Pedagógiai Program Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda

Pedagógiai Program Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda 2750 Nagykőrös, Kalocsa Balázs u.1. 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. Ajánlás 3. 2. Az óvoda adatai 4. 3. Bemutatkozás 5. 3.1. Helyzetelemzés 6. 3.1.1. Az óvoda természeti és társadalmi környezete 6. 3.1.2. Tárgyi feltételek 6. 3.1.3. Csoportszerkezet 7. 3.1.4. Személyi feltételek 7. 3.1.5. Óvónők attitűdje, stílusa 8. 4. Alapelvek 9. 5. Gyermekkép 10. 6. Óvodakép 10. 7. Cél 11. 8. Az óvodai nevelés feladatai 11. 8.1. Egészséges életmód kialakítása 11. 8.1.1. Napirend 14. 8.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 16. 8.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítás 18. 9. Óvodai életünk tevékenységformái 20. 9.1. Értékrendünk 20. 9.2. Játék 21. 9.3. Verselés, mesélés 23. 9.4. Mozgás 25. 9.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 27. 9.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 28. 9.7. A külső világ tevékeny megismerése 31. 9.8. Matematika 33. 9.9. Munka jellegű tevékenységek 34. 9.10. Tanulás 35. 9.11. Hetirend 37. 10. Közösségformáló tényezők hagyományok, ünnepek, kirándulások, rendezvények 39. 10.1. Az óvodában ünnepelhető jeles napok 39. 10.2. Az óvodai életünkhöz kapcsolódó hagyományok, ünnepek 40. 11. Dokumentációs rendszerünk 41. 11.1. Pedagógiai működési terv 41. 11.2. Óvodapedagógusok dokumentációja a csoportnapló 41. 11.3. Gyermekek fejlődésének dokumentumai 42. 12. Gyermekvédelmi feladatok 43. 12.1. Gyermekvédelmi programunk célja 43. 12.2. Az óvodás gyermek családi helyzetének felmérése 43. 12.3. Veszélyeztetettséget kiváltó okok 44. 12.4. Különböző szervezetekkel való együttműködés 44. 12.5.Gyermekvédelmi program 44.

13. Egészségnevelési Program 45. 13.1. Egészségnevelés 45. 13.2. Az egészségnevelés célja 46. 13.3. Az egészségnevelés feladatai 46. 13.4. Állapotfelmérés 47. 13.5. Helyzetelemzés 48. 13.6. Egészségfejlesztési programtervünk mérése-értékelése 48. 14. Kapcsolataink 53. 14.1. Az óvoda család kapcsolata 53. 14.2. Kapcsolattartás az iskolákkal 54. 14.3. Kapcsolattartás a bölcsödével 54. 14.4. Kapcsolattartás a Fenntartóval 55. 14.5. Az óvoda kapcsolata más intézményekkel 55. 15. Összefoglalás 55. 16. Felhasznált irodalom 56. 17. Érvényességi záradék 57. 18. Legitimációs záradék 58. 19. Irodalom gyűjtemény 59. 20. Melléklet 60. 3

1. Ajánlás Ajánljuk óvodánk névadójának Kalocsa Balázsnak (1819-1892) emlékére, tiszteletére. Az Ő érdeme, hogy 1904-ben Nagykőrösön elsők között megkezdhette működését intézményünk. Az eredetileg lakóház céljára épült, ma óvodaként működő épületünk műemlék jellegű, és erre az adományozó általi tiszteletből az óvoda minden dolgozója büszke. Mit tudunk nyújtani az idejáró gyermekeknek és szüleiknek? Ideális környezetet, szépen parkosított, tágas udvart. Városunkban az egyik legnagyobb területtel rendelkező intézmény a miénk. A játszó területeket, járdasort örökzöld cserjés fogja közre. Nagy, lombos fák biztosítják az árnyékot a rekkenő hőségben. Füves, homokos, betonos részek az igényeknek megfelelően váltják egymást. A szülők segítségével kialakított sziklakertünk üde színfoltot, gazdag ismeretszerzési lehetőséget nyújt az érdeklődőknek. A mindennapi levegőzés esős időszakban is megoldott a fedett teraszok használatával. Játszótereinken változatos mozgásfejlesztő eszközök, (fa mászóvár, rugós játékok, kötélalagút stb.) biztosítják a gyermekek nagymozgásának fejlődését. A különböző labdajátékokhoz megfelelő hely áll az érdeklődő gyerekek rendelkezésére. Udvarunk lehetőséget biztosít arra is, hogy óvodásaink közvetlen környezetükben természet közeli élményekkel gazdagodhassanak. A felújított udvarrész középpontjában található "Muskátlis Házunk". A fa házikóban a régmúlt idők felidézésével gazdag programok tárházát tudjuk nyújtani az évszakokhoz kötődő jeles napjaink rendezvényeinek alkalmával. Óvodánkban a kompetencia alapú nevelést, a programcsomag ajánlásait beépítjük mindennapjainkba, melynek hatására megalapozzuk az élethosszig tartó tanulást, a tudatos környezetbarát viselkedést, egymás feltétel nélküli elfogadását. Óvodánk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósításra törekszik. Intézményünkben integráltan neveljük az Alapító Okiratunkban meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekeket. Valljuk, hogy ezzel magasabb értéket kínálunk, mint a részvét és védettség, mert testületünk a résztvevő tanulás lehetőségét nyújtja a gyermekek számára. 4

