Válaszok a feltett kérdésekre

Hasonló dokumentumok
2. Rész A kozmikus háttérsugárzás

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

A sötét anyag és sötét energia rejtélye

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Az univerzum szerkezete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

A világegyetem elképzelt kialakulása.

Az Univerzum szerkezete

1. Az üregsugárzás törvényei

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

A modern fizika születése

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

A hőmérsékleti sugárzás

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

Nukleáris asztrofizika

Termodinamika (Hőtan)

Hőmérsékleti sugárzás

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

2011 Fizikai Nobel-díj

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Bevezetés a részecske fizikába

A sötét anyag nyomában

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

Abszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

Az elektromágneses hullámok


A Mössbauer-effektus vizsgálata

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Nukleáris asztrofizika

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Fermi Dirac statisztika elemei

Sugárzásos hőtranszport

Kozmológiai n-test-szimulációk

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

Speciális relativitás

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki

Ősrobbanás: a Világ teremtése?

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

Légköri termodinamika

a térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.

Modern fizika vegyes tesztek

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI.

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Hőterjedési formák. Dr. Seres István. Fizika I. Hőterjedés. Seres István 1

Részecskefizika kérdések

Folyadékok és gázok mechanikája

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Szilárd testek sugárzása

Szabadentalpia nyomásfüggése

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja


A teljes elektromágneses spektrum

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások

Gravitációshullám-asztrofizika egy új korszak kezdete

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Hadronok, atommagok, kvarkok

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Átírás:

Válaszok a feltett kérdésekre

Megmarad-e az energia a VE tágulása során? Tapasztalatunk szerint az energia helyileg (tehát az energiasűrűség) megmaradó mennyiség Hol? Mit értünk energia alatt? Biztosan annyit tudunk, hogy Naprendszerben. Különböző anyagfajtákhoz rendeljük (anyag, sugárzás, sötét anyag, sötét energia), gravitációhoz nem. Az EM tér (fotonok), az anyag energiasűrűsége csökken a tágulás során A sötét energia energiasűrűsége állandó A gravitációs tér energiasűrűségének nincs pontos meghatározása, a hozzá rendelhető energia valószínűleg nő.

Mi okozza a vöröseltolódást? A távoli égitestek fénye hosszú idő alatt jut el hozzánk. Az eltelt idő közben a VE tágult. Hogyan képzelhetjük el a VE tágulását? Képzeljük magunkat kétdimenziós embereknek, akik egy (lég)gömb felületén élnek. Képzeljünk a gömbre egy elektromágneses hullámot. Ha elkezdjük a léggömböt felfújni, akkor a felülete a tér, amelyben élünk - tágul, és vele együtt a hullámhossz is nő. Növekvő hullámhossz a vörös felé való eltolódást jelent. Minél régebben indult el a fényhullám, annál hosszabb ideig tágult,

A Hubble állandó új mérése? A galaxis-csoportokat forró gáz veszi körül, amelyen szóródik a kozmikus háttérsugárzás, és így torzul a háttérsugárzás jele abban az irányban A torzulás nagysága a gáz hőmérsékletétől, sűrűségétől és kiterjedésétől függ, így az utóbbit, d-t meg tudják állapítani. A d olyan nagy, hogy szokásos háromszögelési módszerrel meg lehet határozni a látószögét, α -t α és d ismeretében megkapjuk a távolságát

A foton-kép és a Planck formula következményei 4 3 4 4 4 3 3 3 1 e d 8 1 e d 8 d T x x T h k c h v c h x kt h = = π ν π ε ν λ λ γ γ 1 1 T T E E 500nm 0,001cm 0,29cm 6000 300 1 λ tip K K K T 4 3 1 1 E T = λ λ ρ ε γ γ γ Stefan-Boltzmann! 2 : 1 e d 8 1 e d 8 1 e d 16 8 16 d d 2) / ( 3 3 2 3 3 3 3 = = = = T k h kt h kt h v c h v c h v c h ν ν ν ν π ν π ν π ε ε

Mekkora a kozmikus háttérsugárzás hullámhossza? A hőmérsékleti sugárzás spektrumát a Planckféle eloszlás írja le, nem jellemezhető egyetlen hullámhosszal ( ) 4 3 kt x dx h x ( ch) 3 x e 1 kt dε ( ν, T ) = 8π, = 1.4 1.2 1 0.8 0.6 0.4 0.2 ν 2 4 6 8 10

Mekkora a kozmikus háttérsugárzás hullámhossza? A Planck-féle eloszlás λ függvényében A maximumhoz tartozó hullámhossz a legvalószínűbb dε ( λ, T ) dλ 20 15 10 λ = 8π 5 5 ( kt ) x0 hc = 0, λ 4 0 = x 0 ( ch) e 1 0 0 ktx λ 0 = hc 4,965 kt 5 2 4 6 8 10 4,965

