Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Hasonló dokumentumok
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Antigén, Antigén prezentáció

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Allergia immunológiája 2012.

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunológia alapjai

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

Az immunrendszer szerepe

Immunológia alapjai

Allergológia Kurzus 2011

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Az immunológia alapjai

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

4. A humorális immunválasz október 12.

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

Immunológia Világnapja

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

Immunitás és evolúció

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév)

Természetes immunitás

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Lukácsi Szilvia

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

5/1/14. I. Mononukleáris sejtek izolálása és tenyésztése. II. Limfociták ak=vációjának, proliferációjának kimutatása

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

A hízósejtek szerepe az immunológiai folyamatokban

Áramlási citometria, sejtszeparációs technikák. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet ÁOK, PTE

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

Immunológia alapjai előadás BEVEZETÉS. Történelmi áttekintés, a gyakorlati és elméleti immunológia kialakulásának főbb állomásai.

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

A szervezet védekező rendszere

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer. DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Fehérvérsejtek és az immunrendszer II. rész

Az ételintolerancia immunológiai alapjai

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Áramlási citométerek: klinikai és kutatási alkalmazás

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Dendritikus sejtek differenciálódásának szabályozása hormonreceptorok által című OTKA pályázat záró jelentése.

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

T sejtek II Vizler Csaba 2010

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

Átírás:

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil, Eozinofil, Bazofil) Monociták, Makrofágok Dendritikus sejtek NK-sejtek Adaptív immunitás : B-limfociták (Plazmasejtek) T-limfociták: helper T- sejtek, citotoxikus T- sejtek Follikuláris dendritikus sejtek(fdc)

Veleszületett (innate) immunitás Evolúciósan ősi (szivacsok, csalánozók) Azonnali reagálás a kórokozóra (perceken-órákon belül) Nem antigén-specifikus reakció Mintázat-felismerő receptor, széles pathogén-specificitás Nem-klonális receptorexpresszió jellemző Receptor germ-line kódolt a genomban Nincsen immunológiai memória Adaptív immunitás Evolúciósan újabb (gerincesek) Késleltetett reagálás a kórokozóra (napok-hetek alatt) Antigén-specifikus reakció Antigén-specifikus receptor szűk pathogén-specificitás Klonális Ag receptorexpresszió jellemző Receptor szomatikus génátrendeződés eredménye Immunológiai memória kialakulása

Vérképzés az embrionális életben

Aszimmetrikus

A vér összetevői Buffy coat Vérplazma: alvadásgátolt vér felülúszója Vérszérum: alvadt vér felülúszója

A perifériás vér sejtes összetétele Qualitatív vérkép

A perifériás vér sejtes összetétele Qualitatív vérkép Név Neutrofil Pálcikaforma Szegmentforma Eozinofil Bazofil Monocita Limfocita % 55-70 3-5 50-70 2-4 0-1 2-6 25-40 Abszolút szám (db/µl) 2200-6300 120-450 2000-6300 80-360 <90 80-540 1000-3600

Sejtfelszíni markerek: CD nevezéktan A sejtek különböző (al)populációi nem mindig különíthetőek el morfológiai jegyek alapján (pl. T és B limfociták) Különböző funkciójú (sejtfelszíni) molekulák expressziós mintázata teszi lehetővé az egyes sejtpopulációk elkülönítését Az egyes sejtfelszíni molekulák azonosítását a velük specifikusan reagáló monoklonális ellenanyagok kifejlesztése tette lehetővé Egységes nevezéktan bevezetése: CD ( cluster of differentiation ) + szám A különböző CD markerek megléte/hiánya teszi lehetővé az egyes sejtpopulációk azonosítását. Például: T helper sejtek: CD3+CD4+CD8- sejtek.

