A GWP közép- és kelet-európai régió aszályútmutatója dr. Gayer József GWP Magyarrszág KIVONAT A Glbal Water Partnership (GWP) közép - és kelet-európai régiója a Meterlógiai Világszervezettel (WMO) közösen egy hárm éves, integrált aszálykezelési prgramt hajttt végre (2013-15), melynek egyik legfntsabb eredményeként egy útmutató készült aszálykezelési tervek kidlgzásáhz az EU VKI összefüggésében. A magyarul is elérhető kiadvány (1) áttekinti az általáns keretrendszert (szakplitikai keretek, aszálykezelési kncepció, jgszabályi keretek); (2) egy hét lépésből álló, szakaszs megközelítést mutat be, melyek alapján egy kckázatalapú aszálykezelési plitika, illetve egy azn alapuló aszálykezelési terv dlgzható ki; végül (3) taglalja a VKI-ban fglalt, kapcslódó kérdéseket (felszín alatti vizek, tartós aszályk, éghajlatváltzás). Az előadás az útmutatót mutatja be. 1. BEVEZETŐ Az utóbbi évtizedekben Európa-szerte egyre szélesebb körű felismerés és növekvő aggdalm övezi az aszályk és a száraz, vízhiánys időszakk mind gyakribb előfrdulását. Az Európai Bizttság (EB) 2007 -ben kiadta az A Bizttság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről c. közleményét, amelyben a prbléma kezelésére az egyik legfntsabb szakplitikai eszközként az aszálykezelési tervek kidlgzását jelölte meg. 2012-ben az EB elvégezte a fenti közleményben bevezetett, a vízhiányra és az aszályra vnatkzó plitikájának általáns értékelését. Az értékelés a vízhiánnyal és az aszállyal összefüggő kérdéseknek a vízgyűjtő-gazdálkdási tervekbe (VGT) történő integrálására összpntsíttt. Az eredmények azt mutatták, hgy az aszálykezelési tervek kidlgzása és ezeknek a vízgyűjtő-gazdálkdási tervekbe történő beépítése tvábbra sem valósult meg maradéktalanul. Az értékelés eredményeit az EB 2012-ben elfgadtt Blueprint című dkumentumába is beépítették. A közép- és kelet-európai (KKE) régióban előfrduló vízhiány és aszály tekintetében a sivatagsdás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD, 1994) megállapíttta, hgy a régiót a talajdegradáció és sivatagsdás flyamatai sújtják. A Glbális Víz Partnerség (Glbal Water Partnership, GWP) és a Meterlógiai Világszervezet (Wrld Meterlgical Organizatin, WMO) 2013 -ban közös Integrált Aszálykezelési Prgramt indíttt az aszályhelyzetek mnitrzása és megelőzése céljából. Ugyanebben az évben a GWP közép- és kelet-európai régiója (GWP CEE) Integrált Aszálykezelési Prgramt (IDMP CEE) indíttt 10 rszágra (köztük Magyarrszágra is) kiterjedően, amelynek célja a különféle szintű érintettek támgatása szakplitikai és menedzsment útmutató biztsításával, tudmánys infrmációk glbális szinten összehanglt előállításával és az integrált aszálykezelés legjbb gyakrlatainak és a felhalmztt
tudásállmánynak a megsztása révén. Megállapítást nyert, hgy a régióban az aszálykezelési tervek kidlgzása srán elért előrehaladás nem tekinthető kielégítőnek. Az érintett rszágk többsége nem dlgztt ki lyan aszálykezelési tervet, ami megfelelne az általáns EU-s irányelveknek. A helyzet megldására a prgram keretében, szlvák vezetéssel, elkészült a régió adttságaihz igazíttt, a következőkben bemutattt Útmutató aszálykezelési tervek kidlgzásáhz című segédlet (GWP CEE-WMO, 2015), a tvábbiakban Útmutató. Kidlgzását az érintett rszágkban rendezett knzultációk készítették elő, (így Magyarrszágn 2013. december 3-án a Vidékfejlesztési Minisztériumban és 2014. któber 