Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhely MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága által rendezett Válság a munkapiacon és azután c. szakmai konferencia Szirák, 2010. november 5-6.
Az előadás vázlata A válság előtt Elsődleges makrogazdasági válságreakciók I A válság hatása a vállalati szektor működésére A válság hatása a háztartásokra V. A 2011. évi egykulcsos adórendszer hatása a jövedelmekre
Magyarország zárkózott fel a leglassabban az EU15 átlagához mérve vásárlóerő-paritáson 80% 75% 73,8% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 60,9% 46,3% 38,7% 32,2% Csehország: 12,9%pont.növ. Szlovákia: 24,8%pont.növ. Magyarország: 11,1% pont.növ. Lengyelország: 20,5%pont.növ. 63,5% 57,4% 52,7% 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: OECD
140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% Forrás: KSH Életszínvonal, fenntarthatóság 1988 1989 1990 1991 2005 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2006 2007 2008 2009 GDP Reáljöv. GNI Bokros csomag Kiigazítás
A belföldi felhasználás és az export-import alakulása a régióban Csehország Szlovákia 25000 10000 9000 21000 8000 17000 7000 13000 6000 5000 9000 4000 Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) 5000 3000 I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Lengyelország Románia 80000 30000 70000 25000 60000 50000 20000 40000 15000 30000 10000 20000 5000 10000 Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) 0 0 I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: Eurostat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása 2000. évi átlagáron 6000000 5500000 5000000 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 Belföldi felhasználás Export Import Polinom. (Belföldi felhasználás) I I I I I I I I I I 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH
Forrás: KSH Az ipari értékesítés volumenindexei, 2005. év havi átlaga = 100 (szezonálisan és munkanappal kiigazított)
A belföldi kereslet alakulása (változás az előző év azonos időszakához viszonyítva) Forrás: KSH, ECOSTAT ECO-LINE modell
Működési jellemzők létszámkategóriánként, 2008=100 Létszámkategória Vállalat szám GDP Létszám Nettó árbevétel Export Adózatlan eredmény db 2008=100 Mrd Ft 2008=100 fő 2008=100 Mrd Ft 2008=100 Mrd Ft 2008=100 Mrd Ft 2008=100 249 fő felett 768 94,0 5 113,0 90,5 656 758 95,3 22 087,4 87,1 8 843,5 76,0 829,6 76,5 50-249 fő között 4 291 92,8 2 360,2 97,1 423 602 93,6 12 665,3 88,3 2 474,6 93,8 324,6 78,6 10-49 fő között 24 055 94,8 1 980,6 92,6 467 626 94,4 11 266,9 88,7 1 815,4 83,6 408,8 75,6 0-9 fő között 324 535 106,2 2 082,8 88,9 518 441 100,1 12 550,8 89,4 1 521,1 65,8 360,3 50,3 Üzleti évesek 843 122,9 1 031,3 128,4 110 687 114,6 5 793,6 136,9 2 814,8 148,3 142,1 82,0 Összesen 354 492 105,1 12 567,9 94,0 2 177 114 96,7 64 364,0 91,1 17 469,4 84,6 2 065,3 70,6 Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis és APEH
Működési jellemzők tulajdonosi szerkezet szerint, 2008-2009 GDP, 2008 GDP, 2009 49% 47% 46% 52% 4% Külf.tul > 50 % Külf.tul < 50 % Belf. Tulajdon=100 % 2% Külf.tul > 50 % Külf.tul < 50 % Belf. Tulajdon=100 % Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis és APEH
A háztartások jövedelmi helyzetének alakulása Az összjövedelem (és a fogyasztás) meredeken csökken Előzetes nemzeti számlák szerint: Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények rendelkezésre álló jövedelme(b6): 2008: 14 400 milliárd Ft 2009: 14 189 milliárd Ft (-1,5%) Infláció: 4,2 % Reáljövedelem: min. 5% feletti visszaesés (Háztartások vásárolt fogyasztása: -7.6%) Milyen lehet az eloszlása?
Mikroszimuláció - a jövedelemeloszlás becslésére A mikroszimuláció - mikroegységek (egyén, háztartás, vállalat) tulajdonságainak, ezek időbeli alakulásának és a mikroegységek közötti kapcsolatoknak modellezése. A mikroszimuláció alkalmazási lehetőségei: Lakossági jövedelmi viszonyok alakulásának előrejelzése Gazdaságpolitikai lépések hatásvizsgálata. A mikroszimulációs modellek csoportosítása: Statikus modellek: rövid távú hatást vizsgálnak Dinamikus modellek: hosszú távú hatást vizsgál, viselkedési elemeket tartalmaz.
