Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2013. évi tevékenységéről Az adatszolgáltatást teljesítõ munkaerõ-kölcsönzõ cégek száma 2 453-453 (1) 53-453 (4) 25-53 (5) 12-25 (7) 0-12 (3) A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2013. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2014. június
Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 8 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai... 11 V. A munkavállalók teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok... 17 VI. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői... 18 VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok... 22 VIII. Táblázatok... 24 3
I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. 4
II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2013. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 738 db székhelyként, 278 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1016 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a 2012. december 31-ei állapothoz képest 3,1%-os növekedést jelent. 2013-ban összesen 274 db székhely és 234 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 204 db székhely, 184 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 644 db, a telephelyek száma pedig 241 db volt, együttes számuk 885 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 2,1%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 621 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 20 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 240 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 1 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 3 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A munkaerő-kölcsönzők székhely és telephely együttesen nézve döntő hányada, 83,1%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 11,8%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 4,1%-uk fókuszált 2013-ban. 2012-höz képest a tárgyévben 1,4%-ponttal nőtt azoknak a kölcsönzőknek az aránya, amelyek belföldre és külföldre is egyaránt folytattak kölcsönzést, és 1%-ponttal nőtt a csak külföldre kölcsönzők aránya, viszont 4%-ponttal csökkent a csak belföldre kölcsönzők aránya. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban több mint 50% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 44,8%-a, Pest megyében pedig 10,8%-a volt található. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek, valamint telephelyek több mint 10%-a, míg utóbbi esetében ez az adat 8,9%. A két régión belül Komárom-Esztergom (7,2%) és Győr-Moson- Sopron (5,2%) megyék szerepe meghatározó. 5
Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a 2013. december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2013/2012 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2013/2012 (%) db % db % Budapest 453 44,8 116,5 380 42,9 111,4 Pest 109 10,8 109,0 97 11,0 107,8 Közép-Magyarország 562 55,5 114,9 477 53,9 110,7 Fejér 34 3,4 103,0 33 3,7 106,5 Komárom-Esztergom 73 7,2 105,8 60 6,8 113,2 Veszprém 27 2,7 108,0 21 2,4 123,5 Közép-Dunántúl 134 13,2 105,5 114 12,9 112,9 Győr-Moson-Sopron 53 5,2 98,1 48 5,4 96,0 Vas 25 2,5 89,3 25 2,8 92,6 Zala 12 1,2 57,1 12 1,4 57,1 Nyugat-Dunántúl 90 8,9 87,4 85 9,6 86,7 Baranya 20 2,0 76,9 20 2,3 95,2 Somogy 6 0,6 120,0 6 0,7 120,0 Tolna 9 0,9 128,6 9 1,0 128,6 Dél-Dunántúl 35 3,5 92,1 35 4,0 106,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 55 5,4 117,0 47 5,3 111,9 Heves 16 1,6 106,7 13 1,5 100,0 Nógrád 0 0,0 0,0 0 0,0 0,0 Észak-Magyarország 71 7,0 89,9 60 6,8 85,7 Hajdú-Bihar 19 1,9 105,6 19 2,1 105,6 Jász-Nagykun-Szolnok 26 2,6 74,3 23 2,6 69,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 1,4 60,9 14 1,6 77,8 Észak-Alföld 59 5,8 77,6 56 6,3 81,2 Bács-Kiskun 18 1,8 72,0 17 1,9 70,8 Békés 14 1,4 100,0 14 1,6 100,0 Csongrád 29 2,9 93,5 27 3,1 100,0 Dél-Alföld 61 6,0 87,1 58 6,6 89,2 1012 100,0 103,1 885 100,0 102,1 A 2012. évhez képest a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csökkent jelentősen a működő munkaerő-kölcsönzők száma. A dél-dunántúli csökkenés elsősorban a Somogy, másodsorban pedig a Baranya megyei változásoknak tudható be. Az Észak-Alföldön tapasztalható csökkenés ugyanakkor elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, másodsorban pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyében bekövetkező csökkenés eredménye, de ebben a régióban jelentős volt a Hajdú-Bihar megyében bekövetkező csökkenés is. 6
A kölcsönzéssel foglalkozó működő székhelyek és telephelyek együttes száma a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Veszprém és Heves megyében növekedett 2013-ban 2012-höz viszonyítva. A legnagyobb súllyal szereplő fővárosban jelentősen, 16,5%-kal bővült a működők száma, Pest megye esetében mérsékeltebb 9%-os növekedés következett be. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2013-ban összesen több mint 159 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a 2012. évinél 12,8%-kal nagyobb összeget jelent. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy két ágban haladta meg az árbevétel a 10,0 milliárd Ft-ot: a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatás területeken. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 95,7 milliárd Ft-nak (az összárbevétel 60,2%-a) megfelelő árbevételt eredményeztek, az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 18,1 milliárd Ft-ot (az összárbevétel 11,3%-a). Emellett kiemelhetjük még az információ, kommunikáció, a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakat, ahol a nettó árbevétel 6 és 8,9 milliárd Ft között alakult. