Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Munkaszám: /2004. dr. Lányi Péter, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A tanulmány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzati költségből a 2004. évi Kutatás-fejlesztési program keretében készült. Megrendelő: Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Munkaszám: 3810.8.04./2004 Szakmai konzulens: Megrendelői témafelelős: dr. Lányi Péter, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vályi Zoltán Készítette: Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar Dr. Koren Csaba, egyetemi tanár (témafelelős) Makó Emese, egyetemi adjunktus Dr. Tóth-Szabó Zsuzsanna, egyetemi adjunktus Dr. Jankó Domokos, Biztonságkutató Kft. Hóz Erzsébet, KTI Kht. Mocsári Tibor, KTI Kht. Nagy Zoltán, ÁKMI Kht. Tóthné Temesi Kinga, Vas Megyei ÁK Kht. Munkaszám: 92-1105-41/2004 Borítóterv: AdArt Studio ISBN 963 7175 28 8 Az elkészült dokumentáció mint a fenti adatokkal megjelölt forrás szakmai hivatkozásként felhasználható. 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények... 4 2. A közúti biztonsági audit... 6 3. Miért van szükség a közúti biztonsági auditra?... 7 4. A biztonságos közúti környezet... 7 5. Az auditálás módszerei... 8 5.1. Mikor végezzük?... 8 5.2. Ki végezze?... 8 5.3. Az auditjelentés tartalma...9 5.4. Ellenőrző kérdések... 9 5.5. Az egyes szereplők feladatai és viszonya... 10 Irodalom... 12 M1. melléklet: Közúti biztonsági audit jelentés... 13 M2. melléklet: Ellenőrző kérdések... 16 M2.1. Tanulmányterv... 18 M2.2. Engedélyezési terv... 20 M2.3. Kiviteli terv... 26 M2.4. Forgalomba helyezés... 33 3

1. Bevezetés, előzmények Bár az utóbbi évtizedben némileg javult a közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon, ennek ellenére lényegesen rosszabb, mint az EU-országok átlaga. A különböző fajlagos mutatók tekintetében a korábbi EU15-ök közül alig egy-két ország van mögöttünk. Ezért a közlekedési tárca nagy figyelmet fordít a forgalombiztonságot javító intézkedésekre. A közúti biztonság folyamatos javításának számos lehetősége, módszere, eljárása ismert. Az általános nagyobb léptékű, általában az emberi magatartást befolyásoló megelőzési tevékenység mellett a kisebb költségű, a közút kialakítását, forgalmi rendjét érintő megoldások is eredményesek lehetnek. Ezek alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyik valóban a megelőzésre vonatkozik és olyan eszközöket, eljárásokat tartalmaz, amelyek előrelátó módon úgy alakítják ki a közutat és környezetét, hogy meg se történjenek a balesetek, illetve ha meg is történnek, a következmények ne legyenek túlzottan súlyosak. A másik csoportba tartozó módszerek lényege, hogy a megtörtént balesetek okaiból tanulva módosítják a közúti jellemzőket, a balesetet vagy sérülést okozó körülményeket, megakadályozva ezzel a további eseteket. Ezek a módszerek az olyan helyeken történő beavatkozásokkal foglalkoznak, ahol bizonyítottan halmozódnak a balesetek. Az első csoportba tartozik a biztonsági auditálás, a másik csoportba pedig a baleseti góchelyekkel kapcsolatos tevékenység. Mindkét módszer hazai fejlesztése napirenden van és szakszerű alkalmazásukkal várható, hogy a közúti biztonság jelenlegi helyzetén javítani lehet. A közúti biztonsági audit viszonylag új eszköz a közúti biztonság növelésére. Más szakterületeken (pl. pénzügy, környezetvédelem) használt auditálási eljárásokhoz hasonlítható módon a közúti biztonsági audit a közúti beruházások terveinek rendszerezett felülvizsgálata biztonsági szempontból, független, képzett szakemberek által. A módszert lényegében az utóbbi évtizedben kezdték kifejleszteni és alkalmazni előbb az Egyesült Királyságban, majd Ausztráliában, innen terjedt el más országokban is, egyre nagyobb sikert illetve balesetmeg-takarítást eredményezve. Az Egyesült Királyságban 1990-ben adták ki az első, Közúti biztonsági audit irányelvei c. kiadványt [1]. Ezt Ausztráliában [2], Új-Zélandon és Dániában követték hasonlók. A pionír országokban az útmutatóknak már javított, új kiadásai is megjelentek [3, 11]. Közép-Európában később kezdődött az audit bevezetése. A német útmutatót 2002-ben adták ki [7], de alkalmazása nem kötelező, csak ajánlott. Ausztriában a 2003. évi tervezet [9] valószínűleg ez év nyarán válik véglegessé. Lengyelországban a GAMBIT 2000 közlekedésbiztonsági program részeként az audit bevezetése kísérleti fázisban van, elkészült az útmutató tervezete és több csoport auditort képeztek ki [13]. Az elmúlt években a közúti szakterületen nagyon értékes auditálás-szerű munkát végzett az Állami Közúti Műszaki és információs Kht. (ÁKMI Kht.) által szervezett Forgalomtechnikai Bizottság (szakmai vezetője: dr. Bényei András). Azért nem volt az elfogadott definíciónak megfelelően auditálás ez a munka, mert különböző elvileg független szakemberek vettek ugyan részt a bizottsági üléseken, de nem használtak előre elkészített ellenőrző listákat és az értékelő jegyzőkönyv sem ilyen lista alapján készült. Felismerve a módszerben rejlő lehetőségeket, a közlekedési tárca 1997-ben és 1999-ben megbízást adott a Közlekedéstudományi Intézetnek a magyarországi alkalmazás előkészítésére [5,6]. 4

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) megbízása alapján a Közlekedéstudományi Intézet Rt. Safety Audit közlekedésbiztonsági auditálás módszerének hazai bevezetése a közúthálózat-fejlesztés területén című kutatási téma keretében foglalkozott a fejlett motorizációjú országokban már bevezetett, a balesetmegelőzést szolgáló módszerrel. Elkészült és a szakterületen szétosztásra került egy részletes ismertető szakanyag, amelyet a külföldi tapasztalatok alapján állítottak össze. Feldolgozásra került a forgalombiztonsági helyzet alapos megítélésére alkalmas ellenőrző kérdések listája és szakmai fórumokon ismertetők hangzottak el a szóban forgó eljárásról. A Safety Audit-ról beszerzett külföldi szakanyagok egy részét a feladat keretében lefordították magyar nyelvre és megkezdődött a hazai alkalmazhatóság lehetőségének vizsgálata is. A közútkezelőknél forgalombiztonsággal foglalkozó szakemberek véleményét egy 29 kérdést tartalmazó kérdőívvel mérték fel. A válaszok alapján megállapítható, hogy az elkészült tervekkel kapcsolatban forgalombiztonsági szempontból gyakran szükséges észrevételeket tenni, módosításokat kérni. A szakterületre kerülő terveket nagyon gyakran kedvezőtlennek minősítik a közútkezelők. A válaszadók 63%-a szerint a tervező nem tér ki kellő részletességgel a forgalombiztonsági szempontokra és a terveknek csak 13%-a minősíthető kifogástalannak. A közútkezelők 68%-ának az a véleménye, hogy az elkészült tervek alapján teljes körűen nem lehet a felmerülő forgalombiztonsági kérdéseket elbírálni. Általános vélemény, hogy a forgalombiztonsági auditálás hozzájárulna a jobb tervek készítéséhez, biztonságosabb közúti beruházások átadásához. Az Útügyi Világszövetség (PIARC) keretében működő Közúti Közlekedésbiztonság munkacsoport auditálással kapcsolatos munkájáról Vasi Péter számolt be és tájékoztatást adott arról, hogy több országban már bevezették ezt a módszert [14]. A bevezetés újabb lépéseként a 2004. évi közlekedésbiztonsági kutatási program keretében a Széchenyi István Egyetem kapott megbízást az első hazai auditorokat képző tanfolyam tartalmának meghatározására, előkészítésére és lebonyolítására. A hazájukban már több ilyen programot vezetett lengyel szakemberek közreműködésével tartott tanfolyam 2004 tavaszán sikeresen lezajlott, amely során 14 tapasztalt magyar forgalombiztonsági szakember részesült auditori alapképzésben. Ennek anyagáról a Közúti és Mélyépítési Szemle tematikus száma számolt be [15]. 2005-ben az UKIG megbízásából több külföldi szervezet is végzett Magyarországon közúti biztonsági auditot [17,18,19]. Ugyanezen évben megalakult a Közlekedéstudományi Egyesület keretében egy szakcsoport, amely az auditori tanfolyamot végzett szakembereket tömöríti és a szakcsoport keretében elvégezték az első magyar auditot is [20]. 5

