A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai Virág Barnabás, ügyvezető igazgató Versenyképességi és Növekedési Fórum 2016 2016. június 24. 1
Az előadás fő üzenetei Versenyképesség és növekedés átfogó elemzése o Nehéz kitörni a közepesen fejlett státuszból, csak átfogó versenyképességet javító programokkal sikerülhet o Az egyensúlyt megőrző növekedés eredményezhet tartós felzárkózást A gazdasági felzárkózás ütemének felgyorsítása o Nincs egységes recept, nincsen királyi út! o A gazdaságok értékteremtő képességére kell fókuszálni o Ehhez új beruházások és az innovációs képesség javítása szükséges A hazai gazdaság előtt álló kihívások o Az elmúlt években a munkapiacon nagyot léptünk előre o Hangsúlyosan a növekedés intenzív tényezői felé kell fordulni o Termelékenységbeli dualitás leküzdése - mérethatékonyság o Az innováció és a kreatív ipar emelheti a növekedést hosszú távon 2
HU BG CR RO CZ LV SL LT PL SK EE Az elmúlt két évtizedben hazánkban volt a leglassabb a felzárkózás üteme 3,0 2,5 2,0 1,5 1,3 1,4 1,7 1,0 0,5 0,4 0,5 0,5 0,7 0,6 0,6 0,7 0,7 0,0 A GDP/fő átlagos felzárkózási üteme 1991 és 2015 között (EU-28-hoz viszonyítva, PPP alapon, százalékpont) 3 Forrás: WDI, Eurostat
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Az egyensúlyt megőrző gazdasági növekedés eredményezhet tartós konvergenciát 95 70 85 65 75 60 65 55 55 50 45 45 Államadósság-ráta (a GDP arányában) GDP/fő az euroövezethez viszonyítva (PPP alapon, jobb tengely) Konvergencia és államadósság Magyarországon (százalék) 4 Forrás: WDI, Eurostat
Miért van szükség a versenyképesség és növekedés átfogó elemzésére? Cél Válság Lassuló felzárkózás Fenntarthatatlan finanszírozási helyzet Válság előtt Egyensúly helyreállítása az elsődleges Sikeres stabilizáció Növekedési fordulat 2010 óta Versenyképességi fordulat Tartós felzárkózás az egyensúly megőrzésével 5
A gazdasági felzárkózás nemzetközi tapasztalatai 6
Egy főre jutó GDP az USA arányában (2011, %) Relatíve kevés országnak sikerült kitörnie a közepesen fejlett státuszból 160 140 SG 120 100 80 60 40 KR HK TW HU IE AT FI 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 160 Egy főre jutó GDP az USA arányában (1970, %) A gazdasági fejlettség változása 1970 és 2011 között 7 Forrás: Penn World Table 8.1
A közepes fejlettség csapdája Közepes fejlettség csapdája Alacsony HÉ Közepes HÉ (tényezőfelhasználás) Közepes HÉ Magas HÉ (termelékenység) Alacsonyan fejlett Közepesen fejlett Fejlett o o Munka- Tőkeintenzitás Külföldi technológia másolása ( imitation ) o o Nagy hozzáadottértékű termelés szolgáltatások Hazai innováció o Fejlett infrastruktúrába történő beruházás 8 o Tulajdonjogok védelme
HU BG CR RO CZ LV SL LT PL SK EE TW* KR* SG* AU* FI* IE* 6 5 4 3 Fel kell gyorsítani a felzárkózást, ha eredményt szeretnénk elérni százalékpont Dél-Kelet Ázsia 4,7 4,8 5,2 Felzárkózó EU országok 3,9 2 Szükséges felzárkózási ütem 1,3 1,4 1,7 1,8 1,8 1 0,4 0,5 0,5 0,7 0,6 0,6 0,7 0,7 0 A GDP/fő átlagos felzárkózási üteme 1991 és 2015 között (EU-28-hoz viszonyítva, PPP alapon, százalékpont) 9 Forrás: WDI, Eurostat *USA-hoz viszonyítva, KR (1981-2007), SG(1986-2007), TW(1969-1997), AU(1984-2000), FI(1993-2011), IE(1986-2007)
A sikeres konvergenciához elengedhetetlen a magas beruházási ráta, megfelelő szerkezetben 60% 50% 40% 39,3% 30% 23,8% 20% 10% 0% Ázsia (1970-1980-as évek) Terjedelem Európa (1990-2000-es évek) Átlag Beruházási ráta a felzárkózó országokban (százalék) 10 Forrás: Penn World Table 8.1
