SZERVEZETI VISELKEDÉS Szervezeti struktúra Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz 2014.11.11. 1
A szervezés Az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatok, erőforrások, kiemelten az azokat elvégző emberek csoportosítását, elrendezését és összekapcsolását jelenti annak érdekében, hogy az érintettek a legeredményesebben tudják elvégezni a munkát.
Szervezés Feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása Munkakörök kialakítása Erőforrások allokálása Kapcsolatok létrehozása Szervezeti felépítés kialakítása
Miben változnak majd meg a munkahelyek 2025-re? Méretükben, struktúrájukban, hogyan néznek majd ki a hierarchia szintjei? Milyen szerződések köttetnek majd munkavállalók és cégek között melyek ezt a struktúrát megteremtik? Miben kell majd rugalmasabbnak vagy szigorúbbnak lennie a jövő munkahelyének? Milyen lesz egy sikeres vállalati kultúra?
A szervezetek jellemzői Munkamegosztás (ki mit csinál) Hatáskörmegosztás (ki kit utasíthat) Koordinációs eszközök (ki kivel működik együtt)
A munkamegosztás egy nagyobb feladat részekre bontása és azok szervezeti egységekhez rendelése, a szervezet tagolásának az alapja. Egydimenziós szervezetek Két- vagy többdimeziós szervezetek
A munkamegosztás A munkamegosztás kialakítható: - a funkciók (feladatok), - a termékek/szolgáltatások, - a vevőkör vagy működési helyszín alapján.
A hatáskörmegosztás döntési és az utasítási jogkörök kialakítását, a megfelelő felelősségek meghatározását jelenti. Egyvonalas szervezetek (termelési és funkcionális irányítás) Többvonalas szervezetek
EGYVONALAS SZERVEZET TÖBBVONALAS SZERVEZET ELŐNYÖK Az alá- és fölérendeltség, a kompetenciák és a felelősség világos és egyértelmű A kapcsolatok áttekinthetőek és egyszerűek A hierarchia megvéd mások visszaéléseitől és beavatkozásaitól A funkciók elosztása révén nagyfokú specializáltság jellemző Az utasítási és információs utak közvetlenek Újszerű megoldásokat felszínre hozó, produktív konfliktusok jönnek létre HÁTRÁNYOK A felettes egységeket jelentősen igénybe veszi a koordinációs feladatok ellátása Nagy mélységi tagozódás esetén hosszú és körülményes utasítási és információs utak alakulnak ki Személyes függőség jön létre a felettesek és a beosztottak között Az össz-vállalati koordinációs tevékenység során a kompetencia és a felelősség elhatárolása problematikus A hibáért való felelősséget nehéz megállapítani A szakmai alapon létrejövő konfliktusok személyessé válhatnak
Koordinációs eszközök Az egyes szervezeti egységek összehangolását jelenti a szervezeti célok megvalósítása érdekében. Strukturális koordinációs eszközök Technokratikus koordinációs eszközök Személyorientált koordinációs eszközök
A koordináció módszerei és eszközei Technokratikus: a vállalati tervezési rendszer, a költségvetési rendszer, költségkeretek, pénzügyi tervek, elszámolóárak, a rögzített programok, tervek, menetrendek. Strukturális (a felépítéssel szorosan összefüggő koordinációs megoldások): a szolgálati útnak megfelelő utasítások és jelentések, projektteamek, termékmenedzserek, illetve ezeknek a szervezethez illeszkedő tevékenysége. Személyorientált: az egyéni vagy csoportos ösztönzés, motiválás, vezetőkiválasztás, konfliktuskezelés.