2. A közúti biztonsági audit A közúti biztonság a számos tényező közötti összetett kölcsönhatások eredménye és az előírások vagy szabványok betű szerinti alkalmazása nem minden esetben vezet a lehető legbiztonságosabb megoldáshoz. Biztonságos útkialakítás akkor érhető el, ha a tervezés és a kivitelezés során (még az átadást megelőzően) folyamatosan figyelembe veszik a forgalombiztonság szempontjait. A közúti biztonsági audit meglévő vagy tervezett utak rendszerezett felülvizsgálata független, képzett szakemberek által. Fő célja az út biztonságos működése és minden úthasználó biztonságának növelése [7]. További célja a potenciális közlekedésbiztonsági problémák azonosítása a potenciális használó szemével nézve, továbbá javaslatokat tenni ezen problémák megoldására a közlekedésbiztonsági előírások alapelveit alkalmazva. Az auditálás fő célja az úthálózat lehető legbiztonságosabb működésének megteremtése. Ez azt jelenti, hogy egy adott projekt előkészítésének és kivitelezésének során végig figyelembe kell vennünk a kivitelezendő út biztonságát [1]. További specifikus célok: az új vagy átalakított úton bekövetkező balesetek számának és súlyosságának minimalizálása, az úthálózat más elemein esetleges balesetnövekedés lehetőségeinek elkerülése, olyan utak kialakítása, hogy minden egyes használója felismerje, hogyan kell azon biztonságosan közlekedni. A közúti biztonsági audit útépítési intézkedések biztonsági hiányosságainak rendszerezett és független megállapítása annak érdekében, hogy: az utak berendezéseit az emberi korlátokat figyelembe véve alakítsák ki, segítséget adjon a döntéshozóknak abban, hogy a tervezés során kialakult egyes tervváltozatokat biztonsági szempontból mérlegeljék [3]. A közúti biztonsági auditnak el kell érnie, hogy: az érvényes irányelvek biztonsággal kapcsolatos szempontjait figyelembe vegyék (minimális követelmény), a terv és a megépített út a forgalombiztonság követelményeit a tapasztalt auditorok megítélése szerint is optimálisan figyelembe vegye, az egymással konfliktusban lévő igények, pl. a költségek, a természetvédelmi szempontok és a helyi kényszerítő körülmények között a biztonság kellő súllyal szerepeljen [7]. A közúti biztonsági audit közúti projektek baleseti potenciáljának és várható biztonsági teljesítményének független minősítése formalizált eljárással [4]. A biztonsági audit előnyei: a jövőbeli baleseti kockázat minimalizálása, a biztonságtudatos szemlélet terjesztése a döntéshozók és a tervezők között. Mi nem a közúti biztonsági audit? A közúti biztonsági audit nem a terv műszaki minőségének ellenőrzése. A közúti biztonsági audit nem a terv valamiféle jóváhagyása. 6

3. Miért van szükség a közúti biztonsági auditra? A kérdést azért kell feltennünk, mert a különböző országok úttervezési szabályzatai, irányelvei mind a biztonsági szempontok figyelembevételével készültek, a tervező általános kötelezettségei között is szerepel a biztonságra való törekvés, a terveknek mindenütt van valamiféle ellenőrzési, jóváhagyási eljárása. A német audit irányelveket kidolgozó munkacsoport vezetőjének értékelése szerint Németországban az utak közlekedésbiztonsági vonatkozásai szerepelnek az érvényes műszaki előírásokban. Mégis egy sor olyan építési intézkedés történik, amelyekben nem használják ki a biztonságos kialakítás minden lehetőségét [8]. Az új tudományos felismerések általában csak időbeli késéssel kerülnek be a műszaki előírásokba. Fel kell ismernünk, hogy az előírások vagy szabványok betű szerinti alkalmazása nem mindig vezet a lehető legbiztonságosabb megoldáshoz. Ha egy úton sok baleset történik, az nem biztonságos, még akkor sem, ha az összes műszaki előírásnak megfelel. Az auditálás tehát túlmutat a megfelelő tervezési előírások helyes alkalmazásának vizsgálatán. Mindezekhez hozzátéve a közúti balesetek jelentős számát, az azokból adódó veszteségeket, valamint az egyes országok, ill. az EU balesetcsökkentési céljait, az audit szükségessége kellően megalapozottnak látszik. Talán nem véletlen, hogy az e tekintetben élenjáró országokban a közúti biztonsági audit bevezetése az elmúlt évtizedre esett. 4. A biztonságos közúti környezet A biztonságos közúti környezet kialakításához ismernünk kell az úthasználók tulajdonságait. Az út használói közlekedésük során akaratlanul is hibákat követnek el: a közút kialakításáért és üzemeltetéséért felelősök dolga, hogy a hibák elkövetésének lehetőségeit a lehető legkisebbre csökkentsék. Ha ennek ellenére is előfordulnak hibák, és megtörténik a baleset, biztosítani kell, hogy a következmények a lehető legkisebbek legyenek. A közútnak és környezetének a hibázókkal szemben megbocsátónak és nem büntetőnek kell lennie. [3]. A közlekedők általában túlbecsülik a képességeiket és félreértik egymás szándékait, különösen, ha a helyzet túlzottan összetetté, bonyolulttá vagy szokatlanná válik és kevés az idő a gondolkodásra és a reakcióra. A tervezésnél tehát nemcsak azt kell nézni, hogyan kell/szabad viselkedniük az úthasználóknak, hanem azt is, hogyan viselked(het)nek valójában. A biztonságos közúti környezet: figyelmezteti a közutak használóit minden olyan körülményre, amely bármilyen szempontból szokatlan, tájékoztatja az út használóit a várható körülményekről, átvezeti az út használóit a szokatlan szakaszokon, átvezeti az út használóit a konfliktusos pontokon vagy területeken, megbocsátja az út használóinak esetleges hibáit és nem megfelelő viselkedést, nem tartogat meglepetéseket az út kialakítása vagy a forgalomszabályozás szemszögéből (megfelel az úthasználók várakozásainak), 7

