PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. V. évfolyam/4. szám /08.

Hasonló dokumentumok
PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. V. évfolyam/10. szám /20. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS

A K I. 300 Ft/kg. tonna

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. VIII. évfolyam/11. szám /23. hét BAROMFI. Friss egész pulyka

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/10. szám /21.

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/17. szám /35.

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31.

PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat PIACI JELENTÉS. Tartalom

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

3. ábra: A vágócsirke havi termelıi átlagárának alakulása néhány európai országban

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat PIACI JELENTÉS. Tartalom

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A K I IV. évfolyam/19. szám /39. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS Tartalom Piaci jelentés....1 A vágócsirke piaci, és a

PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat PIACI JELENTÉS. Tartalom

PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat PIACI JELENTÉS. Tartalom. V. évfolyam/8. szám /16.

PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat PIACI JELENTÉS. Tartalom. V. évfolyam/3. szám /06.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/10. szám /21.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS

PIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat PIACI JELENTÉS. Tartalom

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/3. szám /7.

XI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı,

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/8. szám /17.

Az EU Bizottság adatai szerint folytatódott az uniós tojástermelés csökkenése 2008-ban, bár a visszaesés üteme mérséklıdött

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/11. szám /23.

A K I IV. évfolyam/22. szám /45. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS Tartalom Piaci jelentés A vágócsirke piaci, és a csirkehú-

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

XII. évfolyam, 22. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

XIV. évfolyam, 15. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Agrárpiaci Jelentések

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/2. szám /5.

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire

XI. évfolyam/8. szám /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világpiacon 2008 elején a kereslet élénkülése

Agrárpiaci Jelentések

Agrárpiaci Jelentések

XIV. évfolyam, 21. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

XI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/8. szám /17.

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/4. szám /9. hét PIACI JELENTÉS

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/2. szám /5. hét.

PIAC A K I ÉLÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. VIII. évfolyam/10. szám /20. hét.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

XIII. évfolyam, 1. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

XIII. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/3. szám /7. hét.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Agrárpiaci Jelentések

XIV. évfolyam, 14. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

PIAC A K I TEJ ÉS TEJTERMÉKEK. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. X. évfolyam/7. szám /7.

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/14. szám /29.

XII. évfolyam, 24. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

A K I IV. évfolyam/24. szám /49. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS Tartalom Piaci jelentés A vágócsirke piaci, és a csirkehú-

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

XII. évfolyam, 20. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

A K I IV. évfolyam/23. szám /47. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS Tartalom Piaci jelentés A vágócsirke piaci, és a csirkehú-

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Agrárpiaci Jelentések

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

XIV. évfolyam, 20. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

X. évfolyam/11. szám /22. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Az EU marhahús-termelése. Az EU-25 marhaállománya 2006 végén 1,1%-kal

XI. évfolyam/20. szám /41. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacán változatosan alakultak az árak

XII. évfolyam, 12. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Agrárpiaci Jelentések

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

XV. évfolyam, 21. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XIII. évfolyam, 6. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Átírás:

PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/4. szám 03.07. 2005/0 BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...6 A vágópulyka és a libafélék piaci, és a pulyka- és a libahúsok értékesítési árai.......7 Tojás csomagolóhelyi árak....8 Külföldi piaci információk....9 Osztályvezet: Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Összeállította: Thury Eszter thurye@akii.hu Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon:(0036) 1 476 3307 (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu PIACI JELENTÉS A nemzetközi baromfihús kereskedelmet 2004- ben beárnyékolta a baromfipestis. A fogyasztói magatartást a járvány azokban az országokban is befolyásolta, melyeket közvetlenül nem érintett a baromfipestis. Indiában például a betegség miatt egyharmadával estek az árak. Márciusban Kanada, USA és kilenc ázsiai ország jelentette a baromfipestis kitörését. Ezek az országok állítják el a világ exportmennyiségének több, mint 50%-át. A 2003-ban és 2004-ben jelentett baromfipestis megbetegedések jelentsen gátolták a termelést és korlátozták Ázsia, Hollandia, Kanada és az Egyesült Államok export lehetségeit. A termelés csökkenése az USDA szerint végül csak törést jelentett a növekedés ütemében. A termelés és a fogyasztás folyamatos emelkedése legjobban az ázsiai piacokon érzékelhet. Annak ellenére, hogy a járvány kitörése gátolta a baromfihús exportot, más ökonómiai tényezk, mint valuta átváltási árfolyam, energia árak és a baromfihús termelés takarmányköltségei kedvezen befolyásolták a vezet szállítók helyzetét. Az állati betegség csökkentette a nemzetközi piacokon a kínálatot és ez a nemzetközi árak emelkedéséhez vezetett. 2004- ben erteljesen ntt a nemzetközi piacon az ázsiai szállítók hkezelt baromfihús termékeken belüli részaránya, ami egy válasz reakció volt a baromfihús termelés- és export-korlátozásra. Továbbra is a baromfihús export legnagyobb részaránya a csirke export 85%-kal, s ezt követi a pulykahús 7%-os export részaránya. Elssorban Brazíliának sikerült jól profitálnia

versenytársainak az értékesíti piacaikon elszenvedett veszteségeibl. Brazíliának vezet szerepet sikerült kialakítania a csirkehús piacon, és az elrejelzések szerint megelzi 2004-ben és 2005-ben az USA-t is. Az Egyesült Államok baromfihús termelésének 15%-a exportcélú. Az év elején kitört baromfipestist nem a kereskedelmi állományokból jelezték. 2004 els felében egyes országok felfüggesztették az import tilalmat az USA baromfihús exportra vonatkozólag. Elreláthatólag 2004-ben a 2003-hoz képest viszonylag magas árak miatt Oroszország a baromfihús exportját korlátozni fogja. Brazíliával épp ezen a piacon a legkiélezettebb a verseny és a baromfipestis kitörése az USA áru behozatali tilalmát is jelentheti. Az USA export-mennyisége csirkehúsból az USDA adatai szerint 2004-ben január és augusztus között a közel-kelet irányába 31%-kal ntt. Ugyanakkor a Karibi-térség felé 8%-kal, Kína felé 83%-kal, Hongkong felé 50%- kal és 58%-kal Korea felé csökkent az export mennyisége. 2005-ben a csirkehús export az USDA adatai szerint 6%-kal emelkedni fog, miközben a gyengül árak miatt a kereslet nni fog. Az USA csirketermelése a gyenge árak ellenére 2004-ben enyhén ntt. 2005-re 16 millió tonna csirkehús-termelést prognosztizálnak, ami 3%-os növekedést jelent. 2004-ben a bels kereslet is emelkedett. Az alacsony szénhidrát tartalmú táplálkozás és a növekv jövedelem elsegítették a fogyasztás emelkedését. 2005-ben a baromfihús fogyasztást 16 millió tonnára becsülik, ami 3%-os növekedést jelent. Mivel az orosz kormány Brazíliának, mint önálló országnak nem adott kvótából beszállítható mennyiséget, ezért más értékesítési piacok felé kellett néznie. 2004-ben az export 15%-kal, azaz 2,4 millió tonnával ntt vágott súlyban kifejezve. A FAO elrejelzése szerint 2005-ben további 4%-os exportnövekedés várható. Ez a növekedés új export piacok megnyitásával lehetséges, például Japánban, a FÁK államaiban, valamint Szaúd-Arábiában. Az USDA becslései szerint Brazília csirkehús szállításai 2004 els nyolc hónapjában Japánba 65%-kal, Szaúd-Arábiába 13%-kal nttek, a FÁK országokba irányuló import pedig 259%-ra emelkedett. Több, mint kilencven ország vásárolt brazil baromfihúst. A megtermelt mennyiség 25%-a került exportra. Ez azért lehetséges, mert nagyon alacsonyak az árak, a piacot támogató intézkedéseket hoztak, kedvez a valuta átváltási arány, valamint a vetélytársak ellen a baromfipestis miatt tilalmak lettek elrendelve. A viszonylag alacsony takarmány- és bérköltségek miatt a csirkehús termelési költségei 0,39 euro/kg (vágott súly). Jelenleg Brazília és az EU között egyeztet eljárás folyik az EU 2003- ban az enyhén sózott termékekre vonatkozó behozatali korlátozások (WTO) esetleges visszavonásáról. Errl döntés 2005 tavaszán várható. Thaiföldön 2004-ben kitört baromfipestis 50-60%-os törést jelentett a csirkehús exportban. A fertzési hullámnak még nincs vége, ezért az eredeti termelési szint 2005-ben várhatóan nem fog teljes egészében helyreállni. A FAO becslései szerint Thaiföld exportja 20%-kal fog nni. Ez a növekedés azonban csak akkor lehetséges, ha a friss és htött áru exportot át tudják csoportosítani hkezelt, vagy feldolgozott árunak. 2005-ben tekintettel az alacsony árakra nagy bels fogyasztással számolnak. A baromfipestis kitörése várhatóan nem fogja lehetvé tenni azt, hogy 2005-ben a friss baromfihúsra vonatkozó behozatali tilalmakat feloldják. Az USDA adatai alapján a szakértk valószínnek tartják, Thaiföldön az állatfertzés endémikusnak -2-