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10,0 milliárd Ft felett volt a tárgyévben. A 2012 és 2013 között tapasztalt növekedés a munkaerő-kölcsönzők által realizált nettó árbevétel tekintetében főként az olyan gazdasági ágak gyarapodásának köszönhető, mint a mezőgazdaság, ahol a bevételek több mint négyszeresére növekedtek, de jelentősen nőtt a nettó árbevétel a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (35,8%), az egyéb feldolgozóipar (45%), a vegyi anyag gyártása (41,7%) és a kereskedelem esetében is (40,8%). Bizonyos gazdasági ágaknál növekedés következett be. Emellett az előző évhez képest radikálisan csökkent a kölcsönző cégek által realizált nettó árbevétel a kőolaj feldolgozás (92,5%), a közigazgatás (35,4%), a szociális ellátás (41,9%) és az oktatás (61%) területén. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 81,1%-a a fizikai foglalkozásúak (129,1 milliárd Ft), 18,9%-a pedig a szellemi foglalkozású munkavállalók (30,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások (72,4 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7
ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (26,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. 2012-höz képest a fizikai munkát végzők után jelentősen emelkedett a nettó árbevétel (16,3%-kal), míg a szellemi foglalkozásúaknál inkább stagnált a kölcsönzők hozama (0,1%-os csökkenés). A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport 2012 2013 Index, 2013/2012 (%) Szakmunkás 36 719 470 033 44 808 425 972 122,0 Betanított munkás 61 485 756 515 72 374 104 616 117,7 Segédmunkás 12 806 564 052 11 888 926 121 92,8 Fizikai összesen 111 011 790 600 129 071 456 709 116,3 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 26 283 193 386 26 826 771 354 102,1 Vezető, felső vezető, irányító 3 739 414 550 3 173 618 394 84,9 Szellemi összesen 30 022 607 936 30 000 389 748 99,9 Mindösszesen 141 034 398 536 159 071 846 457 112,8 2013-ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett munkavállalók (120 704 fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 29,5 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 24,4%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett munkavállalók aránya, meghaladta a 40%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai 2 2013-ban összesen 7,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 45,5%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,4 ezer db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (13%), a kereskedelem (9,9%), a vendéglátás (9,1%) és a szállítás, raktározás (7,2%) területeken működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 8
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2013) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 42 Bányászat 9 Feldolgozóipar 3438 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 32 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 112 Kereskedelem, gépjárműjavítás 745 Szállítás, raktározás 541 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 690 Információ, kommunikáció 194 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 148 Ingatlanügyek 18 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 114 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 979 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9 Oktatás 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 25 Egyéb szolgáltatás 422 7557 A feldolgozóiparban négy ágazatot emelhetünk ki ebből a szempontból: az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (foglalkoztatók 3,2-3,6%-a), fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (együttesen a foglalkoztatók 13,5%-a), a gép, gépi berendezés (foglalkoztatók 4,4%) és a közúti jármű gyártása (foglalkoztatók 3,7%-a) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya. 27 2013-ban a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a fővárosban volt található, az összes munkaadó több mint fele (59,3%-a) működött itt a tárgyévben. Az előző évben ez az arány 77%-os volt. Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatók 5,2%-a, Pest megyében 3,6%-a működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Tolna (0,2%), Nógrád (0%) és Zala (0,4%) megyében volt található. Alapvetően ezek az arányok nem térnek el jelentősen az előző év során tapasztaltaktól. 9
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2013-ban Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest 4 480 59,3 Pest 269 3,6 Közép-Magyarország 4 749 62,8 Fejér 177 2,3 Komárom-Esztergom 109 1,4 Veszprém 727 9,6 Közép-Dunántúl 1 013 13,4 Győr-Moson-Sopron 393 5,2 Vas 265 3,5 Zala 32 0,4 Nyugat-Dunántúl 690 9,1 Baranya 217 2,9 Somogy 46 0,6 Tolna 13 0,2 Dél-Dunántúl 276 3,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 83 1,1 Heves 44 0,6 Nógrád 0,0 Észak-Magyarország 127 1,7 Hajdú-Bihar 292 3,9 Jász-Nagykun-Szolnok 35 0,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 0,3 Észak-Alföld 346 4,6 Bács-Kiskun 37 0,5 Békés 13 0,2 Csongrád 306 4,0 Dél-Alföld 356 4,7 7 557 100,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 13,1 db munkaerő-kölcsönző jutott 2013-ban. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Veszprém megyében (45,7 db), majd Hajdú-Bihar (24,4 db), Vas (20,9 db), Baranya megyében (17,8 db) és 10