16-án az Országs Vízügyi Főigazgatóságn vlt rszágs knzultáció), illetve egy szlvákiai esettanulmány is készült az aszálykezelési tervek legfntsabb alktóelemeinek kidlgzását bemutató gyakrlati példaként. A harmadik magyarrszági knzultációra, mely a gyakrlati előrehaladást szándékzik bemutatni a Magyar Hidrlógiai Társaság XXXIV. Vándrgyűlésén kerül sr egy erre a célra tervezett wrkshp keretében Debrecenben, 2016. július 6-án. Az Útmutató felépítését tekintve az alábbiakat tartalmazza: egy általáns keretrendszer (szakplitikai keretek, aszálykezelési kncepció, jgszabályi keretek, meghatárzásk), az aszálykezelési plitika és tervezési flyamat bemutatása (hét lépésből álló, szakaszs megközelítéssel), a kapcslódó kérdések felvetése (felszín alatti vizek, tartós aszály, éghajlatváltzás), következtetések és javaslt utánkövető tevékenységek. 2. ÁLTALÁNOS KERETRENDSZER Az általáns keretrendszer először szakplitikai szempntból ad áttekintést a hazánkban jól ismert EU-szabályzásról, illetve annak eredményeként kötelező lépésekről (Víz Keretirányelv, vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés, Árvíz Irányelv, ÁKK tervezés, Blueprint, UNCCD, stb.) melyeket fenti bevezető is említ. Az aszálykezelés elvi kereteinek ismertetése kitér a jelenleg alkalmaztt két megközelítésre: Válságkezelésen alapuló reaktív (válaszadásn alapuló) megközelítés: a már megkezdődött aszályeseményre válaszul bevezetett intézkedések és cselekvések összessége. Sk esetben nem eredményez kellően hatékny szakmai és gazdasági megldáskat, mert az intézkedésekről akkr döntenek, amikr már nincs elég idő a legjbb megldás kiválasztásáhz szükséges értékelésekre, és az érintetteket is csupán erősen krlátztt mértékben vnják be a flyamatkba. Az aszálykckázat elemzésén alapuló praktív (megelőző) megközelítés, amely a megfelelő tervezési eszközök és az érintett felek bevnásával előre kidlgztt 2
intézkedések összessége. Rövid és hsszú távú intézkedéseken alapul, valamint az aszályra kellő időben figyelmeztető mnitringn. Magában fglalja az aszály lehetséges hatásainak megelőzésére vagy lehetőség szerinti mérséklésére irányuló intézkedések előzetes tervezését is. Az EU-tagállamk többségében már flyik az átállás a válságkezelésről az aszálykckázatkezelésre. Ennek megfelelően többféle, általában az adtt körülményekhez igazíttt útmutatót dlgztak ki az aszálykckázat kezelésére vnatkzó elvek alapján. A jgszabályi keretek alapja a VKI, ami ugyan kifejezetten nem fglalja magában az aszállyal összefüggő kérdések megldására irányuló, jgilag kötelező érvényű követelményeket, de elég rugalmas eszköz ahhz, hgy lehetővé tegye az aszállyal kapcslats kérdések beépítését az integrált vízgazdálkdásba. A VKI 4. cikke szerint az aszályk hatásainak csökkentésére szlgáló megelőző vagy enyhítő intézkedések szerepelhetnek a vízgyűjtő-gazdálkdási tervekben; a 13. cikk (5) bekezdés s zerint, ha valamely tagállam az aszályt lényeges kérdésnek tekinti, akkr egy kifejezetten az aszály vnatkzásaival fglalkzó tvábbi menedzsmenttervet (aszálykezelési tervet) kell készítenie. Utóbbit az EU aszálystratégiája, illetve a Blueprint ajánlása szerint a vízgyűjtő-gazdálkdási tervbe kell beépíteni (EB, 2007; illetve EB, 2012). Az Útmutató irányelveket fgalmaz meg az integrált vízgazdálkdás elvei, a VKI és az Árvíz Irányelv összefüggésében, Ezek tömören: Az aszályplitika alapja az aszálykckázat