Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2015.

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2015.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 6 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 6 5. A K+F TEVÉKENYSÉG 6 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 6 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 7 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) 7 9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 8 1.SZ. MELLÉKLET 12 2. SZ. MELLÉKLET 13 2

1. Bevezető Gazdálkodási körülmények A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán növekedési pályára állt, ami 2015-ben is folytatódott. A bruttó hazai termék 2015 egészében 2,9 %-kal emelkedett. A bővülés alapvetően az ipar, kereskedelem, szálláshely-vendéglátás teljesítménye eredményezte. A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor visszafogta a növekedést. 2015 évben bővült a foglalkoztatás és mérséklődött a munkanélküliség az előző évhez képest. A bruttó és nettó keresetek tekintetében is növekedés figyelhető meg. A fogyasztói árak 2015-ben 0,1 %-kal elmaradtak az előző évitől. A hitelintézetünk működési területén (Hajdú-Bihar megye) az országos adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebb teljesítmény adatok figyelhetők meg. A foglalkoztatottsági ráta közel 4 %-kal alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta több mint 4 %-kal magasabb, a bruttó átlagkeresetek közel 40 ezer forinttal maradnak el az országos átlagtól. Ezek a társadalmi és gazdasági jellemzők a Főnix Takarékszövetkezet teljesítményét jelentősen befolyásolják. A takarékszövetkezet ügyfélköre természetes személyekből, mikro-, kis-, és középvállalkozásokból áll. A szolgáltatásunk alapvetően a betétgyűjtés, számlavezetés és hitelezési tevékenység. Emellett széles körben egyéb szolgáltatások közvetítését is végezi a hitelintézet, pl. bankkártya szolgáltatás, biztosítás, befektetési termékek közvetítése, lakástakarékpénztári megtakarítások közvetítése, stb. A működési területünkön az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. A nagyobb lélekszámú településeken elhelyezkedő kirendeltségek, illetve a megyeszékhelyen lévő központi egység esetében több piaci szereplővel szemben kell a versenyt felvenni. Például hitelközvetítők, zálogházak, más bankok fiókjai. Takarékszövetkezetünk gyors, rugalmas ügyfélkiszolgálással, személyes ügyfélkapcsolattal, a szolgáltatások körének bővítésével, minőségének javításával igyekszik a piaci versenyben pozícióját megerősíteni. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk az elmúlt évben. A takarékszövetkezet 2015. évre azt a célt tűzte ki, hogy a lehető legnagyobb eredményt realizálja, ugyanakkor feleljen meg a tagság és az ügyfelek bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. 2015 évben tartósan alacsony szinten maradt a jegybanki alapkamat. Ennek hatására a takarékszövetkezet kamatszintje is csökkenő tendenciát mutat, melynek hatására szűkült a takarékszövetkezet kamatmarzsa. A kamatszint csökkenés a hitelkamatok mellett a betéti kamatok csökkenését is jelentette. A sikeres passzív pénzpiaci tevékenységnek köszönhetően 2015-ben 8,8 %-kal emelkedett a takarékszövetkezet betétállománya. Legjelentősebb mértékben a látra szóló és folyószámla betétek állománya növekedett. A Takarékbank ügynökeként az ügyfelek felé befektetési 3

termékeket is közvetít hitelintézetünk. Ez állampapírokat, befektetési jegyeket, befektetési alapok értékpapírjait jelenti. Év végére ezek állománya is meghaladta az egymilliárd forintot. A takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységére jellemző volt, hogy minden jogos hitelkérelem engedélyezése, illetve az MNB növekedési hitelprogramban való sikeres részvétel eredményeként a bruttó hitelállomány csak 151 004 e Ft-tal haladta meg a tavaly év végi állományt. A hitelállomány 32 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 68 % jutott a vállalkozói körnek. A hitelkihelyezésekre pozitív hatást gyakorolt a kamatszint csökkenése, valamint a növekedési hitelprogram keretében nyújtott hitelek iránt is nagy volt az érdeklődés. A takarékszövetkezet folyamatosan részt vesz a program megnyíló ütemeiben. 2015. évben 888 558 e Ft forráslehívás történt. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2015-ben 66 867 e Ft, ami elmaradt mind a tervezett, mind az előző évi eredménytől. Az eredmény a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is- 31 132 e Ft-tal növelte. A takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje 1 665 141 e Ft-ra emelkedett, amely 27 500 e Ft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 2015 évben 27,26 %-ról 21,76 %-ra csökkent, ami még ennek ellenére is lényegesen meghaladja az előírt szintet. A törvényileg előirt 10 %-os általános tartalék is megképzésre került. Mindezek eredményeként az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is- növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezőségét a különböző mutatószámok tükrében az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 3,4 %-ot ért el, ami az előző évhez viszonyítva 2,6 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 7,0 %-os értéket ért el, ami 1,3 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,25 %, ami az előző évhez képest 0,27 százalékponttal csökkent. A saját tőke-arányos nyereség 2015-ben 2,4 %, amely 2,2 százalékponttal volt alacsonyabb a 2014 évinél. A takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A kamatbevételek csökkenését a kamatszint 4