szabályozott mennyiségű és lényeges információkat szolgáltat (egyszerre azonban nem túlzottan sokat), a veszélyhelyzetek kiemelése érdekében megismétli a szükséges információkat. Kerülendők: a túlzott sebességkülönbségek, az irányeltérések, a nagy abszolút sebességek, a kiszámíthatatlan helyzetek. Gyakori általános hibák: a nem elegendő vagy hiányos beavatkozás (valamit tesznek az üggyel kapcsolatban, de nem eleget), a helytelen vagy nem helyénvaló beavatkozás (az adott helyzetnek nem megfelelő kialakítás), a túlzott beavatkozás (túlzottan sokat tesznek a biztonság garantálása érdekében, amelynek az a kockázata, hogy más, megfelelően kialakított részek ennek következtében rejtve maradnak). 5. Az auditálás módszerei 5.1. Mikor végezzük? Az auditálás a projekt megvalósításának öt fázisában képzelhető el. Nagyobb projektek esetében minden fázisban javasolt az auditálás, kisebb projektek esetében egyesek elhagyhatók. Az audit fázisai (mikor?): tanulmányterv, engedélyezési terv, kiviteli terv, forgalomba helyezés, monitorozás (meglévő utak). Általános elv, hogy a tervezési folyamat pontosan definiált pontjain, a megfelelő engedélyek kiadása előtt kell az auditot végezni. 5.2. Ki végezze? A közlekedésbiztonsági audit lényege abban rejlik, hogy azt a tervezőktől független auditorok viszik véghez. Ezek a személyek jártasak mind a tervezésben, mind az út biztonságának megítélésében, és kellőképpen képzettek ill. tapasztaltak az auditálás szakterületét illetően. Továbbá jó kommunikációs képességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az audit eredményeit konstruktívan és ösztönzően adják elő a tervező csapatnak. A közúti biztonsági felülvizsgálatokat a beruházó által megbízott 2-3 fős csoportok végzik. Az auditáló szakembereknek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük útépítési, vagy közlekedési területen, valamint legalább öt év tapasztalat szükséges a tervezés és a forgalombiz- 8

tonsági elemzések területén. Ezen kívül eredményesen el kell végezniük az auditori tanfolyamot. Az auditor általában külső szakember, esetleg lehet belső is, azaz az építtető olyan alkalmazottja, aki nem vesz részt a terveztetésben. Egy adott projekt felülvizsgálatában nem vehetnek részt a korábban a tervezési folyamatban már részt vett személyek, vagy azok, akik bármely ok miatt nem tekinthetők független bírálóknak. 5.3. Az auditjelentés tartalma Mit tartalmazzon az auditjelentés: projektazonosító adatok, auditfázis, az auditor neve, dátum, helyszíni szemle időpontja, a problémák kifejtése, javaslatok, vázlatok a javításra. A jelentés mintáját a útmutató M1. melléklete tartalmazza Mit ne tartalmazzon az audit: sok szöveget, annak bizonyítását, hogy nincs probléma, a biztonsághoz nem kötődő megjegyzést, a terv másolati példányát, ellenőrző listákat, az útmutató részleteit, a tervező megjegyzéseit, új tervet. 5.4. Ellenőrző kérdések Az auditálás lényegéhez tartozik, hogy a probléma feltárása szisztematikusan történik és ezt a nagyon részletes ellenőrző listák biztosítják. Az auditálás természetesen a kialakítás és üzemeltetés számos más területére is kiterjed, ezeket szintén az előre meghatározott kérdések sorozatával kell értékelni. Általánosan felteendő kérdések Minden úthasználó számára biztonságos-e a létesítmény? A műszaki előírások által biztosított kereteken belül a legbiztonságosabb megoldást választották-e? Az újabb biztonsági ismeretek alapján javasolják-e módosítani a tervet? Félreérthető-e az út kialakítása az út használói számára? Okozhat-e zavart vagy kétértelműséget az adott kialakítás? Nem ad-e túl kevés vagy túl sok tájékoztatást az adott kialakítás? Nem akadályozza-e az útkialakítás az út szükséges beláthatóságát? Találhatók-e akadályok vagy csapdák a projekten belül? 9

Jelen útmutató ellenőrző kérdései (M2. melléklet) a német és a dán kérdéslisták alapulvételével készültek, felhasználva a 2004. évi tanfolyamon végzett próba-auditok, valamint a 2005- ben Magyarországon dán, holland és magyar szakemberek által végzett auditálások tapasztalatait is. A kérdéseket a tervfázisok szerint csoportosítottuk. A projekt jellegétől függően egyes kérdések relevánsak, mások feleslegesek lehetnek, az auditor feladata ezt eldönteni. Az ellenőrző kérdések hasznosak, de mechanikus kipipálásuk nem elegendő, nem helyettesítik az auditor tapasztalatait! 5.5. Az egyes szereplők feladatai és viszonya 1. ábra Az auditor, az építtető és a tervező viszonya Az auditor kiválasztása és megbízása általában az építtető feladata, minden jelentés és információ rajta keresztül folyik (1. ábra). Az auditor és a tervező közötti közvetlen kapcsolat csak kivételes esetben lehet. Az auditor helyzetét elsősorban a függetlenség jellemzi, ezért: az auditor nem vehet részt a tervezésben, nem az építtető képviselője, nem feladata a biztonsági és a gazdasági szempontok összevetése, az auditort nem lehet utasítani. A tervező feladatai: az ellenőrzendők pontos meghatározása, a projekt összes feltételének meghatározása. Az auditor feladatai: a megfelelő ellenőrző listák kiválasztása, projekt elemzése/vizsgálata, helyszíni vizsgálat, szükség szerint éjszaka is, problémák, megjegyzések, indoklás, javaslatok kidolgozása a problémák enyhítésére, összegzés/strukturálás, audit jelentés készítése. A tervező feladatai: az auditor jelentésének kézhez vétele, egyetért-e a tervező az auditor értékelésével, véleményének megfogalmazása és az auditorral való közlése. 10

Tevékenység Felelős auditor kiválasztása megbízó háttér információk tervező indító konzultáció megbízó, tervező, auditor dokumentumok feldolgozása helyszíni szemle auditor jelentés készítése auditor záró konzultáció megbízó, tervező, auditor folytatás megbízó, tervező 2. ábra Az auditálás folyamata Tervező + auditor + építtető feladatai: Az audit jelentés közös áttekintése, véleménykülönbség esetén a nézeteltérések építtető elé tárása és döntésének kérése. Az építtető írásos döntése. A közúti biztonsági audit egyedüli célja a lehetséges biztonsági problémák azonosítása és független javaslattétel ezek megoldási módjaira. A döntéshozatalt befolyásoló más (pl. gazdasági) szempontokat az auditor nem vesz figyelembe. Az egyes szereplők közötti nézeteltérések nem szabad, hogy személyes konfliktusokhoz vezessenek, melyek természetszerűleg adódhatnak abból, hogy az egyes szereplőknek más-más szempontokat kell figyelembe venniük. A javaslatok elfogadásáról vagy elvetéséről az építtető dönt. Ennek megfelelően a felelősség is az építtetőé, ezen az audit lényegében nem változtat. Az esetleges hibás teljesítésre a szokásos felelősségi szabályok vonatkoznak. Egyes kérdéseket szükség esetén az építtető és az auditor közötti szerződésben szabályozni lehet. Alapelv, hogy minden lépést pontosan, utánakereshetően dokumentálni kell, a javaslatok elutasítását írásban indokolni kell. 11