tekinthet. A 2004-es termelés-csökkenés után, 2005-ben újra növekedés várható, s elérheti az 1 millió tonnát. Kína baromfitermelése 2005-ben elreláthatólag 13,0 millió tonna lesz, ami 2%-kal több baromfihúst jelent, mint egy évvel korábban volt. Kína csirke húsexportja az USDA véleménye szerint 20%-kal is emelkedhet 300.000 tonnára (termelési súly), ami Japán keresletnövekedésével magyarázható. A két ország között fennálló kereskedelmi egyezmény szerint Kína hkezelt és feldolgozott baromfihús terméket exportálhat Japánba. 2004-ben a baromfipestis miatt 51%-kal visszaesett import 2005-ben 36%-kal, 300.000 tonnára nhet (vágó súly), melyet az ersöd kereslet is alátámaszt. Az USDA elrejelzései nem tartalmazzák az USA szállításokat, mivel a baromfipestis miatt a behozatali tilalom 2005-ben még érvényben lesz. Brazília és Argentína vette át a legfontosabb beszállító szerepét a kínai piacon. Míg 1998-ban Oroszországban az importáru és a nettó belföldi termelés közötti arány 70% és 30% volt, addig jelenleg a ZMP adatai szerint ez most már 60% és 40%-ra módosult. A bels árak részben a kvótának köszönheten 2003 els negyedévében 23%-kal megemelkedtek. Az orosz húsipar termelése az elrejelzések szerint 2004 és 2006 között 11%-kal fog bvülni. Az orosz hússzövetség abban bízik, hogy 2010-re a baromfihús import részarányát 20%-ra tudják csökkenteni. A baromfihús import 2001-ben érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez részben az USA és Oroszország közötti kereskedelmi ellentétekkel is magyarázható. A két legnagyobb szállító az USA és Brazília 2003-ban a teljes mennyiség 78%-át szállította. A kilogrammonkénti ár a ZMP adatai szerint 0,55 USD (USA) és 0,68 USD (Brazília) között ingadozott. A kett között voltak a német árak (0,60 USD), illetve a francia árak (0,63 USD). A legjobb pozíciót a baromficomb érte el (2003-ban részaránya 51,4%), valamint az elre feldolgozott baromfihús (10,2%). Az orosz csirkehús import 2005-ben várhatóan 7%-kal fog visszaesni, tekintettel az importkontingensek körül kialakult problémákra. 2004-ben az USA és az EU a kvótát nem tudta teljes egészében kitölteni. Az Egyesült Államok esetében (annak ellenére, hogy Oroszország csak egy korlátozott importtilalmat írt el) az USDA szerint nehézségek és akadozások mutatkoztak az orosz behozatali licencek szétosztása körül a különböz amerikai vállalkozók körében. Az EU esetében az újbóli ellenrzések lassították a szállításokat. Az emelked csirkehús árak egyensúlyban voltak a kereslettel, ezért az orosz kereskedk az alacsonyabb érték árukat keresték. Figyelembe véve a folyamatos befektetéseket az ágazatba, az ers keresletet és a magas árakat, az USDA és a FAO szakemberei 2005-ben az orosz termelés 13%-os növekedésével számolnak. A FAO véleménye szerint 2005-ben Japán baromfihús importja elreláthatólag 3%-kal, 600.000 tonnára (vágott súly) fog nni, habár 2004-ben egy 29%-os csökkenéssel számolnak. Ezenfelül az USDA arra számít, hogy a jelenlegi behozatali tilalmak továbbra is érvényben maradnak és ez egy magasabb árszintet fog kialakítani. A fogyasztás elreláthatóan enyhén n. 2005-ben Brazília valószínleg meg fogja tudni tartani nagy piaci részarányát Japánban. Várhatóan a hkezelt thai és kínai baromfihús behozatal is növekedni fog 2005-ben. Szaúd-Arábia baromfiimportja a FAO információi szerint 2005-ben 443.000 tonnára (vágott súlyban) becsülhet, ami 2%-kal több, mint az elz évben volt. F -3-

