A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÓSA UTCAI ÓVODA 4031 Debrecen, Pósa u. 49. Intézmény OM - azonosítója: 030893 Készítette: Kardosné Nagy Mária Óvodavezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 3/2016. határozatszámon elfogadta: Nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánító:.. Óvodai Szülői Szervet nevében névaláírás 4/2016. határozatszámon jóváhagyta:. Intézményvezető Ph. Hatályos: a kihirdetés napjától 2016.09.01-től A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: közzétételi listán A Pósa Utcai Óvoda Nevelőtestülete által 2016. 08.29-én elfogadott dokumentum Iktatószám:
TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám Készítette 3. Bevezető 4. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere 5. 1. Óvodánk 6. 1.1. Az óvoda bemutatása 6. 1.2. Az óvoda jellemző adatai 7. 1.3. A pedagógiai program küldetése-filozófiája 7. 2. Gyermekkép, óvodakép 8. 3. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 12. 3.1. Humán erőforrás 12. 3.2. A nevelőtestület képzettségi mutatói 12. 3.3. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága 12. 3.4. Az óvoda belső továbbképzési rendszere 15. 3.5. Az óvoda szűkebb és tágabb környezete ( tárgyi adottságok és feltételek) 15. 4. A program nevelési feladatrendszere 16. 4.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei 17. 4.1.1 Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés 17. 4.1.2 A környezettudatos magatartás megalapozása 18. 4.1.3 Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja 19. 4.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása 21. 4.3. Anyanyelv fejlesztése és nevelés 26. 4.4. Művészeti nevelés 27. 4.5. A külső környezet megismerése, természeti környezet megismerése (matematikai tapasztalatok) 31. 5. A tevékenységközpontok rendszere, tevékenységformák 33. 6. A szabadjáték 37. 7. Az óvoda hagyományos ünnepei 38. 8. Inkluzív nevelés 39. 8.1. Integráció a sajátosságok megőrzésével 40. 8.2. Individualizálás 41. 8.3. Differenciálás 43. 9. Interkultúrális óvodai nevelés 44. 10. Óvodai fejlesztőprogram 56. 10.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 74. 11. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése 75. 12. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 82. 2
13. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 84. 14. Az óvoda kapcsolatrendszere 85. 15.1. A család bevonása az óvodai életbe 85. 15.2. Az óvoda kapcsolatai, együttműködések 86. 15. A pedagógiai munka dokumentációi 89. 16.1. A gyermekek fejlettségállapotának mérése 89. 16. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és 90. felszerelések 17. Programspecifikus javasolt szakirodalom 95. 18. Legitimációs záradék 96. KÉSZÍTETTE : A PÓSA UTCAI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE, AKIK 1999 ÉVBEN DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSÁÉRT DÍJAT ÉRDEMELTÉK KI 3
Pedagógiai programunk keretét a BEVEZETŐ a Lépésről-lépésre Óvodai Program adja, melynek magyarországi adatpációs fejlesztőmunkájában részt vettünk. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja: a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő, a családi nevelést kiegészítő szocializációnak, a tevékenységek rendszerének, a szülők bevonásának, az inkluzív nevelésnek integrációnak megvalósítását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését, migráns gyerekek multikultúrális nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, fejlődésének támogatását ép gyermekek között. Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés. 4
A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény 2016.évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 5
1.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 1. ÓVODÁNK Debrecen egyik városszéli településrésze a Nagysándor-telep. Elnevezése az évtizedek során többször változott. Korábbi neve Téglavető volt, melyet az itt működő Téglagyárak után kapta. A ma használatos Nagysándor-telep elnevezés az 1849-ben lezajlott csata emlékére emelt és az Aradon mártírhalált halt Nagysándor József honvédtábornok nevét viselő emlékmű (emlékdomb) közelsége miatt történt. Az óvoda 1929-ben épült, szolgálati lakással, majd kaszárnyaként szolgált. Az 50-es években az iskolaépítések idején, pedig iskolaként funkcionált. 1975-ben társadalmi munkával 5 csoportosra bővítették a kiszolgáló helyiségekkel együtt. Ez a székhely óvoda, mely a Pósa utca 49. alatt található. 1996-ban a megszüntetett bölcsőde épületét - közgyűlési határozat alapján - kétcsoportos óvodává alakítottuk át, mely a Pósa utca 1. sz. alatt, az iskola szomszédságában található. Telephelyi intézményünk két óvodai csoporttal működik. 1997-től óvodánk valamennyi csoportjában a Lépésről Lépésre Óvodai Program szerint szervezzük az óvodai életet. Nevelőtestületünk 2000-2003-ig teljesítette a Comenius Minőségfejlesztési Program követelményeit, büszkén viseljük a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Teljeskörű Minőségirányítás modellje bevezetésében való részvételért járó emlékplakettet, és továbbra is az eredményes pedagógiai munkára törekszünk úgy, hogy minden partnerünk elégedett legyen munkánkkal. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert, 2005-2007-ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük óvodai fejlesztőprogramként. 2008. szeptember 01. óta fogadjuk a városban élő menekült, menedékes, befogadott, oltalmazott, kérelmező státuszú illetve külföldi családokból érkező óvodáskorú gyermekeket, akiket az Interkultúrális Óvodai Nevelési Programunk szerint nevelünk. A családi házas településrész falusias jellegű. A két óvoda és az általános iskola meghatározó intézmények ezen a városrészen. A székhely és a telephelyi óvoda a településrész főutcáján helyezkedik el, mely jól megközelíthető a beóvodázási körzet egészéről. 6
1.2. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos neve: Az intézmény címe és elérhetősége (székhely óvoda): Az intézmény címe és elérhetősége(telephelyi óvoda): Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: A pedagógiai program készítője: A pedagógiai program elfogadója: A pedagógiai program jóváhagyója: Eljárásjog gyakorlása, véleménynyílvánítás: Az óvodai nevelés nyelve: Hit-és vallásoktatás: Pósa Utcai Óvoda 4031 Debrecen, Pósa utca 49. 06-52/478-026 4031 Debrecen, Pósa utca 1. 06-52/478-088 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. Az óvoda nevelőtestülete Nevelőtestület Óvodavezető Szülői Szervezet Magyar SZMSZ-ben szabályozottak szerint biztosított 1.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÜLDETÉSE- FILOZÓFIÁJA A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, az egyedi tevékenységközpont rendszer, a szülők óvodai életbe való bevonása és a szociális, fejlesztő-segítőmunka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A sokszínű kultúra és multikultúrális érték beépül a tevékenységtartalmakba. A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, a három-hétéves gyermekek vegyes csoportokban történő nevelését, az eltérő családi értékek és kultúrák tolerálását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását. 7
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP: Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Biztosítjuk: - az egyenlő hozzáférést; - az emberi jogok gyakorlását; - kultúra és hagyományápolást, - a nemek társadalmi egyenlőségének elvét, - az esélyegyenlőséget, - a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését. ÓVODAKÉP: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: - óvó-védő, - szociális, - nevelő-személyiségfejlesztő. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. 8
Kiemelt: Pedagógiai Program Pósa Utcai Óvoda Debrecen a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom, a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása, a gyermeki szükségletek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a szabad játék szerepe, helye, a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integrációt, az emberi jogok és alapvető szabadság jogok védelmét. különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztő, differenciáló pedagógiai tevékenység mellett a beilleszkedés segítése - a társak általi - elfogadással. A nevelő-oktató intézmények nyitottságát egyre fontosabbnak tartjuk: Nyitottság: elsősorban a szülők számára (az óvoda-család kapcsolata), a fenntartó számára, a régióban dolgozó óvodapedagógusoknak, nevelési-oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek, óvodán belül a gyermekcsoportok között az átjárás biztosítása (az érdekes tevékenységekben, a vegyes összetételű csoportokban) életkor szerint, ahol előzetes bejelentés után az érdekeltek bármikor betekinthetnek óvodai életünkbe, részt vehetnek pedagógiai munkánkban (a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával). A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Egy-egy körzetben, településen az eltérő családi szükségletek következtében az óvodai funkciók közül bármelyik hangsúlyossá válhat. A családok állapota, működése, funkciózavara sokféle lehet. A halmozottan hátrányos gyermekeket nevelő óvodákban hangsúlyosabbá válhat például a legfontosabb az óvó, védő, ellátó, gondozó funkció és előtérbe kerülhet az egészség megőrzése érdekében a prevenció. A Lépésről Lépésre óvodai program érinti a teljes intézményt, kiemeli az óvodafejlesztő tevékenység szerepét. 9