kezelésére összpntsító, praktív megközelítés. Az aszálykezelési terv megelőzésre és kárcsökkentésre irányuló intézkedések végrehajtatását célzó adminisztratív eszköz, amelynek célja az aszály társadalmi, környezeti és gazdasági hatásainak csökkentése. A VKI alktja az aszálykezelési tervek kidlgzásának kereteit. Az aszálykezelési terv a VKI 13.5. cikkében meghatárzttak szerint kiegészítő tervdkumentuma a VGT-nek. A UNCCD szerint az aszálykezelési terv megfelelő fejezetei megjelennek a sivatagsdás elleni rszágs cselekvési tervben is. Az aszályplitika és az aszálykezelési terv álljn összhangban az Európai Bizttság által kibcsáttt szakplitikai dkumentumkkal. Az aszálykezelési terv és a releváns fejlesztési tervek/prgramk/stratégiák közötti kapcslódásról gndskdni kell. Célszerű hasznsítani más régiók aszálykckázat-kezelési szakmai tapasztalatait és tudmánys ismereteit is. Hárm alktóelem elengedhetetlen a hatékny aszálykezeléshez: (1) aszályindikátrk és küszöbértékek az aszályfkzatk besrlásáhz, valamint krai aszályriasztási rendszer; (2) a hatásk mérséklésére irányuló intézkedések; (3) az aszály kezelésére szlgáló szervezeti keretrendszer. 3
Az Útmutató 30 definíciót ad a szakterülettel összefüggésben, részben az EU VKI Közös Végrehajtási Stratégia alapján. 3. ORSZÁGOS ASZÁLYKEZELÉSI POLITIKA ÉS TERVEZÉSI FOLYAMAT A dkumentum legfntsabb része az aszályk előfrdulásával kapcslats kckázatk csökkentésének kncepcióján alapuló aszálykezelési plitika kidlgzására és megvalósítására vnatkzó, hétlépéses eljárást mutatja be az alábbiak szerint. 3.1 Az aszályplitika kidlgzása és az aszálybizttság felállítása A lépés részfeladatai: a hatáskörrel rendelkező hatóság létrehzása (mely hazánkban a VKI összefüggésében a Belügyminisztérium); az aszály lényeges vízgazdálkdási kérdésként való elismerése (és ez esetben a VGTben való kezelése 1 ); rszágs aszályplitika és megvalósítási stratégia kidlgzása ( lyan keretdkumentum, mely tartalmazza az aszályplitika legfntsabb alapelveit és a megvalósítás útitervét, bemutatva az aszálykezelési terv kidlgzásának lépéseit. A krmányzatnak kell jóváhagynia, majd az aszálybizttságnak részletesen kidlgznia; krmányhatárzat vagy más, megfelelő jgszabály elfgadása, mely kijelöli a felelős szervezeteket és meghatárzza az aszálykezelési rendszerben ellátandó feladataikat; az aszálybizttság felállítása (ld. a következőkben). Az aszálybizttságnak erős krmányzati meghatalmazással kell rendelkeznie, mivel döntéseinek jgi, anyagi, környezeti, társadalmi következményei vannak. Az aszálybizttság felállítása és tevékenységeinek összehanglása célszerűen rszágs hatáskörrel rendelkező intézmény feladata. Az aszálybizttság szervezeti kialakítása a hatékny és integrált aszálykezelési rendszer létrehzatalának kulcsfntsságú tényezője. Az aszályplitika sikeres megvalósításáhz az összes felelős szektr között minden szinten létrejövő szrs együttműködés szükséges, valamint az érdekeltek összes érintett csprtjának aszálykezelési rendszerbe történő bevnása. A bizttság legfntsabb teendői: az rszágs aszályplitika kialakítása és annak minden (rszágs, térségi, helyi) szinten történő megvalósítása, ezen belül: 1 A VGT2 megállapítása szerint: A csapadék időben és térben egyenlőtlen elszlása miatt Magyarrszágn 100 évből 28 év várhatóan aszálys. illetve: a szárazság és az aszálykár elleni védekezés rszágs léptékű hajtóerő. 4