Irodalom [1] Guidelines for the Safety Audit on Highways. Institution of Highways and Transportation, London, 1990. [2] Road Safety Audit. Austroroads, 1993. [3] Manual of Road Safety Audit. Road Directorate, Denmark, 1997. (2nd edition) [4] Road Safety Audit and Safety Impact Assessment. August 1997. European Transport Safety Council, Brussels [5] Safety Audit A közlekedésbiztonsági auditálás módszerének hazai bevezetése a közúthálózat-fejlesztés területén. KTI, Budapest, 1998. Témafelelős: dr. Holló Péter, közreműködött: dr. Jankó Domonkos [6] Forgalombiztonsági vizsgálat (safety audit) módszereinek hazai bevezetése a közút-hálózatfejlesztés területén. KTI, Budapest, 2000. Témafelelős: dr. Holló Péter. Közreműködött: dr. Jankó Domonkos, Bíró József [7] Empfehlungen für das Sicherheitsaudit von Strassen (ESAS). FGSV Köln, 2002. [8] E. Brühning: Empfehlungen für das Sicherhetisaudit von Strassen ESAS Strassenverkehrstechnik 1. 2003 [9] Verkehrssicherheitsaudit und Monitoring in Österreich. Richtlinie der FGSV. Entwurf, 1. Dezember 2003. [10] http://roadwaysafetyaudits.org Institute of Transportation Engineers (ITE) [11] Guidelines on Road Safety Audit. Institution of Highways and Transportation, Highways Agency. London, 2003 [12] IHT International Road Safety Audit Forum. 2 3. October, 2003 [13] Koncepcja audytu bezpieczeństwa ruchu drogowego w Polsce. Tervezet, 2003. [14] Vasi Péter: A PIARC C13 Közúti Közlekedésbiztonság Műszaki Bizottsága. Közúti és Mélyépítési Szemle, 2003. 10. [15] A Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. évi szeptemberi tematikus száma. pp. 1 40. [16] Útmutató kidolgozása az elkerülő utak tervezéséhez, megépítéséhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági értékelési szempontokra, KTI, Budapest, 2004. május [17] A biztonság típusú úttervezés: a 2/A gyorsforgalmi út (Budapest Vác), esettanulmány; Közlekedési, Közmunka- és Vízügyi Minisztérium, Royal Haskoning, Hollandia, 2004. október [18] Közúti biztonsági audit workshop: a 2. sz. gyorsforgalmi út rehabilitációja; Budapest 2005. április; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, UKIG, COWI, Dánia [19] Közúti biztonsági audit workshop: a 6. és 56. sz. gyorsforgalmi utak rehabilitációja; Budapest 2005. június; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, UKIG, Royal Haskoning, Hollandia [20] Az építés alatt lévő 117. számú főút közlekedésbiztonsági auditja. KTE Közúti Szakosztály, Forgalombiztonsági Auditor Munkacsoport, Hóz Erzsébet, Tóthné Temesi Kinga, 2005. június 12

1. Bevezetés, alapadatok 1.1. Megbízó: MELLÉKLETEK M1. melléklet KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT JELENTÉS (minta) 1.2. A beruházás (projekt) megnevezése: 1.3. Auditált tervdokumentációk: Tervfázis megnevezése. Itt kell megjegyezni, ha nem állt rendelkezésre olyan munkarész, amit az auditor fontosnak tartott volna Tervező Dátum, tervszám Munkarész 1.4. Korábbi auditálási fázisok Tervező Tervfázis Auditor Auditálás dátuma 1.5. Az auditor adatai Név: Munkahely, beosztás: Auditori bizonyítvány kiadója és dátuma: 1.6. A megbízó és az auditor feladategyeztetése Időpontja: Jelen van a megbízó részéről: Jelen van az auditor részéről: 1.7. A helyszíni szemle időpontja Dátum, óra Időjárási és látási viszonyok Jelen vannak 1.8. További felhasznált információk (pl. az auditor által beszerzett baleseti adat, a tervezővel folytatott konzultáció, más, hasonló helyszínen szerzett tapasztalat stb.) Információ típusa Forrás konkrét megnevezése 13

2. Általános projektleírás Ez a fejezet csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza! Több terv esetén itt lehet utalni a tervek összefüggéseire, eltéréseire. 2.1. Helyszín: 2.2. Az út típusa, kategóriája: 2.3. Tervezési sebesség: 2.4. Forgalmi adatok: 2.5. Baleseti adatok: 2.6. Hossz: 2.7. Keresztmetszet: 2.8. Egyéb adat: 3. Az auditálás eredményei: problémák és javaslatok Az auditálás eredményei a biztonság javítására tett javaslatok. Ezeket az alábbi egységes szerkezetben szükséges leírni. 3.1. Javaslatok leírása A tények, a problémák és a javaslatok legyenek jól azonosíthatók és megkülönböztethetők! A tény- (terv) állapot ismertetésénél a megfelelő tervlapra / oldalra szükséges hivatkozni! A javaslatokat a megértéshez szükséges vázlatokkal kell illusztrálni, de az auditor nem készít műszaki tervet róluk. 1. sz. javaslat Tény- (terv) állapot Problémák Javaslat 2. sz. javaslat Tény- (terv) állapot Problémák Javaslat n. sz. javaslat Tény- (terv) állapot Problémák Javaslat 14

A javaslatok rendszerezésének lehetséges módjai: I. Általános és konkrét I. a) Általános (a vizsgált út teljes hosszára, ill. több szakaszára vonatkozó) javaslatok I. b) Konkrét (a vizsgált út egy-egy szakaszára vonatkozó) javaslatok, szelvényszám szerinti sorrendben II. Az ellenőrző kérdések fejezetei szerint Ha egy fejezet az adott esetben nem értelmezhető, vagy az auditor nem talál benne problémát, ezt nem kell megemlíteni. Az ellenőrző kérdéseket nem kell megismételni. II. a) Funkció II. b) Keresztmetszet II. c) Vonalvezetés II. d) Csomópontok stb. 3.2. Egyéb észrevételek 3.3. A javaslatok összefoglalása Itt sorszámozással, egy-egy mondatban lehet összefoglalni a javaslatokat. 3.4. A javaslatok egymáshoz való viszonya Itt kell megadni a javaslatok logikai összefüggéseit (pl. a 4. és az 5. javaslat egymást feltételezik, ha a 2. javaslatot elfogadják, akkor a 6. javaslat felesleges stb.). 4. Az auditor nyilatkozata Az audit a Közúti biztonsági audit útmutató előírásai alapján készült. A közúti biztonsági audit egyedüli célja a lehetséges biztonsági problémák azonosítása és független javaslattétel ezek megoldási módjaira. A döntéshozatalt befolyásoló más szempontokat szándékosan nem vettünk figyelembe. Dátum, aláírás 15

M2. melléklet ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Az ellenőrző kérdések hasznos segédeszközök, de nem helyettesítik az auditor tapasztalatait! 1. Tanulmányterv...18 1.1. Az út funkciója...18 1.2. Keresztmetszeti kialakítás...18 1.3. Vonalvezetés...18 1.4. Csomópontok...18 1.5. Melléklétesítmények...19 1.6. Vasúti átjárók...19 1.7. Megállóhelyek...19 1.8. Gyalogos-átkelőhelyek és kerékpáros-átvezetések...19 1.9. Parkolás, árufeltöltés, szállítás...19 2. Engedélyezési terv...20 2.1. Az út funkciója...20 2.2. Keresztmetszeti kialakítás...20 2.3. Vonalvezetés...21 2.4. Csomópontok...22 2.6. Melléklétesítmények...23 2.7. Passzív védőberendezések...23 2.8. Útburkolati jelek...23 2.9. Jelzőtáblák...23 2.10. Világítás...24 2.11. Egyéb útfelszerelések...24 2.12. Növénytelepítés...24 2.13. Műtárgyak...24 2.14. Vasúti átjárók...25 2.15. Megállóhelyek...25 2.16. Gyalogos-átkelőhelyek...25 2.17. Parkolás, árufeltöltés, szállítás...26 16