Az óvoda, mint intézmény egy komplex rendszer, amelynek minden összetevője kölcsönhatásban működik. A koncepciók a teljes rendszert érintik. Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak alakítását, a családoktól, az iskolával való együttműködésig. Óvodánk küllemében is és a nevelőmunka tartalmi színvonalát tekintve is maradjon a településrész kiemelkedő intézménye. A nyitottság megtartása, növelése mellett a tágabb környezet igényeire is építve, szakmailag önálló nevelési intézményként működik. Az óvoda a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig nevelő intézmény. A gyermekek szociokultúrális élettere miatt az óvó-védő, szociális, valamint a nevelőszemélyiségfejlesztő funkciója hangsúlyos. Nyitott óvodánk jellemzői: a családi nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése során: kultúrát, értéket közvetít és képvisel, a családok megismerése (családlátogatás, környezettanulmány) elsődleges, fontos a türelem, elfogadás, empátia a gyermek érdekében, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, olyan közösségi rendezvények, események szervezése, melyek a családok együttműködésére épülnek (kultúra-közvetítés, szabadidő szervezés), a veszélyeztetett gyermekek alapellátásban való gondozása, a veszélyeztető tényezők megszüntetésére törekvés, széles körű intézményi és társadalmi kapcsolatokon keresztül, szülőbevonás, az óvodai élet történéseinek aktív részesei a családok, családtagok. Milyenek az óvodapedagógusok és munkatársaik? elfogadják és tisztelik a kisgyermeket, ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra), ismerik a szülők véleményét az óvodai nevelőmunkáról, bevonják a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást és szolgáltatást végeznek (fejlesztőpedagógus, jogász, családgondozók, gyermeknevelési tanácsadás, logopédus), folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, kapcsolatot építenek ki a gyermekek tágabb családi környezetével is, működtetik a jelzőrendszert, közvetítő szerepet töltenek be a speciális szolgáltató és szociális intézmények között, közösen biztosítják a tapasztalat- és élményszerzés lehetőségét, be és elfogadják a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, örömmel fogadják és gondoskodnak a migráns gyermekekről. 10
AZ ÓVODA ALAPELVEI, ÉRTÉKEK 1. Individualizálva szocializál. 2. Sajátos tevékenységközpont rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát. 3. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. 4. A program, az óvoda lehetőségeit, a település igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve, támogatja a szociálpedagógus, vagy gyógypedagógiai asszisztens feladatainak beépítését, az óvoda által felvállalt tevékenységek körébe. A nevelőtestületi döntés értelmében a szülői közösség igényeinek beépítésével, támogatásuk mellett teljes átvételre került a Lépésről-lépésre Óvodai Program. Feladatunk a migránsgyermekek Interkulturális Óvodai Nevelése. Alap- és irányelvek segítségével állítottuk össze programunkat, mely a magyar nyelven történő óvodai nevelésre épül. Az Óvodai Fejlesztő Programunk az óvodánkba járó valamennyi kisgyermek - legyen az magyar, külföldi, sajátos nevelési igényű, nemzetiségi - együttnevelésének, integrációjának megvalósítását eredményezi. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása (az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. AZ ÓVODA CÉLKITŰZÉSEI, A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE Óvodai programunk a 3 éves kortól iskolába lépésig ép és különleges bánásmódot igénylő gyermekek-nemi, faji, vallási, nyelvi és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül- fejlődésének támogatását és személyiségük harmonikus fejlesztését célozza: az egyszeri és megismételhetetlen egyén (gyermek) adottságainak, képességeinek és szükségleteinek (testi, lelki, szellemi) kibontakoztatása által, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hagyományaik, kulturális értékeik ápolásával, kiemelt védelem és gondoskodás mellett. 11
3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 3.1. HUMÁN ERŐFORRÁS Pedagógusok száma: Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma: Egyéb segítő munkatársak: Szak-, és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei: 16fő 9 fő 2017.01.01-től +1 fő ped.asszisztens 3 fő Logopédus, gyermekorvos, védőnő, családgondozók, szociális munkás 3.2.A NEVELŐTESTÜLET KÉPZETTSÉGI MUTATÓI: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma: Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: 15 fő 1 fő bűnmegelőzési koordinátor 1 fő vezető óvodapedagógus Szakértői névjegyzék 1 fő köznevelési szakértő 3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA: Akkreditált továbbképzés megnevezése: (szakterület) 3-8 éves egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése ÁBPE- továbbképzés Adatbázis kezelés alapok Résztvevők száma: 1 fő 1 fő 1 fő 12
A halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyermekek korai óvodába kerülésének megszervezését segítő program A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása Alapfokú számítástechnikai ismeretek Alternatívák az erőszakkal szemben A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága A szabad játék mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében Bevezetés a Lépésről-lépésre Óvodai Programba Családpedagógiai tanácsadó Epochális rendszerű óvodai nevelési program EU továbbképzés Fejlesztőpedagógia alapjai Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak Hatékony együttműködés az iskolával Horizontális szempontok pályázat megvalósítása során IPR menedzsment IPR vezetőképzés Iskola-és óvodavezetők európai továbbképző programja Kedvesház pedagógia 1. Kedvesház pedagógia 2. Képzés gyermekvédelemben, ill. gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekekkel foglalkozó, közoktatásban érintett pedagógusai számára Komplex prevenciós óvodai program Lépésről-lépésre minősített óvodai program Marketing, reklám, és kommunikációs menedzser Máshogy segíteni Mentálhigiénés alapképzés Minőségbiztosítás az óvodában 13 4 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 5 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 5 fő 2 fő 1 fő 2 fő 2 fő 3 fő 3 fő 2 fő 1 fő 16 fő 1 fő 1 fő 5 fő 4 fő
Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére Projekttervező Számítógép és internet alapismeretek Számítógép-kezelői ismeretek, operációsrendszerek Tanulási nehézségek prevenciója és speciális korrekciója Beóvodázási felelősök képzése Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése - Angol Tantárgygondozói szaktanácsadói képzés Persona Doll konfliktuskezelő módszer Tanfelügyelői, szakértői képzés 1 fő 1 fő 5 fő 3 fő 3 fő 2 fő 12 fő 1 fő 1 fő 1 fő TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG: Lépésről-lépésre program alapképzés Szakmódszertani képzések Esélyegyenlőségi képzések Közoktatás vezetői képzés A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA: Szakmai munkaközösségek működtetése, beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások, előadások tartása 14
3.4. AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE: 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés 3. Önképzés 3.5. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE: TÁRGYI ADOTTSÁGOK ÉS FELTÉTELEK A Pósa u. 49. (székhely óvoda) területe: 3690 m 2, ebből az épület nagysága 668 m 2. Az 5 csoportos óvoda füves, fás udvarral rendelkezik, mely mozgásfejlesztő fajátékokkal telepített, s ez által biztosított a megfelelő mozgástér a gyermekek számára. A csoportszobák mérete 49-56 m 2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek. A melegítőkonyhánk 160 főre tervezett. Raktárként a pince és a padlás szolgál. A csoportszobákban biztosítottak a programspecifikus bútorok, berendezések, eszközök, ezek folyamatos cseréje, ill. a játék és foglalkoztatási eszközök pótlása is rendszeres. Logopédiai fejlesztőszoba áll rendelkezésre a speciális fejlesztések megvalósításához. 1999 óta rendelkezésünkre áll egy tornaszoba raktárral együtt, melyben biztosított valamennyi mozgásfejlesztő eszköz (bordásfal, Tini-kondi, kéziszerek stb.). Ez a helyiség szolgál a közösségi rendezvények helyszínéül is, kihasználtsága maximális. A Pósa u. 1. alatt 853 m 2 nagyságú telken,183,80 m 2 területű épületben működik óvodánk telephelyi intézménye. Az általános iskolával együtt épült, régebben tanteremként, majd bölcsődeként funkcionált. Átalakítás után egy 29 m 2 -es és egy 52 m 2 -es csoportszobából, melegítőkonyhából, két gyermeköltözőből és két előtérből álló épület. A folyamatos felújításokkal most már csodálatos csoportszobákkal fogadjuk a gyermekeket, melyet az óvónők és a gyermekek kézügyességét dícsérő munkák teszik színesebbé, otthonosabbá. Füves, fás, bokros, két részből álló udvarán fa mozgásfejlesztő játékok és homokozó található. 15
4. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI A LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE PROGRAM FELADATRENDSZERE: 1. Személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása mellett értékek közvetítése: be-és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség, munkaszeretet, ragaszkodás; 2. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét; - a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi); - érzelmi gazdagságot (elfogadás, szeretet, önzetlenség, együttérzés); - a kulturált magatartás szokásait (alapvető illemszabályok az emberi kapcsolatokban); - az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés); - a másság tolerálását; - a társakkal való együttműködést (csoporton, óvodán belül és telephelyi óvodával kapcsolatban); - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét; - a művészetek, a természeti-társadalmi környezet iránti érzékenységet. 3. A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével támogatjuk a szocializáció szempontjaiból fontos feladatokat, magatartásformákat: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését; - a kontaktuskeresését, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását; - a társas konfliktusokban - a felnőtt minimális segítségével - a megoldások keresését; - az önszabályozás, önkontroll alakulását; - a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását; - a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. 16
4. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kívánságaikra építve: a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív fejlődését; - a hagyományok ápolását; - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét; - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. 5. A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása hangsúlyosabb. 4.1. AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI A gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok az óvodában. 4.1.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, MOZGÁSFEJLESZTÉS CÉL Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Feladatok: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása; az egészséges életmód szokásainak kialakítása; az egészség megőrzése, edzése és a prevenció; az érzékszervek egészséges működésének segítése; a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása. 17
Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése: a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, specialisták segítségével szülővel, óvodapedagógussal együttműködve; prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. MOZGÁSFEJLESZTÉS A játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése a projekttervben, mindennapra készüljön el. 4.1.2. A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk nyitott, azaz a településrész egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt. ERŐFORRÁSOK Az óvodai alkalmazottai közül többen ezen a településrészen élnek, így van rálátásuk az adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Volt Pósa Utcai óvodásunk lelkes környezet és természetvédő könyvét használjuk fel a megismertetéshez. A lakossággal való nagyon jó kapcsolat, mint erőforrás további lehetőség. Évek óta így működik óvodánkban a parlagfűmentesítési akciónk. Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka rendkívüli hatékony. 18
AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI: a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása, rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, optimista életszemlélet kialakítása tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában parlagfúmentesítési akció megrendezése, hagyományként, környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakóés óvoda környezet közös megóvása személyes higiéné elsajáttítatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása, csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása. 4.1.3. AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők résztvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 19
Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet bizosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: CÉL: az egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, bántalmazás, erőszak megelőzése, balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél). TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK: az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák) élményszerző napok rendszere. SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK: környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók részvétel egyéb programokon pályázatok, versenyek KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ: a nyitott óvodai rendszerünk jó példát mutat, hogy az óvodánk környezeti nevelési tevékenysége közügy. a pedagógustovábbképzésben is tervezzük ilyen tárgyú képzésen való résztvételt. 20
4.2. ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK BIZTOSÍTÁSA FELADATOK: - a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján; - az erkölcsi érzelmek megalapozása; - az alapvető udvariassági szokások, magatartások fejlesztése; - a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése; a gyermeki önkifejezés biztosítása; - a szociális technikák megalapozása; - a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés; - a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése; - a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása; - a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása, - érzelmi biztonság megteremtése; - gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet); - szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja; - a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával. A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett. Az óvodapedagógus szerepe legyen elfogadó, segítő-támogató attitűdje a gyermekekkel szemben. A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott. Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési egység hatékonysága, eredményessége. A migráns gyermekek nevelése során valamennyi dolgozó feladata, hogy teremtsen lehetőséget egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére, elsajátítására (beszélgető kör, tradíciók, ünnepek, ünnepélyek, hagyományápolás, vallási események). Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 21
Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít. Zárásig a szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el óvodából a gyerekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük, fejlesztjük elfogadás mellett, az ép társakkal integráltan. Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, azok tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését. A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak, eszközök. Fontos a felnőtt felügyelete a gyermekek biztonságára való figyelem. CSOPORTSZERVEZÉS A csoportok életkori összetételének kialakítása függ a jelentkezett gyermek életkorától, a gyermekek személyiségétől, a szülők igényeitől. Óvodánkban vegyes csoportok működnek, amelynek kialakításában meghatározó a szülők igénye, kérése. Ezáltal testvérek, rokongyermekek kerülhetnek egy csoportba, illetve a szülők ragaszkodása az előző gyermek óvónőjéhez is a bizalom jele. Tekintve, hogy az iskolába elmenő gyermekek helyén mindig változó korosztályú gyermekek kerülnek, a vegyes csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre nevelődik több eltérő életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti kor, képesség-készségbeli különbségek, a tehetség megmutatkozik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei, hátrányos helyzetű, tehetséges,ép gyermekek integrált nevelését valósítjuk meg, vegyes életkorú és összetételű csoportokban, melyben ügyelünk az arányok betartására. Elsődleges a gyermekek csoportban történő állandóságának biztosítása, hogy ugyanazok az óvónénik kísérjék végig 3 ill. 4 évig felmenőrendszer szerint, az eredményesen együttműködő óvodapedagógusok-dajka nevelői egységének támogatása mellett. NAPIREND, HETIREND A napirend biztosítsa a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését megfelelő időkeretben. Stabil elemek az étkezések, a szabad levegőn való tartózkodás, a játéktevékenység és a pihenés ideje. Májustól augusztusig un. nyári napirend készül, melyet egy óvodai csoportnaplóban rögzítjük. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az adott gyermekcsoportra alakítsák ki az óvodapedagógusok mind a napirendet, mind a hetirendet. A játék kitüntetett szerepe mellett az egyéb tevékenységek közötti harmonikus arányok megtartása szintén fontos. 22
NAPIREND az életkori összetételtől függően: Időkeretek 6 00 órától TEVÉKENYSÉGEK 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesek 6-7 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás 12 00 óráig JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN 12 00 órától Ebéd (kötött formában, előtte testápolás) Ebéd (kötött formában előtte testápolás) Ebéd (kötött formában előtte testápolás) Ebéd (kötött formában, előtte testápolás) 15 00 óráig PIHENÉS PIHENÉS PIHENÉS és/vagy felajánlott tevékenység PIHENÉS és/vagy felajánlott tevékenység Folyamatos uzsonna Folyamatos uzsonna Folyamatos uzsonna Folyamatos uzsonna 15 00 17 00 ig SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN SZABAD JÁTÉK JÁTÉK A SZABADBAN SZABAD JÁTÉK JÁTÉK A SZABADBAN Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. 23
Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény). A napi étkezések közül az ebéd időpontja kötött. Tízórai és az uzsonna időpontja a gyermekek szükségletei szerint alakítható. Ezeket az óvodán kívüli tényezők jelentősen befolyásolják. A családok helyzete, szokásai, a lakáskörülmények, a reggeli óvodába érkezés ideje. Természetesen egy meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság a délelőtti és a délutáni étkezéseknél. Ez a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos. A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a hetirendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A HETIREND ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI: 1. A hetirendben életkortól függően naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezethető be a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva a kötelező részvétel. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabályjátékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve. 2. A vegyes összetételű csoportokban minimum havonta egy alkalommal célszerű a nagyoknak saját korosztályával, illetve tehetségígéretes gyerekeknek (más csoportbeliekkel) közös művészeti tevékenységet szervezni. 3. A felajánlott választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. A kis, középső csoportosoknak a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban, a nagyok kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétől függően az őszi hónapokban, vagy egész tevékenységek jellegétől függően (például: művészeti tevékenységek) a nagyok számára a választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns keret. 24