oka a szaudi import-növekedésnek a 2005- ös mekkai zarándokjárás lesz. Annak ellenére, hogy a kormány erteljesen támogatja a belföldi baromfitermelést, mégis nehezen tudja a belföldi áru felvenni a versenyt az importáruval. 2004 els felében az import visszaesett, mivel a kínai baromfiáru behozatalát megtiltották. Ezzel egy idben a francia import is jelentsen csökkent, mivel a francia termelés visszaesett, valamint az USA dollárhoz képest nagyon megersödött az euro. 2003-ban az Európai Unióban a baromfipestis kitörése miatt ersen visszaesett a baromfihús-termelés, mely azonban az EU-ban csak a növekedési ütem megtorpanásának tekinthet. Az USDA 2005-re a 25-re kibvített Európai Unióra vonatkozólag 2004-hez képest a csirkehús termelésbvülését 2,3%-osra becsüli, mely 7,7 millió tonnát jelent vágósúlyban kifejezve. 2005-ben vágósúlyban kifejezve a termelés 7,75 millió tonna lesz, mely mennyiség eléri a fertzés eltti idszak szintjét. Különösen Hollandia és Belgium, mely országokat a fertzés legjobban érintett, tudták az állományukat újra felépíteni. Franciaországban a termelés csökkenése érezhet, ami az emelked takarmányköltségekkel és a gyenge export kereskedelemmel magyarázható. Az EU csak nehezen tudta a Moszkvától megszerzett kontingenseket teljes mértékben kihasználni, mert a keleti bvítés után az új tagállamok vágó- és feldolgozó üzemeit újra ellenrizni akarta, ami lassította az orosz üzleti lehetségeket. 2005-ben az exportmennyiség 2%-kal csökkenhet, az ers euro, valamint az USA és Brazília kedvezbb kínálata miatt. Az EU baromfihúst túlnyomórészt Szaúd- Arábiába, Jemenbe, Ukrajnába és Oroszországba fog szállítani. Németország baromfihús fogyasztása tovább emelkedik és a jövben is növeked piacnak fog számítani. A ZMP jelenlegi becslései szerint az egy fre jutó fogyasztás 18,5 kg habár ez még mindig az EU átlag alatt van (23,3 kg). A belföldi termelés az elmúlt években folyamatosan ntt. Ennek ellenére, a bels fogyasztást az ország csak az importtal együtt tudja fedezni. 2004-ben a ZMP forrásai szerint az ország csak 74%-ban volt önellátó. A fogyasztás jórészt csirkehúsból és pulykahúsból (90%) áll. A pulykahús részaránya a teljes baromfihús fogyasztásból 1994 és 2004 között 28%-ról 36%-ra ntt. Az egy fre jutó pulykahús fogyasztás a ZMP adati szerint 6,6 kg évente. A német piac egyre ersöd nemzetközi nyomás alá került; elssorban Brazília tudta növelni szállításait. A harmadik országok közül éppen Brazília, az az ország, amely lényegesen olcsóbban tud termelni, s ezért annak ellenére, hogy vámköltségei és szállítási költségei magasak kedvez áron tudja termékeit felkínálni. A ZMP véleménye szerint 2003-ban több import áru volt az országban, mint 2004-ben. Összesen 454.000 tonna áru érkezet Németországba, melybl Brazília 19%-ot és Thaiföld 13%- ot szállított. Ennél magasabb részarányt csak Hollandia tudott elérni (22%). (Arne Hansen, Holger D. Thiele, Henrike Burchardi, Mareike Renken Agrarwirtschaft 54. évf. 1.sz.) Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin -4-