Mekkora a kozmikus háttérsugárzás hullámhossza? A legvalószinűbb hullámhossznál van a függvény maximuma Wien-féle eltolódási törvény λ 0 = 2,9mm {} T A CMB esetén λ = 1,06 0 mm

Mekkora a kozmikus háttérsugárzás hullámhossza? Az átlagos hullámhossz nagyobb A fotonok sűrűsége a hullámhossz függvényében λ dn( λ, T ) = 0 ( ) 3 2 kt x dx ( ) 3 ch e 1 dε ( λ, T ) = = 8π x hν λ dn ( λ, T ) dn( λ, T ) 0,6842 ch kt 0 = = 9,86mm {} T λ CMB = 3,6mm

Hogyan fejlődnek a galaxisok? Általános vélemény, hogy a kezdeti piciny sűrűségingadozásokat (amelyeket a CMB-ben látunk) a gravitációs vonzás hosszú idő alatt felerősítette 500 ezer évvel az Ősrobbanás után a Tejút helyén mintegy 0,5%-kal magasabb volt a sűrűség, mint a környezetében, ezért itt a tér lassabban tágult A lassúbb tágulás felerősítette a sűrűségtöbbletet: a 15 millió éves VE-ben már 5%-kal volt magasabb a helyi sűrűség Az 1,2 milliárd éves VE-ben már 2-szer magasabb volt a helyi sűrűség

Hogyan fejlődnek a galaxisok? Elliptikus galaxis: Spirális galaxis: Formálódó csillagrendszerek?

Magyarázható-e másként a Hubbletörvénytől való eltérés? Igen. A sötét energia akkor adódik, ha feltételezzük, hogy a gravitációs kölcsönhatást a VE-ben mindenhol ugyanaz a törvény írja le (nagy skálákon). Ezt érdemes kutatni, de A mérési eredményeket nagyon pontosan leírja a sötét energia feltevésével alkotott modell Az általános relativitás elmélete mind tetszetős, mind pedig igen pontos mérések támasztják alá (l. Einstein kiállítás)

Előfordulhat-e fénysebességnél gyorsabb távolodás a galaxisok között? Szerintem igen, nem ismerek olyan fizikai törvényt, ami ezt kizárná. Nem valamilyen hatás terjedési sebességéről van szó, hanem a tér tágulásából eredő távolodásról. A sebesség az ált. rel.ben helyi koordinátákkal számítandó ki, ezért egymástól távol levő testek sebességének összehasonlítása bajos.

A feldobott kő analógiája meddig használható? Tudtommal nincs határa Az utóbbi két válasz az ált. rel. Pontosabb ismeretét igenyelné - Nem vagyok benne biztos, hogy az irodalomban teljesen ismerné a válaszokat, de szakértőt kell megkérdezni

Mikro- és makrovilág kapcsolatáról még egyszer Miért kritikus a sűrűség? Honnan származik az anyag? Kezdetben anyag és antianyag feltehetően ugyanannyi volt. Valami miatt ez a szimmetria megsérült. A VE tágulásával az anyag és antianyag EM sugárzássá alakult át, és visszamaradt egy kevés anyag (kb. egymilliárd fotonra jut egy proton) Mi a VE finomszerkezetének forrása? Mi a sötét anyag?

Sötét anyag létezésének bizonyítéka A galaxisok forgási görbéje

v 2 t m = r A forgási görbe következménye G ρ mm r 2 r 1 2 ρ 2 4 r v t = G πρ 3 r e r a galaxisoknak udvara (halo) van, pl. az M51 udvara 50kpc távolságra terjed a galaxisban a sötét anyag tömege legalább 10szerese a fénylő anyag tömegének L 3

Sötét anyag a galaxisban

Röntgencsillagászat: gázfelhők léteznek A Chandra képe galaxisok közötti gázfelhőről:

Sötét anyag létezésének bizonyítéka A Chandra képe két galaxishalmaz ütközéséről: Rózsaszín: forró gáz galaxishalmazok körül Kék: gravitációs fényelhajlásból következtetett SA

Mi lehet a sötét anyag Barionikus bolygók fehér törpék MACHO-k (Massive Compact Halo Object): barna, fekete törpék, neutroncsillagok, fekete lyukak gázfelhők a nukleoszintézis alapján ΩB~0,04 < ΩDM~0,3 Nem barionikus (ismeretlen), gyengén hat kölcsön a barionikus anyaggal forró (közel fénysebességű, HDM): neutrínók, ha van tömegük (ma: van de kevés) hideg (lassú, CDM): Weakly Interacting Massive Particle (WIMP) LSP? egyelőre nem sikerült megtalálni Netalán a gravitáció módosul nagy skálán?