aszálykezelési terv kidlgzása és aktualizálása; aszálymnitring-prgram kialakítása és beindítása; egy krai riasztási rendszer kialakítása és üzembe helyezése; aszály bekövetkezése esetén az aszály adtt fkzatának (azaz riasztás előtti, riasztási, vészhelyzeti) meghatárzása, a megfelelő mérsékelő intézkedések fganatsítása; a nyilvánsság pnts és időbeni tájékztatása; flyamats és aszályt követő értékelés; aszálymérsékelő prgram kialakítása és megvalósítása aszálymentes időszakban. az aszállyal összefüggő ügyekben a határkn átívelő együttműködés biztsítása (vízgyűjtőszinten); kutatási, tudmánys és ismeretterjesztési prgramk kidlgzása. Az aszálybizttság mandátumának tartalmaznia kell az alábbiakat: az aszálybizttság összetételének és szervezeti felépítését; egy-egy meghatárztt témakörrel fglalkzó munkacsprt felállításának lehetőségét; felelősségeinek és hatásköreinek meghatárzását; a hatáskörrel rendelkező hatósággal, a különböző krmányzati szintekkel valamint egyéb partnerekkel való kapcslattartás rendszerét; az egyes aszályfkzatkra (nrmál, riasztás előtti, riasztási, vészhelyzeti) vnatkzóan meghatárztt bizttsági feladatk kisztását; a nemzetközi kötelezettségekkel kapcslats feladatk meghatárzását. Az aszálybizttság összetételének tükröznie kell az aszálykezelés több igazgatási területre és különféle tudmányterületekre kiterjedő jellegét, és tagjait az alábbiak legfntsabb képviselői közül kell kiválasztani: az aszályk hatásainak kitett szakterületek szakplitikai döntéshzatali jgkörrel rendelkező közpnti közigazgatási szervei; peratív döntéshzatali jgkörrel rendelkező szervezetek; az aszállyal fglalkzó legfntsabb szakmai intézmények; az aszályesemények srán a hatáskra vnatkzó infrmációk és adatk közlésére képes érintett érdekelt csprtk. 5
Az aszálybizttság szervezeti kialakítása a hatékny és integrált aszálykezelési rendszer létrehzatalának kulcsfntsságú tényezője. 3.2 A kckázatalapú aszálykezelési plitika célkitűzéseinek meghatárzása Az aszálybizttságnak első hivatals intézkedésként egy, az aszályplitikára vnatkzó nyilatkzatt kell kidlgznia, amelyben rámutat az aszálykckázat-csökkentésen alapuló megközelítés szükségességére a válságkezelés helyett, ezt követően pedig ki kell dlgznia a megfelelő specifikus és megvalósítható aszályplitikai célkitűzéseket. A célk alktják az aszálykezelési terv kidlgzásának és megvalósításának alapját, ezért ezeket a hatáskörrel rendelkező hatóságnak jóvá kell hagynia. Az aszálykezelési terv legfntsabb célja az aszályk kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak csökkentése a lehető legnagybb mértékben, összhangban a VKI célkitűzéseivel. 3.3 Az aszálykezelési terv kidlgzásában felhasználható adatk összegyűjtése Az adatk összegyűjtése az aszálybizttság egyik az alábbi lépésekből álló fnts feladata a flyamat kezdeti szakaszában: az aszálykezelési terv kidlgzásáhz szükséges adatk körének meghatárzása; az aszálykckázat- és hatásvizsgálatk srán felhasználható és az adatk rendelkezésre állását biztsító, meglévő adatgyűjtő rendszer elemzése; az adathiányk meghatárzása és a meglévő adat- és infrmációszlgáltató rendszerek szükség szerinti átalakítása. Az aszályparaméterek és indikátrk frmájában megjelenített adatk elengedhetetlenül szükségesek az aszályk különféle típusainak aznsításáhz és értékeléséhez. Az aszálykezelési tervek kidlgzásáhz szükséges adatk lehetnek meterlógiai, hidrlógiai, mezőgazdasági, környezeti hatáskra vnatkzó, társadalmi gazdasági és ivóvíz-ellátási adatk. A flyamat legelején fel kell térképezni az adatk hzzáférhetőségét krlátzó gyenge pntkat és akadálykat. A tvábbi intézkedések érdekében elengedhetetlen lépés tvábbá minden érintett ágazat, a különféle szinteken tevékenykedő minden döntéshzó, a szakemberek és az érdekeltek közötti infrmációáramlást lehetővé tevő nyilváns kmmunikációs csatrnák létrehzása. 