3. Kiviteli terv... 26 3.1. Az út funkciója... 26 3.2. Keresztmetszeti kialakítás... 26 3.3. Vonalvezetés... 27 3.4. Csomópontok... 28 3.6. Melléklétesítmények... 29 3.7. Passzív védőberendezések... 29 3.8. Jelzőtáblák... 30 3.9. Burkolati jelek... 30 3.10. Világítás... 31 3.11. Egyéb útfelszerelések... 31 3.12. Növénytelepítés... 31 3.13. Műtárgyak... 31 3.14. Vasúti átjárók... 32 3.15. Megállóhelyek... 32 3.16. Gyalogos-átkelőhelyek... 32 3.17. Parkolás, árufeltöltés, szállítás... 33 4. Forgalomba helyezés... 33 4.1. Az út funkciója... 33 4.2. Keresztmetszeti kialakítás... 33 4.3. Vonalvezetés... 34 4.4. Csomópontok... 34 4.6. Melléklétesítmények... 35 4.7. Passzív védőberendezések... 36 4.8. Jelzőtáblák... 36 4.9. Burkolatjelek... 36 4.10. Világítás... 37 4.11. Egyéb útfelszerelések... 37 4.12. Növénytelepítés... 37 4.13. Műtárgyak... 38 4.14. Vasúti átjárók... 38 4.15. Megállóhelyek... 38 4.16. Gyalogos-átkelőhelyek... 38 4.17. Parkolás, árufeltöltés, szállítás... 39 17

1. Tanulmányterv 1.1. Az út funkciója 1.1.1. Megegyezik-e az út jelenlegi funkciója és a kitűzött hasznosítás? 1.1.2. Figyelembe vették-e a baleseti adatokat a tervezésnél? 1.1.3. Figyelembe vették-e az út építésének a környező úthálózatra gyakorolt hatását? 1.1.4. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel 1.1.5. Megfelel-e a tervezési sebesség és a várható sebesség az útkategóriának, az út funkciójának? 1.1.6. Figyelembe vették-e a közforgalmú közlekedés 1.1.7. Szükséges-e a lassú járművek kitiltása? 1.2. Keresztmetszeti kialakítás 1.2.1. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel 1.2.2. A szóba jöhető keresztszelvények közül a legbiztonságosabb került kiválasztásra? 1.2.3. Az út funkciójának megfelelően lettek-e kiválasztva a keresztmetszeti méretek? 1.2.4. Hozzáillesztették-e az út kiépítésének színvonalát a szomszédos útszakaszokéhoz? 1.2.5. Megfelelő intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a megengedett maximális sebességet betartsák? 1.2.6. Figyelembe vették-e a gyalogosok igényeit? 1.2.7. Figyelembe vették-e a kerékpárosok igényeit (pl. külön vezetett kerékpárúttal)? 1.2.8. Figyelembe vették-e a közforgalmú közlekedés szükségleteit és a használóinak igényeit? 1.2.9. Megfelelő-e a kerékpárosok és a gyalogosok elkülönítése a személygépkocsis közlekedéstől? 1.2.10. Terveztek-e elválasztást az útpálya és a járda között, és megfelelő módon alakították-e ki? 1.2.11. Biztonságosak-e az útpályaszűkítések? 1.2.12. Biztosították-e a mentőautók, útüzemeltetők, tűzoltóautók biztonságos behajtását? 1.2.13. Szükség van-e parkolási lehetőségekre ahhoz, hogy a parkolást az útpályán megakadályozzák? 1.2.14. Biztonságosan alakították-e ki a parkolóhelyeket? 1.3. Vonalvezetés 1.3.1. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel sajátosságait (pl. kapaszkodósáv teherautóknak)? 1.3.2. Megfelelően vannak-e kialakítva a szomszédos útszakaszokkal való átmeneti zónák? 1.3.3. Összeegyeztették-e a vízszintes és magassági vonalvezetést? 1.3.4. Az építési szakasz vége kritikus helyeken (pl. domború lekerekítés, lejtő, ív, rossz kilátás) kívül fekszik-e? 1.3.5. A kiválasztott tervezési elemek hatékonyan megakadályozzák a hullámvasút effektust? 1.3.6. A folytonosság elvét figyelembe vették? 1.3.7. Elkerüli-e a terv a helyszínrajz és a hossz-szelvény minimális határértékeinek egybeesését? 1.3.8. Megfelelő vízelvezetési megoldást alkalmaztak-e a vízszintes és magassági vonalvezetés összeegyeztetésénél? 1.3.9. A 2+1 sávval üzemelő útszakaszoknál a kritikus váltások helyeit helyesen határozták-e meg? 1.3.10. Megfelelően alakították-e ki a sávelfogyásokat? 1.3.11. Telekbejáratok szükségesek-e és biztonságosan alakították-e ki azokat? 1.3.12. A gyalogos-átkelőhely-helyek úgy vannak-e elhelyezve, hogy a gyalogosok más helyen nem keresztezik az utat? 1.3.13. Van-e szükség az átkelést segítő eszközökre? 1.3.14. Megvan-e az állandó kölcsönös szemkontaktus a gépjárművezetők és gyalogosok, különösen a gyerekek között? 1.4. Csomópontok 1.4.1. A kiépítés színvonalát és az esetleges átmeneti szakaszokat a szomszédos útszakaszhoz igazították-e? 1.4.2. Átgondoltan választották-e meg a csomópontok számát, távolságát és kialakítását? 1.4.3. Biztonságos (a helyszíni adottságoknak megfelelő) csomóponttípust sikerült-e választani? 1.4.4. Összeegyeztették-e a csomópont sebességét a tervezési sebességgel? 1.4.5. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel 1.4.6. Összhangban van-e a kiválasztott csomópont kialakítása az út és a keresztező utak kialakításával? 1.4.7. Figyelembe vették-e a baleseti adatokat a csomópont tervezésénél? 18

