A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete Múlt, jelen, jövő Tervgazdaság Termelési rendszer (Szövetkezetek, állami gazdaságok) Hagyományos piacok Rendszerváltás az agráriumban Privatizáció Piaci átrendezıdés Termelés csökkenés A zöldség-gyümölcs ágazat speciális helyzetben van Liberalizált piac Ökológiai adottságok Lehetıségek: A termelési struktúra racionalizálása Réspiaci termékek Termelıi szervezetek Marketing Közép-Európai Kertészeti Centrum Termelésfejlesztés Szervezeti fejlesztés Piacbıvítés Gazdasági jelentıség növelése 2. oldal 1
Az EU geográfiai és logisztikai helyzete 3. oldal Zöldség és gyümölcs termelés Millió tonna, 2000-02, FAO 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 EU-15 NMS-10 Vegetables and melons (excl. potato) 55,3 8,8 Fruit, excl. wine grape 34,9 4,9 4. oldal 2
Negative balance of NMS-10 for agro-food trade Trade of NMS-10 with EU-15 for agro-food products (CN 01-24 excl. 03) (thousands ) 5.000.000,0 4.000.000,0 3.000.000,0 2.000.000,0 1.000.000,0 NMS-10 exports NMS-10 imports NMS-10 balance 0,0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002-1.000.000,0-2.000.000,0 5. oldal but a positive balance for fruit and vegetables Trade of NMS-10 with EU-15 in fruit and vegetables (CN 07, 08 and 20) (thousands ) 1.200.000,0 1.000.000,0 800.000,0 600.000,0 NMS-10 exports NMS-10 imports NMS-10 balance 400.000,0 200.000,0 0,0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 6. oldal 3
Major trade partners (average 2000-02, 000 ) 700.000 600.000 Major exporters are Poland, Hungary and Cyprus (citrus) Major importers are Poland, Czech Republic, Hungary and Slovenia 500.000 400.000 300.000 EU-15 exports EU-15 imports 200.000 100.000 0 Poland Czech Rep. Hungary Slovenia Slovakia Lithuania Latvia Estonia Malta Cyprus 7. oldal A magyar zöldség-gyümölcstermesztés helyzetének értékelése Elınyök: Kiváló ökológiai adottságok Termálenergia Szakmai ismeretek, tudás Munkaerı Növelhetı belsı piac Növelhetı EU és egyéb piac Hátrányok: Kiegyenlítetlen terméseredmények Környezetbarát termelés kis részaránya Kevés minıségi árú Forráshiány Átláthatatlan, szervezetlen piac Kezdetleges marketing Növekvı import 8. oldal 4
A magyar zöldség-gyümölcs termelés helye az EU-ban Ország Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés* (tonna) (tonna) 1995-2000 év átlaga EU 15 53 366 170 56 113 153 Olaszország 14 793 491 17 510 850 Spanyolország 11 487 983 14 019 530 Görögország 10 371 215 3 977 718 Franciaország 7 909 512 11 208 805 Hollandia 3 654 467 732 067 Anglia 3 032 356 331 667 Németország 2 604 611 4 693 813 Portugália 2 308 947 1 792 752 Belgium-Lux. 1 725 352 671 154 Ausztria 585 588 976 606 Dánia 304 176 63 229 Svédország 298 032 92 014 Finnország 235 281 21 717 Írország 218 827 21 233 Magyarország 1 536 333 846 833 EU termelés %ban 2,88% 1,51% *: citrusfélékkel együtt 9. oldal Az önellátás foka az európai országokban zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs fogyasztás fogyasztás termesztés termesztés fogyasztás fogyasztás önellátás önellátás Ország kg/fõ kg/fõ tonna tonna tonna tonna % % Ausztria 75 135 613 000 1 039 000 607 500 1 093 500 101 95 Belgium 123 118 1 838 000 811 000 1 254 600 1 203 600 147 67 Dánia 78 73 309 000 84 000 413 400 386 900 75 