ECOS-TAX: az ECOSTAT mikroszimulációs modellje Közös KSH-ECOSTAT kezdetek (KSH: Éltető Ödön, Mihályffy László, Szép Katalin, ECOSTAT: Dobszayné Hennel Judit, Keresztély Tibor, Takács Tibor) Statikus modell (dinamika a súlyrendszer módosításán keresztül) A modellben alkalmazott részletes továbbvezetési szabályok (mintegy 100 tétel, jogszabályok, statisztikai mutatók alapján) Személyi szinten értelmezett jövedelmek A bruttó jövedelmek továbbvezetése Évenként kidolgozott adózási algoritmusok Makrosítás, imputálás Jelenleg: a 2007. évi személyi és háztartási adatállomány 2010-re történő átvezetése Felhasználóbarát környezet: módosítható paramétertáblák a makrokörnyezetre és a jövedelem-újraelosztásra Cserháti, Keresztély T.: A megfigyelési egységektől a makrogazdasági aggregátumokig a mikroszimulációs modellezés néhány módszertani kérdése, 2010, Statisztikai Szemle 88 évfolyam, 7-8. szám Cserháti, Péter, Varga Zs.: Trends in Household Income Stratification in 2008-2009. Development and Finance, pp. 70-78. 2009/3
A válság réteghatásai 105% 103% 10.dec./1.dec.:10,69 101% 99% 10.dec./1.dec.:11,01 97% Leggazdagabbak 95% 93% 91% 2007 2008 2009 2010 Összesen Gazdagok Középosztály Legszegényebbek Szegények
Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása a különböző háztartástípusokba tartozóknál Személyek a háztartásuk gyerekszáma szerint Reál index 2008 Reál index 2009 Reál index 2010 Reál index 2010/2007 Nincs gyerek 103,1% 95,4% 97,3% 95,7% Egy gyerek van 100,8% 97,4% 97,7% 95,9% Két gyerek van 97,9% 98,3% 97,3% 93,7% Három vagy több gyerek van 93,6% 96,8% 97,6% 88,4% Együtt 100,6% 95,9% 97,4% 93,9% Személyek a háztartásuk korösszetétele szerint Reál index 2008 Reál index 2009 Reál index 2010 Reál index 2010/2007 Csak fiatal 95,7% 95,1% 97,6% 88,8% Csak középkorú 100,5% 94,9% 97,9% 93,4% Csak idős 102,6% 92,9% 96,7% 92,2% Fiatal és középkorú 101,4% 96,9% 97,5% 95,9% Fiatal és idős 105,8% 99,2% 97,4% 102,3% Középkorú és idős 100,4% 96,0% 97,3% 93,7% Mindhárom generáció 98,1% 100,6% 97,2% 96,0% Együtt 100,6% 95,9% 97,4% 93,9% A nagycsaládosok helyzete jelentősen romlott. A csak fiatalokból álló háztartások pozíciója romlott leginkább. A többgenerációs családok jobban alkalmazkodnak.
Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása régiónként Háztartások régióba tartozásuk szerint Reál index 2008 Reál index 2009 Reál index 2010 Reál index 2010/2007 Budapest 101,5% 96,8% 97,6% 95,9% Pest megye 102,7% 96,0% 97,8% 96,3% Közép-Dunántúl 98,4% 97,3% 97,5% 93,3% Nyugat-Dunántúl 100,3% 96,0% 97,5% 93,9% Dél-Dunántúl 100,6% 94,6% 97,1% 92,4% Észak-Magyarország 97,6% 96,7% 97,3% 91,8% Észak-Alföld 99,1% 96,6% 97,0% 92,9% Dél-Alföld 94,1% 100,9% 97,2% 92,3% Együtt 100,5% 95,9% 97,4% 94,0% Pest megyében átlag alatti az életszínvonal romlás. A legrosszabb pozíciójú régió Észak-Magyarország. Pest megye alkalmazkodott a legjobban.
