EURÓPA NÖVEKEDÉSI FORRÁSAI. J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács október 23-i ülésére

Átírás

1 EURÓPA NÖVEKEDÉSI FORRÁSAI J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács október 23-i ülésére

2 Útiterv a stabilitás és a növekedés felé 1. Határozott válasz Görögország problémáira 1 2. Az euróövezet válság elleni védőhálóinak javítása 3. A bankrendszer erősítése 4. A stabilitást és a növekedést ösztönző politikák előtérbe helyezése 5. Szilárdabb és integráltabb gazdasági kormányzás kiépítése

3 A veszteségeink jelentősek A jelenlegi növekedés a válságmentes növekedéshez viszonyítva (Az EU GDP-jének szintje, milliárd EUR) 2 jelenlegi ha a növekedés üteme nem tört volna meg között mintegy milliárd eurót veszítettünk a válság következtében ez egyenlő Franciaország GDP-jével vagy Európa kumulatív adósságának 11%-ával.

4 A versenyképességünk forog kockán A nominális munkaerőköltségek alakulása (index, 2001 = 100) 3 EU DE IE EL ES PT

5 Fellépések a növekedés fellendítésére Az EU egy főre jutó GDP-je, termelékenysége és foglalkoztatottsága az USA adataihoz viszonyítva, 2000 és 2010 között (broken down by employment and productivity) Az EU hátránya Egy főre jutó GDP Az EU hátránya Az EU bevételei egyharmad mértékben tartósan elmaradnak az USA bevételeitől. Ez leginkább a termelékenység terén tapasztalható és egyre jelentősebb lemaradásnak tudható be. A foglalkoztatottsági szintek enyhe felzárkózást mutatnak. Az EU hátránya Termelékenység Foglalkoztatottság (a munkaórák számát tekintve) (a munkaórák számát tekintve) 4 USA = 100

6 A foglalkoztatottság tekintetében mutatkozó lemaradás magyarázata Foglalkoztatottsági ráták és ledolgozott órák száma az EU-ban és az USA-ban 5 Foglakoztatottsági ráta ( = munkaviszonyban álló / aktív korú népesség) % EU USA Az, hogy az EU a foglalkoztatottság tekintetében elmarad az USA mögött, a mindkét nem és valamennyi korcsoport esetében alacsonyabb foglalkoztatottsági rátával, valamint a ledolgozott munkaórák alacsonyabb számával magyarázható óra A munkaviszonyban állók által éves átlagban ledolgozott órák száma

7 A gyengébb termelékenységi mutatók magyarázata Az egyes ágazatok hozzájárulása az óránkénti munkatermelékenységhez növekedés az EU-ban és az USA-ban között 2.5 % Nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások Kereskedelmi szolgáltatások Építőipar Ipar Elsődleges EU USA 1995 és 2007 között a munkatermelékenység az EU-ban sokkal lassabb ütemben növekedett. Az elmaradás különösen a kereskedelmi szolgáltatások tekintetében szembetűnő, de az ipar is jelentős elmaradást mutat.

8 A fiatal vállalkozásaink kevesebbet fordítanak K+F-re K+F intenzitás az EU-ban és az USA-ban a vállalkozások életkora szerint K+F intenzitás (K+F/nettó eladás) % Régi (1975 előtt alapított) vállalkozások Fiatal (1975 után alapított) vállalkozások 0 EU USA Az 1975 után alapított fiatal uniós vállalkozások sokkal kevesebbet fordítanak K+F-re, mint a hasonló vállalkozások az USA-ban. Ez azt tükrözi, hogy a fiatal vállalkozások inkább a hagyományosabb ágazatokra specializálódnak, illetve nehézséget okoz számukra a határokon túlra történő terjeszkedés és a finanszírozáshoz való hozzáférés. 7

9 Európa képes a növekedésre A növekedés ágazatonként, bruttó hozzáadott értékben kifejezve évi állapot 1995-höz viszonyítva (1995 = 100) 8 Mezőgazdaság, vadászat és halászat Ipar ágazatok Építőipar Üzleti tevékenységek és pénzügyi szolgáltatások Kereskedelem, közlekedés és kommunikációs szolgáltatások Közigazgatás, oktatás, egészségügy, közösségi és személyi szolgáltatások Teljes gazdaság Az közötti növekedés az üzleti tevékenységek (például könyvelés, jogi és tanácsadói szolgáltatások), a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés és a kommunikációs szolgáltatások ágazatának köszönhető.