a fővárosban (17,3 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Békés (1,6 db) és Komárom-Esztergom (2,5 db) megye rendelkezett. Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 11,2 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Zala (99,5 fő/foglalkoztató), Szabolcs-Szatmár-Bereg (69,3 fő/foglalkoztató) Jász- Nagykun-Szolnok (30,2 fő/foglalkoztató), Pest (43,5 fő/foglalkoztató) és Békés megyében (36,4 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Somogy (1,3 fő/foglalkoztató) és Baranya megyében (4,5 fő/foglalkoztató) születtek. Egy foglalkoztató átlagosan 1 925 munkanapra igényelte a kölcsönzőktől a munkaerőt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma a legmagasabb Zala (15 252 munkanap/foglalkoztató), Szabolcs-Szatmár-Bereg (10 190 munkanap/foglalkoztató), Békés (7686 munkanap/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok (7 278 munkanap/foglalkoztató) és Pest megyében (7 121 munkanap/foglalkoztató) volt, a legalacsonyabb pedig Vas (639 munkanap/foglalkoztató) és Hajdú-Bihar megyében (550 munkanap/foglalkoztató) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 13,3 millió forintot tett ki 2013-ban. A legmagasabb ez a mutató Zala (109,2 millió Ft), Jász-Nagykun-Szolnok (52,5 millió Ft) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (88 millió Ft) megyékben volt, a legalacsonyabb pedig Vas (3,8 millió Ft), Hajdú-Bihar (3,7 millió Ft) és Veszprém megyékben (6,5 millió Ft). IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai 2013-ban 120 704 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 18,9%-kal (19,2 ezer fővel) több, mint a 2012. évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt 51 349 fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013. évben a korábbi csökkenéstől azonban eltérő trend következett és a jelenlegi érték megközelíti a 2010-ben mért munkavállalói létszámot. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük. 11
A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (46,5%), továbbá Pest (13,2%), Fejér (6,1%), Csongrád (5%) és Győr-Moson-Sopron (5%) megyékben volt 2013-ban. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött munkavállalók aránya 1,0%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket, azt mondhatjuk, hogy mindössze hat megyében kölcsönöztek kevesebb munkavállalót 2013-ban, mint 2012-ben, de ezek közül csupán három megye területén következett be jelentősebb csökkenés: Vas (2,4 ezer fővel), Hajdú-Bihar (0,7 ezer fővel) és Nógrád (0,5 ezer fővel) megyében. Utóbbi megye esetében nem is volt kölcsönzés. Ezzel párhuzamosan lényegesen magasabbak voltak a kölcsönzött létszámok a fővárosban (10,2 ezer fővel), Pest (4,7 ezer fővel) megyében, továbbá Csongrád (3,7 ezer fővel), Veszprém (3 ezer fővel) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,4 ezer fővel) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a munkavállalók 57,9%-át a feldolgozóiparba, 12,1%-át az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték. A kereskedelem, az információ, kommunikáció, a vendéglátás és a szállítás, raktározás ágak esetében ezek az arányok 3-6% között alakultak. 2013-ban az előző évhez képest az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ágban jelentősebb, de a 2012. évi adatokhoz képest visszafogottabb emelkedés volt megfigyelhető a kölcsönzött munkaerő számát tekintve. Jelentősen nőtt a mezőgazdaság (116,8%-kal), a villamos energia (51,3%-kal), és az információ, 12
kommunikáció (54,9%-kal) területekre kölcsönzött munkavállalók száma. A közigazgatásban a korábbi, 2012. évi értékekhez képest nyolcszorosára emelkedett a kölcsönzések száma. Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött munkavállalók száma 2013-ban (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2013-ban (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 802 1,5 Kölcsönzött munkavállalók száma 2012-ben (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2012-ben (%) 831 0,8 Kölcsönzött munkavállalók számának változása (fő), (2013-2012) Index, 2013/2012 (%) 971 216,8 Bányászat 197 0,2 214 0,2-17 92,1 Feldolgozóipar 69 932 57,9 63 210 62,3 6 722 110,6 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 065 0,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 390 0,3 704 0,7 428 0,4 361 151,3-38 91,1 Építőipar 1 247 1,0 896 0,9 351 139,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 315 5,2 4 951 4,9 1 364 127,5 Szállítás, raktározás 7 450 6,2 4 299 4,2 3 151 173,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 476 3,7 4 301 4,2 175 104,1 Információ, kommunikáció 6 817 5,6 4 401 4,3 2 416 154,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 210 1,8 1 950 1,9 260 113,3 Ingatlanügyek 83 0,1 49 0,0 34 169,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 279 1,1 2 145 2,1-866 59,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 11 392 11,2 tevékenység 14 655 12,1 3 263 128,6 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 143 0,1 17 0,0 126 841,2 Oktatás 17 0,0 22 0,0-5 77,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9 0,0 17 0,0-8 52,9 Művészet, szórakozás, szabad idő 192 0,2 143 0,1 49 134,3 Egyéb szolgáltatás 2 425 2,0 1 515 1,5 910 160,1 120 704 100,0 101 485 100,0 19 219 118,9 A kölcsönzött állomány legnagyobb mértékű csökkenése az egészségügyi szolgáltatások (47,1%-kal), a tudományos, műszaki tevékenység (40,4%-kal) és az oktatás (22,7%-kal) területén következett be. 13