22 Egyesült Kir. 87 81 2 964 000 346 000 5 106 900 4 754 700 58 7 Finnország 61 67 239 000 23 000 317 200 348 400 75 7 Franciaország 125 101 8 003 000 11 701 000 7 362 500 5 948 900 109 197 Görögország 234 176 4 276 000 4 160 000 2 457 000 1 848 000 174 225 Hollandia 77 156 3 711 000 755 000 1 208 900 2 449 200 307 31 Írország 73 58 216 000 19 000 270 100 214 600 80 9 Németország 78 110 2 619 000 5 355 000 6 396 000 9 020 000 41 59 Olaszország 150 126 15 367 000 18 428 000 8 610 000 7 232 400 178 255 Portugália 152 112 2 418 000 1 937 000 1 504 800 1 108 800 161 175 Spanyolország 127 114 12 211 000 15 307 000 5 003 800 4 491 600 244 341 Svédország 61 92 310 000 94 000 542 900 818 800 57 11 Magyarország 92 58 1 516 000 740 000 929 200 585 800 163 126 Lengyelország 126 42 5 726 000 2 385 000 4 876 200 1 625 400 117 147 10. oldal 5
Az elsődleges mezőgazdasági termékek kibocsátása a befejezetlen termelés (mezei leltár értékváltozása) és halászat nélkül Megnevezés 99-'03 átlaga % Gabonafélék (vetõmaggal) 273 584 21,80% Kertészeti termékek (zöldség, gyümölcs, szõlõ ültetvény, virág) 233 696 18,60% Ipari növények (hüvelyesekkel) 88 760 7,10% Burgonya (vetõgumóval együtt) 31 798 2,50% Takarmánynövények 29 639 2,40% Egyéb növényi termékek 7 010 0,60% Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt 664 488 52,90% Állatok 392 381 31,20% Állati termékek 200 071 15,90% Élõ állatok és állati termékek együtt 592 452 47,10% Mezõgazdasági termékek összesen 1 256 939 100,00% Mezõgazdasági szolgáltatások 60 825 Mezõgazdasági kibocsátás összesen 1 376 274 Forrás: KSH 11. oldal A magyar zöldség-gyümölcs export jelentősége 2003 évi adatok alapján Sum - 1.000 USD Sum - 1.000 EUR Sum - mill. HUF Export Egyenleg Ágazat Export Import Export Import Export Import % Balance Zöldség-Gyümölcs (szaporítóanyaggal) 633 354 322 849 560 524 287 259 142 543 72 238 19,8% 70 304 Szõlõ-Bor 75 653 10 903 67 292 9 586 16 983 2 433 2,4% 14 550 Gyógy- és fûszernövény 46 120 62 172 40 940 55 224 10 352 13 964 1,4% -3 612 Dísznövény 12 735 44 970 11 330 40 228 2 857 10 123 0,4% -7 266 Kertészet összesen 767 863 440 893 680 085 392 297 172 735 98 758 24,0% 73 977 Gabona (vetõmaggal) 467 903 49 134 414 835 43 377 105 126 10 987 14,6% 94 139 Baromfi 446 884 24 707 394 538 21 778 100 241 5 524 13,9% 94 717 Vágóállat és hús 358 675 85 238 318 519 75 502 80 642 19 097 11,2% 61 546 Olajos növények 279 599 124 067 247 907 110 210 62 826 27 842 8,7% 34 985 Tej 91 802 66 402 81 663 58 552 20 610 14 872 2,9% 5 738 Juh 46 407 6 191 41 097 5 478 10 440 1 386 1,5% 9 054 Cukor 39 230 36 871 34 813 32 797 8 808 8 263 1,2% 545 Tojás 26 351 15 810 23 332 13 938 5 906 3 546 0,8% 2 360 Hal 9 791 39 604 8 639 34 997 2 182 8 876 0,3% -6 694 Egyéb 664 551 791 533 588 637 702 049 149 196 177 596 20,8% -28 400 Összesen 3 199 057 1 680 450 2 834 065 1 490 973 718 713 376 748 100,0% 341 966 12. oldal 6
