Közlekedési pályák Közúthálózat, közlekedési infrastruktúra hálózat, funkciók, hatások, politikák, fejlesztések
Mészáros Péter, meszaros@kku.bme.hu, HTTP://WWW.MKK.ZPOK.HU/ HTTP://WWW.TRANSPORTENVIRONMENT.ORG/ Közlekedési pályák 2
Közlekedési rendszer Jármű, Közlekedési folyamatok tervezése és irányítása, Pálya és létesítményei. Közlekedési pályák 3
A közlekedési probléma Közlekedési pályák 4
Az értékrend (?) Közlekedési pályák 5
A fejlődés (?) Közlekedési pályák 6
A hozzáállás Közlekedési pályák 7
vagy így. Közlekedési pályák 8
s hogy van e kiút, majd meglátjuk Közlekedési pályák 9
A közlekedési infrastruktúra hálózat igénye: - Területi integrálódás, geostratégiai igények, - Európai integrálódás, közvetítő kapocs, térségek között, Közlekedési pályák 10
Közlekedési pályák 11
Térségi igények, a centralizáció oldása A nyugati országrészen végighúzódó járműipari tengely, mely az utóbbi évtizedben Kelet-Közép-Európa országaiba átstrukturált európai autóipar hatását mutatja. Nagyszombat Pozsony vonalat követve markáns szerepe van Győrnek, illetve a Szentgotthárd Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa térségnek. Az ország keleti felén megjelenő nehézipari tengely. Kassa Miskolc Kazincbarcika Tiszaújváros vonalat folytatva jelenik meg Nyíregyháza Debrecen Nagyvárad gazdasági, innovációs kapcsolata. A hagyományos főváros - vidék együttműködések. A térségek gazdasági kapcsolatát és így a közlekedési infrastruktúra kialakítását is nagyon jelentősen befolyásolja azon agrár- és élelmiszeripari ágazatok együttműködése, mely jelentősebb forgalmat generálva mezőgazdasági kapcsolati zónákat képez az ország több területén együttműködve a szomszédos országok határ menti régióival. Budapest városi térsége és a hozzá szorosan kötődő vonzási terület. Közlekedési pályák 12
EU oldalról: TEN-T hálózat A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata, amely az egész unió szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. A kiemelt jelentőség miatt elemei: - meghatározzák a hálózat fejlesztésének prioritásait, - a hálózat műszaki és jogi követelményeit, - a fejlesztésre vonatkozó határidőket, - kiemelt finanszírozást biztosítanak hozzá. Közlekedési pályák 13
TEN-T Kétrétegű, multimodális hálózat - Átfogó és törzshálózat - Több közlekedési mód - Közút - Vasút - Belvízi út - Tengeri közlekedés - Légi közlekedés - Áruterminálok, logisztikai platformok - Horizontális szempontok: Városi csomópontok, telematikai alkalmazások, innováció, stb. Közlekedési pályák 14
Közúti törzshálózat Közlekedési pályák Forrás: 1315/2013/EU rendelet 15
Vasúti áruszállítási TEN-T törzshálózat Közlekedési pályák Forrás: 1315/2013/EU rendelet 16
Belvízi út TEN-T hálózat Közlekedési pályák Forrás: 1315/2013/EU rendelet 17
Magyar TEN-T közúthálózat Közlekedési pályák Forrás: KKK, a 1315/2013/EU rendelet alapján 18
TEN-T általános fejlesztési prioritások - A hiányzó kapcsolatok kialakítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése, különösen a határokon átnyúló szakaszokat illetően - Közlekedési módok átjárhatósága - Telematikai alkalmazások megvalósítása és bevezetése, valamint az innovatív technológiai fejlesztés előmozdítása Közlekedési pályák 19
TEN-T általános fejlesztési prioritások - Az összes uniós régió vonatkozásában a fokozott hozzáférhetőség és összeköttetés biztosítása, - Az infrastruktúra minőségének javítása vagy megőrzése - Az infrastruktúra hatékony és fenntartható használatának előmozdítása és szükség esetén a kapacitás növelése; Közlekedési pályák 20
Közúti TEN-T hálózat, további fejlesztési prioritások - a közúti biztonság javítása és előmozdítása; - az ITS alkalmazása, különösen a multimodális információkezelés és forgalomirányítás, illetve az integrált kommunikációs és fizetési rendszerek lehetővé tétele érdekében; - új technológiák és innováció bevezetése a karbonszegény közlekedés előmozdítása érdekében; - megfelelő mennyiségű és megfelelő biztonsági szintű parkolóhely biztosítása a kereskedelmi felhasználók számára; - a torlódás csökkentése a meglévő utakon. Közlekedési pályák 21
Törzshálózati folyosók Közlekedési pályák Forrás: EU Bizottság kiadványa 22
Orient / Kelet-Mediterrán folyosó Közlekedési pályák Forrás: EU Bizottság kiadványa 23
Rajna-Duna folyosó Közlekedési pályák Forrás: EU Bizottság kiadványa 24
A térségi utak problémája Közlekedési pályák 25
Közlekedési pályák 26
Közlekedési pályák 27
Közlekedési pályák 28
Közlekedési pályák 29
Közlekedési pályák 30
Közlekedési pályák 31
Közlekedési pályák 32
A belterületi utakról Közlekedési pályák 33
Közlekedési pályák 34
Közlekedési pályák 35
A közlekedési igények alakulása egyéni és közforgalmú gépjármű Közlekedési pályák 36
A nagyvárosok környékén jelentkező szuburbanizációs folyamatokkal együtt járó ún. ingázó forgalom különösen megterheli az adott térség/város infrastruktúra hálózatát. Közlekedési pályák 37