3.4 Az aszálykezelési terv kidlgzása/felülvizsgálata Az aszálykezelési terv a kckázatcsökkentési megközelítésen alapuló aszályplitika végrehajtásának közigazgatási eszköze (ld. 1. ábra). Kidlgzásának flyamata hét részfeladatra bntható: (1) Az aszálykezelési terv tartalmának meghatárzása. A terv a vízgyűjtő általáns és aszályspecifikus ismertetésén túlmenően a következő (2)-(7) pntkban részletezetteket tartalmazza. Gndskdni kell a terv rendszeres felülvizsgálatáról is, ld. (6) pnt. 6
(2) Múltbeli aszályesemények jellemzése és értékelése. A múltbéli aszályesemények jellemzésének és értékelésének átfgónak kell lennie, ki kell terjednie mind a veszélyek, mind pedig a hatásk értékelésére és az aszályk összes meghatárztt típusára (azaz meterlógiai, hidrlógiai, mezőgazdasági és társadalmi-gazdasági). Emellett két, egymással összekapcslódó vizsgálatt is el kell végezni, egyfelől a múltbéli meterlógiai és hidrlógiai mnitringadatk, másfelől pedig az aszályk hatásainak vizsgálatát. (3) Indikátrk és küszöbértékek meghatárzása az aszályesemények besrlásáhz: aszályindikátrk rszágs rendszerének kialakítása, különböző aszályfkzatkhz tartzó küszöbértékek nrmál állapt a megfigyelt átlags értékektől nincs jelentős eltérés, riasztás előtti állapt a mnitringeredmények az aszály kialakulásának kezdeti szakaszát jelzik, riasztás előtti állapt a mnitringeredmények az aszály kialakulásának kezdeti szakaszát jelzik, vészhelyzeti állapt aszályindikátrk szerint a hatás már bekövetkezett, és a vízellátás nem biztsíttt. (4) Krai riasztási rendszer kialakítása. Ennek legfőbb rendeltetése, hgy működtetőit idejekrán figyelmeztesse: a körülmények alakulásával egy időben a tényleges aszályhelyzetre vnatkzóan, annak érdekében, hgy a döntéshzók (aszálybizttság) számára lehetővé váljn a megfelelő intézkedések meghzatala; az aszály által sújttt csprtk (pl. mezőgazdasági termelők) tekintetében az aszály súlysságára vnatkzóan, lehetővé téve számukra a megfelelő intézkedések megtételét (pl. az öntözőrendszerek üzembe helyezése). Krai riasztást (az igények szerint) meghatárztt időtartamk szerint szükséges adni: rövid távú riasztás (1 7 nap); középtávú riasztás (10 15 nap); szeznális előrejelzés (3 6 hónap). A legfrissebb infrmációk és megfelelő mennyiségű térbeli adat rendelkezésre állásáhz elemezni kell a krai riasztási rendszerre kiválaszttt aszályindikátrk figyelésére működésbe állíttt mnitringhálózatt. (5) Intézkedési prgram létrehzása az aszály által a gazdaságra, a társadalmra és a környezetre gyakrlt hatásk kckázatának lehető legnagybb mértékű csökkentése 7