tartósan alacsony szintje határozta meg. A hitelkamatok mellett az értékpapírok és bankközi betétek kamatának alakulására is hatással volt a jegybanki alapkamat mértéke. Az ebből származó kamatbevétel is elmaradt az előző évhez képest. Az ügyfelek által elhelyezett betétek átárazódása is fokozatosan megtörtént a jegybanki alapkamat változás hatására, mely kissé késleltetett módon, de csökkentette a takarékszövetkezet forrásköltségét. A folyamat eredményeként a takarékszövetkezetnél a kamatmarge 2015 évben 1,3 százalékponttal marad el az előző évi értéktől. Valamennyi jövedelmezőségi mutat esetében csökkenés figyelhető meg, melynek oka az, hogy az eredmény elmaradt az előző évi szinttől. Ezt leginkább két tényező hatása alakította így, egyrészt a kamatbevételek csökkenése, másrészt a fogyasztókkal történő elszámolás lebonyolítása során jelentős mértékű visszafizetési kötelezettsége keletkezett a hitelintézetünknek. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága javult. A mérlegfőösszeg a saját tőke 9,8 szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 21,76 %. Ennek egyik tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel értéke 1,7 %-kal emelkedett, ugyanakkor a másik tényező a tőkekövetelmény növekedett, így a mutató értéke 5,5 százalékponttal alacsonyabb a bázisértéknél. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését. A takarékszövetkezet 2015-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel kihelyezéssel kapcsolatban túlzott igény nem jelentkezett, ugyanakkor rendkívüli betétkivonásra sem került sor. A működés biztonságát szemléltetik a likviditási mutatók. A hitelek a betétek %-ában 49,5 %, mely a bázistól 3 százalékponttal marad el. Ennek oka, hogy a betétállomány nagyobb mértékben emelkedett, mint a hitelállomány. A hitel portfóliójának összetételében 2015 évben javulás figyelhető meg. A problémamentes bruttó hitelállomány aránya 75 %-ról 79 %-ra emelkedett, ugyanakkor a rossz kategóriába sorolt követelések aránya 14 %-ról 13 %-ra csökkent. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre megképzett értékvesztés állománya év végre 33 248 e Ft-tal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 66,5 %, ami 2015. december 31-én 58,7 % volt, ami mutatja az értékvesztéssel való lefedettség javuló irányát. Az értékvesztés mérleg főösszeghez viszonyított aránya 5,3 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó, de mindenképen intézkedések megtételére van szükség. A hatékonysági mutatók értékének alakulása is tükrözi a bevételek és az eredmény csökkenését. A mutatók változásának irányát döntően nem a költségek növekedése okozta, hiszen az általános igazgatási költségek és a személyi jellegű költségek 2,9 %-kal emelkedtek az előző évhez képest. 5