Ezen túlmenően a feldolgozóipart tekintve, a gyógyszergyártás (20,1%-kal) és a gépi berendezést gyártó (10,2%-kal) ágakban is jelentősebb mértékű csökkenés következett be. A feldolgozóiparba a tárgyévben 69,9 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót (10,7 ezer fő) a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (11,3 ezer fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (8,6 ezer fő) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (10,2 ezer fő) ágazatokba kölcsönözték ki. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a 2013. év tekintetében. Az összes kölcsönzött munkavállaló 34,1%-a (41,1 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 31,3%-a (37,8 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba került kölcsönzésre. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba a munkavállalók 9%-át (10,9 ezer fő) sikerült kölcsönbe adni. Összességében azt mondhatjuk, hogy e három főcsoportba kölcsönözték az összes kölcsönzött 74,4%-át. A 2012. évi adatokhoz képest a tárgyévben öt foglalkozási főcsoportba, köztük a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (108,4%-kal), a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók (54,7%-kal), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (101,4%-kal), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (38,6%-kal) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába (24,8%-kal) kölcsönöztek több munkavállalót. A kölcsönbeadott munkavállalók száma a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (76,4%-kal), és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoportjának (14,9%-kal) esetében csökkent. 14
A kölcsönzött munkavállalók 85,2%-a (102,9 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2013-ban, 14,8%-a (17,8 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A 2012. évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 72,3%-kal nőtt a részmunkaidősök és 12,9%-kal a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak közel 79,3%-a egyaránt határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött munkavállalók. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött munkavállalók Külföldre kölcsönzött munkavállalók Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 79,4 20,6 98,1 1,9 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 78,5 21,5 98,4 1,6 megoszlása (%) 79,3 20,7 98,2 1,8 15
A szerződést kötött 120,7 ezer munkavállaló 79,3%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, amely 95,7 ezer fős létszámot jelent és a 2012. évi adathoz képest 19,8%-kal magasabb, a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók száma pedig 15,6%-kal több (24,9 ezer fő). A kölcsönzött munkavállalók döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,8%-uk dolgozott külföldön. 2012-ben ez az arány teljesen megegyezett a 2013. évivel. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a legmagasabb 2013-ban a bányászat területén volt, meghaladta a 70%-ot, másodsorban az oktatásban, ahol meghaladta az 50%-ot, ezt követően a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén volt a legjellemzőbb, hogy az ebben a formában dolgozó munkavállalók aránya meghaladta a 40%-ot. Továbbá az energiaiparban és a tudományos, műszaki ágakban rendelkezett ilyen típusú szerződéssel a kölcsönzöttek majdnem harmada. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a munkavállalók legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások főcsoportjába sorolt kölcsönzöttek 55,8%-a határozott idejű szerződéssel rendelkezett. Emellett két további főcsoportban haladta meg a határozott idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállalók aránya a 30%-ot: a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók (32,2%) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (40,5%) körében. 2013-ban, minden további főcsoportban a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók aránya meghaladta a 70%-ot. 16
V. A munkavállalók teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok 2013-ban a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók összesen 15,2 millió munkanapot dolgoztak, amely 17,3%-os növekedést jelent a 2012. évi adathoz képest. A kölcsönzött munkavállalók által teljesített munkanapok számának és a részükre kifizetett bruttó keresettömeg idősora Év Teljesített munkanapok száma (nap) Kifizetett bruttó keresettömeg (Ft) 2002 3 460 510.. 2003 3 633 130.. 2004 5 443 081.. 2005 8 336 364.. 2006 17 179 711.. 2007 12 692 049.. 2008 14 776 954 75 236 409 257 2009 10 072 570 61 229 368 866 2010 15 879 892 93 322 126 713 2011 14 021 223 91 496 932 277 2012 13 026 650 88 244 722 289 2013 15 280 955 106 049 907 649 Az utóbbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a munkavállalók által teljesített munkanapok száma az egyes években nagyobb mértékben eltért egymástól, meglehetősen változóan alakult. A teljesített munkanapok számának egyértelmű növekedése a kétezres évek elején volt megfigyelhető, 2006-ot követően a 2008-as évben nagyobb mértékű növekedés, ezt követően pedig csökkenés zajlott le. A 2009. évi csökkenésben nyilvánvalóan a gazdasági és pénzügyi válságnak is releváns szerepe volt. 2010-ben egy erőteljesebb növekedés következett be 2009-hez képest, azonban 2011-ben és 2012-ben ismét mérséklődött, majd 2013-ban ismét egy jelentős növekedés következett be a teljesített munkanapok számában. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók 12,4 millió, a határozott idejű szerződés keretében dolgozók 2,8 millió munkanapot dolgoztak a 2013. évben. A teljesített munkanapok száma 2012-ről 2013-re mind a határozott idejű, mind a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők körében nőtt, a határozott idejű foglalkoztatottak esetében 2,6 millió munkanapról 2,8 millió munkanapra, míg a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők esetében 10,4 millió munkanapról, 12,4 millióra. 17