Áruszállítás: - Az évi elszállított áru volumene mintegy 248 972 ezer tonna - Az áruszállítás éves teljesítménye mintegy 50 618 millió tonnakilométer - Az áruszállítási volumen megoszlása szállítási módonként a közúti szállítás dominanciáját mutatja csakúgy, mint a szállítási teljesítmény, Az elszállított áru volumen tekintetében a belföldi áruszállítás 63%, a nemzetközi 37%-ot tesz ki. Közlekedési pályák 38
Az áruszállítási teljesítmények alakulása - 2012-ben a magyarországi áruszállítás 50,618 milliárd árutonnakilométer teljesítményéből a közút részesedése 67%, a vasúté 18%, a csővezetékes szállításé 11%, a vízié pedig 4% volt. - A vasúti közlekedés térvesztése a közúttal szemben 2009-ben megállt, gyakorlatilag stagnál Közlekedési pályák 39
Infrastruktúra helyzetkép - vasút Közlekedési pályák 40
Főúthálózati állapotok Közlekedési pályák 41
Közúthálózat A közúthálózatot tekintve elmondható, hogy az utóbbi évtized forráshiányos fenntartási feltételei következtében magas a leromlott burkolatú útszakaszok aránya. A megtett úttal arányos rendszer bevezetését megelőzően a közúti díjbevételek nem fedezték teljes mértékben az országos úthálózat fenntartási költségeit. A közúthálózaton jelenleg a díjfizetés igen fejlett rendszerben működik, részben időalapú (pl. könnyű járműveknél), a tehergépjárműveknél (majdnem egészében) használatarányos (távolság vagy terhelés alapján). Közlekedési pályák 42
Közúthálózat Az infrastruktúra állapota a gyorsforgalmi és főúthálózat elemeit tekintve jónak mondható, de a hierarchiában lejjebb sorolt elemeknél rendkívül magas fokú az elhasználódás, gyors ütemű az útvagyon romlása. A kiszolgáló alsóbbrendű hálózatnak is magas a távolsági nehézforgalommal való terheltsége. A mezőgazdaságilag együttműködő térségekben mind az alsóbb és felsőbb rangú közutakon jelentős a lassú teherforgalom, amely nagymértékben hozzájárul az utak rohamos állapotromlásához. A szolgáltatási szint egyes hálózati elemeken (elsősorban a 4. sz. főúton) már elérte a nem megfelelő minősítést, komoly kapacitás kimerülés tapasztalható. Közlekedési pályák 43
A hazai személyközlekedési igények változása közlekedési módonként Közlekedési pályák 44
Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Stratégia 2014. Közlekedési pályák 45
NKS Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) uniós elfogadásának feltétele. Célrendszer: Társadalmi célok: Környezeti hatások kezelése, A gazdasági hatékonyság növelése Az egészség- és vagyonbiztonság javulása, Foglalkoztatás, Lakossági jólét és mobilitási feltételek, Területi egyenlőtlenségek kezelése, Társadalmi igazságosság, méltányosság, Nemzetközi kapcsolatok. Közlekedési pályák 46
NKS Közlekedési célok: Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése Társadalmi szinten előnyösebb személy- és áruszállítás erősítése Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése Szállítási szolgáltatások javítása, Fizikai rendszerelemek javítása Közlekedési pályák 47
Az NKS illeszkedése Közlekedési pályák 48
A kapcsolódó SWOT analízis Közlekedési pályák 49
Beavatkozási kulcsterültek - közúthálózat Fizikai rendszerelemek több évtizedre visszanyúló állapotromlása Nagy környezetszennyezést okozó közúti forgalom (településeket érintő tranzit) menedzselése (elkerülő utak építése Az infrastruktúra-hálózat fővárosközpontúságának oldása A városi közlekedésben a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása, valamint ahol ez fizikailag lehetséges a hajózás feltételeinek javítása. Közlekedési pályák 50
Stratégia 2030 Valós forgalmi igényeken alapul, összekapcsolja a szállítási láncokat. Társadalmi hatásokat optimalizálja: ösztönzi a környezetileg fenntartható, gazdaságot, területi egyenlőtlenségek csökkentését pozitívan érintő közlekedési megoldásokat. Költséghatékony a fejlesztésekben: a kisebb fejlesztésű költségű, nagyobb eredményt elérő, működésében fenntartható beruházásokat helyezi a középpontba. Költséghatékony és takarékos a működtetésben: törekszik felszámolni a forgalmi igények szempontjából fontos közúti és vasúti hálózati elemeken a leromlott műszaki állapotokat, s egyben áttér a megfelelő szintű állapotmegőrzésre, ami hosszabb távon költségmegtakarításokhoz vezet. Közlekedési pályák 51
A jelentős forgalmú közúti hálózat a fejlesztések révén megfelelő műszaki színvonalat ér el Közlekedési pályák 52
Források: Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Stratégia, Stratégiai dokumentum, 2014. 39. Útügyi Napok, Győr, 2014. szeptember DG Mobility and Transport: http://ec.europa.eu/transport/index_en.htm Innovation and Network Executive Agency: http://inea.ec.europa.eu/ European Environment Agency: http://www.eea.europa.eu/themes/transport Közlekedési pályák 53