A magyar zöldség-gyümölcs termelés alakulása (ezer tonna) 1986-90 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 átlaga Összes zöldség 2082 15801 526 13531 7631 5161 480 1777 1902 2003 Összes gyümölcs 1629 694 961 878 798 740 1010 854 760 784 Összesen 3711 22742 487 22312 5612 2562 490 2631 2662 2787 Forrás: KSH és MZGYT ezer tonna 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1986-9 0 átlaga 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 13. oldal Fontosabb zöldség-gyümölcsök termelésének alakulása Termékek 2001 2002 2003 2001 2002 2003 Átlag '95-'03 Vált. '03/'02 Vált. '03/átlag Hektár 1.000 tonna % Csemegekukorica 28 875 35 000 38 000 423 535 618 328 15,5% 88,5% Görögdinnye 8 200 9 100 9 800 148 185 243 164 31,4% 48,0% Szabadföldi Paradicsom 3 740 5 200 6 300 118 149 236 166 58,4% 42,5% Vöröshagyma 6 000 5 073 4 258 147 110 93 137-15,5% -32,3% Sárgarépa 2 800 2 900 2 900 98 90 61 66-32,2% -7,2% Zöldborsó 18 900 20 700 17 500 110 74 59 68-20,3% -13,4% Szabadföldi Paprika 3 900 4 150 3 400 53 69 48 63-30,4% -23,3% Fejes káposzta 1 500 1 500 1 340 60 51 44 54-13,7% -17,8% Konzervuborka 3 230 3 800 3 200 35 60 40 36-34,2% 10,9% Egyéb szf.-i zöldség 16 863 16 022 15 205 192 188 144 2-5,0% -10,9% Szabadföldi zöldség 94 008 103 445 101 903 1 384 1 511 1 585 1 228 4,9% 29,0% Hajtatott Paprika 2 400 2 380 2 300 188 185 178 175-3,8% 1,6% Hajtatott Paradicsom 1 100 1 090 1 120 100 100 104 97 4,0% 7,0% Hajtatott Uborka 510 480 435 80 74 59 95-20,3% -37,6% Termesztett Gomba 0 0 0 40 36 32 32-11,1% -0,3% Egyéb h. zöldség 1 135 1 220 1 330 41 44 45 33 88,9% 99,7% Hajtatott zöldség 5 145 5 170 5 185 449 439 418 446-5,0% -6,4% Zöldség összesen 99 153 108 615 107 088 1 833 1 951 2 003 1 674 2,7% 19,6% Alma 38 919 40 019 564 510 508 502-0,4% 1,1% Szilva 5 325 5 290 85 75 78 91 4,0% -14,5% Meggy 6 604 6 710 46 47 50 50 7,0% 0,6% Kajszi 4 731 4 740 20 12 37 28 208,3% 31,8% Körte 1 821 1 810 27 27 33 38 22,2% -12,8% Õszibarack 6 253 6 280 50 29 30 53 3,4% -43,5% Cseresznye 962 981 16 15 14 18-9,3% -26,2% Egyéb gyümölcs 5 464 5 361 47 45 34 4-9,1% -49,9% Gyümölcs összesen 70 079 71 191 854 760 784 831 3,1% -5,6% Mindösszesen 178 694 178 279 2 687 2 711 2 787 2 505 2,8% 11,2% 14. oldal 7
A magyar zöldség-gyümölcs termelés és a külkereskedelem alakulása (ezer tonna) 4000 3910 3500 3575 3477 3325 1.000 tonna 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Import Export Termelés 2551 2607 2665 2565 2467 2432 2300 2255 591 453 312 429 480 875 831 810 822 796 909 881 936 311 298 316 2489 2631 2787 2579 396 408 416 524 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 15. oldal 2003 évi zöldség-gyümölcs árumérleg Friss piaci Tartósított Hûtõipari Szárítóipari Összesen % Import áru 316 113 8 16 453 23,8% Belföldi áru 685 204 109 6 1 004 52,6% Belföldi áru alapanyagigénye 742 369 177 45 1 333 47,8% Belföldi árufogyasztás 1 001 316 117 22 1 457 76,4% Export áru 349 438 100 16 903 47,4% Export áru alapanyagigénye 379 794 163 118 1 454 52,2% Áruvá készítési alapanyag-veszteség 86 521 131 141 880 31,6% Összes magyar áru 1 034 642 209 22 1 907 100% Összes magyar alapanyag 1 121 1 163 340 163 2 787 100% Magyar alapanyag megoszlása 40,2% 41,7% 12,2% 5,9% 100% 16. oldal 8