érdekében. Minden egyes aszályfkzatra (nrm ál, riasztást megelőző, riasztási és vészhelyzeti) külön intézkedési prgramt kell kialakítani. Céljuk szerint az intézkedések a következő csprtkba srlhatók: megelőző vagy stratégiai (nrmál állaptban az aszállyal szembeni ellenállóképesség erősítése és az aszály által a gazdaságra, a társadalmra és a környezetre gyakrlt hatásk kckázatának mérsékelése), peratív intézkedésekre jellemzően az aszály bekövetkezésekr, a riasztás előtti szakasztól a vészhelyzeti szakaszig kerül sr: a riasztás előtti szakasz kezelési célkitűzései az esetleges aszályhatáskra való felkészülésre, valamint az aszálybizttság és az érintett csprtk felkészítésére irányulnak. Általában közvetett jellegű intézkedésekre (pl. ajánláskra) kerül sr. riasztási szakaszban az aszálykezelési tevékenységek célja a már bekövetkezett aszály megfelelő kezelése és a vészhelyzet kialakulásának megelőzése (víztakaréksság, keresletszabályzó intézkedések, részleges vízhasználatkrlátzásk, fkztt mnitring). a vészhelyzeti szakasz célja a hatásk mérsékelése és a bekövetkező kárk lehetőség szerinti megfékezése a minimális ivóvízigények kielégítése mellett (a bevezetett intézkedések lehetnek: (a) nem strukturális intézkedések, mint vízkrlátzás vagy támgatásk, (b) strukturális intézkedések, pl. új infrastruktúra kiépítése, új vízkivételi helyek, vízátvezetések. a szervezeti intézkedések megalapzzák az aszálykezelési terv kidlgzására és végrehajtására, tvábbá az intézkedési prgram érvényesítésére alkalmas szervezeti struktúrát. az utánkövető intézkedések az aszálykezelési tervben fglaltak betartásának és a végrehajtásuk hatásainak vizsgálatára irányulnak. A helyreállító intézkedések körébe tartzik az aszályesemény srán meghztt intézkedések (pl. vízkivételi krlátzásk) megszüntetése, valamint a vízkészlet ekkel és a vízi ökszisztéma nrmál állaptának visszaállítását célzó helyreállító intézkedések beindítása. (6) Az aszálykezelési terv kidlgzására, megvalósítására és felülvizsgálatára szlgáló szervezeti keretek létrehzása. Jóllehet a szervezeti felépítés a hatékny aszálykezelés egyik kulcsfntsságú eleme, kialakítását és felállítását nem szabályzzák uniós jgszabályk. Ennek megfelelően különféle szervezeti felépítések és irányítórendszer-struktúrák alkalmazhatók. Mindemellett feltétlenül gndskdni kell az integrált vízgazdálkdás alapelvének figyelembevételéről (azaz az aszálykezelésnek a vízgazdálkdási rendszerbe építéséről a Víz Keretirányelvben fglaltakkal összhangban), valamint az érintett szereplők bevnásáról. Az aszálykezelési tervben szükséges rögzíteni a terv kidlgzásáhz, 8
megvalósításáhz és naprakész állaptban tartásáhz szükséges aszálykezelési szervezeti struktúra létrehzására vnatkzó legfntsabb infrmációkat. Az aszálybizttságnak a terv kidlgzásáról, megvalósításáról és felülvizsgálatáról egyaránt gndskdnia kell. Az aszálykezelési terv történhet a vízgyűjtő-gazdálkdási terv részeként, ugyanazn hatéves ciklusk szerint illetve a VKI tervezési flyamat hatókörén kívül is. (7) A hiánysságk és biznytalanságk meghatárzása. Az első aszálykezelési terv kidlgzását megelőzően célszerű elvégezni a meglévő aszálykezelési rendszer és gyakrlat átfgó elemzését. 1. ábra Az aszálykezelési terv alktóelemei 3.5 Az aszálykezelési terv közzététele a társadalmi részvétel lehetővé tétele érdekében Az aszálykezelési terv közzétételének célja a társadalm bevnása, illetve az érintett felek tevékeny részvételének lehetővé tétele és ösztönzése a terv kidlgzásában, megvalósításában és aktualizálásában. A társadalmi részvétel lehetőséget kínál a terv társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi összefüggéseire vnatkzó egyetértés kialakítására. Ha az aszálykezelési tervet a VKI