A világ baromfihús termelése és fogyasztása m.e.: 1000 tonna vágott súly Nettó termelés Fogyasztás 2001 2002 2003v 2004s 2005s 04/03 05/04 2003v 2004s 2005s Dél-Afrika 817 825 825 870 880 5,5 1,1 943 998 1013 Egyiptom 643 652 660 670 680 1,5 1,5 665 675 686 Kanada 1110 1111 1091 1081 1100-0,9 1,8 1124 1167 1170 Mexikó 1976 2123 2204 2317 2437 5,1 5,2 2689 2835 2972 USA 16761 17268 17468 17965 18540 2,8 3,2 14778 15503 16031 Argentína 993 973 975 1150 1250 17,9 8,7 951 1100 1188 Brazília 6380 7239 7967 8450 9000 6,1 6,5 5878 6050 6500 Ausztrália 654 702 725 741 766 2,2 3,4 678 695 720 Kína 12103 12498 12922 12700 12000-1,7-5,5 14116 13888 14259 Indonézia 844 843 975 830 900-14,9 8,4 973 830 900 India 1251 1401 1600 1650 1750 3,1 6,1 1600 1649 1749 Japán 1216 1229 1227 1230 1235 0,2 0,4 2066 1825 1830 Thaiföld 1336 1414 1291 950 1000-26,4 5,3 672 671 721 Dél-Korea 422 437 429 420 429-2,1 2,1 576 494 537 Szaúd-Arábia 506 446 473 485 500 2,5 3,1 898 915 940 volt SZU 1300 1449 1666 1956 2196 17,4 12,3 3202 3425 3534 Orosz Föd. 862 938 1100 1300 1470 18,2 13,1 2344 2360 2349 Ukrajna 239 300 340 420 480 23,5 14,3 435 613 703 EU-25 10753 10775 10697 10779 10811 0,8 0,3 10464 10315 10328 EU-15 9076 8977 8801 8880 8900 0,9 0,2 8680 8535 8525 Lengyelország 687 807 875 885 900 1,1 1,7 794 805 825 Magyarország 472 480 477 470 470-1,5 0,0 359 347 350 Világ összesen 71563 74289 75985 77213 79864 1,6 3,4 76184 77146 79812 Forrás: Agrarwirtschaft v = elzetes s = elrejelzés A világ baromfihús-kereskedelme m.e.: 1000 tonna vágott súly 1999 2000 2001 2002 2003v 2004s 2005s 04/03 05/04 Behozatal: USA 16 20 28 33 34 64 40 88,2-37,5 Kanada 110 128 132 147 134 164 154 22,4-6,1 Mexikó 317 362 388 399 486 520 537 7,0 3,3 Kína 799 850 707 575 650 400 550-38,5 37,5 Hongkong 1163 1089 967 835 772 850 820 10,1-3,5 Japán 733 807 807 860 820 580 600-29,3 3,4 Dél-Korea 66 102 150 158 150 75 110-50,0 46,7 Szingapur 97 97 90 96 106 90 110 15,1 22,2 Szaúd-Arábia 367 350 403 395 440 445 455 1,1 2,2 Kuwait 55 59 65 56 63 68 70 7,9 2,9 Egy. Arab Emirátus 116 111 131 133 165 180 182 9,1 1,1 Dél-Afrika 96 88 71 90 125 135 140 8,0 3,7 Orosz Föderáció 1139 1239 1390 1381 1205 1000 880-17,0-12,0 EU-25 a 871 702 854 824 1028 1001 965-2,6-3,6 EU-15 b 332 385 669 631 815 775 725-4,9-6,5 Kivitel: USA Kanada Brazília Kína Thaiföld EU-25 a Világ 2532 2912 3171 2687 2641 2214 2350-16,2 6,1 70 84 98 115 104 80 90-23,1 12,5 805 965 1344 1726 2089 2400 2500 14,9 4,2 432 549 581 560 506 450 520-11,1 15,6 343 396 511 552 600 250 300-58,3 20,0 1587 1379 1207 1346 1260 1465 1447 16,2-1,2 EU-15 b 1002 1020 961 1086 936 1120 1100 19,7-1,8 Lengyelország 60 49 52 45 100 110 110 10,0 0,0 Magyarország 126 122 132 134 135 140 140 3,7 0,0 6684 7301 7859 7846 8170 7893 8173-3,4 3,6 Forrás: Agrarwirtschaft v = elzetes s = elrejelzés a = új tagállamokkal történ kereskedelem is b = egymás közötti kereskedelem nélkül -5-