Innováció fejlettsége a GCI alapján (2015, érték) Az innovációs képesség javításán keresztül kerülhető el a közepes fejlettség csapdája 6,0 5,5 5,0 US CH SG 4,5 4,0 3,5 HU AT IE HK NO 3,0 2,5 2,0 0 30 60 90 120 150 Egy főre jutó GDP az USA arányában (2013, százalék) Innováció és gazdasági fejlettség 11 Megjegyzés: az egy főre jutó GDP PPP alapon számolva Forrás: WEF, WDI
50 40 30 20 10 Magasabb belső megtakarításokkal nagyobb az esély a sikerre 50 40 30 20 10 Dél-Kelet Ázsia (Korea, Szingapúr, Tajvan) Konvergencia országok (Finnország, Ausztria, Írország) Régiós országok (Lengyelország, Szlovákia) Magyarország (2010-2014) Megtakarítások Beruházások Átlag A megtakarítási és beruházási ráta alakulása (a GDP százalékában) 12 Forrás: IMF
Szükséges feltételek a nemzetközi tapasztalatok tükrében Gazdasági nyitottság Globális piacok elérése Tudás import Makrogazdasági stabilitás Alacsony infláció Mérsékelt költségvetési hiány Csökkenő adósság Stabil árfolyam Jövő orientáltság Magas belső megtakarítási és beruházási ráta Vezetés és kormányzás Hiteles elköteleződés Pragmatikus döntések Világos kommunikáció Hatékony adminisztráció Forrás: Growth Report: Strategies for Sustained Growth and Inclusive Development 13
A múltbeli felzárkózási minták nem jelenthetik az aktuálisan felzárkózni kívánók jövőképét NINCS EGYSÉGES RECEPT - AZ ÖNÁLLÓ KREATIVITÁST NEM LEHET MEGSPÓROLNI 14
A hazai gazdaság előtt álló kihívások 15
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A potenciális növekedésünk érdemben javult 2010 óta 5 4 3 2 1 0-1 -2 5 4 3 2 1 0-1 -2 Tőke hozzájárulása Munka hozzájárulása Termelékenység hozzájárulása Potenciális kibocsátás változása (%) Hozzájárulása a potenciális kibocsátás változásához (százalékpont) 16 Forrás: MNB
IE DK PT CY FI BE SI HR NL GR UK FR IT DE AT ES SK SE BG RO LV EE LU CZ PL LT HU MT A válság óta jelentősen bővült a munkapiaci aktivitás hazánkban 85 százalék százalékpont 12 80 9 75 6 70 3 65 0 60-3 Változás 2007-2015 között (jobb tengely) 2015 Aktivitási ráta változása 2009 és 2015 között (15-64 évesek körében, százalékpont) 17 Forrás: Eurostat
GR CY ES IE PT DK HR SI IT NL FI BE FR LV AT BG UK SE LU SK EE LT RO CZ DE PL HU MT A foglalkoztatási ráta érdemben emelkedett az elmúlt években 80 százalék százalékpont 12 75 8 70 4 65 0 60-4 55-8 50-12 Változás 2007-2015 között (jobb tengely) 2015 Foglalkoztatási ráta változása 2009 és 2015 között (15-64 évesek körében, százalékpont) 18 Forrás: Eurostat
Továbbra is jelentős tartalékok azonosíthatóak a munkaerőpiacon 2 0-2 -4-6 -8-10 -12-14 HU PL SK CZ 2 0-2 -4-6 -8-10 -12-14 alacsonyan képzettek 50 év felettiek fiatalok szülőképes korú nők teljes lemaradás Hozzájárulás az aktivitási ráta EU-15-től vett eltéréséhez (2015-ben a 15-64 évesek körében, százalékpont) 19 Megjegyzés: a csoportok egymással átfedhetnek Forrás: Eurostat, MNB
A gazdaság értékteremtő képességének javítása elsődleges cél a nemzeti jövedelem százalékában 0 2 4 6 8 10 HU SK CZ PL RO 30 40 50 60 70 80 az export százalékában Export hazai hozzáadott érték tartalma Nettó külföldi jövedelem a nemzeti jövedelem arányában (felső tengely) Az export hazai hozzáadott érték tartalma (2011-ben) 20 Forrás: OECD, Eurostat
A dualitás régiós szintre csökkentése közel 4 százalékkal emelné a hazai GDP szintjét 100% 1000 euro/fő 100 80% 80 60% 60 40% 40 20% 20 0% DE FR NL AT BE RO PL CZ SK HU 0 Mikrovállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Átlagos termelékenység (jobb tengely) A kkv szektor termelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva 21 Forrás: Eurostat