10 23 millió új munkahely Európában Új munkahelyek száma ágazatonként között 9 Mezőgazdaság, vadászat és halászat Ipar branches ágazatok Építőipar Üzleti tevékenységek és pénzügyi szolgáltatások Kereskedelem, közlekedés és kommunikációs szolgáltatások Közigazgatás, oktatás, egészségügy, közösségi és személyi szolgáltatások Teljes gazdaság alkalmazottak Million persons száma employed (millió) között 23 millió új munkahely jött létre (az összes munkahely az EU-ban = 212 millió). A munkahely-teremtést a szolgáltatási ágazat ösztönözte, az elsődleges és a másodlagos ágazatban azonban mintegy 10 millióval csökkent a munkahelyek száma.

11 A gyártás is ösztönzi a szolgáltatási ágazaton belüli munkahelyteremtést Gyártás és kapcsolódó üzleti szolgáltatások (a munkahelyek száma 2009-ben) 10 Csak gyártás = 37 millió munkahely Gyártás és kapcsolódó szolgáltatások = 74 millió munkahely K+F 1% Bérbeadás vagy lízing 1% Média és kommunikáció 7% 12% Szállítás és tárolás Gyártás 49% Egyéb üzleti szolgáltatáso k 30%

12 Három fellépési irány 11 Többet kell kihoznunk abból, ami már elfogadásra került: Teljes körűen végre kell hajtani a szolgáltatási irányelvet A digitális menetrend Az integrált energiapiac Fel kell gyorsítanunk a függőben lévő ügyek elfogadását Egységes európai szabadalomvédelem Közös adásvételi jog Energiatakarékossági irányelv Szabadkereskedelmi megállapodások a kulcsfontosságú partnerekkel Gyorsított kezelést kell biztosítanunk a jövőbeni javaslatoknak Egységes piaci intézkedéscsomag (12 javaslat) Lehetőségek az ifjúságnak program Közös jogkezelés

13 Ajánlások a nemzeti szintű fellépésekre 12 Államháztartás Munkaerőpiac Strukturális politikák Pénzügyi stabilitás Pénzügyi konszolidáció Pénzügyi keret Hosszú távú fenntarthatóság Adórendszer Bérkialakítás Aktív munkaerőpiaci intézkedés Munkaerő- Piaci részvétel Oktatás Hálózati iparágak Energia- Hatékony -ság Szolgáltatási ágazat Üzleti Környezet és KKV-k K+F és innováció Közszolgáltatások és kohézós politika Banki tevékenység Lakáspiac AT BE BG CY CZ DE DK EE ES FI FR HU IT LT LU MT NL PL SE SI SK UK Összesen Megjegyzés: EL, IE, LV, PT és RO vonatkozásában az egyetlen ajánlás az EU/IMF pénzügyi támogatási programok szerinti meglévő kötelezettségvállalások végrehajtása

14 Az uniós szintű fellépések elsődleges területei Megerősített uniós gazdaságirányítás 13 Makrogazdasági és pénzügyi felügyelet A pénzügyi szolgáltatások szabályozása Célszámok és iránymutatás a strukturális reformok tekintetében Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében Digitális menetrend Mozgásban az ifjúság Innovatív Unió Új iparpolitika Az új munkahelyekhez szükséges új készségek Szegénység elleni platform Forráshatékonyság Korszerűsített uniós ösztönzők a növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában Egységes piaci intézkedéscsomag Kereskedelem és külpolitika Strukturális alapok

15 A belső piac még mindig nagy lehetőségeket rejt magában Az uniós szintű konkrét reformintézkedések középtávú (2020) hatása az EU GDP-jére modellszimulációk Szolgáltatási irányelv Integrált energiapiac Pénzügyi integráció, ideértve a kockázati tőkét A közbeszerzés korszerűsítése Az egységes piac kiteljesítése jelentősen fellendítené a növekedést. E reformoknak köszönhetően a GDP szintje 2020-ban kb. 3%-kal magasabb lenne.

16 A vállalkozók támogatása Egy vállalkozás elindításához szükséges idő (naptári nap) Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag célja, hogy 2012-re 3 nap alatt lehessen vállalkozást indítani 10 0 BE HU DK IT US PT SI EE FR CY NL RO IE UK FI EU DE SE LV SK BU EL LU CZ LT AT PL ES Európában jelenleg 15, míg az Egyesült Államokban mindössze 6 nap szükséges egy vállalkozás elindításához. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag célja, hogy 2012-re három nap alatt lehessen vállalkozást indítani kevesebb mint 100 euróból.