A HETIREND ÁLTALÁNOS MINTÁJA, A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE Vegyes összetételű csoportban: Hétfő: Testnevelés Választható tevékenységek (szülők bevonása) Kedd: Mozgásfejlesztő szabályjátékok Kötelezően választható, vagy/és (kezdeményezett) felajánlott tevékenységek (2 óvodapedagógus) Szerda: Testnevelés Választható tevékenységek (szülők bevonása) Csütörtök: Péntek: Mozgásfejlesztő szabályjátékok Választható vagy/és kötelezően (kezdeményezett) választható felajánlott tevékenységek (2 óvodapedagógus) Közös élmények szerzése (szülők bevonása) A választható és / vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban (integrált feldolgozással) kezdeményezhetők. A tevékenységek közül az óvodapedagógus a gyermekek választásai és a résztvevők fejlettsége alapján, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el, hol van a közvetlen részvételére, mintájára és segítő közreműködésére szükség (pl.: technikák bemutatása, és ezzel egy időben a homok asztalnál terepasztal készítése, miközben a technikákkal készült eszközöket is felhasználva a másik óvodapedagógus kezdeményezhet ének-zenei tevékenységet). A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon továbbfejlesztik, és összekapcsolhatják más tevékenységközpontban folyó játékkal. A mozgásfejlesztés kerete és időtartama változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti két alkalommal kötelező a testnevelés szervezése tornaszobában ill. az udvaron, ill. a tornateremben 3 éves kortól fokozatosan bevezetve a részvételt. A többi napokon a szabad mozgás valamennyi formája valósuljon meg. A tornaszoba használati rendjét a hetirendek egyeztetése után az óvodavezető készíti el. A csoportvezető óvónők felelőssége, hogy a gyermekcsoporthoz mérten (összetétel, nagyságrend) egyszerre, vagy mikrocsoportos formában foglalkoztatja a gyermekeket. A tornaszoba biztonságos működtetése max. 12 gyermek számára megfelelő (figyelembevéve a mozgástér, és mozgásfejlesztő eszközök nagyságát, körét a balesetmentes foglalkoztatást.) Az ének-zenei tevékenységet a nagyoknak heti 1 alkalommal kötelezően szervezzük. A vizuális tevékenységekre minden nap legyen lehetősége a gyermekeknek, mely a szabad játék keretén belül történik.(a vizuális eszközök a gyermekek elérhetőségi magasságában biztosítottak, ill. minden csoport rendelkezik festőállvánnyal). 25
Élményszerző napot heti egy alkalommal terveznek-szerveznek az óvónők, amely a csoportépítés, a szocializáció, a társaskapcsolatok erősítését szolgálja, ill. a gyermekek, családok megismerése a cél. A szervezeti keretek a kis- középsősök számára felajánlott és választható, míg a nagycsoportosok számára kiegészül a kötelezően választható felajánlott tevékenységekkel. A választható és/vagy kötelezően választható tevékenységeket heti 2 napon integrált feldolgozással három vagy több tevékenységközpontban kezdeményezzük vegyes összetételű csoportokban a felajánlott tevékenységet. A tematikus (havi projektrendszerű) terv minimum 4 hetes rendszerében tervezik az óvodapedagógusok a megvalósítandó témák / projektek feladatait. A tematikus terv rendszere kapcsolódhat évszakokhoz, de biztosított az óvodapedagógusok szakmai, módszertani szabadsága. Tartalmaznia kell: - cél, feladatrendszer, képességfejlesztés területei, feladatai - tevékenység/foglalkozás szerinti megbontás az ONAP alapján - a tevékenységek/foglalkozások, munkafolyamatok integrált feldolgozásának témái, anyagai - módszer, eszköz, forrásmegjelölés meghatározás A heti- és napirendnek megfelelő projektekben (1 vagy 2 hétre szóló) tervezett tevékenységekről heti tervet (projektet) ill. az integrált napokról napitervet készítenek az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok közösen. A megvalósulási szintet, további fejlesztési feladatokat reflexióban rögzítik A projekttervet minden esetben ki kell függeszteni a szülők tájékoztatására, ill. egy példány az óvodai irattárba kerül. Lehetőség szerint (a gyermekcsoport fejlettsége, összetétele meghatározó) a gyermekekkel is készítsenek az óvodapedagógusok rajzos tervet, mely a csoportszobában kerül kifüggesztésre. A csoportszoba dekorációja, tárgyi eszközei tükrözzék az adott projektet. 4.3. ANYANYELVI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS FELADATOK: - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése; - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése; - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, - a magyar nyelv tanulásának segítése, - az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben s gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, 26
- az óvodai nevelésben a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítjuk a változatos tevékenységet, élményeket az őket körülvevő természeti társadalmi környezetből, - az óvodapedagógus rendszerezze a megszerzett tapasztalatokat és élethelyzetekben gyakorolja azokat az észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás fejlesztése mellett, - valamennyi óvodai tevékenységformában megjelenő és megvalósítandó feladat az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formái ( a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel a javítgatás elkerülésével valósuljon meg. Az anyanyelv fejlesztésének alaphelyzetei: spontán, irodalmi nevelés, egyéb kezdeményezési helyzetek, melyekben történik a beszélő magatartás megalapozása, kialakítása. 4.4. MŰVÉSZETI NEVELÉS ÉNEKLÉS, DALOS JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés része a gyermekekkel kapcsolatos mindennapos tevékenységnek. A választott ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, éneklés, énekes játékok a zenélés nyújtsanak örömet a gyermekeknek Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) a zenei kreativitás fejlesztésében, alakításában. 27
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi gyermekek hovatartozását, kultúrájuk hagyományaik beépítését. Nagyjelentőségű a spontán utánzás, a gyermekek által kértek gyakorlása, a mindennapi tevékenységek részévé válik. A zene és a mozgás együttes pozitív érzelmi hatásait erősíti a gyermektánc. 28
BÁBOZÁS, DRAMATIKUS JÁTÉKOK, MESÉLÉS, VERSELÉS Az érzelmi biztonság megoldásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzelmi élményt adnak. A gyermekanyagban a magyar gyermekköltészet, a néphagyományok jó alapjai a mindennapi mondókázásnak verselésnek. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik eszköze. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, mely megjelenik a délelőtt folyamán ill. pihenés előtt minden esetben. Segítjük a kisgyermekek saját vers és meseköltését azok mozgással, ábrázolással történő kombinálását, ill. az óvodapedagógusok rögzítik a gyermekek által alkottakat, hiszen ez az önkifejezés egyik módja. A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt szerepelnek a repertoárban. A mindennapos önként választott bábozás a gyermeki önkifejezést, beszédfejlesztést és mentális, érzelmi attitüdök kifejezését segítik. Dramatikus játékban való szerepvállalás szintén a gyermeki önkifejezést, beleélő képességet, helyzet-, és jellemkomikumok megjelenítését szolgálják. E pedagógiai módszert a pedagógusok saját előadásuk (báb, és meseszínházi) során mintaként adják. 29
VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK: Az óvodapedagógus feladata: - az ábrázoló tevékenységhez az egész nap folyamán biztosítja a teret, lehetőséget, eszközt, anyagot, - ismertesse meg a gyermekekkel az eszközök használatát, a technikákat, eljárásokat; - a gyermekek személyiségfejlesztéséhez használja fel a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka, ábrázolás fajtáit; - ismertesse meg a gyermekeket a népművészeti elemekkel,az esztétikus tárgyi környezettel, - törekedjen az igényességre Ezek a tevékenységek az egyéni képességhez, készséghez igazodva segítik a kisgyermekek képi kifejezőképességét, komponáló, térbeli tájékozódó, rendező, az élmény és fantázia világ valamint a gyermek kép-forma-szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodás fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat. 30
4.5. A KÜLSŐ TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGISMERÉSE, MATEMATIKAI TAPASZTALATOK A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS CÉLJA: az óvodásgyermek kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy az óvodapedagógus tanulástámogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A folyamatos, utánzásra, vagy spontán tevékenységre épülő tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Mindez az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a gyermek cselekvő aktivitására, érdeklődésére épített közvetlen tapasztalásra biztosítja a felfedezés lehetőségét, azok örömét, a gyermek kreativitásának erősítését. A tanulás formái: - az utánzásos, - a minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, - a spontán játékos tapasztalatszerzés, - a cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra-, érdeklődésre épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladata: - a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását, - a projektmódszer alkalmazásával épít a gyermekek érdeklődésére (Mit tudnak? Mit szeretnének megtudni? Mit tudtak meg?) - a gyermekek a tevékenységekben megvalósuló tanulásirányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. A projekttervezés legfontosabb elemei: a. mit tudnak a gyermekek? b. mit szeretnének megtudni? c. mit tapasztaltak meg, éltek át a tevékenységek során? 31
A gyermekek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődés segítése, támogatása tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magába: 1. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. 2. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. Az óvodapedagógus feladata: - tegye lehetővé a gyermekek részére a környezet tevékeny megismerését, - biztosítson elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat-ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, - segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési-választási képességének fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A heti egy élményszerző nap segíti a megismerés a felfedezés közvetlen módját adni, míg a komplex integrált tevékenységek során a tevékenységbe ágyazott eligazodás, tájékozódás és alkalmazás válik hangsúlyossá. A mikro és a makrokörnyezet, a szülőföld, hagyományok, szokások, értékek szeretete, őrzése, ápolása valamennyi kisgyermek számára kiemelt jelentőségű. Az óvodapedagógus a vegyes csoportok okán dajka, szülősegítő bevonásával oldja meg, hogy a kicsik miatt a középsős és nagycsoportos gyermekek élményszerzése szervezett, megoldott legyen, biztosítani szükséges a széleskörű tapasztalás lehetőségét. A mikrokörnyezet megismertetése után (óvoda területe) a makrokörnyezet (város területe) ill. távolabbi tájakra való eljutás is tervezhető körültekintő szervezéssel, szülők hozzájárulása elengedhetetlen. Térképek, földgömb, lexikonok, könyvek, atlaszok a megismerés fontos eszközei. 32
