocsoportos munkaformát, választható a frontális, kötött tevékenység is, ha a helyzet úgy kívánja. Az új tanulásszervezési formákat fokozatosan vezetjük be pl. project módszer, kooperatív technikák alkalmazása. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolakezdés előtt álló gyermekek számára naponta felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozást tartsunk mikrocsoportos formában, változatos tartalommal. Az óvodai időbeosztás lehetőséget nyújt az ismétlésre, átgondolásra, a gyermek számára ideális tempó biztosítására. Nem a mennyiségi követelményekre, hanem a minőségre helyezzük a hangsúlyt, hiszen a gyermek az éppen rá jellemző fejlődési szakaszban egyéni módon képes a befogadásra. A játéktevékenység áthatja a gyermek életét, a gyermekek sokoldalú fejlesztése érdekében teljes körűen alkalmazzuk az óvoda minden nevelési területén: o o o o o o o Verselés, mesélés Ének- zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás. 28
10. 1. Verselés, mesélés A verselés, mesélés az anyanyelvi kultúra és a műveltség megalapozását szolgálja. Fontos eszköze, módszere és az egyik szervezeti kerete-formája az óvodai anyanyelvi nevelésnek. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A mese oldja a gyermek szorongásait, belső képteremtésre tanít. A vers gazdagítja a gyermek érzelemvilágát, hozzájárul ritmusérzékének fejlődéséhez, a környező világ sajátos módon történő bemutatásához, a verbális memória fejlesztéséhez. A mondókák, ritmikus versek, majd a lírai alkotások örömet jelentenek a gyermekek számára. Cél: Váljanak nyitottá az irodalmi élmények befogadására. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. A cigány kultúra kincseinek megismertetése a gyerekekkel. Korcsoportonként jellemző tartalmak: 3-4 éves kor: Az ölbeli játékok, mondókák a beszoktatás nehéz időszakában segítenek a gyermek óvónő összehangolódásában, a biztonságérzet kialakításában. A magyar népi mondókák gazdag kínálatot nyújtanak a mondókák, játékok kiválasztásához. A mozgással kísért versikéket is szívesen mondogatják az óvónőt ismételgetve a kicsik. A mesék közül az egyszerű állatmesék és a láncmesék e kornak a kedveltjei. Bábozásuk, dramatizálásuk egy-egy szerepre, jellemző mozzanatra, hangutánzásra korlátozódik. 29
4-5 éves kor: Ebben a korban eljön az ideje, hogy a gyerekek megtanulják a társakkal való együttműködést. Versválasztásunkkal arra törekszünk, hogy az alkotás alkalmat adjon egyegy élmény, jelenség kapcsán az együttes utánzó, szerepcserés játékokra. A 4-5 éves gyerekek kedvelt játéka a hangutánzás. Az állatok hangjának utánzására sok lehetőséget kínál a népi gyermekköltészet és költőink gyermekek számára írt versei. Bábozások és dramatizálások alkalmával meríthetünk e kínálatból. Kedves meséik továbbra is az állatmesék, de már megjelennek a nagyobb lélegzetű verses mesék. A csodás elemeket tartalmazó (pl.: tündér) mesék megmozgatják fantáziájukat, segít áthidalni a vágyak és a valóság korlátai közötti távolságot, új elemekkel gazdagítják szerepjátékukat. 5-6-7 éves kor: A gyerekek már könnyedén megjegyzik a kiolvasókat, mondókákat, amelyek még mindig mozgáshoz, játékhoz kötődnek. Verseik az évszakokhoz, állatokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak. Ha elegendő és változatos az ismétlés, a gyermekek könnyen megjegyzik és bátran mondják el a számukra kedves verseket. Erre az időszakra esnek a magyar népmesekincs legszebb darabjai, nagy íróink (Móra, Móricz) kisgyermekekhez szóló elbeszélései, a hosszabb verses mesék és a folytatásos meseregények. A mesék megjelenítését a mindig elérhető bábkészlet és a gyermekek által készített bábok segítik. Feladat: Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művekből igényes anyag összeállítása. Merítés a világirodalom gyöngyszemeiből. Társas kapcsolatokban a verbális közeledés elősegítése a gyermek és környezete között. 30
A vers, mese és a nyelvi játékok széles skálájának beépítése a mindennapi - tevékenységbe, a gyermek fejlesztése érdekében. A feldolgozás egyénhez kapcsolódóan történik mikro-makro csoportban. A cigány hiedelemvilág megismertetése cigány népmesék és népzenei anyagok segítségével. A fejlesztés várható eredményei: Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismerje mozdulatait. Tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet. Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére. Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezze meg azokat. Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. Vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben. Szívesen, örömmel hallgasson mesét. Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére. Feltételek: o Igény szerinti eszköztár, játékok, bábok, stb. o Magyar és más népek meséit, verseit, mondókáit, játékleírásokat tartalmazó könyvek. 10. 2. Ének- zene, énekes játék, gyermektánc Az értékes zene fogékonnyá teszi az gyermeket a szép befogadására, formálja ízlését és emberi tartását. Zenei nevelésünknek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. Zenei élményeket szereznek a gyermeke játék közben spontán, kötött és kötetlen kertek között, egyéni érdeklődésük, érzékenységük alapján. Ezek az élmények serkentik a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát. A dal ritmusa, lüktetése mozgásra serkent, s ennek következtében esztétikusan 31
