Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia
Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) A kamatláb és a kibocsátás szintjét viszont még nem!
ISLM modell Az aggregált kereslet modellje, mely megmutatja, mi határozza meg rövid távon a kibocsátást (jövedelmet) adott árszínvonal mellett. IS görbe Investment, Saving Árupiac LM görbe Liquidity, Money Pénzpiac
Feladat Nézzük meg a kamatláb és kibocsátás közti kapcsolatot a pénzpiacon is!
Mi a pénz? vagyontartási eszköz értékmér eszköz forgalmi eszköz
Hogyan befolyásolható a pénzmennyiség? a monetáris politika szabályozza a pénzkínálatot Magyar Nemzeti Bank, Európai Központi Bank, Federal Reserve
Hogyan mérhet a pénzmennyiség? Készpénz (C): papírpénzek és érmék összessége Látra szóló betétek (D): folyószámlán tartott pénz M1, M2, M3
Pénzmennyiség Magyarországon (Forrás: MNB) C D Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz Látra szóló és folyószámlabetétek Összeg (2016.február., Mrd Ft, szezonálisan igazított) 4088,5 8797,1
Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz, Mrd Ft (Forrás: MNB)
Mit l függ még a pénzkínálat? A bankrendszer szerepe a pénzkínálat meghatározásában
Vagyonmérleg
Központi bank vagyonmérlege
Kereskedelmi bankok vagyonmérlege
Bankrendszer vagyonmérlege
Bankrendszerek Százszázalékos tartalékolású bankrendszer
Százszázalékos tartalékolású bankrendszer A bankok nem nyújtanak hitelt, csak elfogadják a betéteket Minden betétet tartalékként helyeznek el
Százszázalékos tartalékolású bankrendszer kereskedelmi banki mérlege A háztartások elhelyeznek 1000 $-t a bankban. A bank nem hitelez, így a teljes összeget tartalékolja. Eszközök Források Tartalékok 1000$ Betétek 1000$
Százszázalékos tartalékolású bankrendszer A bankrendszer nem hat a pénzkínálatra (M = C + D) A bankban elhelyezett pénz ugyanannyival csökkenti a készpénzt, amennyivel növeli a betéteket
Bankrendszerek Részleges tartalékolású bankrendszer
Részleges tartalékolású bankrendszer A bankok a betéteik egy részét hitelezésre fordítják Tartalékot kell tartaniuk arra az esetre, ha a betétesek ki akarnák venni pénzüket
Részleges tartalékolású bankrendszer Tegyük fel, hogy 1000$ van a gazdaságban, amit az els banknál helyeznek el (betétek = 1000$) Legyen a tartalékráta (a betétek tartalékként tartott hányada) minden bankban 10% Így az els bank az 1000$ betétb l 100$-t tartalékol és 900$-t hitelezésre fordít
Els bank mérlege Eszközök Források Tartalékok 100$ Betétek 1000$ Hitelek 900$
Részleges tartalékolású bankrendszer Megmaradt az 1000$ betét, de 900$ készpénzt kapott a hitelfelvev is, így M = C + D = 1000 + 900 = 1900 Így az els bank 900$-ral növeli a pénzkínálatot, amikor a hitelt kihelyezi A bankok tehát képesek pénzt teremteni
Részleges tartalékolású bankrendszer Ha a kölcsön felvev je a pénzt zetésre használja fel, amit aztán a másik fél betétként egy bankban elhelyez, akkor a pénzteremtés folytatódik A második bank így 900$ betétet kap, amib l 10%-ot (90$-t) tartalékol, 810$-t hitelként kihelyez
Második bank mérlege Eszközök Források Tartalékok 90$ Betétek 900$ Hitelek 810$
Részleges tartalékolású bankrendszer Ha ezt a 810$-t egy harmadik banknál helyezik el, akkor ebb l 10%-ot (81$-t) a bank tartalékol, 729$-t hitelként kihelyez.
Harmadik bank mérlege Eszközök Források Tartalékok 81$ Betétek 810$ Hitelek 729$
Részleges tartalékolású bankrendszer Így folytatódhat tovább a pénzteremtés, amivel a maximálisan teremthet pénz: Els bank: (1 0, 1) 1000$ Második bank: (1 0, 1) 900 = (1 0, 1) 2 1000$ Harmadik bank: (1 0, 1) 810 = (1 0, 1) 3 1000$.
Részleges tartalékolású bankrendszer Összesen: (1 0, 1) 1000+(1 0, 1) 2 1000+(1 01) 3 1000+ = = 1 0, 1 1 (1 0, 1) 0, 9 1000 = 1000 = 9000 0, 1 9000$-t teremtettek a kezdeti 1000$-on felül.
Részleges tartalékolású bankrendszer Tehát a kezdeti 1000$ pénzkínálatból 10.000$ lett A bankok így képesek pénzt teremteni, de vagyont nem, ugyanis a hitelt a felvev nek vissza kell zetni A pénzteremt képesség csak a gazdaság likviditását növeli, de a gazdaság vagyonát nem
Pénzpiac A pénzkínálat modellje Vizsgáljuk meg részletesebben, hogy mi határozza meg a pénzkínálatot!
A pénzkínálat modellje Írjuk fel a pénzkínálattal kapcsolatos összefüggéseket!