5.A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, TEVÉKENYSÉGFORMÁK A Lépésről Lépésre óvodai program tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésben meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket. A tevékenység az aktív személyiség megnyilvánulása, az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítője, összekötőszál a belső világ és a külső környezet között. A tevékenységben, annak minőségében tükröződik a gyermek fejlődése, miközben az eredményes cselekvések, műveletek visszahatnak a belső feltételek alakulására. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitást is magukba foglalják. E szemlélet alapján a gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodáskorban meghatározó szerepe van tehát a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek nagysága, felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezik a teret. Kivételt képez az ábrázolás eszköztára és a homok víz asztal. A 7 tevékenységközpont a következő: 1. A családi és egyéb szerep szituációs drámajáték központja, valamint a gyermekek saját szükségleteire szervezett munkajellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés); 2. Irodalmi, ének zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja; 3. Homok víz asztali tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja; 4. Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja (mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére alkalmas); 5. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézi munka, kézműves, konstruáló tevékenységek); 6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja; 7. Természetismereti központ az udvar, a külső környezet. 33
A tevékenységközpontok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel, és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át folytatódó játékban, a terem nagyságától függően, megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges (festékek,..stb.). A kártyák az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat is gazdagítják (sorba rendezés, leképezés, stb.). Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. A MUNKAVÉGZÉS LEHETŐSÉGEI: A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógusok közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. A leggyakoribb munkafajták: - az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti; - a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (salátakészítés, sütés..); - a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, ajándékok készítése..); - az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása); - az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok); - a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása..); - együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában. Az óvodapedagógus feladata: - tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködést, folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mért fejlesztő értékelés; - önként-örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység biztosítása (önkiszolgálás, naposi és egyéb munka, környezet-növény-állatgondozás.) - a munkajellegű tevékenységek nevelőértékének megerősítése ( a saját és mások elismerésére nevelés, attitűdök alakítása). 34
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A Lépésről Lépésre óvodai programban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés). A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai folyamatban). A felajánlott tevékenységek variációi: a.) Kötelező, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés Vegyes életkorú óvodai csoportokban a nagyok részére kötelező, alkalmanként más csoportbeli saját korosztályukkal közösen. Hasonlóan szervezhető az alkalmanként nagyoknak kötelező ének - zenei tevékenység. b.) Kötelezően választható tevékenységek Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a gyermekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. c.) Választható tevékenységek A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése (pl.: egy ének zenei tevékenység kezdeményezése, egy kialakult helyzet továbbfejlesztése). Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza. A kisebb gyermek számára minden felajánlott tevékenység VÁLASZTHATÓ. 35
INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN Az integrált ismeretfeldolgozás hagyományai az óvodai nevelésben, elsősorban a művészeti tevékenységekben alakultak ki (mese- dramatizálás- énekes betétek- színpadi kellékek készítése). Ez a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermek világlátásához. Az integrálás mozaikszerű, foglalkozási ágakra osztott ismeretek helyett, a tevékenységekben komplexen jelenlévő problémák különböző aspektusból való közelítését és megoldását jeleni. A projekt rendszer adja az integráció lehetőségeit. Milyen integráló szálak, projektek szolgálják a tevékenységekben a személyiségfejlődést? - A legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül, és egy téma köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek (állatkerti élmény: - a manipulációs tevékenységközpontban, a homokasztali tevékenységben, vagy a barkácsoló, ábrázoló tevékenységben); - A gyermekek által készített eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központokban; - Az ünnepi készülődések, munkajellegű tevékenységei integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket (mérés, egyensúlyérzék fejlesztés, ritmusok a környezetben, a matematikai tapasztalatokba, zenében, a testben ) Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesíti. A gyermekeknek további választási lehetőségei vannak (eszközt, technikát, feladatot, együttműködési formát, vagy önálló tevékenységet választhat). Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben is tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre, és az eltérő érdeklődésre. 36
6. A SZABAD JÁTÉK A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. délelőtt 6-12-ig délután 12-17-ig 3-4 évesek számára A SZABAD JÁTÉK IDŐTARTAMA (szeptembertől augusztus 31-ig) 4-5 évesek Számára 5-6 évesek számára 6-7 évesek számára 6 óra 5 óra 4 óra 3,5 óra 3 óra 2,5 óra 15 00 től 2 óra 14 30 tól 2,5 óra 14-től 1,5 óra 2,5 óra összesen 8,5 óra 7 óra 6,5 óra 5,5 óra A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációikból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen élményszerzésre. 37
A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai, befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A Lépésről Lépésre óvodai programban a projekt rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. 7- AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI Az átvett Lépésről-lépésre óvodai program egyik specifikuma a család bevonása az óvodai életbe. Ebben a megközelítésben jelentőséggel bír a rendezvények, ünnepek szervezése, hagyományok megőrzése a hagyományos kapcsolati formákon túl a szülők, családok teljes aktív közreműködése mellett, teljes bevonásukkal valósuljon meg. A szülők, családok legyenek részesei a történéseknek. A programban írtak alapján a következő alapelemeket emeljük ki: valamennyi szervezett rendezvény során érzelmileg gazdagodjanak a gyerekek, közös programok szervezésével a mi tudat erősítése, szabadidős programok szervezésével a kultúraközvetítés felvállalása, ezáltal az óvoda erőforrásainak gyarapítása, a család és az óvoda kapcsolatrendszer kiteljesítése a sokféle rendezvény, tevékenység által. 38
Hagyományok, rendezvények, események: Óvodai ünnepek: Óvodai kirándulások: Sport-, szabadidős programok: Óvoda-család rendezvényei, tevékenységei: Óvoda egyéb rendezvényei: mikulás, karácsony, húsvét, gyermeknap, farsang, születésnap, névnap közvetlen és tágabb környezetben játékok napja, kihívás napja, gyümölcsnap, játszóház, táncház, meseszínházi előadás munkadélutánok, majális, családi vetélkedők, szülői klubok, kölcsönzések, évzáró, anyák napja, apák napja, egészségügyi programok, rajzverseny, kiállítás, idősek köszöntése, őszi vigasság, pünkösdi-király választás. INKLUZÍV NEVELÉS ALAPELVEI: 8. INKLUZÍV NEVELÉS A gyermek joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Folyamatos visszacsatolás, nyomonkövetés. Differenciálás (módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat). A gyermek megfigyelése elsődleges. 39
8.1. INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK KIEMELT FIGYELMET ÉS KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ Elv: - figyelemmel kísérésük a rendszeres óvodába járás mellett, szükségleteik kielégítése, gondozásuk, - hátrányuk csökkentése, a leszakadás megelőzése - esélyegyenlőség biztosítása Feladat: -szociokultúrális hátrány csökkentése - ingerszegény környezet ellensúlyozása - érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód csökkentése HAZÁJUKAT ELHAGYNI KÉNYSZERÜLŐ Helyzetelemzés, mely eredményekre, tapasztalatokra épül. Cél: - a multikultúrális nevelés megvalósítása - a migránsgyerekek nyelvi és kulturális integrációja -a magyar nyelv elsajátítása -a magyar kultúra megismerése -nyitott és megértő viselkedés kialakítása a más anyanyelvűek és kultúrája iránt Elvek: - veleszületett méltóság - kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése - neveléshez való hozzáférés - a befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása - multikultúrális szemlélet - adaptivitás és komprehenzivitás Feladatok: - tartalmi integráció megvalósítása (hagyomány, zene, szokások) - differenciálás - egyenlőség pedagógiájának megvalósítása - hagyományokhoz való kötődés (szokások, rítusok) - oldott, feszültségmentes, beszélő környezet megteremtése - óvodapedagógus dolgozza ki, ellenőrizze, értékelje a megvalósítást (nevelési terv, szempontsor kidolgozása az önértékeléshez) - a családra is kiterjesztett befogadás és beillesztés SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermekek. Elvek: - az óvoda a szakember által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel - óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekkel, illetve a csoportban való jelenlétükhöz - adaptivitás és teljesség szemlélete Alapvetés: - minden gyermek fejleszthető - a gyermek meglévő képessége a kiinduló alap - segítő-támogató szemlélet - egyéni bánásmód - élmények, tapasztalatok - szükségleteik maximális kielégítése -a pedagógus a feltételeket teremti meg - sajátos igényekhez való jog, a teljes élethez való jog - gyerekek fejlesztése 3 irányú (tevékenységorientált spontán, feladatorientált) - képesség-kultúrára épülő egyéni bánásmód, differenciálás, feladatorientált fejlesztés - feladat- és személyes élmény integrálása a fejlesztésre - ahány SNI-s gyerek, annyi személyiség; ahány személyiség, annyi személyes élmény, és integráló fejlesztés. 40
KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ, TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szevező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés: A tehetség felismerése: - a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés /tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdődik - a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet A tehetségfejlesztés módjai: 1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyermekek a normál oktatásbantanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben) 8.2. INDIVIDUALIZÁLÁS Az óvodai nevelésben az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett az ember egyediségére, a gyermekek közötti meglévő különbségekre irányul a figyelem. Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizáció nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára is. Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre, támogatja a gyermekek szocializációját. Ez utóbbit is az egyéni sajátosságok ismeretében segíti, eltérő módszerekkel, különböző, egyénre szabott mértékben. Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét. 41
AZ INDIVIDUALIZÁLÁS ELVEI: Pedagógiai Program Pósa Utcai Óvoda Debrecen - a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve; - az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése); - a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógus- gyermek között) - a gyermek eltérő egyéni testi lelki szükségleteinek figyelembevétele; - az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása (a terem berendezésével); - az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (állandó mozgástérrel); - a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában; - a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. AZ INDIVIDUALIZÁLÁS LEHETŐSÉGEI A JÁTÉKBAN A szabad játék fejlesztő hatását tekintve és időtartamban is a legfontosabb, domináns tevékenység. Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa gyakran a felnőtt, az óvodapedagógus, vagy a beszoktatásban közreműködő szülő. A bevonható társként jelenlévő óvodapedagógus a gyermek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot. Fontos a felnőtt és gyermek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermek a felnőtt utánzására, a minta követésére a társakkal való együttműködésre.ezért ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a család után ez a tevékenység az a szocializáció tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak. A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. A külső hatások irányuktól függően azonban előidézhetnek nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat. Az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét és ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. A Lépésről Lépésre óvodai program a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg. A tevékenységközpont rendszer az a szintér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. 42
A tevékenységközpont rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportokban a gyermekek kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Ez a tevékenységközpont rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen alakítják. A játék szabadsága és a gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök, felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus kezdeményező szerepet vállal. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a heti rendszerességgel szervezett un. beszélgető kör. Ez utóbbi a társalgás szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom ara is, hogy azokra a gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak. 8.3. DIFFERENCIÁLÁS A gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás a differenciálás. Pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer. A differenciálás történhet: - eszközzel, - technikai megoldásokkal, - tartalommal, - szervezeti kerettel, - munkaformákkal, és a - képességszíntekkel. Egy adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési színtekhez való alkalmazkodás alapja a gyermekismeret. Az óvodapedagógusok minden feladat helyzetben több fokozatban, minőségben terveznek, és biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét. 43
Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre ösztönzi. Szükséges a tudatos tervezőmunka, melyben érvényesíthető a differenciálás. 9. INTERKULTÚRÁLIS ÓVODAI NEVELÉS A GYERMEKEK IDEÉRTVE A MENEKÜLT GYERMEKEKET IS A JÖVŐ LETÉTEMÉNYESEI. KÜLÖNLEGES VÉDELEMRE ÉS GONDOSKODÁSRA VAN SZÜKSÉGÜK, HOGY KÉPESSÉGEIKET KIBONTAKOZTATHASSÁK. A magyar közoktatásban mind nagyobb számban vannak jelen nem magyar állampolgárságú gyermekek. Óvodáztatásukra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a magyar kisgyermekekre. Alapító Okiratunk szerint 2008. szeptember 1-től ellátjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek óvodai nevelését is. A nevelőmunkát befolyásolja még a családok magyarországi tartózkodásának célja, jövőbeni terveik. Ez az interkulturális program megteremti azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben támaszkodni lehet. AZ INTERKULTÚRÁLIS NEVELÉS FORMÁI: Óvodánk minden, vegyes életkorú csoportjában lehetőség van a migráns gyermekek fogadására. Kiemelt a magyar nyelv és kultúra megismerése, elsajátítása, ill. a közös nevelés során a más ajkúak nyelvéhez és kultúrájához való nyitott és megértő magatartás kialakítása. Az interkulturális program életkoronként más-más sajátosságokkal bír. A migráns gyermekek egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése a többi kisgyermekkel együtt, egy csoportban, onnan nem kiemelve folyik. A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével, az óvodai nevelési tervvel szemben támasztott követelményeknek megfelelően, játékos módszerekkel, tevékenység és munkaformákkal folyik. Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik. A migráns gyermekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő tevékenységeket, foglalkozásokat tervezünk és valósítunk meg. 44
A INTERKULTURÁLIS NEVELÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE A) KONCEPCIÓ Az interkulturális program a külföldi, migráns gyermekek integrációját interkulturális pedagógiai szemlélettel segítő megoldás. A program megvalósítása sokféle, mivel nagyon eltérő körülmények közül jönnek a gyermekek, eltérő szinten ismerik és beszélik a magyar nyelvet, különböző tapasztalataik vannak a tanulás, tapasztalatszerzés terén és képességbeli eltéréseik is jelentősek. Számolunk a nagymértékű fluktuációval: a gyermekekkel a nevelési év során bármikor létesíthetünk és szüntethetünk meg jogviszonyt. Programunk kiemelt eleme a szülőbevonás, ill. a családokkal való kapcsolat. Ezt befolyásolhatja a szülők elvei, státuszukkal kapcsolatos törekvéseik. Az óvodapedagógusok mindent kövessen el azért, hogy elfogadják őket, megbízzanak bennük a szülők, és ezáltal biztonságban érzik majd gyermeküket és szívesen engedik óvodába. Kihívás legyen ez a pedagógusoknak is, hiszen új feladat elé állítja őket: más módszerekkel, egyénre szabott feladatokkal és eszközökkel, és más értékelési móddal kell dolgozniuk. A gyermekcsoportba korábban már járó gyermekeket is át kell vezetni a változáson, melyben a megismerésnek és az elfogadásnak kiemelt szerepe van. Biztosítanunk kell a migráns gyermekek mielőbbi sikeres beilleszkedését a magyar köznevelési rendszerbe oly módon, hogy a gyermekek által hozott kultúra, szokások, hagyományok ne sérüljenek, saját anyanyelvük gazdagodjon. Kölcsönös megértés és tolerancia ez hassa át az óvodai nevelést. Az óvodai interkulturális program koncepciójának elemei: Magyar, mint idegen nyelv elsajátítása, tanulása: A magyar nyelvet idegen nyelvként ismertetjük meg a gyermekekkel. Ehhez felhasználjuk a társak segítségét- titkos segítő a csoportban ill. a jelrendszer kibővített alkalmazását. A személynek szóló kommunikáció alapvető eleme az odafordulás, érthető beszéd és megfelelő artikuláció. A projekt rendszerben történő tanulási folyamatban sokféle módszert alkalmazunk az aktív szókincs növelésére. Interkulturális pedagógia A játékos tanulás Nevelői együttműködés, továbbképzés, kooperáció 45
AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI A nem magyar állampolgárságú gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvoda szolgáltatásait. Nyelvi, kulturális hátterük, nevelési-oktatási előzményeik, korábbi óvodai szocializációjuk, mindezeknek a gyermekekre gyakorolt hatása miatt különleges, eddig nem ismert, vagy nem folytatott pedagógiai munkát kíván. Jelenlegi feltétel-, eszköz-, és hatásrendszer vizsgálata szükséges, hogy a célkitűzéseinket elérjük: a magyar gyermekekkel együtt, azonos feltételek biztosítása mellett biztosítsuk az óvodai nevelést, alapot adjunk az iskolai előmenetelhez, ill. segítsük elő a sikeres társadalmi integrációt. A helyi nevelési programhoz illesztett, és egységes alapdokumentumként kezelt programként működtetjük. AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM HELYE ÉS SZEREPE A KÖZOKTATÁS RENDSZERÉBEN Ezen program fejlesztő eszköz, mely támogatja a pedagógust abban, hogy a magyar hagyományoknak és a köznevelési sajátosságoknak megfelelően felkészülten fogadja, gyarapítsa és jó viszony kialakítása mellett együtt nevelje a gyermekeket. B.) STRATÉGIA Az interkulturális óvodai nevelés során az óvoda hosszú távú és hatékony eljárásokat alkalmaz a migráns, külföldi gyermekek neveléséhez. Az óvodai stratégia tartalmazza a nevelést segítő cél-, feladat-, és eszközrendszert, mely a Lépésről-lépésre Óvodai Programhoz kapcsolt, ill. kiegészített azokkal az elemekkel, melyek a együttes nevelés esélyeit növelik. 1. HELYZETELEMZÉS a.) Óvodánk 1996 óta rendelkezik a Cigánygyermekek Óvodai Nevelésének Programjával, ill. 1997-től óvodánk valamennyi csoportjában a LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI PROGRAM szerint szervezzük az óvodai életet. Mindkét programban jelen van a gyermekek be és elfogadása, az egyént, mint individumot mással nem helyettesíthetőként neveljük, fejlesztjük. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert 2005-2007-ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük, mellyel az inkluzív nevelést kívánjuk megvalósítani. Beóvodázási területünk jelentős változáson ment keresztül az utóbbi három évben. A nyugati ipari park kiépülése mellett jelentős számban bevásárló központok épültek. A cigánytelepek melyek egészségtelenek és zsúfoltak voltak- felszámolása után, az ott élő cigánylakosság a kertségekbe ill. közeli kisebb településekre költözött ki. A korábbi gyermeklétszámunk rohamos csökkenése miatt SWOT elemzést készítettünk, felmértük erőforrásainkat, tájékozódtunk. Az Alapító Okirat módosítása előtt kikértük a szülői 46
