SULYOK TAMÁS KDT 2.0 A közösségi tudás alkalmazásának lehetıségei sulyok@zskf.hu A web2.0 világa a jelen, de sokszor már a web3.0 gondolata foglalkoztatja az embereket. A közösségi oldalak, a közösségi tudás nem csak a szórakozás, az üzlet, hanem az iskola részérıl is egyre fontosabb helyet kap a tudás formálásában. A tanulás során sok olyan ismeretre van szükség, amelyet a munkaerıpiac birtokol. A képzések szakmai gyakorlatai ezt a feladatot, tanulási folyamatot igyekeznek megoldani. Kompetencia Alapú Tudásbázis A Kompetencia Alapú Tudásbázis (KDT) melyet egy korábbi konferencián már bemutattam feladata, hogy a tanulót megismertesse az iskola segítségével a munkaerıpiac elvárásaival, és ehhez olyan együttmőködési keretet alakítson ki, amely a folyamatos kapcsolattartást és hosszú távú tanulást segíti. Ehhez az alábbi ábrán látható séma szerinti együttmőködést kell kialakítani: 1. ábra: A KDT alapsémája Hallgató, tanuló (aktív és végzett) Felsıoktatási intézmény Kompetencia alapú fejlesztés Munkaerı-piaci szereplı
Ebben a viszonyrendszerben a hallgató kerül a középpontba. Érte történik a fejlesztés, neki kell megszerezni azokat az információkat, melyekre a leendı munkája során szüksége lesz. A bolognai-rendszerő képzések során a BA szinten elsısorban gyakorlati ismeretekre épülı tudást várnak el a végzett hallgatóktól. Ezt az ismeretet azonban csak részben lehet megszerezni az iskolapadban, részben a munkaerıpiac bevonása is szükséges. Ez a hagyományos képzések során a szakmai gyakorlaton keresztül történik meg, amely jelenleg is él a képzési programokban. Talán két probléma emelhetı ki a jelenlegi gyakorlati képzés során: 1. A gyakorlati képzési idı rövid, ez alatt csak felszínes ismereteket lehet elsajátítani. 2. A gyakorlóhelyek sokszor nem tudják megfelelıen foglalkoztatni a hallgatókat, sokszor nincsen szabad személyi és anyagi kapacitásuk. Felmerül a kérdés, milyen lehetıségekkel lehet a szakmai gyakorlati képzés hatékonyságát fejleszteni? Mielıtt erre rátérnénk nézzük meg, hogy az egyes szereplık mit várnak el egy ilyen rendszertı. A KDT mőködése A hallgató számára elsısorban a munkaerı-piaci lehetıségek megtalálása a cél. Mi szeretnék lenni? Milyen lehetıségeim vannak? Ezek a kérdések melyekre az iskolák igyekeznek megfelelı válaszokat adni számukra. A jelenlegi mőködésükben a Karrier irodák feladata az útmutatás, a segítés. Azonban a legnagyobb hiányosságot abban látom, hogy a válaszok akkor érkeznek, amikor már sok mindenen túl vannak a tanulók, már a munka világa felé kacsintgatnak. A munkaerıpiac a kiválasztása során igyekszik a számára legmegfelelıbb egyéneket kiválasztani és azt is tudjuk, hogy sokan kimaradnak, nem tudnak elhelyezkedni. Jellemzı még, hogy újabb ismeretek megszerzése válik szükségessé ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a végzettek, esetleg munkájuk során kellenek az új ismeretek, megoldások. Ezeket hol lehet megtanulni, hogyan lehet hozzáférni? Nem minden esetben kell és lehet újabb képzésekkel, komplett programokkal pótolni a hiányosságokat, segíteni a megoldásokat. Az is elıfordul, hogy meglévı kompetenciák alkalmazása a feladat, de új a környezet, új a szituáció. Ha jól belegondolunk ezekbe a problémákba az iskola feladata, hogy felkészítse a hallgatóit az ilyen helyzetekre, szituációkra. Ehhez partner a munkaerıpiaci szereplı, a gyakorlóhely,