formálódik mozgásuk. A zenei nevelés elsősorban az érzelmekre hat, az öröm kiteljesedését segíti a felszabadult, ihlető légkör. A zenei nevelés a néphagyományok ápolásának fő színtere, a Kodály-módszer szellemében, Forrai Katalin nyomán végezzük fejlesztő munkánkat. Cél: A zenei érdeklődés felkeltése. A jó énekes légkör kialakítása. Érzelmi biztonság erősítése. Pozitív érzelmek keltése az ének-zenei tevékenységek iránt. A közösség ereje, a közös játék élménye, öröme. Az óvodai hagyományok, valamint a néphagyományok ápolása. Zenei képességek fejlesztése játékosan. Feladat: (Forrai Katalin: Ének az óvodában című munkája alapján) Éneklési készség fejlesztése: o Tiszta éneklés (óvónő bemutatása, közös éneklés, egyéni éneklés, zenehallgatás). Zenei hallás fejlesztése: o Magas-mély, halk-hangos megkülönböztetése. o Hangszínek felismerése. o Belső hallás fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése: o Egyenletes lüktetés érzékeltetése. o Ritmusérzékelés. o Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása. o Tempóérzékelés. o Táncmozgás. o Hangszerekkel való ismerkedés. Zenei formaérzék fejlesztése: o Motívumhangsúly. o Dallam motívum. o Ritmus motívum. Zenei alkotókészség fejlesztése: o Zenei kreativitás elősegítése. 32
10. 2. 1. Zenei képességfejlesztés óvodánkban 3-4 évesek részére 10-12 mondóka, (ölbeli játékok, arc- kéz- ujj-stb.- tanítók, lovagoltatók) rövid, egyszerű, szünet nélküli, negyed, vagy páros nyolcad üteműek. Egyszerű játékkal vagy mozdulattal kísérhetők. 6-8 énekes játék: 2/4 ütemű,- negyed vagy páros nyolcadot tartalmaz. Egyszerű játék: vonulós, kanyargós, vagy körben állás közben mozdulattal kísérhető, párcserés. Sokszínű zenei élmény biztosítása az óvónő által, illetve kazetta, CD, hangszerek felhasználásával, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódóan is. A fejlesztés területei: Közös éneklés. Egyenletes lüktetés. Halk-hangos megkülönböztetése. Hangszínek felismerése. Hangszerek hangjának követése. Tánc, mozgás. A hetirendben mindennap szerepet kap a zenei nevelés. o Az énekes játékok és a zenei fejlesztés külön-külön szervezett tevékenysége ennek a korosztálynak, mivel a kicsik terhelhetőségét, figyelmük terjedelmét, életkori sajátosságait figyelembe kell vennünk. o A dalos játékok, mozgásos-énekes játékok az udvaron is megvalósíthatók. o A fejlesztés kisebb csoportokban, maximum 10 gyermekkel, hetente 1 alkalommal, 15 percben történik. 4-5 évesek részére: 7-8 új mondóka, melyek már bonyolultabbak, nehezebb az eljátszásuk, mondóka végén megjelenhet a szünet, illetve nyelvezetében van a nehézsége. 12-15 új dal, énekes játék, melyeknek nagyobb a hangterjedelme, (4-5 hang), szünet is lehet a végén, ritmusa nehezebb, összetettebb. Jellemzőek a párválasztós, szerepcserés, fogyó-gyarapodó sorjátékok. 33
A fejlesztés területei: Egyenletes lüktetés. Egyszerű ritmus. Szünet, tempóérzékelés. Motívumhangsúly. Ritmusmotívum, egyszerű osztinátó gyakorlatok. Belsőhallás fejlesztése, visszhang játékok. Magas-mély megkülönböztetése. Egyszerű dallamok, ritmusok visszaadása az óvónő bemutatása után. Hangszerek használata, felismerése, megnevezése. Hetirendben szervezetten, előre tervezetten 1 alkalommal, a dalos játék és a zenei fejlesztés összekapcsolódhat, az énekes játékok az udvaron is megvalósíthatók. A fejlesztés mikro csoportban történik. 5-6-7 évesek részére: 4-5 új mondóka, melyekben megjelenik a belső szünet, szinkópa, bonyolult triola ritmusok is, hosszabb a szövegük, esetleg felelgetős jellegűek. Játékuk nehezebb szabályt tartalmaz. 3-4 új dal, 8-10 új énekes játék, ezek lehetnek már variált dallamúak, változó ritmusúak, kapus, hidas, gyarapító-fogyó sorjátékok. Megjelennek a néptáncos elemek, kötött szabályos mozgásformák, valamint a játékfűzés. A fejlesztés területei: Egyéni éneklés. Egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetése. Dallammotívum. Halk-hangos összekapcsolása tempóváltással, vagy dallambújtatással. Zenei formaérzéket fejlesztő játékok. Önálló ritmus- és dallam kitalálása. Egyszerű ritmusképlet leolvasása. Egyszerű dallamvonal mozdulattal való követése. Kétszólamúság, kánon előkészítése. 34