Külkereskedelmünk a legfontosabb partnerországokkal ME.: tonna EXPORT IMPORT SZALDÓ ország 2 002 2 003 % 2 002 2 003 % 2002 2003 Összes Ország 880 690 904 198 100,0% 416 062 522 538 100,0% 464 628 381 660 Németország 219 324 204 298 22,59% 23 362 29 957 3,31% 195 962 174 341 Oroszország 134 844 163 958 18,13% 47 47 0,01% 134 797 163 911 Lengyelország 101 868 111 250 12,30% 20 379 32 887 3,64% 81 489 78 363 Ausztria 65 429 80 952 8,95% 10 993 14 576 1,61% 54 436 66 376 Csehország 68 108 66 496 7,35% 4 499 5 738 0,63% 63 609 60 759 Szlovákia 39 551 29 102 3,22% 12 900 10 065 1,11% 26 652 19 037 Litván Köztársaság 22 868 23 964 2,65% 4 422 0,05% 22 864 23 542 Hollandia 24 781 21 660 2,40% 26 196 57 007 6,30% -1 416-35 347 Kolumbia 0 0 0,00% 12 008 25 221 2,79% -12 008-25 221 Ecuador 0 0 0,00% 32 508 27 521 3,04% -32 508-27 521 Olaszország 10 023 9 531 1,05% 50 364 45 249 5,00% -40 341-35 718 Görögország 6 260 6 117 0,68% 61 358 57 254 6,33% -55 099-51 137 Spanyolország 1 710 2 042 0,23% 49 576 60 628 6,71% -47 866-58 587 17. oldal EU elvárások a zöldség-gyümölcstermesztéssel szemben Elvárás: Piacszabályozás MINİSÉG alapján a termelıi szervezeteken keresztül Értékesítı hálózatok által támasztott követelmények nagy mennyiségő, egységesen, szépen csomagolt, hőtött kiváló minıségő, környezetbarát termesztésbıl származó, minıségbiztosítással rendelkezı, pontosan szállított árú 18. oldal 9
Megoldás, ahogy az EU-ban működik! Kiegyenlített, magas termésátlagok Környezetbarát termelés magas arányú Fejlett szaktanácsadás Fejlett postharvest, logisztika és IT Kiváló marketing tevékenység országmarketing helyi árukülönlegességek kínálata termékmarketing Jelentıs állami segítséggel helyzetbe hozott termelıi szervezetek kiemelt szerepe 19. oldal Mire kell fókuszálni: Termelői szervezetek Árukoncentráció: az árú ~ 40 %-át termelıi szervezeteken keresztül értékesíteni TÉSZ-ek logisztikai központjainak korszerősítése Marketing országmarketing kiemelt termékekre, helyi áru különlegességek népszerősítése Információ szolgáltatás, szaktanácsadás Megoldás: jól mőködı TÉSZ-ek és ezek együttmőködése! 20. oldal 10
Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek tevékenysége és a Magyarországi TÉSZ-ek számának alakulása Termelı SZUPERMARKET Termelı OSZTÁLYOZÁS CSOMAGOLÁS TÁROLÁS ÉRTÉKESÍTÉS NAGYKER. KISKER. Termelı FELDOLGOZÓIPAR Év TÉSZ-ek Elismert Áruforgalmi száma TÉSZ részesedés 1999 1 0 0,2% 2000 4 0 0,5% 2001 12 0 1% 2002 25 1 3-4% 2003 69 1 10% 2004* 95 (105*) 8 (12*) 20-22% 2010* 60* 50+4* 40-50% * Becslés FOGYASZTÓ 21. oldal A belső fogyasztás ösztönző akció célja 160 kg/fı/év -20 kg/fı/év hazai zöldség-gyümölcs (440 g/nap) 140 kg/fı/év (380 g/nap) 800 g/nap 1.780 e.t 440 g/nap 380 g/nap 1.662 e.t 794 e.t 2.680 e.t 2.248 e.t 1.871 e.t 1980-1985 1995-2000 CÉL 22. oldal 11
Az ágazat fejlesztésének fő stratégiai elemei az alábbiak: 1. TÉSz-szervezıdés (Szerkezet átalakítás): Továbbra is támogatni kell a zöldség-gyümölcs termelıi szervezetek (TÉSz-ek) megalakulását és mőködését, valamint segíteni a megerısödésüket és a másod és harmadszintő szervezeteik kialakulását. 2. A minıségi áru-elıállítás feltételeinek kialakítása: technológiai és technikai fejlesztés. Technológiai fejlesztés Technikai fejlesztés 3. Korszerő ágazati marketing: a magyar zöldség-gyümölcs termékek belsı és külsı piacának korszerő marketing eszközökkel való bıvítése. Az Egyen zöldséget és gyümölcsöt naponta 3-szor az egészségért címő társadalmi célú fogyasztásnövelı program nemzeti programmá történı kiszélesítése. 