Az SNI-s gyermekek fejlesztését a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján a gyermek fogyatékossági típusához igazodó, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta végzi, segíti, irányítja. Pedagógiai munkánk során lehetőségünk adódik megvalósítani Pedagógiai Programunkat, amely a művészetek és különös tekintettel a néphagyomány értékmegőrző és átadó kincsét foglalja magába. Ezen értékek ápolása segítségével szeretnénk gazdagítani a gyermekek személyiségét, érzelemvilágát. Az évszakokhoz kötődő jeles napjaink rendezvényei (pl.: játék, barkácsolás, sportolás, közös élményszerzés) a szülőkkel is felidéztetik saját gyermekkorukat. Óvodásaink tevékeny, élménygazdag, harmonikus fejlődésének kibontakoztatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével történik. A gyermek biztonság szeretet - védettség érzetét segítjük azzal, hogy érzéseiket, gondolataikat, cselekvési vágyukat játékkal, mozgással, énekkel-zenével, mesével, rajzzal, festéssel, gyurmázással, bábozással, dramatizálással, beszélgetéssel szabadon kifejezhessék. Ezzel teremtjük meg egész személyiségük optimális fejlődésének lehetőségét. Korszerű pedagógiai módszerünket, a programunkba beillesztett kompetencia alapú nevelési program is segíti. Nevelőtestületünk szakmai felkészültsége egységes alapokon nyugvó az új értéket magába fogadó és továbbítani tudó. Azt valljuk, hogy okos szeretetet csak a szeretetben felnövő gyermek tud újra teremteni. Ezért becsüljük és segítjük a családok működését, erősítjük a nyitott, családokkal együttnevelő szemléletmódunkat. 2. Az óvoda adatai A költségvetési szerv neve: Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda A költségvetési szerv székhelye: 2750 Nagykőrös, Kalocsa B. u. 1. A költségvetési szerv alapítója: 1908. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye alispánjának 11920/Kig. 1904. számú leiratában. A költségvetési szerv típusa: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 7. (1) bekezdés a) pontja alapján óvoda. OM azonosítója: 032718 5

A költségvetési szerv alapítói jogokkal felruházott fenntartója és címe: Nagykőrös Város Önkormányzata 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A költségvetési szerv közfeladata az Nkt. 4. 1. a) pontja szerint óvodai nevelés. 3. Bemutatkozás Intézményünk a Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda, Nagykőrösön Kalocsa Óvoda néven közismert. Kalocsa Balázs (1819-1892) bőkezű adományának köszönhető, hogy ezen a helyen városunkban elsők között ma óvoda üzemelhet. 1904-ben nyitották meg ezt a kisdedóvó intézetet. Büszkeségünk szépen parkosított, tágas udvarunk. Szakmai felkészültségünk egységes alapokon nyugvó, az új értékeket magába fogadó és továbbítani tudó. Ennek bizonyítéka az is, hogy városunkban működő középfokú óvónőképzés első gyakorló óvodájának kértek fel bennünket, amit 20 éven át folytattunk, egészen a képzés megszűntéig. Helyi óvodai programunk sokoldalú ismereteink, gazdag pedagógiai tapasztalataink alapján jött létre. Értékrendünkre az egységes szemlélet a jellemző. Újító magatartásunkat mutatja, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés Európai Uniós projektet sikeresen pályáztuk, és minden csoportunkban alkalmazzuk ajánlásait. Mindennapjainkban lehetőséget kínálunk óvodásainknak, hogy a művészetek alapjaival ismerkedjenek. A néphagyomány ápolása segítségével is szeretnénk gazdagítani a gyermekek személyiségét, érzelemvilágát. Nagy fontosságúnak tartjuk a játékot, mint a gyermek teljes személyiségét fejlesztő tevékenységet. Fokozatosan megújuló, igényesen parkosított udvarunkban gazdag programok biztosításával, változatos lehetőségeket kínálunk gyermekeinknek a természetközeli élmények gazdagítására. Óvodai nevelésünk során elsődlegesnek tartjuk a gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatását. Az emberi és a gyermekeket megillető jogok megismerése és tiszteletben tartása fontos célja óvodánknak. Gyermekeinket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. 6

Az eltérő szociokultúrából érkezett gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását fontosnak tartjuk. Valljuk azt, hogy a gazdag érzelemvilággal rendelkező, testi-lelki harmóniában élő gyermekek nyitottabbak az új ismeretek befogadására. Mindezt a családokkal szorosan együttműködve, jól szervezett partneri kapcsolatban kívánjuk megvalósítani. 3.1. Helyzetelemzés 3.1.1. Az óvoda természeti és társadalmi környezete Nagykőrösön sok olyan nevezetesség található, amely újabb és újabb generációk számára a megismerés, a felfedezés kifogyhatatlan forrását jelenti. Az erdő élővilágának megismerését a Pálfájai Parkerdő és a Nagyerdő nyújtotta élményeken keresztül, a vízi világot pedig a Csónakázó-tó látogatásával biztosíthatjuk gyermekeink számára. A tó szomszédságában lévő Cifrakert, épített angolpark szépségével még mindig ízlésformáló és kikapcsolódást, szabadidős programokat biztosító helyszín, amely a régebbi korokba enged betekintést. Városunk szobrai olyan embereket ábrázolnak, akik sokat tettek Nagykőrös hírnevének öregbítéséért. Közülük csak Arany Jánost emeljük ki, aki szállóigévé vált soraiban írja: "Hej, Nagykőrös híres város." Gyermekeink identitásának, élménybeli tapasztalásainak fejlesztését, gazdagítását szolgálják ezek a helyek, amelyeket pedagógiai munkánk során felhasználhatunk. Óvodánk zöld övezetben található. Tapasztalataink alapján a gyermekek nagy része családi házban, kevesebben lakótelepi lakásban élnek. A családok lakásviszonyai változóak, megtalálhatóak a minden igényt kielégítő, megfelelő életteret biztosító családi házak, de vannak komfort nélküli lakásokban élő családjaink is. 3.1.2. Tárgyi feltételek Nevelőmunkánk sikerét a tárgyi teltételek is befolyásolják, ezért megújításuk, bővítésük munkánk része. Büszkeségünk nagy parkosított udvarunk, ahol két épületben működünk. Egyik épületünk 1820-ban épült műemlék jellegű, 3 csoportszoba található benne, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel. 1970 óta áll másik épületünk, ami már óvodának épült. Ebben is három csoportszoba lett kialakítva, egy közös mosdóval. 7