1.4.8. Időben felismerhető-e a csomópont, annak elemei és az elsőbbségi viszonyok? 1.4.9. Felfoghatók-e az egymás utáni csomóponti elemek? 1.4.10. Garantált-e a járhatóság minden úthasználó számára? 1.4.11. Helyesen választották-e meg az összekötő ágak tervezési sebességét? 1.4.12. Szükségesek-e kiválási, gyorsító- és fonódósávok? 1.4.13. Szükségesek-e felállási lehetőségek a kanyarodó járművek számára és megfelelően vannak-e méretezve? 1.4.14. Megfelelően vannak-e kialakítva a kiválási, gyorsító- és fonódósávok? 1.4.15. Szükséges a jelzőlámpás irányítás vagy telepített sebességellenőrző berendezés? 1.4.16. Körforgalomnál a csomópont összes ága sugárirányban csatlakozik-e be? 1.4.17. Figyelembe vették-e a gyalogosok és a kerékpárosok igényeit? 1.4.18. Szükségesek-e átkelést segítő eszközök? 1.4.19. A gyalogos-átkelőhelyek úgy vannak-e elhelyezve, hogy a gyalogosok más helyen nem keresztezik az utat? 1.4.20. A gyalogos-átkelőhelyek a gyalogosok által kívánt helyeken vannak-e elhelyezve? 1.4.21. Biztonságosak-e az átmenetek a kerékpárutak útpályára való visszavezetésénél? 1.4.22. Egyértelműek-e az elsőbbségi viszonyok a csomópontokban hátrahúzott kerékpáros-átvezetéseknél? 1.4.23. Van-e szükség speciális intézkedésekre különleges létesítmények vagy csoportok, pl. gyerekek, idősek, betegek, mozgáskorlátozottak, siketek vagy vakok érdekében? 1.5. Melléklétesítmények 1.5.1. A kritikus helyeken kívül helyezték-e el a be- és kijáratokat? 1.5.2. Elegendő parkolóhely van-e ahhoz, hogy a parkolást a be- és kijárati ágakon megakadályozzák? 1.5.3. Ésszerű-e a forgalmi irányok vezetése a melléklétesítmény területén? 1.5.4. Megfelelő-e a szomszédos csomópontok távolsága? 1.5.5. A parkoló- és pihenőhelyek be- és kijáratait átlátható helyekre tervezték-e? 1.6. Vasúti átjárók 1.6.1. Szükséges-e a vasútvonal szintbeni keresztezése? 1.7. Megállóhelyek 1.7.1. Elkerülik-e a megállóhelyek a kritikus területeket? 1.7.2. Figyelembe vették-e a közforgalmú közlekedés szükségleteit és a használóinak igényeit? 1.7.3. Figyelembe vették-e a gyalogosok és kerékpárosok igényeit? 1.7.4. Van-e szükség az átkelést segítő eszközökre a megálló eléréséhez? 1.7.5. Könnyen és biztonságosan elérhetők-e a megállóhelyek? 1.7.6. Biztonságos-e a kerékpárosok vezetése a megállóhelyek környékén? 1.8. Gyalogos-átkelőhelyek és kerékpárosátvezetések 1.8.1. Figyelembe vették-e a baleseti adatokat a tervezésénél? 1.8.2. A gyalogos-átkelőhelyek úgy vannak-e elhelyezve, hogy a gyalogosok más helyen nem keresztezik az utat? 1.8.3. Figyelembe vették a gyalogosok igényeit? 1.8.4. Van-e szükség az átkelést segítő eszközökre? 1.8.5. A tényleges kapcsolatokhoz igazítottáke a gyalogosok útvonalvezetését? 1.8.6. Van-e lehetőség a gyalogosok és a gépjárművezetők közötti kölcsönös szemkontaktusra? 1.8.7. Figyelembe vették-e a kerékpárosok igényeit (pl. szigeteken való átvezetés, szűk keresztmetszetek)? 1.8.8. Biztonságosak-e az átmeneti szakaszok, ahol a kerékpárutak csomópontban végződnek vagy átvezetik azokat az útpályán? 1.9. Parkolás, árufeltöltés, szállítás 1.9.1. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel 1.9.2. Figyelembe vették-e az árufeltöltés és szállítás követelményeit? 1.9.3. Van-e kijelölve rakodóterület az útpálya mellett? 1.9.4. Elegendő parkolóhely áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a parkolást a gyalogjárdán, a kerékpárúton és az útpályán megakadályozzák? 1.9.5. Megfelelő intézkedéseket tettek-e ahhoz, hogy a szabálytalan parkolást megakadályozzák? 1.9.6. Elég gyakran megszakítják-e a parkolósávot ahhoz, hogy a kölcsönös szemkontaktus a gépjárművezetők és gyalogosok, különösen a gyerekek között biztosítva legyen? 19

2. Engedélyezési terv 2.1. Az út funkciója 2.1.1. Figyelembe vették-e a korábbi auditálási 2.1.2. Figyelembe vették a forgalmi összetétel 2.1.3. Megegyezik-e az út jelenlegi funkciója és a kitűzött hasznosítás? 2.1.4. Megfelel-e a tervezési sebesség és a várható sebesség az útkategóriájának és funkciójának? 2.1.5. Szükséges-e a lassú járművek kitiltása? 2.1.6. Biztonságosan alakították-e ki a telekbejáratokat? 2.2. Keresztmetszeti kialakítás 2.2.1. Figyelembe vették-e a korábbi auditálási 2.2.2. Figyelembe vették a forgalmi összetétel 2.2.3. Hozzáillesztették-e az út kiépítésének színvonalát a szomszédos útszakaszokéhoz? 2.2.4. A szóba jöhető keresztszelvények közül a legbiztonságosabb került kiválasztásra? 2.2.5. Hozzáigazították-e a keresztmetszeti méreteket (szélesség, magasság, távolság) az út funkciójához? 2.2.6. Megfelelően vannak-e kialakítva a szomszédos útszakaszokkal való átmeneti zónák? 2.2.7. Biztonságosak-e az átmenetek a belterületi és a külterületi, illetve a megvilágított és a kivilágítás nélküli útszakaszok határán? 2.2.8. Az építési szakasz vége kritikus helyeken (pl. domború lekerekítés, lejtő, ív, rossz kilátás) kívül fekszik-e? 2.2.9. Összeegyeztették-e a vízszintes és magassági vonalvezetést? 2.2.10. Okozhat-e veszélyt egyes elemek kombinációja (pl. kis sugarú vízszintes és magassági ívek egybeesése, jelzőlámpa magassági lekerekítésben)? 2.2.11. A 2+1 sávval üzemelő útszakaszoknál a kritikus váltások helyeit helyesen határozták-e meg? 2.2.12. Nem változik-e túl gyorsan az út kiépítése? 2.2.13. Világosan látják-e az úthasználók és kellő időben felismerik-e az átmenetet? 2.2.14. A kiválasztott tervezési elemek hatékonyan megakadályozzák a hullámvasút effektust? 2.2.15. A folytonosság elvét figyelembe vették? 2.2.16. Kielégítőek és biztonságosak-e az útpálya esési viszonyai? 2.2.17. Megfelelő-e az út vízelvezetése? 2.2.18. Elég stabil és széles a padka? 2.2.19. Elegendőek-e az útpályaszélességek és ívekben a pályaszélesítések? 2.2.20. Úgy helyezkednek-e el az út menti fák, hogy a kisodródó autók ne érhessék el? 2.2.21. Bevágásoknál történtek-e megfelelő intézkedések az esetlegesen lehulló törmelékkel szemben? 2.2.22. Akadályozott-e a megállási látótávolság, pl. védőkorlátokkal, növényekkel? 2.2.23. A szilárd akadályok megszüntethetők-e, elegendő távolságban vannak-e elhelyezve, vagy van-e védelem előttük? 2.2.24. Biztonságosan leállíthatók-e az útüzemeltetők járművei? 2.2.25. Biztosították-e a mentőautók, útüzemeltetők, tűzoltóautók biztonságos behajtását? 2.2.26. Adódnak-e különleges követelmények pl. iskolák, óvodák, idősek otthona miatt? 2.2.27. Figyelembe vették-e a gyalogosok igényeit? 2.2.28. Figyelembe vették-e a kerékpárosok igényeit? 2.2.29. Megfelelő-e a kerékpárosok és a gyalogosok elkülönítése a személygépkocsis közlekedéstől? 2.2.30. Biztonságosak-e az átmenetek a kerékpárutak útpályára való visszavezetésénél? 2.2.31. Lehet-e a gyalogosokat és a kerékpárosokat a meglévő úthálózaton vezetni? 2.2.32. Szükségesek-e átkelést segítő eszközök? 2.2.33. Elegendőek-e a felállási felületek, különösen a szigeteken várakozó gyalogosok és kerékpárosok számára? 2.2.34. Szükség van-e parkolási lehetőségekre és elegendő parkolóhely áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a parkolást az útpályán megakadályozzák? 2.2.35. Biztonságosan alakították-e ki a parkolóhelyeket? 2.2.36. Biztonságos-e a be- és kihajtás a parkolóhelyeknél? 2.2.37. Megfelelő intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a megengedett maximális sebességet betartsák? 2.2.38 Figyelembe vették-e a közforgalmú közlekedés szükségleteit és a használóinak igényeit? 2.2.39. Biztonságosak-e az útpályaszűkítések? 2.2.40. Akadályozzák-e a kilátást, pl. védőkorlátok, növények? 2.2.41. A megállási látótávolság a teljes szakaszon biztosított? 20