1. táblázat A VÁGÓCSIRKE TERMELI, ÉS A KÜLÖNFÉLE CSIRKEHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN Országos Mértékegység 2004. 7. hét / 2004. / 7. hét Vágócsirke Fagyasztott csirke egészben, 70 %-os Friss csirke egészben, 70 %-os Fagyasztott csirke egészben, 65 %-os Friss csirke egészben, 65 %-os Friss csirkecomb, csontos Friss csirkemáj-szívvel Friss csirkemell tonna 2832,80 1909,04 1692,13 59,73 88,64 Ft/kg 183,43 170,23 169,82 92,58 99,76 tonna 51,78 3,35 1,69 3,26 50,45 Ft/kg 335,88 335,97 369,06 109,88 109,85 tonna 137,32 92,66 70,20 51,12 75,76 Ft/kg 351,99 358,51 366,89 104,23 102,33 tonna 60,44 12,45 8,85 14,64 71,08 Ft/kg 295,35 334,51 334,56 113,27 100,01 tonna 92,26 51,88 71,46 77,45 137,74 Ft/kg 355,69 384,64 360,78 101,43 93,80 tonna 235,45 191,43 160,76 68,28 83,98 Ft/kg 398,00 399,76 396,29 99,57 99,13 tonna 36,38 27,17 23,94 65,80 88,11 Ft/kg 451,49 483,27 482,21 106,80 99,78 tonna 81,91 81,57 50,18 61,26 61,52 Ft/kg 790,35 739,99 768,54 97,24 103,86-6-