Három tágas játszónkon a mai kor követelményeinek és testületünk környezetbarát gondolkodásának megfelelően fából készült játékokat telepítettünk, amelyek sokféle mozgásra adnak lehetőséget. Csoportszobáink igényes berendezéssel, gazdag játékkészlettel várják a gyermekeket. Fejlesztő munkánkat folyamatosan frissített módszertani anyagok és technikai berendezések segítik. A kötelező eszköz- és felszerelések jegyzékében felsorolt még hiányzó eszközök beszerzését pályázati összegek felhasználásával igyekszünk megvalósítani. Tárgyi feltételeinket a különböző pályázatokon nyert eszközökkel gyarapítottuk. Eu-s projektünk keretében notebook-okat, projektort, interaktív táblát, digitális fényképezőgépeket szereztünk be, melyeket használunk mindennapos nevelőmunkánk során. Értelem-, mozgás-, kézügyesség-, érzékszerveket fejlesztő játékok, eszközök, mesekönyvek folyamatos beszerzésére törekszünk. 3.1.3.Csoportszerkezet A jelentkező gyermekek születési idejét, a szülői kívánságokat, az egy csoportba járó SNI-s gyermekek számát figyelembe véve alakítjuk ki a csoportokat, természetesen a gyermekek érdekét középpontba helyezve. Így óvodánkban megtalálhatók homogén illetve heterogén csoportok is, mindig az adott helyzetnek megfelelően. 3.1.4. Személyi feltételek Óvodapedagógusok Óvodapedagógusaink megfelelő felsőfokú végzettséggel, többen szakvizsgával, és a nevelőmunkánkat segítő továbbképzésekkel rendelkeznek. Óvodai nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll. Tudatában vagyunk, hogy az óvodapedagógus személyisége meghatározó a gyermekek személyiségfejlődésében, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Utánpótlás szempontjai: Olyan új kollegákat várunk, akik programunkkal, értékrendünkkel azonosulni tudnak, igényük van a továbbképzésre, fejlődésre. Szívesen végeznek el olyan tanfolyamokat, vesznek részt olyan képzéseken, ahol programunk megvalósítását segítő ismeretekhez jutnak. 8

Pedagógiai munkát segítő, egyéb foglalkoztatottak: Nevelő munkánkat 6 főállású dajka, 2 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő udvaroskarbantartó és 1fő adminisztrátor segíti. A dajka nénik rendelkeznek a kívánt képzettséggel. Ennek köszönhetően munkájukat szakszerűen végzik. Pedagógiai Programunkat ismerik, ezzel kapcsolatos feladataikat tudják. Az udvaros-karbantartó tevékenysége nélkülözhetetlen intézményünkben. Óvodánk esztétikus környezetének fenntartásához, az eszközök állagmegóvásához elengedhetetlen munkája. Az adminisztrátor az irodai, illetve a csoportok adminisztrációs munkáját, a dekorációs anyagok, nyilvántartások elkészítését, illetve a beszerzéseket segíti. Gyermekek: Óvodánk az Alapító okiratunkban meghatározott gyermeklétszám befogadására alkalmas. 6 csoport működik intézményünkben. 3.1.5. Óvónők attitűdje, stílusa Pedagógiai munkánk és önértékelési tevékenységünk során kikristályosodott, hogy testületünk tagjai számára milyen magatartás a fontos. Ezek ismeretében történik az értékközvetítés a gyermekek és a szülők felé. Módszerünket minden gyermek esetében egyénre szabottan választjuk, a gyermekek személyiségéhez igazodva. Konfliktus esetén az őszinteség szem előtt tartásával, a tapintatos meggyőzés alkalmazását tartjuk jónak a gyermek érdekében. A szülőkkel közös feladatunk, hogy gyermekeink pozitív énképe, önbizalma növekedjen. Nekünk óvónőknek a szaktudás fejlesztése éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy minden esetben az optimális megoldást tudjuk választani a segítség adásakor. Tetteinket a hivatástudat, a gyermekek iránti felelősségérzet és a humánum irányítja. A hitelesség az előzőekből is táplálkozik, amihez pedagógiai optimizmus társul. A gyermekek ott érzik jól magukat, képességeik ott teljesednek ki, ahol szeretetteljes, nyugodt, harmonikus légkör uralkodik, ezért ennek megteremtése és fenntartása munkánk szerves része. 9