Sejtfelszíni markerek: CD nevezéktan Sejtvonal markerek (lineage markers): ezek a molekulák kizárólag egyes sejttípusokon jelennek meg (pl. CD3, CD19) Érési markerek: ezek a molekulák egyes sejttípusoknak csak bizonyos érettségi állapotára jellemzőek. (pl. CD10 (CALLA) megjelenik éretlen B-sejteken és bizonyos B-sejtes leukémiákon) Aktivációs markerek: nyugvó sejteken nem vagy alacsony szinten, aktivált sejteken magas szinten expresszálódó molekulák. (pl. CD25, CD80, CD86)

Neutrofil granulocita Arányuk a perifériás vérben: 50-60% A neutrofil granulociták alkotják az gazdaszervezet védekezésének az első vonalát, elsőként ezek a sejtek veszik fel a harcot a kórokozókkal. Élettartamuk csak 4-6 óra Számos granulumot tartalmaznak: enzimeik: neutralis proteázok: Elastase, Kollagenase, Neuramidase; Defenzin, Hydrolázok, Mátrix Metalloproteinase) toxikus proteázaik segítségével képesek baktériumok elpusztítására Oxidatív burst: toxikus O 2 szabadgyökök segítségével pusztítják a kórokozókat CD markereik: CD16, CD32 (FcγR-ok)

Eozinofil granulocita Arányuk a perifériás vérben: 3-5% Az eozinofilek legnagyobb számban a nyálkahártyákban vannak Vezikulumokban proteinek: antimikrobiális hatás Prostaglandinok és proinflammatorikus citokinek termelése (IL-1, TNFα) IgE-receptorokkal rendelkeznek részt vesznek a paraziták elleni immunválaszban -degranuláció Allergiás, asztmás reakciókban is fontos szerepet játszanak Megnövekedett számuk a parazitafertőzés egyik jele lehet

Bazofil granulocita Arányuk a perifériás vérben: <2% Histamint és heparint tartalmazó granulumaik vannak Prostaglandinok és proinflammatorikus citokinek termelése (TNFα) Enzimek (tryptase, protease) IgE receptorokkal rendelkeznekparazitaellenes hatás. Allergiás reakciók effektor sejtje Memória típusú immunválaszban fontos szerep: sejtfelszíni IgE-vel nagy affinitással a keringésben levő Ag-t megköti Citokinek (IL-4, IL-6) termelése a memória típusú immunválaszban

Hízósejtek (angol: mast cells) IgE-t kötő hízósejt Mieloid(?) eredetű sejtek A hízósejtek a szövetek között találhatóak Granulumaikban hisztamin, heparin, proteolitikus enzimek (chymase, tryptase) Aktiváció során leukotriéneket, prosztaglandinokat, cytokineket, egyéb faktorokat termelnek Felszínükön nagy affinitású FcεRek vannak IgE kötésére Érett sejteken c-kit receptor Allergiás, atópiás reakciókban vesznek részt Granulumokban preszintetizált TNF α tárolása, azonnali gyulladásos reakció (pl. bakteriális fertőzés esetén)

Hízósejt degranuláció

Monocita - Makrofág Arányuk a perifériás vérben: 3-8% Monocita vérben Makrofág szövetekben Fagocitózis, antigén prezentáció Baktériumok, kórokozók, apoptotikus sejtek Gyulladásos citokinek szekréciója Konstitutív MHC II expresszió

Dendritikus sejtek Humán Dendritikus sejtek (DC) Mieloid DC (mdc vagy DC1): Mieloid eredetű sejtek CD11c+ Plazmocitoid DC (pdc vagy DC2) Limfoid eredetű sejtek CD11c- IFNγ fő forrása

Dendritikus sejtek DC: szövetek között mindenhol előfordulnak Antigén felvétel, fagocitózis a periférián. A DC-k a regionális nyirokcsomókba vándorolnak az afferens nyirokereken át. Nyirokcsomókban: antigénprezentáció a T-sejtek számára. Zöld-MHC-II Vörös: lizoszómák

Follikuláris dendritikus sejtek (FDC) CR1/2 FDC-M1 Nem bizonyított az FDC hemopoetikus eredete Follikulusokban rezidens sejttípus Kemokinek termelése, B és T-sejtek odavonzása Antigének TÁROLÁSA natív formában (iccosoma) CR-ok, FcγR-ek immunkomplexek formájában tárolják az antigént Immunológiai memória Ig affinitásérés CD35, CD21, CD16, CD32

Limfociták T-sejtek B-sejtek NK sejtek γδ T-sejtek αβ T-sejtek B-1 B sejtek B-2 B sejtek Tc sejtek Th sejtek Follikuláris B-sejtek MZ B-sejtek Th1 Th2 Th17 Treg