2. táblázat A VÁGÓPULYKA TERMELI, ÉS A PULYKAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN Országos Mértékegység 2004. 7. hét / 2004. / 7. hét Vágópulyka Friss pulykacomb alsó, csontos Friss pulykacomb fels, csontos Friss pulykamell filé tonna 2608,61 1868,82 1955,15 74,95 104,62 Ft/kg 267,20 253,12 254,08 95,09 100,38 tonna 61,10 65,67 55,90 91,49 85,12 Ft/kg 256,92 273,72 272,97 106,24 99,72 tonna 29,90 46,32 28,23 94,41 60,95 Ft/kg 509,76 531,87 533,31 104,62 100,27 tonna 116,60 108,61 115,84 99,35 106,66 Ft/kg 951,69 839,27 820,20 86,18 97,73 3. táblázat A LIBAFÉLÉK TERMELI, ÉS A LIBAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN Országos Mértékegység 2004. 7. hét / 2004. / 7. hét Hízott liba Pecsenye liba Friss libacomb, csontos Friss libamell Pecsenye liba, egészben tonna 260,02 184,57 230,73 88,74 125,01 Ft/kg 415,67 402,48 387,61 93,25 96,30 tonna 315,93 - - - - Ft/kg 245,81 - - - - tonna 0,98 0,97 0,95 96,94 97,94 Ft/kg 892,94 1069,96 1041,32 116,62 97,32 tonna 0,22 0,61 0,84 381,82 137,70 Ft/kg 1345,85 1510,12 1512,02 112,35 100,13 tonna - - - - - Ft/kg - - - - - -7-

4. táblázat TOJÁS CSOMAGOLÓHELYI ÁRAK A 7-8. HÉTEN Mértékegység 2004. 7. hét / 2004. / 7. hét 10 db-os M L db 4165180 5895800 4784110 114,86 81,14 Ft/db 16,57 14,12 14,37 86,72 101,78 db 531410 655910 699580 131,65 106,66 Ft/db 15,01 15,36 14,77 98,42 96,18 tálcás (30 db-os) összesen M L db 4222710 3137558 2496839 59,13 79,58 Ft/db 13,13 12,46 12,56 95,64 100,76 db 2038720 1511858 1348299 66,13 89,18 Ft/db 12,86 12,62 12,66 98,47 100,36 db 10958020 11201126 9328828 Megjegyzés: barnahéjú, ketreces tartásból származó tojások Forrás: Tojás csaomagolóhelyek -8-

5. táblázat Csirke egészben 65 %-os (grillfertig) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban 2005 Változás a 7. héten az elz 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét héthez képest Belgium 33168,15 33081,75 34443,48 34363,11 = Csehország 34047,72 33562,05 34028,20 34077,97 +0,4 Dánia 36413,71 41158,60 41192,94 42269,06 +2,9 Németország 38696,18 38474,10 +0,0 Észtország 29568,79 29459,91 29257,42 28894,26-1,0 Görögország 41767,30 41527,60 +0,0 Spanyolország 37654,45 37509,80 36962,01 36636,92-0,6 Franciaország 40538,85 40433,25 40306,20 40212,15 = Írország 44961,27 44844,15 44703,24 44598,93 = Olaszország 35010,83 34919,63 34199,20 +0,0 Ciprus 43976,05 43765,93 43640,62 43602,16 +0,1 Lettország 32261,55 32694,57 32953,37 32413,43-1,4 Litvánia 31728,41 31241,42 31087,07 31121,77 +0,3 Magyarország 36356,61 37290,41 38281,12 38457,44 +0,7 Málta 38755,14 38637,77 38888,80 +0,9 Hollandia +0,0 Ausztria 44116,10 43511,08 44175,60 43984,78-0,2 Lengyelország 26030,86 27239,76 27288,52 27315,02 +0,3 Portugália 36116,43 36022,35 34932,04 34606,82-0,7 Szlovénia 46604,94 45620,96 46010,14 45561,58-0,7 Szlovákia 36580,78 37000,10 36661,54 36420,02-0,4 Finnország 48572,91 48497,85 48345,45 48317,94 +0,2 Svédország 48819,36 +0,0 UK 33372,07 33417,47 33456,59 33276,16-0,3 EU-25 35887,79 36065,25 36064,24 35974,51 = Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 4. héten 1 euró = 245,69 Ft 5. héten 1 euró = 245,05 Ft 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft m.e: Ft/100 kg -9-