A kölcsönző cégek a 2013. évben alkalmazott 120,7 ezer munkavállalónak 106 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki, amely a 2012. évi adatnál 20,2%-kal nagyobb összeget jelent. A határozatlan időre alkalmazottaknál 85,5 milliárd, a határozott szerződéssel foglalkoztatottak körében 20,5 milliárd forint került kifizetésre. A 2012. évi adatok ismeretében kiemelhető, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállalók részére és a határozott idejű szerződéssel rendelkezők részére kifizetett keresettömeg jelentősen emelkedett a tárgyévben. Előbbi esetben 23,7%-os, utóbbinál 7,2%-os növekedés következett be. Ha a kifizetett keresettömeget részletesebben megvizsgáljuk, az alábbi megállapításokat tehetjük: Az egy munkanapra jutó átlagos kereset 6 940 Ft/nap volt, ezen belül a határozatlan időre alkalmazottak napi átlaga 6 852 Ft/nap, a határozott idejűeké 7 330 Ft/nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest 2,4%-kal növekedett, a határozatlan időre alkalmazottak esetében 3,2%-kal, a határozott időre alkalmazottak esetében pedig alig észlelhető mértékben, 0,04%-kal. 2013. évben a napi bruttó átlag keresetből kiindulva a havi átlagkereset 145 162 Ft volt, a határozatlan időre alkalmazottaknál 143 329 Ft, a határozott idejűeknél 153 318 Ft volt ez az összeg. Az egy hónapra jutó kereset 2012-höz képest 2,4%-kal emelkedett. Az egy főre jutó éves kifizetett keresettömeg a tárgyévben 878 598 Ft volt, amely 1,04%-kal haladja meg a 2012. évi keresettömegre vonatkozó adatot. VI. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2013-ban a 120,7 ezer kölcsönzött munkavállaló 84,6%-a (102,1 ezer fő) fizikai, 15,4%-a (18,6 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A 2013. évben az egy évvel korábbihoz képest minden állománycsoportban sikerült több munkavállalót kölcsönbe adni a munkaerő-kölcsönző cégeknek. A legjelentősebb változás az 18
ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak és a felsővezetők körében következett be. Előbbi csoport 39%-kal, míg utóbbi esetében 24,5%-kal bővült a kölcsönzött munkavállalók száma. A fizikai foglalkozásúak közül szakmunkásból 16,6%-kal, betanított munkásokból 18,6%-kal, míg segédmunkásból 3,2%-kal sikerült több munkavállalót munkához juttatni. A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2013) Munkaszerződés típusa szerint Állománycsoport Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők (fő) Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők (fő) Szakmunkás 23 814 5 106 28 920 Betanított munkás 46 592 14 676 61 268 Segédmunkás 9 662 2 250 11 912 Fizikai összesen 80 068 22 032 102 100 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 14 939 2 858 17 797 Vezető, felső vezető, irányító 709 98 807 Szellemi összesen 15 648 2 956 18 604 Mindösszesen 95 716 24 988 120 704 A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a fizikai foglalkozásúak körében magasabb a szellemiekhez képest, előbbiek esetében 21,5%-os (22 ezer fő), utóbbiaknál pedig 15,8%-os (2,9 ezer fő). A fizikaiak esetében a magasabb határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya annak köszönhető, hogy a betanított munkások (23,9%-a) jelentős része dolgozott ilyen típusú szerződéssel. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2013-ban munkajogi kapcsolatot létesítő munkavállalók több mint 60%-a a 25-49 éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak közel negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (24,5%), míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 12,6%-os volt. Ez a struktúra szignifikánsan nem tér el a 2012. évi adatoktól. 19
A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai korcsoportok szerint (2013) Korcsoport Kölcsönzött munkavállalók száma, (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása, (%) Index, 2013/2012, (%) 25 év alatti 29 580 24,5 122,0 25-49 éves 75 872 62,9 119,7 50 éves és 50 év feletti 15 252 12,6 110,2 120 704 100,0 118,9 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (24%-os), másodikként a 20-49 éveseket említhetjük (20,4%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (18,4%-os volt az arányuk). A kölcsönzött munkavállalók 57,1%-a férfi, 42,9%-a nő volt a tárgyévben, a férfiak aránya 2012-höz képest 1,7%-ponttal csökkent. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél gyarapodásról számolhatunk be. Nagyjából mindkét nem esetében ugyanannyival bővült a létszám. Iskolai végzettség szerint nézve a munkavállalókat, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 37,9%-ának (45,7 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot azok alkották, akik legfeljebb 8 általánossal rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a munkavállalók 23,6%-át (28,5 ezer fő) tette ki. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 19,6%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 10,2%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 5,1%-át, a technikummal rendelkezők 3,3%-át tették ki az összlétszámnak. 20
Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött munkavállalók a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (29,6%-os) 2013-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (23%) és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 27,7%-uk tartozik az említett csoportba. A 2012. évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva közel 47,5%-kal kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkezőt sikerült kölcsönbe adni a kölcsönző cégeknek, ugyanakkor több mint 10,0%-kal többet a legfeljebb 8 általánossal, továbbá 81,4%-kal többet a szakiskolával, szakmunkásképzővel és 36%-kal többet a szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezők közül. 21
VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2013-ban összesesen 2216 munkavállaló kölcsönzése történt meg külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,8%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni. 2011-ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt meg külföldre, amelyhez képest a 2012. évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a növekedés és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött munkavállalók számában. A kölcsönzött munkavállalók számával ellentétben azoknak az országoknak a száma, amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni, csökkent. E tekintetben majdnem a harmadával csökkent a potenciális országok száma 2013- ról 2012-re. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött munkavállalók száma (2008-2013) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) 2008. év 11 206 2009. év 12 290 2010. év 9 235 2011. év 5 579 2012. év 13 1 846 2013. év 9 2 216 2013-ban ahogyan már korábban is említettük összesen 7,5 ezer db cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 384 db cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (135 db) és Ausztriában (130 db) működött, a harmadik legfontosabb célország Franciaország volt, ahol 60 db cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül magyar munkaerőt. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája nem változott. Tovább folytatva az országok sorát, történt még kölcsönzés Csehországba, Hollandiába, Olaszországba, Portugáliába, az egyéb európai országok és Európán kívüli országok közül egyikbe sem kölcsönöztek munkavállalókat. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató az építőipar (181 db), a feldolgozóipar (106 db), a szállítás, raktározás (53 db), az energiaipar (11 db) és a vendéglátás (16 db) 22
területén működött. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött munkavállalók 87,1%-a teljes munkaidőben, 12,9%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 7,7%-ponttal magasabb, mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott munkavállalók 97,9%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (70,8%), másodsorban a segédmunkásoké (15,1%), harmadsorban pedig a betanított munkásoké (12%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött munkavállalókhoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (2,1%). A szóban forgó munkavállalók több mint fele ipari és építőipari, 19,1%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 10,6%-a pedig kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 44,9%-a a feldolgozóipar, 18%-a az adminisztratív szolgáltatás, 16,8%-a az építőipar, 12,5%-a a vendéglátás területén került kölcsönbeadásra 2013-ban. A kölcsönzött munkavállalók demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége férfi (84,7%-a) volt 2013-ban, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A munkavállalók közel háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt valamelyest nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (62,6%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya kisebb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2013-ban közel kétszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (64,5%), mint a belföldre kölcsönzött munkavállalók (37,4%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak 11,1%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönbeadottak 23,9%-ának. 23
VIII. Táblázatok 24
jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2013. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2013-ban Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A 2013. évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) 2. db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest 380 42,9 380 0 116 124 0 331 14 35 264 43,6 4571 57,6 Pest 97 11,0 97 0 37 14 0 93 4 0 60 9,9 283 3,6 Közép-Magyarország 477 53,9 477 0 153 138 0 424 18 35 324 53,5 4854 61,1 Fejér 33 3,7 33 0 6 13 0 31 2 0 27 4,5 215 2,7 Komárom-Esztergom 60 6,8 60 0 13 14 1 42 3 15 47 7,8 119 1,5 Veszprém 21 2,4 21 0 5 3 0 15 2 4 16 2,6 731 9,2 Közép-Dunántúl 114 12,9 114 0 24 30 1 88 7 19 90 14,9 1065 13,4 Győr-Moson-Sopron 48 5,4 48 0 11 22 0 41 3 4 37 6,1 417 5,3 Vas 25 2,8 25 0 10 12 0 16 4 5 15 2,5 313 3,9 Zala 12 1,4 12 0 6 2 0 12 0 0 6 1,0 32 0,4 Nyugat-Dunántúl 85 9,6 85 0 27 36 0 69 7 9 58 9,6 762 9,6 Baranya 20 2,3 20 0 4 9 0 5 2 3 16 2,6 284 3,6 Somogy 6 0,7 6 0 3 4 0 5 0 1 3 0,5 46 0,6 Tolna 9 1,0 9 0 4 1 0 8 0 1 5 0,8 15 0,2 Dél-Dunántúl 35 4,0 35 0 11 14 0 18 2 5 24 4,0 345 4,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 5,3 47 0 19 17 0 45 0 2 28 4,6 94 1,2 Heves 13 1,5 13 0 3 5 0 10 0 3 10 1,7 104 1,3 Nógrád 0 0,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0 0 0,0 Észak-Magyarország 60 6,8 60 0 22 22 0 55 0 5 38 6,3 198 2,5 Hajdú-Bihar 19 2,1 19 0 7 8 0 18 1 0 12 2,0 293 3,7 Jász-Nagykun-Szolnok 23 2,6 23 0 9 5 0 21 1 1 14 2,3 37 0,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 1,6 14 0 6 1 0 14 0 0 8 1,3 19 0,2 Észak-Alföld 56 6,3 56 0 22 14 0 53 2 1 34 5,6 349 4,4 Bács-Kiskun 17 1,9 17 0 3 7 0 13 0 4 14 2,3 37 0,5 Békés 14 1,6 11 3 6 1 1 14 0 0 8 1,3 13 0,2 Csongrád 27 3,1 27 0 11 8 1 1 0 26 16 2,6 317 4,0 Dél-Alföld 58 6,6 55 3 20 16 2 28 0 30 38 6,3 367 4,6 885 100,0 882 3 279 270 3 735 36 104 606 100,0 7940 100,0 db 25
Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként (2002-2013) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. években az előző év %-ában Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 317 340 341 380 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0.. 100,3 111,4 Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 81 93 90 97 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 398 433 431 477 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 33 37 31 33 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 101 49 53 60 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0.. 108,2 113,2 Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 29 13 17 21 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3.. 130,8 123,5 Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 163 99 101 114 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5.. 102,0 112,9 Győr-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 24 50 50 48 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3.. 100,0 96,0 Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 14 24 27 25 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4.. 112,5 92,6 Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 12 22 21 12 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 Nyugadt-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 50 96 98 85 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0.. 102,1 86,7 Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 7 19 21 20 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8.. 110,5 95,2 Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 2 10 5 6 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 Tolna 3 6 7 7 7 6 7 9 6 8 7 9 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 15 37 33 35 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 26 40 42 47 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2.. 105,0 111,9 Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 4 13 13 13 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0.. 100,0 100,0 Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 1 11 15 0 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3.. 136,4 0,0 Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 31 64 70 60 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8.. 109,4 85,7 Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 13 23 18 19 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 37 32 33 23 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6.. 103,1 69,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 12 20 18 14 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 62 75 69 56 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 10 19 24 17 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0.. 126,3 70,8 Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 21 15 14 14 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 21 18 27 27 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0.. 150,0 100,0 Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 52 52 65 58 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0.. 125,0 89,2 282 339 505 584 710 805 757 701 771 856 867 885 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0.. 101,3 102,1 4 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26
3. Az alkalmazott munkavállalók száma (fő) (2002 2013) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2002. 4 761 18 360 2 342 25 463.... 4 802 30 265 2003. 5 761 25 978 2 550 34 289.... 4 794 39 083 2004. 11 325 30 390 5 149 46 864.... 5 820 52 684 2005. 15 112 42 320 6 833 64 265.... 11 919 76 184 2006. 18 478 56 046 7 911 82 435.... 19 990 102 425 2007. 18 153 54 847 11 273 84 273.... 19 099 103 372 2008. 16 660 65 365 14 626 96 651.... 20 184 116 835 2009. 14 819 38 181 7 136 60 136.... 18 949 79 085 2010. 26 439 64 944 17 023 108 406.... 22 028 130 434 2011. 19 527 56 882 16 246 92 655 17 821 568 18 389 111 044 2012. 24 810 51 679 11 544 88 033 12 804 648 13 452 101 485 2013. 28 920 61 267 11912 102 099 17 797 807 18 604 120 704 4. Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában (2003 2013) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2003. 121,0 141,5 108,9 134,7.... 99,8 129,1 2004. 196,6 117,0 201,9 136,7.... 121,4 134,8 2005. 133,4 139,3 132,7 137,1... 204,8 144,6 2006. 122,3 132,4 115,8 128,3.... 167,7 134,4 2007. 98,2 97,9 142,5 102,2.... 95,5 100,9 2008. 91,8 119,2 129,7 114,7.... 105,7 113,0 2009. 88,9 58,4 48,8 62,2.... 93,9 67,7 2010. 178,4 170,1 238,6 180,8.... 116,2 164,9 2011. 73,9 87,6 98,4 85,5.... 83,5 85,1 2012. 127,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91,4 2013. 116,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118,9 27
5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2013-ban Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 17,3 154,1 25 365 178 970 315 Pest 4,7 205,0 33 587 202 975 381 Közép-Magyarország 15,0 163,5 26 888 183 415 697 Fejér 8,0 237,9 41 373 352 689 967 Komárom-Esztergom 2,5 72,6 12 711 85 319 184 Veszprém 45,69 162,2 42 054 298 461 806 Közép-Dunántúl 11,8 138,1 26 526 203 422 441 Győr-Moson-Sopron 11,3 127,7 20 640 125 084 916 Vas 20,9 64,7 13 338 80 056 481 Zala 5,3 530,5 81 342 582 604 188 Nyugat-Dunántúl 13,1 153,1 25 031 160 769 211 Baranya 17,8 80,4 15 506 123 190 613 Somogy 15,3 19,4 55 840 340 755 651 Tolna 3,0 68,0 12 936 93 995 282 Dél-Dunántúl 14,4 70,2 20 012 144 303 882 Borsod-Abaúj-Zemplén 3,4 77,1 15 379 115 643 637 Heves 10,4 56,3 14 994 92 875 477 Nógrád Észak-Magyarország 5,2 71,7 15 278 109 652 016 Hajdú-Bihar 24,4 119,5 13 427 90 862 998 Jász-Nagykun-Szolnok 2,6 79,9 19 234 138 824 603 Szabolcs-Szatmár- Bereg 2,4 164,6 24 201 209 046 707 Észak-Alföld 10,3 113,8 18 353 138 419 826 Bács-Kiskun 2,6 57,1 15 058 92 399 983 Békés 1,6 59,1 12 490 113 559 926 Csongrád 19,8 310,1 45 912 278 260 300 Dél-Alföld 9,7 164,1 27 509 175 111 683 13,1 146,5 25 216 174 999 848 28