A nyitottság, mely jellemzője intézményünknek és magatartásunknak, jó példát mutat gyermekeinknek a szocializációban. Nevelésünk része az empátia és tolerancia kialakítása, amelyek gyakorlásával mi mutatunk követendő mintát. Az esztétikai élmények nyújtása nem csak a harmonikus környezet ízlésformálása révén, hanem a művészetek tradicionális értékeinek közvetítésével is történik. Az eddig felsoroltak teljesítéséhez szükséges az önművelés igénye és a napi tájékozottság, ami kiegészül a kreatív gondolkodás jelenlétével. Nevelőmunkánkat nem egyéni teljesítményként fogjuk fel, hanem közös tevékenységként, amely a csoportokat vezető pedagógus párok közös tervezésében, összehangolt munkamegosztásában és az egységes nevelési gyakorlatban mutatkozik meg. A dajkák bevonása a nevelőmunkánkba az óvodai munka hatékonyságát növeli, ezzel is erősítve óvodai életünk egészére vonatkozó, egységes, harmóniára törekvő szemléletünket. 4. Alapelvek A következő nevelési alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak nevelőmunkánk során: A gyermekek életkori sajátosságai, egyéniségük, aktuális állapotuk figyelembe vétele fejlesztésük során. Gyermeki személyiségük kibontakoztatása. A gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságuk tiszteletben tartása. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása. Nyitott óvodai élet. Óvoda-család partneri kapcsolat kialakítása, ápolása, szükség szerint intervenció. A természet szeretetére nevelés, a környezettudatos magatartás megalapozása. Interperszonális kapcsolatok. Közös élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. Átlagon felüli, illetve valamely területen átlagon aluli képességű gyermekek kiemelt fejlesztése. Kommunikációs nevelés, mint értékközvetítő. A szabad játék tiszteletben tartása. Komplexitás. Szeretetteljes, gondoskodó óvodai légkör biztosítása. Önálló, sztereotípiáktól mentes életviteli szemlélet megalapozása. Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. A gyermekek mindenek felett álló, különleges védelme. 10

Gyermekeink inkluzív támogatása. Egyéni, differenciált bánásmód. Cselekvésbe ágyazott gondolkodás erősítése. Élethosszig való tanulás megalapozása. Szakmai kompetenciák erősítése. Innováció. 5. Gyermekkép A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ennek figyelembe vételével az óvodánkból kikerülő gyermekek személyiségjegyeiben domináljon a pozitív érzelmi beállítottság, az optimizmus, a humánum. Őszinte megnyilvánulásukat jelezze segítőkészség, udvariasság a társaikkal és a felnőttekkel szembeni adekvát viselkedés. Képesek legyenek a másság elfogadására. Rendelkezzenek az alapvető erkölcsi normákkal. Intellektuális érzelmeikre a nyitottság legyen jellemző. Akarati életükben legyen jelen az önállóság, önfegyelem, a szabályok elfogadásának képessége. 6. Óvodakép 11 Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodai nevelés ennek kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai élet szervezése során, a gyermek mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartása fontos számunkra. A gyermeki személyiség iránti tolerancia, megbecsülés, a szeretet kinyilvánítása jellemzi pedagógiai munkánkat. Szeretetteljes, gyermekközpontú, nyugodt, harmonikus, segítő, támogató, egymásra figyelő óvodai légkör megteremtése a cél, ahol biztosítva vannak a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételei. A másság elfogadása, a sztereotípiáktól mentes szemlélet alapvető számunkra. Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben kell, hogy részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

7. Cél Az értelmi és testi képességek harmonikus összhangjának megteremtésén munkálkodunk. Megalapozzuk a környezettudatos magatartás kialakulását. A művészetek iránti pozitív érzelmi viszony kialakítására törekszünk, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe illeszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a célunk, valamint, hogy gyermekeink a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Élményeken alapuló, sokoldalú képességfejlesztéssel, a gyermeki személyiség komplex fejlődésének biztosítása, elősegítése. Az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása minden gyermek számára. Az egészséges életvitel kialakítása, biztosítása. A környezettudatos magatartás megalapozása. Olyan együttműködés, kommunikáció kialakítása, melyet biztos alapon nyugvó szokásrend támaszt alá. 8. Az óvodai nevelés feladatai 8.1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód, életvitel igényének alakítása az óvodába lépés első pillanatától kezdve folyamatosan történik. A gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Elsősorban nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó biztosítása szükséges, biztonságot nyújtó napirenddel, változatos, életkornak megfelelő tevékenykedtetéssel, derűs légkörrel. Az egészséges életmód alakításának fontos helyszíne a csoportszoba, melynek több funkciót kell betöltenie. Alkalmasnak kell lennie a szabad játékra, különböző tevékenységek végzésére, étkezésre, pihenésre. Barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés és a gyermek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakokat csak részben függönyözzük el. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen világos függönnyel védekezünk. A csoportszobákhoz kapcsolódó öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó helye. A másik fontos fejlesztési terület az udvar, ahol időjárástól függően idejük nagy részét töltik a gyermekek. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az 12

egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül, egymást kiegészíti. Minden csoportnak van állandó helye, a napos és árnyékos játszórész mindenütt igény szerint rendelkezésre áll. Van füves, homokos és betonos rész is, a változatos játék kialakításához. Minden csoport rendelkezik homokozóval, különböző mozgásos játékhoz szükséges udvarrésszel. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyerekek rendelkezésére. A különböző mozgásfejlesztő eszközök felhasználásával segíthetjük a gyermekek harmonikus mozgásának fejlődését. A balesetek elkerülése miatt állapotukat folyamatosan ellenőrizzük. Fontos, hogy méretük, felhasználhatóságuk megfeleljen a gyermek szükségleteinek. A gyermek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermek ellenálló képességét. Ezért minden nap lehetőség szerint sokat tartózkodnak a szabadban, ill. esős időben a teraszon. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen a tízórai előtt mindennapos tornát, kocogást, vagy zenés perceket, ha az időjárás engedi, a szabadban. A gyermekek maguk döntsék el, hogy mennyit futnak. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják sokféle fejlesztő eszközön. A rövid ideig tartó szervezett séták is hozzájárulnak a gyermek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése, segít a gerinc deformitásának megelőzésében. A lábboltozatot erősítő fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén az udvaron pancsoljanak. A nagyobbaknak szervezhet az óvónő uszodalátogatást is. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, téli időszakban pedig a szánkózás, csúszkálás. Az egészséges életmód kialakításának nagyon fontos része a gondozás. Az óvónő eleinte a gyermek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt, mert ezek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét. A gondozás feltétele az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte, amely elősegíti a családból származó szokások megismerését, kiinduló alapként szolgálva a további fejlesztéshez. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A beszoktatás ideje alatt együtt végezzék a teendőket, hogy megtanulhassák a szokásokat, a testápolás sorrendjét. A későbbiekben szükség szerint nyújtson segítséget az óvónő. Az 13