szerinti tvábbi tervezési dkumentumként dlgzzák ki, akkr annak a vízgyűjtő-gazdálkdási tervvel együttes közzétételéről a VKI szabályai szerint kell gndskdni. A társadalm bevnása az aszálykezelési terv kidlgzásába azért is kötelező, mert az aszálykezelési tervek az Aarhusi Egyezményben (2001. évi LXXXI. törvény) lefektetett alapelvek szerinti aktív részvételt előíró Stratégiai Környezeti Vizsgálat Irányelv (2001/42/EK irányelv) hatáskörébe tartznak. A közzétételt követő knzultáció íráss és szóbeli (műhelymegbeszélések, knfer enciák) frmában flytatható. A knzultációk befejeztével és az aszálykezelési tervben a szükséges módsításk megtételével a knzultációs flyamatról és az abból következő végrehajttt módsításkról összefglalót kell készíteni. 9
3.6 Kutatási és tudmánys prgram kidlgzása A prgram kialakítását össze kell kapcslni az aszálykezelési terv kidlgzása srán a hiánysságk és biznytalanságk meghatárzására szlgáló flyamattal, figyelembe véve minden lényeges kapcslódó kérdést. 3.7 Ismeretterjesztési prgram kidlgzása Az ismeretterjesztési prgram célja az új aszálykckázatkezelési plitika társadalmi tudatsítása az aszálykezelési tervre, valamint az aszály által érintett csprtk igényeivel összefüggő intézkedési prgramra vnatkzó ismeretek terjesztésével. Az ismeretterjesztési prgramknak lehetőleg helyi szinten kell az érdekeltek csprtjaira irányulniuk (döntéshzókra, mezőgazdasági termelőkre, településekre stb.). 4. KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK Míg a fentiekben részletezett, aszálykkal kapcslats kérdések jgi szempntból nem kötelező érvényű ajánláskn alapulnak, a VKI kötelező érvényű előírásai szabályzzák a felszín alatti vizek állaptának és a tartós aszályknak a vizsgálatát (a felszíni vizek öklógiai állaptfelmérésének részeként), tvábbá az éghajlatváltzás egyes vnatkzásainak értékelését. Ezeket a VKI által szabályztt és az aszálykckázat-értékeléssel közvetlenül összefüggő, alapvető fntsságú kérdésekről szóló tudnivalókat is tárgyalja az Útmutató, melynek alapvető megállapításai a következők. 4.1 Felszín alatti vizek A vízgyűjtő-gazdálkdási terv kidlgzása srán a felszín alatti vizek jó mennyiségi állaptának eléréséhez szükséges intézkedések prgramjának összeállítása, valamint az aszálykezelési tervben összefglalt, kiegészítő mérsékelési intézkedések kidlgzása külön gyakrlatk tárgyát alktják. A hatékny kckázatalapú aszálykezelés alkalmazásáhz elengedhetetlen a két flyamat összekapcslása. Tvábbi fnts követelmény a vízhiánnyal és az aszállyal összefüggő prblémák egymástól való megkülönböztetése. 4.2 Tartós aszály A tartós aszály az aszályk különleges típusa, amelynek bekövetkezése esetén a vízgyűjtőhatóság jó vízállapttól való ideiglenes mentességet jelent be. A tartós aszály meghatárzásáról és jellemzéséről, a megfelelő intézkedések kidlgzásáról a VKI kötelező érvényű szabályai szerint, tvábbá a vízgyűjtő-gazdálkdási tervek és aszálykezelési tervek kidlgzására vnatkzó nem kötelező érvényű útmutatók figyelembevételével kell gndskdni, és mindezeket a vízgyűjtő-gazdálkdási tervekben, valamint aszálykezelési tervekben is meg kell jeleníteni. 4.3 Éghajlatváltzási vnatkzásk A VKI-t alapvető módszertani keretként kell alkalmazni a vízhiánys területeken az éghajlatváltzáshz történő alkalmazkdás és az aszályk hatásának mérséklése érdekében. 10