aki tudja, hogy mit szeretne majd a leendı munkavállalójától. De nézzük meg, hogy mit tehetnek és kinek milyen szerepe van a folyamatos tanulási igény, az új ismeretek megszerzése az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében. Az egyes szereplık feladatai és viszonya látható a második ábrán: 2. ábra: A KDT szereplıinek feladata a rendszerben való eligazítás, a tanulás segítése, az egyéni kompetencia térkép kialakítása, az egyéni karrier út megvalósulásának segítése Hallgató, tanuló (aktív és végzett) KDT Felsıoktatási intézmény a hallgató munkaerı-piaci gyakorlatának vezetése, az adott munkakör megismerése, megismertetése, a leendı munkavállaló megismerése ( hosszú próbaidı ) Munkaerıpiaci szereplı hallgatók egyéni kompetenciafelmérését, az egyéni karrier utak tervezését, a tanulható tananyagok kialakítását, a felkészített tutorok rendelkezésre állását, Munkánk során sokszor olyan ismeretekre vágyunk amelyet hasonló területen dolgozók már egyszer átéltek, amelyet tapasztalatként birtokolnak. Azonban ezek az ismeretek, tudások megosztása nem egy egyszerő feladat. Véleményem szerint a web3.0 magában rejti azokat a megoldásokat, amelyek ezen problémák során keletkeznek. Valójában a megoldás kulcsa egy olyan rendszer kialakítása, melyben a tanulni vágyó ebben az esetben sokszor nem formális tanulásról beszélhetünk folyamatosan talál számára használható információkat, ismereteket, megoszthatja tapasztalatait a hasonló területen dolgozókkal és megvitathatja elképzeléseit a rá váró feladatokról.
A közösségi rendszerek szerepe a tanulásban Hogyan alkalmazható a közösségi tudás a munka során? A munkaerıpiacon sok olyan szereplı van, aki már átélte vagy átélhette azt a szituációt, megoldhatta azt a problémát, amelyet éppen nekem kell megoldani. Mit tehetek, hogyan juthatok hozzá ehhez a tudáshoz? Hát jelen esetben sokszor sehogyan, hacsak a véletlen ezt nem rendezi el. Azonban az ilyen jellegő gyakorlati tudásnak felbecsülhetetlen értéke lehet. Foglalkoztat a kérdés, hogyan is lehet öszszegyőjteni azt a tudást, mely sokszor földrajzilag de lehet, hogy szakmailag is eltérı helyen keletkezik, mégis egy problémakörbe tartozik. A szakmai konferenciák eredményessége és a nyílt, közösségi rendszerek hatékonysága adja számomra azt a megvalósítási lehetıséget, hogy a bennünk rejlı tapasztalati tudást összesítsük és egy rendszerezett tudássá alakítsuk. Talán az egyik legjobb példa, ha a wiki alapon szervezıdı tartalmakat vizsgáljuk. Itt a tudás nem egy akadémiai tudás, hanem a különféle szemléletek és tapasztalatok, értelmezések révén kialakuló és felépülı tudás. Valójában sok támadás éri ezen rendszerő tudásfelhalmozást. A sokféleségben természetesen benne van a tévedés, a hibás nézet és vélemény lehetısége is. Azonban mint a tudományos értékő vizsgálatok során a hibás, megoldásra nem vezetı eredmény is hasznos, ugyanis ezáltal kizárhatunk egy lehetséges utat. Sokszor ezt a tévedést csak utólag tudjuk értelmezni és utólag tudjuk helyére tenni. Miért ne lehetne alkalmazni a gyakorlati tapasztalatok összegyőjtésében is ezt a rendszert? Ha a közösségben rejlı tudást szeretnénk összegyőjteni, akkor módszeréül is olyan jól bevált eszközökhöz kell nyúlni, amely nem csak alkalmas az ismeretek összegyőjtésére, hanem mindenki számára elérhetı, rugalmas és nem utolsó sorban motiváló is. Talán jelenünk legnépszerőbb rendszerei a blogok és fórumok, melyek szinte villámsebességgel győjtik az információkat. Talán sokszor többet is, mint amennyit kellene, vagy amennyi feldolgozható lenne. Éppen ezért felmerül néhány kérdés, melyet érdemes fontolóra venni. Az elsı ilyen probléma a megfelelı irányítás, moderálás. Ez a megfelelı szakmaiság mellett a korrektséget és a jogi problémákat is tudja kezelni, sokszor megelızni. Az összegyőlı blog bejegyzések, fórumok megfelelı felülvizsgálat után kerülnek a nyilvános felületre, így a moderátor meg tudja elızni a személyes vagy céges információk kikerülését. A wiki feladata, hogy a blogban összegyőlı információkat megfelelıen rögzítse és hosszú távon elérhetıvé tegye. Így a blogokban és keletkezı ismeretek az idı múlásával nem kerülnek a feledés homályába.