3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Ilyen esemény nem történt. 4. Várható fejlődés A Főnix Takarékszövetkezet, mint a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációba tartozó pénzintézet egy egységes tervezési séma alapján készítette el egyedi éves üzleti és stratégiai tervét. A tervkészítés folyamatát, módszertanát, irányelveit a Takarékbank által készített közvetlen hatályú Integrációs tervezési szabályzat tartalmazza. A Takarékbank a szövetkezeti hitelintézeti integráció tervezési folyamatának összefogása érdekében egy tervezési célokat összefoglaló dokumentumot állított össze, amely a közösen alkalmazandó tervezési feltételezések mellett integrációs szintű, közös üzletpolitikai irányokat és elvárásokat is megfogalmazott. A takarékszövetkezet az egyedi tervét mindezek figyelembe vételével készítette el a 2016 évre, illetve egy középtávú stratégiai tervet 2018-ig. A 2016. évre vonatkozó terv főbb tartalmi elemei a következők: a betétállományt 12.880.000 e Ft a bruttó hitelállomány 6.960.000 e Ft, értékvesztés állomány 877.384 e Ft a mérlegfőösszeg 17.015.326 e Ft a saját tőke értéke 1.749.326 e Ft adózás előtti eredmény 96.000 e Ft a szolgáltatásból származó bevételeink növelése érdekében növelni kívánjuk mind a lakossági, mind a vállalkozói ügyfeleink takarékszövetkezetünknél vezetett számláit, gyarapítani igyekszünk a számlavezetéshez kapcsolódó kényelmi szolgáltatásokat igénylők számát (netbank, SMS szolgáltatás), befektetési és biztosítási termékek egyre szélesebb körben történő közvetítésével a jutalékbevételünk növekedésével számolunk. a költségekkel kapcsolatos hatékony gazdálkodás érdekében a szolgáltatások, beszerzések terén a költségkímélő lehetőségek feltárásán dolgozunk. 5. A K+F tevékenység Nem jellemző információ. 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 6

7. A takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2015-ben 64 fő volt, 2 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a takarékszövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Kirendeltséget nem kívánunk bezárni, a dolgozói létszámot a gazdálkodás eredményességének és jövedelmezőség vizsgálatának függvényében kívánjuk figyelemmel kísérni. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Származékos ügyletet takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Megnevezés 2014. év 2015. év Index I. Pénzügyi eszközök 14 414 141 14 540 252 100,9% a) Készpénz 519 459 630 114 121,3% b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni 13 839 850 13 855 780 100,1% c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására 54 832 54 348 99,1% 12 882 075 14 430 148 112,0% 12 882 075 14 430 148 112,0% b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 7

9. Kockázatkezelési politika a.) A takarékszövetkezet kockázati stratégiája A kockázati stratégia célja, hogy az üzleti stratégia tervezési időhorizontot jelentő minimum hároméves időszakra meghatározza a takarékszövetkezet által vállalható kockázatok maximális mértékét és az annak betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, figyelembe véve az üzleti területek célkitűzéseit is. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, továbbá bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, összhangban az üzleti stratégiával. A Főnix Takarékszövetkezet, mint Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációba tartozó pénzintézet a Takarékbank által készített közvetlen hatályú Kockázati stratégiában megfogalmazott elveknek, iránymutatásoknak, módszereknek megfelelően végzi tevékenységét. A kockázati stratégia tartalmazza az Integráció és ezen belül a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási alapelvek Kockázatkezelési célok Kockázati típusok, lényeges kockázatok, kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet, kockázat kezelése Kockázatkezelés felépítése, szervezete. a.) Kockázatvállalási alapelvek, kockázatkezelési célok A kockázatvállalási politika összefoglalja az elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az Integráció elvárja. b.) Kockázati típusok, lényeges kockázatok, kockázatvállalási hajlandóság Az Integráció lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a szabályozás szerint a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; amelyből származó potenciális veszteség mértéke szubjektív értékelése szerint egy év alatt, az előfordulás valószínűségét is figyelembe véve meghaladhatja a szavatoló tőke 3 %-át; egyéb okból lényegesnek minősíthető; a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat során lényegesnek minősíti. A kockázati típusokat az Integráció az alábbi fokozatok valamelyikével minősíti: lényeges, nem-lényeges, nincs, nem-jellemző. 8