2.2.42. Az elkerülhetetlen szűk keresztmetszetek biztonságosan vannak-e kialakítva? 2.2.43. Szükséges-e a település bejáratánál sziget és útpályaelhúzás vagy útpályaszűkítés? 2.2.44. Terveztek-e elválasztást az útpálya és a járda között, és megfelelő módon alakították-e ki? 2.2.45. Mi a célja a sebességcsökkentésnek és a megfelelő típusú sebességcsökkentő eszközt választották-e ki? 2.2.46. A kívánt sebesség függvényében logikusan helyezték-e el és tervezték-e meg a sebességcsökkentőket? 2.2.47. Megfelelő-e a sebességcsökkentők előrejelzése, és úgy vannak-e tervezve, hogy ne érjék váratlanul az úthasználókat? 2.2.48. Úgy vannak-e a szigetek elhelyezve, hogy a forgalmat optimálisan védjék és tereljék? 2.2.49. Van-e hely a balra kanyarodó járművek számára? 2.2.50. A nagy járművek területi igénye ki vane elégítve? 2.2.51. Kell-e gyorsítósáv a főúti forgalomba csatlakozáshoz? Ha terveztek ilyet, biztonságosan lehet-e besorolni? 2.2.52. Elég nagyok-e a várakozó gyalogosok védelmét szolgáló szigetek? Szükséges-e védőkorlát? Szélesíthető-e a gyalogossziget? Szükséges-e az útvonal megtörése? 2.2.53. Tehermentesített átkelési szakaszon vannak-e olyan keresztmetszetek, amelyek a forgalom csökkenése miatt túlméretezetté válnak és a járművezetők az engedélyezett sebességet jelentősen túllépik? 2.2.54. Megfelelően alakították-e ki a sávelfogyásokat? 2.2.55. Telekbejáratok szükségesek-e és biztonságosan alakították-e ki azokat? 2.2.56. A melléklétesítmények be- és kijáratait biztonságos helyre tervezték? 2.2.57. Vannak-e olyan behajtók vagy útcsatlakozások, amelyeket össze lehetett volna vonni? 2.2.58. Elegendő lehetőség van-e a biztonságos előzésre (előzési látótávolság, előzősáv)? 2.2.59. Kizárható-e az előzés minden kritikus helyen (nem csak korlátozásokkal, hanem az előzési tilalom egyértelművé tételével)? 2.2.60. 2 2 sávossá fejleszthető 2 1 sávos szakaszokon minden olyan helyen tilose az előzés, ahol ez szükséges? 2.2.61. Okozhat-e a régi, fel nem bontott útburkolat téves optikai vezetést? 2.2.62. Az előírásoktól való eltérések esetén garantálják-e a kompenzáló intézkedések a kielégítő mértékű biztonságot? 2.3. Vonalvezetés 2.3.1. Figyelembe vették-e a korábbi auditálási 2.3.2. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel 2.3.3. Hozzáillesztették-e a főút kiépítésének színvonalát a szomszédos útszakaszokéhoz? 2.3.4. Biztonságosak-e az átmenetek a belterületi és a külterületi, illetve a megvilágított és a kivilágítás nélküli útszakaszok határán? 2.3.5. Az építési szakasz vége kritikus helyeken (pl. domború lekerekítés, lejtő, ív, rossz kilátás) kívül fekszik-e? 2.3.6. Vannak-e hirtelen vonalvezetési váltások? 2.3.7. Sikerült-e harmonikus, nyugodt vonalvezetést kialakítani? (Az egymást követő ívek sugarai nem térnek el egymástól lényegesen, nem lett kicsinyes, töredezett a vonalvezetés a sok, kis sugarú lekerekítéstől stb.) 2.3.8. Van-e veszélyes nyomvonal-vezetési kényszer (pl. váratlan szűk ívek)? 2.3.9. Az út vonalvezetése éjjel, illetve rossz látási viszonyok mellett is egyértelmű? Ha nem, milyen eszközökkel segítik a közlekedőket? 2.3.10. Elegendőek-e az útpályaszélességek és ívekben a pályaszélesítések? 2.3.11. Szükséges-e útpályaelhúzás vagy útpályaszűkítés és helyesen alakították-e ki? 2.3.12. A megállási látótávolság a teljes szakaszon biztosított-e? 2.3.13. Akadályozzák-e a látást pl. védőkorlátok, kerítések, útfelszerelés, parkolóhelyek, táblák, növények, hídpillérek, épületek? 2.3.14. Biztonságosan alakították-e ki a telekbejáratokat? 2.3.15. Megfelelő intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a megengedett maximális sebességet betartsák? 2.3.16. A gyalogos-átkelőhelyek úgy vannak-e elhelyezve, hogy a gyalogosok más helyen nem keresztezik az utat? 2.3.17. Van-e szükség az átkelést segítő eszközökre? 2.3.18. Egyértelműek-e az elsőbbségi viszonyok azokon a pontokon, ahol a kerékpárosok egymással vagy gépjárművekkel találkoznak? 21