Hozzáadott érték a termelési lánc egyes szakaszain, 1970-es évek Hozzáadott érték K+F Tervezés Marketing Szolgáltatások Logisztika Termelés Logisztika Szellemi termék létrehozása Gyártás A termelési lánc szakasz Szellemi termék létrehozása 22 Baldwin (2012) alapján
Hozzáadott érték a termelési lánc egyes szakaszain, 2000-es évek Hozzáadott érték Magyarország jelenleg leginkább ebben a szegmensben van jelen K+F Tervezés Cél: a magasabb hozzáadott-értékű szakaszokba kerülni Marketing Szolgáltatások Logisztika Logisztika 1970-es évek Termelés Szellemi termék létrehozása GDP > GNI Gyártás A termelési lánc szakasz Szellemi termék létrehozása 23 Baldwin (2012) alapján
Növekedési tartalékok a munka, a tőke és a termelékenység kapcsán is azonosíthatóak Alappálya Alternatív pálya Euroövezet Euroövezet Potenciális GDP változása (%) 2,5 Potenciális GDP változása (%) 3,5-4,0 TFP hozzájárulása 1,4 TFP hozzájárulása 2,0 Munka hozzájárulása 0,1 Munka hozzájárulása 0,5 Tőke hozzájárulása 1,0 Tőke hozzájárulása 1,5 0 1 2 3 0 1 2 3 4 Potenciális kibocsátás forgatókönyvek (2017-2020) (százalékpont) 24 Megjegyzés: Euroövezet potenciális GDP változása 1,3% Forrás: MNB számítás, Európai Bizottság (2015 Ageing Report)
Magyarországnak egyre inkább a növekedés intenzív tényezői felé kell fordulnia A különböző fejlettségi szintek esetén más és más tényezők a fontosak versenyképességi szempontból HU, PL és RO a kettő között áll GDP Extenzív növekedés Intézmények Infrastruktúra Makrogazdasági környezet Egészségügy és alapfokú oktatás Hatékonyság által fűtött növekedés Felsőfokú oktatás és szakképzés Árupiac hatékonysága Munkapiac hatékonysága Pénzügyi piacok fejlettsége Technológiai felkészültség Piacméret 25 Innováció vezérelt növekedés Innováció Üzleti szofisztikáció +Kreatív ipar Forrás: WEF, MNB
A világgazdaság az Ipari forradalom 4.0 küszöbén áll 26
Alapvetően átalakulhatnak a munkavállaláshoz szükséges képességek 2020-ban 1. Komplex problémák megoldási képessége 2. Kritikus gondolkodás 3. Kreativitás 4. Emberek irányítása 5. Koordinálás másokkal 6. Érzelmi intelligencia 7. Ítélőképesség és döntéshozatal 8. Szolgáltatás-orientáltság 9. Tárgyalóképesség 10. Kognitív rugalmasság 2015-ben 1. Komplex problémák megoldási képessége 2. Koordinálás másokkal 3. Emberek irányítása 4. Kritikus gondolkodás 5. Tárgyalóképesség 6. Minőségellenőrzés 7. Szolgáltatás-orientáltság 8. Ítélőképesség és döntéshozatal 9. Aktív meghallgatás 10. Kreativitás 27 Forrás: Future of Jobs World Economic Forum
A sikeres felzárkózáshoz a gazdasági szereplők hatékony együttműködése szükséges Vállalatok (beruházás, K+F, innováció) Pénzügyi közvetítőrendszer (hatékony allokáció, kockázatok kezelése) Család és civilszféra Állam (stabilitás, oktatás, intézményrendszer) 28
Az előadás fő üzenetei Versenyképesség és növekedés átfogó elemzése o Nehéz kitörni a közepesen fejlett státuszból, csak átfogó versenyképességet javító programokkal sikerülhet o Az egyensúlyt megőrző növekedés eredményezhet tartós felzárkózást A gazdasági felzárkózás ütemének felgyorsítása o Nincs egységes recept, nincsen királyi út! o A gazdaságok értékteremtő képességére kell fókuszálni o Ehhez új beruházások és az innovációs képesség javítása szükséges A hazai gazdaság előtt álló kihívások o Az elmúlt években a munkapiacon nagyot léptünk előre o Hangsúlyosan a növekedés intenzív tényezői felé kell fordulni o Termelékenységbeli dualitás leküzdése - mérethatékonyság o Az innováció és a kreatív ipar emelheti a növekedést hosszú távon 29
Köszönöm a figyelmet!