Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik a legkedvezőbb kimenetelre Ellenőrzés I. Ellenőrzés II. Ellenőrzés III idő Döntés előkészítés I. Döntés előkészítés II. Döntés előkészítés III. Döntés előkészítés IV. 1
Az ökonómiai döntés fogalma A GAZDASÁGI DÖNTÉS a jövőre vonatkozó cselekvési lehetőségek közötti választás, a kiválasztott gazdasági döntési kritérium szerint, annak érdekében, hogy a meghozott döntés a legjobban szolgálja tartós fennmaradást. A döntési folyamat lépései: A.) általános információk gyűjtése I. B.) probléma felismerés, cél megfogalmazása C.) specifikus információk gyűjtése II. D.) döntési alternatívák kidolgozása E.) döntési kritérium meghatározása F.) optimális alternatíva kiválasztása G.) döntés operatív intézkedésekre bontása, végrehajtás H.) következmények, mérése elemzése A döntés típusai: Zavaró tényezők! (Természeti tényezők, váratlan események, nem ismert mechanizmusok, eltelt idő, emberi tényezők stb.) Akciók, vagy tevékenységek Kimenetelek, vagy következmények A9 A8 A4 A5 A2 A3 A7 A6 K2 K5 K4 K1 K8 K3 K9 K6 K7 BIZTOS DÖNTÉSRŐL csak akkor lehet szó, ha az események pontosan ismertek, tehát a döntés következményei előre egyértelműen és pontosan meghatározhatók. A döntés ilyenkor igazából csak választás. A gazdasági tevékenységekben ilyen eset nem, vagy csak egészen kivételes esetben fordul elő. KOCKÁZATOS DÖNTÉS az, amelynél az események valószínűsége statisztikai elemzések vagy logikai szabályok alapján, objektív módon megállapítható. 2
BIZONYTALAN DÖNTÉS az, amelynél sem az események teljes köre sem azok valószínűsége nem ismert. A döntéshozó szakértői vélemények mérlegelésével szubjektív módon határozza meg. Valódi döntés, bizonytalan helyzetben I. Döntés kockázatos helyzetben II. Választás, III. Biztos döntés Optimum keresés IV. A döntés paradoxona, hogy csak utólag beszélhetünk jó, vagy rossz döntésről! Adöntési probléma elemei a következők: cselekvési alternatívák, vagy akciók, tevékenységek a döntéshozótól független események az események valószínűségei eredmények vagy kimenetelek, következmények döntési kritérium, célok egyéni preferenciák 3
A döntéshozatal normatív szabályai: A DÖNTÉSHOZATAL NORMATÍV SZABÁLYAI azt határozzák meg, hogy hogyan kellene döntést hozni olyan esetben, amikor a döntéshozók-, illetve a gazdasági szervezetek egyedi preferenciáitól, érdekviszonyaitól, kockázathoz való hozzáállásától és bizonyos emberi korlátoktól stb., valamint a döntés bizonyos körülményeitől elvonatkoztatunk. 1. egyszerűsítő feltevések (egyedi sajátosságok, túl bonyolult gazdasági rendszerek felmerülő döntési problémák) 2. modellként, összehasonlítási alapként szolgálhatnak (általános irányelvek révén, kiszűrhetők, hogy mi a túlzott egyéni preferencia, alapelv, irányelv) Egyszerűsítő feltevések 1. Teljes- vagy perfekt információs helyzet Alternatív cselekvési lehetőségek és kimeneteleik ismertek, a környezet is ismert, vagy megismerhető. Ismerni kellene: 4
2. A döntéshozó teljesen racionálisan viselkedik és rendelkezik olyan kritériummal, amely segítségével az alternatívák preferencia sorrendje egyértelműen megállapítható. Több okból sem racionális a döntéshozó: információhiány szubjektív tényezők jövőre vonatkozóan döntünk jelenben pillanatnyi szükségletek szűk keresztmetszetek és korlátok 3. A célok és a döntési kritériumok nem függnek a korábbi pozitív és negatív tapasztalatoktól. Negatív tapasztalatok hatása: kockázat preferencia csökken kisebb de biztosabb eredményre valótörekvés nő hasonlószituációk (minta) kerülése 5
4. A döntéshozó optimumra törekszik (nem elégszik meg egy számára kedvező és kielégítő megoldással) maximalizál vagy minimalizál Nem optimális modellek: Informáltságihelyzet nem mindig teszi lehetővé (adminisztratív) Skinnerszerit csak reagál, nem optimalizál Szabályozott anarchia modellje, (csak nagy hiba kockázatát minimalizálja és előrébb lép) 5. Azonos eseményekre a rendszer mindig azonos módon reagál Pl.: az időjárás vagy pl.: nincs keresztrugalmasság, (ha az áremelkedés hatására nő a fogyasztás) 6
6. A környezeti változások hirtelen, ugrásszerűen nem változnak (Például a kereslet hirtelen nulléra csökken egy mási termék miatt.) 7. Nincsenek reagálási küszöbök 7
8. Nincs időbeli késés (Vagyis a döntés előkészítéséhez és meghozatalárához szükséges idővel nem számolunk.) 9. A döntések meghozatala és végrehajtása nem jár gazdasági áldozattal INFÓ: 8
10. A döntést nem befolyásolja a szervezeti struktúra Az ökonómiai döntések általános elve, döntés a változó költségek alapján : gazdasági döntés lényege lehetőségek közüli választás változzon a rendszer kimenete is! Adöntéseknél mindig csak a döntést megelőző állapothoz viszonyított változásokat kell figyelembe venni. Másnéven ökonómiai szemlélet, vagy marginális ökonómiai elv. mindig azt a lehetőséget kell választani, amelyik az eredményt a legnagyobb mértékben növelheti. GAZDASÁGI ELŐNY (DTÉ) - GAZDASÁGI HÁTRÁNY (DTKv) EREDMÉNY (MAX) FH max 9
Vége! 10