Javaslt intézkedések a VKI Közös Megvalósítási Stratégia 24. sz. útmutatója (Eurpean Cmmissin, 2009) szerint: A hidrmeterlógiai hálózatkat úgy kell átalakítani, hgy azk alkalmassá váljanak az éghajlatváltzás által a vízkészletekre gyakrlt hatásk nymn követésére, zárva az egyes részvízgyűjtők vízmérlegét. A vízfelhasználás és a vízigény mnitrzására alkalmas rendszerre van szükség. Létre kell hzni az indikátrk megfelelő időbeni és térbeni léptékű, átfgó rendszerét, amely alkalmazható a jelenségek összekapcslására az aszály és a vízhiány által kiválttt hatásk előrejelzése érdekében. Pntsítani kell a múltbéli és a jelenlegi vízigényekre, valamint a jövőbeni trendekre vnatkzó ismereteket az éghajlatváltzásra vnatkzó előrejelzések beépítésével. Elemezni kell az éves leflyási középértékekben bekövetkező váltzásk által az ellátás megbízhatóságára gyakrlt hatáskat. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASOLT UTÁNKÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK Az Útmutató a válságkezelésről az aszálykckázat-csökkentési plitikára áttérni szándékzó rszágk számára készült. A tervezési flyamatt a tagállamk és a csatlakzó rszágk számára összehanglták az integrált vízgazdálkdás legfntsabb alapelveivel, a Víz Keretirányelvben fglaltaknak megfelelően. Az aszálykezelési és a vízgyűjtő-gazdálkdási tervek kidlgzása közötti kapcslat szinergikus hatáskat eredményezhet a környezeti célkitűzések megvalósítása tekintetében. Az EU vízplitikájával fennálló közvetlen kapcslat elősegítheti a kckázatkezelés elvein alapuló rszágs plitikák kidlgzását és a Víz Keretirányelv tvábbfejlesztett végrehajtását. Összefglalóan javaslt az Útmutatóban fglaltak követése és az alábbi intézkedések megtétele: rszágs szinten a jelenlegi aszálykezelési plitika elemzése révén a legfőbb hiánysságk és biznytalanságk aznsítása, valamint cselekvési terv kidlgzása az rszágs aszálykezelési plitika szükségszerű módsítására; reginális szinten egyrészt lyan prgramk indítása, melyek összhangt képesek teremteni az aszálykezelési tervek fő elemeinek kidlgzásáhz alkalmaztt módszerek között (pl. indikátrrendszer, az aszályfkzatk besrlása, küszöbértékek, krai riasztásk), másrészt térségi kutatási prgramk tervezése (pl. mennyiségi kérdésekkel és az éghajlatváltzással fglalkzóan). HIVATKOZÁSOK 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az infrmációhz való hzzáférésről, a nyilvánsságnak a döntéshzatalban történő részvételéről és az igazságszlgáltatáshz való 11
jg biztsításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfgadtt Egyezmény kihirdetéséről (Aarhusi Egyezmény) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. któber 23.) a vízplitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatárzásáról (Víz Keretirányelv VKI) Az európai parlament és a tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) biznys tervek és prgramk környezetre gyakrlt hatásainak vizsgálatáról EB (2007): A Bizttság közleménye az Európa i Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről (COM (2007) 414 final) EB (2012): Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (COM (2012) 673 final) GWP CEE-WMO (2015): Útmutató aszálykezelési tervek kidlgzásáhz Kidlgzás és megvalósítás az EU Víz Keretirányelv összefüggésében UNCCD (1994): United Natins Cnventin t Cmbat Desertificatin Eurpean Cmmissin (2009): Guidance dcument N. 24 River Basin Management in a Changing Climate (EC, Technical Reprt 2009 040) 12