Fogalmak és jelölések a modellben M: pénzkínálat (M1) C: készpénz D: betétek (látra szóló betétek, folyószámla) M = C + D
Fogalmak és jelölések a modellben R: tartalék (a bankok által elfogadott, de hitelezésre fel nem használt betétek) B: monetáris bázis (a forgalomban lév készpénz és a bankoknál lév tartalékok összege; a központi bank vagyonmérlegének forrás oldalán szerepl tételek összege) B = C + R
Fogalmak és jelölések a modellben Készpénz-betét arány: a gazdasági szerepl k a pénz mekkora hányadát tartják készpénzben illetve betétekben (szerepl k viselkedését l függ) cr = C D Tartalékráta: a betétek azon hányada, amit a bankok tartalékolnak (szabályozástól és a bankok üzletpolitikájától függ) rr = R D
A pénzkínálat modellje M B = C + D C + R = C D + D D C D + R D = cr + 1 cr + rr
A pénzkínálat modellje M = cr + 1 cr + rr B Megkaptuk, hogyan függ a pénzkínálat az exogén változóktól.
Pénzmultiplikátor A pénzkínálat tehát a monetáris bázissal arányos Jelöljük ezt az arányossági tényez t m-mel: cr + 1 cr + rr = m Mivel m > 1, a monetáris bázisnak multiplikatív hatása van a pénzkínálatra m: pénzmultiplikátor (a monetáris bázis minden pénzegysége m érték pénzt eredményez)
Pénzmultiplikátor, példa Legyen B = 1000, rr = 0, 1, cr = 0, 4! M = m B = cr + 1 cr + rr B M = 0, 4 + 1 1000 = 2, 8 1000 = 2800 0, 4 + 0, 1 Tehát a monetáris bázis minden dollárja 2,8 dollárnyi pénzt teremt.
Mi befolyásolja a pénzkínálatot? Monetáris bázis: növekedése ugyanolyan százalékban növeli a pénzkínálatot M = cr + 1 cr + rr B
Mi befolyásolja a pénzkínálatot? Tartalékráta: minél alacsonyabb a tartalékráta, a bankok annál többet hiteleznek és annál több pénzt teremtenek (m és így M ) M = cr + 1 cr + rr B
Mi befolyásolja a pénzkínálatot? Készpénz-betét arány: minél alacsonyabb a készpénz-betét arány, a vagyon annál kisebb részét tartják készpénzben és annál nagyobb részét betétekben, így több pénzt tudnak létrehozni a bankok (m és így M ) M = cr + 1 cr + rr B
Ki befolyásolja a pénzkínálatot? Központi bank Háztartások (akik a pénzt tartják) Bankok (ahol a pénzt tartják)
Pénzkínálat válság idején
Pénzkínálat válság idején Mrd dollár 1929. augusztus 1933. március Pénzkínálat 26,5 19,0 Készpénz 3,9 5,5 Betét 22,6 13,5 Monetáris bázis 7,1 8,4 Készpénz 3,9 5,5 Tartalékok 3,2 2,9 Pénzmultiplikátor 3,7 2,3 Tartalék-betét arány 0,14 0,21 Készpénz-betét arány 0,17 0,41 Forrás: Mankiw
Pénzkínálat válság idején A pénzkínálat csökkenését nem a monetáris bázis változása okozta, hiszen az n tt A pénzmultiplikátor csökkent le, mert a bankcs dök megváltoztatták a gazdasági szerepl k viselkedését cr n tt (a bankcs dök miatt csökkent a bankrendszerbe vetett bizalom) rr n tt (bankok óvatosabbak lettek, növelték tartalékaikat)
Pénzkínálat és monetáris bázis (mrd dollár) (Forrás: Federal Reserve Economic Data)
Pénzmultiplikátor (Forrás: Federal Reserve Economic Data)
Szabad tartalék (millió dollár) (Forrás: Federal Reserve Economic Data)
Monetáris politika A monetáris politika eszközei
A monetáris politika eszközei Irányadó kamat (jegybanki alapkamat) 2015. szeptember 23-tól a három hónapos futamidej MNB-betét hozama (el tte két hetes futamidej ) Monetáris Tanács dönt róla A jegybank heti egy alkalommal tender keretében hirdeti meg a betéteket ügyfelei részére, akik mennyiségi korlát nélkül dönthetnek arról, hogy mennyi betétet kívánnak elhelyezni.
Jegybanki alapkamat és ináció Magyarországon (%)
Irányadó kamat az USA-ban (Federal Funds Rate, %, forrás: FRED)
A monetáris politika eszközei Tartalékolási követelmény: el írja a bankok kötelez tartalékrátájának mértékét (szigorítás növeli rr-t és csökkenti a pénzkínálatot)
Kötelez tartalékráta mértéke Magyarországon (Forrás: MNB)
A monetáris politika eszközei Nyíltpiaci m veletek: a központi bank államkötvény-eladása és -vétele (ha kötvényt ad el a gazdasági szerepl knek, csökkenti a pénzkínálatot) Renanszírozási kamatláb: a központi bank által a bankoknak nyújtott hitelek kamata (minél alacsonyabb a kamat, annál több bank vesz fel kölcsönt, akik így több hitelt tudnak kihelyezni, ami növeli a pénzkínálatot)
MNB célja Árstabilitás elérése és fenntartása Árstabilitás 0 %-os ináció Magyar Nemzeti Bank célja a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedése
Mit tudunk és mit nem? Ismerjük a pénzpiac kínálati oldalát Pénzkereslettel azonban még nem foglalkoztunk
Hol tartunk? Tankönyv 18. fejezet