Az Integráció a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: azok a kockázatok, amelyekre a külső szabályozás meghatározza a minimális szavatoló tőkekövetelmény számításának alkalmazható módszereit (1. pillér alatt is szereplő kockázatok); azok a kockázatok, amelyekre nincs minimális szavatoló tőkekövetelmény, de számszerűsíthetőek, illetve mutatószámokkal mérhetőek, ezért limitekkel kezelhetőek. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat (1. pillér alatt nem kezelt számszerűsíthető kockázatok); azok a kockázatok, amelyekre nincs minimális szavatoló tőkekövetelmény és nem-számszerűsíthetőek, csak minőségi ismérvekkel becsülhetőek, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetőek (1. pillér alatt nem kezelt nem-számszerűsíthető kockázatok). A kockázati étvágynak a tervezett keretek között maradását a Integráció limitekkel és a belső tőkeallokáción keresztül biztosítja. A limiteknek a szavatoló tőkéhez és/vagy a belső tőkéhez, illetve hitelintézetek esetében a saját tőkéhez viszonyított növekedése a kockázati étvágy fokozását jelenti. A limitek relatív mértékének növelésénél ezért az illetékes döntéshozó fórum vagy személyek mérlegelik, hogy a nagyobb kockázat összhangban van-e a hitelintézet kockázati étvágyával, megfelelő arányban van-e a várható hozammal. c.) Kockázat szerkezet A hitelintézet egyedi belső szavatoló tőke igényét a hitelkockázat meghatározó szerepe jellemzi. E mellett a működési kockázat a meghatározó kockázat még, míg a piaci kockázat nem jellemző. A stratégiai terv időszakában figyelembe véve a kockázati étvágyat és az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság miatt a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű árfolyam ingadozásokat a kockázati szerkezetben lényeges változással a hitelintézet nem számol. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az Üzleti Stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az Üzleti Stratégia és a Kockázati Stratégia. A takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a hitelintézet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A takarékszövetkezet legjelentősebb kockázatainak bemutatása: Hitelezési kockázat A Kockázati Stratégia elsődleges célkitűzése a hitelezési kockázat vonatkozásában a hitelportfolió kockázati szintjének csökkentése, minőségének javítása, de minimum megőrzése a portfolió volumenének növelése mellett. A hitelintézet ennek érdekében az átlagosnál kockázatosabb részportfóliók arányát csökkenti; törekszik a folyósítási feltételek szigorú ellenőrzésére; 9

törekszik a monitoring tevékenység erősítésére és a problémák mielőbbi felismerésére; törekszik az ingatlanfedezetek hitelkockázat mérséklő eszközként való minél nagyobb arányban történő figyelembe vételére az elismerhetőség kritériumainak biztosításával; törekszik a problémás hitelek kezelésénél az ügyfelekkel való együttműködésre. Takarékbank, mint központi bank; törekszik az ügyfél-minősítési rendszer kockázatérzékenységének a növelésére, a kockázati tényezők minél alaposabb feltárására. A problémák korai felismerése érdekében a hitelintézet a lejárt követeléseket rendszeresen, minimum havonta, ügyfél szinten figyeli. A hitelkockázatot a takarékszövetkezet a kockázattal súlyozott kitettség érték mutatóval fejezi ki, melynek összege 2015.12.31-én 5 777 766 e Ft. A kockázatot szavatoló tőkével 29 %-ban fedeztük le az előző évi 38 %-kal szemben. Deviza árfolyam kockázat Ez a kockázat azt mutatja meg, hogy a takarékszövetkezetet mennyi veszteség éri a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a devizaárfolyamok változása miatt. A takarékszövetkezet naponta vizsgálja a deviza nyitott pozícióját. Amennyiben a teljes nap végi deviza nyitott pozíció mértéke eléri a szavatoló tőke 5 %-át, akkor azt tőkével kell fedezni. A napi vizsgálat és a megtett intézkedéseknek köszönhetően ezt az értéket még a takarékszövetkezet soha nem lépte túl. A nyitott pozíció értéke 2015.12.31-én 3 550 e Ft (0,21 %). Kamatkockázat A takarékszövetkezet kamatozó eszközeinek és kamatozó forrásainak kamatláb változásából eredő veszteségét fejezi ki. A takarékszövetkezet a kamatkockázat mérését a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. duration gap elemzés módszertanával végzi. A módszertan alapján meghatározott súlyozott pozíció a szavatoló tőke arányában 5,72 %. Tőkekövetelmény akkor szükséges, ha ez az érték a 20 %-ot meghaladja. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni és a takarékszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie vagy pótlólagos forrásokat szereznie. A likviditási kockázatokat több mutatószámmal szokták jellemezni. A takarékszövetkezet által leggyakrabban számolt mutató a tartalék ráta teljesítés, likviditás fedezeti ráta, a 90 napos lejárati összhanghiányra vonatkozó mutató, a nagybetétesektől való függőségi mutató, a teljes hitelportfólió átlagos hátralévő futamideje valamint a hitelek bruttó állományának az aránya a betétekhez. 10