Jövedelemegyenlőtlenségek 2007-2010 2007-2010-es időszakban jelentős reáljövedelem-csökkenés A jövedelempolarizáció nő, szegényebb rétegek leszakadása folytatódik A nagycsaládosok, fiatalok, nyugdíjasok, regionális különbségek nőnek, nagycsaládosok, nyugdíjasok helyzete romlik Makrogazdasági problémákhoz vezethet: lanyha fogyasztási kereslet, elhúzódó recesszió, a rejtett gazdaság növekedés
A lakossági jövedelmek változásának és eloszlásának becslése 2011-re A makrogazdasági feltételrendszer és a szabályozórendszer : Szja mértéke egységesen 16% (a szuperbruttóra) Adójóváírás: csökken, a bérjövedelem 16%-a, legfeljebb havi 12 100 forint a jogosultsági határig (évi 2 millió 750 ezer forint), ezt követően 12%-kal fut ki, azaz az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forintos jövedelemtől megszűnik. Átlagos bruttó kereset-emelkedés: 5% Minimálbér emelés: 5%
A legmagasabb jövedelemadó kulcsok az EU tagállamaiban, 2010, (százalék) 65 55 45 35 56 54 52 52 50 50 49 47 46 45 45 43 42 41 41 41 39 35 32 30 37,5 42,4 26 25 15 21 19 16 15 15 10 5 S E BE NL DK AT UK FI DE FR IT EL ES PT IE S I HU LU MT PL CY LV EE S K RO CZ LT BG EU- 27 EA- 16 Forrás: EUROSTAT
45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% A 16%-os egykulcsos adó hatása A bruttó jövedelemre vetített effektív adókulcs változása Minimálbér 90000 110000 130000 150000 170000 190000 210000 230000 250000 270000 290000 310000 330000 350000 370000 390000 410000 600000 800000 1000000 3000000 2010. évi effektív adókulcs 2011. évi effektív adókulcs, 5% általános bruttó béremeléssel
20000 15000 10000 5000 0-5000 -10000 Várható nettó jövedelemkülönbözet 2011-re jövedelemszintenként Minimálbér 80000 90000 100000 110000 120000 130000 140000 150000 160000 170000 180000 190000 200000 210000 220000 230000 240000 250000 260000 270000 280000 290000 300000 2011. évi nettó különbözet, 5% minimálbér emeléssel 2011. évi nettó különbözet, 5% általános bruttó béremeléssel
A 2011. évi szja hatása az egyes jövedelmi tizedekre Jövedelmi tizedek 2010. évre becsült 2011: 5%-os bruttó keresetnöv., egykulcsos szja, 2010=100 családi adókedvezmény 1. tized 355 317 382 776 107,7% 2. tized 566 592 609 603 107,6% 3. tized 693 943 738 096 106,4% 4. tized 798 168 841 321 105,4% 5. tized 900 279 943 425 104,8% 6. tized 1 010 311 1 050 760 104,0% 7. tized 1 133 409 1 178 751 104,0% 8. tized 1 310 519 1 375 165 104,9% 9. tized 1 643 924 1 749 837 106,4% 10. tized 3 043 684 3 410 497 112,1% Együtt 1 055 502 1 156 282 109,5% Forrás: ECOS-TAX modellszámítások
A 2011. évi szja hatása háztartástípusonként Személyek a háztartásuk gyerekszáma szerint 2010. évre becsült 2011: 5%-os bruttó keresetnöv., egykulcsos szja, családi adókedvezmény 2010=100 Nincs gyerek 1 263 295 1 326 621 105,0% Egy gyerek van 1 006 546 1 127 670 112,0% Két gyerek van 857 918 1 003 700 117,0% Három vagy több gyerek van 596 788 729 828 122,3% Együtt 1 055 502 1 156 282 109,5% Forrás: ECOS-TAX modellszámítások
A felső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összetételének változása 1,3% 6,4% gyermektelen 27,4% 41,5% 2 gyermekesek bekerülése a gazdagok közé 2 gyermek 1 gyermek 3 v. több gyermek 20,6% 3 v. többgyermekesek bekerülése a gazdagok közé 2,8% Forrás: ECOS-TAX modellszámítások
Következtetések A magyar kilábalás duális jellege A beruházás-ösztönzés nehézkes: a kapacitáskihasználtság szintje jelenleg alacsony, a keresleti várakozások nem túlságosan derűlátóak, először foglalkoztatás-bővülés Fogyasztás-ösztönzés A 2011. évi szja szabályozás hatásai: 400 milliárd forintot meghaladó bevételkiesés A többgyermekes családok relatív helyzete javul Regionális különbségek nőnek Lakossági fogyasztás :~+3 % Finanszírozás, hosszú távú hatások