23. oldal Fontosabb zöldségfajok perspektívái az EU csatlakozás után Prioritás Faj Összefoglaló Paprika Magyarország egyik fõ terméke, fejlesztésével a hagyományos piacaink mellett további piacszerzésre kell törekedni. A zöldségtermesztés másik fõ terméke. Az Európai Uniós vámok megszûnése után és a Termesztett gomba Magas termelés fejlesztésével a jelenlegi termésmennyiség biztosan megduplázható. prioritás Csemegekukorica Az erõs konkurenciaharcban minden támogatást latba kell vetni az európai vezetõ piaci pozíciónk megõrzése érdekében Görögdinnye Az EU csatlakozás után a déli konkurencia miatt fõleg a közép és kései érési idõszakra érdemes koncentrálni a kínálatot. Így a jelenlegi 180 ezer tonnás éves termés fenntartható. Zöldborsó Öntözéses technológia általánossá tételével a termesztés növelhetõ. Normál prioritás Paradicsom Gyökérzöldségek A frisspiaci paradicsom az EU csatlakozás után a belépési ár megszûntével kialakult új helyzetben fejleszthetõ. Az ipari paradicsomot az EU tagságig folyamatosan erõsen támogatni szükséges. Cél a 250 ezer tonnás magyar termelés visszaállítása. A fejlesztéssel a teljes belföldi ellátást kell biztosítani, a sárgarépánál pedig a negyedik éve fennálló nettó importõr pozíciónkat kell megszüntetni. Hagymafélék A termelés stabilizálása érdekében teljes technológiai és öntözésfejlesztés szükséges a hazai piac megtartásáért. Alacsony Káposztafélék A fejlesztéssel a hazai és a réspiacokat kell megõriznünk az EU konkurenciával szemben. prioritás Konzervuborka A piacon egyedülálló minõséget jelentõ apróuborka termesztése hosszútávon fenntartható. Fûszerpaprika Piaci pozíciónk csak komoly technológiai fejlesztés esetén a növelhetõ. 24. oldal 12
Fontosabb gyümölcsfajok perspektívái az EU csatlakozás után Prioritás Faj Összefoglaló Magas prioritás Normál prioritás Alacsony prioritás Körte Cseresznye Meggy Málna Dió Kajszi Szilva Szamóca Alma Õszibarack Csak megfelelõ termõhelyeken történõ fejlesztése esetén a termelés jelentõsen növelhetõ az export megtöbbszörözhetõ. Intenzív, öntözött cseresznye ültetvények létesítésével jelentõsen növelhetõ a termelés és megtöbbszörözhetõ az export. Július közepéig érõ kompótmeggyek telepítésével, ellenõrzött technológiával és szakszerû növényvédelemmel visszanövelhetõ a termelés 80 ezer tonnára a jelenlegi 40 ezer tonnáról. Intenzívebb technológiával, teljes körû öntözéssel és a kétszer termõ fajták arányának növelésével mintegy 30%-kal növelhetõ a termelés és javítható a minõség. Új fajták arányának növelésével, új, kedvezõ termõhelyeken jelentõsen növelhetõ a termelés és megtöbbszörözhetõ az export. A 170 méter tengerszint feletti jó termõhelyeken létesített ültetvényekben gyümölcsméret növelõ technológiával tovább emelhetõ a termelés és az export. A középkorai és középérésû fajták rendszeresen összeomló frisspiacát a késõi fajták arányának növelésével, intenzívebb technológiával és az ipari feldolgozás diverzifikálásával és bõvítésével lehetne ellensúlyozni a mai 100 ezer tonnás termés fenntartása érdekében. E negyedik éve nettó importõr termék esetében a támogatások fenntartásával megteremthetõ a hazai ellátás háttere. Az étkezési és az ipari alma termesztési arányának optimalizálódása esetén a jelenlegi összes termés stabilizálható. Fõ cél a hazai piac jelentõs részének a megõrzése és néhány közeli exportpiac elsõsorban középkései-kései érésû fajtákkal történõ ellátása. 25. oldal 13