óvónők a dajkákkal együtt állapítsák meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetét, az azonos gyakoroltatás érdekében. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. Az étkezési szokásokat az óvónő úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak, amit kezeljünk kellő toleranciával. Ösztönözhetjük, de ne kényszerítsük az ételek elfogyasztását. Az ételt akkor is kapják meg, ha nem szeretik. A nap bármely szakaszában ihassanak. A testápolás a gyermek tisztaság iránti igényének kialakítását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak, ezért vegyük figyelembe az eltérő szociokulturális fejlődést, és mindenkit önmagához képest fejlesszünk. Munkánkat hangoljuk össze a család nevelésével is. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket; úgy, hogy a gyermekek fokozatosan önállósulhassanak. Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása az óvoda és a család közös együttműködését kívánja. Mindezzel hozzájárulunk gyermekeink egészségvédelméhez. A megtervezett napirendben fontos szerepet kap a gyermekek pihenése is. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg ennek feltételét. A csend és a nyugalom legyen meghatározó ebben az időszakban. A mese, az altatódalok, a feszültséget oldó halk beszéd, segítse a pihenést. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvónő tegye lehetővé, hogy a nem alvók csendes tevékenységet folytathassanak az ágyban. A gyerekeknél előfordul, hogy bepisilnek. A felnőttek óvakodjanak a megszégyenítésétől. Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit a legrövidebb időn belül értesíteni kell, hogy orvoshoz vihessék. Szükség esetén fájdalom, ill. lázcsillapító gyógyszert adjunk a gyermeknek, és fokozott gondoskodással kezeljük. Adott helyzetben vigyük orvoshoz. A sajátos nevelést igénylő gyermekeknél még jobban figyelve ügyelünk testi szükségleteik kielégítésére, a fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy egyre önállóbban elégítsék ki azokat. Csak annyi segítséget adjunk, amennyi a további önálló cselekvéshez szükséges. SNI-s gyermekeink egészséges életmódra nevelését szükség szerint, folyamatábrák kihelyezésével segítjük a mosdóban és csoportszobában is. A szokásrend kialakításánál nagy jelentőséget tanúsítunk a rendszerességnek, utánzásnak, gesztusokkal kísért egyszerű 14

utasításoknak, a sok ismétlésnek. Az egyéni szükségletekhez igazodóan, az SNIs gyermekek speciális eszközöket is használhatnak, melyeknek elfogadtatása, következetes és megóvó használtatása és fontosságának felismertetése is feladatunk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásrendszer, a környezettudatos magatartás alakítását szervesen beépítjük a mindennapokba, illetve foglalkozások alkalmával törekszünk a gyermekek ismereteit bővíteni játékos formában. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodjanak, mossanak fogat, fésülködjenek. - A tisztálkodási eszközökre vigyázzanak, tegyék a helyére azokat. - Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. - Önállóan döntsék el, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltsenek vizet a kancsóból. - Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. - Esztétikusan terítsenek, higiénikusan étkezzenek. - Étkezés közben halkan beszélgessenek. - Teljesen önállóan öltözzenek. - A ruhájukat gombolják ki-, illetve be, cipőjüket fűzzék be, kössék be. - A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyezzék polcukra, székükre. - Igyekezzenek környezetüket rendben tartani. - Ügyeljenek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. - Életkori sajátosságuk szintjén jelenjenek meg a környezetük megóvását szolgáló tevékenységek. 8. 1.1. Napirend A gyermekek kiegyensúlyozottságához elengedhetetlen a feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat biztosítása, az óvónő érzelemgazdagsága, partnersége, az óvoda egész életének átgondoltsága. Tervezésnél az óvónő vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiéniás gondozására fordítható időszükségletet. A nap egész során érvényesüljön a folyamatosság, ritmikusság, rugalmasság. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 óra körüli, a legnagyobbaknál az egy órás pihenés is elég lehet. 15

A napirend javaslat tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Ennek alapján minden csoportban az óvónő dolgozza ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. A modellként bemutatott példa korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható. Az állandóan és/vagy ciklusosan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folytonosságot, érzelmi biztonságot, támaszt nyújtsanak a gyermekeknek. Ez különösen fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Időtartam Tevékenység 5,30-10,30 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN - Személyes percek. Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek J - Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Á - Mozgás - A külső világ tevékeny megismerése T - Matematika - Részképességek fejlesztése egyéni É szükséglet alapján - Mindennapos testnevelés K - Testápolási teendők - Tízórai - Verselés, mesélés 10,30-11,45 JÁTÉK A SZABADBAN - Mikrocsoportos séta - Énekes játékok az udvaron - A külső világ tevékeny megismerése - Matematika 11,45-12,45 - Testápolási teendők - Ebéd - Testápolási teendők 12,45-15,00 - Pihenés, alvás mesével, altatódallal 15,00-16,00 - Testápolási tevékenység - Uzsonna 16,00-17,00 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Szabadon választható nevelési időn túli szolgáltatások 16