T-sejtek T-sejt prekurzorok a csontvelőben képződnek Az éretlen T-sejt előalakok a thymusba vándorolnak T-sejt receptor génátrendeződés T-sejt receptorok: γδ és αβ γδt sejtek elhagyják a thymust Az éretlen αβ T-sejt előalakok szelekciós folyamaton esnek át a thymusban, melynek során kb. 90%-uk elpusztul Antigén-felismerés: MHC restrikció jellemző Sejtvonal marker: CD3 mindenfajta T-sejten megtalálható, semmilyen más sejten nincs

Citotoxikus T-sejtek (Tc) Sejtfelszíni markerek: CD3+CD4-CD8+ MHC-I en keresztül prezentált endogén antigén felismerése a perifériás vér T-sejtek 1/3- át alkotják vírusfertőzések, tumorsejtek, intracelluláris kórokozók elleni védelem Tc sejt elpusztít egy tumorsejtet

T helper sejtek (Th) Sejtfelszíni markerek: CD3+CD4+CD8- MHC-II n keresztül prezentált exogén antigén felismerése a perifériás vér T-sejtek 2/3-át alkotják Th1 és Th2 szubtípus citokinek termelése, az immunválasz irányítása Th17 sejtek: gyulladásos betegségekben citokinek ermelése, az immunválasz irányítása Regulátoros T-sejtek: (Treg) antigén-specifikus szupresszió DC és 2 Th sejt

γδ T-sejtek Keveset tudunk róluk az αβ T-sejtekhez viszonyítva Thymusból kilépve a perifériára vándorolnak Perifériás vérben nagyon alacsony számban vannak jelen Nagy számban vannak a mucosában, mint IEL (intraepitheliális lymphocyta) MHC-független antigén-felismerés főleg lipid antigénekre reagálnak

NK sejtek (Natural Killer) NK sejtek elpusztítanak egy tumorsejtet Arányuk a perifériás vérben 10-15% Természetes (innate) immunrendszer részei Nagy, granuláris limfocita CD3- sig- CD16+ CD56+ Granulumok citotoxikus fehérjéket tartalmaznak KIR és KAR receptorok MHC-független citotoxicitás

B-sejtek Keletkezés és elsődleges érés a csontvelőben naív B-sejtek Natív antigén felismerés, nincs MHC-restrikció Antigéninger hatására további differenciáció a follikulusokban másodlagos érés Másodlagos érés eredménye lehet plazmasejt vagy memória B-sejt Klonális eloszlású B-sejt receptor (sig) Sejtvonal marker: CD19 minden B-sejten megtalálható, semmilyen más sejten nincs.

B-1 B-sejtek Fenotípus jellemzők: sigm hi sigd lo CD5+CD21-CD23 int A perifériás vérben keringő B-sejtek 10%-a Főleg a serosus hártyakon helyezkednek el Fiziológiás autoimmunitásban játszanak szerepet Alacsony affinitású, konzervált szerkezetű autoantigéneket felismerő IgM izotípusú, autoantitestek termelése

B-2 B-sejtek Konvencionális B-sejtek, főleg follikulusokban találhatóak Fenotípus jellemző: sigm lo sigd hi CD5-CD21 lo CD23 hi A perifériás vér limfociták kb. 10%-a B sejt, ennek 90%-a B-2 B sejt Naív B-sejtek: IgM/IgD a sejtfelszínen Memória B-sejtek: más izotípusú sejtfelszíni Ig, CD27+

Marginális zóna (MZ) B-sejtek IgM/Szialodhezin A lép vörös pulpa és a follikulusok között helyezkedik el a MZ, itt szesszilis makrofágok és MZ B-sejtek vannak MZ B sejtek fenotípus jellemzői: sigm hi sigd lo CD5- CD21 hi CD23 lo CD27+ Fontos szerep a bakteriális CHO antigének (TI-2 ag) felismerésében és immunválaszban

Limfocita-populációk megoszlása vérben és nyirokszervekben Perifériás vér Nyirokcsomók Lép Th sejtek 50-60% 50-60% 35-40% Tc sejtek 20-25% 15-20% 10-15% B-sejtek 10-15% 20-25% 40-45% NK sejtek ~10% Igen kevés ~ 10%