szervezet véleményét, ill. a fenntartó felé jeleztük: készek vagyunk fogadni a menekülttáborban élő óvodáskorú gyermekeket. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. júniusi közgyűlési határozatával kiegészítette alapfeladatainkat: készítsük el és működtessük a MIGRÁNS GYERMEKEK INTERKULTURÁLIS ÓVODAI NEVELÉSÉNEK PROGRAMJÁT. Tréningen, hospitáláson vettünk részt, ill. az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS közös akaratunkkal megegyezőleg köttetett a Befogadó Állomással. b.) A fentiek alapján kiemelésre kerül, hogy korábban sem migráns, sem külföldi gyermekek nem voltak óvodánkban. A nemzetiségi óvodai nevelést is a szülők magyar nyelven kérték, a hagyomány és kultúraápolás mellett. A motiváció a változásra, változtatásra jellemző volt korábban is a pedagógus közösségre. Eddigi eredményeinkben jelentős a 1999-ben Debrecen Város Önkormányzatától kapott KÖZOKTATÁSÉRT díj, valamint az a tény, hogy 2000-2004 között kiépítettük a COMENIUS teljes körű Minőségirányítási Rendszerét, majd az Intézményi Önértékelést. Óvodai nevelésünk nyomonkövetési rendszerében nagyon pozítív a visszajelzés az általános iskolákból: sikeres iskolai előmenetellel bírnak volt óvodásaink, jó alappal, készségekkel és képességekkel kezdik el és folytatják iskolai tanulmányaikat. Alapdokumentumunk elemei: - LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM - MIGRÁNS GYERMEKEK INTERKULTURÁLIS ÓVODAI NEVELÉSÉNEK PROGRAMJA - ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM - SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK PROGRAMJA alkotják óvodánk PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT. Erősségek: - a gyermek, mint individum elfogadása, megismerése, fejlesztése; - sokrétű és sokszínű tevékenységrendszer biztosítása; - megfelelő létszámú óvodai csoportok; - gyermekközpontúság; - szülőbevonás kiemelt gyakorlata, a családi házzal való kiemelt kapcsolat, - projektpedagógia alkalmazása; - integrált pedagógia alkalmazása; - inkluzív nevelés; - kiemelt szocializáció: élmény és tapasztalatszerzés, csoport szokás és szabályrendszer, ünnepek, hagyományok, rendezvények, kapcsolatok, együttműködések; - sajátos nevelési igényű gyerekek fogadás, nevelése, fejlesztése; - egyenlő hozzáférés biztosítása. Fejlesztendő területek: 47
- magyar nyelv tanítása, aktív szókincs fejlesztése; - szocializáció erősítése; - gondoskodás és védelem. 2. A NEVELÉS-OKTATÁS ALAPELVEINEK ÉS CÉLJAINAK RENDSZERE ALAPELVEK: 1. A multikulturális szemlélet: az óvoda értékként veszi figyelembe a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbséget. 2. Az integráció elősegítése: biztosítjuk a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését, segítjük a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű gyermekeket anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében. 3. Az alkalmazkodóképesség és kompetencia elvének érvényesítése oly módon, hogy tekintettel vagyunk a gyermekek tudás, tapasztalatszintjének állapotával, a nevelési év során bármikor létesíthetünk óvodai jogviszonyt, ill. szüntethetjük meg azt, valamint beilleszkedésüket pszichés traumák nehezíthetik. E tényezők miatt hátrányos helyzetük kompenzálása az óvoda feladata. 4. Gondoskodás és különleges védelem a gyermeket megillető jogok alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Gondtalan, boldog gyermekkor biztosítása (öröm, játék, társak). AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLJAI ÉS FELADATAI A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek nevelése, fejlesztése.az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, ill, mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése az együttes nevelés eredményeképpen. Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, majd a társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelv megtanítása, az ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúra, hagyományok megismertetése és megértése által. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyerekeiknek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésben alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A menekültgyermekeket a befogadó ország állampolgáraival azonos bánásmódban részesítjük az óvodai nevelés során. 48
Minden óvodánkba járó gyermek- függetlenül nemi, faji, etnikai, nemzetiségi hovatartozásától közös óvodai nevelése valósuljon meg, az együttes játék, munka és egyéb tevékenységek során. Ismerjék meg egymás országát, kultúráját, anyanyelvét, szokás és hagyományrendszerét. ALAPVETŐ JOGOK: 1. A gyermekek mindenek felett álló érdeke 2. A diszkrimináció tilalma 3. A részvétel joga 4. A kulturális identitás tiszteletben tartása 5. Bizalmas adatkezelés 6. Tájékoztatás 7. Intézmények, szervezetek közötti együttműködés 8. Átmeneti gondoskodás biztosítása (egészségügyi ellátás, oktatás és képzés) A CÉLMEGHATÁROZÁSBÓL EREDŐ FELADATOK: 1. A gyermekek mindenek felett álló érdekének, azaz személyes jogaik és szabadságuk, valamint fejlődésükhöz szükségleteik biztosítása, emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme. 2. A magyar állampolgárságú és anyanyelvű, valamint a menekült, menedékes, menedékjogot kérő, oltalmazott és befogadott jogi státuszú bármilyen anyanyelvű gyermekek együtt nevelődjenek és a lehető legtöbb időt töltsék együtt. 3. Csoportba sorolásnál minden óvodai csoportban helyet biztosítunk számukra, megfelelő arányok figyelembevétele mellett, inkluzív nevelést valósítunk meg. 4. Vegyes életkorú és összetételű csoportokat működtetünk, melyben ügyelünk az arányok betartására (pl. hátrányos helyzetű gyermek, menekült gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). 5. A gyermekek jogairól szóló 1989.évi egyezmény 2 cikke kimondja a megkülönböztetés tilalmát. Ezért egyes területekre nagyobb figyelmet fordítunk a gyermekek helyzetéből adódóan (előítélet-mentesség, esélyegyenlőség biztosítása, inkluzív, interkultúrális, integrált óvodai nevelés). 49
6. Minden kisgyermek számára hozzáférhető ingyenes óvodai nevelésben való részvétel biztosítása. 7. A gyermekek védelmében és harmonikus fejlődésében minden egyes nép hagyományai és kulturális értékei jelentősek. Szükséges hagyományaik, népszokásaik megismerése, ápolása az egészséges kulturális környezet helyreállítása.(vallási ünnepségekről való igazolt távollét). Önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, integráció lehetősége. 8. Az óvodai felvétel dokumentumainak és a gyermekek adatainak, körülményeinek bizalmas kezelése valósuljon meg. Kiemelten kezeljük az adatvédelmi törvény és a gyermekek személyiségi jogainak védelmét. 9. Együttműködési Megállapodás keretén belül kiemelt a tájékoztatás kötelezettsége. Mind a szülők, mind a szociális munkás, mind a gyermek és családsegítő szolgálatok felé a jelzőrendszer működtetése. Törekedni fogunk a közvetlen vélemény és tájékoztatás megvalósítására. 10. Óvodánk és a Befogadó Állomás között érvényes Együttműködési Megállapodás tartalmazza azokat az alapvető szabályokat, előírásokat melyek betartására mindkét fél törekszik. Bevonjuk azokat az egyéb szervezeteket, intézményeket, egyesületeket, akik a fenti cél érdekében segítik, támogatják a gyermekeket és családjaikat. 11. Az óvodai nevelés teljes idejére átmeneti gondoskodás biztosítása: egészségügyi ellátás, nevelés-oktatás. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATRENDSZERE Az óvodai élet tevékenységformák keretében zajlik. A programban megfogalmazottak mellett az alábbi területek, tevékenységek műveltségtartalmak kerülnek kiemelésre, feladatmegjelölés mellett. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA: - stabil napirend biztosítása ( jelölés táblán napi-hetirend ) - szakellátás, védőnői, óvodaorvosi ellátás - szűrővizsgálatokon való részvétel - egészséges életmódra nevelés eszközei: mozgás (szabadmozgás+testnevelés, udvari mozgásfejlesztő eszközök kihasználása) tér (biztosított a kinti-benti megfelelő mozgástér a gyermekek számára udvar+tornaszoba) játék (szabály és mozgásfejlesztő játékok kezdeményezése, játék feltételek max. megteremtése) - az étkezés, öltözködés és betegségmegelőzés szokásainak kialakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. 50
ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA: - biztonságérzet nyújtása (a gyermek örömmel jöjjön az óvodába, az óvodapedagógus szeretettel fogadja, befogadói és elfogadói magatartás, nyitottság és türelem jellemezze) - titkos segítő a csoportból (ha kiderül, hogy ki az, újabb kisgyermek vállalkozhat) - tevékenységbe, játékba, mozgásba való bevonásuk - szokásaik, hagyományaik megismerése, tiszteletben tartása pl. vallási ünnepekről távollét igazolása) - szokás és normarendszer megalapozása. KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE, AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA: - mikrocsoportos, egyéni fejlesztés mozgással, - jelrendszer kibővített alkalmazása tárgy-kép-hang pl.tevékenységek, napirend, szükségletek jelölése, - egy-egy szó, kérdés ugyanúgy hangozzék el, kerüljük a szinoním szavakat, elsődlegesek a szükségleteket kielégítő, ill, saját adatainak megtanulása, - tevékenység-mozgás + beszéd alkalmazása, - a magyar mint idegennyelv megismertetése, használatára törekvés, - beszédünk artikulált, odaforduló legyen RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA: - a mindennapok során sok és sokféle ábrázolási eszköz biztosítása, - saját kultúra jegyeinek megjelenítése, ábrázolása, - önkifejezés biztosítása a művészetek eszközei által - hagyományok (zenei, mozgás, viselet) kultúra gyökereinek ápolása, bemutatása, értékek kiemelése, szülők-gyermekek közös éneklés, játék, zenélés, tánc, bevonásuk az óvodai életbe. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: - tárgyi, természeti környezet megismertetése - érdeklődésük felkeltése, fenntartása - projekttervek témajavaslatai: magyar, mint idegennyelv, Magyarország megbemutatása, Én-könyv, menekültgyermekek hazájának megismerése, - egyéb módszerek: világtérkép készítése gyermekek fényképeivel, érkezéskor megajándékozás, - más kultúrákkal való ismerkedés - hagyományápolás, szokások 51
4. AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM HELYI TARTALMA Az alábbi elemek kiemelését indokolja az a tény, hogy segítenünk kell a gyermekek gyors, zökkenőmentes beilleszkedését, a csoporttársak befogadásra, elfogadásra, segítségadásra, együttélésre való fokozott felkészítését. A pedagógusoktól a személyiség védelme, óvása és fejlesztése alapvető elvárás. Mint a fenti feladatok rendszere mutatja, tehát valamennyi óvodai tevékenységben megjelenik az interkulturális tartalom. Csoporton belül a migráns gyermekek részére egyéni fejlődési, haladási tervet készítünk, egyéni fejlesztést valósítunk meg. Érzelem, szocializáció fejlesztése a traumák hatásainak kezelésére, az értékek, jövőkép gondozása A migráns gyermekek a többi kiskorúhoz hasonlóan függőségi helyzetben vannak, sebezhetőek és különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül, amelyben komoly törést okoz a kényszervándorlás, az erőszak, és egyéb veszélyek is. A bizonytalanság, a szorongás, a gyökértelenné válás káros a gyermekek pszichológiai, értelmi, társadalmi, kulturális fejlődésére. Segítenünk kell a gyermekeket abban, hogy a menekülés élményét kijátsszák, ill. feldolgozzák. A tünetkezelésre a szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Gyermekközpontú tervezésünk alapján elsődleges a gyermekek megismerése, elfogadása, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. Közösségfejlesztés- szocializáció tekintetében a közös élmények, tevékenységek biztosítása, amely hatására szociális egység alakul ki: sajátos, közös sors lesz az övék, gyermekeké, ill. egyéni sorsok formálódnak, amelyek a gyermekek önmagukról és másokról szerzett közvetlen, vagy közvetett tapasztalatok alapján alakulnak ki. Modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda alkalmazottainak kommunikációja, közlésmódja és viselkedése. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: nyelvi és kommunikációs képesség A menekültgyermekek saját nyelvével és kultúrájával kapcsolatos nevelése-oktatása ugyanolyan fontos. A magyar nyelven történő óvodai nevelés mellett lehetőség szerint biztosítjuk az angol, orosz vagy német nyelv gyakorlását. Nyelvismerettel rendelkező kolléganők a mindennapokban is törekednek a használatra. Más-más a gyermekek anyanyelve, így a magyar nyelv idegen nyelvként jelentkezik életükben. Értessék meg magukat, jelezzék szükségleteiket. A kisgyermekkori könnyebb nyelvtanulás segítségünkre lesz, az amúgy is rövid rendelkezésre álló idő miatt. Egyéni fejlesztési terv alapján szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése kiemelt, életkori sajátosságaik és az egyén képességeik, adottságaik figyelembe vételével, játékos módszerekkel, változatos tevékenységek által és munkaformákon keresztül. 52
A testi nevelés (mozgás játék tér), egészségvédelem, egészséges környezet biztosítása A gyermekek életben maradásához, és fejlődéséhez való joga jelentőségteljes. Mindehhez az egészséges környezet helyreállításával az óvodai nevelés hozzájárul. Védelem és gondoskodás: a félelem, szorongás testi tünetekben, betegségben mutatkozik meg. Szűrővizsgálat egészségügyi ellátás- egészségvédelem: az óvodaorvosa és szakellátás, a rendszeres védőnői szolgálat mellett egészségük védelme és a szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása. Mozgáslehetőség az év minden szakában biztosított tornaszerek, udvari mozgásfejlesztő eszközök segítségével. Stabil napirend biztosítása, biztonságérzet nyújtása elsődleges. Speciális szükségleteikhez társuló tényezők: függőségük, veszélyeztetettségük, fejlesztési szükségleteik. Biztosítjuk a védelmet és az egészséges fejlődést (étkezés, mozgás, testi-lelki egészség). A kognitív kompetenciát fejlesztő programok Elsősorban a gyermekek személyes kompetenciáját fejlesztjük: éntudat, motiváció, önállóság Kiemelt a magyar, mint idegen nyelv megismertetése, tanítása, egy az egyhez rendelés képessége. Egyéni foglalkoztatás mellett a mikrocsoportos foglalkoztatásban a kötődés, érdekérvényesítés, a játék során a társadalmi szerep erősítése. 5. A NEVELÉST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER Eredményes nevelésünk meghatározói a jól megválasztott és alkalmazott eszközök, módszerek. Minden országban más és más követelmények, elvárási szintek jelennek meg. Kiemelt elemek: a származási országok eltérő közoktatása miatti szocializációs, tanulási különbségek kezelése; tapasztalatok, ismeretek mélysége, egyéni fejlesztés; ismeret és tapasztalatszerzés módjainak kidolgozása, alkalmazása, segítésfejlesztés; kiemelt befogadást, beilleszkedést segítő pedagógia; családgondozás, családpedagógia beépítése; az elválást könnyítő, elaboráló pedagógia; különleges bánásmód alkalmazása a pedagógiai folyamatban; együttműködés az intézményen belül pedagógusok között; együttműködés a családdal, a befogadó állomással, családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal; együttműködés a különböző szakmai szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. 6. A NEVELÉS KERETEI, SZERVEZÉSI FELADATOK 53
A menekültgyermekek óvodai nevelésének feladatát Alapító Okiratunk tartalmazza. 2008. szeptember 1-től a feladat visszavonásáig a teljes körű óvodáztatásuk valósul meg. Tevékenységszervezés szempontjai: a magyar, mint idegen nyelv tanítása, a megismertetés egyéni ill. mikrocsoportos formában, csoporton belül történik ; Magyarország és a származási ország kultúrája, hagyományok, szokások megismertetése tanulási folyamat során projektmódszer segítségével történik, differenciálás, individualizálás, kooperáció, projektmódszer és pedagógia módszerek alkalmazása; esetmegbeszélések, tréningek, nevelőtestületi továbbképzések és értekezletek. 7. FELVÉTEL, ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET, NYOMONKÖVETÉS A migráns gyermekek iránti elkötelezettség alapján óvodánk minden csoportjában biztosítjuk integrált, inkluzív nevelésüket. Személyes szabadság és biztonság érdekében a testvérek együttléte támogatott, illetve azonos országbeli gyermekek vagy azonos anyanyelvű gyerekek együttléte is támogatott. Az óvodai felvétel dokumentumai: - szülő, gondviselő tartózkodását igazoló okirat, Az óvodai felvétel az év folyamán bármikor lehetséges, folyamatosan. A Pedagógia Program, Házirend tartalmazza a szokás, szabály hagyományrendszer elemeit, előírásait és megvalósítási módjait. A migráns gyermekek sajátos helyzete miatt szükséges e programban meghatározni az óvodai jogviszony létesítésével, fenntartásával kapcsolatos és megszűnésével összefüggő feladatokat. A vándorlás, a mobilitás lényegéből adódik, hogy a családok sokszor papírok nélkül érkeznek. Fogadásuk, távozásuk a nevelési év bármelyik szakában várható. Létszámuk változó, csökkenő-növekvő, nagyon mobil. A fluktuáció megviseli a gyermek és alkalmazotti közösséget egyaránt. A vegyes csoportok működtetésével biztosítjuk a gyermekek számára az állandó felnőtteket, a tanköteles, de óvodában maradó gyermekek saját csoportjukban maradhatnak, így kevesebb a törés, elkerüljük az újabb beilleszkedéssel járó lelki traumát. Az óvodába való érkezés előtt az óvodapedagógusok látogatása a családoknál, ill. a szülők látogatása az óvodában. A gyermekek megajándékozása. A felnőttek bemutatkozása, megismerkedés. 54
Az óvoda bemutatása, mikro- és makrokörnyezet megismertetése. A gyermekekről információszerzés: anamnézis, egészségi állapota, képességei stb. Egyéni fejlesztési napló vezetése. Rendszeres közvetlen és közvetett kapcsolat a családdal: testvér, szülő elkíséri a gyermeket, értük jönnek, közös játék az udvaron. Üzenőfüzet működtetése. Bemeneti-kimeneti mérés elvégzése, amennyiben lehetséges. Iskolaérettség eldöntéséhez szakszolgálat igénybe vétele. Az óvodai nevelés előnyben részesítése az iskola korai elkezdésével szemben. Pozitív értékek kiemelése a gyermekekről, az iskola megismertetése, tanítók bemutatása, látogatások A gyermekek nyomon követése, haladásukról információ kérése az iskolákból. 8. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KAPCSOLATOK Nevelési céljaink érdekében szoros közvetlen vagy közvetett kapcsolatot tartunk fenn a gyermekek szüleivel. A szülők bevonása itt is fontos (közös éneklés, zenélés, kézműves foglalkozásokon való részvétel. Amennyiben ez nem lehetséges a tábor által megbízott személlyel, ill. szociális munkással tartjuk a kapcsolatot. Tájékoztatás, információ rendszeres és folyamatos (kiemelt a gyermekek helyzete, állapota, fejlettsége, fejlődése, hiányzása.) A specialisták a szakszolgálatok feladatellátása ugyanúgy irányul valamennyi kisgyermekre. A helyi közösségek, egyesületek, intézmények bevonása valósul meg a kiegészítő szolgáltatások tekintetében pl. családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, értelmi és mozgáskorlátozottak egyesülete, iskola, öregek otthona Közös pályázatok, rendezvény és eseményszervezés gyermekeink aktív részvételével, amelyek a nevelési programokhoz is igazodnak és a gyermekek aktívan és örömmel vesznek részt azokon. 55