17 A szabadalmaztatási költségek jelentősen csökkenhetnek az EU-ban Az európai szabadalmaztatási költségek világszintű összehasonlításban (EUR) Hitelesítési költségek Eljárási díjak EU A Bizottság javaslata Japán USA A szabadalmaztatás átlagos költsége jelenleg az EU-ban EUR. Ha az egységes szabadalmi rendszerre vonatkozó javaslatot elfogadják, ezek a költségek akár 80%-kal is csökkenhetnek.

18 Az elektronikus kereskedelem elterjedése Elektronikus kereskedelmet használó vásárlók megoszlása 2010-ben 17 Online vásárlás 40.4% Határokon átnyúló online vásárlás r 8.8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% A év közötti uniós állampolgárok %-ában 2010-ben az európaiak mintegy 40%-a vásárolt árukat vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, de közülük mindössze 9% vásárolt határon túlról. Az elektronikus kereskedelem serkenti a versenyt a kiskereskedelmi piacokon és új üzleti lehetőségeket teremt elsősorban a kkv-k számára.

19 Kereskedelem: a növekedés közvetlen forrása A reál GDP növekedése 2011-ben 18 Évi százalékos változás 10% vagy több 6% - 10% 3% - 6% 0% - 3% 0%-nál kevesebb nincs adat 2015-re a gazdasági növekedés 90%-a Európán kívülről származik majd. Európa 2010-es gazdasági növekedésének mintegy negyede az Unión kívüli gazdasági partnerekkel folytatott kereskedelemből származott. Forrás: IMF világgazdasági kilátások (2011. szeptember)

20 Az EU Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás példája 1,6 milliárd EUR évenkénti megtakarítás vámokon Új kereskedelmi lehetőségek a teljes körű megvalósítást követően: közel 20 milliárd EUR értékű további áru és szolgáltatás exportja Új lehetőségek a szolgáltatók számára A nem vámjellegű akadályok leküzdése Hozzáférés kormányzati közbeszerzésekhez A szellemi tulajdon védelme Szigorú versenyszabályok A fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség 19

21 Hogyan segíthetnek a strukturális alapok ma? Egyes tagállamokban a GDP legfeljebb 4%-át kitevő összeg átutalása Lehetőség a strukturális alapok újraprogramozására a fiatal munkanélküliek támogatása érdekében Javaslat a társfinanszírozás növelésére, valamint a kkvhitelezéshez nyújtott garanciákra a programországokban Kísérleti program az infrastrukturális projektek célját szolgáló kötvényekre Nagyobb mozgástér a gyenge felvevőképesség javítására 20

22 Van még lehetőség az uniós finanszírozás gyorsabb abszorpciójára A tagállamok számára az EU kohéziós politikája keretében teljesített kifizetések (a mai napig) 50% 21 45% 40% 35% Abszorpciós ráta 30% 25% 20% 15% 10% 0% LT EE SE IE DE UK PT FI AT SI LV PL ES CY DK FR BE Átlagosan HU NL EL SK LU MT CZ BG IT RO 5% Megjegyzés: az uniós költségvetésből az egyes tagállamoknak már kifizetett teljes összeg, a ra vonatkozó teljes előirányzat százalékában. A számadatok tartalmazzák a tagállamonként 7,5% és 11% közötti előlegfizetéseket.

23 Hogyan segíthetnek a strukturális alapok holnap? Új bizottsági javaslatok ra Egyszerűsítés A versenyképesség / az Európa 2020 stratégia kérdésének középpontba helyezése Innovatív finanszírozás (tőkeáttétel / projektkötvények) A feltételrendszerek szigorítása a jobb eredmények elérése érdekében Európai összekapcsolási eszköz az egységes piacot szolgáló uniós szintű infrastruktúra kiépítésére 22

24 Mi történik, ha teljesítjük az Európa 2020 célkitűzéseit? Évi átlagos GDP-növekedés: forgatókönyvek ra % 2.2% 2.0% 1.6% 1.5% 1.0% 0.5% 0.0% Alapforgatókönyv Fejlett strukturális reformok Az Európa 2020 stratégia célkitűzései jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés fellendüléséhez. A növekedés évi fél százalékpontos javulásához strukturális reformokra és a költségvetések konszolidációjára van szükség.

25 Lendítsük fel a növekedést és a munkahelyteremtést : Aknázzuk ki az egységes piacban, a digitális menetrendben és a kereskedelemben rejlő lehetőségeket Segítsük a kkv-ket kockázatitőke-finanszírozással és intelligens szabályozással Használjuk a strukturális alapokat a növekedési kapacitás maximalizására A Bizottságnak be kell nyújtania a végrehajtandó / gyorsított eljárásban megvizsgálandó egyedi javaslatok listáját, mely listát a decemberi Európai Tanács során fogadnak el 24

26 E U R Ó P A