Másodlagos jellemzők Centralizáció - decentralizáció döntési szintek, előnyök, hátrányok A hierarchia nagysága vezetési szintek száma irányítottak száma Utasítások egységének biztosítása a szolgálati út az egyvonalas szervezetekben egységes irányítás többvonalas szervezetekben
Hierarchikus szervezet
Lapos szervezet
Tipikus szervezeti formák Statikus formák lineáris törzsegységi funkcionális divizionális Rugalmas formák mátrix divizionális projekt hálózatos virtuális
A lineáris szervezeti forma
Lineáris vagy bürokratikus szervezet Egyszerű, Jól áttekinthető, Egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok Minden beosztottnak egy főnöke van Az utasítás és a jelentés ugyanazon a vonalon, a szolgálati úton történik. A szervezet horizontális és vertikális tagozódása változtatható a feladatok mennyiségének változása esetén Nagyszámú ember irányítható egyszerű és homogén feladatok esetén. ELŐNYÖK Jól alkalmazható: kisméretű szervezetek esetében, stabil működési viszonyokkal, kevés változással, kisméretű innovációs kényszernél
Lineáris vagy bürokratikus szervezet Rugalmatlan, Új feladatok új szervezeti egységet generálnak, Nehézkes, időben elhúzódó az új feladatok megoldása, A kommunikáció csak szolgálati úton megengedett Információ-torzulás, Bizonytalanság, Lassúság HÁTRÁNYOK A hierarchia csúcsán a vezető/menedzser tevékenysége a sokféle probléma miatt rendkívül összetetté válhat
Lineáris struktúra jellemzői SZEMPONTOK SZERVEZETI JELLEMZŐK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás egydimenziós (elvégzendő feladatok) egyvonalas Koordinációs eszközök technokratikus, strukturális Alkalmazási környezet stabil környezet Előnyök Hátrányok egyértelmű alá és fölérendeltség a szervezet szélességi és mélységi tagozódása változtatható egyszerű, jól átlátható felső szintű vezetés tevékenysége nagyon összetett új feladathoz nehezen alkalmazkodik, rugalmatlan kommunikáció csak szolgálati úton - lassú
A törzsegységi szervezeti forma
A törzsegységi szervezet E szervezeti forma kialakulásának indoka: a menedzserek túlterheltségének csökkentése, a szakmai színvonal növelése A lineáris szervezet kiegészül egy törzsegységgel, különféle területek szakértőivel utasítási joguk nincs, feladatuk: tanácsadás, döntés-előkészítés a vezetőnek A szervezetben jelentkező sokrétű probléma (jogi, adózási, kereskedelmi,stb.) szakmailag megalapozott kezelése. Utasítás csak a szolgálati úton adható ki.
Törzsegységi struktúra jellemzői SZEMPONTOK SZERVEZETI JELLEMZŐK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás egydimenziós (elvégzendő feladatok) egyvonalas Koordinációs eszközök technokratikus, strukturális Alkalmazási környezet stabil környezet Előnyök Hátrányok egyértelmű alá és fölérendeltség a szervezet szélességi és mélységi tagozódása változtatható egyszerű, jól átlátható új feladathoz nehezen alkalmazkodik, rugalmatlan kommunikáció csak szolgálati úton - lassú
A funkcionális szervezet
A funkcionális szervezet Gazdasági hatékonyság növelése (középszintű menedzserek) Az egyes szakterületek önálló szervezeti egységben jelennek meg Speciális szakértelem szükségessége esetén alkalmas Koordináció problémás a más egységekkel való közreműködés, többvonalas irányítás Jól alkalmazható: stabil piacokon lassan változó tudományos-technológiai környezetben
A funkcionális szervezet ELŐNYÖK: A szakmai (funkcionális) specializáció mélyül, A termelési folyamatok célszerű kialakítása és szabályozottsága növelik a termelékenységet, A gazdaságosság javul. HÁTRÁNYOK: Nem adaptív szervezeti forma, Új igényre lassan reagál, nem tud a piac kihívásainak gyorsan megfelelni, Széles termékválasztékot nem tud kezelni a bonyolult anyagi és információs folyamatok, a nehézkes koordináció miatt. Felesleges tartalékok keletkeznek
Funkcionális struktúra jellemzői SZEMPONTOK SZERVEZETI JELLEMZŐK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás egydimenziós (funkciók) többvonalas Koordinációs eszközök technokratikus Alkalmazási környezet stabil környezet Előnyök Hátrányok a szakmai specializáció a szakértelem és termelékenység növekedését eredményezi az egységköltségek csökkenése mellett szabályozottság egyértelmű nehezen alkalmazkodik, válaszok lassan születnek meg növekvő diverzifikáció esetén bonyolult folyamatok felesleges tartalékok keletkeznek
A divizionális szervezeti forma
Divizionális szervezet Alapvető egységei a nagy önállósággal rendelkező divíziók Szervezésének alapelvei: termék, vevőcsoport (piac), területi elv Divíziók önállósága költségközpont, nyereségközpont, beruházási központ Stratégiai és operatív tevékenységek szétválása: stratégiai döntés a vállalati központ kezében, az operatív pedig a divízióknál
Divizionális szervezet ELŐNYÖK: Adaptivitás, Piaci orientáció, A piaci változások egyedileg, az elkülönült divíziókra hatnak, A kockázat viszonylag kisebb, Érvényesül az önállóságból, felelősségvállalásból származó ösztönző erő. HÁTRÁNYOK: Az elkülönültség túlzott önállósághoz vezethet, ami a cég széthullását eredményezheti, A belső hatalmi harcok a divíziók között gyengítő hatásúak a szervezetre.