A mutatók értékei 2015.12.31-re vonatkozóan: - tartalékráta 2 % - a tartalékolási kötelezettség teljesítése egész évben megtörtént, - likviditás fedezeti ráta (LCR) 356,9 %, - 90 napos lejárati összhanghiány ráta 109 %, - hitelportfólió átlagos hátralévő futamideje: 3,55 év, - Tőkeáttételi mutató: hitel betét arány 43,53 % - likviditási koncentráció: nagybetétesektől való függőségi mutató:1204,2 %. A tartalékráta mértéke minimum 2 %. A likviditás fedezeti ráta értéke minimum értéke 100 %. A 90 napos lejárati összhanghiány ráta limitértéke 100 %. A hitelek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 10 évet. A hitel betét arány optimális értéke 60-70 % közötti, maximális értéke 80 %. A nagybetétesektől való függőség mutató értéke minimum 100 %. A mutatók értékének alakulása alapján a takarékszövetkezetnek likviditási kockázattal kapcsolatban külön intézkedéseket nem kell tennie. d.) Kockázatkezelési szervezet A Szövetkezeti Hitelintézet a kockázatkezelési szervezetét úgy alakítja ki, hogy az hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a felügyelet kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelő végzi. A takarékszövetkezetnél működő operatív testületek az Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Ügyvezető Testület, Hitelezési Bizottság. A kockázati stratégiában meghatározásra kerültek ezeknek a testületeknek a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatai és hatásköre. A takarékszövetkezet valamennyi vezetőjének, szervezeti egységének és munkatársának általános feladata és kötelezettsége, hogy a feladatkörébe tartozó tevékenységének végrehajtása során megfelelő színvonalon azonosítson és kezeljen minden kockázatot, illetve a kockázatok kezelésére tegyen javaslatokat, ajánlásokat. A takarékszövetkezet felső vezetése (ügyvezetés, Igazgatóság) napi, havi, negyedéves gyakorisággal információt kap a hitelintézet vagyoni, kockázati, jövedelmezőségi, stb. helyzetéről a szabályzatban előírt jelentéseken keresztül. Ezeket a számviteli terület és a kockázatkezelő készíti. Debrecen, 2016. február 25. Fodorné Szabó Judit elnök-ügyvezető ig. Pinczésiné Ludman Viktória ügyvezető igazgató 11

1.sz. melléklet S.sz. Megnevezés 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. 2014.12.31 2015.12.31 Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 6,0% 3,4% -2,6% 2 Eszközarányos bevétel % 8,3% 7,0% -1,3% 3 Eszközarányos nyereség % 0,52% 0,25% -0,27% 4 Saját tőke arányos nyereség % 4,6% 2,4% -2,2% 5 Kama marge % 4,6% 3,3% -1,3% Tőkeellátottsági mutatók 6 Tőkeáttételi mutató % 9,0% 9,8% +0,8% 7 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 27,3% 21,8% -5,5% 8 Hitelfedezettségi mutató % 48,6% 47,4% -1,2% Likviditási mutatók 9 Likviditási ráta I. 0,60 0,61 +0,01 10 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,35 0,30-0,05 11 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 28,0% 24,7% -3,3% Eszközminőségi mutatók 12 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 13,0% 8% -5% 13 Elszámolt értékvesztés arány % 58,7% 66,5% +7,8% 14 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 6,2% 5,3% -0,9% Hatékonysági mutatók 15 Költség bevétel arány (Cost to Income ratio) % 53,1% 60,4% +7,3% 16 Eszközarányos költségek % 3,6% 3,3% -0,3% 17 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 22,2% 11,4% -10,8% 12

2. sz. melléklet A telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám fő Hitelállomány e Ft Betétállomány e Ft Számla darabszáma 1 Vámospércs 5 314 183 2 030 937 2 306 2 Nyírábrány 3 200 644 980 991 1 370 3 Nyíracsád 3 259 277 1 435 441 1 514 4 Debrecen I. 8 2 015 118 1 986 094 1 668 5 Debrecen II. 2 330 610 276 407 623 6 Nyírmártonfalva 2 272 107 384 681 879 7 Kaba 6 1 924 248 1 538 811 1 284 8 Báránd 2 36 926 437 854 476 9 Földes 2 12 220 695 890 667 10 Tetétlen 1 3 252 113 930 374 11 Püspökladány 3 474 660 621 709 476 12 Nádudvar 3 159 821 527 155 337 13 Hajdúszoboszló 3 172 558 283 170 279 14 Nagyrábé 3 94 569 1 283 496 712 15 Bakonszeg 1 11 425 100 244 127 Összesen 47 6 281 618 12 696 810 13 092 13