A rendszernek véleményem szerint kellı motivációs ereje is van. Nem csak a saját gondolatok bemutatása, hanem a közös gondolkodás is jótékonyan hat a rendszer fejlıdésére. Az egyes szereplık között hosszú távú együttmőködések jönnek létre, mely kimondottan szakmai alapon szervezıdik és nem korlátozza sem az idı sem a fizikai távolság. Nem utolsó sorban az információk folyamatos bıvülés, az aktualitások tartják életben a rendszert. 3. ábra: A blogok kapcsolódási pontjai a KDT-be Hallgató (aktív és végzett) - információ szerzés és megosztás KDT 2.0 blog és wiki Kapcsolat A közös nyelv kialakítása A szakmai felügyelet Felsıoktatási intézmény - Moderálás Munkaerı-piaci szereplı - mély információgyőjtés A KDT 2.0 megoldása De kanyarodjunk vissza egy kicsit a gondolat elejére. Hogyan lehet ezt a tudást hasznosítani az iskolában és hogyan lehet beépíteni a tanulási folyamatba? Ha egy hallgató az iskolapadot koptatja elsısorban a nappali képzésben résztvevı, csak ritkán találkozik a munkahelyek belsı világával és nem feltétlenül éli meg azokat a problémákat, melyek a késıbbiekben meghatározzák sikerességét. A másik hallgató, aki pedig mint munka mellett tanuló már élesen szembesül a probléma megoldásának kényszerével. Az utóbbi esetben sürgısen, az elıbbiben hamarosan lesz szükség arra, hogy valaki segítsen egy ötlettel, gondolattal átlendítse a holtponton. A megfelelıen összegyőjtött és rendszerezett tudás alkalmas lesz arra, hogy ezen problémákat megoldja. Mindig lesznek olyanok akik szívesen mondanak el dolgokat. Egyrészt azért, mert sikereikrıl szakmai körökben jó számot adni, másrészt meg azért, mert a
megosztott ismeretekre mások is hasonlóan reagálnak és hasznos válaszokat kap az illetı. Az aktív hallgatók részére e rendszer olyan bepillantást adhat a munka világába, melyet sokszor a gyakorlati programok még közelrıl sem tudnak teljesíteni. Ezen ismeretek a megfelelı szakmai gyakorlatokkal ötvözve, kiegészítve stabil hátteret építhetnek fel a leendı munkavállalóknak. Összegzésként elmondható, hogy a KDT 2.0 egyik ötlete, a blog és wiki eszközök integrálása az e-learning kereteibe, megfelelı moderálás mellett, képes összegyőjteni és rendszerezni a gyakorlati tapasztalatra épülı ismereteket. Így kialakul egy folyamatosan épülı, bıvülı tudás, melyben a moderálása az aktualitással szemben a stabilitást is biztosítja, nem engedi a blogok idıfolyamában elveszni a hasznos információkat.