6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2013-ban Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 42 Bányászat 9 Feldolgozóipar 3 437 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 127 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 25 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 332 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5 Vegyi anyag, termék gyártása 48 Gyógyszergyártás 53 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 385 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1 022 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 100 Villamos berendezés gyártása 171 Gép, gépi berendezés gyártása 333 Járműgyártás 313 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 523 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 32 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 27 Építőipar 112 Kereskedelem, gépjárműjavítás 745 Szállítás, raktározás 541 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 690 Információ, kommunikáció 194 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 148 Ingatlanügyek 18 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 114 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 979 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9 Oktatás 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 25 Egyéb szolgáltatás 422 7 556 29
7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2013-ban Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 8,9 1 465 10 336 505 1 161 374 Pest 43,5 7 121 43 033 650 989 963 Közép-Magyarország 10,9 1 795 12 242 828 1 121 576 Fejér 29,9 5 196 44 291 298 1 482 583 Komárom-Esztergom 28,7 5 020 33 697 493 1 174 920 Veszprém 3,6 920 6 532 680 1 840 155 Közép-Dunántúl 11,7 2 242 17 190 629 1 472 759 Győr-Moson-Sopron 11,3 1 831 11 098 662 979 345 Vas 3,1 639 3 836 573 1 237 987 Zala 99,5 15 252 109 238 285 1 098 217 Nyugat-Dunántúl 11,7 1 905 12 237 027 1 050 217 Baranya 4,5 874 6 940 316 1 532 424 Somogy 1,3 3 642 22 223 195 17 591 928 Tolna 22,7 4 312 31 331 761 1 382 284 Dél-Dunántúl 4,9 1 392 10 038 531 2 056 172 Borsod-Abaúj- Zemplén 23,0 4 581 34 447 041 1 499 015 Heves 5,4 1 442 8 930 334 1 650 533 Nógrád Észak-Magyarország 13,8 2 932 21 044 326 1 530 328 Hajdú-Bihar 4,9 550 3 721 351 760 148 Jász-Nagykun-Szolnok 30,2 7 278 52 528 228 1 736 858 Szabolcs-Szatmár- Bereg 69,3 10 190 88 019 666 1 269 836 Észak-Alföld 11,1 1 788 13 485 026 1 215 966 Bács-Kiskun 21,6 5 698 34 962 156 1 617 000 Békés 36,4 7 686 69 883 031 1 920 878 Csongrád 15,7 2 317 14 044 684 897 195 Dél-Alföld 17,0 2 848 18 131 455 1 067 195 11,2 1 925 13 356 412 1 194 153 30
8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2013-ban Az egy főre jutó éves keresettömeg Az egy munkanapra jutó keresettömeg Az egy hónapra jutó keresettömeg Régió/megye határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott időre alkalmazott munkavállalók körében, Ft/fő/év időre alkalmazott időre alkalmazott munkavállalók körében, Ft/nap munkavállalók körében, Ft/hó* Budapest 897 960 636 513 841 658 7 088 6 894 7 056 148 261 144 190 147 583 Pest 756 226 1 001 827 764 598 5 973 8 094 6 043 124 926 169 307 126 406 Közép-Magyarország 861 270 652 217 824 626 6 800 6 962 6 822 142 223 145 617 142 684 Fejér 1 244 289 1 446 151 1 293 308 8 513 8 555 8 525 178 070 178 945 178 306 Komárom-Esztergom 950 668 534 003 887 758 6 587 8 296 6 712 137 769 173 531 140 396 Veszprém 1 244 821 1 507 104 1 380 968 7 049 7 134 7 097 147 448 149 224 148 449 Közép-Dunántúl 1 142 677 1 325 946 1 193 638 7 613 7 797 7 669 159 237 163 080 160 405 Győr-Moson-Sopron 792 596 694 710 773 807 5 992 6 410 6 060 125 340 134 068 126 762 Vas 939 309 471 677 803 242 5 902 6 542 6 002 123 442 136 839 125 542 Zala 885 384 511 398 880 954 7 173 5 875 7 162 150 042 122 891 149 814 Nyugat-Dunántúl 845 514 629 903 814 804 6 423 6 422 6 423 134 345 134 326 134 343 Baranya 966 832 553 949 954 042 7 961 7 162 7 945 166 508 149 809 166 175 Somogy 571 720 540 988 570 143 6 094 6 269 6 102 127 468 131 130 127 642 Tolna 1 415 592 0 1 415 592 7 266 0 7 266 151 984 0 151 984 Dél-Dunántúl 837 192 546 305 826 364 7 227 6 612 7 211 151 169 138 304 150 824 Borsod-Abaúj-Zemplén 691 554 716 904 701 478 6 610 9 473 7 519 138 269 198 138 157 282 Heves 749 543 1 200 708 1 036 557 5 587 6 444 6 194 116 858 134 794 129 562 Nógrád Észak-Magyarország 697 584 832 919 755 946 6 478 8 149 7 177 135 495 170 449 150 123 Hajdú-Bihar 962 264 1 309 814 982 303 6 697 7 748 6 767 140 072 162 052 141 548 Jász-Nagykun-Szolnok 1 314 219 1 023 143 1 119 553 7 361 7 129 7 218 153 959 149 122 150 966 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 136 066 1 009 936 1 067 927 9 058 8 271 8 638 189 472 172 992 180 679 Észak-Alföld 1 102 166 1 026 607 1 066 699 7 517 7 573 7 542 157 220 158 404 157 753 Bács-Kiskun 1 228 468 336 261 1 078 899 6 345 3 845 6 136 132 708 80 426 128 349 Békés 1 298 679 1 724 109 1 614 759 5 916 10 571 9 092 123 746 221 110 190 178 Csongrád 802 260 523 303 744 509 6 113 5 768 6 061 127 873 120 657 126 770 Dél-Alföld 886 742 773 352 859 543 6 159 7 251 6 366 128 821 151 663 133 149 893 291 822 314 878 598 6 852 7 330 6 940 143 329 153 318 145 162 31