2.3.19. Egyértelműek-e az elsőbbségi viszonyok a csomópontokban a hátrahúzott kerékpáros-átvezetéseknél? 2.3.20. Van-e hátrahúzott megállás helyét jelző vonal (járműveknek)? 2.3.21. Hosszú kitérőket kell-e tenniük a kerékpárosoknak? 2.3.22. Le kell-e süllyeszteni a járdaszegélyt a kerekesszékesek kényelme érdekében? 2.3.23. Egyértelműen jelezve van-e, hogy a település egyes részeit melyik útvonalon célszerű elérni? (Ez akár járműkategóriánként eltérő is lehet!) 2.3.24. Megvan-e az állandó kölcsönös szemkontaktus a gépjárművezetők és gyalogosok, különösen a gyerekek között? 2.3.25. Telekbejáratok szükségesek-e és biztonságosan alakították-e ki azokat? 2.4. Csomópontok 2.4.1. Figyelembe vették-e a korábbi auditálási 2.4.2. Figyelembe vették-e a forgalmi összetétel 2.4.3. Szükséges-e a csomópont és átgondoltan választották-e meg a csomópontok távolságát? 2.4.4. Átgondoltan választották-e meg a csomópontok számát, távolságát és kialakítását? 2.4.5. Összeegyeztették-e a csomóponti sebességet a tervezési sebességgel? 2.4.6. Megfelelő intézkedésekkel megakadályozták-e, hogy a megengedett legnagyobb sebességet túllépjék? 2.4.7. Biztosították-e az elsőbbségi viszonyok időbeli felismerhetőségét a csomópontokban? 2.4.8. Felfoghatók-e az egymás utáni csomóponti elemek? 2.4.9. Minden ágából idejében észlelhető és felismerhető-e a csomópont? 2.4.10. Összhangban van-e a kiválasztott csomópont kialakítása és felszerelése az út és a keresztező utak kialakításával? 2.4.11. A kiépítés színvonalát és az esetleges átmeneti szakaszokat a szomszédos útszakaszhoz igazították-e? 2.4.12. Helyesen választották-e meg az összekötő ágak tervezési sebességét? 2.4.13. Elegendőek-e az útpályaszélességek és ívekben a pályaszélesítések? 2.4.14. Megfelelően vannak-e kialakítva a kiválási-, gyorsító- és fonódósávok? 2.4.15. Megfelelő-e a csomópont vízelvezetése? 2.4.16. Megfelelőek-e az oldalirányú esések? 2.4.17. Biztonságosan leállíthatók-e az útüzemeltetők járművei? 2.4.18. Megfelelőek-e a látási viszonyok a csomópontban és belátható-e a szükséges látási háromszög? 2.4.19. Az előírásoktól való eltérések esetén garantálják-e a kompenzáló intézkedések a kielégítő mértékű biztonságot? 2.4.20. Vannak-e olyan behajtók vagy útcsatlakozások, amelyeket össze lehetett volna vonni? 2.4.21. Egyértelműek és felfoghatók-e a követendő útirányok? 2.4.22. Nem került-e rosszul belátható bukkanó közelébe vagy vízszintes ívbe a csomópont? 2.4.23. Az álló (pl. bekanyarodásra váró) járművek nem akadályozzák-e a kilátást, nem teremtenek-e veszélyhelyzetet? 2.4.24. Az elsőbbségi viszonyok egybeesnek-e a tényleges geometriai kialakítással? 2.4.25. Körforgalom esetében biztosítva van-e, hogy ne lehessen csupán minimális irányváltoztatással áthaladni a csomóponton? 2.4.26. Mentes-e a körforgalom középszigete a szilárd akadályoktól? 2.4.27. Eléggé egyenetlen-e a felülete a középsziget járható sávjának ahhoz, hogy ne használják a kis járművek? 2.4.28. Érintettek-e kapubehajtók, és lehetséges-e, hogy ezeket külön ágként csatlakoztassák? 2.4.29. Figyelembe vették-e a gyalogosok és a kerékpárosok igényeit? 2.4.30. A gyalogosok és kerékpárosok útvonalvezetését a tényleges kapcsolatokhoz igazították és egyértelműen jelezték-e? 2.4.31. Egyértelműek-e az elsőbbségi viszonyok azokon a pontokon, ahol a kerékpárosok a gépjárművekkel találkoznak? 2.4.32. A gyalogos-átkelőhelyek úgy vannak-e elhelyezve, hogy a gyalogosok más helyen nem keresztezik az utat? 2.4.33. Van-e minden ágon gyalogosátkelőhely? 2.4.34. Szükségesek-e az átkelést segítő eszközök? 2.4.35. Elég nagyok és szélesek-e a szigetek felállási felületei az átkelő gyalogosok és a kerékpárosok számára? 2.4.36. Biztonságosak-e az átmeneti szakaszok, ha kerékpárutak csomópontban végződnek vagy átvezetik azokat az útpályán? 2.4.37. Terveztek-e hátrahúzott stopvonalat a kerékpárosok érdekében? 2.4.38. Lesüllyesztették-e a járdaszegélyt vagy van-e tapintással érzékelhető felület gyalogos-átkelőhelynél? 22

2.4.39. Jól észrevehetően elkülönülnek-e a gyalogos és a kerékpáros területek, ill. megfelelően jelölik-e őket? 2.4.40. Szükségesek-e felállási lehetőségek, osztályozósávok a kanyarodó járművek számára és megfelelően vannak-e méretezve? 2.4.41. Garantált-e a biztonságos járhatóság? 2.4.42. Szükségesek-e kiválási, gyorsító- és fonódósávok és ha igen biztonságosan vannak-e kialakítva? 2.4.43. Szükséges a jelzőlámpás irányítás vagy telepített sebesség-ellenőrző berendezés? 2.4.44. Bevonták-e a jobbra kanyarodókat a jelzőlámpás irányításba? 2.4.45. Világosan láthatók és célszerűen kialakítottak-e a szigetek? 2.4.46. Időszakosan akadályozva van-e a látóháromszög, pl. parkoló autók vagy torlódás miatt? 2.4.47. El tudnak-e látni a balra kanyarodók a szembejövő balra kanyarodók mellett (telezöldnél)? 2.4.48. Szükség van-e összehangolásra (a rossz összehangolás a piroson való áthajtás kockázatát növeli)? 2.4.49. Biztosított-e a megállási látótávolság a csomóponti ágakban? 2.4.50. Zavarja-e a kilátást pl. védőkerítés, kerítés, útfelszerelés, parkolóhely, jelzőtábla, növényzet, épület stb.? 2.4.51. Kivették-e a jobbra kanyarodókat a jelzőlámpás irányításból vagy a körforgalomból? Ha igen, biztonságos-e a sáv kialakítása? 2.4.52. Van-e szükség speciális intézkedésekre különleges csoportok pl. gyerekek, idősek, betegek, mozgáskorlátozottak, siketek vagy vakok érdekében? 2.4.53. Terveztek-e megállóhelyeket a csomópontban? 2.4.54. Könnyen elérhetők-e a megállóhelyek a gyalogosok számára? 2.4.55. Külön fázisba rendezték-e a balra kanyarodókat vagy külön fázisuk van-e az egyes ágaknak? 2.5. Melléklétesítmények 2.5.1. Figyelembe vették-e a korábbi auditálási 2.5.2. Elegendő parkolóhely van-e ahhoz, hogy a parkolást a be- és kijáratoknál és a belső utakon megakadályozzák? 2.5.3. Megfelelően méretezték-e a parkolókat a személygépkocsik, buszok és teherautók számára? 2.5.4. Ésszerű-e a forgalmi irányok vezetése a melléklétesítmény területén? 2.5.5. A gyalogosforgalmat biztonságosan alakították-e ki? 2.5.6. Megfelelő intézkedéseket tettek-e ahhoz, hogy a mentőautók és tűzoltóautók számára a biztonságos behajtást biztosítsák? 2.5.7. A parkoló- és pihenőhelyek be- és kijáratait átlátható helyekre tervezték-e? 2.5.8. Biztosítottak-e megállási lehetőséget az érdekesebb kilátóhelyeken? 2.5.9. Könnyen járhatóak-e a parkolóhelyek és elegendő fordulási lehetőséget kínálnak? 2.5.10. Megfelelően vannak-e kialakítva a buszforgalomi létesítmények, és megfelelő-e a gyalogosok által való elérhetőségük? 2.5.11. Lehetnek-e megtévesztő járműmozgások a párhuzamos vagy csatlakozó úthálózaton? (Éjjel nem állapítható meg, hogy a szembejövő fényszóró tulajdonosa ugyanazon az úton halad szembe, vagy a párhuzamos mellékúton.) 2.6. Passzív védőberendezések 2.6.1. A szilárd akadályok megszüntethetők-e, elegendő távolságban vannak-e elhelyezve, vagy van-e védelem előttük? 2.6.2. Terveztek-e a szükséges helyekre passzív védőberendezéseket? 2.6.3. A növényzet növekedése veszélyeztetheti-e a jövőben a biztonságot? 2.6.4. Vannak-e olyan helyek, ahol szükség van kerítésre, hogy megakadályozzák a gyalogátkelést? 2.7. Útburkolati jelek 2.7.1. Egyértelműek és könnyen felismerhetők-e a burkolati jelek? 2.7.2. A gyalogosok és kerékpárosok útját a tényleges kapcsolatokhoz igazították, és egyértelműen festették-e fel? 2.7.3. Biztonságosak-e az átmeneti szakaszok, ha kerékpárutak csomópontban végződnek vagy átvezetik azokat az útpályán? 2.7.4. Előnyös lehet-e az úthasználóknak eltérő színű burkolatok alkalmazása (mint vizuális hatás)? 2.8. Jelzőtáblák 2.8.1. Amennyiben jelzőtáblákat és útburkolati jeleket javasoltak, akkor befogadható mennyiségű-e az információ? 23