8.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Ezért is elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, hiszen a beszoktatás időszaka meghatározza a kialakuló érzelmi kötődésüket az óvodához. Mivel az óvodába érkező gyermekek érzelmi téren is eltérő érettséggel rendelkeznek, nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg beszoktatásuk, aminek a menetét a szülőkkel egyeztetni kell. A nyugodt feltételek megteremtése után a gyermekek lehetőleg a szülőkkel együtt ismerkedjenek az óvodával, mivel a szülői jelenlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, viselkedési rendet tanul a gyermek, segíti a társas beilleszkedést. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő. Mesével, ölbeli énekléssel, játékokkal, mondókákkal, versikékkel kedveskedjen a gyermekeknek. Elhozhatják magukkal kedvenc tárgyaikat, mert annak jelenléte érzelmi biztonságot jelent a kisgyermeknek. Lehetőség szerint a kiscsoportosoknál már augusztusban történjen meg a családlátogatás. A családias, biztonságos légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaikhoz, a felnőttekhez. Ez az alaphangulat kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönzi őket. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A jó nevelés alapfeltétele a feltétel nélküli szeretet, a korosztály által teljesíthető ésszerű szükséges korlátok, s az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő feladatadás. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. Legyen következménye a többszöri "határátlépésnek", de lehetőség a javításhoz is. A gyermekeknek legyen lehetősége minél több, érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy minél többször átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Az érdektelen gyermekekre figyeljen oda az óvónő, hogy minél előbb kiderítse érdektelenségük okát, mert ennek alapján tud csak érzelmein keresztül hatni a gyermekre. A gyermekek egyéni jellemzőit fel kell tárnia az óvónőnek, hiszen csak ezek ismeretében tud egyénileg nevelni. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait, segítse a gyermekbarátságok kialakulását. A közös élmények, mely a szocializáció szempontjából 17

meghatározók, az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, ami által formálódik egymáshoz való viszonyuk. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretetet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Érzelmileg éljék át a közös sikerélményeket. Fogadják be az újonnan érkező társaikat, segítsék beilleszkedésüket. Fokozottan érvényes ez a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Mindezen feladatok megvalósításához a családok óvodai eseményekbe való aktív bevonását tartjuk szükségesnek. Az óvónő nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Minél több programot szervezzen más óvodai csoportokkal, illetve iskolásokkal együttműködve. Az óvodás gyermekek érzésvilága a kialakult konfliktusok megoldása során alakul, fejlődik. Az óvónő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg a véleményeket, arra törekedjen, hogy alakuljon ki a gyermekek felelősségérzete. Az agresszív gyermek, negatív magatartás, ne kapjon kiemelt figyelmet. Kapjon nagyobb hangsúlyt a belátás képessége a gyermekek egymás közötti viszonyában, tudják megkülönböztetni cselekedetük pozitív vagy negatív hatását. Az óvónő bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív éntudata alakuljon, segítse minden gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. A gyermekeknek legyen olyan terület, ahol választási lehetőségük van, önálló döntéseket hozhatnak. Biztosítson az óvónő minden gyermek számára személyes perceket, a jó kapcsolat megerősítése érdekében. Az óvónő örömét dicsérettel, a problémákat, veszélyeket félelemkeltés nélkül jelölje meg. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink érzelmeiket ki tudják fejezni és a feléjük áradó érzelmek között, tudjanak különbséget tenni. Ismerjék fel a nonverbális és metakommunikációs jeleket. Kudarctűrő képességük fokozatosan erősödjön. Érzelmi nevelésükben naponta használjuk a dramatikus játékokat, a bábozást. Jó együttműködést kell kialakítani az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel, hogy a szükséges esetekben hatékonyam működjenek közre. A kompetencia alapú nevelés ajánlott témái és módszerei elősegítik a gyermekek pozitív érzelmeinek fejlődését, társas kapcsolataikban, környezetükhöz való 18

kötődésükben, a másság elfogadásában, toleráns viselkedésükben, kooperációjukban. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. - A gyermekeknek váljék igényévé a megfelelő viselkedés, cselekvés szokásszabályainak betartása. - Egymást figyelmeztessék a szabályok betartására. - A felnőtt kérése nélkül is segítsenek egymásnak, érezzenek együtt a közösség tagjaival. - Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntsék egymást. - A csoportba érkező vendégeket fogadják szeretettel. - Váljék igényükké a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. - A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján fejezzék be. - Képesek legyenek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek, gyermekek közléseit. - Szavak nélkül is értsék környezetük jelzéseit, érzéseit. - A közösségért szívesen dolgozzanak, bízzanak önmaguk képességeiben. - Értékeljék saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. - Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek legyenek egyezkedni. - Kezdeményezőek, érdeklődőek legyenek - Igyekezzenek legyőzni a felmerülő akadályokat. - Önbizalmuk, önismeretük, önértékelésük, reális énképük alapozódjon meg. - Érzelmileg váljanak éretté a magasabb szintre való lépésre. - Lépjenek be a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódnak. - A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben álljon készen, az iskolai élet és a tanító elfogadására, legyen képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. 8.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges helye a játék és a teljes óvodai élet. 19

Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. Az SNI-s gyermekek esetében erre különös hangsúlyt fektetünk, gesztusokkal kísért, egyszerű verbalitáson alapuló sokszor ismétlő módon. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, melynek területei: beszélő környezet, helyes mintaadás és szabályközvetítés. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a kérdéseire, válaszaira szükséges figyelmet fordítani. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek. Az SNI-s gyermekek estében különösen figyelünk a tárgyhoz, helyzethez köthető konkrét tapasztalatok szerzésére, melyek alapjai lehetnek a majdani általánosításnak. Értelmi nevelésünk az óvodai élet teljes folyamatában jelen van, szervezett és spontán tevékenységekben egyaránt. Az értelmi nevelés feladata: a gyermek ismeretének rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az intellektuális érzelmek megjelenése, segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. Fejlessze a gyermekek kíváncsiságát, utánzási kedvét, az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, gondolkodást. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Hallássérült, nagyothalló gyermekeink fejlesztését folyamatábrákkal segítjük. Az óvónő által kezdeményezett, anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. A beszédfogyatékos, a tanulásukban súlyosan akadályozott gyermekek beszédindításához, beszédmegértésének fejlesztéséhez, aktív szókincsük bővítéséhez fokozottan használjuk a dramatikus játékokat, bábokat. Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. A gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során történik. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. 20

Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, és célunk az, hogy minden gyermeket önmagához képest fejlesszünk. Külön figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek igényeinek kielégítésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi fejlesztésénél is szem előtt tartjuk a gyermekek mindenkori állapotából történő kiindulást. Önmagukhoz képest fejlesztjük őket. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében, más és más terület kap nagyobb hangsúlyt. Pedagógiai Programunkat jól kiegészíti a kompetencia alapú nevelés, mely választható témáival, differenciált fejlesztési ajánlásaival színesíti értelmi nevelésünket. A projekt jegyében ismerjék meg a 4 őselem, a Levegő, Víz, Tűz, Föld sokoldalúságát, tapasztalati úton szerezzenek róluk minél több tudást. A projekt alkalmazása is segítse elő, hogy komplex módon gyarapodjon tudásuk, az élethosszig tartó tanulás alapozása induljon el. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Váljanak képessé az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet változásainak észrevételére, megfigyelésére, tapasztalataik összegzésére. - Az ok-okozati összefüggéseket ismerjék fel, fogalmazzák meg. - A kisebb különbségeket is tudják észre venni. - Váljanak képessé az állandóság helyes megítélésére és megőrzésére. - A problémahelyzeteket képesek legyenek többféleképpen megoldani. - Váljanak képessé több fontos tulajdonság kiemelésére, általánosításra és ezek megfogalmazására. - Formálódjon az attitűdjük, tapasztalataikat rendszerezzék cselekvésben és szóban egyaránt. 9. Óvodai életünk tevékenységformái 9.1. Értékrendünk 21 Sokoldalúan képzett, innovatív nevelőtestületünk tudatosan, komplex módon járul hozzá a gyermekek személyiségének fejlesztéséhez. Nevelési stílusunkat az emocionális vezéreltség mellett a tervszerűség, a harmónia, a rugalmasság jellemzi. Olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkört teremtünk gyermekeink számára, amely a bizalomra, egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre, elfogadásra és befogadásra épül.

9.2. Játék A játék a személyiség fejlődés elsődleges eszköze. A derűs, szeretetteljes légkör elengedhetetlen, a nyugodt, kreatív játék kialakulásához. A játék alapjául szolgálnak a közös élmények, tapasztalatok. A játék során az interperszonális kapcsolatok kísérője a kommunikáció. Színtere a toleráns viselkedés gyakorlásának, alakításának. A játéktevékenység az óvodába érkezéskor elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg ezt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka az ésszerűség és a praktikum határain belül. Az óvónő jelenléte teremtse meg az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, ne direkt irányítással érje el. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A beszédfogyatékos, hallássérült, nagyothalló, valamint a tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott gyermekek játékában követhetőbb, egyszerűbb szabályokat, állandó kereteket állítunk fel. A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobában legyen helye a többféle állandó és variálható, "kuckóknak". Biztosítunk az SNI-s gyermekek számára nyugodtabb, elkülönülésre alkalmas helyet. Olyan eszközöket szerezzünk be, melyek ízlésesek, praktikusak, sokféle játékfajtához használhatóak. Legyen elegendő számú játék, amelyek alkalmasak a gyakorló, a konstrukciós és szerepjátékra. A hallásfogyatékosok számára a sokféle érzékszervi tapasztalást a játék keretén belül is biztosítjuk. Az elmélyülten játszó gyermek zavartalanul folytathassa játékát, ne kelljen a játékszert átadnia másnak, csak ha már befejezte vele tevékenységét. Jelenjen meg a barkácsolás, eleinte az óvónő által készített kiegészítők formájában, majd adjon egyre nagyobb teret a gyermek alkotásvágyának s az általa készített eszközök, gazdagíthatják játékának tartalmát. Az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon mást, ha már a gyermek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények 22