Bolygók 155-t ismerünk a Naprendszeren kívül (2005. júniusi adat) Észlelésük: csökkentik a csillag fényességét, ha elhaladnak előttük Általában nem jelentős a tömegük a napuk tömegéhez képest

Fehér törpék Kevés

MACHO-k Közvetlen kimutatásuk nehéz, mert nem világítanak

MACHO-k Közvetlen kimutatásuk nehéz, mert nem világítanak Közvetve: gravitációs mikrolencsehatás

MACHO: tű a szénakazalban

Egy fókuszáló MACHO hatása

A MACHO-k fényesedési görbéi

Mi lehet a sötét anyag? Nem barionikus (ismeretlen), gyengén hat kölcsön a barionikus anyaggal Az LHC-n felfedezhető (pl. legkönnyebb szuperszimmetrikus részecske)

A sötét energiáról Az üres tér energiája(???) A sűrűsége a tágulás során állandó, mindenhol ugyanakkora (nem sűrűsödik be!) Kozmológiai állandó? (Negatív nyomás a VE állapotegyenletében, aminek hatására a tér gyorsulva tágul.) Kvintesszencia? (Ismeretlen skalártér talán a Higgs tér? -, amely potenciáljának nem az abszolút minimumában van, ahhoz közeledik a tágulás során, így folyamatosan energia áramlik a térbe)

A VE összetétele részletesebben

Fekete lyukak fekete lyuk? nem

Eseményhorizont Szökési sebesség: v II GM = 2 R c Fejezzük ki R-t, határesetben Schwarzshild-sugár: R = s 2GM c 2

Eseményhorizont Föld M M nap 10 7 R s = GM 2 c 2 9 mm ρ Rs g 3 cm 27 2 10 Nap 1 3 km 16 2 10 galaxis 11 10 0,3 fényév 2 10 6 Világegyetem 22 10 3 10 9 fényév 2 10 28

Egy csillag élete

Egy csillag élete Csillagközi por gravitációs összehúzódás hatására felmelegszik magfúzió beindul => hő keletkezik, a nyomás megnő, megállítja az összehúzódást Csillag: magfúziós energiatermelő hosszú ideig egyensúlyban Minél nagyobb a csillag tömege, annál nagyobb az égés hőmérséklete => gyors reakciók, rövidebb életidő

Öreg csillagok elmélete S. Chandrashekar (1928):a csillag élete végén hőmérséklete megnő magfúziómegszűnik a csillag összeesik elektrongáz keletkezik: a Pauli-elv miatt az összes energiaszint fel van töltve a Fermi szintig => összenyomhatatlan fehér, majd fekete törpe ~1,5 Naptömeg fölött a Pauli-elv nem tudja megakadályozni a gravitációs összeomlást L.D. Landau: a p + e -> n + νe folyamat eredményeként neutrongáz, amelyet szintén a Pauli-elv stabilizál => ~10km sugarú neutroncsillag (pulzár)

Fekete lyuk Kritikus tömeg felett a neutroncsillag sem stabil: fekete lyuk (=anyag a saját eseményhorizontján belül) keletkezik (elméleti jóslat) A fekete lyuk közelében c állandó, ν -> 0: gravitációs vöröseltolódás => csak közvetett bizonyíték lehetséges (gravitációs hatás)

Fekete lyuk észlelése: gázkilövés M87 galaxis

Fekete lyuk észlelése: gázkilövés NGC 4261 galaxis

Fekete lyuk észlelése: gravitációs hatás A Tejút közepe

A fekete lyukak nem feketék Fekete lyuk mellett csökkenhet az entrópia?! (gáztartályok) => sérül a hőtan II. főtétele? S. Hawking: az eseményhorizonton kibocsátott fénysugarak nem közelednek egymáshoz ha anyag hullik bele, az eseményhorizont nő => olyan, mint az entrópia J. Bekenstein: jellemezzük a fekete lyuk entrópiáját eseméynhorizontjának felületével => nem sérül a II. főtétel Entrópia > 0 => hőmérséklet > 0 Hőmérsékleti sugárzás! Hawking (1973): a fekete lyukak sugároznak?

A feketelyuk-sugárzás (pop) elmélete vákuum tele virtuális részecskepárokkal (Lamb eltolódás igazolja) A fekete lyuk eseményhorizontja mellett keletkező virtuális pár egyik tagja a lyukba esik=> a partner valódi részecskeként jelenik meg A Naptömegű fekete lyuk hőmérséklete 100nK => nyelő Kistömegű (~1Eg) fekete lyuk többet sugároz, mint amennyit elnyel (~10GW teljesítménnyel) => 15 milliárd év alatt elpárolog, végül felrobban, ami észlelhető (Cserenkov sugárzás)