Tojás (M + L) csomagolóhelyi értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban 6. táblázat m.e: Ft/100 kg 2005 Változás a 7. héten az elz 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét héthez képest Belgium 13183,73 12683,79 12741,64 13754,99 +8,2 Csehország 18402,18 17918,06 18040,08 18838,78 +4,7 Dánia 32055,17 31971,67 31871,21 31791,97 = Németország 16461,23 16122,48 +0,0 Észtország 20502,83 19836,80 19007,43 19041,06 +0,4 Görögország 24814,69 26626,52 +0,0 Spanyolország 12630,92 12188,79 11837,81 12529,13 +6,1 Franciaország 14230,36 13823,27 14070,53 15275,74 +8,8 Írország 35099,27 35007,84 34250,50 34170,58 = Olaszország 27055,38 27568,13 28549,00 +0,0 Ciprus 29571,25 29540,78 29457,73 29384,11 = Lettország 19325,98 20817,00 19051,40 19070,31 +0,3 Litvánia 19981,97 18349,34 19400,72 18987,45-1,9 Magyarország 25176,27 25108,79 25038,70 24295,45-2,7 Málta 14237,74 14195,11 14473,94 +2,2 Hollandia +0,0 Ausztria 19991,80 19687,32 19229,72 19153,17-0,2 Lengyelország 19023,78 19236,43 18804,67 19053,25 +1,6 Portugália 13812,69 13127,33 13733,42 14505,62 +5,9 Szlovénia 28364,91 33013,14 33004,67 30432,07-7,6 Szlovákia 18242,48 19898,06 18062,06 17773,77-1,4 Finnország 25114,43 26730,05 25898,57 21782,80-15,7 Svédország 33226,97 +0,0 UK 25094,78 25000,00 25028,93 24892,54-0,3 EU-25 19020,72 18943,52 18957,13 19217,94 +1,6 Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 4. héten 1 euró = 245,69 Ft 5. héten 1 euró = 245,05 Ft 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft -10-

A BROJLER ÉS A TOJÁS PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELET- EURÓPAI ORSZÁGBAN 7. táblázat Termék 1. Brojler 2. Tojás Ft/kg élsúly Litvánia 1) Cseh Közt. 2) Észtország 3) Németország 4) Szlovákia 5) ár hét ár hét ár hét ár hét ár hét 310,87 6 178,03 7 292,85 6 166,32 7 174,80 6 100 darab 1200,00 6.... 1245,00 6 1002,42* 46 1180,00 6 Termék 1. Brojler 2. Tojás Lettország 6) -11- Mértékegység Mértékegység Lengyelország 7) Magyarország 8) Ausztria 9) ár hét ár hét ár hét ár hét ár hét Ft/kg élsúly 330,06 6 173,97 6 170,21 7.... 100 darab 1176,00 6.... 1345,00 7 1203,00 6 Forrás: AGRIMIS, ZMP Berlin Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft /* nagykereskedelmi ár Alapvet jellemzk: 1. Brojler: élsúly:1,5 kg 2. Tojás: L méretosztály (63-73 g) Eltérések az alapvet jellemzktl: 1) Brojler: nincs szabvány 2) Brojler: élsúly 1,8 kg 3) Brojler: vágósúly 1,3 kg (Ár= Ft/ vágósúly kg) 4) Tojás: 2003.jan.1-jétl csak nagykereskedelmi ár áll rendelkezésre, Brojler: élsúly 1,7 kg 5) Brojler: élsúly 1,85 kg 6) Brojler: vágósúly (Ár=Ft/ vágósúly kg) 7) Brojler: élsúly legalább 1,2 kg 8) Brojler: élsúly legalább 1,2 kg 9) Brojler: nincs szabvány

A Baromfi kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói, valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Baromfi kiadványon kívül kínáljuk még a Élállat és Hús Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat is. A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Hegeds Nóra, Tel: 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is. KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-3307 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:akii@akii.hu A K I -12-