miatt szükségesnek látja. Abban az esetben, ha a gyermek egyéni szükséglete azt kívánja, adjon mintát a játékhoz. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra átélhessék a játékukban. Játsszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. A gyermekek kapjanak lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat és vezessék a játékot. Olyan légkört teremtünk játékidőben, hogy mindez az SNI-s gyermekek számára is lehetőségként fent álljon. A képességfejlesztő játékok között legyenek nyelvi játékok, amelyekben az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztése kap szerepet. A beszédfogyatékosok és a hallássérült, nagyothalló gyermekek számára fontos az artikulációs információt adó tükör, ezért legyen része a csoportszobának. Az óvónő szerepvállalásai legyenek modell értékűek, a szókapcsolatok, nonverbális jelzések, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín gazdagon nyilvánuljon meg a játékhoz kötődő kommunikációban, a metakommunikációs jelek szolgáljanak mintaként a gyermek számára. Az óvónő külön fordítson gondot a jól értelmezhető, helyes artikulációra. A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy az óvodában kiemelten érvényesüljön a szabad játék túlsúlya, a gyermekek minél több időt tölthessenek udvari játéktevékenységgel, ahol a játéktér lényegesen megnövekszik, így a mozgás, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé válik. Sajátos nevelési igényű gyermekeink udvari életét is megkönnyítik az állandó játszórészek. Játékukat a fokozatosság elvét betartva fejlesztjük. Az óvónő ösztönözzön a minél több nagymozgásos tevékenységre, de segítse az udvari szerepjáték és a nyugodt, kreatív játék zavartalanságát is. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek legyenek képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. - Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. - Bonyolult építményeket legyenek képesek létrehozni. - Élvezzék a szabályjátékokat, és legyenek képesek a normák betartására. - Társas viselkedésüket biztos alapon nyugvó szokásrend határozza meg. - Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető legyen. 23

9.3. Verselés, mesélés Az óvónő alakítsa ki a gyermekek számára megfelelő és hatékony szokásrendszert ehhez a tevékenységhez is. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének alakítására. A mesemondó hely legyen állandó, barátságos, kedves, hangulatos, ahol a gyermekek jól elférnek, lehetőségük van az elmélyült mesehallgatásra. Célszerű a verselés, mesélés időpontját, úgy megállapítani, amikor minden gyermek megérkezett a csoportba, vagy pedig nem sürget más tevékenység kezdése. Bármely napszakban, vagy amikor az óvónő aktualitását látja, illessze be e tevékenységet nyugodtan. A mesekezdést jelezheti a szokásrendszerbe épülő szignál, játék, báb, vagy gyertya stb. Ezek a mesehallgatásra csalogató módszerek mélyítsék el a gyermek mesehallgatási figyelmét, éppen úgy vonatkozzon ez a mesehallgatás befejezésére is. A meséket lehetőleg úgy válasszuk meg, hogy gazdagon kísérhessük mozdulatokkal, mimikával hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is megkönnyítsük a cselekmény követését. A könyvből mesélés ritka alkalom legyen a csoportban, csak kezdeményezésen kívül, alvásidőben, vagy értelemszerűen könyv nézegetése közben történjen. A verstanítás speciális tulajdonságokkal rendelkezik. A vers mondogatása a játékhoz kapcsolva a csoportszoba vagy udvar megfelelő helyein történhet. A verstanítás során az óvónő "nyelvi" minta a gyermekek számára, ezért, beszéde tiszta, érthető, artikulált legyen. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. Ezzel a hallási tevékenységeiket is fokozottan segítjük. A verstanításhoz használhatunk hívóképeket, dramatizáláshoz az oda illő tárgyi kifejező eszközöket. Verstanításra válasszunk olyan verseket is, melyek mozdulatokkal kísérhetők, jól dramatizálhatók legyenek, segítve az SNI-s gyermekek esetében az elsajátítást. Az irodalmi anyag mennyiségét az óvónő a mindenkori gyerekcsoport fejlettségének és egyéni képességeinek a figyelembe vételével az általa gyűjtött irodalmi készletből válassza ki, illetve a kompetencia alapú nevelés keretében arra törekszünk, hogy a választott mű hordozza a négy őselem jegyeit. Az irodalmi neveléssel az óvónő alapozza meg és fejlessze a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását és esztétikai fogékonyságát. Fejlessze a 24

gyermekek beszédét, kifejező készségét helyes és szép kiejtését, a helyes hangsúlyozást, a helyes beszédritmust, fantáziát. A verselés, mesélés folyamatában bontakozzon ki a gyermek személyisége, tárja fel a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Valósuljon meg a szeretetet adó, biztonságot sugárzó óvodai légkör. Éljenek át közös élményeket, ezáltal biztosítjuk tapasztalatszerzési lehetőségeiket. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Az óvodáskor kezdetén tartalmazzon az irodalmi összeállítás egyszerű mondókákat, kiolvasókat, verseket. Játékos mozdulatokkal eljátszhatóak legyenek ezek. A meséket jellemezze egyszerű cselekményszövés, dinamizmus és képszerű előadás mód. A fejlődés ütemének megfelelően épüljenek be a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók, vidám, humoros versek, klasszikus és a mai magyar költők versei, amelyek szóljanak környezetről, időjárásról, évszakokról, gyermekekről, állatokról, és a négy őselemről. Az első meghallgatásra szánt meséket jellemezze, egyszerű cselekményszövés, kevés szereplő, verses betétek alkalmazása. A fejlesztés ütemének megfelelően ezek bővüljenek több fázisos állatmesékkel, népmesékkel, gyermeki elbeszélésekkel, folytatásos gyermek regényekkel. Az óvodába lépés pillanatában ismerkedjenek meg a bábokkal, legyen lehetőség a napi bábozásra. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Szívesen, elmélyülten hallgassanak mesét. - Alkalmanként meséljenek önállóan, maguk által kitalált történeteket is. - Dramatizáljanak egyre önállóbban, mozgassák a bábokat finomabb kéztechnikával. - Épüljön be szókincsükbe, amit a versben, mesében hallottak. - Jelenjenek meg meseélményeik a játékban, ábrázolásukban. - Váljon megszokottá a természetes hanghordozással történő versmondás. - Legyenek képesek összekötni a folytatásos mese szálait. - Bábozás, dramatizálás alkalmával törekedjenek mimikával, hanghordozással és gesztusokkal a szereplő minél hűbb ábrázolására. - Szeressék és becsüljék a könyveket. - Tudjanak alkalmi verseket. 25