Divizionális struktúra jellemzői SZEMPONTOK SZERVEZETI JELLEMZŐK Munkamegosztás Hatáskörmegosztás egy- vagy többdimenziós (termék, régiók, stb., ill. funkcionális) többvonalas Koordinációs eszközök technokratikus Alkalmazási környezet viszonylag dinamikus környezet Előnyök Hátrányok stratégiai és operatív feladatok jól elkülöníthető erőteljesen érvényesülhet a piaci orientáció, ezzel együtt a kockázat kisebb teljesítményre ösztönző motivációs rendszer alakítható ki párhuzamos funkciók megléte decentralizáció létszámnövekedést okoz elkülönültség túlzott önállósághoz vezet, hatalmi harcok
A mátrix szervezeti forma
A mátrix szervezeti forma
Mátrix szervezet Alapvető munkamegosztásból tagoltság két/több fajtája együtt jelenik meg (pl. funkció és termék) Többvonalas irányítás Konfliktusok magas szintje Egyik része stabil, másik része dinamikus Teljes mátrix részleges mátrix
Mátrix szervezet ELŐNYÖK: Különböző nézőpontú menedzsernek egy adott problémáról együttesen kell dönteniük, szélesebb horizonton gondolkodnak a cég érdekében, innovatív szemlélet uralkodik, A menedzserek közti interakciók javíthatják a szervezet irányításának a minőségét, A konfliktusok megoldásának pozitív hatása építő, előremutató a cég számára, állandó tanulási folyamat. HÁTRÁNYOK: A menedzserek (dimenziók) közti rivalizálás hatalmi harcot idézhet elő, A döntések elhárítása, a felelősség vállalásától való tartózkodás a közös döntés helyett, Állandó konfliktushelyzet, Nem döntenek időben, ami veszély, különösen krízis helyzetben.
Mátrix struktúra jellemzői SZEMPONTOK SZERVEZETI JELLEMZŐK Munkamegosztás többdimenziós (funkcionális és tárgyi) Hatáskörmegosztás többvonalas Koordinációs eszközök strukturális és személyorientált Alkalmazási környezet dinamikusan változó környezet adaptív, alkalmazkodó, tanulóképes Előnyök innovatív szemlélet, szélesebb horizontú gondolkodás szabályozottság, formalizáltság alacsony mértékű konfliktushelyzet állandó megléte, hatalmi rivalizálás Hátrányok döntések, felelősségvállalás elhárítása gyakori döntések elhúzódása veszélyt jelent krízis helyzetekben
Szervezeti struktúrák fejlődése Versenyképesség növelése Globális működés Turbulens környezet Rugalmasság iránti igény Kooperatív együttműködés igénye (terjesztési csatorna) Tendenciák: hibrid szervezetek, növekvő mértékben tevékenységközpontú tagolás, laposabb szervezetek, szélesedő irányítási sáv, decentralizáció, új pozíciók, rugalmasan változó csoportok, növekedés helyett hálózatosodás (vállalati szövetségek, outsourcing)
Modern szervezeti formák 1. Vállalatcsoportok, konszernek, holdingok Alá-fölérendeltség, egységes irányítás, felvásárlás, leválasztás Határok nélküli szervezetek Boundaryless organization Decentralizáció, hálózatosodás, tudásorientáció, outsourcing, IT rohamos fejlődése, virtualizáció, magkompetenciák, kevés rögzített kapcsolat
Modern szervezeti formák 2. Virtuális szervezetek Földrajzilag szétszórt, funkcionálisan és/vagy kulturálisan diverz egyének halmaza, akik elektronikus kommunikáció révén tartják a kapcsolatot Fő jellemzők: független vállalkozások hálózata, projektorientáció, IT vívmányainak aktív használata, hierarchikus struktúra hiánya, magkompetenciákra építés, egységes megjelenés 3. személy felé Virtuális elemek/keretek, nincs formális struktúra, elektronikus kapcsolat, kis központ, változó létszám, adaptivitás Hibrid struktúrák Egyedi ötvözet
A szervezet és a környezet Közvetlen környezet Szállítók Vevők Versenytársak Helyettesítő szolgáltatók Új belépők Tágabb környezet Gazdasági folyamatok Jogrend Állami szabályozó szerep Nemzetközi kapcsolatok Politika Technológia 39
Környezeti jellemzők és struktúrák kölcsönhatása Környezeti hatás Egyszerűség - komplexitás Statikus - dinamikus viselkedés Bizonytalanság Reagálás a környezeti hatásokra Védekezés, előnyös kapcsolatok ápolása Aktív befolyásolás, termékszerkezet, koalíciók, befolyásos emberek, PR
Stratégia és a technológia hatása A stratégiaváltás jellemző strukturális vonzatai diverzifikáció és növekedés profilszűkítés és leépítés A technológia meghatározó szerepe a tömegszerűség hatása a struktúrára
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! daruka@mvt.bme.hu 2014.11.11. 42